udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 110 találat lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-110
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Lukács János

2005. november 30.

Nem fogadja el a iasi-i római katolikus püspökség azt a határozatot, melyben az Országos Diszkriminációellenes Tanács elmarasztalta az egyházmegye vezetését a moldvai csángók által kért magyar nyelvű szertartások megtagadásáért. Az egyházmegye vezetői szerint az állami hivatalok nem szólhatnak bele az egyház életébe. Valamennyi egyházmegyében több nyelven folynak az egyházi szertartások, és az észak-moldvai lengyel közösség számára a iasi-i püspökség is biztosítja az anyanyelvi misézés lehetőségét. /Gazda Árpád: Fenntartják a diszkriminációt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./ A iasi-i püspökség szerint egyházi belügy a liturgia nyelve, a Diszkrimináció-ellenes Tanács határozata semmire sem kötelezi őket. A gyulafehérvári érsekséghez tartozó plébániákon folyik román nyelvű misézés, a csángók esetében viszont nem engedik a magyar nyelvű misézést. Az ortodox egyházat illeti meg – kimondatlanul – az állam az államban státus, a többi egyház közül elsősorban a iasi-i és bukaresti római katolikus püspökség élvezi a hatóságok bizalmát. /Lukács János: Fütyülni az alkotmányra. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./

2006. január 13.

Románia élen jár Európában az abortuszok számát illetően. Évente negyedmillió magzat esik áldozatául Romániában a művi terhesség-megszakításnak, és ez arányosan körülbelül 17 ezer magyar gyermeket is jelent. A művi vetélések száma csökkenőben van, még így is magas, igaz 1990-ben ez a szám elérte az egymilliót. Romániában – állítja a Primul Pas nevű, az élet védelmével foglalkozó szervezet. Minden élve születésre két abortusz jut (más források szerint három), ezzel az aránnyal pedig Románia a legelső helyet foglalja el Európában. A Primul Pas statisztikái szerint emellett a romániai nők 20 százaléka a művi terhesség-megszakítások okozta szövődmények következtében vesztette el termékenységét. A művi vetélést az élet fontosságára való hivatkozással valamennyi egyház elítéli. A református egyház abban az esetben tartja megengedhetőnek, ha az anya élete forog veszélyben, jelezte Ötvös József marosvásárhelyi református esperes, hozzátéve, hogy részletes tanulmányról, amely a református egyház álláspontját képviselné ebben a kérdésben, nincs tudomása. A katolikus egyház – akárcsak az ortodox – gyilkosságnak tartja a művi vetélést, és a papság következetesen ezt az álláspontot képviseli. /Lukács János: Az életet védik az egyházak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 13./

2006. július 28.

A bolognai folyamat kis főiskolák helyett nagy egyetemi központokba tömörítené az oktatókat. A teológia azonban jóval több, mint tudományos műhely, a pap pedig szintén több, mint ismeretek halmazával rendelkező, esetleg tágabb összefüggéseket felfedező értelmiségi. Az egyetemnek kapóra jönne a teológia betagozódása, hiszen újabb igazolását látná saját, multikulturálisnak kikiáltott önmeghatározásának. Az egyháznak kell eldöntenie a választ. /Lukács János: A megtestesült feladvány. = Krónika (Kolozsvár), júl. 28./

2006. július 28.

