udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 66 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-66
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Lakatos Demeter

2007. március 21.

Jáki Sándor Teodóz csángókutató győri bencés tanár, Domokos Pál Péter tanítványa Futásfalván mondott szentbeszédet. A moldvai csángókról írt könyvének (Csángókról, igaz tudósítások, Győr, 2006) ötödik kiadása alkalmával köszöntötte őt a vidék papsága. Jáki Teodóz hetvennyolcadik évében jár, jelenleg gimnáziumi tanár Győrben. Tizenöt éve minden Mária-ünnepen jelen van Futásfalván. Jáki Teodóz /sz. Győr, 1929/ a Hittudományi Főiskola mellett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán középiskolai ének-zenetanári diplomát is szerzett. Egyházi énekek gyűjtése révén a most nyolcvanhatodszor látogatta meg a moldvai csángómagyarokat, ez a százkilencedik erdélyi útja, Futásfalvára, az új Mária-zarándokhelyre, nagy szeretettel látogat el. Futásfalván otthon érzi magát. Bálint Lajos, 1991-től Erdély első érseke futásfalvi plébános korában (1962-1968) a templom tornyában találta meg Szűz Mária 223 cm magas, műkincs értékű szobrát, ami csak négy centiméterrel alacsonyabb, mint a csíksomlyói szobor. 2002 óta évente kiadták Magyarországon Jáki atya könyvét. /Csángókról, igaz tudósítások/. Ő a budapesti Lakatos Demeter Egyesület elnöke. Egy CD-n is megjelent Jáki Sándor Teodóz énekel és tanít című munkája. A ma élő háromszázezer csángóból már csak százezer tud gyönyörű szépen beszélni ősi magyar dialektusban. A román katolikusoknak a húszas-harmincas évekig nem voltak román nyelvű énekeik, akkor lefordították a magyar népi énekeket. /Kisgyörgy Zoltán: A nyolcvanhatodik moldvai út után. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./

2007. november 12.

Anyagi támogatás hiányában kétéves kihagyás után tartották ismét meg – immár harmadszor – a gyergyócsomafalvi csángó találkozót. Frumószáról 27 diák, Máthé Kriszta, 190 magyarul tanuló frumószai gyermek anyanyelvtanára, illetve Nyisztor Ilona és Nyisztor Mihály érkezett november 10-én Csomafalvára. A műsoros délutánt követően köszöntötte Antal Teréz iskolaigazgató a moldvai vendégeket. A népviseletbe öltözött gyermekek büszkén jelezték, valahányszor Lakatos Demeter-verset vagy -mesét mondtak – kórusban –, hogy „Lakatos Demeter csángó költő verse”. Nem maradt el a táncház sem. A találkozó a Csomafalvi Értelmiségi Fórum (CSÉF) egyik kísérőrendezvényének is tekinthető, mert a székely települések és a moldvai magyar települések közötti kapcsolatok elmélyítésének lehetőségeiről is szó esett a Borsos Miklós Emlékházban, a CSÉF tanácskozásán. Egyszer olyan székelyföldi csángó találkozó kellene, ahova az ide telepedett vagy itt dolgozó csángó magyarokat is meghívják a szervezők, hogy a műsor végén ők is énekelhessék a szereplőkkel: „Moldováról, édes hazánkról, / Ne feledkezzél el, csángó magyarokról. ” /Bajna György: Moldováról, édes hazánkról… = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 12./

2007. november 15.

Harmincan érkeztek Frumószáról a III. Csomafalvi Csángó Napok rendezvényére. A Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány, a Köllő Miklós Általános Iskola és a Csomafalvi Székely Tanács szervezésében két év szünet után kerülhetett sor ismét Csángó Napokra. Családoknál elszállásolták a huszonhét gyermeket, valamint kísérőiket Nyisztor Ilonát, Nyisztor Mihályt, Máté Krisztát és kezdődhetett a kerekasztal-beszélgetés. Máté Kriszta tanítónő örömmel újságolta, hogy Frumószában jelenleg 195 gyerek tanul magyarul, és a 18 községben összesen 1400 gyermek jár magyart tanulni. csángó népviseletben előadást tartottak a vendégek, énekeltek, együtt mondták Lakatos Demeter csángó költő verseit, s ropták úgy a táncot, ahogy csángómagyarokhoz illik. /Csángó Napok Csomafalván. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), nov. 15. – 46. sz. /

2007. november 22.

