udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
201 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 417 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 391-417
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Makkay József

1999. március 29.

Márc. 27-28-án Szovátán tartotta a Magyar Újságírók Romániai Egyesületek (MÚRE) tisztújító közgyűlését. A kétnapos tanácskozáson áttekintették a romániai magyar sajtó helyzetét, módosították a mintegy 500 romániai magyar újságírót tömörítő MÚRE alapszabályzatát, és megválasztották a testület új vezetőit. Az egyesület új elnöke: Csép Sándor, az RTV kolozsvári magyar adás főszerkesztője /Az eddigi elnök Ágoston Hugó volt/. - A közgyűlés alkalmával átadták a MÚRE 1998-as díjait. Életműdíjat kapott Szőcs István neves kolozsvári író, újságíró, akinek az idén munkássága elismeréséül Aranytollat adományozott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége is. /Csép Sándor a MÚRE új elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./ Ügyvezető elnök a marosvásárhelyi Gáspár Sándor maradt, az írott sajtóért felelős alelnöknek a nagyváradi Szilágyi Aladárt választották. Az elektronikus média bizottságát is vezető alelnök Boros Zoltán lett. A további négy állandó szakbizottság közül a médiapolitika "tárcája" ismét Magyari Tivadaré. A tisztújítás folytatásaként megválasztották a MÚRE területi megbízottjait: a Kolozs megyei felelős Makkay József lett. /MÚRE-közgyűlés Szovátafürdőn. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

1999. május 1.

Máj. 1-jén Kolozsváron tartották RMDSZ-politika és értelmiségi felelősség címmel a Kolozs megyei RMDSZ rendezte értelmiségi fórumot, amely az Alsócsernátonban elkezdett polgári fórumok folytatása volt. A fórumon Erdély legtöbb régiója képviseltette magát. Az előző fórumoktól eltérően ezúttal az RMDSZ hivatalos csúcsvezetősége is jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök, Péter Pál gazdasági alelnök, Kötő József ügyvezető alelnök és államtitkár személyében. Jelen voltak az RMDSZ-megújulási rendezvénysorozat szervezői, kezdeményezői, így Tőkés László, Somai József, Pillich László, Czirják Árpád, Kincses Előd, Toró T. Tibor, Katona Ádám, Vekov Károly, Patrubány Miklós, Csapó I. József, Borbély Imre, Szilágyi Zsolt és sokan mások, akik a közelgő RMDSZ-kongresszus figyelmébe egész sor módosító javaslatot ajánlottak. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke mondotta el vitaindító beszédét, amelyben hangsúlyozta: az RMDSZ szavazóbázisának drasztikus csökkenése egyenes következménye a mai hivatalos RMDSZ-politizálásnak. Az RMDSZ-t alapjaiban kell megújítani, ami azt is jelenti, hogy az eredeti célkitűzésekhez kell visszatérni! Tőkés László kiemelte: a jugoszláviai eseményeket követően többé már nem beszélhetünk úgy kisebbségi ügyekről, mint ahogyan addig tettük. Pillich László a legtöbb beszélőhöz hasonlóan a Küldöttek Országos Tanácsa által 1992-ben elfogadott történelmi állásfoglaláshoz tért vissza, jelezve: akik akkoriban vehemensen ellenezték az önrendelkezés gondolatát, azóta komoly pénzügyi és képviseleti, sőt kormányzati karriert futottak be. Kincses Előd keresztmetszetét nyújtotta az RMDSZ kormányzati sikertelenségének. Kincses szerint Washingtonban egyértelművé vált: a NATO számára nagy fontossággal bír a kisebbségi ügyek rendezése. Ez Románia számára is kötelező. Kötő József az értelmiség politikában történő részvételének fontosságáról szólva elmondotta: az értelmiség hátat fordított a politikának. Az értelmiség egyik alapvető célkitűzése a kulturális autonómia és az ehhez szükséges intézményrendszer kiépítése. Ehhez pedig abban a keretben kell cselekednünk, ami rendelkezésünkre áll. Toró T. Tibor az önkormányzati modell kiépítésének fontosságát hangsúlyozta, Erdély-központú politikát kért. Katona Ádám leszögezte: az értékek általános devalválódásának korában alternatíva a keresztény szellemiség, amihez elengedhetetlen az átvilágítás, a múlt feltárása. Szilágyi Zsolt javaslata szerint az RMDSZ-kongresszusnak Erdély regionális érdekeivel is kell foglalkoznia. Vekov Károly figyelmeztetett: túl sokat várnak az RMDSZ-kongresszustól, holott az eddigi tapasztalatok szerint a két nap vajmi kevés gondjaink tisztázására. Buchwald Péter szerint a fórum célja az alternatívák keresése kellene hogy legyen. Geszner Jenő a kolozsvári értelmiség, az egyetemi oktatók távolmaradására figyelmeztetett, feltéve a szónoki kérdést: mikortól lesz rájuk szükség? Takács Csaba az RMDSZ-vezetés szempontjából igyekezett tisztázni a vádakat, jelezve, hogy csalódottan távozik. Mint mondotta, nem hiszi azt, hogy politikusaink kötelesek minden hibáért felelősséget vállalni. Hangsúlyozta: egyetért az Erdély-centrikus politizálással, de nem szabad azt sem elfeledni, hogy kéréseink törvényes elfogadásának útja a bukaresti parlament. /Makkay József: RMDSZ-kongresszus előtti polgári fórum. Megújulás nélkül nincs jövő! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

1999. július 5.

Júl. 3-án és 4-én Vasvári-emléknapokat tartottak Kalotaszegen. Vasvári Pál halálának 150. évfordulóján. Kőrösfőn a köszöntő beszédeket követően Tőkés László püspök átvette a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület díját, a Vasvári kopjafa kicsinyített mását. A kitüntetést átadó Péntek László, a helyi RMDSZ és a kulturális egyesület elnöke hangsúlyozta: a püspöknek kiemelkedő érdemei vannak kiállásáért Kalotaszeg, ezen belül Kőrösfő népének kezdeményezései mellett, a Vasvári kopjafa létrehozását illetően. A vendégek ezt követően Magyarvalkóra mentek, ahol a Tőkés László püspök istentiszteletét hallgathatták meg. A kultúrotthonban Kit tud többet Vasvári Pálról és az 1848-49-es forradalomról című történelmi vetélkedőt rendeztek. Átadták a Népszabadság című budapesti napilapnak a második, kicsinyített kopjafadíjat azért a jelentős anyagi támogatásért, amit a lap a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesületnek nyújtott az emlékmű felállításához. A Körösfői Rákóczi Ballada-csoport Körösfői Riszeg alatt című ünnepi műsora tovább emelte az est hangulatát. Július 4-én Ferenc László, a helyi református lelkész, kalotaszegi esperes istentisztelete után a közönség a kopjafa előtti téren hallhatta az ünnepi beszédeket. Koszorút helyeztek el a kopjafánál a helyi és a megyei RMDSZ, az ünnepséget szervező polgármesteri hivatal és kulturális egyesület, a kolozsvári magyar főkonzulátus és számos más vendég részéről. Az ünnepségen átadták a Szabadság szerkesztőségének szánt díjat, amelyet Makkay József főszerkesztő-helyettes vett át. Péntek László hangsúlyozta: a Szabadság határozottan kiállt a Vasvári Pál kopjafa felállítását követő törvényszéki meghurcoltatás során a szervezők, és a faluközösség mellett, mindig támogatta e közösség törekvéseit. /Kisréti Zsombor: A Szabadság szerkesztőséget is kitüntették Vasvári-ünnepség Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

1999. augusztus 19.

Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése júl. 24-i tanácskozásán megvitatta dr. Bucur Ildikó professzor, a tömörülés elnöke ellen folyó lejárató kampány részleteit. A magyar nyelvű közvélemény formáló eszközök Bucur Ildikóval szemben egy köztörvényes bűnöző pártjára álltak, aki börtönviselt bűntársaival tört rá Bucurék ingatlanára és testi épségére. Semmiféle "Bucur-Kun ügy" nem volt, és nem is lehetett. De volt egy, a Bucur házaspár testi épsége és ingatlanjavai ellen Kun Lajos Károly visszaeső bűnöző által elkövetett bűncselekmény. Kun Lajos Károly és bűntársai ellen folyó bűnügyi tárgyalásoktól nem számolt be egyetlen kolozsvári lap sem. Rokonok, cimborák, jó ismerősök beadványt készítettek, mely szerint Kun Lajos Károlyt becsületes, a magyar ügyet támogató derék polgár, kérték az RMDSZ megyei vezetését, hogy Bucur Ildikót zárja ki tagjai sorából. - A Kolozs megyei RMDSZ Etikai Bizottsága számonkérő, koncepciós eszközökkel politikai kampányt indított Bucur Ildikó ellen és rajta keresztül a Szociáldemokrata Tömörülés ellen is, ezzel a tömörülés szerint önmagát megszüntette. A tömörülés felkérte Kónya-Hamar Sándor képviselőt, hogy ezt az ügyet szíveskedjen kivizsgálni. /Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülésének tájékoztatója és határozata. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./ Az RMDSZ Kolozs megyei Szervezetének Etikai Bizottsága visszautasította a fenti állításokat, nem indítottak politikai kampányt indított Bucur Ildikó ellen és rajta keresztül a Szociáldemokrata Tömörülés ellen. - Ugyanezen számban Makkay József főszerkesztő-helyettes szintén visszautasította azt az állítást, hogy a Szabadság ádáz harcot folytat dr. Bucur Ildikó ellen. A szerkesztőség soha nem foglalt állást a Bucur Ildikó és a Kun Károly körüli események kapcsán. /Makkay József: Ki etikátlan? Válasz a Szociáldemokrata Tömörülés vádjaira. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

1999. szeptember 25.

Makkay József azt vizsgálta, hogy megyénként mit jelent a magyarság számára a kormányzati részvétel. Székelyföldön például tucatnyi közösségi érdekeltségű beruházás indult, megpezsdült az élet, s az emberek mintha némi reménysugarat látnának sorsuk jobbra fordulását illetően. De változott a világ a Szilágyságban és Szatmárban is, ahol a magyar nyelv lassan teret hódít a közintézményekben. A legtöbb megyében sikerült kiharcolni a koalíciós egyeztetések során az RMDSZ-nek ítélt vezetői állásokat. Egyedül Kolozs megyében bukott meg szinte minden próbálkozás. A közintézmények igazgatói állásai körül, amelyet az RMDSZ-nek kellene betöltenie, egyet foglaltunk el! Számos RMDSZ-politikus szerint azért, mert a Kolozs megyei RMDSZ vezetői igazából nem törődtek vele, hogy mi történik házuk táján. A mai kolozsvári helyzetkép több, mint elszomorító. Aki ma magyarként Kolozsvárhoz ragaszkodik, legfennebb csak azért teszi, mert itt született, vagy valamikor itt telepedett le, különben nyugodtabban megélhetne bárhol Erdélyben. Ott, ahol nem alázzák meg napi rendszerességgel, ahol a közhivatalban nem néznek át a fején, ha netán magyarul szólalna meg. - Kolozsvár az a város, ahol a magyarság már szinte mindenből kiábrándult. Nem jár színházba, operába, rendezvényekre, a régi szép időkhöz képest egyre ritkábban és rendszertelenül olvassa magyar napilapját. Kolozsvár magyarsága megalázott, kisebbrendűségben szenved, számkivetettnek érzi magát, és ha teheti, menekül. - A Kolozsvár-szindróma talán egyedüli Erdélyben. /Makkay József: Kolozsvár-szindróma. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

1999. október 5.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök okt. 5-én este Aradra érkezett, ahol részt vett a Szabadság emlékmű új helyre szállításának alkalmából rendezett megemlékezésen. A magyar kormányfőt és küldöttségét csak Arad megye prefektusa és alprefektusa fogadta. Az eredeti tervek szerint a román és a magyar kormányfőnek együtt kellett volna részt vennie az emlékpark alapkőletételénél. Radu Vasile kormányfő azonban egyéb elfoglaltságra hivatkozva Valeriu Stoica igazságügy-minisztert bízta meg képviseletével, a magyar fél is követte a diplomácia szabályait, és úgy döntött, hogy az október 6-i ünnepségen a magyar kormányt Dávid Ibolya igazságügy-miniszter képviselje. A miniszter asszony Aradra érkezésekor vált ismertté, hogy a román kormányt - a néhány órával korábban elhangzott hivatalos bejelentés ellenére - nem Valeriu Stoica miniszter, hanem csak Arad megye prefektusa és alprefektusa képviseli. Dávid Ibolya az MTI-nek nyilatkozva elmondta: "Felemásra fog sikerülni az ünnepség, mert most magyarok fognak ünnepelni Aradon egy olyan forradalmat, amely nemcsak az övék volt, hanem Európáé is. De arra büszke vagyok, hogy a Szabadság-emlékmű darabjai kikerültek "fogságukból", és a román kormány kijelölte az emlékpark helyét." Az ünnepség alkalmával az aradi szakszervezetek művelődési házában a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata Varga Gábor Tábornokok című történelmi játékát adta elő. Ezúttal köszöntötték a 13 aradi vértanú jelen levő 27 leszármazottját is. A zsúfolásig megtelt terem hosszú percekig tartó tapssal fogadta a magyar kormányfőt. Dávid Ibolya felszólalásában hangsúlyozta, hogy a népek elnyomása elleni közös fellépésre kellene emlékezni. Az előadásra megérkezett Katona Kálmán magyar közlekedésügyi miniszter is, a tervezett emléktúrának megfelelően - kerékpáron. Orbán Viktor még este visszautazott Budapestre. /Makkay József: Kié 1848-1849? Orbán Viktor az aradi megemlékezésen A román kormányt csak prefektusi szinten képviselik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./ Az előadás kezdete előtt Dávid Ibolya miniszter asszony beszédet intézett az egybegyűltekhez, kérte, segítsék a minorita rendet a Szabadságemlékmű őrzésében és restaurálásában, sajnálatát fejezve ki amiatt, hogy a román miniszterelnök és igazságügyi miniszter nem jöttek el Aradra. Az előadás után Orbán Viktor három percig állt a sajtó rendelkezésére. Arra a kérdésre, hogy van-e politikai hátere a román vezetők távolmaradásának, azt válaszolta, hogy bizonyára van, hiszen maga az esemény is politikai töltetű. "A román miniszterelnök bizonyára nem akar nyilvánosan szembekerülni egy olyan fontos város helyi tanácsának akaratával, mint Arad" - kommentálta kollégája távolmaradását Orbán Viktor. Szerinte az Aradon zajló események előremutatóak és jó reményeink vannak arra, hogy a magyarok és a románok előbb-utóbb együtt is fognak ünnepelni. /(Péterszabó Ilona): Ilyen előadás még nem volt Aradon! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

1999. október 9.

