udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 166 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 151-166
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Péter Ferenc

2015. június 24.

„Elsózott” DNA-vizsgálat Szovátán
Különösebben nem zavarta az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) hétvégi rajtaütésszerű vizsgálódása Péter Ferenc szovátai polgármestert, inkább annak módozatát kifogásolja. Az elöljáró, aki egyben az RMDSZ keretében működő Székelyföldi Regionális Önkormányzati Tanács elnöke, összefüggést lát az eljárás és a jövő évi választások között.
Péter Ferenc úgy érzi, a korrupcióellenes ügyosztály munkatársai korrektül jártak el a pénteki ellenőrzés során, viszont nem érti, mi értelme volt a „körítésnek". A fürdőváros polgármesteri hivatalát ugyanis fegyveres álarcosok vették körül, egyféle ostromállapot képét festve a járókelők előtt.
„Egy ilyen kisvárosban, mint a miénk, a hírek és álhírek hamar terjednek. Egyesek már örömmel nyugtázták, hogy megkötötték a polgármestert. Holott tőlem és munkatársaimtól mindössze anynyit kértek, hogy mutassuk be a Só útja projekthez kötődő aktáinkat – a versenyeztetéstől a kivitelezésig. Viszont a maszkosok jelenléte jól ráijesztett a kolléganőkre" – idézte fel a pénteki DNA-látogatást lapunknak Péter Ferenc.
Miután az elöljáró megérttette az ügyészekkel, hogy senki nem akar elszökni a hivatalból, azok mikrobuszba ültették a kint őrködő feketeruhás, álarcos legényeket. Kérdésünkre, hogy a feljelentésre kiszálló hatóságiakat ki küldhette a szovátai városvezetők nyakára, Péter Ferenc elmondta: ő is ugyanezt a kérdést tette fel az ügyészeknek és magának.
„Keresem, de nem találom a választ, pedig nagyon szeretném tudni, honnan kapom a pofonokat. Szovátán él és ténykedik egy-két szolgálatos feljelentő, de fújhat a szél a városházáról is. Tény, hogy közelednek a választások, és a polgármesternek munkát kell adni. De hát ilyen világban élünk..." – jegyezte meg Péter Ferenc. Úgy vélte, a történtek után alaposabban el kell gondolkodnia azon, hogy 2016-ban vállalna-e újabb polgármesteri mandátumot.
Amint arról beszámoltunk, a DNA a természeti rezervátum infrastrukturális bővítését és rehabilitációját célzó projekt iránt érdeklődött. Az ellenőrzés során az ügyészek több tízezer oldal dokumentumot foglaltak le.
A Só útja országos viszonylatban a legnagyobb turisztikai fejlesztési és bővítési projekt, amelyet a Regionális Operációs Program (POR) alapjaiból a természeti kincsek értékesítése, a turisztikai szolgáltatások minőségi javítása érdekében végeznek. A program azonban késésben van, mióta határozat született a megfigyelő kilátótorony elköltöztetésére a talaj nem megfelelő minősége miatt. Ezért az épületre vonatkozó versenytárgyalást meg kell ismételni. Ugyanakkor még hátra van az ismertető táblák elkészítése is.
A Só útja projektet összességében 90 százalékban valósították meg, azonban a munkálatok nemrégiben leálltak, miután a Regionális Fejlesztési Ügynökség központi részlege egy sor szakértői vizsgálatot kezdeményezett a felhasznált anyagokat illetően egy bejelentés miatt. Péter Ferenc osztja azon polgármesterek véleményét, akik szerint a versenytárgyalások vesztesei valósággal sportot űznek az óvásokból és feljelentésekből.
„Amióta polgármester vagyok, a szakhatóság, illetve a bíróság az óvások kevesebb mint tíz százalékát találta indokoltnak. Csak hát a vesztesnek soha nem tetszik, hogy miért nem ő nyerte meg a kiírást" – fejtette ki Péter Ferenc. Egyébként a hétvégi ellenőrzés nem az első, amit a DNA emberei végeztek a szovátai városházán. Az elmúlt években már vizsgálták az aszfaltozási munkálatokat, valamint a sípályára vezető erdei út korszerűsítési munkálatainak törvényességét is. Mindkét esetben kiderült, hogy az önkormányzat szabályszerűen járt el.
A Só útja rendezési és fejlesztési terv a szovátai Medve-tó nyúlványának területét és a sótalajon kifejlődött növényzet élőhelyét – egy sóhegyet – foglalja magában, mindkettő világszintű egyedi ritkaságnak számít. A Só útja egy nyolcvanhektáros terület, magában foglalva a rendezett Medve- és Mogyorósi-tavat, valamint másik négy rendezetlen tavat (Vörös, Zöld, Piroska, Rigó).
Ezt a területet fapadozatú sétányokkal, kilátókkal, pontonokkal látták el, hogy a turisták zavartalanul gyönyörködhessenek a táj élővilágában, a vad környezetben lévő tavakban anélkül, hogy a legkisebb mértékben is rongálnák vagy zavarnák a környezetet.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

2015. október 4.

Az autonómiáért mindennap tenni kell!
Pénteken, október 2-án, Marosvásárhelyen találkozott Kelemen Hunor RMDSZ elnökkel Biró Zsolt a Magyar Polgári Párt elnöke. Az informális egyeztetésen az RMDSZ részéről Péter Ferenc, a Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnöke, az MPP részéről pedig Kulcsár-Terza József MSZSF (Megyei Szervezetek Egyeztető Fóruma) elnök is részt vett.
Verseny és együttműködés, a magyar szavazatok maximalizálása a cél.
A felek egyetértettek abban, hogy a jövő évi önkormányzati választások alkalmával, egymás identitásának tiszteletben tartásával, együttműködésre törekednek azokon a településeken, ahol a magyarság számaránya ezt követeli, de természetesnek tartják a választás szabadságának érvényesítését minden olyan esetben, amikor az nem veszélyezteti a nemzeti érdekérvényesítést.
Leszögezték: sportszerű megmérettetésre kell törekedni, hogy ne keletkezzenek olyan sebek, melyek a választások múltával is mérgezik a helyi közösségek életét, ellehetetlenítik az együttműködés lehetőségét. A felek megállapodtak, hogy a tárgyalásokat folytatni kell annak érdekében, hogy feltérképezzék a helyzetet és minden magyarlakta település esetében a lehető legjobb megoldás születhessen. A hivatalos megbeszélésekre várhatóan még október folyamán sort kerítenek.
Az autonómiáért mindennap tenni kell!
A Magyar Polgári Párt elnöke leszögezte, hogy számukra elfogadhatatlan az autonómia törvénytervezet benyújtásának halogatása, ezért arra kéri a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget éljen a parlamenti jelenlét lehetőségével és mielőbb terjessze a törvényhozás elé a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezetet. Az MPP nem ért egyet az RMDSZ egyes politikusai által hangoztatott állásponttal, mely szerint „ma nem időszerű autonómiáról beszélni Romániában”. Az autonómiáról mindaddig időszerű beszélni, ameddig azt meg nem valósítjuk – ez a Magyar Polgári Párt álláspontja – szögezte le Biró Zsolt.
A két pártelnök péntek este Marosvásárhelyen részt vett a Maros Művészegyüttes gálaelőadásán, melyre az Idősek Világnapja alkalmából került sor.
MPP Sajtóiroda
Erdély.ma

2015. október 10.

Nyitány fotóbiennáléval (Székelyföld napok)
Számos díj átadásával és a beérkezett pályamunkákból nyílt fotókiállítással kezdődött tegnap este a hatodik Székelyföld Napok kulturális rendezvénysorozat. A Székelyföldi Fotóbiennáléra tizennyolc ország 149 alkotója 1538 fotográfiát küldött, azokat a kézdivásárhelyi Nagy Lajos által vezetett zsűri értékelte.
A második Székelyföldi Fotóbiennáléra három kategóriában – hagyomány, épített környezetünk és szabad téma – küldhettek képeket a jelentkezők, a rendezvény katalógusába végül hatvan fotós 140 képét válogatták be. A tegnapi díjátadó gálát a Tamási Áron Színház nagytermében tartották, azt a sepsiszentgyörgyi Georgius és a Csíki Kamarazenekar negyvenkét zenésze által játszott filmzenék tették ünnepélyessé, előadásukat „kép és zene ötvözeteként” jellemezte a budapesti karmester, Werner Gábor. A Székelyföld Napok jelentőségét körvonalazva Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke Orbán Balázst említette egyik kedvenc fotósaként, aki szekérnyi felszerelését magával cipelve végigjárta Székelyföldet, Hargita megyei kollégája, Borboly Csaba kiemelte, együtt erősebbek vagyunk, míg Maros megye képviseletében Péter Ferenc, Szováta polgármestere úgy fogalmazott: értéket teremteni és bemutatni – ennek jegyében szervezik a rendezvénysorozatot. A díjátadót követően az Erdélyi Művészeti Központban kiállítás nyílt a fotóbiennálé képanyagából, Samo Vidic sportfotós pedig fotográfiáiból vetített.
Mózes László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. december 3.

