udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 84 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-84
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Marton József

2007. április 15.

A szatmári egyházmegye kiadásában megjelent dr. Tempfli Imre Ne félj! Ezentúl emberhalász leszel. Lelkigyakorlat papoknak című könyve. Márton Áron hagyatéka cím alatt jelenteti meg a marosvásárhelyi Mentor Kiadó dr. Marton József nagyprépost, dékán szerkesztésében Márton Áron írásait. Az első kötet címe: Házasság, család, a másodiké pedig a Bérmálás címet viseli. /Könyvajánlások. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 15./

2007. május 27.

Dr. Marton József dékán elmondta, még nem tisztázódott, hogyan alakul a bolognai rendszerben a BBTE hittanári szakjaira való felvételi. A bolognai rendszer ezt elvileg nem ismeri, kérvényezték e típust, de nem kaptak még minisztériumi választ. Az egyetem vezetésének engedélyével továbbra is kétszakos képzésben vesznek részt a diákjaik. A bolognai rendszer magiszterképzőinek elvárásai igen szigorúak. Az elmúlt év nyarától sokat cikkeztek a nem hivatottak a gyulafehérvári teológia helyzetéről, a Hittudományi Főiskola integrálódásáról a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Kara keretébe. Vallási ellentéteket gerjesztő cikkek jelentek meg. A legelső vád az volt, hogy feladják a papnevelde autonómiáját. Szó sincs erről. Az intézmény egészében Gyulafehérváron marad. A teológia szemináriumi részlege nem is integrálódik be az egyetembe, hanem csak a főiskolai részleg, előbbi négyéves alapképzéssel, s majd ehhez hozzájön a kétéves magiszterképző. A másik vád szerint a Vatikán és a román állam szorgalmazza a belépést. Megalapozatlanok ezek az állítások. Az újságok eléggé katolikusellenes beállítottságúak. Protestáns részről is érkeztek vádak, durván beavatkoztak a katolikus egyház belügyeibe, erre 500 év óta, amióta Erdély magyarságának vallási egysége felekezetekre tagolódott, nem volt példa. Ha ezekre válaszolnak, a vallások közötti feszültséget szították volna. Egy országban létező tanügyi intézmény nem működhet az ott létező tanügyi szabályoktól függetlenül. A „játékszabályok” betartása még nem jelenti az autonómia feladását. A református egyház már 1993-ban létrehozta a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem keretén belül a Teológia Kart, a katolikusok ezt utolsóként tették. Az egyetem Római Katolikus Teológia Kara, s ezen belül az oktatás és a nevelés autonóm, csupán a törvényes szabályokat kell betartani. 2005-ig a gyulafehérvári hittudományi főiskola mint 1989 előtt is létező intézmény akkreditáltnak minősült. Igaz, hogy a romániai Hivatalos Közlönyben a nem akkreditáltak csoportjában volt mindig feltüntetve. A bolognai rendszer alkalmazásának éve (2005) a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Főiskolát – akárcsak a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetet –kellemetlenül érintette, az akkreditált állapotból ideiglenes (autorizált) működési állapotba került. Ezért ettől az évtől kezdődően a kolozsvári Teológia Kar keretén belül rendezik a végleges vizsgákat, melyre külön engedélyt kaptak. /Bodó Márta: Tények a teológiai oktatásról (2). = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 27./ Előző: Bodó Márta: Tények a teológiai oktatásról (1). = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 20./

2007. június 6.

Czirják Árpád kolozsvári esperes áthelyezése ellen gyűjtenek aláírásokat a főpap támogatói, Jakubinyi György gyulafehérvári érsek döntése ellen tiltakozva. Mások viszont örülnek a döntésnek. A gyulafehérvári főegyházmegye rendelkezése értelmében a plébánosok és lelkészek szolgálati ideje 5-től 15 évig terjed. A 15 évi szolgálat után fel kell ajánlaniuk a más közösségben való szolgálatvállalás lehetőségét. A főpásztor ezt elfogadhatja, de vissza is utasíthatja. Közel harminc év után viszont elérkezettnek látja Czirják Árpád áthelyezésének idejét a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség. Potyó Ferenc érseki helynök hangsúlyozta, hogy az egyházi törvények értelmében a pap engedelmességgel tartozik mindenkori főpásztorának. Nem sokkal az áthelyezésről szóló hír felröppenése után a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) máris védelmébe vette Czirjákot, pontatlan állításaival fellázítva több hívőt. Azt állították, hogy Jakubinyi azt a Czirják Árpádot helyezné át, akit Márton Áron püspök 1979-ben jelölt ki utódjául, két másik pappal, Écsi Jánossal és Jakubinyi Györggyel egyszerre. Marton József egyháztörténész-professzor szerint ez valótlanság, Czirják neve nem szerepelt a segédpüspök-jelöltek között. „Az első Écsi János volt – ő autóbalesetben hunyt el -, második jelöltként a később segédpüspökké is szentelt Bálint Lajos szerepelt, és őt követte Jakubinyi György mostani érsek. Czirják neve sehol sem szerepelt” – állította a professzor. /Mihály László: Megosztja a híveket a kolozsvári főpap áthelyezése. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

2007. június 24.