Okt. 8-án Kolozsváron sajtótájékoztatón jelentette be a nagyváradi székhelyű kiadóhivatal, hogy október 30-tól új országos terjesztésű magyar napilap jelenik meg Kolozsváron, Krónika címmel. A szerkesztőtanács elnökének, Kántor Lajosnak az üdvözlőbeszéde után Stanik István, a lap felelős szerkesztője elmondta: csak most ért meg az idő arra, hogy olyan részletes marketingtervet sikerüljön készíteni, amit a magyarországi befektetők elfogadtak, amiben fantáziát látnak. A tulajdonosi érdekeltség 93 százaléka magyarországi, 7 százaléka pedig hazai. Az újságírói gárda átlagéletkora 25 év alatti. A legkorszerűbb lapelőkészítési berendezések felhasználásával céljuk a romániai magyarság gyors és hatékony tájékoztatása az európai értékrendek szellemében, mondotta Stanik. 80 ezer potenciálisan romániai magyar olvasóhoz szeretnének szólni, kezdetben 30 ezer, később pedig 60 ezres napi példányszámban. A kolozsvári szerkesztőség mellett fiókszerkesztőséget üzemeltetnek Bukarestben, és tudósítói gárdájuk lesz Erdély jelentősebb városaiban. A terjesztést saját hálózatukon keresztül bonyolítják. A 12 oldalas, nagy formátumú lapszám tervezett ára 2500 lej, a pénteki, színes műsormellékletet is tartalmazó példányé 4000 lej. /Makkay József: Országos magyar napilapot indítanak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Az alaptőke 1,2 millió dollár. Ebből sikerült a kolozsvári szerkesztőséget/kiadóhivatalt, a bukaresti fiókot, 6 megyei képviseleti irodát felállítani (Nagyvárad, Szatmár, Marosvásárhely, Csíkszereda, Arad, Sepsiszentgyörgy). Tervezett példányszámuk 50 ezer, s magyarországi terjesztésre is gondolnak. A szerkesztőséget nagyrészt fiatalok alkotják, a kolozsvári egyetem újságíró szakának és a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumának végzettjei. A Krónika vezérigazgatója Werner Péter, a lapigazgató dr. Fóti Péter. /(Csomafáy Ferenc): "A lényeget elfelejtettem..." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./ "A Krónikának mint magyar lapnak egy olyan jelenségnek a megszüntetése az elsőrendű feladata, amelyet Erdélyben így neveznek: nyelvi zsákutca. Arról van szó, hogy az ottani magyarság jelentős tömegei jelenleg nem juthatnak hozzá modern magyar nyelven írt sajtótermékekhez. Pedig a nyelvi fejlődésnek ezek nélkülözhetetlen eszközei. Igen fontos, hogy nagyszámú magyar az anyanyelvén olvashassa, miként formálódik a román politika, a román társadalom, és hogyan alakul ezen belül a magyar kisebbség sorsa. Nem kevésbé fontos, hogy anyanyelvén tájékozódhasson a romániai magyarság arról, hogy milyen is éppen a nemzetközi helyzet. A romániai magyarok érdeklődésének megfelelően bőséges tájékoztatást ad majd a Krónika a mindenkori magyar viszonyokról" - nyilatkozta a Népszabadság október 8-i számában Stanik István felelős szerkesztő. - Korrekt önreklámozás: a zsákutcán kívüli Krónika olyan, mint a tökéletes mosópor. A zsákutcából üzent Szilágyi Aladár: Jó lapot kívánunk! /Szilágyi Aladár meg a többi zsákutcai kolléga: Üzenet a zsákutcából. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./

1999. november 6.

Veress István, a kolozsvári Agrártudományi Egyetem nyugalmazott professzora 1909 november 5-én született Nagyenyeden. A Csombordi Gazdasági Iskola szaktanára, majd igazgatóhelyettese volt. A negyvenes évek végén kinevezték a kolozsvári Agrártudományi Egyetemre tanárnak, ahol a magyar fakultás beolvasztásáig magyar diákjait oktatta. 1972-ben ment nyugdíjba, szakírói munkásságát azonban folytatta. 1932-ben megjelent első cikkét az Enyedi Hírlapban az évek hosszú során több ezer követte. Televízióban, rádióban több mezőgazdasági sorozata volt. 120 szakdolgozata és 20 szakkönyve jelent meg. Veress István a XX. századi romániai magyar agrárszakírás egyik legjelentősebb személyisége. /Makkay József: Veress István 90 éves. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

2000. január 4.

A múlt hónapban megnyílt Székelyudvarhelyen Tóth Ferenc /sz. Parajd, 1954. jan. 16./ szovátai festőművész tizedik egyéni tárlata. Tóth Ferenc Korondon tanít rajzot és művészettörténetet. Magyarországon három kiállítása volt. Festészeti stílusa az analitikus kubizmus. / Budapesten az Országgyűlés ünnepi hangulatban nyitotta meg a 2000. évet. Viharos országgyűlési viták után törvény született az ünnepi esztendő állami programjairól. Ez a törvény mondja ki a Szent Korona áthozatalát a Nemzeti Múzeumból az Országházba. Megdöbbentő volt, hogy az ellenzéki pártok milyen elutasítással fogadták a korona áthozatalát, illetve a millenniumi ünneplés gondolatát. Az MSZP és az SZDSZ mindent elkövetett a magyar polgári kormánykoalíció terveinek meghiúsításáért, a baloldal tiltakozása azonban nem ért célt. Szent István királyunk koronázási jelvényeinek a magyar parlament épületébe helyezése több, mint gesztus értékű, állapította meg Makkay József. - A millenniumi év ünnepségsorozata, a lassú, de biztos nyitás a keresztény Magyarország eszméi felé azt bizonyítják: ez a kis ország ismét magára talált. Magyarország példát mutathat abból, miként lehet tagja a fejlett Nyugatnak úgy, hogy közben megőrzi nemzeti identitását, és büszke lehet múltjára. Az új kormányzat - ahogyan azt egyik jeles erdélyi püspökünk megjegyezte - végre nemzetbarát politikát folytat. Elődjeinél jobban törődik a határon túli magyarsággal, és velünk együtt próbál megoldást keresni a közös integráció rázós kérdéseire. - A magyar szellem már kiszabadult a palackból, és röpke egy évtized alatt bizonyított is. Visszazárni többé már nem lehet! Ahogyan a magyar miniszterelnök fogalmazott, az ezeréves múlt csak nagy nemzeteknek adatott meg, miközben a kicsik gyakorta eltűntek, felszívódtak, beleolvadtak másokba. Hogy a megmaradás miként sikerült a magyarnak? Nos, ezt érdemes ünnepelni, erre kell emlékezni. Bárhol is éljen a világon a magyar, tudnia kell: neki nincs szégyellnivalója, hiszen mint nemzeti imánk is mondja, megszenvedte e nép már a múltat s jövendőt. /Makkay József: Méltó helyén a korona. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

2000. március 22.

Rendszerint ott létezik magyar önszerveződés, ahol akad egy-egy lelkes ember, aki föl tudja vállalni közössége dolgait. Balázs Bécsi Attila ilyen ember Szamosújváron. Egy évtizede hozta létre a Téka Alapítványt. Azóta a székház a szamosújvári magyarság kedvenc találkozóhelye lett. Immár negyedik éve itt szervezik meg az ifjúsági néptánctalálkozókat Erdély, Felvidék és Magyarország olyan együtteseivel, akik közeli kapcsolatot építettek ki a szamosújvári tékásokkal. Szakemberek szerint a szamosújvári fesztivál Erdély egyik legnívósabb néptánctalálkozója, ahova a hagyományőrző együttesek legjobbjai jönnek el. Idén 120 vendége volt a lV. Ifjúsági Néptánctalálkozónak. Balázs Bécsi Attila tanár szabadidejében, "másodállásban" alakította meg a Tékát. Helybeli családok több napon át önzetlenül elszállásolták a vendégeket. - Évek óta épül, bővül a Téka Alapítvány székháza. A közösségi helyre óriási az igény a városban. /Makkay József: Magyar közösségi ház Szamosújváron. Erdély legjelentősebb néptánctalálkozóit szervezi a Téka. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

2000. március 25.