Lehallgatott és megfigyelt magyarság
A hetvenes és nyolcvanas évek nagy ellenállójának, Király Károlynak és családjának szekuritátés megfigyeléséről és meghurcolásáról szeptemberi 24. lapszámunkban írtunk. Testvérének, Király Istvánnak a szekuritátés dossziéja alapján írt történetével az erdélyi magyar sajtóban először az Erdélyi Napló hasábjain ismerkedhet meg az olvasó.
Király István
Az 1980-as év nem kezdődött jól a Király család számára. Februárban agyvérzésben elhunyt édesanyánk. A marosvásárhelyi református temetőben Csiha Kálmán, a vártemplom lelkésze – későbbi református püspök – búcsúztatta. A temetés egyben hatalmas, néma szimpátia-megnyilvánulás és szolidaritás volt Király Károlynak a rendszer valódi arcát leleplező akciói mellett.
A Nyílt kártyákkal – Önéletírás és naplójegyzetek című 1995-ben megjelent könyvében bátyám, Király Károly beszámol arról, hogy 1978 februárja óta – amikor karánsebesi száműzetése idején néhány nyugati újságírónak sikerült kijátszani a Szekuritáté éberségét – hosszú ideig nem tudott kapcsolatot teremteni a nyugati sajtóval. Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár romániai látogatása alkalmával egy újságírócsoport engedélyt kapott arra, hogy találkozzon vele, de őt hirtelen Calafatra rendelték „egy nagyon fontos gyűlésre” , amelyre végül nem került sor. Az osztrák újságíróknak be kellett érniük Szotyori Ernő, a Maros Megyei Néptanács első alelnöke és Hajdú Győző, a Maros Megyei Magyar Nemzetiségi Tanács elnökének tájékoztatásával, akik szerint „minden nagyon jó és minden nagyon szép” Romániában.
1980 áprilisában is hasonló módon akarták kijátszani az Amerikai Kongresszus háromfős szakértői csoportját, amely a nemzetiségi kérdés romániai helyzetéről próbált tájékozódni, és programjába iktatta a Királlyal való találkozást. Az amerikai küldöttség érkezésének napjára Râmnicu Vâlceára szervezett a minisztérium „halaszthatatlan” értekezletet. Károlynak kapóra jött, hogy április 21-én Galócáson temetik Burján Józsefet, a párt Központi Bizottságának instruktorát. Bejelentette, hogy beteg és nem tud elmenni Râmnicu Vâlceára.
Burján József 1965–66 között a Gyergyó rajonban volt bátyám munkatársa. A megyésítés után ő lett a Hargita Megyei Szakszervezeti Tanács elnöke, majd megyei pártitkári tisztséget töltött be. Később felvitték Bukarestbe a Központi Bizottság területi instruktorának. Jómagam is ismertem. A Hargita megyei pártbizottság is buszokat indított Galócásra, a temetésre. De sokan jöttek Gyergyóból, Csíkszeredából, Marosvásárhelyről, sőt néhányan Bukarestből is. A Szekuritáté jelentős erőket mozgósított, elsősorban bátyám megfigyelésére, de engem sem mellőztek, mert 1975-től belügyminisztériumi alárendeltségű intézménynél, az Állami Levéltárak Megyei Fiókja vezetőjeként dolgoztam. Szekuritátés dossziém tanúsága szerint április 21-én három lehallgatott munkahelyi telefonbeszélgetésem szerepel. Ezekből egy kapcsolódik a temetéshez: Fábián András, a városi pártbizottság első titkára hívott, hogy három busz indul 11 órakor Galócásra és fenntartottak egy helyet. Eltérő írással később valaki melléírt egy megjegyzést: „Galócáson találkozott a CĂLĂTORUL-lal, akitől pénzt vagy valami papírt vett át” ( bátyámat tartották nyilván, megfigyelt személyként ezzel a fedőnévvel). Ha jól emlékszem, egy cetlit adott át, amelyben közölte: lehet, néhány napon belül egy amerikai küldöttséggel találkozik. A temetésen valóban végig együtt voltunk.
A gyászoló gyülekezet hemzsegett a Szekutól
A megfigyelési dossziém sok érdekes feljegyzést tartalmaz a temetés kapcsán. 1980. április 26-án Gál Gyula alezredes (Gal Iuliu aláírással), a gyergyószentmiklósi Szekuritáté parancsnoka jelentést küld feletteseinek Csíkszeredába, hogy a galócási temetésen Király Carol kapcsolatba lépett több gyergyószentmiklósi ismerősével. Volt, akit csak üdvözölt, de többekkel ölelkezett. Jelenléte és viselkedése „sok gyergyószentmiklósi és csíkszeredai résztvevő csodálatát váltotta ki és a nap szenzációjaként kezelték és kommentálták sokan jelenlétét.” Király üdvözölte Török Istvánt, a városi néptanács alelnökét, aki bemutatta neki Gál Ferencet, a városi pártbizottság titkárát, de Király csak felületesen nyújtott kezet neki. Gál Gyula jelentette, hogy Király Károly utólag szóba állt Török Istvánnal, akivel a temetési szertartás végeztével is találkozott. Ekkor vele volt István öccse is. Király Károly megkérdezte tőle: „Téged felelősségre vontak a múltkori találkozásunk miatt?” Török kérdéssel felelt: „miért vontak volna felelősségre? Mire Király: „ Azért kérdem, mert Májai Albertet igen.”
Itt egy kis kitérő. Májai Albertet még gyergyó-rajoni volt párt- és állami vezetőként (1965–1966) ismerte bátyám. Általános iskolai tanárként ebben az időszakban a Hargita Megyei Pártbizottság Politikai Kabinetjének volt a vezetője. Ezek az intézmények biztosították a pártapparátus és párttagok politikai és ideológiai nevelését. Midőn 1979-ben romániai kampányt indítottak Illyés Gyula lejáratására, a Magyar Dolgozók Hargita Megyei Tanácsát is felhasználták a célra. Májait ebben az időben helyezték a tanács élére és beiktatásakor hithű pártkatonaként vállalta a tisztességtelen szerepet. Beszédét a központi- és megyeipártsajtó közölte, de szerepelt a tv-híradókban is. Bátyám akkoriban összefutott vele és Török Istvánnal Gyergyószentmiklós főterén. Gál Gyula alezredes – informátorai alapján – ezt jelenti a találkozóról: „Király Károly bírálta Májai Albert beszédét anélkül, hogy utalt volna rá, melyik beszédére gondolt (vélhetően arra, amelyet Májai a Hargita Megyei Magyar Dolgozó Tanácsa elnökévé választásán mondott). Azt állította, hogy ezzel kompromittálta magát. Olyan állításokat is tett, hogy az ő feladata lenne, hogy megvédje a magyar népesség érdekeit. Májai Albert erre visszaszólt: tudja, hogy dobbal nem lehet verebet fogni. Mire Király: igen, dobbal nem lehet verebet fogni, de el lehet ijeszteni őket”.
Konzervgyári találkozó az amerikaiakkal
Mivel a szokásos megvezetés csődöt mondott, Ceauşescuék kénytelenek voltak engedélyezni az amerikai Kongresszus küldöttjeinek találkozását Király Károllyal. A temetés végén Walter Józsefen keresztül – aki a Hargitai Megyei Pártbizottság propaganda- és ideológia tevékenységéért felelős titkár volt – megüzenték, hogy bármilyen későn is érkezik Marosvásárhelyre, menjen be Nicolae Vereşhez, a Maros megyei pátbizottság első titkárához, mert várja. A kérésnek eleget tett. Veres megkérdezte, akar-e az amerikai „újságírókkal” találkozni? Nem titkolta, hogy az amerikaiak körútja Erdélyben összefügg a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény meghosszabbításával. Némi huzavona után végül megegyeztek abban, hogy április 24-én bátyám a munkahelyén, a Medgyesfalvi Konzervgyárban fogadja az amerikaiakat. Bátyám nem emelt kifogást az ellen, hogy mások is – akiket a megyei pártbizottság kijelöl – részt vegyenek a találkozón.
Az amerikai törvényhozás alsóháza küldte a szakértőket Romániába, hogy a helyszínen tájékozódjanak a romániai magyarság helyzetéről. A nemzetközi közvélemény számos dologról értesült, ami negatívan hatott a Ceauşescu-rezsim megítélésére. Akkor már a világ tudott Paul Goma bátor ellenállásáról, majd kiebrudalásáról az országból, a Zsil-völgyi szénbányászok 1977-es lázadásáról, illetve a résztvevők későbbi üldöztetéséről. Pacepa tábornok is ebben az időszakban menekült el az országból, majd a Vörös horizontok című könyve hatalmas feltűnést keltett külföldön. De a világ tudott bátyám, Király Károly 1977 májusától kezdődő sorozatos akcióiról is, amelyek a magyarság fokozódó elnyomatására és az erőszakos elrománosításra hívták fel a nemzetközi közvélemény figyelmét.
A marosvásárhelyi konzervgyári találkozón az amerikai Kongresszus három szakértője vett rész, akiket Patt Hamilton, a bukaresti amerikai nagykövetség titkára kísért el. A román külügyminisztériumot egy Răceanu nevű elvtárs, a megyei pártbizottságot pedig Hossu Cornel képviselte. Ez utóbbi és Dungaciu Vilareta, a konzervgyár műszaki aligazgatója vezette a beszélgetést rögzítő jegyzőkönyvet. Ebből csak egyetlen kérdést és az arra adott választ idézem:
„Kongresszusi képviselő: A művelődési és művészetek területén mi a helyzet?
Király Károly: „A kultúra és a művészetek területén a legsiralmasabb a helyzet: Miután felszámolták a magyar nyelvű főiskolai oktatást, beszűkültek a lehetőségei annak, hogy magas képzettségű értelmiségi réteg nevelődjön ki, csökkent az esélye a tudós- és művészképzésnek. Nincs zeneakadémiánk, nincs, aki feldolgozza és művelje a népzenét, aki betanítaná és vezetné az anyanyelvi kórusokat, együtteseket. Lassan az elnemzetietlenítő, erőszakos asszimilációs politika nemcsak a közösség tagjait, hanem magát a közösséget fojtja meg. A romániai nemzetiségek szellemi élete egyre alacsonyabb, a román szellemi élet szintje alá süllyedt. Hosszabb távon ez a sors vár kétmillió emberre, ami végzetes veszteség.”
A magánbeszélgetés során Patt Hamilton állítólag többször beszélt bátyám feleségével, Helgával telefonon, és a szekuslehallgatások szerint azt is megtudta, hogy kislányuk nemrég influenzás volt. Estére a küldöttség egy vacsorára is meghívta bátyámat a Maros vendéglőbe, ahova elvitte feleségét és kislányát, Ingridet is, ahogy ő fogalmaz, „hogy az amerikaiak ismerjék meg igazi feleségemet, nem pedig a Szekuritáté választottját, akit én nem ismerek.”
Vacsora után, kinn az utcán megmutatták neki azt a névsort, akikkel még tervbe vettek találkozót: Marosvásárhelyen Sütő Andrással és Zolcsák Sándorral, Kolozsváron Takács Lajossal, Demeter Jánossal, Kovács Zoltánnal, Gál Ernővel, Lászlóffy Aladárral és Lászlóffy Csabával. Az ő esetükben azonban jól működött a román villámhárító, mert csak a párt által kijelölt személyekkel sikerült találkozniuk.
A besúgó orvos esete Király Károllyal
1980. május 15-én az Állambiztonság I. Igazgatóságának vezetője, Tăbăcariu Dumitru vezérőrnagy aláírásával és Vlad Iulian altábornok, államtitkár aláírásával bővül a február 19-én, a 0063.212 számmal iktatott intézkedési terv CĂLĂTORUL ügyében. A tervet Tudor Postelnicu miniszteri államtitkár és maga a belügyminiszter, George Homostean hagyta jóvá. A bevezetőben ismertetik, hogy mi indokolta a Király Károly elleni újabb intézkedéseket. Meglepő módon arra hivatkoznak, hogy a pártvezetés utasításainak megfelelően találkozott Király Károly az amerikai Kongresszus szakértői csoportjával és a bukaresti amerikai követség titkárával. Gondolom, ezzel azt akarták sugallni a Szekuritáté alkalmazottainak is, hogy nem az Egyesült Államok nyomásának voltak kénytelenek engedni. Azt állítják, hogy Király Károly visszaélt a megelőlegezett bizalommal és bár elismert néhány pozitív dolgot is a magyarok helyzetének vonatkozásában, alapjába véve saját ellenséges elveivel állt elő a nemzetiségi kérdés megoldása tekintetében. Új elemként jelenik meg, hogy a találkozó előtt vált ismertté, Király Károly „ellenséges hangú levelet írt Jeszenszki Ferenc csíkszerdai orvosnak, amelyben nemcsak őt szapulja, hanem az együtt élő magyar nemzetiségek más közismert képviselőit is, mint például DORNEANU és HOSSU személyeket”.
Jeszenszki Ferencről azt kell tudni, hogy nemcsak egy „csíkszerdai orvos” volt, hanem a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság főorvosa, ráadásul bátyám jó barátja még a gyergyószentmiklósi időszakából. Bátyám 1979 őszén szerzett tudomást és bizonyságot arról, hogy „barátja” a Szekuritáté ügynöke és mellékesen nem is a Hargita megyeieknek dolgozott, hanem az országos állambiztonsági szervnek a nyugati emigrációval kapcsolatban. Baráti viszonya miatt adott esetben felhasználták bátyám ellen is, megakadályozva, hogy kijuttassa Magyarországra orvosi leleteit, amikor bizonyosságot akart szerezni arról, hogy besugározzák-e vagy sem radioaktív anyagokkal. A terv szerint Csoóri Sándor közvetítésével egy orvosprofesszor jött el Budapestről Jeszenszkihez Csíkszeredába és bátyám elhozta hozzá leleteit, hogy azokat magával vigye. Bátyám távozása után Jeszenszki lebeszélte róla Levendel professzort, azt állítva, hogy ő biztonságosabban kiviszi Magyarországra. A leletek külföldre juttatásának megakadályozását azonnal jelentette bukaresti megbízójának, Walter Mureşan ezredesnek – aki nem más, mint bátyám egykori marosvásárhelyi inasiskolai társa, Glatz Walter. A szekusezredes a Fenyő szállodában várta a jelentést. A beszélgetést szerencsénkre a csíkszeredaiak rögzítették, az a Péter Ferenc altiszt, aki késztetést érzett arra, hogy segítsen rajtunk. Titokban felvette velem a kapcsolatot, és átadta a beszélgetésről készült kazettamásolatot, sőt barátját, Petrás Tivadart kérte meg, hogy elvigyen saját személygépkocsijával Marosvásárhelyre, hogy ott bátyám is meghallgassa, majd juttassam vissza neki, nehogy felfedjék az „árulót.” Bátyám ennek ismeretében írta meg levelét Jeszenszkinek, tudomására hozva, hogy tudja, kiknek dolgozik és népének árulója. A levelet 1980 áprilisában olvasta be a Szabad Európa Rádió.
Jeszenszki Ferencről háromszor vált nyilvánossá szekuritátés ügynöki múltja. Másodszor bátyám 1995-ben megjelent könyvében. Harmadszor pedig az Erdélyi Napló közölte 1998 végén Balogh Júliának, Péter Ferencnek és két társának a Szekuritáté és a magyarok című írását. Ebben Péter Ferenc is beszámolt együttműködésünkről. Érdekes módon mindez nem zavarta az RMDSZ csúcsvezetőségét és az akkori egészségügyi minisztert, Hajdú Gábort, hogy tanácsosi tisztségbe ültessék! Fogalmam sincs, mivel sikerült rávenni Hajdú Gábort arra, hogy egy közismerten szekuritátés ügynököt alkalmazzon.
Hassanak oda, hogy Sütő is elítélje
A Király Károly ellen foganatosított új intézkedési tervben nem csak őt, hanem a közeli rokonságát is megfigyelték. A Szekuritáté helyi alkalmazottainak előírta, hogy szigorúan figyeljék a látókörükbe került nacionalista-irredenta személyeket, akikre ösztönzőleg hat a példa. Kiemelt feladatként szerepel a dossziéban az amerikai nagykövetség várható további telefonhívásainak rögzítése Király Károlyhoz. Külön bejegyzés rendelkezik arról, hogy a lehallgató tisztek a telefonbeszélgetést csak abban az esetben szakítsák meg, ha az uszító jellegűvé válik.
A Szekuritáté dezinformációs szerveit is igénybe veszik, akikre az a feladat hárul, hogy befolyásos magyar értelmiségiek között – SORESCU-t és HOSSU-t hozzák fel példának – terjeszteni kell, hogy a CĂLĂTORUL rossz benyomást tett a külföldiekre. Megkísérelték rossz hírét kelteni és lejáratni a magyarság körében. Az akcióterv előre vetíti, hogy Király Károly terjeszteni fogja a Jeszenszki Ferencnek írt leleplező levelét. Erre az eshetőségre tervezték, hogy bizonyos személyeken keresztül DORNEANU és HOSSU tudomására hozzák Király Károlynak a levélben is kifejezett elmarasztaló véleményét róluk. Íme, mit írt többek között bátyám: „ Sajnállak Feri! Az 5–10 ezer lej havi apanázs megéri, hogy elveszítsd önbecsülésed, tisztaságod? Nem egyedüli vagy, aki eladod magad pénzért. Huszár Sándortól és Gálfalvi Zsolttól nincs mit várni, gyávák. Hajdú Győző közönséges szélhámos, Moszkovits Károly most is zsoldból él”.
SORESCU-t és HOSSU-t könnyű azonosítani: a Sorescu név Sütő Andrást, Hossu pedig Hajdú Győzőt takarja, DORNEANU-t nem sikerült azonosítanom. A Sütő Andrásra vonatkozó információk nem voltak valósak: ő ebben az esetben is teljes mértékben támogatta bátyámat és mindenben egyet értett az amerikaiaknak előadott dolgokkal. A Szekuritáté országos parancsnoksága által 1980. február 19-én elfogadott akcióterve nem áll rendelkezésemre. Ellenben ismerem a Hargita megyei Szekuritáté által összeállított 101/SM /005339 számmal 1980. március 22-én készített intézkedési tervet a CĂLĂTORUL-ügyben, amely a bukaresti központi akcióterv utasításaira hivatkozik.
Nincs titok, minden benne van a dossziéban
A megyei akciótervben kiemelten szerepelek. „Legfőbb kapcsolata a megyében és kész titkos ellenséges akciókra. A CĂLĂTORUL teljes bizalmát élvezi, akivel megosztja szándékait és akcióit.” Tervezik, hogy megpróbálnak jó irányba befolyásolni beszélgetésekkel, és megoldják jogos munkahelyi és személyes igényeimet. Javítják viszont a megfigyelésemet és kapcsolatai megfigyelését. Május 15-ig megvizsgálják az eddig alkalmazott „források” hatékonyságát mind bátyám, mind az én estemben, és ezek alapján új feladatokat állítanak össze. A szekus terv konkrétan arról rendelkezik, hogy április 15-ig lakásunkban lehallgatókat kell elhelyezni, de a felségem irodájába is. Munkahelyemen, az Állami Levéltárban igyekeznek megfigyelni minden zugot. Parancs van arra is, hogy SORESCU (Sütő András) sikaszói villájába is lehallgatókat telepítsenek. Újraelemzik azon személyek névsorát, akikkel kapcsolatban áll CĂLĂTORUL a megyében, különös figyelmet szentelve TOADER-nek (Török Istvánnak).
A felsőbb utasításoknak megfelelően a Hargita megyei Szekuritáté 1980. május 24-én 101/SM/005697 számmal kiegészíti a márciusi intézkedési tervét. Ismételten elsősorban rám fókuszálnak, mivel én voltam Király Károly legközelebbi kapcsolata a megyében. Tervbe vették, hogy fokozzák a rám állított besúgók aktivitását és adatokat gyűjtsenek a hozzám legközelebb állóktól. A dossziém alapján hihetetlen adatgyűjtési láz kezdődött: ismerősök, rokonok, barátok, munkatársak belföldi- és külföldi telefonhívásainak lehallgatásai sorjáznak és a külföldi utakról hazatértek jelentései. A legtöbb személynek eleve csak úgy adtak útlevelet, ha vállalta, hogy hazatérte után jelentést ír arról, amire eleve felkészítették. A telefonlehallgatások, az otthon beszerelt lehallgatókészülékek és az egyéni jelentések tömkelege mellett a külföldről érkezett és felbontott levelek tartalma is mind fellelhető.
Hogyan születtek a legendák?
Egy általam érdekesnek tartott jelenségről is beszámolnék, azaz, hogyan születtek az úgynevezett „urbánus legendák”. Romániában az embereket igyekeztek teljesen elzárni egymástól vagy minimálisra csökkenteni az információ szabad áramlását. Maradt tehát a szájról szájra terjedő információ áramlása. Nézzünk egy esetet, hogy egy ilyen egymásnak adott történet milyen torzulásokon ment keresztül.
1980. május 29-én, a gyergyószentmiklósi Szekuritáté egy feljegyzésben tájékoztatja a megyei felettes szervet, hogy egy lehallgatás során rögzítették, amint Musulini Stefan helyi lakos meglátogatta Ferenczy Istvánt, a városi kenyérgyár vezetőjét. A megfigyelt elmesélte vendégének, hogy részt vett a galócási temetésen. Ismerősével, Venczel Ádámmal odament Király Károlyhoz. Venczel többek között ezt mondta neki. „ Király elvtárs, jobban kell törődjünk az egészségünkkel, mert látja, hogy mennek el a régi aktivisták”. Király Károly erre azt válaszolta: „Ne félj, Ádám, nekem nem kell ügyelnem az egészségemre, mivel a Szekuritáté folyamatosan ügyel rám”.
Ferenczy István, alias FRANC dicshimnuszokat zengett Királyról, hogy milyen fontos ember és mennyire bátor. Elmesélte, hogy amikor Király Károlyt felhívták Bukarestbe – hogy felelősségre vonják egyik leveléért –, a feleségével együtt ment. Az előszobában megvárakoztatták, ahol olyan műszerek voltak elhelyezve, amellyel radioaktív anyaggal besugározták. Nemrég, betegen újra levelet küldött Bukarestbe, amiben kérte, hogy engedjék ki Párizsba saját költségén, orvosi kezelésre. Amennyiben nem hagyják ezt jóvá, a levél másolata el fog jutni az ENSZ-hez és nemzetközi botrány lesz belőle. Ezután egy héten belül megkapta az engedélyt feleségével együtt, repülővel utazott saját költségén, de három szekuritátés tiszt kísérte. Párizsban tolmácsot is akartak mellé adni, de ő nem tartott igényt rá, mondván, hogy magyarok is élnek Párizsban, akik tolmácsolhatnak neki. A kórházban sokan meglátogatták a világ különböző részeiről, még Dukász Anna színésznő is. Musulini István ekkor közbeszólt: „Látod, milyen politikai fordulat állt be ezen a téren, ezek nem merték Királyt megöletni. FRANK ezzel egyetértett, és hozzátette, hogy Sütő András is védelmébe vette Királyt. Majd azzal folytatta, hogy Királyt sokat üldözték, akárcsak Ferenczi István marosvásárhelyi színészt. Nála házkutatást is tartottak, betiltott könyveket és kiáltványokat kerestek. Ráment az egészsége. Sütő Andrást is zaklatták, de végül mind helyrejöttek. Sütő Herder-díjat is kapott Bécsben és további díjakra számíthat, mivel az egész világon becsülik.
Ez a feljegyzett beszédrészlet az idehaza terjedő legendákról szól. A két beszélgető viszonylag jól informált volt, és jórészt valós dolgokról tudtak. Nem felel meg azonban a valóságnak a bukaresti besugárzásról, a párizsi útról és az orvosi kezelésről szóló részlet. Ezek voltak az urbánus legendák. A történetnek annyi a valóságalapja, hogy Cherestes János apai ágról első unokatestvérünk kiment Párizsba – ha emlékezetem nem csal, 1977-ben – szívműtétre és felesége, Irma is elkísérte. Ez kerül valamiképpen átültetésre, beépítésre és ráadásul kiszínezve bátyám történetébe. Bátyám első felesége gyergyószentmiklósi származású volt és rokonai éltek a városban. Valószínűleg tőle halottak a gyergyószentmiklósiak a párizsi útról, és ki tudja, hány szájon keresztül testálódhatott a történet bátyámra. Ugyanakkor a történet tálalása a népmesék jellemzőit idézi meg: a mesehős bátor, küzd az igazságért és végül a jó mindig győz! A reménytelenségben ez adott mindig hitet az embereknek.
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

2016. január 5.

