udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 506 találat lapozás: 1-30 ... 421-450 | 451-480 | 481-506
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Geoana, Mircea Dan

2009. december 5.

A két elnökjelölt elnyújtott tévévitáján Basescu megkérdezte, mit keresett Mircea Geoana előző este éjfél körül Sorin Ovidiu Vantunál. Valakik, titkosszolgálat vagy kíváncsi újságírók lesték Geoana minden lépését. Geoana egy nehéz kampánynap után időt szakított Vantut meglátogatni. Sorin Ovidiu Vantu az ország egyik legsikeresebb tőkespekulánsa, s két nagy pénzkaszálás kigondolója, a Gelsoré és a FNI-é. Mindkettő emberek százait károsította meg, s mindkettő a Szekuritáte embereit foglalkoztatta. Vantu a mai napig egyikért sem felelt a törvény előtt. Basescu államfő sem tisztább e tekintetben. (Realitatea) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./

2009. december 7.

Az exit-poll felmérések egyértelműen Mircea Geoana győzelmét jelzik, Traian Basescu viszont azt nyilatkozta: ő nyerte meg a választásokat. A nap folyamán számos bejelentés érkezett szabálysértésre és csalási kísérletre vonatkozóan. A Regátban és Moldovában a vártnál jóval magasabb arányban járultak az urnák elé a választásra jogosult román állampolgárok. /Mircea Geoana és Traian Basescu is győztesnek vallja magát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

2009. december 7.

Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke nyerte a december 6-i elnökválasztást az exit poll felmérések szerint. Az esti urnazárást követően a televízió-állomások azonnal közzétették a becsült eredményeket. „A normalitás, a jóérzés és az egész román nemzet győzelme a mai győzelem” – fogalmazott Mircea Geoana, a (PSD) elnökjelöltje az exit poll jelentés után. Geoana elmondta, győzelmét Crin Antonescunak, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökének, illetve a „liberálisok barátainak” is köszönheti. „Győztünk” – jelentette be Traian Basescu pár perccel az urnazárás előtt. Az államfő a „mogulok” szándékos félretájékoztatásának tudta be a hírtelevíziók által közzétett, számára hátrányos eredményeket. A választópolgárok több mint fele, 53,51 százaléka szavazott este hét óráig, az eredmény megközelíti az első forduló urnazárásakor mért részvételi adatokat (53,52). /Fleischer Hilda, Moldován Árpád Zsolt: Exit poll: Geoana győzött. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

2009. december 7.

Elégedettség volt a Mircea Geoana szociáldemokrata államfőjelöltnek kedvező exit poll eredmények bemutatása után az RMDSZ bukaresti kampányközpontjában. „A magas részvétel azt bizonyítja, nagy volt a tét, és szükség volt a változásra. Gratulálok Mircea Geoana úrnak a várható győzelemért, az RMDSZ őt támogatta, mert ő volt az az elnökjelölt, aki kiállt Klaus Johannis nagyszebeni polgármester miniszterelnök-jelöltsége mellett” – fogalmazott Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Hozzátette, az RMDSZ készen áll – a Nemzeti Liberális Párttal kötött egyezség értelmében – a kormányalakítási tárgyalások megkezdésére. „Székelyföldön viszonylag kevesen mentek el szavazni, és ez várható volt, de az az 1-2 százalék, amit Mircea Geoana magyar oldalról szerzett, eldöntötte a szavazás eredményét, az államfő kilétét” – jentette ki Kelemen Hunor. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke kifejtette, „lelkiismerete nem engedte meg”, hogy a szociáldemokrata párt államelnökjelöltjére, Mircea Geoanára szavazzon. /S. M. L. : „A magyar szavazatok döntöttek” = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./ A romániai magyarok többsége nem érzékelte a romániai elnökválasztások második fordulójának a tétjét, mivel nem volt magyar jelölt, ezért volt alacsonyabb a magyar lakosság körében a szavazási kedv – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó gratulált Mircea Geoananak, aki az exit poll becslések szerint megnyerte a választást. Markó közölte: csak a végleges választási eredmény közzététele után kezdik el a tárgyalásokat a szociáldemokratákkal. /Markó: a romániai magyarok nem érzékelték az elnökválasztás súlyát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

2009. december 7.

Megsértette a december 5-én reggel 7-kor kezdődő romániai választási kampánycsendet a Duna Televízió. Az Erdélyben is nagy nézettségű, budapesti magyar közszolgálati adó december 5-i esti híradója közölte: az RMDSZ álláspontja az, hogy a romániai magyaroknak Mircea Geoanára, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjére kell szavazniuk december 6-án, vasárnap. A bemondó ismertette az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács álláspontját is, amely szerint a magyaroknak lelkiismeretük szerint kellene szavazniuk. Az összeállításban megszólal Frunda György RMDSZ-es szenátor, aki szerint „vasárnap a romániaiaknak Traian Basescu, illetve a demokrácia és a jogállam között kell választaniuk”. Szász Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) tagja szerint a Duna Televízió kampánycsend-sértést követett el. „Ez ellen azonban mi nem tehetünk semmit, hiszen a román audiovizuális törvény magyarországi licencű adókra nem vonatkozik” – magyarázta. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke szerint az általa vezetett intézmény „csupán a kötelességét tette”, amikor tudósította nézőit az RMDSZ állásfoglalásairól. /Kampánycsendet sértő Duna. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

2009. december 8.

A december 6-án, vasárnap tartott elnökválasztás második fordulójának hivatalos végeredménye szerint nem az exit poll becslések által győztesnek hirdetett Mircea Geoana győzött. A szociáldemokrata jelöltet megelőzte Traian Basescu államfő, aki 70 048 szavazattal kapott többet. Basescu a voksok 50,33 százalékát gyűjtötte össze, Geoana pedig csak a 49,66 százalékát. A szociáldemokraták bejelentették, hogy megóvják a választás eredményét „választási csalások” miatt. Az EBESZ megfigyelői szerint a választás a nemzetközi szervezet normáinak megfelelően zajlott. Klaus Johannis búcsút vett a szociáldemokrata-liberális koalíciótól, és bejelentette, hogy Nagyszeben polgármestere marad. Traian Basescu jelenlegi államfő kapta a legtöbb, 5 275 808 szavazatot, Mircea Geoana 5 205 760 voksot gyűjtött. A két jelöltet 70 048 szavazat választotta el egymástól. Basescu főleg Erdélyben és Bánságban nyert, Geoana pedig főleg a moldvai és a regáti megyékben. /B. T. : Hetvenezer szavazaton bukta el Geoana az államfőséget. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./ Traian Basescu régi-új államelnök szerint semmiség volt legyőznie Mircea Geoanát. Az államfő külön köszönetet mondott a határon túl élőknek, ahol fölényesen megnyerte a választásokat, az ott begyűjtött száztízezer szavazat biztosította számára a végső győzelmet. Crin Antonescu PNL-pártelnök és Ludovic Orban alelnök ismételten kizárták a PD-L-vel való együttműködést. „A romániai magyarság Traian Basescura szavazott a romániai elnökválasztáson, de nem érezte magáénak a voksolást, miután két rossz között kellett választania” – jelentette ki Tőkés László európai parlamenti képviselő. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke emlékeztetett arra, hogy a két jelölt egyike sem kínált semmit a magyaroknak. Ezért volt az EMNT álláspontja az, hogy az emberek a lelkiismeretük szerint szavazzanak – tette hozzá. Tőkés László úgy vélte, hogy a választási győztes Basescunak viszonoznia kell a magyar voksokat, és felül kell vizsgálnia Székelyföld politikáját. Tőkés ismét összefogásra szólította a magyarságot, az RMDSZ-t pedig arra, hogy hagyjon fel egypárti politikai filozófiájával és gyakorlatával, amely „végérvényesen megbukott”. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette, az exit pollok szoros, de egyértelműen Mircea Geoana szociáldemokrata jelöltnek kedvező eredményt mutattak, ezért kétségtelenül igazuk lehet azoknak, akik megkérdőjelezik a választások eredményét, tisztességességét. Az RMDSZ-nek újra kell gondolnia a taktikáját”– mondta Markó Béla. /Salamon Márton László: Még öt év Basescuból. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

2009. december 8.