Márc. 25-én Kolozsváron volt a "A Romániai magyarság és az RMDSZ az ezredfordulón" című rendezvénysorozat első találkozója "Érdekvédelem és kormányzati szerepvállalás" témakörben. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke tartott vitaindítót, majd Horváth István kolozsvári szociológus az 1994-2000 közötti időszak közvélemény-kutatásainak mutatóit ismertette. Az előadók között volt Takács Csaba ügyvezető elnö, Borbély László ügyvezető alelnök, területrendezési államtitkár, Cornel Nistorescu, az Evenimentul Zilei bukaresti napilap igazgatója (A román társadalom reakciója címmel), Dézsi Zoltán Hargita megyei prefektus, Bakk Miklós politikai elemző, Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés platform elnöke, Makkay József, a kolozsvári Szabadság főszerkesztő-helyettese és Virág György, a Maros Megyei Tanács alelnöke. A következő rendezvényt áprilisban tartják. /Érdekvédelem és kormányzati szerepvállalás - szimpózium Kolozsváron. = RMDSZ Tájékoztató, márc. 27. - 1688. sz./

2000. május 10.

Máj. 9-én hatodik alkalommal nyitotta meg kapuit Kolozsváron az Agraria nemzetközi mezőgazdasági, élelmiszeripari és csomagolástechnikai vásár. A magyar, osztrák, cseh, lengyel, német, francia, moldovai és a hazai cégek sokasága jelzi az érdeklődést. Árgyelán György, a bukaresti magyar nagykövetség gazdasági attaséja elmondotta: Magyarország jelenleg Románia legjelentősebb gazdasági partnere a szomszédos országok közül, ugyanakkor a CEFTA-országokkal fenntartott román kereskedelem 50 százalékát a magyar fél adja. /Makkay József : "Erdély és Bánság erőteljesen fejlődő régió lesz"Agraria 2000 - a VI. élelmiszeripari kiállítás Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

2000. május 13.

Máj. 13-án tartotta meg V. kongresszusát Nagykárolyban a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete közel 80 küldött és számos meghívott részvételével. Az RMGE a szervezet 10 éves fennállását is megünnepelte. Dr. Csávossy György, az RMGE leköszönő elnöke megnyitó beszéde és Kovács Jenő, Nagykároly polgármesterének üdvözlő szavai után Pete István szakminisztériumi államtitkár beszélt a szakmai civil szerveződések fontosságáról. Elmondotta: a következő periódusban fontos, hogy az állami gazdaságok privatizációjából a magyarok is kivegyék részüket. Péter Pál, az RMDSZ gazdasági alelnöke azt hangsúlyozta: az RMDSZ az előző évek gyakorlatától eltérően lényegesen többet foglalkozik gazdasági, egzisztenciális kérdésekkel, és ebben az RMGE jó partnernek bizonyul. Felszólaltak a vendégek, Szigeti János, a budapesti Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium küldötte, Jakab István, a Gazdakörök és Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének vezetője, Szekeres Sándor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának küldötte, majd Farkas Zoltán a 156 éves RMGE történetét ismertette dióhéjban. Gróf Teleki Domokos gernyeszegi földbirtokos 1844-ben kezdeményezte az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet létrehozását. Az első világháború utáni időben dr. Szász Pál lett az EMGE elnöke, aki később kommunista börtönökben hunyt el. Neményi József Nándor államtitkár a mezőgazdaságban kialakuló versenyhelyzet fontosságát hangsúlyozta. Neményi szerint Románia európai felzárkózása távoli remény: a mezőgazdaság felzárkózása elképzelhetetlen 2020 előtt. Romfeld János gyergyói küldött kifejtette: amíg Romániában 4,7 millió földtulajdonos átlagban 2,28 ha területen gazdálkodik teljesen kezdetleges módszerekkel, kevés a remény az agrárágazat fejlődésére. - Az országot uraló gazdasági csőd közepette támogatás nélkül nehéz fenntartani a gazdaköröket. A tisztújítás eredménye: Sebestén Csaba az elnök /aki végül ellenjelölt nélkül maradt/. A továbbiakban 11 rendes tagot és 4 póttagot választott meg a közgyűlés. Az új elnökség túlnyomó többsége székelyföldi lett. A kongresszus dr. Csávossy Györgyöt megválasztotta tiszteletbeli elnöknek. /Makkay József: Emberi színjáték Nagykárolyban. V. küldöttülését tartotta a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete. Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./ AZ RMGE V. küldöttülésén Nagykárolyban Kovács Jenő polgármester fontos bejelentést tett: magyar nyelvű agrárfőiskolai tagozatot akarnak Nagykárolyba telepíteni, s ehhez megtették az első lépést. Két csoportra gondoltak, egy általános mezőgazdaságira és egy kertészetire. Mind a gödöllőiek, mind a debreceni és nyíregyházi egyetemi agrároktatók szívesen segítenek. Ha megnyílik a Csanálos-Vállaj határátkelő, amire a két kormány megállapodása alapján még az idén jó esély van, akkor Debrecenből vagy Nyíregyházáról egészen könnyű lesz az ingázásuk. Péter Pál, az RMDSZ ügyvezető elnökségének gazdasági alelnöke többek között arról beszélt: hiba volt, hogy az RMDSZ az első években túlságosan a kulturális problémákra összpontosított, ezzel is magyarázható, hogy a gazdasági szerveződés lemaradt, s az itt jelentkező sajátos érdekeinket nehezen tudják megvédeni. - Az RMGE beszámolójábók kiderült, hogy az Ezüstkalászos-tanfolyamoknak csak a múlt évben 660 résztvevője vizsgázott sikerrel. Az 1993 óta megjelenő Erdélyi Gazdából eddig 70 ezer példányt nyomtak, 2000 májusában már 8000 példányt. - Jó javaslatok hangzottak ela kongresszusson: az Ezüstkalászos-tanfolyam intézményesítése, a Hangya szövetkezeti mozgalom újraindítása, a gazdaasszonyok képzésének a beindítása vagy a szakosodás. Többen úgy vélték, hogy az RMGÉ-n belül meg kell alakítani a különböző szakcsoportokat (kertészet, marhatartás stb.), mert a mai körülmények közt már nehéz minden tevékenységet átfogni. /Sike Lajos: Nagykárolyban tartotta tisztújító közgyűlését az RMGE.. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

2000. május 22.

Máj. 22-én munkabizottsági üléseken folytatta munkálatait a Magyarok V. Világkongresszusa. A nemzetstratégia, az oktatás és nyilvánosság, a népesség és társadalmi összhang, az alkotmányossági fórum, a gazdaság, valamint a tájegység és környezetvédelem bizottságai gyakorlatilag átfogták a magyar nemzet problémáit. Az oktatás és nyilvánosság bizottságban a romániai magyarságot számos előadó képviselte, többek között Toró T. Tibor elnökségi tag, Gáspár Sándor, a MÚRE ügyvezető elnöke, Kötő József oktatásügyi államtitkár és mások. - Kövendy-Ékes Judit, az Országos Rádió és Televíziótársaság elnöke azt vizsgálta, milyen értékromboló hatása lehet a tömegtájékoztatásnak a családra nézve. Ríz Ádám, az Oktatási Minisztérium részéről a magyar kormányzat elkötelezettségéről szólt a határon túli magyar oktatást illetően, Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány irodaigazgatója, pedig a program anyagi vonzatáról szólt, ami idén már 1 milliárd 250 millió forintos támogatást jelent. /Makkay József : Kulcskérdés a magyarság jövőjében: a család. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

2000. május 26.