A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem keretében 1996 óta működik Római Katolikus Teológia Kar. Azóta a nyolcadik végzős évfolyam ballagott, idén június 17-én a Piarista templomban bemutatott hálaadó szentmise keretében. Dr. Marton József professzor, a kar dékánja, dr. Nóda Mózes kancellár és tanszékvezető a liturgika oktatója, dr. Holló László erkölcsteológia-tanár, a Státus szakkollégium kezdeményezője és éltetője, aki egy személyben a Státus alelnöke, dr. Zamfir Korinna biblikus, dr. Jitianu Liviu dogmatikatanár, Kopacz Magda pedig a főtitkár, aki az adminisztrációs munka dandárját végzi. /Nóda Mózes: Hivatásotok: legyetek profik! = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 24./

2007. június 29.

Felvinc 1747-ben épült római katolikus templomának védőszentje Szent László király. Az egyházközség 84 lelket számláló kis közössége a június 27-én megtartott templombúcsúval adózott szent királyunk emlékezete előtt. Az idei szentmisét dr. Marton József, a Babes–Bolyai Tudományegyetem teológiai fakultásának tanára celebrálta. Az ismert történész Szent László király érdemeit méltatta. Horváth István, a felvinci templom plébánosa hívei körében köszöntötte dr. Csucsuja István egyetemi tanárt, Gál Lászlót, a gyulafehérvári Gróf Majláth Guszáv Károly Római Katolikus Főgimnázium igazgatóját és másokat. /Takács Ildikó: Szent László-búcsú Felvincen. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 29./

2007. július 6.

Felhívást tett közzé katolikus értelmiségiek egy csoportja, amelyben azt kérik a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségtől, hogy foglaljon állást, és szólítsa fel Marton József nagyprépost, kanonokot, pápai káplánt, lelkésztanárt az egyetemi szenátori tisztségből való lemondásra. Az aláírók nehezményezik, hogy a Babes–Bolyai Tudományegyetem 2006. november 27-i szenátusi ülésén a lelkésztanár megszavazta Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktusoknak az egyetemről való elbocsátását. Hozzáteszik: tettét csak súlyosbította azzal, hogy a szenátus december 21-i gyűlésén sem szavazott az egész erdélyi magyarságot megdöbbentő kizárási határozat ellen. A katolikus értelmiségiek érvelése szerint a Református Teológiai Kar képviselőjének hasonló magatartásától a református egyház elhatárolódott, és Buzogány Dezső lelkésztanárnak le kellett mondania szenátusi tagságáról. A katolikus egyház viszont semmit nem tett Marton József felelősségre vonása érdekében, annak ellenére, hogy ezt az egyház neves értelmiségi tagjai is nyomatékosan kérték. Az aláírók elítélik Marton József tettét. Kijelentik: botrányosnak tartják, hogy ilyen emberek nevelik a leendő hittantanárokat. A Szabadság kérdésére Potyó Ferenc helynök, érseki irodaigazgató elmondta: személy elleni támadásnak tartja a felhívást, érvelésével nem ért egyet. Hangsúlyozta: Marton József a második – érdemi – szavazásnál nem is volt jelen, az első voksolás pedig nem volt döntő jellegű. Ezenkívül az egyetemi szenátusi tagok esetében fontos szempont az erkölcsi megfelelőség, de legalább ugyanilyen lényeges az, hogy az illető személy szakmailag, tanügyileg is helyt álljon. Ami a Református Egyházra való hivatkozást illeti, Potyó szerint hibás, hiszen Buzogány Dezsőt azóta visszaválasztották szenátori tisztségébe. /Marton József lemondatását kérik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

2007. augusztus 5.

A Bolyai Nyári Akadémia keretén belül a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karának védnökségével gyulafehérvári főegyházmegyei tanfelügyelőség és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége az idén is megszervezte a római katolikus iskolai hitoktatók továbbképző tanfolyamát Székelyudvarhelyen. Horváth István főtanfelügyelő köszöntötte a négy egyházmegyéből érkezett 107 hitoktatót. Prof. dr. Marton József, a BBTE Római Katolikus Teológiai Fakultásának dékánja a hitoktató munkájának nehézségeit, érintette a mai társadalmi körülmények között. /(fa): Hitoktatók nyári továbbképzője Székelyudvarhelyen. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 5./

2007. szeptember 15.

