udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 237 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 211-237
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Pál Péter

1992. június 13.

A Lakatos Demeter Egyesület legfontosabb céljának tartja az anyanyelvi kultúra ápolását és terjesztését. A moldvai csángómagyarok szószólói és cselekvő segítői kívánunk lenni. Ezekkel a szavakkal nyitotta meg Budapesten, a Néprajzi Múzeumban jún. 11-én Lakatos Demeter csángó költő harmadik posztumusz kötetének bemutatóját Benda Kálmán történész. Lakatos Demeter Búcsú az ifjúságtúl /Áramlat Kiadó, Budapest, 1992/. Az előszót a nemrég elhunyt Domokos Pál Péter néprajzkutató írta, a kötet szerkesztője Libish Győző. A bemutatón Halász Péter, az egyesület elnöke és Beke György beszámoltak Lakatos Demeterhez fűződő emlékeikről. /Búcsú az ifjúságtúl. = Új Magyarország, jún. 13./

1992. június 26.

1940-ben a bukovinai székelyek államközi szerződéssel hazatérhettek. Velük Magyarországra települt több mint száz moldvai csángó család. Egyházaskozár lakosságának zömét ők képviselik, mondta el Halász Péter, a Lakatos Demeter Egyesület /Budapest/ titkára. Az 1991/92-es a második tanév, hogy csángó diákok tanulhatnak a Nemzetközi Előkészítő Intézetben /Budapest/. Most csángó diákok érkeztek nyaralni Egyházaskozárba. Elénekelték csángó himnuszt, ezt a múlt században keletkezett éneket, melyet 1990-ben a Csángó Szövetség avatott himnusszá /Csángó magyar, csángó magyar,/ Mivé lettél, csángó magyar?/, Ágról szakadt madár vagy te,/ elvetedve, elfeledve!/?/ Egyházaskozár népi együttese Domokos Pál Péter nevét vette fel, ezzel is tisztelegve emléke előtt, mert ő a moldvai csángók kultúrájának feltárását tartotta életcéljának. /Galgóczy Zsuzsa: ?Ott vagyand egy nod szip ország? Csángó diákok Egyházaskozáron. = Heti Magyarország (Budapest), jún. 26./

1993. március 4.

Márc. 4-én, halála első éves évfordulóján emléktáblát helyeztek el Csíkszeredában, a Márton Áron Líceumban, hajdani iskolájában Domokos Pál Péternek. Az avatási ünnepségen a Csíkszeredában tanuló hatvan moldvai csángó énekelt, tisztelegve a moldvai csángók kutatójának emléke előtt. /Záróra rovar. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6-7./

1993. március 5.

Ősz Erőss Péter /Sepsiszentgyörgy/, a Csángó Magyarok Szervezetének volt tiszteletbeli elnöke, a Moldvai Magyarság szerkesztője elmondta, milyen áldozatos munkát végez Atzél Endre: az ő érdeme ezer moldvai csángó jelenléte Budapesten, a pápalátogatáskor, a száz csángó eljutása Domokos Pál Péter temetésére, ő segített szálláshoz nagyon sok moldvai csángót. Nincs értelme az ellenségeskedésnek, hangsúlyozta. A vádaskodásokról elmondta, hogy a bákói gyűlésen kikezdték Erőss J. Pétert, mondván, eltulajdonított dolgokat, azt is mondták, hogy hazudott. Ő pedig, ahelyett, hogy tisztázta volna magét a súlyos vádak alól, lemondott. Erőss az új elnöknek, Bartosnak sem volt hajlandó hosszú időn át elszámolni. - A csángók szervezetének a jövőben Moldvában kell működnie, fejtette ki véleményét Ősz Erőss Péter. /Bíró Béla: Marhacomb a szegen. = Brassói Lapok, márc. 5./

1993. április 15.

A Julianus Alapítvány székhelyére, Csíksomlyóra hívta tanácskozásra a hasonló célokért munkálkodó "szórvány-alapítványokat". Megjelentek a Beszterce Művelődési Alapítvány, a kolozsvári Diaszpóra és Kallós Alapítvány, a dési Kádár József Művelődési Társaság, a csíkszeredai Domokos Pál Péter Alapítvány, valamint a budapesti Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány vezetői, képviselői. A résztvevők ismertették tevékenységüket, terveiket. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az alapítványok tevékenységében sok hasonló elem van. Szükség van a tervek egyezetésére, koordinálására. Megállapodtak, hogy a jövőben negyedévenként találkoznak. Csíkszeredában információs irodát nyitnak /vezetője Székedi Ferenc/. Az alapítványok bekapcsolódnak a Diaszpóra Alapítvány által elkezdett felmérő munkába. /Birtók József: Szórványokról - Csíkszeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

1993. május 28.

