udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 286 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 271-286
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Lokodi Imre

2002. március 27.

Marosvásárhelyen a Kemény Zsigmond Társaság márc. 26-i vendége a csángómagyarság kiváló ismerője, a budapesti dr. Atzél Endre, a Máltai Lovagrend tagja volt. Családi gyökerei Erdély felé ágaznak, édesapja báró Atzél Ede volt. Ismeretségben állt Domokos Pál Péterrel, később is kiváló szakemberekkel - Kallós Zoltánnal, Pozsony Ferenccel, Tánczos Vilmossal. Atzél Endre úgy fogalmazott: talán csak az ausztrál bennszülöttek azok, akik elnyomatottságukban és kiszolgáltatottságukban "lekörözik" a moldvai magyar népcsoportot. Csíky Boldizsár faggatására a vendégelőadó megrázó történetekkel állt elő. Találkozott csángó emberrel, aki bűnösnek mondta magát, mert az Urat magyarul káromolta, románul kellett volna bűnét meggyónnia, de nem tudván románul, benne rekedt a lélek. Atzél Endre segélyt szállít Csángóföldre, anyanyelvüket vesztő csángó ifjúságot visz ki tanulmányútra, és abban jár, hogy vissza is térjenek. - A csángó-ügy divatos lett, abból meg is lehet élni. Vannak tehát, akik a csángóságnak élnek és vannak, akik a csángóságból élnek. Perka Mihály Szabófalván magyar nyelvre tanította a fiakat, Petrás Marika abbahagyta az ősi népdalok gyűjtését, a zaklatások miatt Magyarországra települt. A Szentszéknek van tudomása ugyan a csángómagyarsággal történő dolgokról, kérték is a Vatikánt, hogy hívja vissza a csángók magyar nyelvű vallásgyakorlásától mélyen elzárkózó, vagy a csángók nemzetiségi hovatartozását a román asszimilációs politikának kedvezően beállító, Robu érsekkel kiváló kapcsolatokat ápolgató apostoli nunciust - mondotta Atzél -, bár a csángó- ügy még nem ok arra, hogy visszahívjanak egy pápai nunciust. Az egyházi főméltóság ígérte, hogy a jövőben tartózkodni fog olyan dolgok kommentálásától, amikhez nem ért. /Lokodi Imre: Atzél Endre a csángókról. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./

2002. május 3.

Marosvásárhelyen a Tompa Miklós Társulat hét művésze úgy döntött, hogy megválik a színháztól. Nagyrészük Budapestre, a Honvéd Együtteshez szerződött. A társulat éléről távozik Béres András művészeti igazgató is, aki a továbbiakban csak a Színművészeti Egyetem rektoraként kívánja tevékenységét folytatni. Béres András elmondta, hogy a távozások egyedi esetek. Ősztől magyarországi társulatnál szeretnék folytatni pályájukat: Viola Gábor, Domokos László, Katona László, Bocskor Lóránt, Kátay István, a lányok közül Fazakas Júlia, Kovács Ági és Kézdi Imola. A társulattól elment és Magyarországon tartózkodik Kovács Ágnes, Fazakas Júlia ugyancsak, de kapott szerepet a Stúdió K-nál. Mindketten tisztázták munkaviszonyukat a színházzal. Ezután Magyarországon dolgoznak, vagyis megszakították munkaviszonyukat, akárcsak Kátay István, Kovács Ági, Kézdi Imola, Fazakas Júlia, Viola Gábor és Domokos László is. Katona László nem óhajtja megszakítani munkaviszonyát, továbbra is a marosvásárhelyi Nemzeti Színház tagja marad, de egy évadot szeretne a Krétakörben játszani Magyarországon. Bocskor Lóránt más társulathoz szerződik át. - Keresettek a vásárhelyi színészek, , ismertek az egész magyar nyelvterületen. A most távozó színészeket főleg Béres András szerződtette Marosvásárhelyre. A döntésben közrejátszott az a bizonytalanság, ami a marosvásárhelyi színházon belül és kívül kialakult a színház jövőjét illetően. /Lokodi Imre: Hét színművész válik meg a Tompa Miklós Társulattól. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 3./

2002. május 14.

Szászrégenen bosszúságot okozott a terjeszkedő városi piac. Magyar alpolgármestere van a városnak /Nagy András/, de nincs magyar polgármester, jellemezte helyzetüket Erőss Csaba főmérnök, a tanács RMDSZ-es frakcióvezetője. Az RMDSZ frakció kisebbségben van a városban. A megyei egyezménybe a szászrégei RMDSZ javasolta, hogy a művelődési ház vezetőségébe kerüljön be egy magyar anyanyelvű személy. Javasolták az önálló magyar középiskolát, ám a pedagógusok nem voltak egyöntetű állásponton. Szinte minden régeni iskolában van magyar tagozat, csakhogy valamennyi leépülő, meglehetősen vérszegény. Nem életképesek a nyolc-tíz gyerekkel induló tagozatok. A magyar nyelv ismeretét a kórházakban kellene kötelezővé tenni, sok az idős beteg, aki nem tud orvosával megfelelőképpen kommunikálni. Négyéves a Szászrégen és Vidéke címen megjelenő folyóirat. Darvas Ignác nyugalmazott tanár emlékezett: 1999 tavaszán sikerült kihozni az első számot. Semmiféle politikai vitának, polémiának nem adnak helyet, a művelődést tartják elsődlegesnek. A lapot Csernátoni József nyugalmazott újságíró főszerkeszti. Sok helytörténeti írás jelenik meg Bíró Donát tollából, ő már többkötetes helytörténész./Lokodi Imre: Berajzolás a kockába…= Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./

2002. május 20.