„Igazságban élni – Fogalmi fogódzók egy bölcs társadalomhoz és az európai fejlődéshez” címmel nemzetközi konferenciát szervezett szeptember 10–12 között a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem, az UNESCO-CEPES és a DAAD. Jelen volt dr. Jean-Claude Périsset romániai apostoli nuncius, továbbá több püspök, teológiai tanár, katolikus, protestáns és ortodox lelkészek, a kulturális és társadalmi élet személyiségei. A háromnapos konferencia munkálatainak során nemzetközi szaktekintélyek tartottak előadást. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök is az előadók között volt, továbbá a BBTE Római Katolikus Teológia Kar tanárai közül dr. Holló László és dr. Marton József professzor. /Fodor György: Igazságban élni Európában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

2007. december 20.

Jótékonysági koncertet szerveztek a Hunyad megyei Kisbányán (Boicán) a jövőre 210. évfordulóját ünneplő római katolikus templom javára. – A Mária Terézia idejében elkezdett és 1798-ban felszentelt templom javítási munkálatait idén júliusban kezdték el, miután pályázaton sikerült elnyerni egy 150 millió régi lejes támogatást a román minisztériumtól – számolt be Márton József brádi plébános, aki lelkesen dolgozik a hozzá tartozó kisbányai közösség összefogásán. A minisztériumi támogatás mellé még háromszor annyi pénz kellett a templom teljes feljavításához. Ezt többnyire magánszemélyek, vállalkozók vagy innen elszármazottak adományaiból sikerült összegyűjteni. Jelenleg Kisbányán 15 személyből áll a római katolikus gyülekezet, az átlag életkor pedig 62 év körül mozog. – Önerőből e maroknyi szórványgyülekezet nem tudta volna feljavítani templomát. Összedőlni nem hagyhattuk, mondta a fiatal plébános. /Gáspár-Barra Réka: Összefogás a boicai templomért. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 20./

2008. január 6.

A Babes–Bolyai Tudományegyetem keretében 1996-ban létesült/létesülhetett a Római Katolikus Teológia Kar, alapítója az egyetemmel karöltve a gyulafehérvári főegyházmegye, első dékánja pedig dr. Marton József egyetemi tanár, pápai káplán, a székeskáptalan nagyprépostja. A tantestület tagjai között van dr. Nóda Mózes docens – akit tavaly decemberben választottak meg a kar új dékánjává –, dr. Holló László docens, dr. Zamfir Korinna és dr. Jitianu Liviu adjunktusok. A Római Katolikus Teológia Kar hitoktatókat, szociális szakembereket képez. Eddig heten nyerték el a doktori tudományos fokozatot dr. Marton József professzor „doktorképző iskolájában”. A 2007-es év során többek között Bereczki Silvia segítőnővér és Albert-Lőrincz Márton tanár szerzett fokozatot, decemberben pedig egymás után hárman védték meg doktori disszertációjukat: Schupler Tibor, Bodó Márta és Ozsváth Judit. Schupler Tibor szatmári egyházmegyés pap értekezésének címe: A szatmári római katolikus egyházmegye szociális intézményei 1990–2005 között. Schupler Tibor /sz. Erdőd, 1958. jan. 18,/ 1991-től egyházmegyei Caritas-igazgató volt, majd a püspökség gazdasági igazgatója lett, a szatmári Kálvária templom német plébánosa. Bodó Márta több mint tizenöt év óta szerkeszti a Vasárnap katolikus hetilapot s a Keresztény Szó katolikus kulturális folyóiratot. Doktori dolgozatát Az iskoladráma szerepe a nevelésben az erdélyi katolikus iskolákban címmel védte meg. Ozsváth Judit az Erdélyi Iskola nevű, korszakos jelentőségű erdélyi pedagógiai folyóiratot mutatta be disszertációjában. /Fodor György: Különleges kutatómunkával állnak a tudomány és a hit szolgálatában. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 6./

2008. február 10.