Ideiglenesen nem használhatóak egyes kultúrházak
A Colectiv-klubtragédia következtében indított országos ellenőrzések a vidéki középületeknél is találtak hiányosságokat. Nyárádszeredában például november végén a polgármester óvatosságból megtiltotta a művelődési ház nagytermének használatát.
Tóth Sándor, Nyárádszereda polgármestere elmondta: novemberben náluk is háromnapos ellenőrzést tartottak a tűzvédelmi szakemberek, s mivel néhány hiányosságot tapasztaltak, pénzbírságot róttak ki az intézményt működtető polgármesteri hivatalra. A kiállított jegyzőkönyvek alapján rendeletet bocsájtott ki a településvezető, amelyben megtiltotta a művelődési ház nagytermének használatát. Az épület többi része – könyvtár, próba- és kiállítótermek – továbbra is használatban maradt. Az elöljáró beismerte: szinte képtelenség az állandóan módosuló törvényeket követni, és betartani. A nyárádszeredai épületnek van tűzvédelmi engedélye, csak meg kellett hosszabbítani, ezért volt szükség a korlátozó intézkedésre.  A városhoz tartozó települések közül egyelőre csak a tavalyelőtt felújított kisszentlőrinci kultúrotthonnak van érvényes engedélye, a többi esetében még nem indították el az eljárást, mert amellett hogy idő- és pénzigényes, nincs nagy igény a falusi épületek használatára, és a kulturális rendezvények is hiányoznak.
A törvény egyébként sokféleképpen értelmezhető. A 2006-ban kiadott 307-es tűzvédelmi törvény 30. cikkelye kimondja, hogy a középületek módosítását, bővítését, építését vagy újjáépítését célzó munkálatok esetében kötelező tűzvédelmi engedélyt beszerezni, míg a törvény alkalmazását előíró 1739-es kormányrendelet felsorolja azokat a középületeket, amelyekre ez kötelező érvényű. Ezek sorában szerepelnek a kulturális intézmények, amelyek felülete eléri vagy meghaladja a 600 négyzetmétert. Tóth Sándor polgármester szerint a törvény visszamenőleg nem alkalmazható, így csak a 2006 után befejezett épületekre vonatkoztatható. Ugyanilyen véleményen vannak a megkérdezett vidéki önkormányzatok képviselői is. Erdőszentgyörgyön az 1950-es években épült a kultúrotthon, ezért nem kellett tűzvédelmi engedélyt kiváltani, de mindenféle óvintézkedést megtettek, és felszerelték a szükséges oltási eszközökkel – fejtette ki Csibi Attila Zoltán polgármester. Ákosfalván az általános iskola és a községháza épült az utóbbi években, ezeknek beszerezték a szükséges engedélyeket, a többi középület és kultúrotthon az 1960-as években épült – számolt be érdeklődésünkre Móréh Tibor községi tűzoltó parancsnok. Gyulakuta községben is ugyanebben az időben épültek a kultúrotthonok és középületek, ezért csupán a tavalyelőtt átadott kelementelki új óvoda tűzvédelmi engedélyeztetésére volt szükség, ami folyamatban van – mondta el Takács Mózes szakfelelős. Szovátának nincs művelődési otthona, csupán egy bérelt épületet használ ilyen célra, ám a város alárendeltségébe tartozó egyéb középületek – iskolák, kórház stb. – tűzoltósági engedélyei rendben vannak – tudtuk meg Péter Ferenc polgármestertől.
Tóth Sándor polgármester megnyugtatja az érdeklődőket: napokon belül birtokában lesznek a tűzvédelmi engedélynek, így visszavonja a tiltó rendeletet, és január végére használható lesz a művelődési ház nagyterme.
Gligor Róbert László. Székelyhon.ro

2016. február 9.

Brassai a lapokat osztotta volna Marosvásárhelyen
Utánajártunk annak, hogy miért borította majdnem fel Brassai Zsombor a nehezen összehozott többpárti politikai alkut a városban, és mit nyerhetett volna belőle.
Kommunikációs malőrnél több lehetett a hátterében annak a kijelentésnek, hogy Soós Zoltán RMDSZ-es színekben indul a polgármesteri tisztségért. A nyilatkozatot Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke dobta be múlt csütörtökön, napra pontosan egy héttel azután, hogy Kelemen Hunor szövetségi elnök egy sajtótájékoztatón azt mondta: nem kívánják Soós Zoltánt, a marosvásárhelyi előválasztások nyertesét politikailag az RMDSZ számára kisajátítani. 
Brassai bejelentése, amihez a politikai intrikákhoz nem értő Soóst is sikerült néhány óra hosszat becsatornáznia, nagyot szólt több párt- és érdekképviseleti irodában, és szinte megtorpedózta a pártok vezetői által érzékenyen összehozott alkurendszert. 
Brassai politikailag logikátlannak tűnő lépése kapcsán erősen kérdéses a miért. Megvizsgáltuk a történések hátterét és reprodukáltuk a motivációkat azok segítségével, akik közelről látják az eseményeket.  Brassai Zsombor Kelemen Atilla utódjaként és bizalmi embereként vette át a megyei RMDSZ-t. Az elvárások nagyok voltak, de jelentős volt a politikai támogatottság is. Ennek ellenére az új elnök nem tudott az építkezés embere lenni, és a szervezeten belüli feszültségeket sem tudta kezelni.
Forrásaink szerint regnálása alatt Brassainak nem sikerült épkézláb politikai projekteket összeraknia, és rádöbbent arra, hogy politikai népszerűsége messze elmarad Vass Levente jelenlegi marosvásárhelyi választmányi elnökétől vagy Peti András alpolgármesterétől, eldöntötte, hogy úgy próbálja konszolidálni pozícióját, hogy a lehető legtöbbet hozza ki az előválasztás projektből. 
Itt azért is nagyot kellett alakítani, mert az előválasztás az alacsony részvétel miatt különben sem éppen nevezhető sikertörténetnek. A lehetőségek abból adódtak, hogy meglehetősen zavaros volt a kommunikáció arról, hogy miről is szól ez az előválasztás: a polgármester-jelöltségről? És ha igen, akkor az előválasztás nyertese pártszínekben, vagy esetleg független jelöltként indul? Mi lesz a tanácsosi listával? Lesz egy RMDSZ-es lista, vagy több magyar lista? Esetleg egy más konstrukcióban indulnának? Koalíciós lista lesz? (Azóta ez utóbbi opcióról tudjuk, hogy esett, hiszen az RMDSZ vezetősége néhány hete közölte, nem vállalja ennek rizikóját: a helyhatósági választási törvény nem fogalmaz eléggé egyértelműen, így nem biztos, hogy a nemzeti kisebbségek szervezetei indulhatnak koalícióban egy párttal, így kockázatosnak tartják bevállalni ezt a fajta együttműködést. Ha ugyanis valaki megtámadja a koalíciós listát a bíróságon, a bíróság döntése nyomán elkaszálhatják a tanácsosi jelöltlistákat). Brassai a meglehetősen ködös “összefogás” kódnéven kommunikálta az előválasztásokat, és ez a köd még mindig nem szállt fel, legyen szó jelöltről, szövetségről, vagy listáról. 
Most Brassai arra számított, hogy Kelemen Hunor kényszerhelyzetbe kerül és áldását adja arra, hogy Soós Zoltán RMDSZ-színekben induljon. Azonban ezt benézte, mert Kelemen Hunor egyáltalán nem fogadta jól a dolgot. 
Úgy tudjuk, hogy korábban, amikor Kelemen rákérdezett arra, hogy létezik-e egy háttér-megállapodás az EMNP és az RMDSZ között, akkor Brassai ezt letagadta. Azonban egyéb forrásokból arra lehetett következtetni, hogy Brassai még a nyáron legalább egy szóbeli megállapodást kötött az MPP-vel és az EMNP-vel az összefogásról és a koalíciós listáról. Ezt azonban a tusványosi előválasztás-jelölt vitán is tagadta, ahol Soós helyett vett részt. 
Bizalmi válság (?) 
Úgy tudjuk, hogy miután Brassai elutasította, hogy tiszta képet adjon arról, mi történik a megyében, Kelemen Hunor keresett egy módot arra, hogy jelezze: Brassait nem tartja politikai partnernek. Ezekre a bizalmi problémákra abból is lehet következtetni, hogy a december 21-i, az EMNP elnökségével való egyeztetésre nem Brassait, hanem a Maros megyében nagy népszerűségnek örvendő Péter Ferencet, Szováta polgármesterét hívta, akinek a találkozón való jelenlétét a RMDSZ Maros Megyei Szervezetének politikai alelnöki és a Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnöki minősége is legitimálta. 
Az EMNP elnökségével január 28-án is találkozott az RMDSZ elnöksége, azonban semmiben nem sikerült megállapodni. 
Azonban történt aznap egy fontos közlés: Kelemen Hunor egyértelműsítette, hogy az RMDSZ nem kívánja kisajátítani Soós Zoltánt az RMDSZ számára. Pontosan egy hét múlva, február 4-én Brassai egy Soós Zoltánnal és Biró Zsolt MPP-elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón, az RMDSZ elnökségével mindenféle előzetes egyeztetés nélkül bejelentette, hogy Soós Zoltán RMDSZ-es jelöltként indul. A dolog pikantériáját az adja, hogy fél évvel ezelőtt Soós és Brassai arról győzködte az RMDSZ elnökét, hogy egyezzen bele az összefogás megvalósításába, és most, amikor az RMDSZ elnöke az összefogást szorgalmazta, akkor ők ennek ellenkezőjét közölték a sajtótájékoztatón. 
A bizarr nyilatkozat Brassai részéről érkezett, Soós pedig a helyzetet nem ismerte fel, és mivel úgy tartotta, hogy a koalíciós lista nem jöhet létre a szövetségi elnök által megjelölt törvényi akadály miatt, vagy egyszerű naivságból röptében átvette a témát, igaz, egy napra rá, február 5-én igyekezett korrigálni. Azt írta, hogy reméli, sikerül megtalálni azt a jogi keretet, aminek köszönhetően a magyar politikai erők közötti összefogás megvalósulhat és amennyiben ez nem sikerül, utolsó változatként felmerül annak lehetősége is, hogy független polgármesterjelöltként méretkezik meg a választáson. 
Mi vezérelhette Brassait a bejelentés megtételében? 
Minden nyilvánvaló logika ellenére, Brassai úgy gondolta, megengedheti magának azt, hogy bejelenti Soós RMDSZ-színekben való indulását. Ennek két oka lehet: tegyük fel, hogy nem zajlik megfelelően a kommunikáció az RMDSZ megyei és országos szintjei között, azért az mégiscsak nehezen hihető, hogy a megyei elnök sajtót sem olvas. Kelemen Hunor pedig a január 28-i egyeztetés után a sajtó előtt egyértelművé tette az RMDSZ álláspontját arra vonatkozóan, hogy nem akarja kisajátítani a jelöltet. Tehát Brassai nyíltan szembement az egy héttel azelőtti szövetségi elnöki állásponttal, ami Kelemen hitelességét bomlasztja, és támadási felületet szolgáltatott ezzel a politikai ellenfeleknek. Brassai vélhetően az országos vezetés felé azt akarta bizonygatni, hogy Maros megyében ő osztja a lapokat. 
A másik okot elektorális szempontok szolgáltathatták: mivel a koalíciós indulás témája lekerült a napirendről, egyszersmind felerősödött annak a rizikója, hogy ha Soós nem RMDSZ-es színekben indul a polgármesterségért, akkor nem lehet rajta az RMDSZ-es tanácsosi listán. A törvény értelmében ugyanis a szövetségi tanácsosi listán csak akkor szerepelhet, ha a szövetség színeiben indul a polgármesteri tisztségért. 
Noha később az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilatkozatának hatására, vagy egyszerűen azért, mert rádöbbent, hogy politikailag vállalhatatlan nyilatkozatot tett, Brassai visszakozott, és már másnap azt mondta a Transindexnek, hogy végső soron nincs eldöntve semmi, hiszen a Vass Levente által elnökölt Marosvásárhelyi Választmánynak kell eldöntenie, hogy milyen konstrukcióban indul a választáson Soós Zoltán. Erre a felvetésre azonban Vass Levente háborodott fel, és kijelentette, elzárkózik attól, hogy a választmányt arra használják fel egyesek, hogy a testület révén kommunikációs malőrjeiket kezeljék. 
Mit mond most Soós? 
Soós Zoltán a Transindexnek február 8-án, hétfőn azt nyilatkozta, a politikai összefogás megvalósult azáltal, hogy Marosvásárhelynek van összmagyar polgármester-jelöltje. A jelölt bízik abban, hogy a pártok bölcs megoldásra jutnak. A maga részéről, ha a helyzet úgy kívánja meg, akkor a független jelöltséget is szívesen vállalja, nincs ez ellen kifogása, még akkor sem, ha nem választják meg, és akkor tanácsosi mandátumra sem tarthat igényt. "De ezzel a lehetőséggel nem foglalkozom. Természetesen nyerni akarok" - mondta Soós Zoltán.
Kertész Melinda. Transindex.ro

2016. február 16.