Idén Gyergyóremete látta vendégül a tavaly Gyergyószentmiklóson újjáélesztett Domokos Pál Péter kórustalálkozót. Páll Ibolya gyergyószentmiklósi zenetanárnő szerint az idei színvonalasabb volt. Több mint 400 dalos gyűlt össze. /Bajna György: Vándorkórus-találkozó Remetén. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 28./

1993. június 26.

Budapesten, a Vigadóban jún. 28-án In memoriam Domokos Pál Péter címmel lesz emlékezés. A bevezetőt Csoóri Sándor mondja és a műsorban azok vesznek részt, akik szellemiségben közel álltak Domokos Pál Péterhez. Ferenczi Éva énekesnő a műsor fő szervezetője előadóként is közreműködik. Elmesélte, hogy apját még tanította Domokos Pál Péter Csíkban, ugyanis erdélyi származású a család. Ő is jól ismerte Domokos Pál Pétert. Fellép többek között Budai Ilona, Kóka Rozália, Kallós Zoltán, Sebő Ferenc, Faragó Laura, mind Péter bácsi szellemiségének hordozói. Annak idején Domokos Pál Péter előadásain zsúfolásig megtelt az Egyetemi Színpad. Ő támogatta és segítette Lakatos Demeter csángó költő verseinek kiadását. /f. l.: In memoriam Domokos Pál Péter. = Új Magyarország, jún. 26./

1993. július 1.

Budapesten, a Vigadóban emlékeztek a moldvai csángók tudós kutatója, Domokos Pál Péter életművére. A zsúfolásig megtelt teremben nagy érdeklődést váltott ki a Novák Ferenc által rendezett műsor. Próza, ének, hangszeres muzsika, tánc fonódott egybe. Az első részben eredeti csángó előadók szólaltatták meg saját kultúrájukat. Beszélt Kallós Zoltán, mesét mondott Kóka Rozália, énekelt Budai Ilona, Sebestyén Márta, Faragó Laura, Sebő Ferenc és Ferencz Éva. Csoóri Sándor bevezetőjében felvázolta Domokos Pál Péter életútját. /Fábián László: Csángó kultúra ? magyar kultúra. = Új Magyarország, júl. 3./

1993. november 5.

Folytatódott az emlékezés Venczel Józsefre. Nov. 4-én emléktáblát lepleztek le Csíkszeredán, a Márton Áron Gimnáziumban. Majláth Gusztáv püspök, Márton Áron püspök, Domokos Pál Péter márványba faragott neve mellett ezután az ő neve is ott áll. Nov. 5-én Csíkszeredán a Csíki Székely Múzeumban kortársak emlékeztek rá, majd Venczel József emlékkiállítás nyílt. Nov. 6-án tudományos ülésszakot fognak rendezni. /Takács Éva: Venczel József emlékünnepségek. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./

1993. december 1.

Székelyhídi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke felvázolta a kezdetet. Az Erdélyi Szövetség 1988-ban született, Domokos Pál Péter és Köteles Pál alapította. Akkor Magyarországon és Romániában diktatúra volt. Az Erdélyi Szövetség akkor feladatának tartotta hogy az erdélyi magyarság helyzetét, igényeit közvetítse Nyugat-Európa felé. Az 1989-es változás után úgy látták, hogy nem szabad az erdélyi magyarság helyett gondolkodni. Akkor alakult ki az Erdélyi Szövetség jelszava, hogy mindent az erdélyi magyarságért, de semmit nélkülük. Az Erdélyi Szövetség ma már az Erdélyhez kötődő csoportok, emberek szervezete. Eddig három egri tanácskozást szerveztek, mindhárom Erdély jelene és jövője címet viselte. Az 1993-as egri tanácskozáson a 220 résztvevő közül több mint hetvenen jöttek Erdélyből. Az egri tanácskozáson a belső önrendelkezésről volt szó és a kettős lojalitásról. /Tavaszi Hajnal: Mindent az erdélyi magyarságért, de semmit nélkülük. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 1./

1994. január 15.