Dékánváltás történt a kolozsvári BBTE Római Katolikus Teológia Karán: dr. Marton Józsefet, aki nyolc évig, két egymást követő mandátum során volt a kar vezetője, most dr. Nóda Mózes követi. A teológiai kar kettős alárendeltségű, az egyházmegye érsekének is jóvá kell hagynia a személyi változásokat a karon. Jakubinyi György érsek a kar tanáraira bízta a választást. Megtörtént a tanszékvezetők megválasztása. Gyulafehérváron Marton József, Kolozsváron Holló László lett a tanszékvezető. Megalakult az új kari tanács is, és a december 15-én tartott választáson dr. Nóda Mózest választották meg dékánnak. 2007 őszétől az eddigi gyulafehérvári Hittudományi Főiskola a kolozsvári egyetemhez tartozik: a kolozsvári teológiai karon ettől kezdve két tanszék létezik, egyik a pasztorális, másik a didaktikai. A híresztelésekkel szemben a gyulafehérvári szeminárium továbbra is megmaradt függetlennek. A szemináriumi nevelés továbbra is az érsek és az egyházmegyék püspökei, valamint a gyulafehérvári tanári kar kizárólagos felügyelete alatt folyik. A didaktikai programmal államilag elismert diplomát kapnak az ottani végzettek is. Azt remélik, hogy a tanári állások elkövetkezendő meghirdetésekor már a gyulafehérvári kollegák is versenyvizsgázhatnak, és annak nyomán ők is állami fizetést kapnak majd az egyetem kötelékében. A kolozsvári tanszéken marad a teológia és a szociális teológia szak. Gyulafehérváron a papképzés menete 4+2, négy év alapképzés és két év magiszteri. A teológiai diploma nem biztosít állást. Eddig a második szakkal (irodalom, nyelvek, történelem) a hallgatók el tudtak helyezkedni tanárként, azonban teológiai diplomával ez sokkal nehezebb. A bolognai rendszer lehetővé teszi egy második szaknak az elsővel párhuzamos végzését. A diákok számára lehetséges a külföldi részképzés: Budapesten, Regensburgban, Leuvenben és Nijmegenben. Az oktatási rész megoldottnak látszik, a kutatás területén kell még előbbre lépniük. Külföldi egyetemekkel közös kutatási programokat fognak indítani. /Bodó Márta: Interjú. Őszintén a kihívásokról. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 10./

2008. február 13.

Márton Áron püspökre emlékeztek február 22-én a kolozsvári Szent Mihály Egyházközség által rendezett ünnepségen. Kovács Sándor kanonok, főesperes-plébános mondott emlékbeszédet. A kommunista hatóságok 1949-ben hat évre börtönbe csukatták, utána pedig még 12 éven át csak háziőrizetben gyakorolhatta püspöki teendőit. Azonban semmi sem törte meg. 1970-ben római látogatásakor VI. Pál pápa hősként fogadta. Fodor György piarista konfráter ismertette a székelyudvarhelyi Nagy Zoltán filmjét. Bemutatták az 550 kordokumentumszerű felvételt. Az ünnepség végén Kovács Sándor főesperes röviden bemutatta Márton Áron Keresztség, hit című könyvét, a dr. Marton József egyetemi professzor által szerkesztett Márton Áron hagyatéka sorozat 3. kötetét. /Ö. I. B. : Márton Áron, a bizalom jelképe. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

2008. február 24.

Kolozsváron Márton Áron püspökre emlékeztek a Szent Mihály egyházközség, valamint az Erdélyi Piarista Diákszövetség szervezésében. A zsúfolásig megtöltött teremben büszkén emlékeztek arra, hogy Márton Áron itt teljesített szolgálatot, előbb a fiatalok, a főiskolások és egyetemisták, az értelmiség lelki vezetőjeként, majd közösségépítő plébánosként, itt szentelték püspökké 1939. február 12-én. Kovács Sándor főesperes-plébános felelevenítette a kivételes életpálya fontosabb állomásait. A székelyudvarhelyi Nagy Zoltán hitoktató szorgos munkával remek hang- és képanyagot gyűjtött össze, amelyek segítségével a nagy püspök és példakép alakját idézte 550 fotóval, köztük kordokumentumokkal és korabeli tanúk vallomásaival. Kovács Sándor bemutatta Márton Áron keresztség, hit témában elmondott beszédeiből készült kötetet, amit dr. Marton József egyetemi professzor gyűjtött és szerkesztett egybe a Márton Áron hagyatéka sorozat 3. köteteként. /Bodó Márta: Jó atyánkra emlékeztünk. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 24./

2008. június 1.