A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) részévé válna a gyulafehérvári római katolikus teológia – erről folytat megbeszéléseket Kolozsváron Jakubinyi György érsek, Marton József, a BBTE keretében működő Római Katolikus Hittudományi Kar dékánja és Oláh Zoltán, a papnevelde rektora Andrei Margával, a BBTE Akadémiai Tanácsának elnökével. „A kérdés nagyon régóta terítéken van, de az érsek úr sokáig hallani sem akart róla – mondta el Potyó Ferenc általános érseki helynök. – Óriási terhet jelent a teológia fenntartása, és ezért a többi egyház már megtette ezt a lépést. Ugyanakkor az sem mellékes szempont, hogy a papjaink államilag elismert oklevelet kapnának, és nem kényszerülnének abba a megalázó helyzetbe, hogy egy hittanárképzőt végzett fiatallal szemben hátrányos megkülönböztetésben részesüljenek a hitoktatás terén.” Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szerint nincs szó a függetlenség feladásáról. „Ha a híveink nem tudják fenntartani a papképzést, akkor tartsa fenn az állam, mert azokat a javainkat, amelyekből valaha fenntartottuk a teológiát, elvették, és nem adták vissza” – jelentette ki. Az érsek hangsúlyozta: a görög katolikusok már 15 éve a BBTE keretein belül képezik papjaikat. Kiemelte, jelenleg valamennyi romániai egyház valamilyen állami egyetem keretén belül képezi papjait, kivételt ez alól csak a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, illetve a gyulafehérvári és a Iasi-i katolikus teológia képez. A teológia fenntartása Potyó Ferenc elmondása szerint évente mintegy hétmilliárd régi lejbe kerül. Mivel jelenleg magánegyetemként működik, a költségvetést saját forrásokból kell fedeznie az egyháznak. Az elképzelés szerint az integráció után a papnevelde megőrizné függetlenségét, viszont a jelenlegihez képest „stabilabb” tanári gárdát kellene biztosítania. Igaz ugyan, hogy a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola a pápai Lateráni Egyetemhez affiliált, de egyelőre csak bacchalaureátusi oklevelet adhat, licenciátust nem, így azok a fiatal papok, akik mélyebb teológiai ismereteket szeretnének elsajátítani, csak külföldi tanulmányút részeként szerezhetik azt meg. Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke veszélyesnek, az egyházi oktatás számára hátrányosnak, következésképpen nagyon alaposan meggondolandónak ítélte meg a gyulafehérvári római katolikus teológiának a Babes–Bolyai Tudományegyetembe (BBTE) való beolvadási elképzelését. /Gazda Árpád, Lukács János: Gyulafehérvár – Veszíthet önállóságából a katolikus papnevelde. = Krónika, Erdély.ma, júl. 28./

2006. augusztus 10.