Húsz megyét nyert meg Basescu jelenlegi államelnök, huszonegyet és Bukarestet Mircea Geoana. Akárcsak az első fordulóban, most is Erdélyben és a Bánságban kapta a legtöbb szavazatot az elnökválasztásokon a jelenlegi államfő, akinek a székelyföldi voksok többségét is sikerült elnyernie. Traian Basescut az ellenjelöltjénél többen támogatták a gazdaságilag fejlett, Erdélyen kívüli megyékben (Prahova, Ilfov, Konstanca) is. Basescu államfő Arad (63,2 százalék), Kolozs (62,77), Szeben (61,11) és Fehér (60,22) megyékben kapta a legtöbb szavazatot. A szociáldemokrata jelölt, Mircea Geoana támogatottsága Vaslui (59,99), Hunyad (59,81), Arges (58,83) és Teleorman (58,80) megyében volt a legmagasabb. Basescu szavazattöbbséget szerzett a magyarok lakta Hargita és Kovászna megyében a második fordulóban is. Annak ellenére, hogy az RMDSZ csatlakozott a Klaus Johannis nagyszebeni polgármester-kormányfőjelölt mögé felsorakozó koalícióhoz, és arra kérte tagságát és szimpatizánsait, hogy Mircea Goanára szavazzak. Végül Traian Basescu Hargita megyében a szavazatok 56,4, Kovászna megyében pedig az 59,8 százalékát szerezte meg. Borboly Csaba, az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsának elnöke szerint a romániai magyarság alacsony részvétele azzal magyarázható, hogy sem Geoanának, sem pedig Basescunak nem volt a magyarságot megszólító, tematikus kampánya. Kovászna megyében Traian Basescu több mint 13 ezer szavazattal kapott többet ellenjelöltjénél. Háromszéken rendkívül alacsony volt a választási részvétel. A háromszéki RMDSZ elnöke, Tamás Sándor ezt azzal magyarázta, hogy a magyarok számára nem volt közvetlen tétje ennek a választásnak. Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az RMDSZ javaslata ellenére a háromszékiek többsége Traian Basescura szavazott. /Fleischer Hilda, Kovács Zsolt: Fleischer Hilda, Kovács Zsolt: Erdély Traian Basescura szavazott. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

2009. december 8.

Maros megyében a választás eredménye: a választópolgárok 50,40 %-a szavazott. Traian Basescura voksolt a választók 51,20 %-a, Mircea Geoanára a 48,79 %-a. Marosvásárhelyen nem a jelenlegi elnök győzött. Mircea Geoana kapta az érvényes szavazatok 54,44 %-át, Traian Basescu pedig 45,23 %-ot ért el. /(mózes): Maros megyei eredmények. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./

2009. december 8.

A külföldön leadott szavazatok többségét Traian Basescu söpörte be az elnökválasztások második fordulójában: a 147 754 szavazatból 115 831-et kapott Traian Basescu, míg ellenjelöltje, Mircea Geoana 31 045-öt. /Cs. P. T. : Basescu külföldön tarolt. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

2009. december 8.

Mircea Geoana, a szociáldemokraták /PSD/ jelöltje lett az államfő. Basescunak csak egy Mircea Geoana jutott ellenfélnek. A becenéven „bugyutaként” ismert Geoana a kampány finisében elkövetett néhány hibát, köztük volt a Vantu-sztori. Néhány nappal korábban elhatárolódott a hírhedt Sorin Ovidiu Vantu tőkespekulánstól, majd éjjel titokban találkozott vele, ami kiderült. Sem a liberális párt, sem az RMDSZ nem tudja testületileg Geoana mögé felsorakoztatni szavazóbázisát. Erdély soha nem kért a kommunista utódpártnak tekintett PSD-ből. /Székely Kriszta: Választottunk. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

2009. december 9.

A romániai magyarság Traian Basescura szavazott a romániai elnökválasztáson, de nem érezte magáénak a voksolást, miután két rossz között kellett választania – jelentette ki Tőkés László európai parlamenti képviselő brüsszeli sajtótájékoztatóján. Emlékeztetett arra, hogy a két jelölt egyike sem kínált semmit a magyaroknak. Ezért volt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács álláspontja az, hogy az emberek a lelkiismeretük szerint szavazzanak – tette hozzá. Tőkés László. Úgy gondolja, hogy a választási győztes Basescunak viszonoznia kell a magyar voksokat, és felül kell vizsgálnia Székelyföld-politikáját. Tőkés László egyúttal ismét összefogásra szólította a magyarságot, az RMDSZ-t pedig arra, hogy hagyjon fel egypárti politikai filozófiájával. Az RMDSZ a posztkommunista jelölt, Mircea Geoana mellé állt „anélkül, hogy ennek fejében bármit követeltek vagy ígértek volna”. /Tőkés: Basescunak viszonoznia kell a magyarság szavazatait. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./ Tőkés László EP-képviselő szerint Traian Basescu győzelmével a kisebbik rossz következett be. Tőkés párbeszédet sürget a romániai magyar szervezetekkel egy új magyar politikai irányvonalért. Az RMDSZ-t nem támogatták a magyar szavazók. Székelyföldön a választók körülbelül hatvan százaléka szavazott Basescura, és körülbelül 20 százalékkal alacsonyabb volt az országos átlagnál a székelyföldi részvétel – mondta Tőkés, aki úgy látja, az RMDSZ-nek is szakítania kell végre a „kommunista ízű egypártrendszeri politikai alapállásával és politikai filozófiájával”. A képviselő szerint komoly önvizsgálatot kell tartania a Magyar Polgári Pártnak is, mert mind az MPP, mind az RMDSZ anélkül támogatott egyoldalúan egy-egy román jelöltet – az egyik Basescut, a másik Geoanát -, hogy ennek megkérte volna a politikai árát. Kossuth Rádió. /Tőkés: Basescu győzelme a kisebbik rossz. = Erdély. Ma, dec. 8./

2009. december 10.

Egy kisautónyi – a Mediafax szerint két doboznyi – iratot szállított december 9-én a Szociáldemokrata Párt (PSD) az Alkotmánybíróság székhelyére annak bizonyítására, hogy Traian Basescu jelenlegi államfő és pártja meghamisította a választások eredményeit. A PSD tovább gyűjti „az országos méretű csalás” bizonyítékait. A PSD a szavazatok újraszámolását kérte több olyan a szavazókörzetben, ahol rendellenességeket jeleztek. A választási bizottság elutasította a szociáldemokratáknak ezt a kérését arra hivatkozva, hogy a PSD nem jelölte meg, mely szavazókörzetekben kéri az újraszámolást. Szintén elutasították azt a kérést, hogy a külföldön leadott voksokat Bukarestben számolják meg ismét. A választási iroda december 9-én közzétette a választások nem hivatalos, de végleges eredményét: Traian Basescu december 6-án 5 275 808 (50,33 százalék) szavazatot, míg ellenjelöltje, Mircea Geoana 5 205 760 (49,66 százalék) szavazatot kapott. A végeredményt tartalmazó jegyzőkönyvet továbbították az Alkotmánybírósághoz. A taláros testület csak akkor hitelesítheti az eredményeket, ha előbb megvizsgálta a PSD által benyújtott óvás megalapozottságát. /Két doboz bizonyíték a bíróságon. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

2009. december 11.

Csalódtam az RMDSZ-ben amiatt, hogy Mircea Geoanát támogatta az államfőválasztás második fordulójában, de úgy vélem, a szövetség jó kormányzópartner lenne – jelentette ki George Scripcaru, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) alelnöke. Kifejtette, a jövőben körültekintőbben kell majd kezelniük az RMDSZ-szel való viszonyukat. A politikus arról is beszámolt, hogy pártja feljelentette a Duna Televíziót az Országos Audiovizuális Tanácsnál (CNA), mivel a csatorna a választások napján teret adott az RMDSZ-es politikusok Geoana-párti kampányának. /Scripcaru: az RMDSZ jó partner lenne. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

2009. december 11.

Sajtóértekezletet tartott december 10-én Tőkés László püspök, EP-képviselő, kabinetfőnöke Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök, Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke és Halász Ferenc Temesi RMDSZ elnök. Szó esett Markó Béla RMDSZ elnökkel és Kelemen Hunor RMDSZ ügyvezető elnökkel való találkozójukról is. „Felvetettük a választások problémáját, beszéltünk a kampányról és felbecsültük a jelenlegi helyzetet. Az EMNT nevében nemtetszésünket fejeztük ki, mert szerintünk az RMDSZ téves úton halad. Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a választókat is erre az útra terelte, arra kérve őket, hogy a PSD jelöltjét, Mircea Geoanát szavazzák meg, támogatták a posztkommunista pártot. 2004-ben is ilyen helyzetbe tették a magyar választópolgárokat, akkor Adrian Nastase megszavazására buzdítottak, majd kiálltak Traian Basescu államelnök felfüggesztése mellett. Az RMDSZ lassan-lassan elveszíti szavazótáborát, egyre többen maradnak távol. Fenntartásaink vannak a kormányzásra kerülést illetően is, mert az RMDSZ és az MPP eddig feltétel nélkül támogatta egyik vagy másik jelöltet. AZ RMDSZ-nek képviselnie kell az erdélyi magyarság nemzeti érdekeit. Az RMDSZ majd 15 évig volt kormányon vagy kormányközelben, ami nincs arányban az elért eredményekkel” – nyilatkozta Tőkés László EP-képviselő. /László Árpád: Tőkés László Temesváron:”Az RMDSZ téves úton halad” = Nyugati Jelen (Arad), dec. 11./

2009. december 15.