A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem keretében a hagyományokhoz híven tudományos ülésszakot rendeztek diákok részére, amelyen a teológiát tanuló diákok közül is igen jó dolgozatokkal jelentkeztek. A Római Katolikus Teológiai Kar dísztermében május 23-án mutatták be dolgozataikat a hallgatók. Egy gyulafehérvári kispap és nyolc Kolozsváron tanuló diáklány jelentkezett a versenyre. Első díjat Lukács Ottília, második díjat Kónya Franciska és Donca Petra, harmadik díjat Kulpinszky Eleonóra kapott. Május 24-én volt Nagy József doktori védése. A sikeres védés nyomán a Marton József professzor által vezetett kolozsvári teológiai doktori iskola végzettjeinek száma immár kilencre emelkedett. /(bm): A teológiai kutatás műhelyei. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 1./

2008. július 27.

Léstyán Ferenc hazaérkezett keresztelő templomába, ahol élete 95 és fél esztendővel ezelőtt elkezdődött. Hazaérkezett szülőfalujába, Csíkszentkirályra, ahonnan útra kelt, mert engedett Isten hívásának. Nagy halottunk pap volt mindörökké, mondta Marton József gyászbeszédében, a temetésen, július 16-án, méltó arra, hogy felidézzék életét. Népének és egyházának szeretete jellemezte. Fizikailag elhagyta Csíkszentkirályt, de lélekben sohasem, mindig büszke volt falujára, a falu történetét kis monográfiában megörökítette. Évtizedeken keresztül járta Erdélyt, régi értékeit, kincseit kutatta, fényképezett, dokumentumokat gyűjtött, hogy „a 20. század Orbán Balázsaként” az utókor számára megörökítse. Vannak olyan eltűnt várromok, templommaradékok, amelyekről ma már csak Léstyán Ferenc fényképei árulkodnak. Több évtizedes kitartó munkájából született meg a hatalmas mű, a Megszentelt kövek két kötete. Léstyán Ferenc Márton Áron püspök bizalmi embere volt; szellemiségében, lelkiségében hűséges követője. A nagy megpróbáltatások idején Léstyán vállalta a megaláztatásokat és a börtönt is. Fájt neki Erdély történelmének megmásítása. Monumentális művében, a Megszentelt kövek című könyvében a templomok és egyházközségek történelmének leírásán keresztül kívánta bizonyítani ezer éves erdélyi jelenlétünket. Az Erdélyi Szibéria /2003/ című könyve a katolikus egyház küzdelmét és szenvedését tartalmazza a kommunista időszakból. Léstyán a diktatúra legkegyetlenebb időszakában, 1988-ban össze tudta fogni a lelkipásztorkodó papság képviselőit, és rádión keresztül juttatták kifejezésre a sérelmeket. 1992-ben befejeződött lelkipásztori munkája, de a gyulafehérvári központban tovább munkálkodott. Itt a plébánosból Léstyán atya lett. Másfél évtizedig tevékenykedett az egyházmegye központjában. Újabb munkaterületeket szerzett magának: a székesegyházat és az érseki levéltárat. Idegenvezetőként nemcsak bemutatta az ezer éves múltat felidéző székesegyházat a zarándokoknak, hanem keresztény szellemben nevelte is őket. /Marton József: Léstyán Ferenc hazaérkezett! = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 27./

2008. október 4.

Rég nem láttak a kolozsvári Szent Mihály-templom évszázados falai annyi hívő katolikust, mint szeptember 29-én, az Erdélyi egyházmegye (napjainkban Gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye) – millenniumát a Kincses Város főtemplomának búcsújával egybekötött ünnepi főpásztori szentmisén. A szentmisét Jakubinyi György érsek Tamás József segédpüspökkel, Dr. Marton József egyetemi professzorral, Potyó Ferenc általános érseki helynökkel és több mint 70, a főegyházmegye minden sarkából érkezett pappal együtt mutatta be. „Ne adjátok fel a reményt! Ezzel a felhívással nyitotta meg dr. Jakubinyi György érsek a millenniumi évet Csíksomlyón. A főpásztor hangsúlyozta a millenniumi jelmondat jelentőségét – „Krisztussal ezer esztendeig” –, ami arra utal, hogy így lesz az elkövetkező ezer esztendőben is. /Fodor György: Hitélet – Millenniumi főpásztori szentmise és Szent Mihály búcsú – jel és üzenet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

2008. december 3.