A katolikus hittudományi főiskola beolvadása ellen indítottak akciót a hívek. Aláírásgyűjtésbe fogott a Bolyai Kezdeményező Bizottság, hogy a gyulafehérvári katolikus papnevelde ne tagozódjék be a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetembe. A nyílt levelet az Erdély.ma internetes hírportál tette közzé, augusztus 9-én estig közel kétszázan csatlakoztak a felhíváshoz. Az érsekség és a papnevelde tárgyalásokat folytat a kolozsvári egyetemmel arról, hogy a teológia – az egyházi felügyelet tiszteletben tartása mellett – az állami tanintézet részévé váljék. „Mi, romániai magyar katolikusok megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a papjainkat képző Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet elsősorban anyagi okok miatt beolvadni készül a Babes-Bolyai Tudományegyetembe” – áll a közzétett dokumentumban. Az aláírók idézik Márton Áronnak, Erdély nagy püspökének a levelét, amelyet 1948-ban írt a Magyar Népi Szövetségnek, miután szóba került a felekezeti oktatásnak az állami rendszerbe történő beolvasztása. Levelében Márton Áron az önálló egyházi iskolarendszer mellett tette le a garast. A nyílt levél szerint az erdélyi római katolikus hívek soha nem fognak belenyugodni abba, hogy „a bástyaként megmaradt egyházi intézmény, a papnevelde, amely közösségünk anyagi áldozatvállalása árán a kommunizmus nyomásának is ellenállt, most önként feladja függetlenségét, mikor a megoldás más útjait kereshetné”. Az aláírók úgy látják, a lépés súlyossága csak a Bolyai Egyetem elvesztéséhez hasonlítható, és szöges ellentétben áll Márton Áron örökségével. „Különösen súlyosnak tartjuk, hogy az intézményt a magyar közösség akaratának semmibevételéről elhíresült Babes-Bolyai Tudományegyetembe akarják beolvasztani” – áll a nyílt levélben, majd az aláírók arra kérik az egyház vezetését, bírálja fölül döntését. A Krónikának Potyó Ferenc, a főegyházmegye általános érseki helynöke elmondta: az egyházi vezetés mindenkor készséggel meghallgatja és megfontolja a hívek kérését, de a nyomásgyakorlás semmilyen eszközét nem tartják helyénvalónak. Potyó furcsának találta a protestáns egyházak részéről érkezett tiltakozásokat. „Engedtessék meg nekünk, hogy a saját intézményeink működtetésének módjáról mi magunk döntsünk” – hangsúlyozta, hozzátéve, egyelőre csak tárgyalások folynak az egyetemmel. Elmondta, a tárgyalások megkezdését széles körű konszenzus előzte meg, a négy erdélyi egyházmegye püspöke jóváhagyását adta az elképzelésre, és a teológia tanári kara is beleegyezett. Ami a Márton Áronnal való példálózást illeti, Potyó Ferenc leszögezte: egészen más az egyház helyzete ma, mint 60 évvel ezelőtt. /Lukács János: Aláírásgyűjtés az önállóságért. = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./ Az Erdély.ma közölte: Nyílt levél a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola önállóságának megőrzéséért Mi, romániai magyar katolikusok megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a papjainkat képző Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet, elsősorban anyagi okok miatt, beolvadni készül a Babes-Bolyai Tudományegyetembe. Ez a lépés a romániai katolikus magyar felsőoktatás önállóságának feladását jelentené. A történelem többször is megmutatta, hogy a mindenkori román hatalom célja, a romániai magyarságnak tett hangzatos ígéretei ellenére, a magyar nyelvű intézményrendszer felszámolása. Az erdélyi magyarság mindkét világégés után megtapasztalhatta oktatási és művelődési intézményrendszerének a csaknem teljes ellehetetlenítését. Márton Áron, Erdély nagy püspöke, 1948. március 24-én így válaszolt a Magyar Népi Szövetség érveire, amelyek a felekezeti oktatás állami oktatásba történő beolvasztása mellett szóltak: „Erdélyben – talán inkább, mint a világ bármely pontján – a közoktatást úgy alsó, mint felsőfokon századokon át kizárólag a vallási közületek látták el; (…) Valahányszor népünknek újra kellett kezdenie az életet – és hányszor ismétlődött ez a történelem során! – az új alapvetéshez a templomban gyűjtött erőt, az újraépítést pedig mindig az iskolában kezdte meg és az iskola által hajtotta végre. Iskoláit ezért építette és tartotta fenn súlyos áldozatok árán, ezért építette újra minden dúlás után, ezért követelte ki a mindenkori törvényhozó hatalmaktól azok jogainak tiszteletben tartását, s ezért védte meg azokat a támadó törekvésekkel szemben körömszakadtáig.” Az erdélyi római katolikus hívők soha nem fognak belenyugodni abba, hogy a bástyaként megmaradt egyházi intézmény, a papnevelde, amely közösségünk anyagi áldozatvállalása árán a kommunizmus nyomásának is ellenállt, most önként feladja függetlenségét, mikor a megoldás más útjait kereshetné. 1753-ban, alapításakor, az erdélyi püspökség csak igen szerény vagyonnal rendelkezett, a reformáció előtti gazdag püspöki uradalomnak csak a töredéke maradt meg. Sztoyka Zsigmond Antal püspök mégis létrehozta azt az intézményt, amely az erdélyi katolikus életre a legnagyobb befolyással volt. Ennek az intézménynek az önállóságát és egyházi fennhatóságát adják most fel az állami támogatás kedvéért? A lépés súlyossága csak a Bolyai Egyetem elvesztéséhez hasonlítható, és szöges ellentétben áll Márton Áron örökségével, a múlt, jelen és jövő iránti felelősségvállalás eszméjével. Különösen súlyosnak tartjuk, hogy az intézményt a magyar közösség akaratának semmibe vételéről elhíresült Babes-Bolyai Tudományegyetembe akarják beolvasztani. Tisztelettel kérjük Egyházunk vezetését, hogy bírálja fölül döntését, ne adja fel az utolsó bástyát, ne keltsen elégedetlenséget és csalódottságot híveiben. Csíkszereda-Kolozsvár, 2006. augusztus 7. Ajtay Kincses Maria dr., Marosvásárhely; Bács Béla János, Csíkszereda; Csép Katalin dr., Marosvásárhely; Dudutz Gyöngyi, Marosvásárhely; Ferencz Csaba, Sepsiszentgyörgy; Ferenczes István, Csíkszereda; Fodor Imre, Marosvásárhely; Fülöp Gézáné Mária, Marosvásárhely; Gál Gyula dr., Makó György Attila, Csíkszereda; Jeremiás Béla dr., Marosvásárhely; Kincses Imola, Marosvásárhely; Kovács Csaba, Csíkszereda; Kovács Lehel István dr., Kolozsvár; Macalik Arnold, Kolozsvár; Macalik Ernő, Kolozsvár; Márton Lajos, Marosvásárhely; Márton Lajos, Marosvásárhely; Oláh-Gál Róbert dr., Csíkszereda; Pál-Antal Sándor dr., Marosvásárhely; Soós Szabó Klára dr., Csíkszereda; Süket Levente, Csíkszereda; Tiboldi Enikő, Csíkszereda; Toró T. Tibor, Temesvár; Váradi István dr., Farkaslaka. /Erdély.ma, aug. 9./