Az erdélyi magyarság megosztottnak bizonyult az elnökválasztás alkalmával. Az erdélyi magyarság sajátos törekvései szempontjából nem volt lényegi különbség a jelöltek /Mircea Geoana, illetve Traian Basescu/ között. Nem meglepő, hogy döntő többségben távol maradtak az urnáktól a magyar közösség tagjai. A román pártok és jelöltjeik egytől-egyig autonómiaellenes álláspontot képviselnek, nincs lényeges különbség közöttük. Mind az RMDSZ, mind az MPP anélkül állt be egyik vagy másik jelült mögé, hogy nem kérte meg az árát, és ami még súlyosabb, meg sem próbált tárgyalni és konszenzust kialakítani. Gergely Balázs, az EMNT Kolozs megyei elnöke eleve elhibázottnak tartja, hogy a jelöltekhez feltételek nélkül, mint potenciális szövetségesekhez viszonyulnak. Ebben a helyzetben nem szövetségest, hanem ellenfelet választottak maguknak. Az EMNT az egyeztetés, valamint az egységes fellépés mellett érvelt, de sikertelenül. /Sz. K. : „Nem szövetségest, hanem ellenfelet választottunk magunknak” Beszélgetés Gergely Balázzsal, az EMNT Kolozs megyei elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

2009. december 16.

Elkezdődött a nagy leszámolás a Szociáldemokrata Pártban (PSD). A tisztújítást szorgalmazza a párt több meghatározó politikusa. Ioan Rus, a PSD volt alelnöke kijelentette, hogy a párt éléről „el kell tűnniük egyes személyeknek”. Rus újságírói kérdésre válaszolva megerősítette, hogy Viorel Hrebenciucra, Marian Vangheliéra és Mircea Geoanara gondolt. Ion Iliescu a párt tiszteletbeli elnöke a kongresszus összehívását szorgalmazta. /-or-: Elkezdődött a nagy leszámolás a PSD-ben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

2009. december 18.

December 17-én ismét Emil Bocot kérte fel miniszterelnök-jelöltnek Traian Basescu. Az újraválasztott államfő a pártokkal folytatott konzultáción jelezte: politikai, vagyis nem szakértői kormányt akar. Egyes információk szerint a környezetvédelmi (Borbély László vagy Korodi Attila), a művelődési (Kelemen Hunor), illetve az egészségügyi tárca jár a szövetségnek, ez utóbbi élére Cseke Attila Bihar megyei képviselőt tartják esélyesnek. Más értesülések szerint László Attila alpolgármesteré a tisztség, felmerült ugyanakkor Molnár B. Géza orvos, volt egészségügyi államtitkár neve is. A következő kormánynak a PD-L mellett várhatóan tagja lesz az RMDSZ is, amely már előrehaladott tárgyalásokban áll a demokratákkal. Crin Antonescu, a PNL elnöke leszögezte, hogy a liberálisok nem fogják támogatni az újabb Boc-kormányt. Hasonlóan foglalt állást Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke is, aki szerint túl sok hatalom összpontosul Basescu kezében. /Basescu ismét Emil Bocot kérte fel miniszterelnöknek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

2009. december 18.

Az elnökválasztáson a Markó Béláék által támogatott Mircea Geoana majdnem minden erdélyi megyében csúfos vereséget szenvedett, és Traian Basescu győzött. Tekintve, hogy az utóbbi öt évben ez volt a Markó Béla vezette RMDSZ negyedik választási veresége, felvetődik a kérdés: tulajdonképpen kit is képviselnek valójában? Az RMDSZ nem Markóék hitbizománya, hanem több mint másfél millió erdélyi magyar érdekképviselete. Mivel nem hajlandók komolyan venni a nép akaratát (a választási eredményeket), elvesztették legitimitásukat az RMDSZ képviseletére. Ha becsületesek akarnak maradni, egyetlen dolguk van: lemondani! Még szerencse, hogy még van egy élő lelkiismeretünk, egyfajta Wojtyla atya, aki nem felejtette el, hogy még van erkölcs, igazság és becsület. Nem igaz, hogy „nincs mit tenni”: gondolkozzunk, szóljunk, írjunk. Ne féljetek! /Olvasói levél: Incze Zoltán, Kolozsvár: RMDSZ-t Markó nélkül. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./

2009. december 21.

Az RMDSZ „miniparlamentjének” számító Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) december 18-án hozta meg azt a döntést, hogy a szövetség vállaljon kormányzati szerepet a PD-L oldalán. Kelemen Hunor, az RMDSZ volt államelnökjelöltje arról beszélt, hogy a kormányzati szerepvállalással „nehéz idők várnak az RMDSZ-re, de a kérdés az, hogy megfutamodik-e a magyarság érdekképviselete, vagy vállalja a nehézségeket”. Frunda György szenátor úgy vélte, ha az RMDSZ egyes helyi és területi szervezetei aktívabb munkát vállalnak, és jobban kiállnak Mircea Geoana szociáldemokrata államfőjelölt mellett, akkor sikerül Traian Basescut leváltani. Eckstein-Kovács Pétert, Tőkés Lászlót és Szász Jenőt említette, mint a széthúzás okozóit, akik arra biztatták a szavazókat, hogy voksoljanak a jelenlegi elnökre. Markó Béla úgy fogalmazott, éppen Frundától nem számított ilyen bírálatokra, és emlékeztette a szenátort, a kilencvenes évek elején őt magát illették az „áruló” jelzővel, a tengerparti Neptun üdülőtelepen az akkori román hatalommal folytatott tárgyalásai miatt. Markó kifejtette: „Lehet, hogy az elkövetkezendő időszakban kényelmesebb lenne ellenzékben kivárni, hogy mi történik az országban, hogy mi lesz a gazdasággal, hiszen dúl a gazdasági válság. ” Hozzátette, a kormányzás senki számára nem lesz jutalom, viszont ha lehetőségünk van beleszólni az ország és ezáltal a magyar közösség sorsának alakulásába, akkor ezt vállalni kell. /Antal Erika, Moldován Árpád Zsolt: Négy magyar miniszter. Benyújtotta a parlamentbe tárcavezetőinek névsorát Emil Boc kormányfő. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

2009. december 29.

Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával felerősödtek a nézetkülönbségek az erdélyi magyar közösséget képviselő szervezetek között. Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) különbözőképpen értékeli az érdekvédelmi szövetség legújabb politikai lépését: míg Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke úgy látja, hogy a kormányba lépés a romániai magyarság érdekeit szolgálja, addig Tőkés László szerint az RMDSZ kiszolgáltatja a magyarságot a román nacionalista politikának. Tőkés László európai parlamenti képviselő szerint az RMDSZ megbocsáthatatlan hibát követett el, amikor felszólította az erdélyi magyarságot a Mircea Geoana posztkommunista pártvezető melletti, illetve a többi között a parlamenti képviselők létszámát csökkentő reform elleni szavazásra. Tőkés László hangoztatta: „a most felálló, új román kormány rendkívül ingatag, és várhatóan rövid életű lesz”. Egy következő kormányválság idején a most „kegyelemkenyéren a kormányba vett” RMDSZ-t minden bizonnyal kiteszik onnan – tette hozzá. Kelemen szerint jó megállapodással, jó feltételek között léptek kormányra annak ellenére, hogy nagyon nehéz pénzügyi év elé néz Románia. /Válságban a magyar összefogás? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

2010. január 6.

