udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 75 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-75
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Nánó Csaba

2000. december 9.

Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter és Ilie Dinca, a romák nem kormányzati szerveinek képviselője dec. 8-án közös sajtótájékoztatót tartott. Elmondták, hogy a dec. 7-i kormányülésen elfogadták a romák helyzetével foglalkozó memorandumot, melynek kitételei a roma kisebbség életkörülményeinek javításával foglalkozott. Eckstein-Kovács Péter nagyon fontosnak tartja azt a kormányhatározatot, amely megtilt mindennemű megkülönböztetést a kisebbségekkel szemben. Eckstein kijelentette: ha fel is ajánlja az új hatalom a kisebbségi tárca vezetését, magán- és politikai okokból nem vállalja el. Nem tudna úgy együttműködni egy RTDP-s kormánnyal, amint azt a koalícióval tette. Nehezen elképzelhető, hogy az RMDSZ minisztert adjon egy olyan kormánynak, melyben nem vesz részt, mondta a miniszter. /Nánó Csaba: A legutóbbi kormányülés döntése után Javulhat a romák helyzete. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

2001. január 6.

A rendszerváltozás utáni viszonylag rövid idő alatt, 1994-ben, megjelent Budapesten a Magyar Színházművészeti Lexikon /Akadémiai Kiadó/. Mivel az előző évtizedekben nem folyhatott rendszeres kutatás az emigrációban élő színészekről, és a határon túli színészek nyomon követése is esetleges volt, ezért a lexikon születésének pillanatában nagyon sok színészről nem tudtak. Mindez szükségessé tette a kimaradt művészek adatainak az összegyűjtését. Enyedi Sándor színháztörténész Rivalda nélkül /Budapest/ 1999. decemberében megjelent kötete azt a célt szolgálta, hogy a létező hiányosságokat részben pótolja. A több mint kétszáz éves magyar színészet teljes feltárása még mindig várat magára. Feltételezhető, hogy a következő kötet is még mindig pótkötet lesz. Például a legutóbbi kötet megjelenése után derült ki, hogy Giulio Gari világhírű operaénekes, akit a külföldi lexikonok olasz származású, amerikai operaénekesnek tüntetnek fel, azonos Gari Gyulával, aki Medgyesen született 1912-ben, színpadi pályáját a kolozsvári színházban kezdte. 1937 szilveszterén egy vidám műsorban lépett fel, majd 1938-ban Szu-csong herceget énekelte A mosoly országában. Kiment Rómába szerencsét próbálni, rövidesen a római Királyi Opera tagja lett, és innen meg sem állt a New-York-i Metropolitan Operáig. - Enyedi munkája, a Rivalda nélkül 82 olyan Kárpát-medencei város adatait tartalmazza, amelynek egykor - némelyeknek ma is - élénk színészete volt, és amelyek egy részére már a feledés fátyla borult. /Nánó Csaba: ″Nagyon sok színészről nem volt tudomásunk″ Beszélgetés Enyedi Sándor színháztörténésszel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2001. január 10.

Jan. 9-én Kolozsváron kitüntették azokat a református lelkipásztorokat, gondnokokat és gyülekezeteket, amelyek a diktatúra éveiben, a nehéz időkben is építkeztek. Elismerésben részesültek azok is, akik a változás utáni időszakban végeztek kimagasló munkát a református egyház keretén belül. A református egyház 218 épületet és 35 templomot emelt a nehéz időkben. Az ünnepségen dr. Csiha Kálmán volt püspök köszönetet mondott mindazoknak, aki templomot, parókiát, gyülekezeti házat emeltek, vállalva az esetleges megtorlásokat. Dr. Csiha Kálmán átadta a Bocskay Istvánról elnevezett Hit és szabadság emlékérmeket és okleveleket azoknak, akik a diktatúra idején sem riadtak vissza attól, hogy templomokat és más egyházi épületeket hozzanak létre. Az anyaszentegyház építője oklevelet azok kapták, akik nem emeltek templomokat a diktatúra idején, de jelentősen hozzájárultak a református gyülekezetek, és általában a magyarság megmaradásához. Az építő gyülekezetek emlékplakettjét az 1990 után elért eredményekért adta át a református egyház képviselője. /Nánó Csaba: Templomépítés a diktatúra idején. Díszoklevelekkel tüntették ki a református gyülekezeteket. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2001. február 14.

A Házsongárdi temető fáit, a polgármesteri hivatal városgazdálkodási osztályának utasítására, a Zarnesti-i SC Advent Kft. megtizedelte. Mihai Muresan, az osztály vezetője kijelentette, hogy az akció során egyetlen sír sem rongálódott meg. Ezzel ellentétben a temetőket felügyelő iroda vezetője, Dan Mascasiu bevallotta, hogy néhány sír valóban "sérüléseket szenvedett". A Szabadság egyik olvasója, Mózes Csaba jelezte: nagyszülei házsongárdi sírját holmi "favágási akcióban" összetörték. Itt már sírgyalázásról van szó. Viszonylag kis körzetben rengeteg sírt tettek tönkre. /Nánó Csaba: Vandalizmus a Házsongárdi temetőben. Kivágott fák, összetört sírok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

2001. február 15.