Szászrégenben máj. 18-án kórustalálkozó volt, immár a tizenegyedik. Évtizeddel ezelőtt még álmodni sem mertek volna arról, hogy Szászrégen főterén ünnepélyes magyarok bontsanak szalagos zászlót. "Zengjen hálaének" volt a Felső-Maros menti kórustalálkozó címe. Tavaly volt a jubileumi nagytalálkozó, tizennyolc kórussal, mintegy hatszáz énekessel. Idén kevesebben vettek részt /tizenöt kórus/ a találkozón. A kórustalálkozó nem verseny jellegű, cél az együttlét. A fúvószenekar után elindult a menet a város Ott volt az Abafáji, Magyarrégeni, Radnótfájai, Marosvécsi Református Egyház Kórusa, a Marosfelfalui Női Kar, a Marosszentgyörgyi Vegyes Kar, ugyanonnan a Soli Deo Gloria, a marosvásárhelyi, Szabadság utcai Ref. Hozsánna Kórus, a Kistemplom Evangéliumi Kórusa, a nyárádszeredai Bocskai István Női Dalkör, továbbá a Szászrégeni Református Egyház Nőszövetségi Kórusa, valamint Ifjúsági Leánykara. /Lokodi Imre: Szászrégenben zenghet hálaének! = Népújság (Marosvásárhely), máj. 21./

2002. május 27.

Máj. 25-én volt a ballagás Marosvásárhelyen, a Színművészeti Egyetemen, a román tagozatnak 15 végzőse, magyar tagozaton Balázs Éva színészosztálya és Lázok János színháztudomány szakot végzett négy növendéke. Béres András rektor a hallgatóknak jó karriert kívánt. Kovács Levente, a magyar tagozat vezetője elmondta, a ballagáson nem volt teljes az osztály, egyik diák szombat este Budapesten játszott, az egyik tanár súlyos beteg. /Lokodi Imre: Ballagás a Színművészeti Egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./

2002. május 30.

Máj. 29-én Marosvásárhelyen, a Szent Imre-templomban ünnepélyes koncelebrációs szentmisén emlékeztek meg a diktatúra parancsára 30 éve lebontott főtéri ferences rendházról, az elűzött ferences közösségről, és a Szent Imre-templom felszentelésének 30. évfordulójáról. A templomban kiállítás nyílt régi felvételekből, ott látható Páter Bodosi A. Marián O.F.M. házfőnök portréja, aki derekasan küzdött a kommunista diktatúra helyi komisszárjaival. A ferencesek vásárhelyi rendházának kálváriájáról Páter Bakó Béla Pál O.F.M. atya, házfőnök beszélt. 1951-ben a kommunista hatalom önkényesen megfosztotta a rendet javaitól, a vásárhelyi rendházat elvették, a közösséget kényszerlakhelyre hurcolták. A rendházat lebontották. Ma csak a torony emlékeztet arra, hogy ott egykor templom és kolostor állt, erős ferences közösséggel. A Szent Imre-templomot 30 éve, 1972. máj. 29-én szentelte fel Márton Áron püspök. Az Erdélyi Ferences (Szent István) Rendtartomány főnöke, Páter Leó provinciális atya figyelmeztetett: a szerzetesek küldetése a modern korban is roppant fontos, elég, csak a szociális gondoskodásukra, pasztorációs és oktatási munkájukra gondolni. A ferencesek vállalták a küzdelmet, a hosszú börtönéveket, a megaláztatást, nemegyszer a mártírsorsot. /Lokodi Imre: A ferences rendtartomány vásárhelyi ünnepe. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30./

2002. június 4.

Vámosgálfalva 700 éves fennállását ünnepelte. Május 31-én csepeli vendégek érkeztek Vámosgálfalvára. A két önkormányzat /Budapest XXI. kerülete és Vámosgálfalva/ között rendkívül jó a barátság. A helybéliek építettek Magyar Házat is. Nemsokára Vámosgálfalváról írt átfogó monográfia lát napvilágot, jelezte Végh József polgármester. Augusztusra biztosan megjelenik, amikor a faluban keresztény ifjúsági világtalálkozót tartanak, mintegy 12 országból várva vendégeket. /Lokodi Imre: Vámosgálfalva 700 éves. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

2002. június 17.

Jún. 14-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Ház dísztermében bemutatták az Életmentő virrasztás című Kerek István-emlékkönyvet /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/. Másfél éve eltávozott a kiváló főorvos, dr. Kerek István. Mély vallásosságáról Csató Béla katolikus főesperes beszélt. Az egykori orvoskollégára, a kiváló aneszteziológusra dr. Seres Sturm Magda emlékezett. /Lokodi Imre: Korszerűtlen ember korszerűsége. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 17./

2002. szeptember 12.