Máj. 24-én a Magyarok Világszövetsége tisztújító küldöttgyűlésének három régióülése /az anyaországi, a nyugat-európai és a kárpát-medencei/ megválasztotta a régiók új vezetőségét. A kárpát-medencei régióban a leköszönő régióelnök, Dobos László beszámolt az elmúlt négy esztendőről. Mint mondotta, az MVSZ eredeti célkitűzése, a kárpát-medencei autonómiatervezetek kidolgozása, megvitatása félúton leállt. Az anyaországi támogatás hiányzott ahhoz, hogy az autonómiaigényt megfelelő módon lehessen az illetékes nemzetközi fórumokon képviselni. Lényegi változásra az új polgári kormány beiktatása után került sor, amely az MVSZ számos törekvését szervesen beépítette a kormányprogramba. Dobos szerint a kisebbségi jogok terén a mai Kárpát-medencében megközelítőleg hasonló a helyzet a 8-9 évvel ezelőtti állapotokhoz. Hódi Sándor vajdasági küldött elmondotta: nagy szükség van arra, hogy a magyarság jogsérelmei kijussanak a nemzetközi fórumokra. A nyugatiak elvben támogatják a magyarság jogos kérését, hogy a háború okozta súlyos pusztítások miatt a vajdasági magyarság külön segélyben részesüljön. Régióelnöknek Borbély Imrét, az erdélyi jelöltet választották meg, aki elmondta, hogy valamennyi szervezetet átvizsgálják. Úgy látja, hogy a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága az egyetlen szervezet a Kárpát-medencében, amely már túljutott az építkezés erőfeszítésein. Hasonló állapotba kell hozni a többi országos tanácsot is. A régió alelnöke Csörgits József horvátországi küldött lett. Máj. 25-én a három régió küldöttei tartottak plenáris ülést. - A legnagyobb érdeklődés Tőkés László tiszteletbeli elnök beszámolóját kísérte. Tőkés a magyarság széthúzásának következményeire figyelmeztetett. A tiszteletbeli elnök kitért az egyházak szerepére is: eltérően az erdélyi történelmi egyházaktól, a magyarországi egyházak jelentős része távol tartja magát az MVSZ-től. A püspök úgy értékelte: sürgősen meg kell teremteni a megfelelő keretet az egyházak szerepvállalásához az MVSZ keretében. Az is elhangzott: a megújulás elképzelhetetlen a kommunizmus pere nélkül. Ez a folyamat már elkezdődött a Magyarországon is megjelent Fekete Könyvvel. Bejelentette: a következő világkongresszust és az MVSZ küldöttgyűlését Erdélyben szeretnék megszervezni. Csoóri Sándor leköszönő elnök ragaszkodott ahhoz, hogy elnöki beszéde helyett hallgattassék meg a könyvvizsgáló jelentés, amely bizonyította, hogy az MVSZ-nél, egyes híresztelések ellenére, rendben vannak a dolgok, nincs szó pénzügyi visszaélésekről. Ugyanezt Patrubány Miklós leköszönő alelnök igen jól dokumentált beszámolója is megerősítette. Patrubány beszámolt az MVSZ elmúlt négy esztendejéről, amelynek során számos programot - közöttük a nagycsaládos programot - sikerült tető alá hozni. Az alelnök a külhoni állampolgárság intézményének a kidolgozását, társadalmi vitára bocsátását, a külhoni állampolgárság fogalmának a megalkotását és annak részletes bemutatását valamennyi parlamenti pártnak rendkívüli megvalósításnak nevezte. - Máj. 26-án tartják az MVSZ elnökének megválasztását, Patrubány Miklós és Boros Péter a két legesélyesebb. /Makkay József: Választott az MVSZ-küldöttgyűlés. Erdélyi kezekben a kárpát-medencei régió. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./ Szíjártó István, Borbély Imre és Léh Tibor személyében új elnököt választott az anyaországi, a Kárpát-medencei, illetve a nyugati régió a Magyarok Világszövetsége máj. 24-én kezdődött háromnapos tisztújító küldöttgyűlésén Budapesten. Szíjártó István, az anyaországi régió új elnöke megválasztását követően elmondta, hogy szakmai krédóként a "minden magyar felelős minden magyarért" szlogent tartja útmutatónak, és jövendő munkájában mindent elkövet majd azért, hogy az anyaországban is átérezzék az elszakított nemzetrészek minden örömét és bánatát. Borbély Imre új Kárpát-medencei régióelnök eltökélt szándéka visszaszorítani a tíz év óta tartó fesztivizmust és mindenképpen a gyakorlati munkára helyezi a hangsúlyt. "A Magyarok Világszövetsége bebizonyította, hogy kicsiben utánozza a magyar történelmet, mert ismerjük tragédiáinkat, jeles pillanatainkat, azt is tudjuk, hogy mit kellene csinálni, de azt már nem, hogyan és a legjobb szándékokból sem derül ki tenni akarásunk" - közölte Csoóri Sándor, az MVSZ leköszönő elnöke a tisztújító küldöttgyűlés máj. 25-i ülésén. Tőkés László, az MVSZ tiszteletbeli elnöke, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke szerint szükséges a magyarországi történelmi egyházaknak az MVSZ életébe való bekapcsolása. Mozgósítani kell továbbá az anyaországi értelmiséget és elengedhetetlen az erkölcsi megújulás. Kiemelten kell kezelni a kisebbségi nemzetrészek autonómiájának kérdését. Leszögezte: mindent meg kell tenni a csángók "vértelen népirtásának" megakadályozásáért. Sürgette a kisebbségpolitikai áttörést, felszólítva a küldötteket, támogassák az erdélyi magyar nyelvű egyetem alapítására irányuló törekvéseket. Rezignáltan állapította meg: valós vagy vélt okok miatt "szekértáborok" alakultak ki a Magyarok Világszövetségében, "begyűrűzött az a társadalmi megosztottság, mely jellemző a társadalomra és sajnálatos módon az egyházi zsinatra is". Kijelentette: nem számíthatunk európai integrációra mindaddig, amíg nem következik be a magyar-magyar integráció. Ennek kapcsán pozitívumként értékelte a Magyar Állandó Értekezlet nemzetegyesítő törekvéseit. Javasolta, hogy a magyarok következő világkongresszusára Erdélyben kerüljön sor. A máj. 26-i tisztújító küldöttgyűlésen az MVSZ 300 képviselője a jelenlegi vezető, Csoóri Sándor helyére az alábbi kilenc jelölt közül választhat elnököt: Kurucz Gyula, az anyaországi régió volt elnöke, Duray Miklós szlovákiai politikus, Pongrátz Gergely, az 56-os Magyarok Világszövetségének elnöke, Székhelyhidi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke, Boross Péter egykori miniszterelnök, Hegedűs Lóránt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, Patrubány Miklós, az MVSZ jelenlegi elnökhelyettese, G. Nagyné Maczó Ágnes, az Országgyűlés egykori alelnöke, Szakály Sándor, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatója. /Régióelnökök már vannak, szövetségi elnökjelöltek is szép számmal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

2000. június 2.

Trianon megtörtént nemzeti tragédia, függetlenül attól, hogy beszélünk róla vagy sem, állapította meg Makkay József. A békediktátumot követő 20. századi magyar történelem az utódállamokba került magyarság kisebbségi jogaiért folytatott anyaországi és helyi közelharc krónikája lehetne. Az új nemzetállamok prioritása a helyi magyar kisebbség beolvasztási, felszámolási kísérlete lett. "A sokat hangoztatott Európa Ház évtizedek reménytelensége után határmódosítás nélküli magyar egységet jelenthet, ahogyan azt a Magyarok V. Világkongresszusán Orbán Viktor miniszterelnök megfogalmazta." "A Trianon előtti Magyarország határainak visszaállításáról álmodozni értelmetlen, esélytelen és ugyanakkor káros is. De az egészséges nemzettudat kialakítása szempontjából legalább ugyanolyan káros elfelejteni a történteket." /Makkay József: Nyolcvan év. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

2000. június 26.