Fennállásának ezredik évfordulóját ünnepli 2009-ben a Gyulafehérvári Katolikus Főegyházmegye. Az egy éven át tartó ünnepségsorozat megnyitó eseménye a csíksomlyói zarándokhelyen volt, 2008. szeptember 13-án a kegytemplom előtti kertben, ahol szabadtéri szentmisét mutattak be. A záró ünnepség 2009. szeptember 29-én lesz Gyulafehérváron. November 27–28-án Kolozsváron tartották meg a „Teológiai Napok”-at. Oláh János, a Hittudományi Teológia rektora hangsúlyozta, hogy az intézet biztosítani tudja a történelmi hátteret a konferencia megrendezésére. Dr. Jakubinyi György érsek beszéde után dr. Marton József nagyprépost, egyháztörténész-professzor az Erdélyi Egyházmegye ezer évének történetét ismertette. Igazi erdélyi történelem tárult fel. Kiindulási pontként a gyulák székhelye szerepelt, amely később kiváló központnak bizonyult Szent István király számára, aki megalapította az egyházmegyét. 1991. aug. 5-én II. János Pál pápa az egyházmegyét önálló érsekségi rangra emelte. Felavatták az új könyvtárat. Oláh János rektor pontosított: nem a könyvtár maga lett új, hanem a terem és a mutatós, faragott tölgyfa szekrények, amelyek befogadták a könyveket, jelentik az igazi újdonságot. A könyvtár felszerelését adományaival egy hollandiai alapítvány, valamint a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem biztosította. Az olvasóterem megfelelő tanulási feltételeket és méltó keretet teremt a könyvtárnak. Veres Annamária könyvtáros sokat dolgozott, hogy idejében elkészüljenek a könyvek átrendezésével. A megnyitót könyvbemutatók sora követte. Többek között a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola és a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karának tanárai mutatták be munkáikat. A sort dr. Jakubinyi György érsek nyitotta meg. Dr. Marton József néhai Márton Áron püspök írásait és beszédeit dolgozta fel. Szász János pénzügyi igazgató a Gyulafehérvári Püspöki Palota régészeti feltárásáról mutatott be egy kötetet a szerző távolléte miatt. Ezt követően dr. Jitianu Liviu, a BBTE Római Katolikus Teológia Karának tanára, dr. Zamfir Korinna, dr. Holló László, dr. Nóda Mózes, dr. Diósi Dávid, dr. Kovács Zsolt, dr. Vik János és dr. Tamási Zsolt mutatták be könyveiket. A tudományos előadások során dr. Jakubinyi György érsek Szentek Erdélyben címmel beszélt, erről könyvet is írt. Szent Pongrácz István, aki Alvincen született, a főegyházmegye első, hivatalosan szentté avatott személye. Érdekes előadások következtek pl. Szent Erzsébet kultuszáról Vízkeleti András, a Magyar Tudományos Akadémia tagja részéről. Ferenczi Sándor az erdélyi római katolikus papságról, Ecsedy Judit az erdélyi könyvkultúráról beszélt. Dr. Nicolae Bocsan, a BBTE rektor-helyettese az erdélyi görög-katolikus főpapoknak az I. Vatikáni Zsinaton kifejtett tevékenységéről értekezett. Előadást tartott többek között dr. Táncos Vilmos, dr. Buzogány Dezső és dr. Gábor Csilla. /Bakó Botond: Gyulafehérvár. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2009. február 9.

Kutatóközpontot hozna létre a gyulafehérvári Batthyaneumban Theodor Paleologu művelődési miniszter, aki február 7-én tárgyalt Jakubinyi György római katolikus érsekkel a könyvtár sorsáról. A találkozón Batthyány Ignác alapító püspök 1789-ben íródott végrendelete is szóba került, aki a gyűjteményt „az egyházra és az Erdélyi Fejedelemségre” hagyta. A miniszter kifejtette, értelmezésében az Erdélyi Fejedelemség jogutódja a román állam. Fontosnak tartja, hogy az ingatlanban egy kutatóközpont működjön, és reméli, ez ügyben sikerült egyezségre jutni az egyházzal. A gróf Batthyány Ignác püspök által 1794-ben alapított Batthyaneum számos értékes kéziratot tartalmaz. Az ingatlant 1998-ban kormányrendelettel kapta vissza az egyház, azonban a Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi szervezete által indított per során a bíróság úgy döntött, hogy a román állam is társtulajdonosa. /Batthyaneumi kutatás? = Krónika (Kolozsvár), febr. 9./ Emlékeztető: A katolikus főpapokat jóformán be sem engedik az intézménybe. Marton József teológiai történészprofesszor nemrég kijelentette: az egyes könyvek tanulmányozása végett magának a tulajdonost képviselő Jakubinyi György érseknek is a bukaresti Román Nemzeti Könyvtár írásos engedélyére van szükség, amely gyakorlatilag beszerezhetetlen. /Tibori Szabó Zoltán: Batthyaneum: nem tudja használni könyvtárát az egyház. = Szabadság (Kolozsvár), 2006. júl. 18./

2009. február 12.