Első esztendejét zárja a Diaszpóra Alapítvány, ismertette munkájukat Vetési László lelkész. Céljuk: a szórványmunka szervezése, végzése, segélyszolgálat, ifjúságmentés, tudományos- és statisztikai felmérések, gyermek, ifjúsági és evangelizációs táborozások. Terveik között szerepel az összes magyar templom, műemlék felmérése, a szórványközösségek felmérése. Árpádkori templomok állnak üresen. A legsürgetőbb feladat a négy lélekkel maradt magyarigeni templom megmentése. Segítség a Román Televízió magyar adásában elindított Juhaimnak maradékát összegyűjtöm című szórványsorozat. A szórványalapítványok 1993-ban Csíksomlyóban együttműködési tanácsot hoztak létre, hogy összehangolják tevékenységüket. A Julianus Alapítvány Székelyföld szellemi erőit mozgósítja, a Szórvány Alapítvány /Temesvár/ elméleti kutatást végez, a Beszterce Művelődési Alapítvány a régió iskolai és egyéb segélynyújtását vállalta, a Domokos Pál Péter Alapítvány a csángókérdéssel foglalkozik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

1994. május 10.

Györgydeák Lajos plébános, a Domokos Pál Péter Alapítvány vezetője elmondta, mennyi figyelmet, megértést kíván a moldvai csángó gyermekek erdélyi iskoláztatása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

1994. november 13.

Október utolsó napjaiban Magyarországon, Újkígyóson rendezte meg második tudományos ülését a Lakatos Demeter Egyesület. Az első ülés 1991-ben volt, Budapesten. Az ott elhangzott előadások kötetben is megjelentek. /"Megfog vala apóm szokcor kezemtül..." Tanulmányok Domokos Pál Péter emlékére /Lakatos Demeter Egyesület, Budapest, 1993./. A mostani ülésen Halász Péter, az egyik legeredményesebb mai csángókutató, Gazda József /Kovászna/, több csángó kötet szerzője és Czeizel Endre volt az előadók között. Czeizel Endre munkatársaival megvizsgálta az egyik "legcsángóbb" falu, Egyházaskozár lakosságát. Megállapították, hogy a csángók közelebb állnak a finnekhez és az irániakhoz, mint más magyar közösségek a Kárpát-medencében. "Európában ritka az ilyen tiszta népcsoport" - állapította meg Czeizel Endre. Megemlékeztek a névadóról, Lakatos Demeter csángó költőről, aki húsz éve halt meg. /Új Ember, nov. 13./ Az emlékülés október 28-30-a között volt Újkígyóson.

1995. május 10.

Domokos Pál Péter 1935-ben a Gyergyói-medence gyermekkórusainak ösztönzésére kórusvetélkedőt szervezett, amelynek vándorzászlója mindig a legjobb kórusnál maradt. 1992-ben Gyergyószentmiklóson újraindították ezt a kezdeményezést, Domokos Pál Péter Kórustalálkozó néven, 1993-ban Gyergyóremetén, 1994-ben Ditróban, idén pedig Gyergyóalfaluban rendezték meg, ahol 13 kórus lépett fel. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./

1995. július 2.

Csíksomlyón júl. 2-án tartották meg az Ezer székely leány napját. Domokos Pál Péter javaslatára 1931. júl. 7-én hívták először Csíksomlyóra a székely lányokat, hogy figyelmeztessék őket arra az örökségre, amelyet ezen a vidéken legteljesebben Csíksomlyó hordoz. A néphez, a viselethez, a hithez és az erkölcshöz való ragaszkodás parancsát akarták felidézni a székely ifjúságban. A hagyomány szerint az ünnepség a csíksomlyói kegytemplomban szentmisével kezdődött, majd a somlyói nyeregben felállított szabadtéri színpadon folytatódott. Idén elsősorban a Maros megyei fiatalok mutatták be viseletüket, dalaikat, táncaikat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8-9./

1995. november 2.

