udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 44 találat lapozás: 1-30 | 31-44
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Razvan, Mihai

2006. július 6.

Eredménytelenül zárult a román külügyminiszter Ukrajnában tett látogatása. Mihai Razvan Ungureanu utalt arra, hogy semmi remény „objektív és civilizált” megoldást találni az ukrán féllel. Ungureanu minden eddiginél határozottabban kérte az Ukrajna területén élő román kisebbségek jogainak tiszteletben tartását. Megállapodás született arról, hogy ősszel elkezdődhet a helyzetfelmérés az EBESZ és az EU küldötteinek részvételével. Ungureanu felhívta kijevi kollégája figyelmét egy Odessza környékén élő román ortodox pap esetére. Anatol Curtevet a moszkvai érsekség hívei nemrégiben súlyosan bántalmazták, azonban az ukrán hatóságok szemet hunytak az eset fölött. /Sz. L.: Hágában feszül egymásnak Románia és Ukrajna. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

2006. július 26.

Sorin Mitu legújabb könyvét – Transilvania mea (Polirom Kiadó. Iasi) (A mi Erdélyünk) – fél évvel megjelenése után is vihar előtti csend övezi. 1999 őszén Sorin Mitu XII. osztályos történelemkönyvének bűnéül a román nacionalisták azt rótták fel, hogy lábbal tiporja a nemzeti érzelmeket. A valóságban kizárólag levéltári források alapján szertefoszlatta a román nacionalizmus rögeszméit. Végképp felháborította őket, hogy Sorin Mitu a nemzeti kisebbségeket nem jövevényeknek, hanem a románsággal egyenrangú sorstársaknak mutatta be. A lejárató kampányban maga Adrian Nastase, akkor az ellenzéki szocdemek első alelnöke készített vádiratnak beillő szintézist: a Cotidianul 1999. október 18-i számában háborgott a tankönyv ellen: „A tanulók öntudatát beoltja a magyar revizionizmus eszméivel, amelynek célja Erdély autonómiája és a Román Állam megcsonkítása. A fiatal nemzedék nem ismeri a magyar revizionizmus historiográfiai agresszióját, ezért a tankönyv téves eszméi könnyen befolyásolhatják.” Különösen veszélyesnek tartotta a roesleri tézist, miszerint a római uralom alatt és a népvándorlások során a dák nép kihalt, így az Ázsiából érkező honfoglaló magyarok a IX. században üres területre érkeztek, a románok csak azután vándoroltak be a Balkán-félszigetről. Adrian Nastase egyébként 1999. október 11-én Bukarestben, az európai geopolitikai nemzetközi szemináriumon kijelentette: Erdélyben rövidesen súlyos etnikai konfliktusok következnek be. Sorin Mitu történész, kolozsvári egyetemi tanár 1965-ben született. Mitu egyik őse 1628-ban Bethlen Gábor fejedelemtől nemesi oklevelet kapott, elismerésül a hadjáratokban szerzett érdemeiért, mintegy bizonyságául, hogy az erdélyi román családok sorsa egybefonódott a magyarságéval. Sorin Mitu megemlíti, hogy ilyen példák nyomán tudott mentes maradni a nacionalizmustól, de ebben döntő szerepet játszott házassága is Melindával, aki most pályatársa is: Mitu Melinda számos tanulmányt közölt a román-magyar művelődési kölcsönhatásokról. Sorin Mitunak meglepően sok műve jelent meg, például olyan alapvető munkák is, mint az Istoria modernizarii Romaniei (1800-1918); Geneza identitatii nationale la romanii ardeleni; Introducere in istoria Europei moderne stb. Mostani könyvében a szerző köszönetet mondott barátjának, Mihai Razvan Ungureanunak, a Polirom Kiadó Historia sorozata szintén történész szerkesztőjének (jelenleg külügyminiszter), valamint