Az erdélyi milleniumi rendezvénysorozat keretében jún. 24-én tartották meg Szilágycsehben a Szilágycsehi és Tövisháti Népfőiskola alakuló fórumát. Molnár Kálmán tövisháti református esperes több hónapos előkészítő munkájának köszönhetően jött létre ez a fórum. A népfőiskola helyi megteremtésével azt szorgalmazzák, hogy a mezőgazdasági termeléshez szükséges szakinformációt, a különféle magyarországi támogatási, pályázati lehetőségeket megismertessék az érdekeltekkel, ugyanakkor a magyarságtudatot ápoló előadásokkal rendszeresen eljussanak a vidék emberéhez. A fórumra Szilágycsehbe érkezett dr. Inotay Ferenc magyar országgyűlési képviselő, a Magyar Népfőiskolai Collégium elnöke, dr. Kis Boáz lelkész, a Collégium ügyvezető elnöke, dr. Wallendums Árpád, a magyar Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetője, Kocsis István és dr. Zétényi Zsolt magyarországi történészek. Dr. Inotay Ferenc hangsúlyozta: milleniumi fórum a Szent Korona országai közösségének, a magyar királyság ezer évvel ezelőtt történt megalakulásának emlékező fóruma is. A népfőiskola szerepe a határon túli magyarság körében elsősorban a magyarságtudat megőrzése és ápolása. Kocsis István a Szent Korona tanáról tartott előadást. Dr. Zétényi Zsolt előadásában arra kereste a választ, hogy törvényszerű volt-e Trianon? A trianoni döntés minden szempontból hibásnak és nemzetközi szinten károsnak bizonyult. Ezután a résztvevők megalakították a térség népfőiskoláját. Sajnálatos módon a tövisháti falvak többségéből nem jöttek el a lelkipásztorok. /Makkay József: Magyar népfőiskola alakult Szilágycsehben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

2000. június 29.

A Magyar Rádió kuratóriumába a határon túli magyar szervezetek egy képviselőt küldhetnek. Az RMDSZ megbízásából ezt a tisztséget Jakab Gábor kolozsvári római katolikus plébános tölti be, akinek a közelmúltban járt le kurátori mandátuma. Jakab Gábor kifejtette, hogy Magyarországon 1996 elején megszületett a médiatörvény /rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996/l. számú törvény/. A kuratórium alkotta meg a Közszolgálati és Műsorszolgáltatási Szabályzatot. Ez elsősorban a magyar kultúra és anyanyelv ápolásával, valamint a műsorkészítők nyelvhasználatával és egyebekkel kapcsolatos feltételeket szabályozza.A törvény szerint az "önálló vallási műsorok kialakítása során a felekezeti jogegyenlőség keretei között tekintetbe kell venni az egyházak igényét, a hívek számát, földrajzi elhelyezkedését, a nyelvi igényeket és a hitélet szabályait." - Gyorsaság tekintetében ma is fontosabb hírközlési eszköz a rádió, mint a televízió. A nemzet számára egyes területeken szinte egyedül kínálja a tájékoztatás, az ismeretszerzés és a művelődés lehetőségét. - Jakab Gábor többször javasolta, hogy kisteljesítményű átjátszók telepítésével el kellene érni, hogy a Kossuth rádió az egész Kárpát-medencében jó minőségben legyen hallható. 1996 óta megszűnt a Petőfi rádió középhullámú adása, azóta csak URH-n sugároz. /Makkay József: Határon túli kurátorként a Magyar Rádiónál. A Kossuth rádió a magyar nyelvterület legfontosabb adója marad. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

2000. augusztus 28.

Aug. 26-27-én Kolozsváron emlékeztek Reményik Sándor költőre, születésének 110. évfordulója alkalmából. Az ünnepségre a millennium jegyében gyűlt össze számos erdélyi és magyarországi közéleti személyiség. ″Egy lángot adok, ápold, add tovább...″ címmel tartották meg a hétvégi rendezvényeket. Dávid Gyula, a tudományos ülésszak házigazdájaként mondta el bevezetőjét. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke értékelte a költő életművét. Reményik Sándor ″elutasította az igazságtalan trianoni rendezést, s egyszerűen nem tudta elfogadni, hogy szülőföldje, szeretett városa, Kolozsvár és a közel kétmillió erdélyi magyar egy közönyös nagyhatalmi döntés következtében egyik napról a másikra idegen és vele szemben ellenségesen viselkedő, erőszakos elnemzetietlenítésére és beolvasztására törekvő kormányzat uralma alá kerül.″ Ezért még idézni sem volt szabad a két kis kötetre rúgó Végvári-verseket. Hamarosan változott a költő hangneme, és a Végvári-versek harciassága helyett a ″vallásos hitben, az evangéliumi testvériség gondolatában keresi a jóvátételt″. Bertha Zoltán, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem tanára szintén Reményik vallásos verseiről tartott előadást. Kántor Lajos Malomkövek közt - álmok szőnyegén című előadásában Reményiket, a szerelmes embert mutatta be, aki két asszony iránti érzelmeivel vívódott haláláig. Ferencz Árpád fiatal lelkipásztor előadása Teológiai széljegyzetek Reményik kereszténységének margójára lelkészi megközelítését adta a Reményik-lírának. Az előadásokkal párhuzamosan tartották meg a Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány által szervezett versmondó versenyt hazai és magyarországi résztvevőkkel, majd megnyílt a Reményik Sándor Galériában a gyermekrajz-kiállítás, a rajzok eredeti megközelítését nyújtották a Reményik-verseknek. Hantz Lám Irén a költő életéről készült fényképkiállításon vezetette végig a közönséget. Másnap kezdődtek a Reményik-ünnepség egyházi rendezvényei a főtéri evangélikus templomban, ahol Jancsó Adrienne bensőséges hangulatú Reményik-versműsora hangzott el, majd Dávid Gyula Reményik Sándor-emlékdíjakat adott át. Díjat kapott a Szegeden letelepedett Sövényházi Sándor Judit, akinek induló költői pályáját annak idején Reményik igazgatta, Jancsó Adrienne előadóművész, és a Reményik-emlékplakett megalkotója, Gergely István. Ezután ünnepélyes leleplezték az evangélikus templom udvarán Vágó Gábor Reményik-mellszobrát, amelyen részt vett többek között Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Kolozs megyei parlamenti képviselők és számos más közéleti személyiség. A résztvevők megkoszorúzták Reményik síremlékét a Házsongárdi temetőben. A délutáni egyházi ünnepség dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek igehirdetésével kezdődött. /Makkay József: 110 éve született Reményik Sándor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

2000. szeptember 2.

Öt éve hunyt el Octavian Buracu, az Interetnikai Párbeszéd Szövetségének elnöke, a rendszerváltás utáni Kolozsvár első román embere, aki az őszinte román-magyar megbékélésre törekedett. A kilencvenes évek elején a román sovén-nacionalizmussal szemben Kolozsváron Octavian Buracu volt az egyetlen román értelmiségi, aki vállvetve kiállt a magyarság jogaiért a Szent Mihály-plébániatemplomban vagy a Mátyás-szobor előtt. 1990-ben ő volt a kezdeményezője annak a kerekasztalnak, ami egymással szembe ültette a román és magyar pedagógusokat és szülőket azért, hogy meggyőzze a román közvéleményt: a magyarság jogosan követeli vissza patinás múltú iskoláit. "Távozásával egy olyan igaz román embert veszített Kolozsvár, akinek hiányát azóta sem pótolhatta senki." - írta Makkay József. /Makkay József: Öt éve hunyt el Octavian Buracu. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

2000. október 4.