2006. szeptember 13.

Október elsejétől a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) keretében kezdi meg az új tanévet a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola, az erről szóló megállapodást augusztus 25-én írták alá az egyház és az egyetem képviselői. A papnevelde diákjaira és tanáraira ezentúl a BBTE diákjainak és tanárainak jogai és kötelességei vonatkoznak, az intézmény pedig a Római Katolikus Teológiai Kar keretében fejti ki tevékenységét. „A többi teológiai fakultáshoz hasonlóan, a pasztorális teológia szak is a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség és a Babes–Bolyai Tudományegyetem Rektorátusának közös felügyelete alatt működik majd, az érsekség megőrzi döntési jogát a sajátos kritériumokra vonatkozóan, ezen döntéseket pedig a katolikus kánonok és az állami törvények alapján hozza meg” – áll a dokumentumban. A közlemény szerint az egyház megőrzi tulajdonjogát valamennyi ingó és ingatlan vagyona fölött, hasonlóképpen megmarad a Római Katolikus Hittudományi Intézet jogi személyisége is. Katolikus hívek egy csoportja aláírásgyűjtésbe kezdett, ellenezve, hogy a teológia önként feladja függetlenségét, az internetes felhívást közel négyszázan írták alá. A papnevelde csatlakozásáról az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei is tanácskozást tartottak, a megbeszélésen egyetlen egyház sem támogatta a katolikusok törekvéseit, ugyanakkor hangsúlyozták, nem áll szándékukban beleszólni az érsekség belügyeibe. A gyulafehérvári érsekség álláspontját Darvas-Kozma József csíkszeredai esperes tárta a nyilvánosság elé, kifejtve, a csatlakozás nem jelenti az önállóság feladását. „A papnevelő intézet nem válna állami intézménnyé, továbbra is önálló egyházi intézményként működne, a kispapok pedig továbbra is Gyulafehérváron tanulnának – áll a sajtóiroda közleményében. – Az integráció csupán a főiskola szervezeti rendszerét érinti. A csatlakozás csakis az egyház számára esedékes előnyök érdekében történhet: ez az egyetlen módja annak, hogy papjaink államilag is érvényes diplomát, kispapjaink ösztöndíjakat szerezhessenek, valamint különféle akkreditált posztgraduális képzésekben vehessenek részt.” /Lukács János: Aláírták a megállapodást a gyulafehérvári teológia és a BBTE képviselői. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./

2006. szeptember 13.