Silviu Lupescu igazgatónak azért, hogy könyve megjelenését lehetővé tették „nem Erdélyben, hanem Moldvában!” – tette hozzá a szerző, talán arra célozva, hogy ilyen könyv Kolozsváron, az ottani román környezetben nem láthatott volna napvilágot. Sorin Mitu már bevezetőjében rögzítette célját, eloszlatni az Erdéllyel kapcsolatos, eddigi rögeszmés ködösítéseket. Utalt Ion Lancranjanra, Stefan Pascura, Ilie Ceausescura, akiknek művei már címükkel is sugallják tartalmukat (Erdély, az ősi román föld), hogy szembeállítsa velük az új történész-nemzedék (Lucian Boia és társai) tárgyilagos szemléletét. Sorin Mitu szertefoszlatja a legismertebb közhelyeket, előítéleteket; ízelítőül csak néhány példa. Erdély története mintha 1918. december 1-jével kezdődne, a román történészek többsége vagy démonizálja mindazt, ami előtte volt, vagy egyszerűen nem vesz tudomást róla. Így történik többek között a kolozsvári egyetemmel. Sorin Mitu ezért külön fejezetet szentelt az egyetem történetének Az itteni felsőoktatás kezdetei 1581-ig nyúlnak vissza, mikor Kincses Kolozsváron (a szerző ezt így, magyarul írja) Báthory István jezsuita intézetet létesített. 1872-ben indult be Kolozsváron a magyar tudományegyetem, amely 1897-től Ferenc József nevét viselte. A román történetírás erről a korszakról nem akar tudomást venni – írta Sorin Mitu -, mintha Kolozsváron a felsőoktatás 1919-ben, a román egyetem megalapításával kezdődött volna. El kell mondani, hogy Kolozsváron létezett a Ferenc József Tudományegyetem, amelynek román utódja csak 1919-ben indult be, és 1927-ben kapta a Regele Ferdinand I nevet. Történetéhez hozzátartozik 1959 is, amikor a kommunista rendszer egyetlen tollvonással egyesítette a Babes és Bolyai egyetemeket, hogy engedményt tegyen a román nacionalizmusnak. Tudomásul kell venni azt is, hogy Románia mint országnév, csak 1833-tól létezik, míg Erdélyt első ízben 1190-ben említik források, írta. Ennek ellenére, némelyek fesztelenül emlegetik Románia első vonatját, első futballcsapatát, első villanyvilágítású városát, noha mindez Ausztria-Magyarország területén létezett. A Monarchia hatása nélkül Erdély ma a török és orosz befolyás nyomán úgy festene, mint Moldávia Köztársaság, azzal a különbséggel, hogy itt a román sovén-nacionalizmus nem az oroszok, hanem a magyarok ellen irányul. A regáti szellem és különösen a kommunista rendszer romboló hatása következtében a mai Erdély tökéletesen hasonult Románia többi részéhez. Sorin Mitu ebből az alapállásból vizsgálta az autonómia, illetve Erdély föderalizációjának „szép illúzióját”. Az előfutárok bemutatása után eljut a teoretikusok mai nemzedékéhez: Alexandru Cristelecan és Sabin Gherman után Molnár Gusztávhoz. A föderalizáció kérdésében Sorin Mitu nem ért egyet Molnár Gusztávval. Szerinte már az elképzelés kiindulópontja téves, miszerint Erdély különbözne Románia többi tartományától, mert ez csak 1918 előtt volt így, ma már Bukarest balkáni szelleme, a felületesség uralja Erdélyt is. A történetírással kapcsolatban Sorin Mitu a Köpeczi Béla nevével fémjelzett, Erdély története című háromkötetes monográfiát (1986) tartja legjobbnak. Ez a monumentális vállalkozás mutatja be legteljesebben és legkiegyensúlyozottabban Erdély román, magyar és szász közösségeinek múltját. /Barabás István: A mi Erdélyünk. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

2006. augusztus 28.