Kolozsváron február 9-én tartott telt házas millenniumi rendezvényen Kolozsvár kiemelkedő katolikus papjairól volt szó. A gyulafehérvári főegyházmegye ezeréves megalakulásának kapcsán szervezték az előadást. Marton József egyetemi tanár Márton Áronról szóló előadása igazolta, hogy a papi küldetés lényege a közösségteremtő szolgálat. A gyulafehérvári egyházmegyét 1009-ben alapították, s február 12-én lesz hetven éve, hogy Márton Áront püspökké szentelték a Szent Mihály-templomban. – Marton József a püspökség történetét ismertette. /N. -H. D. : Ezeréves közösségteremtő szolgálatról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

2009. március 8.

Dr. Jakab Antal /1909-1993/ püspök a kettős kisebbségi sorsba került erdélyi ember minden megaláztatását és küzdelmét átélte. Tanulóévei alatt meg kellett tapasztalnia a román iskolapolitika diszkrimináló megaláztatásait. Fiatal papként átélte a gazdasági válságot, egyházmegyéje és szülőföldje kettészakadását, a második világháborút, az azzal együtt járó nyomorúságot. A kommunista diktatúra idején letartóztatták, tizenhárom évig volt börtönben. Amikor legfelelősségteljesebb beosztásokba került (teológiai tanár, segédpüspök és megyéspüspök), megrokkant egészséggel, de annál nagyobb lelkesedéssel vitte keresztjét. Jakab Antal száz évvel ezelőtt, 1909. március 13-án a Gyergyói-medence kis falujában, Kilyénfalván született. Dr. Jakab Antal 1944-1945-ben főesperesi kinevezést kapott Gyergyószentmiklósra. 1945-ben Márton Áron püspök ismét Kolozsvárra küldte, 1946-ban pedig megbízta a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán az egyháztörténelem tanításával. Dr. Jakab Antal a püspöki helynökök letartóztatása után lett az egyházmegye vezetője 1951-ben. Fellépése révén a gyulafehérvári egyházmegye megmaradt a Róma-hű vonalon. 1951-ben tartóztatták le, tizenhárom évet raboskodott Románia hírhedt börtöneiben. 1967-ben Márton Áron kinevezte őt a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola erkölcstan és egyházjog katedrájára. Márton Áron Jakab Antalt jelölte ki segédpüspökének. Jakab Antalt II. János Pál pápa 1980. április 2-án nevezte ki gyulafehérvári megyéspüspökké, amely felelősségteljes főpásztori munkát 1990-ig végezte. /Marton József: Száz éve született dr. Jakab Antal püspök. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 8./

2009. március 19.

Ezeréves a gyulafehérvári főegyházmegye, a jubileum alkalmából konferenciát tartottak március 18-án Budapesten a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE). A rendezvényen szó esett egyebek mellett a trianoni béke főegyházmegyét érintő hatásairól és a XVI. században Gyulafehérváron eltemetett Fráter György bíboros meggyilkolásának körülményeiről. Schanda Balázs, a PPKE dékánja megnyitóbeszédében kiemelte, hogy a Szent István által alapított gyulafehérvári püspökség az egyetlen, amelyet a trianoni békeszerződéssel teljes egészében elcsatoltak Magyarországtól. Felolvasta Jakubinyi György gyulafehérvári érsek üdvözlőlevelét, amelyben az állt: ,,Szent István lelki országa ma is él.” Marton József, a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola tanára rámutatott arra: Románia megígérte a vallás szabad gyakorlását az újonnan uralma alá került magyar területeknek az első világháború után, ám ,,a helyi atrocitások nem kerülték el sem a római katolikus papságot, sem a híveket”. A jogsértésekhez sorolta, hogy a román hatóságok a főegyházmegye székhelyét át akarták tenni Csíkszeredába, de ezt a pápa nem engedte. /Budapesti konferencia az ezeréves gyulafehérvári főegyházmegyéről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./

2009. április 9.

Születésének századik évfordulója alkalmával a Kolozsváron is szolgáló Jakab Antal püspökre emlékeztek, Marton József pápai káplán, egyetemi professzor tartott előadást a püspök életútjáról. Jakab Antal 1929-ben kerül a gyulafehérvári szemináriumba, 1934-ben Majláth Gusztáv Károly megyéspüspök pappá szentelte. Jakab Antal Rómában egyházjogon végzett. 1951-től titkos ordináriusként, azaz egyházmegyei kormányzóként tevékenykedett, majd letartóztatták, s tizenhárom évet raboskodott. 1964-ben történt szabadulása után egy évig nem juthatott lelkészi munkához, s csak 1967-től térhetett vissza a teológiára tanárnak. A román állam nem engedte meg, hogy Gyulafehérváron szenteljék püspökké, ezért VI. Pál pápa a római Szent Péter Bazilikában szentelte. A megemlékezési rendezvényen Laczkó Vass Róbert színművész ez alkalomra írt beszédét olvasta fel. Jakab Antal 1980–1990 között vezette püspökként a gyulafehérvári egyházmegyét, majd nyugalomba vonulása után, 1993-ban hunyt el. /N. -H. D. : Jakab Antal püspökre emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

2009. október 18.