Kovács Levente, a Színművészeti Egyetem /Marosvásárhely/ Szentgyörgyi István Tagozatának vezetője elmondta: bővült a beindított szakok száma, a magyar tagozaton rendezőosztály indul hét hallgatóval, a román tagozaton bábművészeti osztályba vettek fel diákokat. Tervek szerint bábművészeti osztályba jövőben a magyar tagozaton is hirdetnek felvételit. A nyáron tizenkét magyar színész hagyta el az egyetem padjait, ugyanannyi hallgatóval kezd az egyetem Szentgyörgyi István Tagozata színészosztályának első évfolyama. A Tanügyminisztérium az intézet fejlesztésére az idén jelentősebb pénzalapokat biztosít, amivel a Pálffy-ház architekturális költségeinek jó részét fedezi. Az intézet megpályázza a ház berendezésére szükséges összegeket, de jelentős a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumának a Teleki Alapítványon keresztül biztosított 2 millió forintos támogatása. Az egyetem tervezi egy tudományos kutatóközpont létrehozását, a Symbolum című folyóirat további kiadását és tudományos ülésszakok szervezését. /Lokodi Imre: Elkészül a Pálffy-ház. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./

2002. október 3.

Okt. 2-án Ipó László-emlékkiállítás nyílt Marosvásárhelyen, Kultúrpalotában. A tizenegy éve elhunyt festőművész olajfestményeit láthatja a közönség. Ifj. Ipó László, a festőművész fia elmondta, hogy az Ipó László Alapítvány Marosvásárhelyen is emlékház létesítését, illetve emlékalbum kiadását tervezi. Ipó László élete nagy részét Székelykeresztúron töltötte. A kiállítás nagy része az erdélyi magyar és román szellemi élet, valamint az orvostudomány hírességeiről készült portré. /Lokodi Imre: Ipó László- emlékkiállítás. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./

2002. október 10.

A bázeli székhelyű Teleki Téka Alapítvány és a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár szervezésében október 11-12-én kiállítással, előadásokkal, ülésszakokkal emlékeznek a Teleki Téka két évszázados fennállására. A Téka mint közkönyvtár, 1802-ben nyitotta meg kapuit. A Teleki család a Téka megsegítésére hozta létre Bázelben a Teleki Alapítványt. Az alapítvány anyagi felajánlásával vízmentesítették a Téka falait. Az emlékünnepségre eljönnek a Teleki család tagjai. Az emlékünnepségen megnyitóbeszédet tart dr. Deé Nagy Anikó, a kétszáz év jelentőségéről dr. Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem rektora, a Téka jövőjéről Spielmann Mihály főkönyvtáros beszél. Bemutatják a Mentor kiadásában megjelent, 21 tanulmányt tartalmazó Teleki Téka Emlékkönyvet. Okt. 12-én lesz a tudományos ülésszak. Az előadások angol, német, francia, román és magyar nyelven folynak. A három részlegben zajló tudományos ülésszakon a könyvtár, a nyomda és a művelődéstörténet kiváló hazai, magyarországi és nyugati tudósai vesznek részt. Benkő Samu akadémikus Kolozsvárról, Somkuti Gabriella Budapestről, Deé Nagy Anikó, Spielmann Mihály, Kimpián Annamária, Szabó Miklós, Carmen Muntean, Ambrus Hedvig Mária, Grigore Ploiesteanu, Zsigmond Irma, Vakarcs Szilárd, Ovidia Mesaros és Fülöp Géza Marosvásárhelyről, Ferenc Postma Amszterdamból, Demény Lajos Bukarestből, Egyed Emese, Kovács Kiss Gyöngy és Sipos Gábor Kolozsvárról, eljön Budapestről továbbá Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, Csíkszeredából a csíksomlyói ősnyomtatványok felfedezője, Muckenhaupt Erzsébet és Oxfordból Gömöri György. A rendezvény fő támogatói: Teleki Téka Alapítvány, Határon Túli Magyarok Hivatala, Illyés Közalapítvány, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alapprogram, Communitas Alapítvány. /Lokodi Imre: 1802-2002. Pénteken Teleki Téka- emlékünnepség. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./

2002. október 14.

Okt. 11-én Marosvásárhelyen könyvtári dokumentumokból, katalógusokból nyílt kiállítás a Teleki Tékában. A kiállításon látható Teleki Sámuel végrendelete, amelyben a könyvtár sorsáról gondoskodott: könyvtárát az erre a célra készített épületben az ő neve alatt tartsák és "azokból soha egyet is el ne idegenítsenek...". Bemutatták a 200 éves Teleki Téka Emlékkönyv című reprezentatív kiadványt. Másnap a tudományos értekezleten rangos előadások hangzottak el. /Lokodi Imre: Teleki Téka. Dokumentumok, katalógusok, reprezentatív emlékkönyv. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./

2002. október 18.