A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja bejelentette, hogy hatalomra kerülése esetén elsőként a 2000/1-es földtörvényt módosítaná sürgősségi kormányrendelettel, mert a mostani koalíció által elfogadott jogszabály, úgymond, alkalmazhatatlan, perek sokaságát indítja el. Az ellenzéki pártokból alakult helyi polgármesteri hivatalok lépten-nyomon szabotálják a jogszabály életbe ültetését. Ugyanez történik Kolozsváron is. A Gheorghe Funar polgármester elnökletével megalakult helyi földosztó bizottság visszautasította a szakemberek által összeállított tulajdonba helyezési dossziét a kolozsvári földekről, amelyek jogos tulajdonosai elsősorban a helyi hóstátiak. A szakemberek az elutasítás ellenére dolgoznak a földmérésen. /Makkay József: Elkezdődött a földkimérés. A polgármester szabotálja a földtörvény alkalmazását. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

2000. október 31.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ szept. 21-24. között a háromszéki Árkoson ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. Ebből az alkalomból a MÚRE 84 kollégát tüntetett ki, zömmel a romániai magyar írott és az elektronikus sajtóból, akik sikeresen hozzájárultak a romániai magyar újságírószervezet egy évtizedes tevékenységéhez. A Kolozsváron vagy környékén lakó kitüntetettek - akik Árkoson nem vehették át díjaikat - okt. 29-én a Heltai Alapítvány pinceklubjában kapták meg az elismerést. A kitüntetettek névsora: Csávossy György, Cseke Péter, Imecs Márton, Kántor Lajos, Magyari Tivadar, Makkay József, Mezei Sándor, Orbán Katalin, Péntek János, Rostás István, Tibori Szabó Zoltán és Vetési László. /Újságírói kitüntetések a pinceklubban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

2000. december 16.

Ismert, hogy a Magyarok Világszövetségétől megvonták az állami költségvetésből folyósított állandó támogatást. Erről nyilatkozott Tőkés László püspök, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke. Elmondta, hogy a döntésről csak a rádióból értesült. Ezzel gyakorlatilag ellehetetlenítették a világszövetség munkáját. Orbán Viktor miniszterelnök csak annyit mondott: ahelyett, hogy egységesítené a magyarságot, az MVSZ a magyarság széthúzását erősíti. A püspök a státustörvényről elmondta, hogy akik ″valamilyen politikai tőkét szerettek volna maguknak összekovácsolni, elkezdték lesajnálni, kritizálni, keveselni és bírálni a törvénytervezetet. Gondoljunk például az RMDSZ országos vezetőinek egyik-másik megnyilvánulására, különösen Markó Béla bírálataira, az MSZP vagy az SZDSZ kritikáira.″ Végül azután sikerült elérni azt, amit eredetileg célként kitűztek. Az újságíró /Makkay József/ a Fugyivásárhelyen megalakult Egyházunk Megújulási Közösség lelkészeinek az egyházi vezetőséget ért vádjairól kérdezte a püspököt. Tőkés László szerint az elégedetlenkedő lelkészek egy csoportja ″ellenkezési akcióba″ kezdett a püspök és az egyházkerület testületeinek törvényes rendelkezéseivel szemben. ″Az igazgatótanács és az egyház erre illetékes testületei fognak majd dönteni ezekben a kérdésekben.″ /Makkay József: Tőkés László a státustörvény-tervezetről. Örömünk a politikai háttércsatározások áldozatává vált. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

2001. január 10.

Több, mint négy évvel ezelőtt, a Demokratikus Konvenció választási kampányán sok ígéretet tett, többek között azt is, hogy a termelőszövetkezeti és az állami nyugdíj közötti különbség meg fog szűnni. A termelőszövetkezeti nyugdíjak ugyanis igen alacsonyak voltak. Sokáig vártak a változtatásra. Egyszer bejelentették, hogy több, mint száz százalékkal emelték meg a falusi nyugdíjakat. Ez valójában alig jelent valamit. Az újságíró megjegyezte: ezzel a rendszerváltás utáni kormányoknak egyszer el kell számolniuk. Az évek során semmiféle szociális segélyre nem voltak jogosultak, mert volt egy kis földjük. Akkor sem, ha 50 ezer lej nyugdíjt kaptak havonta. /Makkay József: Vajúdó parasztvilág - zsákutcában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2001. január 11.

Jan. 9-én tartotta idei első ülését tartotta a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Kolozs megyei vezetősége. A találkozó fő célja a téli gazdaköri tanfolyamok megszervezése és a megyei szervezet székháza körül kialakult vita tisztázása volt. Farkas Zoltán, az RMGE megyei elnöke elmondotta: az RMGE országos vezetősége kisajátította a szervezet számára annak idején Illyés alapítványi támogatással vásárolt Magyar utcai ingatlant, és nem hajlandó egy helyiséget biztosítani a megyei szervezet számára. Megkereséssel fordulnak az Illyés Közalapítványhoz, hogy adományozóként ő tegyen igazságot az elmérgesedett helyzet tisztázására. /Makkay József: Gazdatanfolyamokat szervez a megyei RMGE. Eltulajdonított irodáját követeli vissza. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

2001. január 20.

Seres Magdolna, a zilahi Református Wesselényi Kollégium igazgatója visszaemlékezett arra, hogyan kezdődött az egyházi és a világi iskolavezetés közötti, immár több mint egyéves múltra visszatekintő háború. 1999 őszén pénzügyi ellenőrzés volt a kollégiumban, és kiderült, hogy az akkori titkárnő hamisított, sikkasztott. Értesítette az egyházi illetékeseket a dologról, amellett új titkárnőt kellett felvenniük. Az egyház részéről egy olyan személyhez ragaszkodtak, akit Seres Magdolna megbízhatatlannak tartott és nem volt hajlandó felvenni. Végül az igazgatónő jelöltje nyerte el a versenyvizsgát, az egyháziak jelöltje nem indult a vizsgán. Eljött Tőkés László püspök is a kollégiumba, és azt mondta, hogy el kell fogadni mindazt, amit az igazgatónő eddig az iskola érdekében tett. Ezzel nem lett vége, két tanár megfellebbezte az iskolaszék döntését. Kérték, hogy az igazgatónő ismételtesse meg a versenyvizsgát, de ő erre nem volt hajlandó. Az egyház részérők felmentették Seres Magdolnát. Cikkek, közlemények, állásfoglalások, helyesbítések, vádak, ellenvádak, tiltakozások tucatjával jelennek magyar és román lapokban. Az igazgatónő a helyén maradt. /Szabó Csaba: Félreértett üzenet Ady egykori iskolájába. Interjú Seres Magdolnával, a zilahi Református Wesselényi Kollégium igazgatójával. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./ A kialakult helyzetről a Királyhágómelléki Református Egyházkerület részéről Csűry István, az egyházkerület generális direktora elmondta, hogy információjuk nem teljes. Szerinte az igazgatónő szabálytalanul alkalmazott egy titkárnőt, pályázat kiírása nélkül, pontosabban: az utolsó napon a pályázati ívet kifüggesztette az iskola hirdetőtáblájára. Megállapították, hogy szabálytalanság történt. - Negatívan hatott, hogy az iskolaszék hosszú ideig nem ült össze. Amikor szabálytalanságokat követett el, és az egyház ellenlépésre kényszerült, a kezdeti normális viszony annyira elhidegült, hogy az igazgatóasszony egyházellenessé vált. Az iskolai számítógéppark a Református Teológia leltárában vannak, ennek ellenére az igazgatónő a gépeket tanügyi, állami nyilvántartásba vette. Nem az egyház fordult a törvényszékhez, hanem az igazgatónő perelte be a zilahi egyházmegyét László Kálmán gondnok miatt, akit az egyház fizet, és akit Seres Magdolna nem akar elfogadni az iskolában. Tulajdonképpen a munkaadóját pereli be az igazgatónő. /Makkay József: Az igazgatónő lemondása az egyetlen megoldás. Interjú Csűry Istvánnal, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület generális direktorával. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

2001. március 17.