Augusztus 28-án Bukarestbe látogat Göncz Kinga magyar külügyminiszter, aki román kollégájával, Mihai Razvan Ungureanuval a novemberi közös román-magyar kormányülés napirendjének előkészítéséről is tárgyal. Niculescu Tóni, a román kormány külügyi államtitkára elmondta, a kilencvenes évek elején a román-magyar diplomácia hűvös volt, olykor viharossá fajult. A mostani látogatást azonban a normalitás része. A tavalyi együttes kormányülésen, 2005. őszén a magyar és a román miniszterek jogilag érvényes kormányhatározatot fogadtak el. Idén Romániában a külügy a kormányfőtitkársággal, Cseke Attilával egyezteti a magyar féllel folytatandó projekteket, a menetrendet. Napirenden levő érzékeny kérdés Magyarországon a külföldi munkaerő beáramlásának, helyzetének szabályozása. Magyarország, a többi tagállamhoz hasonlóan, élhet a „hét plusz kettő” szabály lehetőségével, a csatlakozást követően legfeljebb kilenc évig felfüggesztheti a román munkaerő szabad áramlását. A román fél ezt nem akarja. Valószínű, hogy a magyar fél szóvá teszi többek között a kisebbségi törvénytervezet és a Gozsdu Alapítvány ügyét is. Mind a Külügyminisztérium, mind a miniszterelnök azon van, hogy mindkét tervezetet elfogadtassa a román parlamenttel. Mindkét tervezet nagy ellenállásba ütközik, a kormánypárti kollégák részéről is. Budapestnek elsőként ratifikálta Románia NATO-csatlakozási szerződését, majd második tagállamként Románia EU-csatlakozási szerződését. A magyar kormány régóta megosztja Romániával előcsatlakozás tapasztalatait. /Ágoston Hugó: Hatékonyság, természetesség, tartalom. Göncz Kinga Bukarestben tárgyal. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

2006. december 6.

Az Egyesült Államoknak és Romániának közös érdeke Moldova Köztársaság területi egységének megőrzése – nyilatkozta az amerikai külügyminiszter helyettese a román külügyminiszterrel folytatott négyszemközti találkozót követően. Mihai Razvan Ungureanu és Nicholas Burns az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) évzáró tanácskozása alkalmával találkozott Brüsszelben. Közben Igor Szmirnov, a Dnyeszteren túli szakadár terület vezetője azt nyilatkozta, hogy Transznisztria célja az Oroszországgal való egyesülés, és ennek érdekében hamarosan megkezdik a jogrend összehangolását a moszkvai törvénykezéssel. /Szmirnov egyesülne. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

2006. december 8.

Románia és Oroszország közötti diplomáciai háborúról írt a román sajtó azt követően, hogy az orosz külügyminisztérium „mély aggodalmát” fejezte ki a két ország viszonyának alakulása, főként Traian Basescu államfőnek a Moszkvával szembeni „barátságtalan” nyilatkozatai miatt. Mihai Razvan Ungureanu román és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megbeszélést folytattak december 5-én Brüsszelben, ahol az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) „évzáró” külügyminiszteri konferenciáját tartották. Traian Basescu többször is nyíltan bírálta az orosz vezetést. Az amerikai támaszpontok befogadására vonatkozó orosz aggodalmakra így reagált: Bukarest sem firtatta annak idején, hogy Moszkva miért állomásoztatta csapatait 13 éven át román földön. Egy másik alkalommal úgy fogalmazott, hogy Oroszország saját tavaként kezeli a Fekete-tengert. /Moszkva haragszik Bukarestre. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./

2007. január 3.

Több európai ország magas rangú politikusa vett részt december 31-én a bukaresti kormánypalota előtt Románia EU-csatlakozása alkalmából rendezett ünnepélyes zászlófelvonáson. Ezzel egyidőben az ország minden megyeszékhelyén felvonták az Európai Unió zászlaját. Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök együtt vonult el a katonai díszsorfal előtt, majd rövid beszédben üdvözölte a vendégeket – hogy aztán a szilvesztert a főváros két különböző pontján ünnepeljék. A meghívottak sorában ott volt Olli Rehn, az Európai Unió bővítési biztosa, Margot Wallström kommunikációs biztos, Josep Borrell, az Európai Parlament elnöke, Frank-Walter Steinmeier német, Göncz Kinga magyar, Ivailo Kalfin bolgár és Per Stig Moller dán külügyminiszter is. Göncz Kinga rövid megbeszélést folytatott Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszterrel. A tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón a két politikus arra helyezte a hangsúlyt, hogy Románia uniós csatlakozása mindkét országnak, mindkét nemzetnek a javára válik. Göncz Kinga emlékeztetett, hogy a csatlakozás megvalósulásában az RMDSZ-nek is nagy szerepe volt. /Felvonták az EU-zászlót Bukarestben is. Román kollégájával találkozott Göncz Kinga. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 3./

2007. február 3.