A napokban teszik közzé annak a kivizsgálásnak az eredményeit, amelyet a szászrégeni rendőrverés ügyében indítottak. A Maros megyei városban ugyanis 17 ember sebesült meg szeptember 7-én, amikor a roma kolóniát a rendőrök az operatív csoport tagjaival együtt felkeresték. A verekedésre egy aznap délutáni esemény szolgáltatott alapot: a szabadságát töltő Radu Ioan Olimpiu rendőrparancsnokot két büntetett előéletű roma fiatalember felismerte egy vendéglő teraszán, és számon kérte tőle, miért indított ellenük korábban bűnügyi eljárást. A rendőrség közlése szerint Olimpiut tettleg is bántalmazták. A rendőr – aki maga is roma származású – hatóság elleni testi sértés címén állított ki idézést a 33 éves B. Augustin és a 27 éves C. Attila nevére, az okmányt pedig a fekete álarcot viselő operatív csoport hét tagjával együtt akarták a roma negyedben lakó fiataloknak kézbesíteni. Az Abafáji negyed lakói viszont azonnal a két fiatal védelmére keltek, vasvillákkal, dorongokkal és kövekkel támadtak a hatóságiakra, egyiküknek betörték a védőpajzsát, másikuknak a könyökébe szöget szúrtak. A rendőrök állításuk szerint csak gumilövedékekkel és könnygázzal védekeztek, ennek ellenére másnap a házak falából éles töltények maradványait is előkaparták a lakók. Két rendőr és 15 civil sebesült meg a verekedés során. A rendőrparancsnok szerint szászrégeni kollégái az előírásoknak megfelelően használták fegyvereiket. /Lukács János: Rendőrverés Szászrégenben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./

2006. október 4.

Október 2-tól fehér karszalaggal végzik teendőiket a Krónika országos magyar napilap munkatársai. A szakszervezet által kezdeményezett tiltakozás oka, az érdekképviselet elnöke, Lukács János szerint az, hogy a kollektív munkaszerződés előzetes tárgyalásakor a lap vezetősége nem volt hajlandó tárgyalni egyes kérdésekről. /Szerkesztők, a tudósítók száma, javadalmazásuk, a rovatok és mellékletek kérdése stb./ Deák Attila, a kiadó vezérigazgatója szerint félreértésről van szó. Nem zárkóznak el a tárgyalás elől. /E.-R. F.: Japán sztrájk a Krónikánál. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./ Lukács János szakszervezeti elnök, elmondta, sok munkatárs több munkát is végez. A Krónika Kiadó Rt. részvényeinek 82 százalékát a Magyarországon székelő Hungarom Média cégcsoport birtokolja, a maradék 18 százalék egy romániai magánszemély és három jogi személy között oszlik meg. A Krónika többségi részvényeit birtokló Hungarom Médiánál ez év áprilisában zajlott tulajdonosváltás, amikor is az Ingatlanforgalmazó és Gazdasági Tanácsadó Rt. (Inforg) vált a cég tulajdonosává, és áttételesen a kolozsvári lapkiadó irányítójává. Az Inforg tulajdonosa a kolozsvári származású Nagy Elek üzlettársa, Nánásy Csaba. /Japánsztrájk a Krónikánál. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

2006. október 11.

Második hete tart japán sztrájkot a Krónika napilap szerkesztőinek szakszervezete. A békítő tárgyaláson Lukács János szakszervezeti elnök kijelentette: „akkor békülünk, ha beindulnak a tárgyalások a bérezésről”. Ha nem sikerül megegyezniük, 48 órán belül figyelmeztető sztrájkot tartanak; kétórás sztrájkot tartanak, eredménytelenség esetén rá 5 napra általános sztrájkba lépnek, tehát nem jelenik meg Krónika. Deák Attila vezérigazgató szerint a lap megújulás, átalakítás előtt áll. /G. E.: Krónikás japán sztrájk – békítésre várva. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

2006. november 15.

Két szerkesztőjétől válik meg a Krónika napilap. „A szakszervezetnek sajnos nincs beleszólása abba, hogy a tulajdonos hány embert foglalkoztat, abba viszont igen, hogy a nyolcórás munka után letegyük a pennát, vagy száz százalékban kifizessék a túlórákat” – nyilatkozta Lukács János szakszervezeti elnök. A december 1-jétől távozó kollégák számára végkielégítést alkudnak ki. A szakszervezet és a tulajdonos képviselőinek tárgyalása után Lukács úgy fogalmazott: eddig 80 százalékban talált fogadókészséget követeléseire a szakszervezet. /G. E.: Leépítések a Krónikánál. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

2007. január 3.