Febr. 14-én Kolozsváron járt az új védelmi miniszter, Ioan Mircea Pascu. Kíséretében volt a hadsereg vezérkari főnöke, Mihail Popescu hadseregtábornok, valamint a szárazföldi erők vezérkari főnöke, Eugen Badalan hadseregtábornok. A vendégek meglátogatták a IV. erdélyi hadtest parancsnokságát. A hadtest tevékenységéről Dorin Gheorghiu hadseregtábornok, a IV. hadtest parancsnoka számolt be. A lakásgondok a legnagyobbak (ugyanúgy, mint más nagyvárosokban). A miniszter kijelentette: 2003-ig a hadseregben bevezetik a hivatásos katonai státust, és csupán 32 ezer 500 sorkatona marad, ami a hadseregben szolgálók 30 százaléka. Kitért arra is, hogy újabb beruházásokra 2004-ig nincs lehetőség, mivel a minisztérium pénzforrásai apadóban vannak. /Nánó Csaba: Harminc százalékkal csökken a sorkatonák száma. Kolozsváron járt a védelmi miniszter. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

2001. február 19.

Febr. 17-én Kolozsváron a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány adott otthont a magyar civil szervezetek először megrendezett tanácskozásának. A szervezők: Heltai Gáspár Alapítvány és a Pro Identitas Alapítvány minden Kolozs megyében bejegyzett alapítványt meghívtak a fórumra. Közülük több mint 30 szervezet küldte el képviselőit a megbeszélésre. Az egybegyűlteket Kónya-Hamar Sándor, a Pro Identitas Alapítvány elnöke köszöntötte. Előadást tartott Pillich László, a Heltai Gáspár Alapítvány ügyvezető elnöke, Somai József, az Alapítvány az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért elnöke, valamint Varga Zoltán, a Civitas Alapítvány elnöke. Az előadások után a civil szervezetek képviselői tartottak bemutatkozó beszámolót. Pillich elmondta, hogy Kalotaszegen és a Nádas menti településeken nagyon sok /mintegy 60-70/ egyesület létezik, és igényelik hogy megtanítsák őket arra, hogy milyen technikákkal lehet működtetni ezeket az egyesületeket. /Nánó Csaba: Kolozs megyei magyar civil szervezetek fóruma. Nem akarnak "gittegyletet" létrehozni. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

2001. március 6.

Márc. 5-én a Szamoson az árhullám elhagyta Dést, Máramaros megyében a Tisza és a Lápos folyók szintje növekedőben van. Kolozs megyében az áradások következtében 21 gazdaság, 1421 hektár szántóföld van víz alatt, 30 méter falat és egy szénaraktárt sodort magával az ár. A megyében a Szamos mintegy 120 kilométeres utat rongált meg. Az Aranyos áradása újabb ökológiai szennyeződést okozott. A Fehér megyei abrudbányai Bányakitermelő Vállalat ismét szennyezi az Aranyost. A folyó vastartalma a negyvenháromszorosára nőtt. A megengedettnél több a mangán- és a réztartalom is. A tordai Vízművek a szennyezés elterjedésének megelőzésére Sinfalva közelében négy kutat ismét bezáratott. /Nánó Csaba: Árvízeket okozott a hirtelen felmelegedés. Ismét szennyezett az Aranyos vize. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./ Bihar, Beszterce-Naszód, Máramaros, Szatmár és Suceava megyében negyven települést érintett az utóbbi napok esőzései miatt keletkezett áradás. Bihar megyében Biharkaba, Biharrósa, Magyarremete, Berettyószéplak, Robogány és Bihardobrosd községekben 55 háztartást öntött el a víz. Az előrejelzések további esőzést jósolnak. Az áramszolgáltatás is megsínylette a vihart: Borszeg, Almásfegyvernek, Alsótótfalu, Kozmaalmás, Szarkó, Nadántelek, Kővág, Berettyófarnos, Berettyócsohaj, Hegyközszentimre teljes egészében, Szalárd pedig részben áram nélkül maradt. Nagyváradon évről évre mind nagyobb gondot okoznak az eldugult csatornák. /Aszály után áradás. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 6./ Bihar, Beszterce, Máramaros és Suceava megyékben több mint 1.100 házat érintett, mintegy száz helységben az árvíz, ráadásul 1500 ha mezőgazdasági földterületet is elöntött a víz, utakat, hidakat rongált meg, megszakította az áramellátást. /Árvizek. = RMDSZ Sajtófigyelő, márc. 6. - 44. sz./

2001. március 7.

Pusztul az európai hírnevű, a város díszének számító botanikus kert Kolozsváron, jelentette ki sajtótájékoztatóján Felicia Miclea igazgató. A botanikus kert a Babes-Bolyai Tudományegyetem tulajdonát képezi, de külön költségvetéssel nem rendelkezik. Az egyetem egyre nehezebben állja a költségeket. A melegházakat 42 éve nem újították fel. A botanikus kertben lévő épületek összedőléssel fenyegetnek. Többszáz méter kerítés hiányzik, a kerítés hiánya miatt nagyon sok értékes virág tűnt el. Karácsony közeledtével szinte minden fenyőfa eltűnik. /Nánó Csaba: Pusztulóban a világhírű botanikus kert. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

2001. március 12.

Csökken az erdélyi magyarság lélekszáma. A napokban lezajlott megyei RMDSZ küldöttgyűlésen figyelmeztettek ugyan a magyar nyelvű műszaki oktatás hiányára, a református diakonisszakképzés megszüntetésének veszélyére, arra, hogy nincs magyar nyelvű menedzserképzés, de senki sem foglalkozott azzal, hogy a magyarság kihalása fenyeget Erdélyben. Bánffyhunyadon, Kalotaszeg "fővárosában" tavaly mindössze két magyar osztály indult, azok is minimális létszámmal. A bánffyhunyadi református lelkészi hivatal kimutatása szerint 1999-ben 14 keresztelés volt és 37 temetés. Mákófalván 2000-ben 15 temetés volt és 5 keresztelés! Bár Kalotaszeg falvaiban viszonylag magas az életszínvonal, kevesen vállalnak egy gyermeknél többet. Kell egyáltalán magyar egyetem, ha nem lesz aki ott tanuljon? - tette fel a kérdést a lap munkatársa. /Nánó Csaba: Ki jár majd a magyar egyetemre? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

2001. március 30.