Lemondásra szólította fel Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök Mihai Razvan Ungureanu külügyminisztert, mert nem tájékoztatta őt arról, hogy három hónappal ezelőtt Irakban őrizetbe vettek két román munkást. /Lemond a külügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

2007. február 5.

Benyújtja írásos lemondását a kormányfőnek Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter. A kormány előzőleg közölte: lemond Ungureanu, miután elismerte, hibázott, amikor nem tájékoztatta a kormányfőt az Irakban letartóztatott két román állampolgár helyzetéről. A liberálisok – akik eddig hat miniszterüket menesztették – már keresik is a tárcavezető utódját. /Cs. P. T. : Benyújtja lemondását Ungureanu. A liberálisok – akik eddig hat miniszterüket menesztették – már keresik is a tárcavezető utódját. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

2007. március 14.

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök az Alkotmánybírósághoz fordult az új külügyminiszter kinevezése érdekében. A kormányfő azt nehezményezi, hogy bár Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter már hetekkel ezelőtt benyújtotta lemondását, Traian Basescu államfő nem hirdette ki az erről szóló rendeletet, és nem járult hozzá a miniszterelnök által február 19-én jelölt Adrian Cioroianu kinevezéséhez. Az államfői hivatal szóvivője bejelentette, hogy Basescu már felmentette tisztségéből Ungureanut. Az államfő nem támogatja Cioroianu kinevezését, becsüli a történész parlamenti tevékenységét, a külügyi tárca élén azonban a külpolitikában nagyobb tapasztalatú személyt látna szükségesnek. /Basescu felmentette Ungureanut. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

2007. július 16.

Folytatja táblaháborúját a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), amelynek vezetősége kilátásba helyezte, hogy augusztus végén ismét önerőből teszi majd ki a magyar nyelvű feliratokat, ha a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetősége továbbra nem tesz lépéseket a valós többnyelvűség irányába. A BKB elnöksége július 14-én kiadott közleményében emlékeztetett, hogy a Mihai Razvan Ungureanu volt román külügyminiszter által megjelölt 2007. július elsejei határidő letelt, ennek ellenére mozdult előre a BBTE többnyelvű feliratainak ügye. A BKB élesen bírálta Magyari Tivadart, a BBTE magyar tagozatáért felelős rektor-helyettest, cinikus hazugságnak nevezve azt a korábbi kijelentését, miszerint részleges elmozdulás történt a többnyelvűség irányába. A BKB-sok szerint minősíthetetlen Magyarinak az a megállapítása is, hogy az egyetem felépítésének jelenlegi koncepciójába nem fér bele „a nyelvi-etnikai szerkezeti elkülönülés”. Magyari Tivadar kijelentette: nem kíván vitába bonyolódni a BKB-val. Rámutatott: tartja magát a magyar tagozat vezetőségének ahhoz a korábbi állásfoglaláshoz, amely kimondja, hogy a BBTE magyar oktatóinak többsége támogatja az egyetemen belüli önálló magyar tannyelvű tanszékek és karok létrehozását. Magyari hozzátette, a BBTE honlapján már van magyar nyelvű tartalom, az egyetem főépületében a bejáratnál elhelyezett elektronikus kijelzőn már magyarul is megjelenik az „Isten hozott”. Az egyetem épületein hamarosan megjelennek olyan háromnyelvű feliratok, amelyek a felvételiző diákokat köszöntik. /B. T. : Folytatódik az egyetemi táblaháború? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

2007. augusztus 28.