A kolozsvári BBTE RK Teológia Kara keretében működő és dr. Marton József által vezetett doktori iskola ünnepet ült október 3-án, amikor két újabb jelöltnek sikerült megszereznie a doktori címet. Csiszár Klára, a szatmári püspökség pasztorális irodájának vezetője A jezsuiták jelenléte és működése a szatmári egyházmegyében a 19. és 20. században című dolgozatát, Gagyi Katinka székelyszentléleki tanár pedig Az erdélyi római katolikus egyház helyzete a kommunista államvezetés idején a székelyudvarhelyi esperesi kerületben című dolgozatát mutatta be és védte meg, és ennek nyomán nyerték el a teológiai doktor címet. /(bm): Két új doktort avattak Kolozsváron. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 18./

2009. november 10.

Második alkalommal rendeztek Magyar Napokat november 6-8-a között Nagyenyeden. A szervező Dr. Szász Pál Egyesület az első napon a Magyar Közösségi Ház névadójára emlékezett. Arra a két világháború közötti erdélyi magyar politikusra, közéleti emberre, aki hatalmas áldozatot vállalt azért, hogy közösségként is megmaradhassunk, méltatta tevékenységét a cikkíró. Dr. Szász Pál (1881–1954) 55 éve halt éhhalált a börtönben. Rácz Levente, a dr. Szász Pál Egyesület elnöke a hagyományteremtés nemes szándékáról beszélt, majd dr. Szász Pálról, aki többek között 1948-ban utolsó főgondnoka volt a kollégiumnak, és létrehozta a Csombordi Téli Mezőgazdasági Iskolát. Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul a mérföldkövekről szólt. A húsz év leltárába több megvalósítás is szerepel, többek között a Mindszenty József-szobor Budapesten, vagy a Márton Áron szobor Kolozsváron és az 56-os emlékmű a Sétatéren. Dr. Benkő Samu akadémikus dr. Szász Pál egyéniségéről értekezett. Márton Áron püspök köré csoportosult felekezeti hozzátartozástól függetlenül a magyar ellenállás, a hasonlóan gondolkodók csoportja. Innen kerültek aztán a vádlottak padjára azok a magyar vezetők, akiknek volt bátorságuk tenni is valamit. Dr. Vekov Károly a Márton Áron per és Szász Pál életének összefüggéseiről tartott előadást. 1946-ban volt egy terv, miszerint mindenképpen meg kell törni a magyar közösség erejét. 198 névből álló listát szerkesztettek, amelyen ott volt Márton Áron, dr. Szász Pál és Balogh Edgár neve is. Kónya-Hamar Sándor Demeter Béla, a kiváló újságíró életéről ismertetett részleteket, aki szintén börtönben halt meg 1951-ben. Másnap a hallgatóság egy része Vetési László kolozsvári református lelkész vezetésével egy egész napos Hunyad megyei kirándulásra indult, megemlékeztek Sipos Pál matematikus, lelkész és filozófus munkásságáról. Este Kelemen Hunor elnökjelölt tartott sajtóértekezletet, majd szüreti bál következett. Rácz Levente eddigi munkásságáért megkapta a Szórványmagyarságért díjat, amit Kelemen Hunor elnökjelölt nyújtott át neki. A harmadik nap a római katolikus egyházé volt. A szentmise után dr. Marton József egyetemi tanár Az Erdélyi Római Katolikus Püspökség ezer éve címen tartott előadást. Dr. Csávossy György könyvét (Hív a harang, Mentor Kiadó, Marosvásárhely 2009.) Jakab Gábor mutatta be. Többek között kifejtette, hogy ebben a munkájában a szerző-költőtárs „harangozásra”, illetve az „igehirdetés” nem könnyű feladatára vállalkozott. Rácz Emese kolozsvári könyvtáros könyvét /Az egykori Nagyenyedi Minorita Rendház könyvtárának régi állománya, Országos Széchényi Könyvtár, Biblioteca Centrala Universitara Lucian Blaga, Budapest–Cluj-Napoca (Kolozsvár, 2009)/ dr. Gábor Csilla egyetemi tanár ismertette. /Bakó Botond: Nagyenyed. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-84




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998