Az RMDSZ-t és a Magyar Polgári Szövetséget egyaránt bírálta Gazda Zoltán, a MPSZ alsóháromszéki elnöke a tavalyi évet értékelő nyilatkozatában. Gazda szerint az MPSZ országos szervezete gyakorlatilag nem is létezett, ezzel szemben a szövetség helyi fiókjának tevékenysége pozitívnak mondható. Gazda kijelentette: az MPSZ a pálya széléről kommentálta csupán a mérkőzést, ahelyett, hogy maga is aktívan részt vett volna a játékban. „Az RMDSZ a magyarság valamennyi célját elárulta a román kormány kiszolgálásával, az RMDSZ vezetőinek fontosabb volt ugyanis, hogy elfoglalják a hatalom székeit” – magyarázta Gazda. /Lukács János: A pálya széléről bíráltak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 3./

2007. január 12.

Az erdélyi magyar történelmi egyházak többnyire elégedettek a frissen elfogadott felekezeti törvénnyel. Még az erdélyi magyar vallások között legkevesebb hívet számláló evangélikus egyház püspöke is inkább a jogszabály megfelelő alkalmazása miatt aggódik. Adorjáni Dezső Zoltán püspök szerint a felekezeti törvény legnagyobb problémája, hogy a fontos kérdéseket nem pontosítja. „A törvény kimondja, hogy az egyházi iskolákban tanuló gyermekek után állami támogatás jár, de hogy pontosan mennyi, arról nincs szó – figyelmeztetett Adorjáni Dezső Zoltán. – Hasonló a helyzet az egyház szociális és kulturális tevékenységével kapcsolatban is, amelyeket szintén finanszíroz az állam, csak nem tudni, milyen mértékben. ” Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke helyénvalónak tartja, hogy a törvény különbséget tesz a bevett vallások és a vallásos csoportok között. A Romániai Katolikus Püspökkari Konferencia közleményben hozta nyilvánosságra álláspontját. „A romániai katolikus egyház üdvözli az új kultusztörvény érvénybe lépését” – áll a dokumentumban, amelyet a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség honlapja is közölt. A katolikus püspökök szerint az új törvény tökéletesíthető. „Azonban a görög katolikus egyház mellett állunk, amely nem írta alá a törvénytervezetet, mert elkobozott javainak kérdése nincs megoldva, mint ahogy a temetők kényes kérdése sem. ” – szögezte le a katolikus püspökkari konferencia közleménye. A jogszabály különbséget tesz a Romániában elismert 18 egyház és a többi, vallásos egyesület között, utóbbiaknak legalább 300 taggal kell rendelkezniük a további működéshez. /Lukács János: Nem rossz a törvény. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./

2007. február 7.

Az állami hatóságok közbelépését sürgeti a Demokrata Párt (PD) Kovászna megyei szervezete a Sepsiszékre tervezett autonómiareferendum ügyében. Gheorghe Baciu megyei PD-elnök szerint meg kell akadályozni a nem hivatalos népszavazás megszervezését, mivel az „törvénytelen és alkotmányellenes” kezdeményezés. /Lukács János: Betiltaná a PD a referendumot. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

2007. február 8.

Sólyom László köztársasági elnöknek írt levelet Csatlós Mihály, a felső-háromszéki tanügyi szakszervezet elnöke, arra hívta fel az államelnök figyelmét, hogy az érettségi tételek magyar nyelvű fordítása csak az elkövetkező hónapokban készül el. Csatlós a diszkriminatív helyzet miatt még januárban tiltakozó levelet küldött az RMDSZ-nek, az Oktatási Minisztériumnak és a Kovászna Megyei Tanfelügyelőségnek, de egyiküktől sem érkezett válasz. Ezek után úgy döntött, a levelet Sólyom Lászlónak is elküldi. /Lukács János: Levél Sólyomnak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./

2007. február 9.