Augusztus 27-én magyar nyelvű feliratok kerültek a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) néhány karának folyosójára. Az egyetem sajtóirodája közölte: nincs tudomásuk új feliratról, az egyetemen csak a már korábban elhelyezett táblák láthatók. A lap munkatársa viszont délután még helyén találta a római katolikus teológia egyik folyosóján elhelyezett, „Dohányozni tilos” feliratú magyar és német nyelvű táblát, a vegyi kar folyosóin elhelyezett két feliratot nagy valószínűség szerint még a délelőtt folyamán eltávolították. Az önálló Bolyai Egyetem visszaállítása mellett a többnyelvű feliratok elhelyezését hónapok óta szorgalmazó Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke, Hantz Péter adjunktus cáfolta, hogy ő helyezte volna el a táblákat. A BBTE rektor-helyettese, Magyari Tivadar szerint az augusztus 27-i feliratozás nem tartozik a többnyelvű táblák hivatalos elhelyezésének a folyamatába. A BBTE-n két éve tart a vita a többnyelvű feliratokról. A magyar felsőfokú oktatás önállósulását szorgalmazó, ezen belül a magyar feliratok elhelyezését sürgető BKB vezetői közül hamis információk terjesztésének és a BBTE lejáratásának vádjával Nicolae Bocsan rektor 2006 júniusában Bodó Barna egyetemi tanárt, a BKB elnökét írásos intésben, Hantz Pétert pedig írásos megrovásban részesítette, december 20-án pedig felbontotta az egyetemen több magyar nyelvű feliratot elhelyező Hantz Péter munkaszerződését. Ugyanilyen elbánásban részesült Kovács Lehel is. Az érintettek bírósághoz fordultak, eddig Bodó Barna nyert jogerősen pert a BBTE-vezetés ellen. Az ügy miatt 2006 novemberében lemondott rektor-helyettesi tisztségéről Salat Levente és Nagy László, a húsz magyar oktatót magába foglaló 117 tagú szenátusból pedig néhány magyar tanár kilépett. Az elbocsátott magyar oktatók ügyében több magyar politikus is szót emelt. Göncz Kinga magyar külügyminiszter 2006 decemberében román kollégájához, Mihai Razvan Ungureanuhoz fordult, utóbbi 2007. januári válaszlevelében egyebek mellett azt írta: az elbocsátott oktatók ügyében az egyetem vezetése autonóm módon járt el, de a többnyelvű feliratokat június elejéig elhelyezik, a BBTE-n magyar és német személyiségek mellszobra is helyet kap, egyes előadótermeket pedig a magyar és a német kultúra jeles alakjairól nevezik el. A BBTE sajtóirodája erre reagálva szögezte le: az egyetem szenátusának nincs határozata többnyelvű feliratok elhelyezéséről. /Benkő Levente: „Diplomatikus” kontra nemhivatalos feliratozás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./

2007. október 26.

Egyre nagyobb a feszültség Románia és Moldovai Köztársaság között, s a bukaresti vezetők időről időre olajat öntenek a tűzre. Így történt ez szeptember végén is, amikor Traian Basescu államfő a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) ülésén utasította a kormányt, hogy egyszerűsítse a moldovaiak román állampolgársági kérelmének elbírálását. Az államfő arra utalva, hogy Besszarábia egykor Románia részét képezte, kifejtette: „Romániának erkölcsi és politikai kötelességei” vannak a moldovai állampolgárokkal szemben. Vasile Tarlev moldvai miniszterelnök elítélte Basescu elképzelését. A Basescu-féle kezdeményezést követően a kisinyovi hatóságok bevonták a Román Televízió sugárzási engedélyét. A román állami televízió évek óta külön országos csatornát bérelt Moldovában, csakúgy mint a Pervij Kanal orosz televízió, s adásait az ország egész területére eljuttatta. Traian Basescu kijelentése Nyugat-Európában is nagy visszhangot keltett. A londoni Daily Express szerint ha Basescu utasítását a román kormány végrehajtja, Moldova Köztársaságból, Európa legszegényebb országából az uniós munkapiacot több százezer munkavállaló rohamozhatja meg. Becslések szerint a már román állampolgársággal rendelkező moldovaiak száma több százezerre rúg. Más források ezt a számot egymillióra teszik. Vlagyimir Voronyin moldovai államfő oroszbarát politikája azóta vált nyíltan Románia-ellenessé, hogy a Konstanca melletti amerikai katonai támaszpont megkezdte működését. Mihai Razvan Ungureanu volt külügyminiszter, Románia képviselője a Délkelet-Európai Együttműködési Kezdeményezés (SECI) vezető testületében néhány nappal ezelőtt azt nyilatkozta: nem lehetetlen a két román ország, Moldova és Románia egyesülése. A „moldovai nyelvet” annak idején a Szovjetunió találta ki, hogy ezzel is elválassza Moldovát Romániától, ezt azonban 1991 után a Pruton túliak különállásuk és önálló államiságuk megerősítése végett időről-időre továbbra is hangoztatják. A valóság az, hogy a Moldovai Köztársaság lassan átcsúszik az orosz érdekszférába, s ez Bukarestnek fáj. Transznisztria pedig alig várja, hogy Koszovo elnyerje függetlenségét, amelyben saját önállóságának precedens értékű nemzetközi jogi megerősítését látja. /Tibori Szabó Zoltán: Befagyasztott román–moldáv testvériség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