A Művelődési Minisztérium idén 30 százalékkal csökkenti a színházak költségvetését, ezért az érintett intézmények kénytelenek lesznek elbocsátani egyes alkalmazottaikat. Cristian Ioan, a marosvásárhelyi Állami Színház igazgatója szerint mintegy 60 ember kerülne az utcára. A kolozsvári Állami Magyar Színház szintén a művelődési minisztérium fennhatósága alá tartozik. Tompa Gábor igazgató-főrendező elmondotta: még február elején értesítette a minisztérium, hogy közöljék a menesztendő személyek névsorát. Az igazgató ezt azzal utasította el, hogy a színház minden alkalmazottjának aug. 31-ig érvényes szerződése van. Tompa Gábor személyesen kereste fel Razvan Theodorescu minisztert. Tárgyalásai eredményesnek bizonyultak, igazgató írásbeli választ kapott arra, hogy a személyzetcsökkentés lekerült a napirendről. Alig két hét múlva Tompa Gábor olyan átiratot kapott Ioan Hideggutitól, a művelődési minisztérium főtitkárától, miszerint az előző év költségvetéséhez viszonyítva 30 százalékkal kisebb támogatásban részesülnek. Ez rendkívül nehéz helyzetbe hozza a színházat - tájékoztatott az igazgató. Kolozsváron az állások a minimálisra vannak kiszámolva. A költségvetés csökkentésének reális értéke - tekintetbe véve az inflációt is - 55 százalék. A színház vezetőségének tiltakozó leveleire a minisztériumból az a válasz érkezett, hogy várni kell, amíg a költségvetést megszavazzák. - Tompa Gábor kifejtette: amennyiben kultúrára nem szánnak az eddiginél kétszer-háromszor több pénzt, nyugati mintára bekövetkezik a struktúraváltozás, amelyben a színháznak nincs állandó társulata. 10-15 emberből álló vezető, adminisztratív, technikai személyzet létezik, és a produkciókra szerződtetnek, a színészeknek tehát nem lesz állandó fizetésük. - A színháznak jelenleg 121 alkalmazottja van. Ez a szám ebben a struktúrában normális. Amennyiben a struktúra megváltozik, elképzelhetőek leépítések is. /Nánó Csaba: Nehéz helyzetben van a magyar színház A minisztérium 30 százalékkal csökkentette költségvetését. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

2001. április 3.

A közelmúltban minden állami művelődési intézmény körlevelet kapott a szakminisztériumtól, miszerint harminc százalékkal csökkentik az idei költségvetésüket. Ebben a helyzetben található az Európában egyetlen kisebbségi operaházként működő kolozsvári Állami Magyar Opera. Simon Gábor igazgató leszögezte, hogy a 30 százalékos költségvetés-megvonás náluk mintegy 80 ember munkahelyének megszűnését jelenti, amikor a társulat jelenleg is minimális létszámmal dolgozik. A zeneszerzők partitúrái eleve megszabják, hogy hány tagú kell hogy legyen a zenekar, a kórus stb., tehát nem képezheti vita tárgyát a létszám. Az egyetlen megoldás az lenne, ha az opera csökkentené a kiadását, és növelné a bevételét. A bevétel növelése érdekében a jegyek árát a hatszorosára, megközelítőleg 180-200 ezer lejre kellene emelni. Részben az anyagiak, részben a színház és az opera iránti közömbösség miatt, a jelenlegi árak mellett is viszonylag kevesen látogatják az előadásokat, ez az út tehát nem járható. Az igazgató meggyőződése, hogy akár belföldi, akár nemzetközi segítséggel és összefogással a romániai kultúrát - ezen belül természetesen a magyart is - meg lehet menteni. /Nánó Csaba: Siralmas állapotban a kultúra.Az Állami Magyar Operának is csökkent a költségvetése. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

2001. április 5.

A Román Színházi Szövetség (UNITER) rendszeresen díjazza az előző évad legjobbjait. Bogdán Zsolt, a kolozsvári Állami Magyar Színház színésze, tizenegy kollégájával egyetemben, a Színikritikusok Nemzetközi Szövetsége romániai képviseletének díját vehette át. /Nánó Csaba: Átadták az UNITER-díjakat. Bogdán Zsolt a kitüntetettek között. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

2001. április 24.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének szilágysomlyói találkozóján megalakult a Magyar Könnyűzenei Szerkesztők Erdélyi Szakosztálya (MAKESZ). Alapító tagok: a kolozsvári, marosvásárhelyi, temesvári közszolgálati adók, három csíkszeredai és egy-egy szovátai, nagyváradi, udvarhelyi magyar nyelvű kereskedelmi rádió, valamint a Román Televízió magyar nyelvű adása. Tiszteletbeli elnök Boros Zoltán, a magyar adás főszerkesztője. A MAKESZ elnöke, Zilahi Csaba, a kolozsvári rádió magyar adásának zenei szerkesztője elmondta: a szakosztály fő célja a hazai magyar könnyűzenei előadók népszerűsítése. /Nánó Csaba: MAKESZ - az erdélyi magyar könnyűzenéért. Megalakult a MÚRE könnyűzenei szakosztálya. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./

2001. május 2.

Ápr. 28-án Budapesten tartották a Kolozsváriak VI. baráti találkozóját. Több száz, a világ négy égtája felé szétszóródott kolozsvári vett részt a meghitt találkozón. A Magyarországon letelepedetteken kívül az Egyesült Államokból, Svédországból, Németországból, Svájcból is képviseltették magukat a régen elszármazottak. /Nánó Csaba: Kolozsváriak világtalálkozója Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

2001. május 10.