Bejutó helyet ajánlott az RMDSZ a Néppártnak a marosvásárhelyi tanácsosi listáján
Erős magyar képviseletet akarunk Marosvásárhelyen. Az összefogás már megvalósult a magyar polgármester-jelölt személyében, ezt erősítené egy közös tanácsosi lista, amelyen bejutó helyet ajánlottunk a Néppárt számára. Ezt egyelőre nem fogadták el, de bízunk abban, nem ma mondták ki az utolsó szót” – nyilatkozta Péter Ferenc, az RMDSZ Maros Megyei Szervezetének politikai alelnöke február 15-én, hétfőn, azt követően, hogy a Szövetség városi szervezete az Erdélyi Magyar Néppárt városi szervezetének küldöttségével találkozott.
„A megegyezés reményében ültünk asztalhoz. A jogi keretek figyelembe vételével tanácsosi helyeket ajánlottunk az RMDSZ listáján az EMNP-nek, amelynek ezidáig nem sikerült tanácsosi helyet szereznie Marosvásárhelyen” – hangsúlyozta a Szövetség Maros Megyei Szervezetének politikai alelnöke. Rámutatott: az RMDSZ biztos abban, hogy az összefogás mozgósító hatására növelni tudja a marosvásárhelyi magyar önkormányzati képviselők számát. „Olyan ajánlatot tettünk, amely egy mandátumot garantálna, egyet pedig az összefogás által megalapozott jó eredmény esetén szerezne meg a néppárti jelölt” – tette hozzá Péter Ferenc.
„Sajnos, a néppárti kollégák egyelőre nem fogadták el nagyvonalú ajánlatunkat. Bízunk benne, hogy ma még nem mondták ki az utolsó szót, és a saját pártjuk, de elsősorban az erős vásárhelyi magyar képviselet érdekében fognak dönteni” – összegzett a politikai alelnök, aki kiemelte: a Szövetség ajánlata az utolsó pillanatig érvényes lesz.
Közlemény. Erdély.ma

2016. február 16.

Marosvásárhely: nem jutott közös nevezőre az RMDSZ és a néppárt
A közös tanácsosi listát illetően nem jutottak egyezségre az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) marosvásárhelyi szervezetei. A szövetség egyetlen biztos befutó helyet ajánlott a néppártnak – a tulipán jelvénye alatt.
Egyetlen kérdéskörben egyezik a két párt álláspontja: mind az RMDSZ, mind az EMNP a biztos bejutók között szeretné látni Portik Vilmost, a néppárt nemrég leváltott megyei elnökét. A jelenleg alelnöki tisztségből politizáló fiatalember nevét elsőnek egyébként Kelemen Hunor, az RMDSZ országos elnöke vetette fel. A két alakulat párbeszéde azonban ezzel zsákutcába futott; míg az RMDSZ nagyvonalúnak tekinti a hétfőn este tette ajánlatát, a néppárt úgy érzi, a nyolcadik, elméletileg befutónak számító hely, valamint a tizenkettedik pozíció átengedése egy olyan városi listán, amelyről 2012-ben tíz magyar képviselő került az önkormányzatba, korántsem tükrözi a tavaly meghirdetett valós összefogás fogalmát.
„Úgy látszik, Marosvásárhely közélete még nem érett meg eléggé ahhoz, hogy valóban közösségközpontúvá váljon” – értékelte lapunknak az eddigi tárgyalások eredményeit Jakab István, az EMNP marosvásárhelyi elnöke. Szerinte az RMDSZ nem értékeli megfelelőképpen a néppárt összefogásra összpontosító erőfeszítéseit. Kérdésünkre, hogy több befutó hellyel kellene értékelni-e ezt, Jakab nemmel válaszolt. Kifejtette, hogy felfogásukban a magyar–magyar egyezség nem csupán Portik beszippantásáról kellene hogy szóljon. „Azt kértük, hogy az EMNP őrizhesse meg arculatát és autonómiáját. Ne csupán egy sereghajtó helyet kapjon olyan körülmények között, hogy már most frakciófegyelemről beszél az RMDSZ. Úgy érzem, Marosvásárhely magyar közössége ennél jóval többet érdemel” – fogalmazott Jakab.
„Erős magyar képviseletet akarunk Marosvásárhelyen. Az összefogás már megvalósult a magyar polgármesterjelölt személyében, ezt erősítené egy közös tanácsosi lista, amelyen bejutó helyet ajánlottunk az EMNP számára. Ezt egyelőre nem fogadták el, de bízunk abban, nem ma mondták ki az utolsó szót” – nyilatkozta a szövetség honlapján Péter Ferenc, az RMDSZ Maros megyei szervezetének politikai alelnöke azt követően, hogy a szövetség városi szervezete a néppárt városi szervezetének küldöttségével találkozott. „Olyan ajánlatot tettünk, amely egy mandátumot garantálna, egyet pedig az összefogás által megalapozott jó eredmény esetén szerezne meg a néppárti jelölt” – tette hozzá Péter Ferenc. A szövetség politikusa hangsúlyozni kívánta, hogy mindezt olyan körülmények között tették, hogy a néppártnak 2012-ben nem sikerült egyetlen tanácsosi helyet sem szereznie sem a marosvásárhelyi, sem a megyei önkormányzatban.
Szucher Ervin. Székelyhon.ro

2016. március 2.

Felszólalások a Szövetségi Képviselők Tanácsában
A Szövetségi Képviselők szombati tanácskozásán a képviselők egyetértettek abban, hogy a magyar közösséget nap mint nap érő támadások, hátrányos megkülönböztetések dacára nem szabad meg megtorpanni, a választásokon eredményeket kell felmutatni, mert az emberek biztonságot várnak az RMDSZ-től.
Az alábbiakban a képviselők felszólalásaiból tallóztunk:
A tanulságokat újra és újra meg kell fogalmazni
"A tanulságokat újra és újra meg kell fogalmazni. A helyzetünk valóban nehéz, de a megszólalás szabadságával mindenképp élnünk kell. Élnünk kell azzal, hogy elmondjuk: azt nem lehet, hogy az amerikai nagykövet az igazságszolgáltatás minden újabb hőstette után megszólal, de abban, hogy mi van a magyarokkal, a feliratokkal, hogy nem alkalmazzák az oktatási törvényt, egy szava sincs"– fogalmazott Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke. Elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy "egymillió-háromszázezer ember szava nem számít 2016-ban. Mindezt a választások alkalmával tudatosítani kell, fel kell mutatni, ehhez pedig programot írni" – jelentette ki.
Biztonság és modernizáció
Biztonság és modernizáció, erről kell szólnia a 2016-os évnek. Az RMDSZ-nek ezeken a területeken kell megfogalmaznia valós és hihető válaszokat – mondta Kovács Péter ügyvezető elnök. Kifejtette: "amikor azt mondjuk, hogy a magyar emberek biztonságot várnak el a kisebbségi érdekvédelmi szervezetüktől, ahogyan a szövetségi elnök is említette: a család biztonságát, a közbiztonságát, a munkahely biztonságát is garantálnia kell az RMDSZ-nek, hiszen ezt várják el a magyar emberek az országos vezetéstől, helyi és megyei szervezeteinktől, azoktól az emberektől, akik az önkormányzatokban tevékenykednek, netán a parlamentben". Amit a modernizációról szólva kiemelt: "a szövetségnek fejlesztenie kell a településeket, azokat a régiókat, ahol magyar emberek élnek."
Az elmúlt időben felgyűlt feszültségekről szólva kijelentette: "Eredményt nemcsak összefogás, hanem elsősorban munka hozhat. Soós Zoltánnak az a feladata, hogy a vásárhelyi polgárok, románok és magyarok összefogását elérje, hogy kivezesse Marosvásárhelyt az izolációból. Székelyudvarhelyen tiszta a helyzet: egyetlenegy jelölt adta le határidőre pályázatát. Arros Orsolya nem a mindennapi politikai hercehurcában vesz részt, hanem nap mint nap elmondja, hogyan tudna új lendületet adni a városnak, a mintapéldája annak, hogyan lehet sok munkával eredményt elérni".
Ami nem jó Sepsiszentgyörgyön, az nem jó Vajdahunyadon sem…
"Ami nem jó Sepsiszentgyörgyön, az nem jó Vajdahunyadon sem, ami hátráltat Csíkszeredában, az hátráltat Temesváron is, ami felháborít Gyergyószentmiklóson, az felháborít Nagyenyeden is" – jelentette ki Winkler Gyula EP- képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke, utalva a sepsiszentgyörgyi történésekre, és szolidaritásáról biztosította a székely- földieket. Kijelentette: a szolidaritás fontos elem a megújított Szórvány cselekvési tervben is, amely szerepel az SZKT napirendjén, és emlékeztetett arra is, hogy tíz erdélyi magyarból három a szórványban él, olyan településen ahol tíz százaléknál kisebb a magyarság részaránya. "Ezek az emberek nagyon jól tudják, hogy a magyar egyházak, a civil szervezetek és az RMDSZ közös célkitűzések mentén dolgoznak, és mi a szórványban megtanultuk, hogy a legjobb, ha együtt tervezünk és cselekszünk. Remélem, ez érvényes lesz az önkormányzati választásokon is" – hangsúlyozta Winkler.
A magyar közösségnek nem szabad elbátortalanodnia
A Kereszténydemokrata Platform nevében Moldován József parlamenti képviselő szólalt fel, beszédében kitért a jelenlegi helyzetre, elmondta a magyar közösségnek nem szabad elbátortalanodnia, nem szabad megtorpannia, tovább kell mennie. Moldován továbbá ismertette a kereszténydemokrata platform álláspontját az alkotmánymódosítás kapcsán, amely ponto- sítaná a család fogalmát az alapokmányban: "Mi úgy gondoljuk, hogy minden egyént megillet  az a jog, hogy saját maga válassza meg életformáját, azonbana kereszténydemokrata elvekre hivatkozva a család alapját férfi és nő alkotja, hiszen ez biztosítja a nemzetünk fennmaradását."
Minket eltávolíthatnak, az eredményeink megmaradnak
Antal Árpád megköszönte a támogatást: "Jó érzés azt látni, hogy számíthatok önökre, biztosíthatom: önök is számíthatnak rám. Két üzenetet fogalmaznék meg: azoknak, akik több éve önkormányzatokat vezetnek, azt mondom, úgy menjenek be minden reggel a hivatalba – még akkor is, ha az az utolsó nap –, hogy amit letettek közösségük asztalára, amiatt ne tudják őket kérdőre vonni, azt ne tudják megkérdőjelezni. Minket eltávolíthatnak, az eredményeink megmaradnak. Azoknak, akik most vállalnának először vezetői tisztséget az önkormányzatokban, tapasztalatból mondom: ne bizonytalanodjanak el, azért is érdemes dolgozni, mert a nehéz pillanatokban érezhetik, a közösség mellettük áll." Mint mondta, "előre kell menni, nem szabad elbizonytalanodni, nem szabad teret engedni azoknak, akik ellenünk lépnek fel".
"Meg kell szereznünk a város vezetését"
"Annak érdekében, hogy Marosvásárhely erőforrásait a továbbiakban is megőrizzük, és ne pazaroljuk ezt el, meg kell szereznünk a város vezetését. Pontosan 99 nap van a helyhatósági választásokig, amikor Marosvásárhely lakossága eldönti, milyen értékek mentén halad tovább egy olyan városban, ahol egyszemélyes városvezetés működik. Hinnünk kell a változásban Marosvásárhelyen, csak akkor van jövőnk, ha azt közösen akarjuk" – jelentette ki Soós Zoltán polgármesterjelölt.
A polgármesteri pozíció lassan veszéllyé válik?
Péter Ferenc, Szováta polgármestere, a Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnöke a polgármesteri tisztség szerepére és jelenlegi helyzetére tért ki. Arra, hogy a kezdeti lelkesedést, a néhány mandátummal ezelőtt szépnek tűnő feladatokat, a közösségért tett munkát felváltotta az a tudat, hogy a polgármesteri pozíció lassan veszéllyé válik. "Mit is írhatnánk a választási plakátokra?" – tette fel a kérdést, majd válaszolt is rá: "Nem csinálunk semmit. Mert ebben nincs hiba." A polgármester hangsúlyozta a felelősségvállalás alapvető fontosságát, valamint a következő időszak nagy kihívásaként a politikai szerepvállalás és a jogi támadások szakkifejezéseinek tisztázását nevezte meg. A kisvárosi polgármesterek nevében a pályázati rendszer kiegyenlítését kérte.
Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely)

2016. március 3.

Másodfokú bírósági tárgyalás és kihallgatás Wass Albert szobor ügyben Szovátán
Hétfőn, Március 7-én a Marosvásárhelyi Táblabíróságon tárgyalják másodfokon a szovátai Wass Albert szobor koncepciós perét, mivel első fokon az ügyész felfüggesztettet kért, a védelem felmentést, végül pedig pénzbírságot róttak ki a szoborállítóra. 
Szintén ez alkalommal kerül sor arra a kihallgatásra, amelyet ugyan ebben az ügyben egy újabb nevetséges koncepciós eljárásként indítottak. Az utóbbi eljárást már nem hivatalból, hanem Szováta jelenlegi polgármestere, Péter Ferenc feljelentése alapján kezdeményezték.
Tóth Ferenc, Szováta. Erdély.ma

2016. március 18.

Százezer szavazatra számít az RMDSZ Maros megyei szervezete
Százezer szavazatot gyűjtene a június 5-ei helyhatósági választásokon az RMDSZ Maros megyei szervezete, mintegy tízezerrel többet, mint 2012-ben, és a megyei önkormányzat élére is elnököt állítana.
Brassai Zsombor megyei elnök szerint a merész célkitűzést csak abban az esetben tudja teljesíteni a szervezet, ha megtartva saját szavazóbázisát, azoknak a támogatását is megnyeri, akik négy évvel ezelőtt a Magyar Polgári Pártra voksoltak. Akkor az RMDSZ mintegy 90 ezer szavazatot szerzett, az MPP pedig 10 ezret vitt el.
A közös lista állítása érdekében az RMDSZ továbbra is hajlik a párbeszédre, hangsúlyozta a megyei elnök. A jelen állás szerint úgy tűnik, a polgáriakkal nemsokára egyezség születik, az Erdélyi Magyar Néppárttal viszont elakadt a párbeszéd. „Mivel a választási törvény nem teszi lehetővé a kisebbségi szervezetek koalíciójának megkötését, felajánlottuk, hogy az RMDSZ ernyője alatt indítsunk közös listát. Az ajánlat áll és a listák lezárásáig állni fog. Csakhogy az idő is vészesen fogy. Tény, hogy a döntés a kisebb magyar pártok kezében van” – ecsetelte a helyzetet csütörtökön Brassai Zsombor.
Az RMDSZ vezetője beszámolt arról is, hogy szervezete miként látja a megyei önkormányzati lista elméletileg befutónak számító első tizenhárom helyét. Elmondta, a Területi Képviselők Tanácsa döntése értelmében a megyét három részre osztották: a keletiben a történelmi Marosszék – Szováta, Nyárádszereda, Erdőszentgyörgy és környéke – kapott helyet, a nyugatiba Szászrégen, Dicsőszentmárton, Segesvár, Radnót, Marosludas, Nyárádtő, Nagysármás és környékét sorolták be, míg a harmadikat Marosvásárhely alkotja.
A demográfiai mutatók és a korábbi választási eredmények alapján az első kistérséget négy befutóhely illetné, a másodikat és harmadikat három-három. Ugyanakkor a szövetség országos szabályzata szerint a listán a lehetséges bejutók között helyet kapna a szervezet megyei elnöke, valamint a nőszövetség és az ifjúsági szervezet egy-egy jelöltje. Arra a kérdésre, hogy ezek után miként fér meg a 13-as listán az MPP vagy az EMNP esetleges jelöltje, Brassai elmondta: „ezen még lehet változtatni”. Egyelőre arra sincs pontos válasz, ki lenne az RMDSZ megyeelnökjelöltje, bár egyre többet hallani Péter Ferenc szovátai polgármester, illetve Brassai Zsombor nevét. A vidéki jelöléseket a kistérségi szervezetek teszik meg.
Veszélyes lehet Vasile Gliga terve
Veszélyesnek tartja Brassai Zsombor Vasile Gliga szociáldemokrata parlamenti képviselő minapi nyilatkozatát, amelyben a nacionalizmusáról elhíresült szászrégeni vállalkozó-politikus magyarellenes egységre szólítja fel az összes román pártot. „Megértem, hogy az etnikai kártya sokszor hasznosnak bizonyult, de úgy vélem, a kor szelleme meghaladta. Maros megyében nem a magyarok elleni szövetségre van szükség, hanem olyan politikai projektekre és együttműködésre, amely változást idéz elő” – szögezte le Brassai. Vasile Gliga március 10-e után felhívással fordult az összes román párthoz, mondván, hogy csak román–román összefogással lehet elkerülni a magyar veszélyt. A PSD megyei elnöke két évvel ezelőtt azt is kijelentette, hogy Maros megyében bárki lehet prefektus, csak magyar nemzetiségű személy nem.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

2016. március 30.