A Bethlen Gábor Alapítvány nov. 2-án tizedik alkalommal ítélte oda jeles közép-európai személyiségeknek a Bethlen Gábor-díjat, melyet ezúttal Kiss Ferenc budapesti irodalomtörténésznek, Lászlóffy Aladár kolozsvári költőnek és a Dél-Tirolban, Bozenben élő dr. Christoph Pan professzornak, a FUEV elnökének adományoztak. A Bethlen Gábor Alapítvány gondolatát Illyés Gyula vetette fel 1979-ben, amikor Magyarországban jogi személyként még egyetlen alapítvány sem létezett, emlékezett a kezdetre Márton János, az alapítvány kuratóriumának elnöke. 1979-ben Illyés kezdeményezésére hatvanöt író, tudós, művész, orvos, mezőgazdász határozta el az alapítvány létrehozását, amelyhez hamarosan huszonegy közéleti személyiség csatlakozott. A jóváhagyásra azonban évekig kellett várni, az engedély csak 1985-ben született meg, ekkor megalakult a kuratórium, tagjai voltak: Juhász Gyula történész, Király Tibor jogász, Kiss Ferenc irodalomtörténész, Szabó Sándor orvos, Vekerdi József tudománytörténész, az elnöki tisztet Márton János töltötte be. Később bővült a kuratórium többek között Für Lajossal, Kodolányi Gyulával, az alapítvány titkára Nagy Gáspár. Az induláskor az alapító összeget Illyés Gyula, Csoóri Sándor, Kodály Zoltánné és Németh Lászlóné ajánlotta fel. Az alapító levél szerint azokat az vállalkozásokat akarták támogatni, "melyek a magyarság történelme során felhalmozott értékeit tudatosítják, hitelesen értelmezik, őrzik és gyarapítják, s amelyek e térség népeinek megbékélését elősegíthetik." Az eddig díjazott harmincnégy személyből mindössze hat magyar állampolgár. A külföldi díjazottak kétharmada határokon kívül élő magyar kisebbségi. Az első díjat 1986-ban Domokos Pál Péter kapta, aki a moldvai csángók kutatásában alkotott maradandót, Szabó T. Attila kolozsvári nyelvészprofesszor, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár összeállítója posztumusz díjazott. Díjazott volt még többek között Sütő András marosvásárhelyi, Dobos László, Turczel Lajos, Koncsol László pozsonyi, Borbándi Gyula németországi író, Szőcs Géza kolozsvári és Sulyok Vince oslói költő. A határon túli magyar politikusok közül megkapta a díjat az erdélyi Király Károly, a felvidéki Duray Miklós és Janics Kálmán, a könyvkiadók közül Püski Sándor, illetve a németországi Molnár János. A nem magyar díjazottak között van Marius Tabacu kolozsvári román műfordító. - Az alapítvány más díjakat is kiad, így a Márton Áron-díjat, melyet eddig 23 személy, illetve 24 szervezet vehetett át. 1990 óta létezik a Tamási Áron-díj, ezt eddig többek között Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténész, a vajdasági hertelendyfalvi Tamási Áron Székely-Magyar Egyesület, Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténész vehette át. A dr. Menzel Katalin orvosi ösztöndíjat eddig közel száz, határokon túlról érkezett magyar orvostanhallgató kapta, akik továbbképzésre érkeznek. /Magyar Nemzet, nov. 3./

1996. január 31.

Csíkszeredában hetek óta folyik a szoborvita, hogy ki készítse el a városban felállítandó Márton Áron-szobrot. A városban alig van szobor /csak a román katona és a fáktól elrejtett Petőfi-Balcescu kettős/. A csíksomlyói kegytemplom elé Domokos Pál Péter szobrát tervezik, ezért Márton Áron szobrát a csíkszeredai katolikus templom elé szeretnék felállítani. Borbély Gábor csíkszeredai főesperes Szervátiusz Tibort kérte fel egészalakos szobor elkészítésére, aki ezt nem vállalta, helyette felajánlotta saját, készen álló Márton Áron mellszobrát. A polgármesteri hivatal szoborbizottsága viszont nagyobb, andezitből készült szobor mellett döntött, melyet a város főterén állítanának fel, és a pályázaton csak helyi művészek vehetnének részt. Azt ajánlották, hogy a felajánlott Szervátiusz-szobrot máshová helyezzék el. Csíkszereda polgármestere Budapestre utazott, hogy Szervátiustz Tiborral tárgyaljon, engedélyét kérve a szobor máshol való felállítására. A polgármestert a művész felesége fogadta, aki elutasító hangnemet használt, törpéknek nevezte a szoborbizottságot. /Székedi Ferenc: Kis vita, nagy szobor, nagy vita, kis szobor? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

1996. április 19.

Csíkszeredában, az általa alapított múzeumban, a Csíki Székely Múzeumban szimpóziumon emlékeztek meg a száz éve született Vámszer Gézáról /Nagyszeben, 1896-Kolozsvár, 1976/. Vámszer Géza 1929-ben került Csíkszeredába, ahol a tizenkét éve át a város helyi közművelődési tevékenységének egyik vezéralakja lett, miközben a főgimnáziumban nemzedékek sorát nevelte a népművészet szeretetére, a hagyományok ápolására. Domokos Pál Péterrel és a festő Nagy Imrével együtt 1930-ban ő létesítette azt a közgyűjteményt, amely a későbbi múzeum alapját képezte. Vámszer Géza 1941-től haláláig Kolozsváron élt, ahol Csíkban készült gyűjtését dolgozta fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

1996. július 6.