Máj. 9-én Ilie Ilascu átvette Nicolae Vacaroiutól a szenátori igazolványt. A szenátus elnöke újságíróknak kijelentette: Ion Iliescu és a román diplomácia további erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy Ilascu három társa is szabadlábra kerüljön. Nicolae Vacaroiu cáfolta Corneliu Vadim Tudor kijelentéseit, miszerint a Román Hírszerző Szolgálat gyakorlatilag "megszöktette" előle a kedden Romániába érkező Ilascut. Iliescu államfő kijelentette: javasolni fogja a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak, hogy az Őrző-Védő Szolgálat a továbbiakban is biztosítson állandó védelmet Ilascunak. - Ilacsu Bukarestbe érkezésekor csakis Ion Iliescuval kívánt találkozni, akit "megmentőjének" nevezett. Ilascu nem fogadta el a C. V. Tudor, illetve a párt főtitkára, Gheorghe Funar által felkínált iasi-i, valamint kolozsvári rezidenciákat, hanem a kormány által rendelkezésére bocsátott lakásba költözött. /Ilascu átvette szenátori igazolványát Biztonsági ügynökök vigyáznak a román hazafira. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./ A parlament máj. 9-i ünnepi együttes ülésén felszólalt Ilie Ilascu is, megköszönve a román törvényhozásnak a tiraszpoli nehéz börtönévei alatt tanúsított szolidaritását, és ígérte, mindent tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a Nagy-Románia Párt szenátoraként az ország érdekeit szolgálja. A Szabadság megkérdezte Eckstein-Kovács Péter szenátort, megítélése szerint hogyan fog beilleszkedni Románia és a Prúton túli Moldova újraegyesítéséért küzdő Ilascu egy olyan román törvényhozásban, amely nem engedheti meg magának azt, hogy a határrevízió kérdését napirendre tűzze. A jövő kérdése, hogy Ilie Ilascu végül is hogyan fog beilleszkedni a román parlamentbe, válaszolta. A mostani ülésen a nagy-romániás felszólalók kijelentették: remélik, hogy a jövő évi május 9-i megemlékezésre már Nagy-Románia parlamentjében kerül sor. Eckstein-Kovács Péter az együttes ülésen elhangzott felszólalásában az Ilascu-ügy kapcsán is az európai normák, politikai és erkölcsi elvek asszimilálásának fontosságát hangsúlyozta. Sz. K.: Május 9. üzenete: az európai normák elfogadásának fontossága. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./ Románia soha nem szenvedett hiányt nemzeti hősökben. Találtatott egy ember Moldova Köztársaságban, akit - román szemmel nézve - akár újkori Robin Hoodnak is ki lehet(ett) kiáltani. Ilie Ilascu neve az elfogult nemzetféltőknek, a sovén alakoknak nyolc éven keresztül politikai tőkét jelentett. Vadim Tudor például egyetlen alkalommal sem szalasztotta el világgá kiáltani, mekkora disznóság áldozata a Prúton túli testvére. Egyetlen írott vagy elektronikus sajtótermék sem foglakozik azzal, hogy Ilascut miért ítélték halálra? Ilascu elítélésének indoklása viszonylag egyszerű: csoportot szervezett, és terrorista akciókban vett részt. A világon mindenütt a legnagyobb veszélynek a terrorizmust tartják, jegyezte meg Nánó Csaba. /Nánó Csaba: A nemzeti hős. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

2001. június 2.

A kolozsvári polgármesteri hivatal közleményben tudatta: május 31-én az intézmény anyakönyvvezetője megtagadta a házasságkötést két magyar nemzetiségű fiatal között, mivel a vőlegény, Herédi Zsolt, előbb magyarul mondott "igent" az esketésen. Herédi Zsolt az új helyi közigazgatási törvényre hivatkozott, amelynek értelmében azokban a helységekben, ahol a kisebbség száma meghaladja a 20 százalékot, a közhivatalokban az állampolgárok szabadon használhatják anyanyelvüket. A feldühödött Vasile Petru Gherman anyakönyvvezető kirohant a helyiségből, majd egy jegyzőkönyvet nyújtott át a fiataloknak, amelyben az állt, hogy a vőlegény az érvényben lévő törvényeket megszegve, "idegen nyelven" válaszolt kérdésére. Gherman szerint csak a bíróság dönthet ügyükben, ezért nem volt hajlandó a ceremóniát megismételni. Eckstein-Kovács Péter szenátor kijelentette: megengedhetetlen, hogy Kolozsváron másképp értelmezzék a törvényeket, mint az ország többi részében. Hozzátette: ingyen elvállalom Herédi Zsolt és Füsy Katalin-Ildikó jogi képviseletét. /Nánó Csaba: Újabb "igen - da" botrány Herédi Zsolttól megtagadták a házasságkötést. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

2001. június 4.

Ki a magyarokkal az országból! - jelszóval tüntetett mintegy 150-200 szurkoló a kolozsvári magyar főkonzulátus előtt, a jún. 2-i román-magyar mérkőzést követően. A meccset a kolozsváriak egy része a Bocskai (Avram Iancu) téren felállított hatalmas képernyőn követte végig. Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul elmondta: a tüntetők két teherautóval érkeztek a konzulátussal szembeni parkolóba. Mivel ezelőtt két évvel egy román-magyar labdarúgó-mérkőzés után kövekkel dobálták meg az épületet, és több ablakot is betörtek, a diplomáciai képviselet a rendőrség védelmét kérte, hogy elkerülhető legyen az újabb botrány. Mintegy 15-20 rendőrt vezényeltek a főkonzulátus elé, akiknek sikerült távol tartani a huligánokat az épülettől, így azok a Szent Mihály templom előtti parkolóba szorultak. Innen skandálták magyarellenes jelszavaikat. A tömeg éjjel fél kettőkor kezdett szétoszlani, anélkül, hogy a főkonzulátus épületében anyagi kárt okozott volna. /Nánó Csaba: Huligánok tüntettek éjszaka a magyar főkonzulátus előtt. Rendőrkordon védte az épületet - anyagi kár nem keletkezett. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

2001. június 13.

Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület székháza adott otthont jún. 11-én a THÉ (Thália Helyi Élete) II. zsebkonferenciájának. Egyed Emese egyetemi tanár bevezetőjében elmondta a kutatócsoport megszületésének körülményeit. A zsebkonferencia többnyire a XIX. századi színházi zsebkönyvek elemzésén alapult, amelyek tartalmából igen érdekes következtetéseket vontak le az előadók. Betleheni Gyöngyi (magyar-francia szak, IV. év) Molière Mizantrópja Kolozsváron címen írt államvizsga-dolgozatát mutatta be. Kovács Eszter (német-orosz szak, II. év) Csehov-interpretációk a kolozsvári színpadon című dolgozatában megállapította: a kolozsvári színház az utóbbi 50 évben nagyon kevés Csehovot játszott. A kantai minorita iskoladrámáról szólt Antal Ildikó (magyar-francia szak, IV. év) vizsgadolgozata. Farkas Wellmann Éva előadása: Székelyudvarhelyi kéziratos nemzeti dráma a XIX. századból. Szünet a súgó szerepéről tartott kerekasztal-beszélgetésből kiderült, hogy a XIX. század elején a társulatok súgói amolyan irodalmi titkári feladatokat is elláttak. /Nánó Csaba: Zsebkonferencia Tháliáról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

2001. június 23.

Mivel Gheorghe Funar többszöri beidézés ellenére sem jelent meg a kihallgatáson, a rendőrség előállítási parancsot bocsátott ki. A továbbra is tiltakozó-fenyegetőző polgármestert jún. 22-én négy, az erőszaktól sem visszariadó rohamrendőr kísérte be. A városházi alkalmazottak összecsaptak a rendfenntartókkal. - Rendőrök jöttek értem, hogy bekísérjenek. Én nem vagyok bűnöző, nem követtem el semmilyen gonosztettet, mégis le akarnak tartóztatni. Sajnálatos, hogy Kolozsvár megválasztott polgármesterével szemben így viselkednek a belügy emberei - hangoztatta Funar a rögtönzött sajtóértekezleten. Funart gépkocsiba tuszkolták, és elvitték azt a "hívét" is, aki durván meglökdöste és szidalmazta a rendőrparancsnokot. Puscas ezredes a következőket nyilatkozta a sajtónak: Gheorghe Funar polgármestert ki fogjuk hallgatni azoknak a dossziéknak az ügyében, amelyeket a sajtó és a közvélemény már ismer. Azért folyamodtunk erőszakhoz, mert számtalanszor küldtünk neki idézést, de nem tett ezeknek eleget. Az utcán trikolóros zászlóval a kezében megjelent Popa Eugen NRP-s városi tanácsos, több nagy-romániás társaságában. Egyikük, bizonyos Cheregi Ioan tartalékos ezredes, közelről szidalmazni kezdte a rendőrparancsnokot, amiért "bekísértette Kolozsvár legjobb emberét". Erre letartóztatták az ezredest. A rendőrség épülete előtt eközben gyülekeztek a Nagy-Románia Párt hívei, akik kiabálva kérték a város polgármesterének szabadon engedését. Funar a rendőrségről távozva rögtönzött sajtótájékoztatón kijelentette: nem érti, hogyan engedte meg magának a rendőrség, hogy úgy bánjon a város polgármesterével, mint egy közönséges bűnözővel. Parancsnokukkal az élen ezért nagy árat fognak fizetni. Véleménye szerint az egész felhajtásért az RMDSZ és a Demokrata Párt tehető felelőssé, annál is inkább, mivel az ügyészt, aki a parancsot kiállította, Szőcs Sándornak hívják. - Meggyőződésem, hogy az ügynek politikai háttere van - jelentette ki a polgármester. - Csak a kolozsváriaknak okoz gondot a polgármester azzal, hogy cirkuszt rendez a városban - jelentette ki a sajtónak Adrian Nastase kormányfő. /Ördög I. Béla-Nánó Csaba: Rendőrök kísérték be Funart a kihallgatásra. Erőszakos jelenetek a polgármesteri hivatalban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

2001. június 23.