Székelyzászló-ügy – Büntetik Szováta polgármesterét a zászló eltávolításának késéséért
A Maros megyei törvényszék ítélete értelmében Péter Ferencnek, Szováta polgármesterének minden egyes napra bírságot kell fizetnie, amíg nem távolítja el a székely zászlót a polgármesteri hivatal épületéről.
A múlt pénteken kimondott első fokú ítéletről szerdán számolt be az Agerpres hírügynökség. A bírósági ítéleteket összesítő portálon közölt bejegyzés szerint a polgármesternek naponta a bruttó minimálbér ötödrészének megfelelő 210 lej (mintegy 14 700 forint) bírságot kell az államkasszába fizetnie, és napi 200 lej (14 ezer forint) késedelmi díjat pedig a prefektusi hivatalnak kell átutalnia. Az ítélet nem jogerős, a polgármester a hivatalos közlés utáni 15 napban fellebbezhet ellene.
Lucian Goga, Maros megye prefektusa az Agerpresnek elmondta: az általa vezetett hivatal, majd a bíróság is felszólította a polgármestert, hogy távolítsa el a zászlót, de ez nem történt meg, ezért újabb pert indított, amelyikben immár bírság megállapítását kérte.
Péter Ferenc polgármester az MTI-nek adott nyilatkozatában értetlenségét fejezte ki az ítélet miatt. Elmondta: tavaly decemberben levették az épület homlokzatáról a székely zászlót, és erről a prefektust is tájékoztatták. Hozzátette, mihelyt megkapja az ítélet indoklását, azonnal fellebbez ellene. Elismerte, hogy a községháza udvarán levő székelykapun továbbra is ott lobog egy székely zászló, de a szimbólum eltávolítására vonatkozó bírósági ítélet nem erre, hanem az épület homlokzatára kitűzött zászlóra vonatkozott. erdon.ro

2016. március 31.

Szovátától Sepsiszentgyörgyig
Ha valaki távolabbról, elfogultságtól mentesen figyeli, mi történik ebben az időszakban Székelyföld jelentősebb városainak választott vezetőivel, különös fejleményeket észlelhet. A polgármesterek kapcsán – kik eddigi hitünk szerint igenis meghatározhatják egy-egy település sorsát – a tegnap például azt láthatta egy kíváncsi szemlélő, Maros megye legjelentősebbnek tartott magyar városvezetőjét, Péter Ferencet azért szorongatják, vagyis büntetik, mert nem távolítja el a székely zászlót a polgármesteri hivatal udvarán lévő székely kapuról.
Noha prefektusi kényszerítésre – ezúttal nem a háromszéki, hanem a marosszéki kormánymegbízott a szolgálatos ceremóniamester – már decemberben levették a szovátai városháza homlokzatáról a szóban forgó lobogót, ám a kapun még megmaradt székely zászló is sérti a kormányőr éber szemét. Ezért míg a városvezető el nem távolítja a jelképet – a Maros megyei törvényszék nagypénteki ítélete értelmében – minden napra bírságot kell fizetnie. Péter Ferenc egyelőre nem fizet, hanem arra készül, hogy megfellebbezze az ítéletet.
A Szovátától nem túl távoli Gyergyószentmiklós hivatali visszaéléssel vádolt polgármesterének visszatérését szintén a tegnap akadályozta meg a marosvásárhelyi táblabíróság. Mezei János esetében úgy döntöttek – megsemmisítve a Hargita megyei törvényszék korábbi ítéletét –, fenntartják a bírósági felügyeletet. Vagyis e kényszerintézkedés értelmében nem töltheti be hivatalát, nem hagyhatja el az országot, nem veheti fel a kapcsolatot a büntetőper tanúival és időközönként jelentkeznie kell a rendőrségen. Magyarán, noha ügye nincs lezárva, továbbra is pályán kívül rekesztették. Szovátától és Gyergyószentmiklóstól nem túl távol, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön szintén kérdéses, kinek áll a zászló. A fejlemények ismertek: Ráduly Róbert lemondott, a polgármesteri tisztségtől eltiltott Antal Árpád bírósági felügyelete pedig április 17-én jár le. Ha valaki távolabbról csupán ennyit lát, bizonyosan értetlenkedik, csóválhatja a fejét, s akár arra is gondolhat, itt valami nincsen rendjén, hiszen a székely városok magyar vezetőinek egy részét félreállították, különös vádiratokkal.
Ha pedig valaki egészen közelről, e félreállítási módozatok miatt némiképp ingerülten, esetleg a megalázottság érzetével – hiszen az említett politikusokat megválasztották, nem odabiggyesztették, miként egy-egy délceg prefektust – tekint ugyanezekre a fejleményekre, s netán koncepciós eljárásra, megfélemlítésre, elhallgattatási, illetve elűzési kísérletre gondol, nem alaptalanul teszi. Mert a történelmi és a politikai viszontagságokba lassacskán belefásuló erdélyi, székelyföldi magyar közösség tagjai rökönyödötten láthatják: kísért a múlt, bizonytalan a jövő, s ilyen körülmények között egyre nehezebben teremthető meg az otthonosság érzete.
Mózes László. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. március 31.

Napi kétszáz lej büntetés a székely zászlóért
A székely zászló eltávolítására és pénzbírság megfizetésére ítélte a Maros megyei törvényszék Péter Ferenc szovátai polgármestert. Az ítélet értelmében Szováta polgármesterének minden egyes napra bírságot kell fizetnie, amíg nem távolítja el a székely zászlót a polgármesteri hivatal épületéről. Az ítélet nem jogerős.
Lucian Goga Maros megyei prefektus elmondta: a prefektúra azt követően fordult a bírósághoz, hogy a polgármester nem tett eleget a zászló eltávolítására vonatkozó felszólításuknak. A 2014 decemberében született ítélet a székely zászló eltávolítására kötelezte a polgármestert, ami a prefektus szerint máig nem történt meg. Goga tájékoztatása szerint ekkor azt kérték a bíróságtól, hogy a minimálbér húsz százalékának megfelelő bírságot rójon ki az elöljáróra, emellett pedig a lobogó eltávolításáig napi ezer lejes büntetést is fizettessen vele. A bíróság végül a minimálbér húsz százalékának megfelelő egyszeri pénzbüntetést (210 lej) szabott ki, de arról is döntött, hogy a városvezetőnek a zászló eltávolításáig napi 200 lejes késedelmi büntetést kell fizetnie a prefektusi hivatalnak. Péter Ferenc polgármester a döntéssel kapcsolatosan azt nyilatkozta: a kifogásolt zászlót már a 2014-es ítéletet követően eltávolította a polgármesteri hivatal homlokzatáról, ezt pedig közölték is a prefektúrával. „A lobogót elhelyeztük a hivatal egy oldalsó bejáratánál levő székely kapura, az ítélet azonban a homlokzatról és nem erről a kapuról beszél” – mondta a szovátai polgármester, hozzátéve, az újabb ítéletet megfellebbezi. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. március 31.

Súlyos büntetés a címeres magyar lobogó kitűzéséért
A marosvásárhelyi ítélőtábla jelentős, több tízezer lejt is elérő pénzösszeg kifizetésére kötelezte Bíró László csíkmadarasi polgármestert, mivel az elöljáró nem hajtotta végre időben a 2014-ben hozott, a községházára kitűzött, címeres magyar zászló eltávolítását elrendelő jogerős ítéletet.
A jogerős ítélet szerint a polgármesternek az országos bruttó minimálbér 20 százalékának megfelelő összeget kell fizetnie a 2014. július 19. és 2015. május 28. közötti időszak minden egyes napjára a késedelem miatt. A bírság pontos összege még nem ismert, de a 2014-es országos bruttó minimálbért figyelembe véve ez napi 170 lejt jelent.
Miután a Hargita megyei törvényszék a prefektus kezdeményezésére 2014 februárjában törvénytelennek ítélte a zászló kitűzését, és kötelezte a polgármestert a hivatal homlokzatára kitűzött, címeres piros-fehér-zöld lobogó eltávolítására, az ítélőtábla 2014 júliusában hozott ezzel kapcsolatban jogerős ítéletet.
Mivel a zászló a helyén maradt, a Hargita megyei prefektúra 2015 májusában a Hargita megyei törvényszékre nyújtott be keresetet a jogerős ítélet végrehajtása érdekében – erről született most jogerős döntés. Korábban, még 2013-ban a prefektus kétszer is megbírságolta Bíró Lászlót a lobogó kitűzése miatt, egyszer 2500, másik esetben 9000 lejre – mindkét esetben Dan Tanasă volt a feljelentő, aki már 2011-ben kifogásolta, hogy a lobogó a községháza homlokzatán leng.
Bíró László polgármester tavaly novemberben közölte, inkább lemond a polgármesteri tisztségéről, de akkor sem veszi le a 2008-ban kitűzött zászlót a községházáról, hiszen az épületre nem Magyarország hivatalos lobogóját tűzte ki, hanem a magyarságét, és ezt semmilyen törvény nem tiltja.
Ezt a mostani bírósági eljárás során is igyekezett bizonyítani, akárcsak a 2014-ben a marosvásárhelyi táblabíróság által elutasított fellebbezésében, amikor azzal érvelt, hogy a címeres piros-fehér-zöld zászló a magyar nemzet jelképe, és nem Magyarország hivatalos lobogója. A polgármester korábban egyszer le is vette a zászlót, de – mint korábban nyilatkozta – „mosás és vasalás után" újra kitűzte.
Bíró most tőlünk értesült a jogerős ítéletről, és azt mondta, gondolkodnia kell azon, milyen lépéseket tesz a továbbiakban.
Amint arról beszámoltunk, bírságot kell fizetnie Péter Ferencnek, Szováta polgármesterének is minden egyes napra, amíg nem távolítja el a székely zászlót a polgármesteri hivatal épületéről. Ez egyébként az elöljáró szerint még decemberben megtörtént.
Kovács Attila. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2016. április 27.

Az RMDSZ benyújtotta megyei tanácsosi listáját
Péter Ferenc a tanácselnökjelölt
A kerületi választási iroda 27 ezer támogató aláírás kíséretében iktatta az RMDSZ megyei tanácsosjelöltjeinek listáját, amely teljes, 44 nevet tartalmaz. Első helyen Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke, második helyen Péter Ferenc szerepel, akit az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltként nevesített.
A tanácselnöki tisztség megszerzése a tét
A tanácsosi lista iktatása után Brassai Zsombor, a megyei RMDSZ szervezet elnöke a sajtónak nyilatkozva elmondta, köszöni a támogatók aláírását, a munkatársak hozzájárulását az aláírásgyűjtési akció sikeréhez. A 27 ezer támogató aláírást megelőlegezett bizalomként és pozitívumként kell elkönyvelni. Az elnök meggyőződése, hogy az aláírások köteleznek, olyan kampányt kell folytatni, amellyel megszólítják Maros megye magyar választóinak jelentős részét. Arra számítanak, hogy legalább 13 tanácsosi mandátumot megőriznek a megyei tanácsban. A tanácsosi tisztségre jelöltek mintegy kétharmada kicserélődött, egyharmadát a régi tanácsosok teszik ki. A kétharmadban új és fiatal jelöltek szerepelnek. Ami a jelöltek kiválasztásával kapcsolatosan fontos volt: igyekeztek ezúttal is arra törekedni, hogy Maros megyének minden régiója képviselettel rendelkezzen a tanácsban. A kampány rendkívül fontos üzenete, hogy az RMDSZ a megyei tanácselnöki tisztség megszerzésére törekszik.
A sajtó kérdésére válaszolva Brassai Zsombor elmondta azt is, hogy a megyei tanácsosi listán szereplő jelöltek kiválasztásakor a területi képviseletre figyeltek. Tekintettel arra, hogy Maros megye nagy közigazgatási egység, a megyei tanácsnak nagyon sokrétű problémával kell foglalkoznia. Ezért vélik fontosnak, hogy a mikrorégiók is képviseletet kapjanak. Másrészt a jelöltek szakmai tapasztalatát vették figyelembe. Bejutó helyet biztosítottak a nőszervezetnek, illetve a Maros Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanácsnak. Az első 15 jelölt között van a Magyar Polgári Párté is, ily módon a megyei tanácsosjelöltek listáján is megvalósult a politikai összefogás.
– Bízom abban, hogy ez a szavazatszámban is kamatozni fog. A 2012. évi tapasztalatból indultunk ki, amikor külön listákon indultunk a szavazatokért. Ha együtt indulunk, ma akár 15 tanácsosunk is lehetne. Bízunk a választókban, hogy erősíteni tudjunk az RMDSZ- frakció képviseletén – fogalmazott Brassai.
Szükség van a váltásra
A tanácselnöki tisztségre jelölt Péter Ferenc nyilatkozatában elhangzott, hogy azzal a 16 évi önkormányzati tapasztalattal, amellyel rendelkezik, képviselni tudja a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget és Maros megye lakosságát.
– Úgy gondolom, hogy a Szovátán kivitelezett sikeres projekt Maros megyére is kiterjeszthető. Ha a megyénkbeliek úgy gondolják, hogy a szovátai példa lehet Maros megyére nézve, kérjük, szavazzanak az RMDSZ listájára. Úgy érzem, a megyének szüksége van a váltásra, hiszen gazdasági szempontból a közép-romániai régión belül a harmadikról a negyedik helyre csúszott vissza. Meg kell tennünk mindent, hogy a megye gazdaságilag megerősödjön, s visszanyerje méltó helyét ebben a régióban – fogalmazott a tanácselnökjelölt, aki arról is beszélt, hogy a kampány során a személyes kapcsolatra helyezi a hangsúlyt, megpróbálnak minél több településre elmenni, és minél több emberrel találkozni.
Péter Ferenc elmondta, nem volt könnyű döntés felvállalni a jelölést, de a szövetség megyei vezetőségével úgy gondolták, hogy fontosabb a megye egésze, ennek száz települése, mint egy a megyéből. Ezért választotta a szovátai polgár-mesterjelöltség helyett ezt az utat. Szovátán Fülöp László mérnök személyében sikerült olyan polgármesterjelöltet találni, aki méltóképpen vezetheti tovább a várost.
A Népújság arra volt kíváncsi, milyen konkrét tervek szerepelnének Péter Ferenc programjában.
– Konkrét tervekről nehéz beszélni. Elsősorban jól kell működtetni azt az intézményrendszert, ami pillanatnyilag a megyei tanács alárendeltségében van. Folytatni kell azokat a projekteket, amelyeket elkezdtek. Ha konkrét tervekről van szó, akkor elsősorban a megye infrastruktúrájára, a repülőtérre kell gondolnunk, mert ezekkel van gond. Ahhoz, hogy sikeres legyen ez a megye, kötelező módon csatlakoznia kell az ország nemzetközi infrastruktúrájához, ami hiányzik. Kiépült infrastruktúrával másképp jelentkeznek a beruházók. A legnagyobb probléma, hogy Maros megye gazdasági szempontból pozíciót veszített, a régióban a harmadik helyről a negyedikre került. Ezen kell változtatni. Fontos feladata tehát a megyei testületnek, hogy Bukarestben és a nemzetközi fórumokon képviselni tudja a megye érdekeit, hogy visszanyerje azt a gazdasági potenciált, amit elveszített ebben a régióban – fogalmazott Péter Ferenc.
A megyei tanácsosi listán szereplő első 15 jelölt: Brassai Zsombor, Péter Ferenc, Pokorny László, Kolcsár Anquetil-Károly, Szabó Árpád, Csép Éva-Andrea, Aszalos Gábor, Kupás János, Tatár Béla, Kovács Mihály-Levente, Bartha Mihály, Fülöp József, Szabó Albert, Szigyártó Zsombor-István, Biró József-Attila.
Mezey Sarolta
Népújság (Marosvásárhely)

2016. április 27.