Okt. 16-án Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Házban bemutatták be a városban működő Mentor Kiadó Erdély emlékezete sorozatában megjelent újabb köteteit, Pál-Antal Sándor Székely önkormányzattörténet és Kádár Zsombor - Pál-Antal Sándor Az erdélyi erdészet és faipar című könyveit. Pál-Antal Sándor levéltáros a rendszerváltás után egymás után teszi le a nagyszabású, nagyrészt a székelység intézményeinek múltját bemutató könyveit. Kádár Zsombor összegyűjtötte a faiparban használatos szavakat. A rendszerváltás után a budapesti és soproni egyetemi körök kiadták munkáit, végül itt van a székelyföldi erdészet és faipar kronológiája. Kádár Zsombor rengeteg dokumentumot gyűjtött össze, Pál-Antal Sándor pedig a levéltári forrásokat vette számba. - Pál-Antal Sándor a Székely önkormányzat című könyvét a fő művének tekinti. Több mint három évtizedes munkával sikerült megírnia összefoglalóját, gyakorlatilag a székely intézmények történetét. /Lokodi Imre: A Mentor Kiadó újdonságai. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./

2002. október 21.

A Kővirág Együttes /Marosvásárhely/ okt. 18-án és 19-én megszervezte a verséneklés fesztiválját. A tízéves együttes /vezetője László József/ a verséneklés műfaját követi, repertoárjukat elsősorban erdélyi költők, valamint magyar klasszikusok megzenésített versei alkotják. A Kővirág tekintélyt szerzett a műfaj anyaországi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai kedvelői körében. A vajdasági Zentáról jött a fesztiválra Verebes Ernő. Tanár, kétkötetes költő, zenét szerez, énekel, színházi muzsikát komponál. Felesége, Verebes Réka előadóművész rendhagyó irodalomóráival hosszú évtizedek óta járja a Délvidék magyar településeit. Fellépett az Öves Együttes, ők a táncház zenészei moldvai és gyimesi csángó népzenét játszanak, továbbá a kárpátaljai Credo Együttes. Ivaskovics József, az együttes vezetője beszámolt arról, hogy erdélyi költők verseit éneklik és persze a kárpátaljai magyar szerzőket is repertoáron tartják. /Lokodi Imre: Kővirág-fesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./

2002. október 25.

Az RMDSZ marosvsrhelyi szervezete okt. 23-n az 1956-os forradalomra emlkezett a Kultrpalota kistermben. Szl virgot kaptak az egykori meghurcoltak. Előadsok hangzottak el a Rkosi-időkről, Kdr bosszjrl. Ott ltek az 56-os meghurcoltak az esemnyek lő taniknt: Kacs Tibor, Tatr Mihlyn Pterffy Irn, Varga Lszl, Grma Jnos, Lta ron, Veress Sndor, Veress Zoltn, Szokoly Elek, Kelemen Klmn, Schuller Jenő, Fodor Imre. Szinte hihetetlen: a romniai megtorls nagyobb mreteket lttt, mint Magyarorszgon a kdri terror! Varga Lszl tiszteletes megjegyezte: 12 v utn az tvenhatosok is vgre valakinek eszbe jutottak. Tfalvi Zoltn kzr az erdlyi 56 kutatja. Szmos rsa jelent meg klnbző hazai s klfldi lapokban, nagyszabs munkra vllalkozott, rszletesen kzreadja az tvenhatos erdlyi megmozdulsok s a megtorlsok krnikjt. Elmondta, mintegy 3000 embert tltek el a Maros Magyar Autonm Tartomnyban. Tfalvinak is vannak szemlyes emlkei: Korondon 4000 ember mindssze kt rdit hallgatott, az atyafiak arrl tanakodtak, hogyan segthetnnek a szkelyek Nagy Imre npn. Felemlegette Moises Mrton tragikus trtnett. Moises 1970-ben, tiltakozsul a kommunista hatalom tlkapsai ellen, Brass-Pojnn felgyjtja magt. A megtorls idejn 14 erdlyit, kztk kt bnsgi romnt vgeztet ki a hatalom. Bebrtnztk Pskndi Gza kltőt, aki szabadulsa utn mondta: inkbb a hallt vlasztan, mint a romn tmlcket. A magyar kormny, ln Kdrral, ppen Marosvsrhelyen rulta el a romniai magyarsgot. A ltogats msnapjn vittk el bilincsben Fodor Plt, a mostani alpolgrmester desapjt. A slyos brtnbntetst letlttt Varga Lszl reformtus lelksz a kulkldzsről, a Magyar Npi Szvetsg gyva behdolsrl beszlt. /Lokodi Imre: 1956 emlkezete. Tigris markban nekesmadr... = Npjsg (Marosvsrhely), okt. 25./

2002. október 26.

Okt. 25-én Marosvásárhelyen megújult Dr. Bernády György Közművelődési Házat avatta fel a Bernády György Alapítvány kuratóriuma. A magyarellenes kirohanásairól híres Pop Dumitru NRP-s szenátor saját kezűleg távolította el a volt városháza épületében leleplezésre kerülő Bernády-domborművet, mondván, Bernády György emlékének a vármegyeházán semmi keresnivalója. A domborműnek, szerencsére nem lett baja. A rendőrség jegyzőkönyvet készített az esetről és intézkedett az épület őrzéséről. Borbély László parlamenti képviselő, a Bernády Alapítvány elnöke elmondta, aránylag rövid működése alatt a Bernády Ház több száz rendezvénynek adott helyet, ezután is így lesz. Az évente ismétlődő Bernády Napoknak a célja kifejezetten az, hogy fennmaradjon a nagy polgármester kultusza. Borbély László megköszönte mindazoknak, akik adakozásukkal segítették a ház építését, elsősorban az Illyés Alapítványnak. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta: "Bernády György építőember volt, nincs mit csodálkozni azon, hogy azok az emberek, akiknek hitvallása a rontás és a rombolás, neheztelnek Bernády Györgyre." Veress László, az Illyés Alapítvány képviseletében köszöntötte a vásárhelyieket, Bálint-Pataki Józsefnek, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének üdvözletét Sagyebó László tolmácsolta. A megnyitót követően Nagy Miklós Kund, a kuratórium alelnöke bemutatta a Megtartó másság című, a tizenkét romániai nemzeti kisebbség életét ábrázoló fotóalbumot, egyben megnyitotta Bálint Zsigmond fotóművész kiállítását is. Tófalvi Zoltán Siklódy Tibor festészeti tárlatát ajánlotta a közönségnek. /Lokodi Imre: Újra megnyílt a Bernády Művelődési Központ. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 26./