A kolozsvári Állami Magyar Színház 2000-2001-es évadja már májusban véget ér, ezután következett egy olyan turné, amely a színház egyik leghosszabb kiszállása volt. Minderről Tompa Gábor, a kolozsvári magyar színház igazgató-főrendezője számolt be. A vajdasági és a szlovákiai turné 18 napig tartott, majd jött a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja és a pécsi Országos Színházi Találkozó. Közel egy hónapig voltak úton. Más jelentősége volt ennek a turnénak, mint a hosszúságában ehhez hasonlítható több mint öthetes nagy-britanniai kiszállásnak, amely a színháznak a legnagyobb nemzetközi elismerést hozta meg. A 200 éves erdélyi színjátszás történetében először indulhatott egy társulat ilyen jelentős nyugati turnéra. Sok meghívást kaptak, s így jutottak el Franciaországba, Finnországba, Spanyolországba, Németországba, Lengyelországba és más országokba. - Visszatérve a mostani alkalomra: olyan magyarlakta határon túli területeket jártak be (Délvidéket és Felvidéket), ahova eddig még nem jutott el erdélyi társulat ilyen turnéval. Mindezt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatása tette lehetővé. Tompa szerint köszönetet kell mondani Elekes Botondnak, a Határon Túli Magyarok Hivatala főosztályvezetőjének, illetve Rockenbauer Zoltán miniszternek, ők szorgalmazták, hogy társulatuk induljon erre a turnéra. Vajdaságban útjuk állomásai Nagybecskerek, Kikinda, Zenta és Újvidék voltak. Szabadka, sajnos, kimaradt. A felvidéki előadások színhelyei: Kassa, Rimaszombat, Dunaszerdahely és Komárom. Újvidéken már járt 1990-1991-ben a kolozsvári magyar társulat. A nagybecskereki színház szerb társulat, de mellette működik egy magyar nyelvű Madách-kör, melynek lelkes vezetője, Izelle Károly fogadta a kolozsváriakat. - Tompa Gábor 1995 óta nem járt a kisvárdai fesztiválon, most viszont részt vett a társulat is. - Végül Tompa Gábor arról is tájékoztatott, hogy jelenleg a kolozsváriak egy része Sepsiszentgyörgyön vendégszerepel. - Ez része annak a bérletcsere-egyezménynek, amely most már évek óta tart a kolozsvári magyar és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház között. /Nánó Csaba: A kolozsvári Állami Magyar Színház rendkívüli turnéja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

2001. június 25.

Jún. 24-én, vasárnap tartották Magyardécsén a falutalálkozót és a cseresznyemajálist. Fekete János magyardécsei református lelkész köszöntötte a falu lakóit, a magyarországi vendégeket és a meghívottakat. A magyardécsei óvodások és iskolások hagyományőrző műsort mutattak be. Az idősek dalárdájának fellépése után Márton Árpád tanár a település történetéről tartott előadást. /Nánó Csaba: Ünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

2001. július 9.

1974-ben írta Szilágyi Domokos Magyarok című versét, Nánó Csaba úgy tudja, hogy csupán 1990 után jelent meg nyomtatásban. Szilágyi Domokos ebben az időben nagyot csalódhatott nemzetében, a magyarságban, főleg az erdélyiben. Akkoriban kezdődött az első kivándorlási hullám: a művészetek jeles személyiségei hagytak itt csapot-papot a diktatúra miatt, amely lassan, de biztosan megpróbálta beolvasztani a magyarságot. A költő nemzetféltésből írta versét. Félt, hogy "nyomunk a szél porral befújja". A cikkíró, Nánó Csaba szerint a vers alapjában megrengette volna a magunkról alkotott, olykor túlzottan optimista, szivárványszínű képet. "Az RMDSZ-vezetők hurrá-optimizmusa magukról és munkájukról még manapság is sok embert megtéveszt." Az RMDSZ és az egyház között mélyül az ellentét. Egyes egyházi személyiségek "néha lelkészhez méltatlan kirohanásokat intéznek olyan személyek ellen, akikkel együtt kellene működniük. Még nagyobbak a bajok ott, ahol belső viszályok bomlasztják a csöppnyi szórványmagyarságot. Nagyobb gondot okoznak az olyan publicisták, akik övön aluli ütésekkel járatják le nemzetüket. Az oktalan ember saját magát űzi ki a társadalom perifériájára. (Ez történt az öngólt lőtt Tamás Gáspár Miklóssal is)." /Nánó Csaba: Nyomunkban a szél... = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

2001. szeptember 25.

Az Ifjúsági és Sportminisztérium, más intézményekkel karöltve, nagyszabású felmérést készít a Kárpát-medencében élő magyar, illetve más nemzetiségű fiatalok életkörülményeiről. A sajtótájékoztatón dr. Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter elmondta: igen hasznosnak bizonyult a tavaly lefolytatott Ifjúság 2000 nevet viselő program, amelynek keretében a magyarországi fiatalok - 15 és 29 év közöttiek - szociális, gazdasági és oktatási helyzetét mérték fel. A miniszter kijelentette: büszke a sikerre, mivel az egy-két évtizeddel ezelőtt megfogalmazott igénynek sikerült eleget tenniük. Deutsch Tamás szerint a most életbe lépő program 80 év után először nyújt átfogó képet a környező országok kisebbségben élő magyar ifjúságának életéről. A munkát idén ősszel kezdik el, és előreláthatólag 2002 márciusában fejezik be. Fábri István, a kutatás vezetője a vizsgálat témaköreit (pl. a határon túli magyar fiatalok társadalmi mobilitása, a családi helyzet, oktatás, munkaerő-piaci jellemzők, életmód, vallásosság, kulturális fogyasztás, stb.) ismertette. A felmérésre a Felvidéken, Kárpátalján, a Vajdaságban és Erdélyben egyazon időben kerül sor. Erdélyben kb. 2000 magyar, illetve 800 román nemzetiségű fiatalt kérdeznek. A magyarországi kutatók munkáját Romániában a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Szociológiai Tanszéke, valamint a KAM Regionális és Antropológiai Kutatások Központja segíti. /Nánó Csaba: Felmérés a Kárpát-medencei fiatalok helyzetéről. 2000 magyar és 800 román fiatalt kérdeznek meg Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

2001. december 4.