Közérzeti változást is hozhat a kormányzati szerepvállalás
Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével, miniszterelnök- helyettessel a kormányzati szerepvállalásról
– Az elmúlt hetekben, napokban a romániai magyarság egyik legvitatottabb beszédtémája az RMDSZ kormányzási szerepvállalása volt. Nem volt könnyű döntés, erről ön is többször nyilatkozott, elnök úr. Végül úgy látták jónak, hogy felvállalják a jelenlegi kormánykoalíciót. Ez a megoldás bizonyult vonzóbbnak?
– Nekem önmagában a kormányzás nem tűnt vonzónak, mert rengeteg nehézséget ígér ez a vállalás a részünkről, hiszen a következő hónapokban gazdasági, szociális kérdésekben megszorításokra lehet számítani: a nyugdíjak, fizetések nem növekednek, nagyon nagy lesz az elégedetlenség.
– Mielőtt a kormányzásról beszélnénk, térjünk vissza az államelnök- választás eredményeire. Az első fordulóban az RMDSZ jelöltje a szavazatok 4%-át kapta meg. Ön azt mondta, hogy jól szerepelt a szövetség. Mihez viszonyítva, hiszen korábban a szavazati arány elérte az 5–7%-ot is?
– Összehasonlítási alapunk nincs, mert ez volt az első alkalom, amikor külön zajlott az államelnök- választás, eddig ugyanis egybeesett a parlamenti választásokkal, és ez sokkal nagyobb mozgósító erőt jelentett a romániai magyarok számára. Akik elmentek a parlamenti választásokra, azoknak nagy többsége az államelnök-jelöltre is szavazott. A magyarok esetében ezúttal az államelnök- választás nem érzékelhető olyan közvetlen tétként, mint a románoknak, akik mind odaállnak egy valóban esélyesnek tartott jelölt mellé. Én továbbra is állítom, hogy ilyen körülmények között, amit elértünk, az egy jó eredmény volt. Így számíthatunk arra, hogy következő alkalommal a parlamenti részvételhez szükséges voksarány meglesz. Sőt, ha a magyar összefogásnak a gondolatát sikerül ébren tartani, akkor jóval 5% fölötti eredményekre számíthatunk, bár ez még messze van.
– A második fordulóban az RMDSZ arra ösztönözte szavazóit, hogy a Szociáldemokrata Párt jelöltjére, Mircea Geoanara adják le voksukat, aztán az eredményeket követően a szövetség Traian Basescu pártja mellé állt. Miként magyarázható ez a pálfordulás?
– A szavazók is jól tudják, ha Geoana mellett maradtunk volna, akkor ellenzékbe kerül az RMDSZ, és minden bizonnyal most is dúlna a háború a román politikai életben. Bár a kormányt akkor is megszavazta volna a parlament, ha az RMDSZ nem lép be ebbe a kormánykoalícióba. Az államelnök- választás előtt létrejött egy szövetség annak érdekében, hogy Klaus Johannis legyen a miniszterelnök. Ez nekünk nagyon fontos volt, hiszen egy német nemzetiségű miniszterelnök szemléletváltást is jelentett volna, azt bizonyította volna, hogy egy kisebbségi politikus is lehet Románia kormányfője. Ezt a koalíciót a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ alkotta. A Szociáldemokrata Párt jelöltjét abból a meggondolásból támogattuk, hogy ő is Klaus Johannist szerette volna a miniszterelnöki székben látni, míg Traian Basescu nem. Egyébként nekünk mind Traian Basescuval, mind Mircea Geoanaval szemben is elég sok kifogásunk van. Amikor kettőjük között mérlegeltünk, akkor Mircea Geoana felé billent a mérleg, mivel ő is Klaus Johannist támogatta. Másrészt az is szempont volt, hogy Traian Basescu elképzeléseivel: az elnöki hatáskörökkel, egy fél elnöki vagy elnöki rendszer érvényesítésével nem értünk egyet. De itt nem rokonszenvekről, vagy ellenszenvekről döntöttünk, hanem arról, hogy ki az, aki nagyobb nyitást kínál számunkra abban az esetben, ha államelnök lesz. Mi megtettünk mindent annak érdekében, hogy Mircea Geoana legyen az államelnök, nem rajtunk múlott, hogy veszített. Sajnos azt kell mondanom, hogy Mircea Geoana a választási kampánybeli szereplése miatt nem lett államelnök. Ezt a választást tulajdonképpen nem Traian Basescu nyerte meg, hanem Mircea Geoana veszítette el. Ilyen körülmények között, miután rögtön az államelnök-választás után Klaus Johannis kijelentette, hogy a maga részéről ezt az egyezséget nem létezőnek tekinti, miután a Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt is a saját ügyeit intézte, feltettük a kérdést, hogy ki mellett tudtunk volna kitartani? A liberálisok mellett kitartottunk ugyan, őket arra biztattuk, hogy vállaljuk el közösen a kormányzást. Nem így történt. Én ennek ellenére szeretném, hogy a következőkben is szoros kapcsolatot tartsunk a Nemzeti Liberális Párttal. A továbbiakban nem az volt a választásunk, hogy Mircea Geoana mellett maradunk-e, vagy pedig Traian Basescu mellé állunk. Az volt a tiszta, világos, pontos alternatíva, hogy odaállunk a Traian Basescu által fémjelzett kormány és a Demokrata Liberális Párt mellé, megragadjuk a kormányzati eszközöket, vagy pedig minden bizonnyal eléggé magányosan ellenzékben maradunk, ebben az esetben nem lettek volna szövetségeseink. A Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt már nincs szövetségben, ők az ellenzékben alkalmanként majd összefognak, ugyanakkor versenyben is lesznek.
– Nem lesz könnyű dolga tehát a kormánynak, nehéz gazdasági év elé nézünk. Van-e válságkezelő programja az RMDSZ-nek, amelyet érvényesíteni tud majd a kormányban?
– Kidolgoztunk ugyan egy kormányprogramot, de bárki is került volna a kormányba, a megszorító intézkedéseket nem tudja elkerülni. Mi tudtuk ezt, ezért nem tűnt vonzónak a kormányzás, de én a magam részéről és a kollégáim sem voltak hajlandóak vállalni a felelősséget azért, hogyha ellenzékben maradunk, netalán nagyon hamar egy szlovákiaihoz hasonló esettel kelljen szembesülnünk. Mert azt minden magyarnak elmondhatom, hogy lehet nem tudunk majd látványosan előrehaladni számos kérdésben a válság körülményei között, de ameddig kormányon vagyunk, addig a kormány vagy a parlament nem fog egy szlovákiaihoz hasonló nyelvtörvényt hozni, vagy nem csonkítják meg az anyanyelvi oktatási jogokat, sőt abban bízom, hogy ezeken a területeken gyorsabban tudunk előrehaladni. Ez volt az alternatívánk és nem az, amit próbálnak ránk sütni, hogy tulajdonképpen nem voltunk hűségesek a PSD államelnök-jelöltjéhez. Akkor nem lettünk volna hűségesek ahhoz az ügyhöz, amit vállaltunk és a saját magyar közösségünkhöz sem, ha mellette maradunk. Így ítéltük meg a helyzetünket.
– Milyen eszközökkel lehet a kormányban elérni azt, hogy a romániai magyarság sajátos igényeit, elvárásait teljesítsék, gondolok itt az autonómia kérdésére, amiről Traian Basescu elnök többször is kijelentette, hogy hallani sem akar?
– Ezen a téren sem lesz könnyű dolgunk, hiszen a parlamentben Mircea Geoana már azt kérdezte a Demokrata Liberális Párt képviselőitől, hogy kötöttünk-e valamilyen titkos egyezséget Románia regionalizálásáról. Ez igazolja azt is, hogy a román politikai életben egyelőre senkire sem tudunk támaszkodni a területi autonómia kérdésében. A mostani kormánnyal, a Demokrata Liberális Párttal az erőteljes decentralizáció kérdésében találkoznak az elképzeléseink. Többször is azt nyilatkozták, hogy a költségvetési lehetőségek mellett a különböző intézmények hatásköreit át akarják adni a megyei és helyi önkormányzatoknak. Ez a magyar közösség érdeke is, mivel az oktatási, egészségügyi, művelődési intézmények, a különböző igazgatóságok saját ellenőrzés alá kerülhetnek. Ha végre el tudjuk érni azt, hogy legyen helyi rendőrség, amely a közlekedésrendészetért is felel, ha az oktatási intézmények vezetőit az önkormányzat, a szülői bizottság és a tanári kar képviselete nevezi ki, akkor jelentős változás lesz a decentralizáció terén. Azt is fontosnak tartom, hogy a gazdasági-fejlesztési régiók átszervezését ők is elfogadják. Vitáink lesznek abban, hogyan fog kinézni mindez a gyakorlatban. Ez nekünk is, a Székelyföldnek is érdeke. Remélem, hogy mindezt együttműködéssel érjük el, nem kell kicsikarnunk a partnerünktől. Persze ez nem elég. Hiszen az anyanyelvi oktatás kérdésében megoldatlan néhány fontos dolog, ott van a kisebbségi törvény, amelyen javítani kell, s ebben az esetben számíthatunk a képviselőház kisebbségi frakciójának a támogatására. Ezeken a területeken tehetünk konkrétan valamit.