A csíkszeredai Hargita Kiadó Bibliotheca Moldoviensis című, hét kötetből álló kétnyelvű sorozata azzal a céllal jött létre, hogy magyar és román nyelven is hozzáférhetővé tegye a moldvai csángómagyarokra vonatkozó nélkülözhetetlen forrásmunkákat. Ez a sorozat segíti az előítéletek nélkül román történészeket is, hogy rátaláljanak a csángó múlt és jelen igazságára, jelezte Halász Péter a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus főtanácsosa a Bibliotheca Moldoviensis sorozat bemutatása kapcsán november 20-án, a budapesti Magyarok Házában. A Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület és a Magyarok Világszövetsége Szent László Akadémiája tizennégy, a közelmúltban megjelent, de eddig Magyarországon még be nem mutatott verseskötettel, monográfiával, sorozattal, naplóval és regénnyel kedveskedett az egybegyűlteknek. Az este egyik szereplője volt az 1978-ban, Magyarfaluban született Iancu Laura, akinek első verseskötete 2004-ben jelent meg Csíkszeredában Pár csángó szó címmel. A négy diplomával rendelkező költő most második, Karmaiból kihullajt című verseskötetéből olvasott fel. Bemutatták a Bakó megyei Somoskán született Demse Márton önéletrajzi fogantatású kötetét /Somoskai tél/, Halász Péternek a moldvai magyarok hagyományos állattartásával foglalkozó monográfiáját, Csoma Gergely szobrászművész naplójának segítségével a tanári pálya is fölvillant. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Csángók pesti diadala. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

2009. január 17.

A moldvai csángók történetét, kultúráját, szokásait bemutató kiállítás nyílik január 17-én Makón a József Attila Múzeumban. A főként Harangozó Imre gyűjteményéből összeállított kiállítás látogatói megismerkedhetnek a moldvai magyarok történetével a XIII. század elejétől egészen a II. világháborút követő évekig. A kiállításon kéziratok és fényképek segítségével megelevenedik Lakatos Demeter költő sorsa is. /Makói kiállítás a moldvai csángókról! = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./

2009. július 18.

Július 9-12-e között Kecskemét látta vendégül a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége (KITÁSZ) vándorgyűlését. A KITÁSZ közel két évtizede működik, és a teljes Duna-tájat lefedi, számos tagszervezete van a Kárpát-medence különböző pontjain. A magyar nemzet békés újraegyesítése meglehetősen lassan és keservesen halad előre, ha ugyan halad, nyilatkozta Medvigy Endre irodalomtörténész, a KITÁSZ elnöke. „A magunk szerény eszközeivel megpróbálunk valamit tenni a magyarság szellemi egységének erősítéséért. ” Az idei vándorgyűlés címe: Határtalan hazában. Eljöttek a Berzsenyi Társaság, a Székelyföldön működő kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Egyesület, a Muravidék Baráti Kör tagjai, és érkeztek Kassáról, Zentáról és a Kárpátaljáról is vendégek. A kecskeméti vándorgyűlést Székelyné Kőrösi Ilona történész, főmuzeológus, a Katona József Emlékház vezetője és Medvigy Endre elnök nyitotta meg. Számos érdekfeszítő előadás hangzott el, többek között: Szabó Dezsőről (Szőcs Zoltán közíró, a Szabó Dezső Emléktársaság elnöke), Kőrösi Csoma Sándor és a mai magyar nemzettudat (Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Egyesület elnöke), Petelei István és az erdélyi novellaköltészet a századfordulón (Boros Erika irodalomtörténész, egyetemi docens), Sütő Andrásról (Nagy Pál, a Sütő András Baráti Egyesület elnöke), Lászlóffy Aladárról (Bertha Zoltán irodalomtörténész), A délvidéki magyar irodalom és a magyarkanizsai alkotótábor antológiája (Tari István költő), Czine Mihályról (N. Pál József irodalomtörténész), Esterházy János élete és halála (Molnár Imre történész), Az írás szerepe a moldvai csángómagyarság sorsában (Halász Péter néprajztudós, a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület titkára). Nagy Pál irodalomtörténészt a Sütő András Baráti Egyesület elnöke számára nagy élmény volt a vándorgyűlés. Sokan kérdeztek Sütővel kapcsolatos dolgokat, hiszen a találkozó résztvevői, a kárpátaljai, muraközi egyesületek, irodalmi társaságok vezetői és a kecskeméti irodalmárok ismerik és nagyra becsülik Sütő András életművét. A KITÁSZ semmiféle anyagi támogatást nem kap a jelenlegi magyar hatóságoktól. /Bölöni Domokos: Katona József és Kodály Zoltán szellemiségének őrzői. Határtalan hazában. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-66




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998