Színházi vita: Többen közös nyilatkozatukban kiálltak a színház vezetősége mellett, magukat színház- és művészetpártoló értelmiséginek nevezve. Az utóbbi időben a színházhoz is mindenki ért. A színház művészet, kellő nyitottsággal kell közeledni hozzá. "Tradíciónak álcázott múltbeli irányzatokat, egyéni emberi gyarlóságokat, politikai programokat és megannyi más, a kortárs művészettől idegen elveket kérnek számon rajta - ezáltal épp lényegétől, színház mivoltától fosztva meg." - olvasható közös nyilatkozatukban. A közönség igényeit egyszerre kielégíteni majdhogynem lehetetlen, és nem is kell hogy az egyetlen intézmény célja legyen. Az elmúlt években - egyes produkciók sikerületlensége, kudarca ellenére is - a kolozsvári színház stúdió- és nagyszínpadi előadásai kiemelkedő művészi színvonalúak, élményszámba menőek voltak. A színházzal kapcsolatban kialakult sajtó-vita "többszörösen ártalmas", hangsúlyozták. Árt a művészeknek, árt az olvasónak/nézőnek, és nem utolsósorban árt a sajtónak. Az aláírók: Bodó A. Ottó /Sepsiszentgyörgy/ színikritikus, egyetemi tanársegéd, Balázs Imre József /Székelyudvarhely/ szerkesztő, Bíró Béla /Sepsiszentgyörgy/ színikritikus, egyetemi adjunktus, Prof. Bokor Péter író, rendező, egyetemi tanár, Darvay Nagy Adrienne /Budapest/ színháztörténész, színikritikus, színházi szakíró, Demény Péter író, Fazakas Annamária programfelelős, Józsa István egyetemi adjunktus, Kántor Lajos kritikus, főszerkesztő, Kelemen Attila szerkesztő, Ketesdy Beáta újságíró, rovatvezető, Kötő József színháztörténész, egyetemi docens, Nagy Enikő /Sepsiszentgyörgy/ színikritikus, szerkesztő, Nagy Zsolt művészetpártoló értelmiségi, Nánó Csaba újságíró, Páll Zita kritikus, Sipos Géza újságíró, Stracula Attila /Marosvásárhely/ kritikus, az UNITER tagja, Szabó Anikó informatikus, Szilágyi N. Zsuzsa bölcsész, szerkesztő, Valádi István színikritikus, főszerkesztő-helyettes, Varga Anikó egyetemi hallgató, Varga P. Ildikó egyetemi gyakornok, Zágoni Balázs filmkritikus, szerkesztő, Salat Lehel színész, egyetemi tanár, továbbá több színész. /A színházért mint művészetért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2001. december 28.

Színházi vita. Jancsó Miklós színművész pamfletje (Moszkva téri színház, Szabadság) indulatokat kavart a kolozsvári színház körül, a vitának se vége, se hossza. A vita mindinkább személyeskedéssé válik, jelezte Nánó Csaba. /Nánó Csaba: A gramofon-szindróma avagy: színház lett az egész Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

2002. január 31.

Jan. 29-én a Duna tévé vezetősége bejelentette, hogy megkezdődött az Illyés Közalapítvány pályázatán nyertes Kárpát-medencei tudósítói állomáshelyek és stúdiók technikai felszerelése, így januártól már hat ország 18 városában, összesen 21 tudósítói pont alkotja a határon túli közszolgálati televíziós hírhálózatot. Pekár István, a Duna Tv elnöke kifejtette: az 1992-ben létrehozott adó volt az első, amely kimondottan a határon túli magyarságot is megcélozta. Elsődleges szempont volt a magyarság együvé tartozásának éreztetése, a határon túli magyar kultúra megőrzés és az anyanyelv ápolása. Szeretnék elérni, hogy naponta érkezzenek tudósítások a Kárpát-medencében kialakított tudósítóhálozattól. A kezdeményezéshez csatlakozott a Magyar Közszolgálati Rádió is. Remélhetőleg mihamarabb sikerül együttműködési szerződést kötniük a Magyar Televízióval. A több, mint 300 millió forint értékű digitális technika (kamerák, montírozók, stúdió felszerelések stb.), valamint a Székelyudvarhelyre és Budapestre telepített műholdas jeltovábbító berendezések lehetővé teszik, hogy a Duna Tv minden eddiginél nagyobb számban és minőségben fogadja a határon túli magyarság életéről szóló tudósításokat, riportokat. Jó kezdeményezésnek bizonyult a hat Kárpát-medencei város főterén (Rozsnyón, Beregszászon, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Szabadkán) felállított Duna Tv kamera, amely előtt bárki szabadon kifejthette véleményét a kedvezménytörvényről. A sorozat folytatódik Csíkszeredában, Lendván, Gyergyószentmiklóson és Újvidéken. – A végső cél, hogy minden magyarlakta településen legyen legalább egy tudósító, aki naprakészen és folyamatosan küldené az információkat az ottani történésekről. Az információk gyorsabb terjesztése érdekében Esemény Előzetes programot állítanak össze, egyelőre hetente, majd naponta. Ugyanakkor szeretnének létrehozni egy havi előzetest is, amelyből az újságírók értesülhetnek az adott hónap legérdekesebb műsorairól, filmjeiről. A Duna Tv-nek jelenleg 40-45 tudósítója van, de a közeljövőben mintegy 70-75 embert szeretnének bevonni a hálózatba. /Nánó Csaba: Kiépült a Kárpát–medencei Tudósítóhálózat. A Duna Tv újabb kezdeményezése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

2002. február 14.