– Elemezzük egy kicsit a kormányban tisztséget vállalt RMDSZ-esek helyzetét. Mit sikerült megvalósítania Markó Béla miniszterelnök-helyettesnek korábbi hasonló mandátuma alatt, és milyen célkitűzései vannak most?
– Korábban jogilag államminiszteri beosztásom volt, miniszterelnök-helyettesi funkcióval. Nagyon fontos, hogy most a státusom valóban miniszterelnök-helyettes, ami azt jelenti, hogy politikai kérdésekben is helyettesíthetem a kormányfőt. Nem lett volna feltétlenül szükség arra, hogy hatásköröket vegyek magamhoz. Ennek ellenére a miniszterelnökkel azt beszéltem meg, hogy a kormányon belül közvetlenül az oktatásért, a kultúráért, a kisebbségi jogokért felelek. Fontos célkitűzésemnek tartom az Alkotmánybíróság által elutasított oktatási törvény napirendre tűzését. Ki kell dolgoznunk egy új törvényt, amely sokkal átláthatóbb és biztosítja a reformot, ezen belül az anyanyelvi oktatásra is odafigyelek majd.
– A környezetvédelmi tárca élére Borbély László került. Korábban Korodi Attila töltötte be ezt a tisztséget, és nem is szerepelt rosszul. Mi indokolta Borbély László jelölését a tárca élére?
– Korodi Attila jó képességű fiatalember, jól dolgozott a tárca élén, azonban Borbély László jóval tapasztaltabb politikus. Ezúttal azon a véleményen voltam, hogy ebbe a kormányba "nehézsúlyú" politikusokat kell bevinni, hiszen Blagától Videanuig a PDL-nek is ott vannak a kemény vezetői. Ha több tárcát kapunk, akkor Korodi Attilának is helye lett volna a kormányban.
– Nem lesz könnyű dolga a környezetvédelmi miniszternek, hiszen máris éles ellentét körvonalazódik közte és a gazdasági miniszter között Verespatak ügyében. Hogyan lehet kezelni az ilyen jellegű konfliktusokat?
– Mivel a világon egyedülálló régészeti lelőhelyről van szó, ezért a művelődési tárcát is érinti ez az ügy. Eddig én még nem kerültem abba a helyzetbe, hogy közvetlenül foglalkozzam a kérdéssel. Az RMDSZ egyes gazdasági szakemberei amellett voltak, hogy a bányát be kell indítani. A kérdés azonban továbbra is az marad: van-e garancia arra, hogy ne történjen a nagybányaihoz hasonló baleset? Az arany sok pénzt hozhat az államkasszába, de azt mondom, hogy nem annyira fontos, mint az élelmiszer vagy az üzemanyag előállítása.
– Az egészségügyi tárca is kemény dió lesz, hiszen nem könnyű rendet teremteni a szakterületen, sok miniszter foga már beletörtött az egészségügyi maffiával való harcba. Kudarc esetén nem lesz áldozati bárány Cseke Attila?
– Nem hiszem, hiszen a kilátásokkal ellentétben ez nagy esély is a bizonyításra. Az egészségügyi rendszer reformja nemcsak a magyarokat érinti, hanem az egész társadalmat. Ha politikára, kormányzásra vállalkoztunk, akkor a nehéz feladatokkal is meg kell birkóznunk. Sajnos azt kell mondanom, hogy az egészségügyben annyi minden megy rosszul, hogy a viszonylagos javulás is látványos lehet. Hiszem azt, hogy Cseke Attila, aki ért a közigazgatáshoz is, kemény, határozott, eltökélt politikusként tud eredményeket elérni, Van egy jó precedens: Hajdu Gábor miniszter-kedése, akit ma is nagyon jó tárcavezetőként emlegetnek. Remélem, Cseke Attila is ilyennek bizonyul. Az egészségügy az ország legnagyobb gondja, a pénzhiányon kívül súlyos szervezési és igazgatási hiányosságok vannak e téren, miért ne próbáljunk meg rendet teremteni és javítani a helyzeten, hiszen itt minden ember javára cselekszünk.
– Az ortodox egyház tiltakozására a Művelődésügyi Minisztérium hatásköréből a miniszterelnök kabinetjének fennhatósága alá került a vallásügy. Az indoklás szerint az ortodoxok nem akarták, hogy egy "más felekezetű" miniszter döntsön egyházi kérdésekben. Ez is bizonyítja, hogy az ortodox egyház állam az államban. Ilyen körülmények között hogyan tudja majd felkarolni a hazai magyar kultúrát Kelemen Hunor?
– Az ortodox egyház és a román értelmiségiek között nem kell egyenlőséget tenni. Az ortodox egyház tradicionális nemzeti beállítottságú intézmény. Ezt a helyzetet nem kommentálom, mert erről mindannyi-unknak megvan a véleménye. Sajnos, itt egy kicsit kibújt a szög a zsákból. De nincs semmi baj. A vallásügyi államtitkárság tartozott még a miniszterelnöki hivatal alárendeltségébe. Nem baj, ha Kelemen Hunor nem egyházi kérdésekkel foglalkozik. Persze, nekünk is vannak egyházaink, azoknak is fontos a helyzetük. Nem közvetlenül ugyan, de miniszterelnök-helyettesként megpróbálok odafigyelni egyházainkra. Visszatérve a kultúrára, fontosnak tartom hatékonyabbá tenni a pályázati rendszert, akár a magyarországi tapasztalatok alapján is. A kultúra olyan terület, ahol nem hiszek a piacgazdaságban, továbbra is állami támogatásra van szükség. Ott van a műemlékvédelem, a művészeti, kulturális élet, ahol sok a tennivaló, és azt hiszen, hogy Kelemen Hunor igencsak megállja majd a helyét.
– Az RMDSZ jelenlétét vidéken az önkormányzatoknak leosztott kormánytámogatásokkal lehet a leginkább éreztetni. Az idei költségvetés azonban szűkösnek ígérkezik. Mit lehet e téren kormányzati pozícióból elérni?
– A válság miatt nem áll le az élet. Fontosnak tartom, hogy az állam tovább ösztönözze az infrastrukturális beruházásokat, hiszen ezek munkalehetőséget is jelentenek. A kormányban lehetőség van arra, hogy méltányosan osszák el a költségvetést és abból a magyar közösségek az őket megillető arány szerint részesüljenek. Bőven elegendő a méltányosság és az arányosság, ha arra gondolok, hogy Romániában kézi vezérléssel osztja a kormány az infrastruktúrára, a kulturális intézményekre a pénzt.
– Az RMDSZ többször is kormányzati pozícióhoz jutott, azonban egyik alkalommal sem pályázta meg a mezőgazdasági minisztériumot. A magyarság több mint 60%-a vidéken él, így igazán érdekelt lett volna abban, hogy "saját" minisztere legyen.
– Kormányalakítási tárgyalásainkon kértük a mezőgazdasági minisztériumot is. Sajnos nem kaptuk meg. A mi szempontunk szerint nem optimális az eredmény, de azt mindenképpen jó aránynak tartom, hogy a tizenhat tagú kormányban négy az RMDSZ képviselője.
– Sokan azt mondják, hogy ez a kormánykoalíció nem lesz hosszú életű, mert Traian Basescu továbbra is nyomást gyakorol majd a kormányra. Miként lehet ellensúlyozni az államelnök befolyását?
– Meg vagyok győződve arról, hogy lesznek vitáink, mivel napirendre kerülnek majd olyan dolgok, mint a parlamenti rendszer átalakítása, amivel az RMDSZ nem értett egyet, de sajnos a magyar választók nagy többségben emellett szavaztak. A kormányzás kompromisszumokat is feltételez. Meglátjuk, hogy meddig tudunk elmenni bizonyos területeken. Mivel olyan gazdasági kérdéseket is meg kell oldanunk, amelyek fontosak az ország számára, nem hiszem, hogy a PDL–RMDSZ kormány csak néhány hónapig működik.
– Mikor és miben érezhetik a magyar választók azt, hogy az RMDSZ kormányon van?
– Én mindenekelőtt a közérzeti változásban bízom. A tavasszal tiltakozó nagygyűléseket szerveztünk Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen azért, mert a PDL az intézmények éléről menesztette a magyar szakembereket. Most esélyünk nyílik arra, hogy ezt helyrehozzuk, érvényesíthetjük a magyarság arányát a különböző megyékben. Öt megyében prefektusunk lesz, több helyen pedig alprefektusokat nevezhetünk ki. Mint említettem, nagyobb gondot fordítunk az anyanyelvi oktatás helyzetének javítására és az infrastrukturális fejlesztésben sem hagyjuk, hogy elhanyagolják Erdélyt, a Székelyföldet. Ezek, remélem, nemsokára látványos változást hoznak életünkbe.
Vajda György. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