Nincs összmagyar lista Bihar és Maros megyében
Az elmúlt időszakban többször felmerült összmagyar megyei tanácsosjelölt-lista helyett csak a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltje „fért fel” az RMDSZ listájára Bihar megyében. A szövetség jelöltlistáját vezető Pásztor Sándor korábban a „billegőnek” számító nyolcadik helyet az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) ajánlotta fel, a végleges verzióban azonban ezt végül a polgári párti Helmeczi József foglalta el. Az MPP-nek jutott hely az RMDSZ Maros megyei szervezetének negyvennégy fős megyei tanácsosjelölt-listáján is.
Az elmúlt időszakban többször felmerült összmagyar megyei tanácsosjelölt-lista helyett csak a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltje „fért fel” az RMDSZ listájára Bihar megyében. A szövetség jelöltlistáját vezető Pásztor Sándor korábban a nyolcadik, „billegőnek” számító helyet az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) ajánlotta fel, a végleges verzióban azonban ezt végül a polgári párti Helmeczi József foglalta el.
Az RMDSZ egyébként kedden megyei szintű együttműködési szerződést kötött az MPP-vel az elkövetkező kormányzati ciklus idejére. Pásztor szerint az általuk felajánlott tanácsosi hely ily módon „hozható” lesz a választásokkor, a néppárt Bihar megyei vezetője, Csomortányi István azonban nem osztja véleményét. Mint megtudtuk, velük végül nem is tárgyalt az RMDSZ.
„Teljesen komolytalan felajánlás volt” – fogalmazott Csomortányi, aki továbbra is azon a véleményen van, hogy a szövetség népszerűségét a korrupciós ügyek csökkentették, ami szavazatvesztéshez vezet majd. Szerinte amúgy is csak akkor lehetne maximalizálni a magyar képviseletet, ha az EMNP is bejut a megyei és a helyi tanácsba. Meglátása szerint erre van esély, ezért legkevesebb kettő, de az sem kizárt, hogy a következő ciklusban három képviselővel lesznek majd jelen a megyei tanácsban.
A néppárt hétfőn iktatott Bihar megyei listájának élén egyébként Csomortányi áll, mögötte Nagy József Barna és Szilágyi Ferenc szerepel. Nagyvárad RMDSZ-es polgármesterjelöltjének, Huszár Istvánnak magyar kihívója Zatykó Gyula, a városi tanácsosi listán mögötte Moldován Lajos és Nagy Zoltán kapott helyet.
Megyei tanácselnök lenne a szovátai polgármester
Az MPP-nek jutott hely az RMDSZ Maros megyei szervezetének negyvennégy fős megyei tanácsosjelölt-listáján is, melyet mintegy 27 ezer támogató aláírás „kíséretében” iktattak kedden a választási irodában. A lista élén Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke áll, második Péter Ferenc jelenlegi szovátai polgármester – a szövetség megyei tanácselnökjelöltje –, a harmadik pedig a szövetség legrégebbi megyei tanácsosa, Pokorny László. A lista tizenötödik helyét a Magyar Polgári Pártot (MPP) képviselő Biró József Attila foglalja el.
A jelöltlajstrom második részében számos olyan személy is helyet kapott, aki egyébként a helyi választásokon érdekelt polgármester- vagy tanácsosjelöltként. A szövetség arra törekedett, hogy a megye egyetlen térsége se maradjon képviselet nélkül, ugyanakkor az ifjúsági, valamint a női szervezet is jusson egy-egy befutó helyhez. Péter Ferenc kedden közölte, a párt célja, hogy ezúttal is legalább 13 tanácsosi mandátumot szerezzenek, az MPP támogatásával azonban akár 15-re is bővíthetik a képviselők számát.
„Azt a sikeres projektet ajánlanám a megyének, amit kisebb léptékben megvalósítottunk Szovátán – fogalmazott Péter Ferenc, aki 2000 óta vezeti a város önkormányzatát. – Úgy érzem, Maros megyének szüksége van a váltásra, hiszen elveszítette azt a harmadik helyet, amit a Központi Fejlesztési Régióban foglalt el. A térség gazdaságán és infrastruktúráján kell javítanunk, a repülőteret kell továbbfejlesztenünk.” Péter Ferencet egyébként az RMDSZ-es Fülöp László 36 éves mérnök készül váltani Szováta polgármesteri székében. Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete is kedden délután iktatta az elmúlt időszakban többször is módosított tanácsosjelölt-listáját. Ennek élén Peti András jelenlegi alpolgármester áll, őt Novák Zoltán és Magyari Előd követi.
Hivatalosított magyar verseny Kolozsváron
Kedden délelőtt iktatta a választási irodánál polgármesterjelöltjének, valamint városi tanácsosjelöltjeinek okmányait a kolozsvári RMDSZ is. Horváth Anna jelölését és a városi tanácsosjelölteket több mint 3500 személy támogatta aláírásával. „Megkerülhetetlen, erős, képviseletre törekszünk, a közösség iránti elkötelezettségét már többször bizonyított csapattal szeretnénk megerősíteni a kolozsvári magyarok hitét abban, hogy az önkormányzatnak őket is ugyanúgy kell szolgálnia, mint a román embereket” – nyilatkozta a választási iroda előtt Horváth Anna polgármesterjelölt.
A városi tanácsosi listát, mint ismeretes, Horváth Anna vezeti, a második helyet a történelmi magyar egyházak javaslatára az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) képviselő Gergely Balázs tölti be. A lista harmadik helyén Csoma Botond jogász, városi tanácsos, a Kolozs Megyei RMDSZ elnöke, a negyedik helyen Rácz Levente-Zsolt vállalkozó, az ifjúsági szervezetek jelöltje, ötödik helyen pedig Oláh Emese jogász, városi tanácsos szerepel. Saját listával és polgármesterjelölttel jelentkezett be a kolozsvári megmérettetésre az EMNP kincses városi szervezete is. Fancsali Ernő polgármesterjelölt, a tanácsosi jelöltlista vezetője és a második pozíciót elfoglaló Bicskei Hedwig közösen iktatták az induláshoz szükséges, több mint 3000 aláírást tartalmazó íveket.
Szucher Ervin, Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

2016. május 3.

Emléket állítottak Bözödújfalunak
Az elszármazottaknak még mindig fáj
Házak, utcák, patakok, dombok – amelyek már csak azoknak az emlékeiben élnek, akik Bözödújfaluban születtek, nevelkedtek – köszönnek vissza az élethű maketten, Berze Imre székelyudvarhelyi szobrászművész alkotásán, ami az elárasztott falunak állít örök emléket. A hétvégi Szent György-napok keretében szombaton az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastélyban felavatták a vízzel elöntött településnek szentelt emlékszobát.
A ma már láthatatlant kellett láthatóvá tenni
Kívülállóként is megható volt megtapasztalni azt a példaértékű összetartozást, a szülőfalujuk iránti erős ragaszkodást, ami a falu még életben lévő szülöttjeit jellemzi. Ahogyan az emlékszobába lépve, könnyeikkel küszködve fedezték fel szülőházukat, az egykori jó szomszédokéit, kedves emlékeik helyszíneit a maketten, valamint a falakon lévő képeken. Hiába élnek a világ legtávolabbi pontjain, a kötődés ma is ugyanolyan erős. Akárcsak a fájdalom, hiszen költözni kellett, kényszer alatt elhagyni az ősi portát és egész addigi életüket.
Orbán László, az emlékszoba létesítését felvállaló Erdélyi Utakon Egyesület elnöke hangsúlyozta, az emlékszoba, valamint a makett által nem a tragédiára szerették volna fektetni a hangsúlyt, hanem Bözödújfalu kulturális örökségét, történetét kívánták bemutatni, azt, ahogyan példás egyetértésben élt ott együtt hat vallási felekezet. Akárcsak egy magzat fejlődése az anyaméhben, kilenc hónapba telt, amíg "megszületett" a makett, és alapos kutatómunka eredményeképpen sikerült láthatóvá tenni a láthatatlant. Az emlékszobában a térplasztika, illetve a tó kimerevített mása mellett a falu szülötteitől származó használati tárgyakat, fényképeket – mellettük háromnyelvű ismertető szöveg – helyeztek el, egy képernyőn pedig helybéliek mesélnek a falu életéről, hogy milyen volt a húsvét, a szüreti bál, mi történt, amikor egy csűrben összegyűltek a falubeliek. Különlegesség az egyedi fénytechnika, az árnyékok játéka a napfelkeltét és naplementét idézi fel. A makett fehér színű, hiszen egy mennybéli falunak az élethű mása – ismertette a látványanyagot Orbán László.
Csibi Attila polgármester, aki a kezdetektől fogva oroszlánrészt vállalt a Bözödújfalu emlékének ébren tartását célzó projektben, elismerte, bár családi szálak nem kötik a településhez, mégis kialakult egy olyan kötődés a faluhoz, ami őt is újfalusivá tette. – Megismertem azt a fájdalmat, amit az ott élők éreztek, és megpróbáljuk ezt a sebet nem feltépni, hanem szemléltetni, hogy minél jobban megértse mindenki, mi is történt ott. Ezek az emberek hihetetlen módon kötődnek a településhez, ami már nem létezik, olyan fájdalomként élik meg az emlékezés minden pillanatát, hogy nekünk, nemcsak erdőszentgyörgyieknek, hanem a világon élő minden embernek, kötelességünk erre figyelni. Itt van ez az emlékszoba, amelybe belépve, mintha én is jártam volna a falunak az utcáin, mintha én is megéltem volna ezt a fájdalmat – fogalmazott a városvezető.
– A falu makettjében nem egy épületegyüttest felidéző tárgyat kell látni, hanem sokkal inkább a közösségi életet, életformát, ami a nehézségek mellett évszázadokon át sikeres tudott lenni – mutatott rá dr. Zsigmond Barna Pál főkonzul, aki szerint ennek a sikernek az volt a legfontosabb feltétele, hogy az itt élők mertek álmodni, ide álmodták a sorsukat, jövőjüket. – Ma is az a legfontosabb, hogy itthon merjünk jövőt álmodni, családot alapítani. Ez a legfőbb feltétele annak, hogy elnéptelenedett falvaink ismét gyerekzsivajtól legyenek hangosak – fűzte hozzá.
Péter Ferenc hangsúlyozta, Szováta polgármestereként örül, hogy egy ilyen színvonalas kiállítás látott napvilágot Erdőszentgyörgyön, ugyanis a fürdőváros egyik legnagyobb gondja, hogy mit mutassanak a környéken a több százezer turistának, akik évente Szovátára érkeznek.
Falunkat nem kapjuk vissza, de legalább az emléke megmarad
Bölcsőjét Bözödújfaluban ringatták, és gyermekkorát is ott töltötte a jelenleg Ausztriában élő Sükösd Árpád, akinek a jóvoltából 1995-ben felépült a siratófal, ahol évente találkoznak az elszármazottak. – Ennyi idő után is ritka az a nap, amikor valami kapcsán ne jutna eszembe Bözödújfalu, hiszen azt mondják, az ember oda való, ahol született és nevelkedett, függetlenül attól, hogy hol éli az életét. Aki kénytelen elhagyni szülőhelyét, előbb-utóbb érzi, hogy hiányzik valami. Nem leli a helyét, nincs amibe kapaszkodnia, nincsenek szülők, testvérek, szomszédok, gyermekkori barátok a közelben, akikkel örömét, bánatát megoszthatná. Éppen azért azt üzenem a fiataloknak, hogy jól gondolják meg, mielőtt elhagynák a szülőföldjüket, és ha mégis erre kényszerülnek, ne felejtsék el ápolni a gyökereket, amíg van mit. Mi, a falu szülöttei a kezdetekben a legmerészebb álmainkban sem gondoltuk, hogy meglesz mindaz, amit ma magunkénak tudhatunk: van emlékhelyünk siratófallal, van kopjafafalunk, és most emlékszobánk falumakettel, kegytárgyakkal. A falunkat nem kapjuk vissza soha, de így picit megnyugodhatunk, hogy legalább az emléke megmarad – fogalmazott Sükösd Árpád, majd megköszönte Csibi Attilla polgármesternek, az erdőszentgyörgyieknek, hogy lelkiismeretesen felvállalták az ügyüket.
Édes otthon, ahová álmaikban ma is visszajárnak
Zsúfolásig telt a Rhédey-kastély a szombati avatóünnepségen, de szinte nem akadt olyan személy, akinek ne csaltak volna könnyeket a szemébe Szombatfalvi József esperesnek, a falu szülöttjének a szavai. A projekt mintegy mentoraként végig ott állt a kivitelező csapat mellett, hogy emlékeinek köszönhetően minél valósághűbben tudják visszaadni a falu és az ott élők mindennapjait.
– Nekünk, akik ott születtünk, még fáj, mert ott volt egy otthon. Fenyőfa gerendás, kopott küszöbű, kerek kővel kirakott bejáratú otthon. Az édes otthon. Ahová álmainkban ma is visszajárunk. Mert ott volt olyan szomszédunk, aki mindig tudta, hol a ház kulcsa, tudta, hogy félreveheti az ajtóba állított seprűt, és elviheti, amire szüksége van. Nekünk még fáj, mert ott voltak azok a gyermekkori pajtások, akikkel együtt lógtunk meg órákról, együtt barangoltunk a hegyre fel, együtt játszottunk és később együtt dolgoztunk, együtt kísértük szüleinket a mezőre, és boldogok voltunk, amikor ők délben pihentek és mi a Küsmöd-patakában fürödhettünk. Nekünk még fáj, mert volt egy falusi közösség, ami messze földön híres volt. Híressé Bözödújfalut nem a tóba süllyesztés tette, hanem az a lelkület, ami évszázadokon keresztül élhető életet jelentett abban a faluban hat felekezet számára. Élhető életet, mert békességben éltek. Nekünk még fáj, de boldogok vagyunk, mert ha tóba is süllyedt a falu, a szellemisége ma is üzen, és a jövőben is fog, mindaddig, amíg siratófal, kopjafafalu, makett és emlékhelyek vannak, és odafigyelnek az emberek arra, hogy igenis lehet élni békességben, egymást szeretve, megértésben. Boldogok vagyunk, hogy hazajárhatunk, hogy helyünk van legalább a falu határában, és helyünk lett itt is, Erdőszent-györgyön. És olyan társakra találtunk, többek között egy polgármester személyében, aki azt mondja, hogy bözödújfalusinak érzi magát – hangzottak az esperes szívhez szóló szavai.
Menyhárt Borbála
Népújság (Marosvásárhely)

2016. május 21.