A magyar nemzeti ünnep alkalmából márc. 16-án Kolozsváron, a magyar főkonzulátuson Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Bálint-Pataki József, a HTMH osztályvezetője, Íjgyártó István, bukaresti magyar nagykövet, Alföldi László kolozsvári főkonzul, Cseh Áron konzul, valamint kolozsvári egyházi és közéleti személyiségek részvételével átadták Imreh István erdélyi történésznek a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjét, melyet Mádl Ferenc köztársasági elnök adományozott. Alföldi László főkonzul köszöntő beszéde után Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke méltatta az idős professzor pályafutását. A székelyek újkori történelmének szakavatott kutatóját életműve a legjelesebb magyar történészek soraiba emeli. A tanár Imreh Istvánnak élete és munkássága elválaszthatatlan a Bolyai Egyetem megalakulásától annak fénykoráig, majd megszüntetéséig, 1990 után pedig töretlen kivette részét az erdélyi magyar tudományos önszerveződésből. Benkő Samu kiemelte az anyaország gondoskodását, amelyre minden határon túli magyar féltőn tekint. /Makkay József: Magyar állami kitüntetést kapott Imreh István. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

2001. március 19.

A magyarországi közvéleményt hetek óta foglalkoztatja a zámolyi romák franciországi befogadási kérelme. Az állítólagos magyarországi cigányellenességet világgá kürtölő roma csapat körüli hullámok, úgy tűnik, nyugvópontra jutnak, miután kiderült: a francia külügyminisztérium befogadási engedélyt adott számukra. Az első hírek szerint szociális döntés volt: a párizsi külügy szóvivője sietett hangsúlyozni, hogy a magyarországi cigányok nem menekültügyi státust kaptak. A döntés mégis elegendő volt ahhoz, hogy elhitessék: a mai Magyarországon diszkrimináció folyik a közel félmilliós cigány közösséggel szemben. Ez újabb indok arra, hogy megosszák a magyar közvéleményt: az ellenzék tücsköt, bogarat rámond a kormányra. Nyilván jönnek a választások, és a kormányt már nem lehet más módon lejáratni, hiszen folyamatosan nő az életszínvonal, az emberek derűlátóbbak, egyértelműen jobban élnek, mint négy évvel ezelőtt. Az utóbbi két-három évben sok milliárd forint vándorolt különféle támogatásként a roma közösség felé. Ma már minden roma gyerek, aki tanulni akar, jelentős állami ösztöndíjat élvez, ami nem egyértelműen mondható el az anyagi gondokkal küszködő magyar szülők gyerekeiről. Köztudott, hogy a magyar igazságszolgáltatás immár másodszor kérte a vándorútra indult zámolyi romák egyes tagjainak a kiadatását, akikre az az alapos gyanú hárul, hogy egy huszonéves fiatalember halálát okozták. Az angol Janes Intelligence Digest titkosszolgálati lap megírta, hogy a zámolyi romák Magyarországot lejárató kampánya mögött orosz titkosszolgálati erők rejlenek, akik azért harcolnak, hogy Magyarország se lehessen tagja az Európai Uniónak. Hasonló próbálkozások voltak Csehország és az új szlovák kormány esetében is, amikor az egykori kommunista pártok utódpártjaiból verbuválódott kormányok megbuktak. Ugyanezt lengyelországi lapok is megerősítik. Különben eléggé hihetetlen volna, hogy egy iskolázatlan, idegen nyelveket nem beszélő roma csapat a strasbourgi Európa Tanács illetékeseihez úgy kopogtat be, és úgy szervez sajtótájékoztatót a "magyarországi romaüldözésről", mintíha egytől egyig profi emberjogi harcosok lennének. Moszkva és Párizs újbóli egymásratalálása visszanyúlik a francia baloldali értelmiség egykori kommunizmus-szimpátiájára. /Makkay József: Menekültügy vagy konspiráció? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

2001. április 10.

A parasztpárt szervezésében ápr. 8-án, vasárnap nagyszabású tüntetésre került sor Bukarestben az egész országból érkezett föld- és erdőtulajdonosok részvételével. A parasztpárti politikusok mellett Garda Dezső RMDSZ-képviselő is felszólalt, aki a földtörvény alkalmazása során felmerülő törvénytelenségeket tette szóvá. A kormánypárt, az RTDP elképzelése szerint a közbirtokossági erdőket magánerdőkként adnák vissza, személyenként 10 hektáros felső határig. Az erdélyi magyarságot ez a törvénymódosítás több tízezer hektár erdővel kurtítaná meg, ami Garda szerint az RMDSZ-vezetés számára is elfogadhatatlan. A képviselő az RTDP korlátozásait magyarellenes lépésnek tartja, aminek érdekében a kormánypárt inkább feláldozza a moldvai és a havasalföldi közbirtokosságokat is. Garda hangsúlyozta: elfogadhatatlan a visszatáncolás, a lemondás, mert ha ebbe belenyugszanak, következnek más, hasonló lépések. Ragaszkodi kell a 2000/1-es földtörvény eredeti formában történő alkalmazásához, ezzel a székelyföldi gazdák több mint 250 ezer hektár közbirtokossági erdőt kapnának vissza . Garda Dezső elmondta: az erdők visszajuttatása terén nagyon sok törvénytelenséget észlel. Az erdészeti igazgatóságok nem hajlandók a közbirtokossági egyesületek tulajdonba helyezésére. /Makkay József: Az RMDSZ a földtörvény alkalmazását követeli. Garda Dezső magyarellenes lépésnek tekinti a törvénymódosítást. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

2001. április 19.

A kolozsvári Hóstáti Gazdakör ápr. 17-én tartotta tisztújító közgyűlését. A jelenlévők meghallgatták Makkay József leköszönő elnöknek a beszámolóját a legutóbbi választás óta eltelt két esztendő tevékenységről. Elmondotta: hosszú utánajárás után a tavaly végre sikerült bejegyeztetni a bíróságon azt az egyesületet, amelynek elődje több, mint száz évvel ezelőtt alakult, s amelyet a kommunista rendszer 1948-ban felszámolt. A régi egyesületnek ingatlanjai voltak Kolozsváron, amelynek visszaszerzése a gazdakör céljai között szerepel. A beszámoló kitért a hóstáti földek visszaigénylési nehézségeire. Noha az 1991/18-as törvény alapján a kérvényeket szinte minden gazda beadta annak idején, a tulajdonbahelyezés mai napig elhúzódott. A földtörvény alkalmazásának hercehurcájában a legújabb fejlemény szerint a földészek mindössze 40 hektárnyi területet kapnának vissza a Palocsay kert több, mint 1000 hektáros összterületéből, ami ellen a gazdakör több ízben is tiltakozott. Ennek a 40 hektárnak a kimérése is hónapok óta húzódik. Közben városházi segédlettel ezen a földdarabon is illegális víkendházak épülnek. Kolozsvár határában különösen nehéz a gazdálkodás, hiszen tavasztól késő őszig az itt lakók csapatostól járnak lopni a hóstáti földekre, a zöldséget válogatás nélkül viszik. Megtörtént a vezetőség megválasztására. A tagság ismét a leköszönő elnöknek és alelnöknek szavazott bizalmat. Az elnök Makkay József, az alelnök Bertalan Miklós maradt. A héttagú vezetőségbe viszont új emberek is bekerültek. /Barazsuly Emil: Ingatlanjait és földjeit kéri vissza a Hóstát Tisztújító gazdaköri közgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 391-417




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998