2010. január 13.

Egy év a Cotroceni-palotában
Interjú Eckstein-Kovács Péterrel, Traian Băsescu államelnök kisebbségügyi tanácsosával
Amikor decemberben Temesváron Băsescu államfő megbízásából átnyújtottam Tőkés Lászlónak Románia legjelentősebb érdemrendjét, mindezt kétnyelvű ceremónia keretében, nehezen tudtam volna elképzelni, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök megbízásából egy felvidéki magyar tanácsos átadhatja Duray Miklósnak a legmagasabb szlovák állami kitüntetést.
Egy éve dolgozik Traian Băsescu mellett, az Államelnöki Hivatal kisebbségügyi tanácsosaként. Ez az egy év úgy telt el, hogy az RMDSZ, amelynek ön is tagja, ellenzékben volt, miközben az államfőhöz közel álló Demokrata–Liberális Párt hatalmon. Most, hogy kormányra került az RMDSZ a PD-L oldalán, kényelmesebb a helyzete?
– Természetesen más a helyzet most, mint amikor az RMDSZ ellenzékben volt. Az államelnöki hivatal az alkotmány szerint pártsemleges, ebből a szempontból, mondhatnám, talán egy kicsit kényelmesebb lett a helyzetem. Ha úgy vesszük, ebben a helyzetben tehát nem egy ellenzéki pártot, hanem a kormányon levő, elnöki hivatallal együttműködő RMDSZ-t képviselem az elnöki hivatalban.
Megbízatása egyéves időszakának talán legnagyobb magyar–román konfliktusa az a botrány volt, amely a Magyar Köztársaság elnöke, Sólyom László erdélyi látogatása körül robbant ki.
– Egyrészt az úgynevezett botrány nem kapcsolható egyértelműen az államelnöki hivatalhoz, másrészt – úgy, összehasonlításként – távolról sem Sólyom László köztársasági elnök szlovákiai esetének voltunk itt is tanúi.
Amikor decemberben Temesváron Băsescu államfő megbízásából átnyújtottam Tőkés Lászlónak Románia legjelentősebb érdemrendjét, mindezt kétnyelvű ceremónia keretében, nehezen tudtam volna elképzelni, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök megbízásából egy felvidéki magyar tanácsos átadhatja Duray Miklósnak a legmagasabb szlovák állami kitüntetést.
Visszatérve az államfőhöz, illetve az RMDSZ-hez fűződő viszonyához, az elnökválasztási kampányban feszültségek keletkeztek e miatt a kettősség miatt. Akkor Kovács Péter ügyvezető alelnök megüzente: Ecksteinnak vagy el kell fogadnia az RMDSZ álláspontját, vagy pedig fel kell függesztenie szövetségi tagságát.
– Mostanában mind a politikai életben, mind a médiában gyakran esik szó arról, hogy meddig tart a pártfegyelem, milyen kritériumok alapján juttatnak a pártok vezető beosztásba embereket. Noha nekem a húsz év alatt többször is vonzó ajánlatokat tettek különböző pártok, nem látok más pályát magam előtt, csakis az RMDSZ-ben való politizálást. Ebben a perspektívában nem számításból mondtam azt sem, hogy amennyiben az RMDSZ megvonja tőlem a bizalmat, távozom cotroceni-i beosztásomból.
Kisebbségi sor(s)ból jövő szabadelvű politikus milyen tanácsokat tud adni egy magát jobboldalinak beállító államfőnek?
– Elsősorban jó tanácsokat. A szabadelvűség, a liberalizmus sok egyéb mellett azt is jelenti, hogy adott helyzetben hogyan tudunk pragmatikusan gondolkozni és a lehető legnyitottabb álláspontot képviselni, ilyen szempontok szerint tanácsolom az államfőt.
Az államfő a pártállami időkhöz hasonlóan televíziós beszédeiben nem tesz említést a Romániában élő nemzeti kisebbségekről, kizárólag románokról beszél. Ebben a kérdésben nem tanácsolta soha az államfőt?
– Újévi beszédében az államfő külön köszöntötte – a romák, ukránok és más kisebbségiek mellett – a magyarokat is. Ugyanakkor bosszantó, hogy miközben Traian Băsescu szerintem is vitatható kijelentését – miszerint Székelyudvarhely annyi autonómiát érdemel, mint Caracal – minden kerítésre felírtuk, a szociáldemokraták államfőjelöltjét, Mircea Geoanát – akit az RMDSZ is támogatott az elnökválasztási kampányban – egyszer sem kérdeztük meg, mi a véleménye a kulturális és a területi autonómiáról. Ezt a kérdést Geoană úr esetében teljesen jegeltük.
Az államfő a székelységtől kapott szavazatoknak köszönhetően lett újra elnök. Lesz még Székelyföldre sűrű elnöki „búcsújárás”?
– Nem szeretem, ha a sajtó rosszindulatúan fogalmaz...
Pedig nem annak szántuk...
– Nincs arról szó, hogy Băsescu úr búcsúra járt volna Csíksomlyóra vagy máshova. Mikor az államfő a Székelyföldön járt, találkozott a megyei tisztségviselőkkel, önkormányzati vezetőkkel, és nem utolsósorban a székely emberekkel, azt tette, amire elődei valahogy nem voltak hajlandók.
Az RMDSZ elnöke nemrég azt mondta, még az idén a parlament elé viszik a kisebbségi törvényt. Erről a kérdésről, mint kisebbségügyi elnöki tanácsost, meg fogják kérdezni?
– Emlékszünk, Băsescu úr az RMDSZ tavalyi kolozsvári kongresszusán kijelentette, támogatni fogja a kisebbségi törvény elfogadását. Az államfő nagyon is számon tartja, kinek mit ígért, az ígéreteket pedig igyekszik teljesíteni. Amúgy a kisebbségi törvényt nem neki, hanem a parlamentnek kell elfogadnia.
Az, hogy Băsescu államfő újabb ötéves mandátumot nyert, az Ön számára megnyugtató?
– Nem tudom, ön mit ért megnyugvás alatt, de hadd mondjam el, hogy nem vagyok nyugalomra vágyó politikus, mint ahogyan Băsescu államelnök is mindig hangsúlyozza, hogy nem fog olyan nyugalmat nyújtani, ami visszalépést vagy elvtelen kiegyezést jelentene.
Én nem a nyugalomért vállaltam el az elnöki tanácsosi beosztást, hanem azért, hogy olyan helyzetben lehessek, hogy ahol lehetséges, ott tudjak segíteni, esetleg jóra fordítani a dolgokat. Egyébként sem kívánom a következő öt esztendőt elnöki tanácsosként Cotroceni-ben kitölteni, nem ebből a beosztásból kívánnék majd nyugállományba vonulni.
Lokodi Imre. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. február 21.

Victor Ponta lett a szociáldemokraták új elnöke
Victor Ponta személyében új pártelnököt választott a Bukarestben vasárnapra virradóra véget ért tisztújító kongresszusán a román Szociáldemokrata Párt (PSD).
A 38 éves politikusnak sikerült legyőznie ellenjelöltjét, a pártelnöki tisztséget eddig betöltő Mircea Geoanát, aki tavaly decemberben az államfő-választásokat is elvesztette a Demokrata Liberális Párt (PD-L) jelöltjével, Traian Basescuval szemben.
A maratoni hosszúságú, tizenhét órán át zajló kongresszus bővelkedett fordulatokban, menet közben ugyanis a korábban versenybe szállt jelöltek közül többen is visszaléptek, így a végén már csak Geoana és Ponta maradt a ringben. A hat órán keresztül tartó szavazás során Ponta 856 vokssal győzött, Geoanának 781 szavazatot sikerült összegyűjtenie. Forrás: MTI

2010. február 22.