Az RMDSZ huszonkét megyében, az MPSZ a Székelyföldön indított akciót az EP-székekért. Az RMDSZ célja, hogy a határidőnél egy héttel korábban a szükséges 200 ezernél több aláírást gyűjtsön össze. Kovács Péter ügyvezető alelnök bejelentette, az RMDSZ huszonkét megyében, egy időben kezdte az aláírások gyűjtését. /Lukács János: Lázasan gyűjtik az aláírásokat. = Krónika (Kolozsvár), febr. 9./

2007. február 15.

Visszaéléssel, zsarolással vádolják az RMDSZ európai parlamenti választási aláírásgyűjtőit. Folyamatosan érkeznek Erdély különböző pontjairól az arra utaló jelzések, hogy az európai parlamenti (EP) jelöltlistákat támogató aláírásgyűjtés során visszaélést követnek el az RMDSZ munkatársai. Kelemen Hunor kampányfőnök cáfolta a vádakat, szerinte „a rendszer jól működik”. Kolozs megyében szankciók várnak két községi RMDSZ-tanácsosra, mert megtagadták az aláírásgyűjtést. Olvasói bejelentések szerint Erdővidéken, Kolozsváron és Nagyváradon több RMDSZ-irodában is a szövetség EP-jelöltlistájának aláírásához kötik a magyar állam által nyújtott oktatási-nevelési, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatás igényléséhez szükséges űrlapok kézbesítését. „Huszonkétezer forintért akármit aláírok, nekem az a pénz életbevágóan fontos” – hangoztatta egy nagyváradi hölgy, aki az oktatási-nevelési támogatás benyújtásához szükséges űrlapot az RMDSZ nagyvárad-olaszi irodájában igényelte. Nagyváradon többen jeleztek hasonló esetet, az RMDSZ munkatársai azonban cáfolták a vádakat. Szeibert István operaénekes a kolozsvári Malom utcai státusirodában látott árukapcsolás miatt tett panaszt a Szabadság napilapnál. László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök elismerte, az iroda alkalmazottainak utasításuk van arra, hogy minden belépőt felkérjenek az RMDSZ-lista aláírására, de az aláírás nem feltétele a támogatási űrlapok kiadásának. /Lukács János: Forintos árukapcsolás? = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./

2007. február 21.

Megvonta a gyulafehérvári táblabíróság a Gabriel Resources vállalat Verespatakra vonatkozó kitermelési engedélyét, így a kanadai cégnek nincs joga többé a Verespatakon az elkezdett 251 próbafúrás folytatásához. A Gabriel Resources, a Rosia Montana Gold Corporation romániai leányvállalata ciános technológián alapuló aranybányászattal kívánt foglalkozni. /Lukács János: Vesztett az aranybánya. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

2007. február 21.