2002. november 11.

Marosvásárhelyen nov. 9-én zárult a könyvvásár. A színház előcsarnokában három nap alatt több mint 5000 ember fordult meg. Megnyílt a vásárhelyi Simon Endre és a csíkszeredai Antal Imre festészeti kiállítása, bemutatták a Pallas-Akadémia Kiadó Műterem sorozatában megjelent albumokat, majd Balási András, Markó Béla verses-, Bözödi György, Domokos Géza, Kozma Mária, Marosi Ildikó próza-, memoár- és irodalomtörténeti könyveit méltatta Kovács András Ferenc és Nagy Miklós Kund. A Mentor Könyvkiadó Művészeti monográfiák sorozatában megjelent Jánosházy György Marx József fotóművészről készült kismonográfiája és Csepreghy András Üdvözlet Marosvásárhelyről című albuma /képeslapok Vásárhelyről/. /Lokodi Imre: Zárult a könyvvásár. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./

2002. november 21.

Ötvenéves Györffy András marosvásárhelyi színművész. Györffy naponta ingázik a Tompa Miklós Társulat és a Színművészeti Egyetem között. Huszonnyolc éve színész. Pályája alakulásában meghatározó személyiség volt Lohinszky Loránd érdemes művész. /Lokodi Imre: Színész és a stockholmi almás tészta. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./

2002. november 25.

Nov. 23-án befejeződött a marosvásárhelyi Alter-Native Filmfesztivál. Báron György budapesti filmesztéta, a zsűri elnöke szerint Marosvásárhely ideális színhelye a fesztiválnak, mert sokkultúrájú és soknyelvű város. Itt olyan filmeknek adnak teret, amelyek a mozikból kiszorulnak: rövidfilmeknek, dokumentumfilmeknek, animációs és kísérleti filmeknek. A fiatal filmeseknek a fesztivál tulajdonképpen belépő a filmművészet világába. Gáspárik Attila szeretné, ha sikerülne európai rangot kivívni ennek a fesztiválnak. /Lokodi Imre: Véget ért az Alter-Native Fesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25./

2002. december 10.

Dec. 7-én tartotta Marosvásárhelyen az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Erdélyi Köre évi konferenciáját. A rendezvényre eljött Lászlóffy Aladár Kossuth-díjas költő, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, dr. Deé Anikó történész, Fülöp G. Dénes református lelkipásztor, Gálfalvi György író, a Látó helyettes főszerkesztője, a Szabadegyetem Erdélyi Körének vezető értelmiségi tagjai. A rendezvény témája: Erdélyi társadalom, erdélyi értelmiség a Bolyaiaktól a 21. századig. Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Erdélyi Köre még mindig alakulóban van, noha már negyedik ülését tartotta. Az Erdélyi Kör eddigi találkozói Nagyenyeden, Kolozsvárott és Székelyudvarhelyen zajlottak. Dr. Deé Anikó történész a XIX. századi magyar értelmiségi létről tartott előadást, Fülöp G. Dénes az egyházi értelmiség, az erdélyi magyar szellemiség szerepéről beszélt, Csiha Kálmán nyug. ref. püspök szerint az erdélyi magyar értelmiséget több veszély is fenyegeti: elvándorlás, az értelmiségi bérmunka és a passzív hozzáállás. Csiha Kálmán eszmefuttatásában valamiféle szellemi lovagrendet sürgette. Kántor Lajos úgy vélte, a sokat vitatott kedvezménytörvény szellemileg Illyés Gyulától származik. Ő fogalmazta meg: történelmi okok miatt bár földrajzilag elszakadtunk, de nem vagyunk idegenek a magyar nemzettesttől. Gálfalvi György a véleménynyilvánítás akadályairól, az értelmiség függetlenségéről szólt. Tófalvi Zoltán szerint az erdélyi magyar értelmiség közérzete rossz. /Lokodi Imre: Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Erdélyi Körének marosvásárhelyi konferenciája. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./

2002. december 30.

Dec. 28-án tartotta Marosvásárhelyen Irodalmi Színpadának évzáró ülését a Látó szépirodalmi folyóirat. Az est meghívottja Láng Zsolt író, a folyóirat szerkesztője volt, aki egy éves ösztöndíjjal Berlinbe került. Fél év elteltével meghívták, hogy Láng elmesélje berlini élményeit. Láng Zsolt DAD-ösztöndíjjal van Berlinben. Láng Zsoltnak Berlinben volt két irodalmi felolvasása, a német irodalmi nyilvánosság előtt Esterházy Péter mutatta be. Magyar írók is ott vannak a német könyvesboltok polcain, Konrád György, Nádas Péter, Esterházy Péter, Eörsi István munkái, de ott vannak a klasszikusok is, Kosztolányi és Márai. /Lokodi Imre: Láng Zsolt Berlinben. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 30./

2003. január 18.