Csíkszeredában júl. 6-án a csíksomlyói kegytemplom szomszédságában felavatták a moldvai csángók kutatójának, Domokos Pál Péternek a mellszobrát, Bodó Levente /Szentegyháza/ szobrászművész alkotását. Az egész alakos szobor csak távlati terv maradt. Beszédet mondott Tabajdi Csaba politikai államtitkár, aki a romániai magyarság legnagyobb erőforrásainak az autonóm személyiségek közösségépítő szerepét nevezte, Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke, Kötő József, az EMKE elnöke, Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere és a csíksomlyói születésű Fodor Imre, Marosvásárhely új polgármestere és Ősz Erőss Péter, a Csángó Szövetség vezetője, aki arról próbálta meggyőzni a magyar kormány illetékeseit, hogy a pápa magyarországi látogatásakor járjanak közbe: részesülhessenek a moldvai csángók is magyar nyelvű szentmisében. Délután a városban tartották a magyar népviseletek seregszemléjét, Borbély Ernő, a Csíki RMDSZ elnöke üdvözölte az erdélyi, az Ausztriából, Magyarországról, Felvidékről és más magyarlakta területekről érkezetteket, a Magyarok Világszövetsége, a magyar kormány, az RMDSZ vezetősége, alapítványok, egyházak képviseletében megjelent meghívottakat. Másnap a millecentenáriumi rendezvény Csíkszerdán az Ezerszáz Székely Leány Napjával folytatódott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8., /Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./ Csoóri Sándor beszédében méltatta Domokos Pál Péter nagyságát: "azzal, hogy eltávozott közülünk, csupán csak a munkáját szakította meg, de életművét nem fejezte be, mivelhogy ennek az életműnek az egész magyarság folyton alakuló szellemi életében kell kiteljesednie." Életművét nem ismeri az emberek többsége, sem Erdélyben, sem Magyarországon. Kevesen tudják, hogy mit tett a moldvai csángókért. "Nekem ő Juliánusz barát egyetlen, méltó utóda s megtestesülése, aki hétszáz év elmúltával nemcsak a leszakadt magyarokat keresi föl, hanem a történelmünkből kivált és elfelejtett történelmet is kihantolja." /Magyar Nemzet, júl. 6. - a szoboravatáson elhangzó beszédének szövegét előre közölték/

1996. július 6.

Bodó Levente elmondta, hogy Domokos Pál Péter egész alakos szobrát készítette el, azonban az öntés nem sikerült. A mostani szoboravatáson csak ideiglenes megoldásként került a szobor felső része a talapzatra. Amikor majd sikerül az öntés, felállítják az egész alakos szobrot. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./

1996. július 7.

Csíkszeredán tartották /júl. 6-7./ az Ezerszáz Székely Leány Napját, nagyon sok helyről érkeztek csoportok, hogy bemutassák szép népviseleteiket. Domokos Pál Péter kezdeményezte az Ezer Székely Leány Napjának megtartását. Borbély Ernő, az RMDSZ csíki területi szervezetének elnöke hangsúlyozta, hogy ezen az ünnepen végre nem veszteségeinket vesszük számba, hanem történelmileg dokumentálható ezerszáz éves ittlétünket a Kárpát-medencében. Tabajdi Csaba államtitkár kifejtette, hogy a gondok ellenére van ok bizakodásra, igenis van magyar jövendő. Jún. 7-én reggel kezdődött a csoportok felvonulása, az ünnepség Csíksomlyón folytatódott. A kegytemplomban tartott szentmise után a résztvevők a két Somlyó közötti nyeregbe vonult, ahol a Makovecz Imre vázlatai és Bogos Gábor csíkszeredai építész tervei alapján készült Hármashalom oltárt Borbély Gábor főesperes megszentelte. Az oltár a hármashalmot, a leveles koronát és a kettős keresztet tartalmazza, mindez az Árpád-házi királyok óta a magyarság szimbólumait jelképezi. Tabajdi Csaba államtitkár beszédében megállapította, hogy ez a legnagyobb magyar nemzeti oltár, amelyet most szenteltek meg. Csíksomlyó az egyetemes magyarság gyülekezőhelye, imahelye, ünnepi seregszemle-helye. A beszédek után kezdődött meg a csoportok bemutatója. A fellépők között voltak a moldvai csángók Külsőrekecsényből érkezett csoportja is. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./

1996. augusztus 23.