2007. november 27.

Mihai Razvan Ungureanut javasolta a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) élére Traian Basescu államfő. A pártok képviselői között konszenzus alakult ki a jelölt személyét illetően. A SIE vezetői széke tavasztól üres, Claudiu Elvis Saftoiu előző elnök március 19-én nyújtotta be lemondását. Claudiu Elvis Saftoiu, az egy nyelvbotlás miatt kényszerült távozni. Kijelentette ugyanis: a SIE Románia területén is lehallgat telefonbeszélgetéseket, és ehhez az ügyészségtől kér engedélyt. Lehallgatásokat a törvény szerint azonban csak bírói engedéllyel szabad végezni, és a belföldi tevékenység egyébként is a Román Hírszerző Szolgálat dolga, a SIE nem végezhet telefonlehallgatásokat. Saftoiu azt állítja, hogy a romániai titkosszolgálatok jelenleg is folytatnak illegális lehallgatásokat. /I. I. Cs. : Ungureanu az új „kémfőnök” = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

2007. december 6.

December 5-én a parlament a két háza együttes ülésén megszavazta Mihai Razvan Ungureanu kinevezését a Külügyi Hírszerző Szolgálat /SIE/ igazgatói tisztségébe. Ungureanu több mint két évig volt külügyminiszter, idén februárban mondott le, miután Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök megvádolta azzal, hogy nem tájékoztatta őt az Irakban foglyul ejtett román vendégmunkások helyzetéről. Ungureanu kinevezését Traian Basescu államfő javasolta. A SIE igazgatói tisztsége azt követően üresedett meg, hogy az idén márciusban Claudiu Saftoiu lemondott egy lehallgatási botrány miatt. /Ungureanu a „kémfőnök” = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./ Az elemzők szerint kizárt, hogy a volt külügyminiszter, rendet tud csinálni a külföldi hírszerzés berkeiben, elvégzi a tisztogatást a mindenható tábornokok körében, akik a SIE fölötti hatalmat valójában gyakorolják. Bányai Péter politikai kommentátor szerint Ungureanut nem azért tették oda, hogy rendet teremtsen, tisztogasson. Ő egyike Traian Basescu közeli bizalmi embereinek. Ungureanu alatt továbbra is a „tábornokok” fogják vezetni az intézményt, hatalmuk sértetlenül megmarad. A SIE-t ideiglenesen vezető Silviu Predoiu a teljhatalmú vezető, aki az egyik legbefolyásosabb a tábornokok közül, és akinek szoros kapcsolata van Traian Basescuval. Predoiu 1989 előtt a szekusiskola kiképzésén vett részt, majd a 90-es években egyszerű kémelhárító tisztből lett rövid idő alatt SIE-alelnök. Az Irakban fogvatartott Ovidiu Ohanesian újságíró – elrablása előtt – hosszú cikksorozatban leplezte le Predoiu korrupciós ügyeit. Érdekes módon a SIE soha nem cáfolta ezeket a vádakat, Ohanesiant viszont beperelték azért, mert az újságíró állítólag olyan titkos adatokat tárt a nyilvánosság elé, amelyek veszélyeztetik az állambiztonságot. /Sz. K. : Ungureanu – az államfő „ideális” jelöltje. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./


lapozás: 1-30 | 31-44




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998