Jan. 17-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Házban a Kereszténység és közélet tanulmányi napok keretében A közjó a keresztény társadalomtanítás alapján címmel szemináriumot rendezett a Keresztelő Szent János Plébánia. Az ülésszakon kifejtették a katolikus egyház társadalomtanításának alapjait. Ennek keretén belül pedig az erdélyi valóság gyakorlati kérdéseit is megvitatták az egyház képviselői és az RMDSZ politikusai. Hozzászóltak erdélyi magyar politikusok: Markó Béla, dr. Bárányi Ferenc, Szabó Károly, Makkai Gergely, Puskás Bálint, Pete István, Kelemen Kálmán, a szemináriumot befogadó egyház részéről Csató Béla főesperes-plébános, teológusok, papok, magas egyházi méltóságok. Magyarországról Gyulai Endre szeged-csanádi megyéspüspök, f dr. Goják János szociálteológus, a Pécsi Hittudományi Főiskola professzora és Soós Károly teológus, budapesti kisebbségi szakértő volt jelen. Közjó és a nemzetiségi önrendelkezés című előadásában Soós Károly teológus a klasszikus keresztény tanítás három fontos alapelvét érintette: a perszonalitás (személyesség), a szubszidiaritás (a kisegítés elve) és a szolidaritás elvéről beszélt. A nemzeti önrendelkezésről II. János Pál pápa 1989. január 1-jei, béke világnapi üzenetéről hangsúlyosan szó esett. Az az ország, amelyik üldözi a kisebbségeit, megszeg minden alapvető társadalmi törvényt. II. János Pál írja: "Lélekben közel vagyok a szenvedő kisebbségi népekhez." /Lokodi Imre: Kereszténység és közélet. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./

2003. január 30.

Erdélyben is alakulnak polgári szövetségek. A Népújság és a Romániai Magyar Szó azonnal ellenük fordult, munkatársai cikkeket írnak ellenük:Lokodi Imre értetlenkedett, miféle polgári értékeket adtak fel, hiszen a kezdeményezők inkább valami ellen állnak össze, mintsem valamiért. /Lokodi Imre: Polgári körök laza szövésben. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./ Ugyanebben a számban a másik cikk már sorra vette a Maros megyei Polgári Mozgalom vezetőit és vizsgálta múltjukat, név szerint sorra véve őket, megállapítva, hogy ők egykoron az RMDSZ vezető tisztségviselői voltak. /Varró Gyula, Marosvásárhely: A beszámoló elmarad? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./

2003. február 26.

Balogh Edgár a hatvanas évek végén hozzáfogott a romániai magyar irodalmi lexikon elkészítéséhez, előbb természetesen kiépítette munkatársi gárdáját, szerkesztőségét. A hatalmas, munkát Balogh Edgár vállalta, mint ahogy vállalta Dávid Gyula is, a lexikon negyedik kötetének főszerkesztője. Dávid Gyula Marosvásárhelyen, február 24-én a Diakóniai Házban elmesélte a lexikon eddig megjelent négy kötete kiadásának zaklatott történetét. A lexikon első kötete 1981-ben, a második kötet 1983-ban jelent meg. A második kötetnél a cenzúra Kós Károlyt kitiltotta az irodalomtörténetből. 1994-ben kijött a lexikon harmadik kötete. A szerkesztők úgy gondolták, nem csak irodalmi szócikkeket vesznek fel a lexikonba, hanem a romániai magyar művelődéstörténet, orvostörténet és egyéb ágazatok is helyet kapnak a kötetekben. A negyedik kötetben benne van a romániai magyar egyházi irodalom is. Az ötödik kötet anyaga is kiadásra készen áll, a nyolcvanas, kilencvenes években felbukkant, az előbbi kötetekből kimaradt szerzőkről szóló szócikkek is helyet kapnak benne. Szó van pótkötetről is. /Lokodi Imre: A romániai magyar Noé bárkájában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./

2003. február 27.

A Marosvásárhelyi Rádió hivatásának érezte adáskörzete zenei és irodalmi életének felkarolását, az értékek megőrzését és továbbadását. Kiváló írók, publicisták szólaltak meg, köztük Sütő András, Szász János, Beke György, Méhes György vagy Gálfalvi György. 1985. jan. 12-én elnémították a Marosvásárhelyi Rádiót. A szalagtárat az ország leghírhedtebb börtönébe, Jilavára szállították, nagy részük az újrainduláskor került vissza Marosvásárhelyre. 1989. dec. 22-én ismét elkezdte műsorszórását a Marosvásárhelyi Rádió. Csaknem másfél éve a rádió az interneten is hallgatható (www.radiomures.ro). A felszerelés főleg a holland kormánnyal való együttműködés eredménye. 2001. szeptembere óta a Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztőségének adásidejét ultrarövid hullámon sugárzott 2 órás (vasárnap 1 órás) műsorral bővítették. Borbély Melinda, a rádió aligazgatója közölte, hogy magyar közszolgálati műsorszórás létezik 50 órában hetente Marosvásárhelyen, heti 37 órában Kolozsváron, 6 és fél órában hetente Temesvárott és heti 6 óra 20 perc Bukarestben. Temesváron 8 nyelvű, Konstancán 6 nyelvű adás működik. A Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztőségének 16 alkalmazottja van, a heti 50 órához ez nagyon kevés, külső munkatársakat foglalkoztatnak. A kereskedelmi rádiók megjelenése ellenére a felmérés szerint a Marosvásárhelyi Rádió, 23 százalékkal a piaci részesedésből, első helyen van. /Lokodi Imre: Negyvenöt év a közösség szolgálatában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./

2003. március 17.