Márton Áron püspök születésének századok évfordulójára megjelent a Márton Áron Emlékkönyv /Glória Kiadó, Kolozsvár/, melyet Marton József egyháztörténész szerkesztett. A kiadványban kortársai, tanítványai, ismerősei - Jakubinyi György, Tempfli József, Reizer Pál, Domokos Pál Péter, P. Szőke János és mások ? vallanak róla. ? Megjelent Márton Áron Az egyházról című tanulmánya, amely gondosan kidolgozott, de a körülmények miatt a híveknek el nem mondott 20 beszédét tartalmazza. /Magyar Kurír (Budapest), aug. 23., 177. sz./

1996. augusztus 23.

Márton Áron püspök születésének századok évfordulójára megjelent a Márton Áron Emlékkönyv /Glória Kiadó, Kolozsvár/, melyet Marton József egyháztörténész szerkesztett. A kiadványban kortársai, tanítványai, ismerősei - Jakubinyi György, Tempfli József, Reizer Pál, Domokos Pál Péter, P. Szőke János és mások ? vallanak róla. ? Megjelent Márton Áron Az egyházról című tanulmánya, amely gondosan kidolgozott, de a körülmények miatt a híveknek el nem mondott 20 beszédét tartalmazza. /Magyar Kurír (Budapest), aug. 23., 177. sz./

1996. augusztus 24.

A moldvai magyarság kutatását foglalta össze Hatos Pál egyetemi hallgató. Az 1989-es események után hatalmas változások következtek be a moldvai csángó falvak életében is. Megszűnt a hermetikus elzártság, ugyanakkor megindult az archaikus kultúra felbomlása. A túlnépesedett falvakból, aki teheti Nyugat-Európába, vagy legalábbis Magyarországra megy munkát vállalni. Megindultak a kutatók, gyűjtők is Moldvába. Az 1991-es magyarországi pápalátogatásra áldozatos magyarországi szervezők segítségével sok csángó faluból érkeztek zarándokok, s ez az egész moldvai magyarság számára szakrális élménnyel egyenrangúnak tekinthető identitástényezőnek bizonyult. Az 1990 óta rendszeresen megtartott Jászberényi Csángó Fesztivál 1991-es rendezvényein Magyarország legfőbb közjogi méltóságai is megjelentek. A tisztán publicisztikai írások mellett tanulmánykötetek, tematikus folyóiratszámok foglalkoznak a moldvai csángókkal. Három csángókkal foglalkozó kötetet sorol fel az összefoglaló írója és ezeket recenzálja: a Domokos Pál Péter 90. születésnapján tartott tudományos ülés anyaga: "Megfog vala apóm szokcor kezemtül..." /szerk. Halász Péter, Budapest, 1993/, a II. Jászberényi Csángó Fesztivál alkalmából rendezett konferencia előadásai: "Moldovának szíp tájaind születtem..." /szerk. Péterbencze Anikó, Jászberény, 1993/, valamint a Néprajzi Látóhatár 1994/1-2. teljes egészében a moldvai magyarság kutatásának szentelt száma. /Protestáns Szemle (Budapest), 1995. 3. sz./

1996. augusztus 24.

A moldvai magyarság kutatását foglalta össze Hatos Pál egyetemi hallgató. Az 1989-es események után hatalmas változások következtek be a moldvai csángó falvak életében is. Megszűnt a hermetikus elzártság, ugyanakkor megindult az archaikus kultúra felbomlása. A túlnépesedett falvakból, aki teheti Nyugat-Európába, vagy legalábbis Magyarországra megy munkát vállalni. Megindultak a kutatók, gyűjtők is Moldvába. Az 1991-es magyarországi pápalátogatásra áldozatos magyarországi szervezők segítségével sok csángó faluból érkeztek zarándokok, s ez az egész moldvai magyarság számára szakrális élménnyel egyenrangúnak tekinthető identitástényezőnek bizonyult. Az 1990 óta rendszeresen megtartott Jászberényi Csángó Fesztivál 1991-es rendezvényein Magyarország legfőbb közjogi méltóságai is megjelentek. A tisztán publicisztikai írások mellett tanulmánykötetek, tematikus folyóiratszámok foglalkoznak a moldvai csángókkal. Három csángókkal foglalkozó kötetet sorol fel az összefoglaló írója és ezeket recenzálja: a Domokos Pál Péter 90. születésnapján tartott tudományos ülés anyaga: "Megfog vala apóm szokcor kezemtül..." /szerk. Halász Péter, Budapest, 1993/, a II. Jászberényi Csángó Fesztivál alkalmából rendezett konferencia előadásai: "Moldovának szíp tájaind születtem..." /szerk. Péterbencze Anikó, Jászberény, 1993/, valamint a Néprajzi Látóhatár 1994/1-2. teljes egészében a moldvai magyarság kutatásának szentelt száma. /Protestáns Szemle (Budapest), 1995. 3. sz./

1996. augusztus 29.