Potápi Árpád választási mozgósításra biztatta egy marosvásárhelyi fórum résztvevőit
A június 5-én tartandó romániai önkormányzati választások előtti mozgósítás fontosságára hívta fel a figyelmet egy péntek esti marosvásárhelyi pódiumbeszélgetésen Potápi Árpád, a miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára.
Annak a megszervezésére biztatta a beszélgetés résztvevőit, hogy mindenki hívja fel a rokonait, ismerőseit, és gondoskodjon róla, hogy ne maradjanak otthon a választásokon. Úgy vélte, Marosvásárhely többre hivatott, mint a jelenlegi szerepe Erdélyben. Nemzeti érdeknek nevezte, a város magyarságának a megtartását és megerősítését, ami szerinte úgy lehetséges, ha magyar érzelmű, elkötelezett ember kerül a város élére.
Potápi Árpád a magyar kormány nemzetpolitikájáról tartott előadást a marosvásárhelyi fórumon. Elmondta: a magyar nemzetpolitikában egyre fontosabb szerepet kap a határon túli magyarság gazdasági megerősítésének támogatása. „Ha a magyarok gazdaságilag nem tudnak megerősödni, vagy tengődnek, vagy továbbállnak" – érzékeltette a gazdasági segítség szükségességét.
Azt is megemlítette, hogy mérlegelik egy olyan program kidolgozását, amelyik a magyarországi családi otthonteremtési kedvezményhez (csok) hasonlóan ösztönözné a határon túli magyar fiatalok gyermekvállalását. Soós Zoltán, a marosvásárhelyi magyarok polgármesterjelöltje ötgyermekes apaként szólt hozzá a gyermekvállalás kérdéséhez. Úgy vélte, a nagy család nagy mértékben értékválasztás kérdése. Szerinte ma Marosvásárhelyen a magyarság súlyosan alulreprezentált az önkormányzatnak alárendelt intézményekben. Azért is szükség van a magyar városvezetésre, hogy a magyarok is lehetőségekhez jussanak. A magyar pártok függetlenként induló közös jelöltje hozzátette: jelentős fejlődést biztosíthatna az is a marosvásárhelyi magyar közösségnek, ha a város költségvetésének nagyobb hányadát fordíthatnák az általa fontosnak ítélt célokra.
Péter Ferenc, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megyei önkormányzati elnökjelöltje a vállalkozóbarát politika meghonosítását tartotta a legfontosabbnak, mert – mint fogalmazott – a gazdasági verseny vezethet el a bérek emelkedéséhez, és ahhoz is, hogy a fiataloknak ne kelljen elvándorolniuk a jobb megélhetésért.
MTI
Erdély.ma

2016. május 21.

Potápi Árpád választási mozgósításra biztatta egy marosvásárhelyi fórum résztvevőit
A június 5-én tartandó romániai önkormányzati választások előtti mozgósítás fontosságára hívta fel a figyelmet egy péntek esti marosvásárhelyi pódiumbeszélgetésen Potápi Árpád, a magyar miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára.
Annak a megszervezésére biztatta a beszélgetés résztvevőit, hogy mindenki hívja fel a rokonait, ismerőseit, és gondoskodjon róla, hogy ne maradjanak otthon a választásokon. Úgy vélte, Marosvásárhely többre hivatott, mint a jelenlegi szerepe Erdélyben. Nemzeti érdeknek nevezte, a város magyarságának a megtartását és megerősítését, ami szerinte úgy lehetséges, ha magyar érzelmű, elkötelezett ember kerül a város élére.
Potápi Árpád a magyar kormány nemzetpolitikájáról tartott előadást a marosvásárhelyi fórumon. Elmondta: a magyar nemzetpolitikában egyre fontosabb szerepet kap a határon túli magyarság gazdasági megerősítésének támogatása. “Ha a magyarok gazdaságilag nem tudnak megerősödni, vagy tengődnek, vagy továbbállnak” – érzékeltette a gazdasági segítség szükségességét. Azt is megemlítette, hogy mérlegelik egy olyan program kidolgozását, amelyik a magyarországi családi otthonteremtési kedvezményhez (csok) hasonlóan ösztönözné a határon túli magyar fiatalok gyermekvállalását.
Soós Zoltán, a marosvásárhelyi magyarok polgármesterjelöltje ötgyermekes apaként szólt hozzá a gyermekvállalás kérdéséhez. Úgy vélte, a nagy család nagy mértékben értékválasztás kérdése. Szerinte ma Marosvásárhelyen a magyarság súlyosan alulreprezentált az önkormányzatnak alárendelt intézményekben. Azért is szükség van a magyar városvezetésre, hogy a magyarok is lehetőségekhez jussanak. A magyar pártok függetlenként induló közös jelöltje hozzátette: jelentős fejlődést biztosíthatna az is a marosvásárhelyi magyar közösségnek, ha a város költségvetésének nagyobb hányadát fordíthatnák az általa fontosnak ítélt célokra.
Péter Ferenc, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megyei önkormányzati elnökjelöltje a vállalkozóbarát politika meghonosítását tartotta a legfontosabbnak, mert – mint fogalmazott – a gazdasági verseny vezethet el a bérek emelkedéséhez, és ahhoz is, hogy a fiataloknak ne kelljen elvándorolniuk a jobb megélhetésért.
erdon.ro

2016. május 24.

Nemzetpolitika a Kárpát- medencében
Potápi Árpád János, a magyar miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára arra biztatott minden marosvásárhelyi magyart, hogy menjen el szavazni június 5-én, mert csak magyar városvezető fogja gazdasági értelemben is segíteni a magyar közösséget.
Az eseményre, amelynek címe Közösségépítés és gazdaságfejlesztés a nemzetpolitikában – Nemzetpolitika a Kárpát-medencében – Hogyan tovább, Marosvásárhely? volt, pénteken délután a Vártemplom gótikus termében került sor. Részt vettek a magyar történelmi egyházak képviselői, Soós Zoltán, a vásárhelyi magyarok polgármesterjelöltje, Péter Ferenc megyei tanácselnökjelölt, tanácsosjelöltek. Az eseményt a szervezők nevében Vass Levente, az RMDSZ marosvásárhelyi választmányának elnöke üdvözölte.
Az államtitkár ismertette a magyar nemzetpolitika intézményrendszerét, a támogatások struktúráját és a legfontosabb programokat. A Kőrösi Csoma Sándor-program célja a magyar önazonosság és a magyar nemzeti összetartozás megerősítése, a diaszpóra magyarsága magyar nyelvtudásának fejlesztése. Öt kontinens 24 országában működik. A Petőfi Sándor programot tavaly indították el, ez a Kárpát-medencei szórványmagyarságot segítő program. A Mikes Kelemen-program célja a diaszpóra könyvtári örökségének szervezett módon történő összegyűjtése és gondozása. Beszélt a Kárpát-medencei testvértelepülési programról, amelynek célja a kapcsolatépítés, ismertette a kárpátaljai programokat, illetve elmondta, hogy kiemelt programjuk a Márton Áron-emlékév.
Véleménye szerint Marosvásárhelyen a magyarság megtartása és megerősítése csak úgy lehetséges, ha magyar polgármester és magyar megyei tanácselnök lesz, amelynek megvalósítására, megfelelő mozgósítással, jó esély van.
A találkozón Soós Zoltán kijelentette: Marosvásárhelyen a politikai összefogás megtörtént, most társadalmi összefogásra van szükség.Péter Ferenc arra hívta fel a figyelmet, hogy a családcentrikus gondolkodás megteremtésében nagy szerep jut az egyházaknak, a munkahelyteremtésben pedig a vállalkozóknak.
(mózes)
Népújság (Marosvásárhely)

2016. június 2.

Visszahódításra váró tisztségek Maros megyében
VÁLASZTÁS – Kelemen Atilla (2004), Borbély László (2008) és Frunda György (2012) után Soós Zoltán a negyedik magyar politikus, aki megpróbálja visszahódítani Marosvásárhelyen a polgármesteri tisztséget a 2000 óta regnáló Dorin Floreától.
A tizenhat évvel ezelőtt Fodor Imrét legyőző, több pártban is megfordult, idén függetlenként feltűnő polgármester az ötödik mandátumának megszerzésére készül. A közvélemény-kutatások szerint ő az első számú esélyes, azonban ha a város magyarsága visszanyeri önbizalmát, és összeszedi magát – búcsút intve annak a letargiának, amely jó ideje rátelepedett –, jó eséllyel megfordítható az eredmény, és június 5-étől Soós lehet Marosvásárhely polgármestere.
A „házigazda” előnye
Marosvásárhelyen, ahol a románság és a magyarság aránya nagyjából egyenlő, idén is ádáz harc dúl a polgármesteri székért. Mint mindig, átszavazások ezúttal is lesznek, azonban sem a felvilágosultság, sem a politikai meggyőződés, sem a békítő szándékú vagy éppenséggel hangzatos nyilatkozat, sem a sokasodó vegyes házasságok tapasztalata nem elegendő ahhoz, hogy megakadályozza az etnikai szavazást. Június 5-én tehát kétesélyes magyar–román „viadal” lesz, amelyet Dorin Florea vagy Soós Zoltán nyerhet meg, a többi román jelölt legfeljebb csak a nem sokat érő „bronzéremért” küzdhet.
Dorin Florea startból előnnyel indul: a magyarság aránya 45 százalék alá esett, ráadásul a felmérések szerint a szavazási kedv is csökkent a magyarság körében. Ugyanakkor az sem mellékes, hogy az elégedetlenségek és az egyre bővülő kudarclista ellenére rosszmájúság lenne azt állítani, hogy 16 éve nem történt változás a városban. Hogy milyen áron, az már más téma. A jelenlegi polgármester és az őt támogató Nemzeti Liberális Párt (PNL) számára nem jelentett akadályt, hogy Florea úgy is részt vegyen a megmérettetésen, hogy korrupció miatt vádat emelt ellene az ügyészség. Bár a párt vezetősége a bűnvádi per miatt nem hagyta jóvá Dorin Florea PNL-színekben való indulását, az elöljáró megtalálta a kiskaput: a polgármester függetlenként száll harcba, a PNL pedig – a látszatra sem adva – nyíltan támogatja.
Ezzel szemben Soós Zoltán szinte a semmiből érkezik. Mi több, a fiatal, „alig” négyéves tanácsosi tapasztalattal rendelkező politikusnak komoly küzdelmet kellett vívnia azért is, hogy egyáltalán rajtpozícióba kerüljön. Előbb a nagyágyúkhoz szokott RMDSZ-ben kellett bizonyítania, majd az összmagyar előválasztáson kellett versenybe szállnia néppárti barátja, Portik Vilmos és a civil társadalom képviselője, Barabás Miklós ellen.
Közben belülről a vallási meggyőződéséért, kívülről a Maros Megyei Múzeum élén elfoglalt igazgatói tisztsége miatt támadták. Közösségen belüli és kívüli ellenfelei több mint egy éve próbálnak fogást találni rajta – mindmáig sikertelenül. Igaza van viszont annak, aki azt veti a szemére, hogy nem eléggé durva és rámenős. Soós nem Kelemen, Borbély vagy Frunda stílusával küzd, a Floreáéval még kevésbé. Soós Zoltán abban bízik, hogy az emberarcú politikus is nyerhet csatát vagy akár háborút. Egy normális társadalomban mindenképpen.
Maşca, aki másabb
Az idei meglepetésember Dan Maşca, aki igyekszik megszólítani a románokat és a magyarokat is (ezt megpróbálta négy évvel ezelőtt Smaranda Enache is), és „abszolút” civilként érkezik a politikai pályára. Sikeres vállalkozóként – akit nem az állami szervekkel kötött szerződések éltetnek vagy köteleznek – harmadmagával megalapította a Szabad Emberek Pártját, a POL-t, és belecsapott a közepébe.
Tudja, hogy semmi esélye túlszárnyalni Dorin Floreát vagy Soós Zoltánt, okos üzletemberként viszont jövőbe nézően gondolkodik, szeretné megvetni a lábát, majd bennebb és bennebb „kúszni”. Ha ad absurdum holnaptól elvennék a maga kreálta játékszerét, nem esne búskomorságba: az a típusú ember, aki a maga (meg a cége) ura szeret és tud lenni. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért, akár a mérleg nyelve is lehet a két főesélyes között.
A felmérések szerint 5 százalék fölött teljesít, szurkolói szerint pedig akár a tízet is súrolhatja. Függetlenségével, kiegyensúlyozott diskurzusával, a kisebbségek iránt tanúsított tiszteletével számos, az RMDSZ-ből kiábrándult, de a kisebb pártokban alternatívát nem látó magyarnak a szavazatára számíthat. A jelek szerint kétszer akkorát szakíthat Floreától és a románoktól, főként a fiataloktól és az értelmiségiektől. Kelemen Hunor megfogalmazása szerint aki a szlovákiai Most–Híd mintájára létesült vegyes pártra szavaz, annak voksai elvesznek, magyarán nem Maşcát és csapatát, hanem Floreát támogatja. A képlet érvényes fordított esetben is.
Újfajta magyar kártya
Nem lenne igazán vásárhelyies a választási kampány, ha nem kerül elő a magyar kártya. Míg a ’90-es években és a 2000-es esztendők elején az esélyes román jelöltek nyíltan támadták a város magyarságát és az őt képviselő legnagyobb pártot, Florea és román nemzetiségű kihívói ezúttal európaibb illemszabályok szerint játszanak. Ma már nem divat nacionalista szólamokat puffogtatni, főként azoknak, akik évek óta a multikulturalizmust hirdetik és a harmónia városának nevezik Marosvásárhelyt.
Nemcsak Dorin Florea, de Ionela Ciotlăuş (Liberálisok és Demokraták Szövetsége), Sergiu Papuc ( Szociáldemokrata Párt) és Nicolae Nicodim Matei ( Népi Mozgalom Párt) is kínosan ügyel arra, hogy ne bántsa a magyarokat, viselkedésével inkább szavazatokat csaljon ki tőlük. A regnáló polgármester helyett mások, többnyire álnév mögé bújt „talpnyalók” végzik el a piszkos munkát. Legutóbb Aurel Mărgineannak, az Azomureş és a Romgaz villanyszerelőjének személyével gazdagodott a kamuprofil mögé húzódó Facebook-betyárok hada, aki hirtelen megtanult románul és magyarul egyaránt helyesen írni, tanácsi határozatokból bizonyos részleteket idézni és azokkal manipulálni. A „szaki” azzal riogatja a vásárhelyi románságot, hogy gyermekei, miután kénytelenek voltak elhagyni a város visszamagyarosított iskoláit, a Bolyait meg az Unireát, Soós Zoltán megválasztása esetén a művészeti gimnáziumból is az utcára kerülnek.
Hasonlóan nyomul a városháza nem hivatalos internetes oldala, a Tîrgumureşeanul.ro is, amely úgy mutatja be a hagyományos utcanevek kifüggesztésére vonatkozó tavalyi tanácshatározatot, hogy aszerint a jelenlegi hivatalos, román elnevezések helyett színmagyar nevek kerülnének előtérbe. Holott mindössze arról van szó, hogy az épületek falán, a tükörfordítás helyett megjelölnék az utcák egykori magyar nevét is. Az RMDSZ által tavaly tavasszal előterjesztett javaslatot egyébként a román tanácsosok többsége is megszavazta, mi több, az Erdélyi Naplónak adott interjúban maga Dorin Florea is azt mondta, hogy ezzel a Strasbourgban és más, vegyes lakosságú európai városokban is használt köztes megoldással rendezné a kétnyelvű utcanévtáblák negyed évszázada terítéken lévő ügyét. Ennek ellenére az említett honlap azzal riogatja a felsorolt utcák lakóit, hogy amennyiben az RMDSZ visszanyeri a polgármesteri széket, az érintetteknek okiratokat kell majd cserélniük saját zsebből.
Újabb RMDSZ-cél
Egyébként az elemzők és a politikusok is nagyobb esélyt látnak arra, hogy a magyarság a megyei tanácselnöki tisztséget szerezze vissza, miután 2012-ben Lokodi Edit Emőke kénytelen volt fejet hajtani a liberális Ciprian Dobre előtt. A közvetett választási módszer – a megyei tanácselnök személyéről nem a szavazók, hanem az önkormányzati képviselők döntenek – látszólag az RMDSZ-nek kedvez.
Amennyiben a szövetségnek sikerül megtartania az egyharmados jelenlétét a képviselő-testületben, egy észszerű politikai alku révén ismét megszerezheti az elnöki széket. A tisztség várományosa Péter Ferenc, aki hosszas polgármesterkedés után egy felvirágoztatott Szovátát hagy maga mögött. Az RMDSZ esélyeit némileg csorbítja az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), amely önálló tanácsosjelölt-listát állított Marosvásárhelyen, és benevezett a megyei szintű megmérettetésre is. Amennyiben az EMNP-sek nem jutnak be a testületbe, a rájuk adott voksok a közös kosárba kerülnek.
Nagy András ismét Szászrégen élére állhat
A megye három, majdhogynem színmagyar városában, Szovátán, Nyárádszeredában és Erdőszentgyörgyön jóformán még magyar–magyar versenyre sem lehet számítani. A helyzet egyértelmű Segesváron, Dicsőszentmártonban, Marosludason, Radnóton, Nagysármáson és Nyárádtőn is, ahol a magyarság aránya nem teszi lehetővé, hogy a közösség polgármestert állítson.
A statisztika Szászrégenben sem sokkal kedvezőbb, ahol a városnak ma már kevesebb mint egyharmada vallja magát magyarnak. A hegedűk városában viszont komoly esély mutatkozik arra, hogy az egyetlen jelölt, Nagy András visszatérjen a 2004 és 2012 között elfoglalt székébe. Ezt csak a románok és a cigányok hathatós segítségével teheti meg, akárcsak nyolc, illetve tizenkét esztendővel ezelőtt. A közvélemény-kutatások alapján egyébként Nagy András a legesélyesebb. Egyrészt a város románságának jelentős része nem felejtette el az RMDSZ tettrekész polgármesterét, másrészt nincs elragadtatva Maria Precup szociáldemokrata elöljáró megvalósításaitól és kommunikációs stílusától.
Községi szinten a legnagyobb kihívást a vegyes lakosságú Jedd, Vajdaszentivány, Beresztelke és Maroskeresztúr visszaszerzése, Marosszentanna, Ádámos és Marosbogát megőrzése jelenti. A helyzetet segíti a román pártok versengése, ám ugyanakkor bizonyos településeken bonyolítja a magyar jelöltek sokasága. A Magyar Polgári Pártnak egyetlen polgármesteri széket kell „megvédenie”, a makfalvit. Ha a Küküllő menti községben veszít is, magyar kézben marad a település irányítása. Az Erdélyi Magyar Néppárt 28 településen állított tanácsosi listát, míg 16 településen polgármesterjelöltjük is van.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

2016. június 2.