A keresztény értékrend és a média kapcsolatáról szerveztek konferenciát a hét végén Sepsiszentgyörgyön. A Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület és az Erdélyi Magyar Zenetársaság a rendezte meg az egyház szerepvállalását elemző konferencialánc részeként a tanácskozást. Az előadások zömét médiaszakemberek tartották: a sepsiszentgyörgyi Bíró Béla, a budapesti Nánó Csaba, a kolozsvári Gábor Dénes, Lőrincz Emese, Sándor Krisztina és Farkas Imola. Márton Árpád parlamenti képviselő előadása A keresztyén értékek az RMDSZ programjában és cselekvésében címet viselte. A tanácskozás a környék egyházi vonatkozású látványosságai megtekintésével folytatódott. Illyefalva példája messzeföldön ismert. Kató Béla református tiszteletes, jelenlegi püspökhelyettes majdnem a semmiből teremtett ifjúsági keresztény központot, helyreállította a templomerődöt, felújította a templomot. Alsócsernátont példázza, hogy egyetlen ember, Haszmann Pál meg tudta alapozni egy egész térség hírnevét. Jelenleg a Székely Nemzeti Múzeum önálló részlegeként működő alsócsernátoni múzeum alapítója nevét viseli. /Sarány István: Háromszéki szellemi séta. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./

2002. július 9.

Magyarország választott miniszterelnöke megbukott! Erkölcsileg nullával egyenlő, becsülete, emberi tartása, szavahihetősége elúszott, állapította meg Nánó Csaba. Jún. 18-án kiderült: Medgyessy Péter hazudott. Hazudott tízmillió magyar állampolgárnak, s becsapott még ötmillió magyart. A D-209-es elvtárs először tagadta az okmány hitelességét, majd kijelentette: ha a belügyminisztérium tisztje volt, titoktartás kötelezi. Másnap Medgyessy Péter elismerte, bizony ő a D-209-es SZT-tiszt. Medgyessyt berendelték az SZDSZ székházába, ajánlottak neki: bevallja, hogy a Belügyminisztérium fizetett, szigorúan titkos tisztje volt, ennek fejében a koalíció elterelő hadműveletbe kezd: kérni fogja az egész III/III-as ügyosztály iratainak nyilvánosságra hozatalát. Medgyessy egy kereskedelmi televíziós csatornának nyilatkozott: ő hős volt ebben az embertelen gépezetben, hiszen a Pénzügyminisztérium titkait védte... a KGB-től (!?). Ez nevetséges. Emellett két egykori átvilágító bíró, Tarr György és Gondos András, akik évekig vizsgálták a III-as főcsoport tevékenységét, kijelentették: a különböző III-as ügyosztályok között elmélyült munkakapcsolat volt, egyik sem létezhetett a másik nélkül. Belovai István volt SZT-tiszt szerint az iratok másolatai Moszkvában még megtalálhatók. Rozgonyi Ernő, a D-209-es volt pénzügyminisztériumi munkatársa elmondta, senkinek eszébe sem jutott, hogy Medgyessy belügyis tiszt. /Nánó Csaba: Medgyessy, a D-209-es. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 9./

2003. január 6.

Január 3-án ünnepelte 75. életévét László Gerő színművész, a Kolozsvári Állami Magyar Színház egyik legjelentősebb egyénisége. 200 szerep és 180 főszerep van mögötte, 53 évet töltött a színpadon. /Nánó Csaba: László Gerő színművész 75 éves. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2006. október 21.

Az 1956-os magyarországi forradalom erdélyi vonatkozású eseményeire emlékeztek írók, költők a marosvásárhelyi Bernády-házban, a Látó című irodalmi folyóirat októberi számának bemutatója alkalmával. Gálfalvi György, a Látó főszerkesztője emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi folyóirat elődje, az Igaz Szó, az ’50-es években jelentős szerepet játszott a magyarság irodalmi-politikai életében. „Csalódott vagyok, mert nincs kinek átadni a megemlékezés hagyományait, az ünnep jelentősége elszürkült, átszövi a politika hálója” – jelentette ki Pomogáts Béla, akit hat hónapra internáltak a forradalom leverése után. Buda Ferenc Kossuth-díjas költő, aki egy évet töltött rácsok mögött, ’56-os vonatkozású verseiből olvasott fel. A hét év börtönbüntetést letöltött, Kolozsváron élő Dávid Gyula irodalomtörténész rámutatott: „Válaszút nem volt. Amikor mindannak, amiről meg voltam győződve, az ellenkezője ment végbe, csak olyan mértékig illeszkedtem be a kint talált világban, amennyire tisztességgel és a magam korábbi eszményeihez híven tehettem”. Viski András író, költő, dramaturg úgy érzi – bár 1957-ben született –, megfogantatása pillanatában a forradalom gyermeke lett. Édesapját, Viski Ferenc református lelkészt, feleségével és hét gyermekével együtt, mint „horthysta, felforgató elemet”, a román Gulágra száműzték. Kántor Lajos irodalomtörténész a korabeli lapok, folyóiratok tematikáját ismertette, kiemelve, hogy az „új Korunkért” emelt szót Gáll Ernő, Veres Péter, Szentimrei Jenő és Turnovszki Sándor. Kántornak az a véleménye, hogy egykori tanárának, Szabédi Lászlónak az öngyilkossága visszavezethető az 1956-os eseményekre is. – Ötvenhat hősei lassan mind elmennek közülünk, a legendás pesti srácok is közelítenek hetvenedik életévükhöz – idézett könyvéből a magyarországi Kozma Huba. Ő Pongrátz Ödönről, a Corvin köz főparancsnokának, Pongrátz Gergelynek a bátyjáról jelentetett meg nemrégiben könyvet. „Ödön vette föl az öccse kezéből kiesett lyukas zászlót, hazaköltözött Amerikából, és most már ő fogadja a Kiskunmajasi Ötvenhatos Múzeum látogatóit...”. Páll Lajost 1956-ban hat év börtönre ítélte az akkori hatalom. Versei híven tükrözik a rabság szenvedéseit, megaláztatásait. /Nánó Csaba (Marosvásárhely): Látó-bemutató és emlékezés ’56-ra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-75




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998