Ponta is legyőzte Geoanát
Botrányoktól és meglepő fordulatoktól sem mentes rendkívüli tisztújító kongresszusán tegnap hajnalban Victor Ponta személyében új elnököt választott a Szociáldemokrata Párt (PSD).
A „kis Titulescunak” is nevezett 38 éves politikus az alakulat jelenlegi vezetőjét, Mircea Geoanát győzte le szoros küzdelemben, 856 szavazattal 781 szavazat ellenében. Az eredetileg kétfordulósnak várt tisztújítás azután szűkült egyfordulósra, hogy a kongresszuson a kilenc jelöltből heten sorra visszaléptek egyik vagy másik fél javára.
Sorra visszaléptek
„Geoană egészen biztosan veszít” – hallhatták az élesebb fülű újságírók az addigi pártelnök egyik fő támogatójától, Marian Vangheliétől, amikor a PSD bukaresti szervezetének elnöke a fővárosi küldöttek élén a szavazófülkék felé tartott. Jóslata azonban nem jelentett meglepetést a sajtósoknak, mert Mircea Geoană kudarca az esti órákban már borítékolható volt.
Ehhez az járult hozzá, hogy a visszalépő jelöltek közül – egyesek szerint előre megírt forgatókönyv alapján – Miron Mitrea szenátor, majd Radu Mazăre konstancai polgármester is Victor Pontára „testálta” szavazatait. Emellett a „kis Titulescu” egykori mentora, Adrian Năstase volt miniszterelnök is a fiatal politikust méltatta kongresszusi beszédében. A „kegyelemdöfést” azonban Mircea Geoană számára Ion Iliescu felszólalása jelentette.
A PSD tiszteletbeli elnöke – aki a kongresszust megelőző napokban jelentette be visszavonulását a pártban betöltött posztokból – ugyan nem nevezte meg azt a személyt, akit a PSD élén látna, ám beszédében élesen bírálta Mircea Geoană mandátumának öt évét. A párt „manelizálódásáról” beszélt, utalva egyebek mellett Marian Vanghelie sokszor botrányos viselkedésére.
Az agg politikus szólt arról az üdvözlő táviratról is, amit még nagykövetként Geoană küldött tíz éve Románia frissen megválasztott elnökének, Emil Constantinescunak. Iliescu ekkor beszédében „árulást” emlegetett – s a jelen lévő sajtósok szerint ez volt az a momentum, amikor a küldöttek többsége Ponta oldalára állt.
Ion Iliescunak egyébként szinte minden mondatát taps kísérte, érezhetően kézben tudta tartani a kongresszust, ellentétben az ülésvezető Mircea Geoanával, aki képtelen volt lecsillapítani az értekezlet kipattant, angoskodásoktól sem mentes konfliktusokat.
A két fő jelölt közti erőviszonyokat tükrözték kongresszusi kortesbeszédeik is. Míg Ponta magabiztos szónoklatot tartott, Geoană mentegetőző hangnemben szólt a küldöttekhez. A tenyerek hangosabban csattantak össze Ponta szavai után.
A talányos Diaconescu
Ponta körvonalazódó győzelmét egyetlen momentum tette kétségessé: Cristian Diaconescu visszalépése az elnökválasztásból. A volt külügyminiszter gesztusa nem csak önmagában jelentett meglepetést – visszalépése előtt néhány órával még kortesbeszédet tartott –, hanem az is, hogy Geoanának „adományozta” addigi híveinek szavazatait.
A gesztust Ponta hívei látható aggodalommal fogadtak. Utóbb kiderült: a PSD új vezetőjének az adhat valóban aggodalomra okot, hogy a párt kongresszusán megválasztott tizenöt alelnök többsége Geoană támogatói közül került ki.
A megtört Geoană
„Az agóniától az eksztázisig” – így jellemezte férje győzelme után a Ponta-tábor lelkiállapotának hullámzását Daciana Sârbu. Az újságírói kérdésre adott válasz már hajnali háromkor hangzott el, miközben a küldöttek zöme a szerteszét hajigált pillepalackok és szórólapkupacok között a Romexpo hatalmas kiállítócsarnokának kijárata felé evickélt.
„Hétfőtől munkához látunk, köszönöm a támogatásotokat” – üzente a távozóknak pulpitusról, immár elnökként Victor Ponta. Elődje, Mircea Geoană, láthatóan megtörten, ám a körülményekhez képest – az államfőválasztásokat is néhány szavazattal bukta el – méltósággal fogadta a kudarcot. „Természetesen keserűséget érzek, de sok sikert kívánok utódomnak” – mondta a szónoki emelvényről a politikus.
„Aki bátor, velem tart”
Victor Pontának nem kellett megvárnia a hétfőt azzal, hogy munkához lásson. Tegnap ugyanis máris szembesülnie kellett azzal, hogy folytatódtak az „elszivárgások” a PSD-ből.
Culiţă Tăriţă és Ioan Muntenu képviselők, majd Şerban Mihăilescu szenátor is bejelentette, kilép a szociáldemokraták soraiból, s a parlamentben csatlakozik a függetlenekhez, akik Gabriel Oprea vezetésével nyáron új párt létrehozására készülnek. „Remélem, az elszivárgási folyamat leáll. Aki bátor, velem tart, amikor a párt új útra lép” – mondta Victor Ponta.
Eredményes ellenfelet remélnek a parlamenti pártok
„Remélem, hogy modern, európai szellemiségű párttá tudja alakítani a PSD-t, hogy ne rettegjünk a korrupciótól, ha hatalomra jutnak” – ezekkel a szavakkal gratulált Theodor Stolojan, a Demokrata–Liberális Párt (PD-L) alelnöke Victor Pontának. Ugyancsak a PSD modernizálásának feladatát hangsúlyozta Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, aki reményét fejezte ki, hogy húsz évvel a rendszerváltozás után a baloldal „végre le tudja vetkőzni a kommunista beidegződéseket”.
Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a Mediafax hírügynökségnek úgy fogalmazott: „kellemesen csalódott” a PSD-kongresszuson tapasztalt demokrácia láttán. „Így kell ennek lennie: a viták, a konkurencia, a lobbi hozzátartozik egy párt belső demokráciájához” – fogalmazott Borbély. Szerinte Ponta sikere azzal magyarázható, hogy megérett a változás a PSD-ben: ellenzéki pártként valós alternatívát kell felmutatniuk.(M. Á. Zs.)
Cs. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. március 6.

Markó szerint a házelnökök a kormánykoalíciót kell képviseljék
Tegnapi sajtótájékoztatóján Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszámolt a magyar középiskolai igazgatókkal folytatott tanácskozásról. Mint mondta, ezeket a találkozókat folytatni fogja az egyházak képviselőivel, a pedagógusszövetséggel, civil szervezetekkel, mert azt gondolja, hogy általában az oktatás kérdése az egész társadalom számára prioritás, most pedig különösen fontos és időszerű az oktatási reformról beszélni, mert a sanyarú költségvetési körülményeknek egyrészt nem szabadna érinteniük az oktatást, és a finanszírozással kapcsolatban joggal vannak aggodalmak, másrészt készül az új oktatási törvény és annak valóban mélyreható reformot kell eredményeznie.
Markó szerint a jelenlegi oktatási rendszer túlterhelt, szegény, túlcentralizált és instabil. Ezt meg kell változtatni.
El kell kerülni, hogy a kormány sürgősségi rendeletekkel dolgozzék
A továbbiakban arról beszélt, hogy az elmúlt napokban a közvéleményt a szenátus elnökének leváltásával kapcsolatos kezdeményezés foglalkoztatta. Véleménye szerint valóban az a kívánatos, ha a házelnökök a kormánytöbbséget képviselik, mert így lehet igazán eredményes törvényhozási munkát folytatni, összehangolni a kormány munkájával, elkerülni, hogy megint odajussunk, hogy a kormány sürgősségi kormányrendeletekkel meg felelősségvállalással kezdjen kormányozni, mivel nem tud egyeztetni a parlament vezetőivel, illetve a parlamenti csoportokkal. Ugyanakkor kívánatos, hogy a szakbizottságokban is többsége legyen a kormánykoalíciónak. Ez nem jelenti azt, hogy másképp nem lehet dolgozni, de sokkal nehezebb, sokkal kevésbé összehangolt a munka. Azt is elfogadja, mondta, hogy a független képviselőknek, szenátoroknak is lehetőséget kell adni, hogy olyan szakbizottságban dolgozzanak, ahol szeretnének, miközben – tette hozzá – nem híve a migrációnak, és azt gondolja, hogy a román politikai élet súlyos problémája az állandó ide-oda vándorlás egyik pártból a másikba. Ami viszont Mircea Geoana leváltását vagy felfüggesztését illeti, az RMDSZ a házszabály, a törvények, az alkotmánybíróság ezzel kapcsolatosan már régebb meghozott döntése szellemében fog eljárni. A két RMDSZ-szenátorról, aki aláírta, elmondta, hogy az RMDSZ-vezetés egyetértésével írta alá ezt a kezdeményezést, de ez azt jelenti, hogy szeretnék kikényszeríteni, hogy a szenátus állandó bürójában döntés szülessék: megvitassák a kérdést, és bizonyos konklúziókra jussanak. Ezt hétfőn a koalícióban is megbeszélik.
Ebben a kormánykoalícióban nincs mindennap cirkusz
Népújság: – Elnök úr említette az úgynevezett független képviselőket. Ezek parlamenti csoportja napról napra népesebbé válik. Egyesek szerint az államelnök akar egy saját pártot létrehozni, de ugyanakkor elemzők arról is beszélnek, hogy a PD-L manőveréről van szó, így akarják úgy felduzzasztani a függetlenek csoportját, hogy nem lesz már szükség az RMDSZ-re a kormánykoalícióban.
Markó Béla: Ha valaki megunta, hogy ebben a kormánykoalícióban nincs mindennap cirkusz, akkor megpróbálkozhat ezzel. Nem tudom, van-e ilyen szándék, és kinek a részéről, mert önök láthatták, hogy vannak közöttünk nézetkülönbségek, de ezeket általában nem visszük a közvélemény elé, és nem cirkuszolunk mindennap. Mi nem vagyunk versenyben sem a Demokrata- Liberális Párttal, sem más pártokkal, az RMDSZ másfajta partner egy koalícióban. Másrészt, véleményem szerint az RMDSZ-nek nemcsak azért kell ott lennie a kormánykoalícióban, mert szavazatai vannak. Ez nagyon fontos, és nagyon jó, ha az RMDSZ szavazataitól függ sok minden, de a magyar képviselet jelenléte a kormányban hasznos más szempontból is: a belpolitikai viszonyok szempontjából, a román-magyar viszony szempontjából, vagy akár nemzetközi szinten is. Ami pedig a függetleneket illeti, Romániában szerintem azért lehet ilyen sok független, azért lehet egyik pártból a másikba olyan könnyen átvándorolni, mert nálunk a politikai pártoknak nincs igazi doktrinájuk, és nincs jól meghatározható programjuk. Még azzal sem vádolhatok egy szenátort vagy képviselőt, ha átmegy egyik pártból a másikba, hogy cserben hagyta a programját, mert elég nehéz lenne ezt bizonyítani. Tehát ez a pártok nagy problémája ebben a pillanatban. Minden elképzelhető, de mi, ami a kormányzást illeti, nem egy-két hónapban gondolkozunk, hanem hosszabb időben.
Mózes Edith. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

2010. március 8.