Tőkés László református püspök kampánystábja panaszt tesz a magyar kormánynál azzal kapcsolatban, hogy álláspontja szerint az RMDSZ saját érdekeire használja a magyar hatóságok által az erdélyi magyar oktatás támogatására kiutalt összegeket. Szilágyi Zsolt volt RMDSZ-es képviselő, a püspök kampánystábjának elnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke február 20-án sajtótájékoztatón kijelentette: “megengedhetetlen az a mód, ahogy az RMDSZ-vezetők használják fel a magyar kormány által biztosított pénzt”, ezért több erdélyi magyar szervezet fel fogja kérni a magyar kormányt, hogy indítson vizsgálatot az ügyben. “A magyarországi hatóságok nagyot tévedtek, amikor a Kelemen Hunor által vezetett Iskola Alapítványra bízták a pénzalapok kezelését, mivel ez az RMDSZ zsebalapítványa” – mondta Szilágyi. A volt képviselő azt állítja, több bizonyíték van a birtokában arról, hogy más célokra használják a magyar gyerekek oktatására szánt pénzt. Szilágyi szerint az RMDSZ csak akkor adja át a magyar kormány által biztosított 20 000 forintos támogatás kérésére a formanyomtatványokat, ha a kérelmezők nem támogatják aláírásukkal vagy különböző akciókban való részvétellel Tőkés László EP-jelölését. Szilágyi több megyéből említett eseteket, amikor “az RMDSZ aktivistái zsarolták és megfélemlítették Tőkés püspök támogatóit”. Szatmár, Kolozs és Bihar megyében “az RMDSZ polgármesterei és alpolgármesterei figyelmeztetik a Tőkést támogatókat, hogy nem kapnak többé fűtéstámogatást”. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./ Eddig 55 ezer aláírás gyűlt össze Tőkés Lászlónak, az RMDSZ a 150 ezren is túl van már. „Annak ellenére, hogy a sajtó megírta, és országszerte magánszemélyek is felrótták, az RMDSZ folytatja a megfélemlítés és zsarolás útján történő aláírásgyűjtését – hangoztatta Szilágyi Zsolt. – Felszólítjuk ezért Kelemen Hunort, az RMDSZ kampányfőnökét, számoljon el az oktatási-nevelési támogatásként kapott pénzekkel. Nyilatkozzék arról, hogy a 20 ezer forintos összeg a szövetség aláírásért cserébe osztogatott saját pénze, politikai megvásárlásra szánt fejkvóta, avagy a magyar kormány költségvetéséből származó, a határon túli magyar diákoknak szánt oktatási-nevelési támogatás. ” Kovács Péter, az RMDSZ kampányfőnökének helyettese ismételten cáfolta az „árukapcsolás” tényét. Állítása szerint sehol nem folyik semmiféle nyomásgyakorlás. Kovács Péter egy esetleges magyar állami ellenőrzéstől sem tart. Korábban Kelemen Hunor RMDSZ-es kampányfőnök is tagadta a visszaélésekről szóló híreszteléseket. Kovács Péter cáfolta a kolozsvári Szabadság napilapban megjelent állítást is, miszerint Nagy Zsolt, az RMDSZ-lista első helyén álló EP-képviselőjelölt a monostori református templomban gyűjtött aláírásokat a hétvégén. „Nem a templomban, hanem köztéren gyűjtött, a járdán” – emelte ki. Nagy Zsolt internetes naplójában ezzel szemben szó szerint a következő bejegyzés olvasható: „Az istentiszteleten résztvevőkkel beszélgetünk, támogató aláírásokat is gyűjtünk. ” /Gergely Gizella, Lukács János: Feljelentik az RMDSZ-t. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

2008. szeptember 5.

Szeptember 4-én Kolozsváron megnyitották a budapesti katolikus Új Ember Kiadó első határon túli könyvesboltját, a könyvesbolt székhelye a Szent Mihály plébánia udvarán található, a Főtéren. Beszédet mondott Kovács Sándor kanonok, főesperes, az avatóünnepségen részt vett Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Papp Tamás, a budapesti Új Ember Kiadó igazgató-főszerkesztője. Kovács Sándor kifejtette: ha a XXI. század végén Erdély bármely magyarok lakta vidékén beszélni fognak magyarul, „az egyházainknak, iskoláinknak, számtalan nehézséget és áldozatot vállaló magyar könyvkiadónak, és az anyanyelven megjelenő sajtónak köszönhető. ” Jakubinyi György érsek felhívta a figyelmet: a katolikus, keresztény sajtó is részese az evangélizációnak, krisztusi parancsot teljesít amikor – akár a szépirodalomban, akár a tudományos szakirodalomban – a keresztény, katolikus világnézet és hit alapján mutatja be az Isten által teremtett világ szépségét. Lukács János, a kiadó kolozsvári kirendeltségének vezetője bemutatta a könyvesbolt internetes /www.ujember.ro/ „változatát”. /Köllő Katalin: Új Ember – katolikus könyvesbolt nyílt Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

2009. augusztus 17.

Lukács János felvidéki szobrászművész Múzsa című szobrával magasra állította a mércét az idei VII. Zerindi Nemzetközi Alkotótáborban, összegezte közleményében Hevesi Mónár József szervező. 35 évvel ezelőtt alakult meg a képtár. Kiállt a képtár ügye mellett annak idején Cseke Péter, Beke György, Kányádi Sándor, és még sokan mások. Maga Nagyzerénd, a honfoglalás kori település is ihletforrás. Tavaly például újra felmerült a névadó Tar(r) Zerind alakjának megörökítése. /A kétarcú múzsa Zerinden. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./


lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-110




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998