A csángóság lélekszámát megállapítani mindig is nehéz volt, annyit viszont tudunk, hogy a iasi-i egyházmegyéhez 300 ezer római katolikus hívő tartozik. Tánczos Vilmos kutatására alapozva Moldvában 60 ezren beszélnek még magyarul, nyilatkozta Erőss Péter, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége 1990. okt. 20-án alakult meg. Az első években több támogatást kaptak. Létrehozták a Domokos Pál Péter Alapítványt, amelynek kizárólagos célja a csángó magyar gyermekek taníttatása. A hazai és a magyarországi politikusoknak egységesen kellene fellépniük a moldvai magyarság megmaradása érdekében. A Vatikánnak is tennie kell valamit. "Az RMDSZ sem figyel kellőképpen mireánk" - panaszolta Erőss Péter. Nem kérdezik meg, mi a helyzet a közel 300 ezer moldvai magyar származásúval. Erdélyben körülbelül 7000 áttelepedett moldvai csángó él, de velük sem törődnek, a papok sem. Erdélyben húsz moldvai származású katolikus pap él, őket kellene olyan központokba helyezni, ahol nagyobb számban élnek áttelepedett csángók. A pusztinai hívek 200 aláírással ellátott beadványt nyújtottak be a iasi-i egyházmegyének, hogy magyar szentmiséket kérnek. Megoldás nem született, sőt a kérvényt sem volt hajlandó beiktatni az akkori vikárius, Druma Gheorghe. Ő kiszállt a faluba és megfélemlítette az aláíró híveket. A klézsei hívek szintén küldtek egy beadványt, de választ nem kaptak. A lészpediek még 1991-ben kérvényezték a magyar nyelvű misét, de őket megfélemlítették. A klézseiek idén a tanfelügyelőségtől kérték a magyar nyelv bevezetését az iskolába. Erőss Péter eredményről azonban nem tud beszámolni. /Kisgyörgy Réka: "Nem karitatív, hanem érdekvédelmi szervezet vagyunk." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./

1996. augusztus 29.

A csángóság lélekszámát megállapítani mindig is nehéz volt, annyit viszont tudunk, hogy a iasi-i egyházmegyéhez 300 ezer római katolikus hívő tartozik. Tánczos Vilmos kutatására alapozva Moldvában 60 ezren beszélnek még magyarul, nyilatkozta Erőss Péter, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége 1990. okt. 20-án alakult meg. Az első években több támogatást kaptak. Létrehozták a Domokos Pál Péter Alapítványt, amelynek kizárólagos célja a csángó magyar gyermekek taníttatása. A hazai és a magyarországi politikusoknak egységesen kellene fellépniük a moldvai magyarság megmaradása érdekében. A Vatikánnak is tennie kell valamit. "Az RMDSZ sem figyel kellőképpen mireánk" - panaszolta Erőss Péter. Nem kérdezik meg, mi a helyzet a közel 300 ezer moldvai magyar származásúval. Erdélyben körülbelül 7000 áttelepedett moldvai csángó él, de velük sem törődnek, a papok sem. Erdélyben húsz moldvai származású katolikus pap él, őket kellene olyan központokba helyezni, ahol nagyobb számban élnek áttelepedett csángók. A pusztinai hívek 200 aláírással ellátott beadványt nyújtottak be a iasi-i egyházmegyének, hogy magyar szentmiséket kérnek. Megoldás nem született, sőt a kérvényt sem volt hajlandó beiktatni az akkori vikárius, Druma Gheorghe. Ő kiszállt a faluba és megfélemlítette az aláíró híveket. A klézsei hívek szintén küldtek egy beadványt, de választ nem kaptak. A lészpediek még 1991-ben kérvényezték a magyar nyelvű misét, de őket megfélemlítették. A klézseiek idén a tanfelügyelőségtől kérték a magyar nyelv bevezetését az iskolába. Erőss Péter eredményről azonban nem tud beszámolni. /Kisgyörgy Réka: "Nem karitatív, hanem érdekvédelmi szervezet vagyunk." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./

1996. október 4.