Politikai bukfencek
Sem ingünk, sem gatyánk Mircea Geoană, nem dobogtatta meg szívünket múlt őszi elnökválasztási kampánya, és nem ejtünk könnycseppeket, ha leváltják a szenátus éléről. A történések más szempontból, de a magyarság számára is érdekesek: ismét igazolódott, az RMDSZ ékesen idomult a Dâmboviţa-parti, balkáni politizáláshoz, s mi több, már a tisztességesség, következetesség látszatát sem próbálja megőrizni.
Nagyon közeli hónapokban történt, emlékezetünkben még frissen él, miként kampányolt a szövetség minden rendű-rangú tisztségviselője Mircea Geoană mellett. Maga Markó Béla járta a magyarok lakta megyéket, szavazatokat próbált gyűjteni az SZDP azóta megbukott vezérének. S tette ezt erdővidéki körzetében megyénk meglehetősen hallgatag és tétlen szenátora, aki most az elsők közt igyekezett aláírásával támogatni ugyanannak a Mircea Geoanãnak menesztését. Előbb okos taktikázásnak tetszett a lépés, a sürgősen hazautazó szenátorok sokasága, illetve Frunda György és Borbély László óvatos nyilatkozatai: az RMDSZ számára nem ez a legfontosabb kérdés, majd hétfőn elemzik jogi oldalát, s döntenek. Markó Béla azonban péntek délután lerombolt minden illúziót: „az ő engedélyével" írták alá a túlbuzgó magyar szenátorok a listát, mondotta, s nem késett érvelése sem, sokkal könnyebben, jobban lehet kormányozni, ha a parlament mindkét házát koalíciós partnerek vezetik. Az egy kéz, egy gyeplő igazsága ez.
Röpke egy év alatt, amíg ellenzékben volt, sokszor szólalt fel az RMDSZ az éppen aktuális kormánykoalíció Băsescunak alárendelt hatalomösszpontosító törekvései ellen. Élesen vagy siránkozva bírálták az ellenzék teljes elnémítására tett kísérleteket, azt a módot, ahogy a többség erőszakos úthengerként próbálja elsöpörni a legapróbb ellenvéleményt. Most ugyanez, a másik oldalról nemcsak megengedett, de üdvös. Némán tűrik, hogyan számol le a hatalom mindazokkal, akik nem tettek hűségesküt, hogyan tüntetik el az ilyen-olyan funkciókból a Traian Băsescu ellen szót emelőket. S lám, ha szükséges, tettekkel is segítik az államelnök nagytakarítását. Nem ímmel-ámmal, szinte lelkesen.
Markó Béla „engedélyadásról" szóló nyilatkozata sokat elárul az RMDSZ jelenlegi belső demokráciájáról. Rendet és fegyelmet teremtettek a szövetségben, az elnök dönt, szava szent, vitára nincs szükség és lehetőség. Az egykor sokféle véleményt ötvöző szervezet mára szigorú és fegyelmezett párttá vált, vezetői számára a belső vagy a külső többszínűség teher, akadály. Mindaddig, amíg hatalmon vannak...
Azok, akik számára a politikai erkölcs nem különválasztható az általános emberitől, szomorúan szemlélik a szövetséget, melyre néhány esztendővel ezelőtt még büszkén tekintettünk. Az elvek, értékek feladásával együtt váshat a bizalom. Ám nemcsak napi politikai bukfencekre lenne szüksége a romániai magyaroknak, hanem távlatokra.
Farkas Réka. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. április 13.

Aggasztják a magyarországi választási eredmények Mircea Geoanát, a román parlament szenátusának elnökét, aki szerint a Fidesz győzelme a Szász Jenő által irányított romániai Magyar Polgári Párt (MPP) megerősödéséhez vezethet.
Geoana, aki február végéig vezette Románia legerősebb ellenzéki politikai erejét, a Szociáldemokrata Pártot (PSD), az ország második legfontosabb közjogi méltósága a román parlament felsőházának elnökeként. Keddi blogbejegyzésében értékelte a magyarországi választási eredményeket.
Geoana szerint nem lenne meglepő, ha Traian Basescu román államfő és Orbán Viktor "összehangoltan a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kárára cselekedne" majd.
MTI

2010. április 15.

A szenátus elnökét aggasztják a magyarországi választási eredmények
(MTI) – Aggasztják a magyarországi választási eredmények Mircea Geoanat, a román parlament szenátusának elnökét, aki szerint a Fidesz győzelme a Szász Jenő által irányított Magyar Polgári Párt megerősödéséhez vezethet.
Keddi blogbejegyzésében Geoana úgy értékelte a magyarországi választási eredményeket, hogy nem lenne meglepő, ha Traian Basescu román államfő és Orbán Viktor "összehangoltan a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kárára cselekedne" majd, és megfosztanák ez utóbbit a romániai magyarok legfőbb érdekvédelmi szervezeteként élvezett státusától, ami első lépésben az RMDSZ- nek a kormányból való kiszorítása révén valósulhat meg.
Geoana szerint a magyarországi választási eredményt Bukarestben elsősorban abból a szemszögből kell vizsgálni, hogy a Fidesz támogatja a romániai magyar "radikális" erőket. Úgy véli, hogy Orbán Viktor "támogatja" Tőkés László romániai európai parlamenti képviselőt és Szász Jenő MPP- elnököt, valamint a szlovákiai, a vajdasági és az ukrajnai radikális magyar erőket.
A szenátus elnöke szerint köztudott az is, hogy Basescu az MPP pozícióját akarja megerősíteni az RMDSZ kárára, így a magyarországi választásokat követően az MPP nem csak Basescu támogatását élvezheti majd, hanem a budapesti új hatalomét is – írja Mircea Geoana.
Népújság (Marosvásárhely)

2010. június 14.

Padlón Băsescu népszerűsége
Ha holnap államelnöki választásokat tartanának, az első fordulóban Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke kerülne ki győztesen a szavazatok 33,8 százalékával: Második fordulós ellenfele Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke lenne, aki a megmérettetés első fordulójában a maga 27,1 százalékával fölényesen legyőzné az alig 11,7 százalékot begyőjtő Traian Băsescu jelenlegi államfőt – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Társadalomtudományi Csoport (GSS) készített a PNL megrendelésére.
A közvélemény-kutatás szerint Antonescu annak ellenére lenne listavezető, hogy Victor Ponta „szimpátiamutatója” 2,5 százalékkal magasabb az övénél. „Bár Ponta népszerőbb a válaszadók körében, az eredmények mégis azt mutatják, hogy Antonescura többen szavaznának.
Ez azért van így, mert az államelnök személyére vonatkozó kérdésre szabadon válaszolhattak a megkérdezettek, tehát sokan (40%) a PSD berkeiből szeretnének államfőt, így Adrian Năstasét, Victor Pontát, Mircea Geoanát, illetve Ion Iliescut nevezték meg, míg a liberális táborban nincs túl sok esélyes: Crin Antonescut választották a legtöbben, Călin-Popescu Tăriceanut pedig csupán néhányan.
Ez azt jelenti, hogy az államelnök-választáson a szociáldemokraták négy esélyes politikus közül választhatnak, míg a liberálisoknak csupán egyetlen ilyen személyt sikerül kitermelniük – magyarázta el Cătălin Lixandru, a GSS ügyvezető igazgatója. Az elnökválasztási preferencialista a következőképpen alakulna: Mircea Geoană (10,7 százalék), Corneliu Vadim Tudor (4,4 százalék), Kelemen Hunor (2,5 százalék) és Elena Udrea (0,9 százalék).
Traian Băsescu népszerűsége drasztikusan csökkent, hiszen a megkérdezetteknek csupán a 15,7 százaléka találja rokonszenvesnek az államfőt. Emil Boc miniszterelnök ebből a szempontból még Băsescunál is rosszabbul áll: a felmérésben részt vevőknek csupán a 8,3 százaléka vélekedett pozitívan róla. A megkérdezettek 60 százaléka szerint az államfő és a jelenlegi kormány felelős a mostani gazdasági helyzetért, miközben csak 4,8 százalék gondolja, hogy a volt PNL-kormány vitte csődbe az országot.
Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. június 22.

Băsescu az oktatási törvény elfogadását sürgeti
Traian Băsescu államfő mai levelében arra kérte a szenátus elnökét, Mircea Geoanát, hogy fogadják el a tanügyi törvényt a szenátus jelenlegi parlamenti ülésszakában.
„Rendkívül fontos a tanügyi törvény elfogadása, amely átment a képviselőházon, és jelenleg a szenátusban vitatják meg. Ahhoz, hogy a törvényt a következő tanév kezdetekor alkalmazni lehessen, a szenátusnak parlamenti vakáció előtt el kell azt fogadnia” – áll az államfő levelében, amelyet a szenátus elnökének küldött.
A levél végén Băsescu meggyőződését fejezi ki, hogy Mircea Geoană helyt ad kérésének.
Tegnap Traian Băsescu államfő levelet küldött a szenátus és a képviselőház elnökeinek, amelyekben újból felkéri őket, hogy a parlamenti vakáció kezdete előtt hagyják jóvá a büntetőjogi perrendtartási törvénykönyvet és a polgári perrendtartási törvénykönyvet, valamint az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működését szabályozó törvényt.
Mihail Hărdău demokrata liberális (PD-L) szenátor, a szenátus oktatási bizottságának elnöke múlt csütörtökön bejelentette, hogy a képviselőház vezetőségétől egy hét haladékot kért az oktatási törvényről szóló jelentés befejezésére, jóllehet ezt a dokumentumot június 18-án kellett volna bemutatni a plénumban.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)



lapozás: 1-30 ... 421-450 | 451-480 | 481-506




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998