Kovács László külügyminisztere és kísérete, Íjgyártó István, bukaresti magyar nagykövete, és az RMDSZ Maros megyei vezetősége márc. 15-én délelőtt érkezett Fehéregyházára. A külügyminiszter erdélyi útjáról, kormányának üzenetéről elmondta a Népújságnak: "Fontos, hogy a megemlékezés is szolgálja az erdélyi magyarságot abban, hogy megőrizze nemzeti önazonosságát. A magyar kormány pedig támogatja abban, hogy az erdélyi magyarság megmaradjon szülőföldjén, itt boldoguljanak, ahol születtek, ahol élnek, ahol az őseik is éltek. Azt gondolom, hogy ez a mindenkori magyar kormány feladata, és mi ennek e feladatnak a legnagyobb mértékben eleget kívánunk, és eleget is fogunk tenni." Fehéregyházán, a múzeumkerti obeliszknél Beneffy Sándor református lelkész ünnepi fohászát követően Kovács László, a Magyar Köztársaság külügyminisztere mondott ünnepi beszédet. "Kifejtette: Fennmaradtunk, és ezt annak köszönhetjük, hogy volt bennünk mindig nyitottság az adott kor leghaladóbb értékeinek, eszméinek átvételére és követésére. Így van ez most is a 21. század küszöbén, amikor már más jelenti az előrelépést, a haladást: az egységes Európa igenlése, az integráció, a csatlakozás az Európai Unióhoz. Ma ugyanis ez jelenti az előrelépést és nem a nemzeti elzárkózás." Kiemelte, hogy az RMDSZ az itt élő magyarság érdekében politizál. Dr. Kelemen Atilla parlamenti képviselő, az RMDSZ megyei elnöke hangsúlyozta, hogy "az egység a legfőbb erőnk. És bárki, aki ide viszályt akar importálni, úgy érzem, bűnt követ el. Ezért is köszönjük a külügyminiszter úr szavait, amivel a kormányának ígéretét hozza nekünk, hogy a kedvezménytörvény, az egyetem, és más támogatásokat tovább is élvezni fogjuk." /Lokodi Imre: Főhajtás Fehéregyházán. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./

2003. március 29.

A kultuszminisztériumi és belügyes emberek felszólították holtmarosi és szászrégeni lelkészeket, és őket arra, hogy távolítsák el a Wass Albert-szobrokat. Frunda György szenátor, a szoborállítók jogi képviselője leszögezte: "nehéz helyzetben vagyunk, ugyanis az RMDSZ volt az egyik fő indítványozója és fő mozgatója a parlamentben a sürgősségi rendelet elfogadásának, amelyre most a szoborállítás ellenzői hivatkoznak. Szerdán is több mint egy órát vitatkoztunk a parlamentben azon, hogy mi a holokauszt és mi nem, mert a nagy-romániás szenátorok azt próbálták elérni, hogy csak ami Németországban történt a zsidók ellen, az legyen holokauszt, holott a nemzetközi bíróságok megállapították a második világháborút követően, hogy mi a holokauszt. Nem csak zsidók ellen, hanem más kisebbségek, cigányok, homoszexuálisok, vallási kisebbségek ellen elkövetett népirtások is holokausztnak számítanak, és nemcsak Németországban, hanem egész Európában volt holokauszt." Wass Albertet és édesapját egy kolozsvári népbíróság 1946-ban halálra ítélte "háborús bűnökért". 1946-tól 2003 márciusáig a család nem tett semmit azért, hogy megsemmisítsék ezt az ítéletet. A jóhiszemű Wass Albert abban reménykedett, hogy hivatalból elindítják a pert, az viszont nem történt meg. Frunda szerint mivel létezik ítélet Wass Albert ellen, legalábbis formailag, ezeket a szobrokat el kell költöztetni. Az lesz csak megoldás, ha sikerül felülbírálni az 1946-os ítéletet. Ezt a családnak kell indítványoznia. Wass Endrével, az író fiával abban egyeztek meg, hogy Frunda elindítja az 1946-os ítélet megsemmisítését, aztán kérni fogja az író rehabilitálását. Az ügy iratait Frunda márc. 31-én fogja iktatni a főügyésznél. Ugyanakkor a kultuszminisztert, Razvan Theodorescut kéri, hogy mindaddig, amíg az igazságszolgáltatás döntést hoz, függessze fel a szobroknak az eltávolítását. A kérdés megoldása két dologtól függ: 1. Mennyire tud a Wass család segíteni abban, hogy beszerezzék a szükséges bizonyítékokat arról, hogy Wass Albert nem volt háborús bűnös. Ami - hatvan évre visszanézve, nagyon-nagyon nehéz feladat. 2. Ha sikerül meggyőzni a főügyészt, akkor az már a főügyész dolga, hogy kérje a Legfelsőbb Bíróságtól a 46-os ítélet hatálytalanítását, és ezzel Wass Albert rehabilitálását. /Lokodi Imre: Wass Albert-ügy. A szenátor kéri az 1946-os ítélet megsemmisítését. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 29./

2003. április 8.