Egyre több magyar gyermek jár román iskolába: amíg az 1992/93-as tanévben 57 ezer magyar gyermek járt román osztályokba, egy esztendő múlva a számuk már 64 648 volt. Különösen nehéz a szórvány helyzete. A Balázsfalvához tartozó Tür faluban 25 magyar gyermekből mindössze négye járnak anyanyelvű iskolába. Barabás István felteszi a kérdést, mit tesz a Szórványtanács? Mit tesz a Diaszpóra, a Bartók Béla, a Julianus, a Domokos Pál Péter Alapítvány és a sok egyéb alapítvány, amely a szórványmagyarság megmaradásáért harcol? Barabás szerint a válasz: tanácskoznak, konferenciákat, szimpóziumokat szerveznek, tudományosan fölmérik a szórvány helyzetét, és minden marad úgy, ahogy volt. A cikkíró felidéz néhány tanácskozást. 1994. jan. 22-23-án Nagyenyeden az RMDSZ Oktatásügyi Főosztálya megbeszélésének egyik napirendi pontja volt: "konkrét tervek kidolgozása a szórványkérdés megoldására". 1994 novemberében tisztújító közgyűlést tartott a Temes megyei RMDSZ. Oktatási bizottsága közölte: a megye magyar gyermekeinek csak 30 %-a tanul anyanyelvén, a 40 óvónőből 27 képesítetlen. A szórványtanács 1995. febr. 10-én rendezett tanácskozást Nagyenyeden, ahol Vetési László ismertette - ugyanúgy, mint egy évvel azelőtt - a szórványok helyzetét. Csávossy György A magyarságtudat a szórványban című előadásában kifejtette: "Ölbetett kezekkel a pusztulás vár ránk." Ekkor született meg az elhatározás a szórványtanács felállításáról, amely feltérképezi a tennivalókat. 1995. márc. 2-án Szórványgondok címmel nyilatkozatot közöltek a Romániai Magyar Szóban: "Erdély nagy részében kiszorulóban van a magyar nyelv", "csángósodásunk megállítása egyike legsürgősebb feladatainknak". "Egy olyan koordináló szervre is nagy szükség van, amely képes összehangolni az önkéntes, apostoli munkát a tudatos lélekmentéssel...". 1995. ápr. 1-jén újabb fórum volt, a Temes megyei RMDSZ tanácskozást szervezett Anyanyelvű oktatás a szórványban címmel. Közben tovább csökkent a magyar iskolát választó magyar tanulók száma. Alig egy héttel Temesvár után Kolozsváron összegyűltek a szórványszakértők, Bodó Barna ismertette a célkitűzéseket, Vetési László a szórványsorsról tartott előadást. 1995. aug. 29-én újra összeült a Szórványtanács. 1996. márc. 22-én Illyefalván, egy hét múlva Segesváron tanácskoztak. A tanácskozásokon ugyanazt állapítják meg, mint amit a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége minden évi konferenciáján bejelent, és amit az 1994-ben összeállított /és azóta végleg elfektetett/ A megmaradás esélye című helyzetfelmérés /Nagy F. István és Balla Júlia munkája/ kimondott: "A teljes felszámolás veszélye fenyegeti a szórványmagyarság magyar iskolahálózatát" és ezt számadatokkal igazolta. /Barabás István: "A cselekvés órája" egyre késik. A szórványmagyarság iskoláiban. = A Hét (Bukarest), okt. 4./

1996. december 7.

Újra háromnapos rendezvénysorozattal ünnepelte védőszentje, Szent Miklós püspök napjait Gyergyószentmiklós dec. 5-7-e között. A Tarisznyás Márton Múzeumban Balázs Miklós művészfotóiból nyílt kiállítás, a Szent Miklós templomban ünnepi szentmise volt a hagyományos búcsús körmenettel. A Figura Stúdiószínház tartott előadást, átadták a Korona-épületben az elkészült színháztermet, táncház is volt. A Domokos Pál Péter női kórus fellépett, megnyílt a Figura Galériában Domokos László budapesti képzőművész kiállítása, képei a honfoglalás kori magyarság öltözetét mutatták be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

1996. december 8.

Dec. 8-án Sepsiszentgyörgyön a belvárosi római katolikus templomban a Szent József plébánia műkedvelő színjátszói bemutatták Sombori Sándornak Domokos Pál Péter Rendületlenül című, Márton Áron püspökről szóló könyve alapján írt drámáját. A színművet László Károly színművész rendezte. A szerző, Sombori Sándor elmondta, hogy reformátusként meghajol a nagy püspök előtt. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 211-237




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998