Tízéves a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó és Könyvkereskedés, a romániai magyar könyvkiadás fontos intézménye. Csíkszeredában legalább tíz rendezvényen, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen író-olvasó találkozókon tekintett vissza a kiadó és szerzői gárdája az elmúlt esztendőkre. A kiadó 70 százalékban hazai, 20 százalékban magyarországi írók, 10 százalékban pedig Nyugaton élő szerzők könyveit jelenteti meg folyamatosan. A tíz esztendő mérlege: 225 kötet. A Pallas-Akadémia Kiadó házi szerzői között van például Kányádi Sándor, Sütő András, Domokos Géza, Pomogáts Béla, Kovács András Ferenc, Markó Béla, Egyed Ákos, Fodor Sándor, Kozma Mária, Farkas Árpád, Páll Lajos és a Heidelbergben élő Hajdú-Farkas Zoltán. Marosvásárhelyen a Bernády Közművelődési Központban ápr. 4-én szerveztek a kiadóval és a szerzőkkel találkozót, melyen Nagy Miklós Kund szerkesztő köszöntötte Tőzsér Józsefet, a kiadó igazgatóját, Kozma Mária főszerkesztőt, Markó Béla költőt, Gálfalvi Zsoltot, a Romániai Magyar Pen Központ elnökét, Pomogáts Béla irodalomtörténészt, az Illyés Alapítvány elnökét, Kovács András Ferenc költőt és Parászka Boróka kiadói szerkesztőt. Gálfalvi Zsolt úgy vélte, a Pallas-Akadémia ebben a kultúraellenes világban is képes volt szellemi műhellyé válni, akárcsak a marosvásárhelyi Mentor és a kolozsvári Polis. Markó Béla megjegyezte, 1989 után kiderült: van múltunk, amire építeni lehet. A szépirodalmat jórészt magyarországi támogatás tartja el, lassan-lassan a romániai költségvetésből is várható támogatás. Megszaporodtak szépirodalmi jellegű kiadványok. Van Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány, van az Erdélyi Magyar Írók Ligája (EMIL) a Romániai Magyar Pen Klub, folyamatosan megjelenik a kolozsvári Korunk, a csíkszeredai Székelyföld, a marosvásárhelyi Látó, és Nagyváradon új irodalmi folyóirata, a Várad. /Lokodi Imre: Tízéves a Pallas-Akadémia Könyvkiadó. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./

2003. április 9.

Tízéves a Mentor Könyvkiadó /Marosvásárhely/. Káli Király István, a kiadó igazgatója közölte, a tízéves mérleg: 290 kötet. 1995-től a Mentor felvállalta a Forrás sorozat folytatását. Olyan írók kezdték nálunk pályafutásukat, mint Papp Sándor Zsigmond, Demény Péter, Sebestyén Mihály, Vida Gábor, Balázs Imre József, Fazakas Attila, Domokos Johanna. A Mentor egyik kiadványát, Jánosházy Shakespeare-fordításait a magyarországi bölcsész tanszékeken referencia-fordításként tartják számon. Kicsit segíti más irodalom eltartását a Wass Albert életmű-sorozat. Egy szépirodalmi vagy más jellegű könyv Erdélyben körülbelül két és félszer, vagy háromszor annyiba kerül, mint amennyit a piacon kérni lehet érte. Azt a veszteséget, pótolják a támogatások. Három éve négy forrásból jön támogatás, a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától /pályázatok/ és a román Kulturális és Vallásügyi Minisztériumtól /pályázatok/, illetve a Communitas-pályázatok. Az erdélyi könyvkiadás gyakorlatilag ebből a négy forrásból táplálkozik. A négy forrásból Erdélyben évente 200-220 könyvet lehet megjelentetni. Az évfordulós ünnepségre időzítették három könyvük megjelenését. Kettőt az Erdély emlékezete sorozatban: Szabó Miklós Művelődés és gazdálkodás az újkori Erdélyben című kötetét, illetve Pál-Antal Sándor A Székelyföld és városai című könyvét. A Bolyai János Emlékév alkalmából kiadott A tér úttörője című könyve a harmadik. /Lokodi Imre: 10 éves a Mentor Könyvkiadó - Évfordulós ünnepség. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 9./

2003. április 12.

Ápr. 11-én Marosvásárhelyen a Bernády Házban a tizedik születésnapját ünneplő Mentor Könyvkiadó rendezvénysorozatának első könyvbemutatóján Káli Király István és Spielmann Mihály mutatta be Pál-Antal Sándor A Székelyföld és városai, valamint Szabó Miklós Művelődés és gazdálkodás az újkori Erdélyben című hiánypótló történelmi munkáit. /Lokodi Imre: Évfordulót ünnepel a Mentor Kiadó. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 271-286




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998