„ Székelyföld ereje a teljes erdélyi magyarságot teszi erőssé”
„Nem fogadhatjuk el, hogy közigazgatási eszközökkel olyan adminisztratív hatáskörökkel rendelkező nagy megyét vagy régiót hozzanak létre, amelyben az etnikai arányok a magyarság hátrányára megváltoznak. Ezt nem engedik az európai uniós szabványok, de nem engedik azok, a Románia által ratifikált nemzetközi egyezmények sem, amelyek az önkormányzatiságról és a szubszidiaritásról, valamint az őshonos nemzeti kisebbségekről szólnak” – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök arról a kihívásról, amellyel a június 5-én megválasztott önkormányzati képviseletnek szembe kell néznie jövő évtől.
Az RMDSZ elnöke a 2017-ben várható közigazgatási reformról azon a székelyföldi kampányzáró sajtótájékoztatón beszélt, amelyet csütörtökön szerveztek meg Sepsibükszádon, és amelyen részt vett továbbá Borboly Csaba, Péter Ferenc és Tamás Sándor – az RMDSZ székelyföldi tanácselnök-jelöltjei – illetve Antal Árpád, Arros Orsolya, Bokor Tibor és Ráduly Róbert Kálmán – az RMDSZ székelyföldi városainak polgármesterjelöltjei. Az eseményen a szövetségi elnök azt is hozzátette: bár Soós Zoltán marosvásárhelyi független, illetve Nagy Zoltán gyergyószentmiklósi MPP-és polgármesterjelölt nem lehetett jelen, ők is a csapathoz tartoznak, csupán velük együtt lehet teljes június 5-e után az együtt dolgozó székelyföldi önkormányzati képviselet.
Székelyföld jövője csakis egységes régióként képzelhető el
Kelemen Hunor elmondta: a jövő évi közigazgatási reformot a 2011-ben nyilvánosságra hozott, 2013-ban ismét elővett, rossz régióátszervezési terv alapján hajtanák végre úgy, hogy a jelenlegi fejlesztési régiókat alakítanák közigazgatási egységekké. „Ezt nem tudtuk elfogadni 2011-ben, és nem fogjuk elfogadni 2017-ben sem. A következő négy évben pedig az eddiginél is határozottabban ki kell állniuk amellett, hogy Székelyföld jövője csakis egységes régióként képzelhető el” – jelentette ki.
A politikus szerint ennek a választásnak nemcsak az a tétje, hogy ki lesz a polgármester, hol és hány önkormányzati képviselőnk van, hanem az is, hogy erős, szolidáris, egy irányba haladó önkormányzati csapata legyen Székelyföldnek. Kelemen szerint a magyar képviselet nem fogadhatja el egy olyan régió létrejöttét, amelyben 29 százalékos lenne a magyarság számaránya a jelenlegi 84,6 illetve 73,8 százalék helyett – az előbbi Hargita, utóbbi pedig Kovászna megyében.
„Arra kell felkészülnünk, hogy olyan döntéseknek a befolyásolói legyünk, amelyek hosszú távon meghatározzák Székelyföld jövőjét, az itt élő magyar emberek jövőjét. Az együttműködésben pedig sikeresnek kell lennünk majd akkor, amikor a regionális autonómia hatásköreit megkapják a romániai régiók ” – nyomatékosította Kelemen Hunor, aki szerint a magyar önkormányzati képviseletnek a közösség biztonságáról is gondoskodnia kell, túl a szociális és gazdasági, egészségügyi és oktatási kérdéséken, biztosítania kell az identitásőrzés feltételeit. „Csak akkor marad erős az erdélyi magyarság, ha székelyföldi magyarság erős. Ezért a jövő évi reformot úgy kell kihasználnunk, hogy Székelyföld egységes régióként haladhasson tovább” – tette hozzá a szövetségi elnök.
Közösségépítésre is vállalkoztak
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, az RMDSZ tanácselnökjelöltje szerint, ha csak a számokat nézzük, összesen 100 millió euró értékben sikerült beruházásokat végezni az elmúlt nyolc évben Hargita megyében, ami óriási összeg, és ezen az úton kell továbbmenni. Ugyanakkor úgy látja, ki kell teljesíteni az alkotmányos és törvényes lehetőségeket.
„Nem tudjuk gyakorolni a helyi autonómiát, a hazai törvények és az ország által ratifikált nemzetközi törvények ellenére sem, mert aki betartja, annak a sajátos jogértelmezés miatt meghurcolás jár” – mondta az RMDSZ Hargita megyei tanácselnökjelöltje. Borboly fő prioritásnak nevezte a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem román állami támogatásának elérését.
„Az elmúlt években Maros megye fokozatosan elszigetelődött, egyre jobban eltávolodott Székelyföldtől. Hargita és Kovászna megye szorosan együttműködtek különböző kulturális, gazdasági, fejlesztési projektekben. Sikerük, fejlődésük jelentős mértékben annak köszönhető, hogy közösen pályáztak, együttes fellépésükből mindkét megye egyértelműen nyert. Maros megye fokozódó elszigeteltségéből adódóan egyre több lehetőségtől távol maradt” – jelentette ki Péter Ferenc.
Az RMDSZ Maros megyei tanácselnökjelöltje úgy vélte, a megye jelentős anyagi forrásoktól esett el és értékeit sem tudta megmutatni a világnak. „Gyengén fejlett infrastruktúrája, kiaknázatlan természeti adottságai, a sok esetben nehéz körülményekkel küzdő települései jelentős mértékben megakadályozzák a haladó, folyamatosan fejlődő régiókhoz való felzárkózását” – tette hozzá. Péter Ferenc szerint június 5-én lehet ezen változtatni, négy év kimaradás után Maros megyét ismét Székelyföld, Erdély teljes jogú, erős tagjává tehetjük.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, tanácselnökjelölt a jövőbe mutató tervekről azt mondta: a székely együttműködés programja több fő pilléren áll. „A székely együttműködés programja a közösségépítésről is szól: olyan kulturális és politikai közösségépítésről, amelynek június 5-én csattanós választ kell adnia azokra a Bukarestből jövő megpróbáltatásokra, politikai fenyegetésekre, amelyek az elmúlt időszakban Székelyföldet, a Székelyföldet képviselő embereket érték” – mondta.
Hozzátette: rendkívül fontos, hogy a szakoktatás kérdésében mentalitásváltozás álljon be, hiszen Székelyföldnek rendkívül nagy szüksége van a középosztályra, azokra a jó szakemberekre, akikből egyelőre hiány van, és akik tulajdonképpen egy működő, gazdaságilag felemelkedő társadalom középosztályát jelentik. Azt is hangsúlyozta: szembe kell fordulni a székelyföldi magyarság számára rendkívül hátrányos régiósítással, hogy meg lehessen őrizni Székelyföld egységét, hogy a térség a gazdasági fellendülés útján haladjon tovább.
Szorosra fonnák az együttműködést a székely városok
„ Székelyföldön egy polgármester nemcsak városgazda, hanem közösségi vezető is, mi nemcsak a településeink modernizációjával foglalkozunk, hanem nemzetpolitikai kérdésekben is helyt kell állnunk. Azok a támadások, melyeknek ki voltunk, vagyunk és leszünk téve, azok talán sokkal inkább ennek az utóbbi kategóriának köszönhető, bár az is valószínű, hogy időnként az is zavarhat bizonyos embereket, hogy Székelyföldre érkezve olyan létesítményekkel találkoznak, amivel Románia más részein nem” –mondta Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ polgármesterjelöltje.
Véleménye szerint az elkövetkező években a legfontosabb cél az, hogy Székelyföld versenyképes régió legyen, nemcsak romániai, hanem európai viszonylatban is. Hangsúlyozta: ehhez nagy figyelmet kell fordítani az oktatásra, a jól fizetett munkahelyek teremtésére Székelyföldön. „Vasárnap mutassuk meg, hogy érdekel és bele akarunk szólni településünk sorsába. Mutassunk erőt, mert Romániában csak az erő nyelvét értik” – fogalmazott végül Antal Árpád.
Arros Orsolya székelyudvarhelyi polgármesterjelölt szerint választuni kell a fejlődés vagy a stagnálás között. „Felzárkózunk a székelyföldi városok közé, vagy tovább kullogunk a falvak mögött” – mondta a székelyudvarhelyi választások tétjéről. Az RMDSZ polgármesterjelöltje szerint Udvarhely lemaradt Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy mellől is. Mint mondta: azt szeretné, hogy Székelyudvarhely valódi térségközpont legyen.
Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere, az RMDSZ polgármesterjelöltje felszólalásában azt mondta, 2008 után Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy folyamatosan fejlődött, azonban 2012-ben Kézdivásárhelynek a nulláról kellett kezdenie. Úgy fogalmazott: Kézdivásárhely eddig is forradalmi város volt, ahol mindig a jó vezetői képesség győzött és ezúttal sem lesz másként.
Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda többmandátumos polgármestere, az RMDSZ csíkszeredai polgármesterjelöltje figyelmeztetett: megerősödött a központosítás, miközben egyetlen törvény sem változott e vonatkozásban. „Ez szűkítette a mozgásterünket, és a törekvéseinket szépen, lassan, sunyi eszközökkel ellehetetlenítették. Fontos, hogy a magyar jelölteknek nagy legyen a támogatottságuk, ezért óriási a tétjük a vasárnapi választásoknak” – hangsúlyozta a polgármesterjelölt. Kijelentette: a székelyföldi önkormányzati vezetőknek azért kell dolgozniuk, hogy gyökeresen megváltozzon az a jelenlegi állapot, hogy a titkosszolgálatok ilyen mértékben manipulálják a közéletet, továbbá minimális konszenzus kialakítása szükséges a magyarság vezetői körében arról, hol van az a határ, amelynél nem hátrálnak tovább.
maszol.ro

2016. június 7.

Elkönyvelhetetlen magyar vereség Marosvásárhelyen
VÁLASZTÁSI ÖSSZEFOGLALÓ – A függetlenként, de liberális hátszéllel induló Dorin Florea több mint 1700 szavazatnyi különbséggel nyerte el ötödik polgármesteri mandátumát Marosvásárhelyen, maga mögé utasítva a helyi magyarság jelöltjét, Soós Zoltánt.
A végleges eredmények alapján a hivatalban lévő elöljáró – aki ellen a helyhatósági választások előtt nem sokkal korrupció gyanúja miatt vádat emelt az ügyészség – 27 262 szavazatot kapott (az érvényes voksok 42 százalékát), míg Soós Zoltánra 25 537-en szavaztak (40 százalék).
Sovány vigasz, hogy Soósnak jobb eredményt sikerült elérnie, mint 2012-ben Frunda György volt szenátornak, aki polgármesterjelöltként tízezer szavazattal maradt alul Floreával szemben. A 2008-as megmérettetésen ugyanakkor Florea mintegy hatezer vokssal kapott többet, mint az RMDSZ akkori jelöltje, Borbély László parlamenti képviselő. Dan Maşca, a Szabad Emberek Pártjának (POL) jelöltje 5882 voksot gyűjtött be (9 százalékot) vasárnap. Furcsa egybeesés, hogy a választási bizottságok 1727 szavazatot érvénytelenítettek.
„Florea napjai meg vannak számlálva"
Soós Zoltán hétfőn óvást nyújtott be, mivel úgy véli, a jelenlegi városvezető tisztességtelen eszközökkel érte el azt az eredményt, amelynek köszönhetően továbbra is megtarthatja a tisztségét. „Florea olyan eszközökhöz folyamodott az utolsó napokban, amelyek ellentmondanak a kampánytörvénynek, illetve az új választási jogszabály is neki kedvezett, hiszen saját maga szervezhette meg saját magának a választásokat" – mutatott rá a független magyar jelölt.
Soós tudomása szerint az utolsó hetekben körülbelül ezer ideiglenes tartózkodási engedélyt bocsátottak ki Marosvásárhelyen, ami arra utal, hogy megpróbálták befolyásolni a választási eredményeket. Soós Zoltán szerint egyébként Florea napjai meg vannak számlálva polgármesterként, ő pedig csapatával arra készül, hogy folytatja a munkát, amelyet elkezdett, és korrupciómentessé teszi Marosvásárhelyt. Florea egyébként hétfőn azt mondta, egyáltalán nem izgult a szavazás napján, és a voksok összeszámlálásakor. „Én csak akkor izgultam, amikor az egyetemen vizsgáztam. Most a választópolgárok vizsgáztak, nem én" – fogalmazott.
RMDSZ-fölény a városi tanácsban
A marosvásárhelyi tanács legnagyobb frakciója az RMDSZ-é lesz, a begyűjtött voksokat tíz mandátumra válthatják a 23 tagú testületben. A Floreát támogató Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) hat, a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) négy, a Szabad Emberek Pártjának (POL) három tanácsosa lesz az önkormányzatban. A POL három befutója közül egyébként ketten magyarok. Nem érte el az 5 százalékos küszöböt a külön listát indító Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). A néppártnak a megyei tanácsba sem sikerült bejutnia.
Fájdalmas veszteségek és győzelmek
Szászrégenben az RMDSZ-es Nagy András vesztett román kihívójával, Maria Precuppal szemben, a szövetség azonban megtartotta a városvezetői tisztséget Nyárádszeredában Tóth Sándor révén és Szovátán is, ahol a megyei tanácselnöki tisztségre pályázó Péter Ferenc helyét Fülöp László Zsolt veheti át. Az RMDSZ jelöltje, Csibi Attila Zoltán Erdőszentgyörgyön is nyerni tudott. Marosvásárhely két peremközségében, Maroskeresztúron és Jedden hosszú évek után magyar jelölt tudott győzedelmeskedni, Marosszentanna viszont nyolc év után veszett el, ott ezúttal román jelölt győzött.
Maroskeresztúron beigazolódott, hogy minden egyes szavazat számít, hisz az RMDSZ által is támogatott Kovács Edit egyetlen vokssal szerzett többet, mint román vetélytársa. Jedden a szövetség eddigi alpolgármestere, Bányai István a szavazatok mintegy négyötödét tudhatta a magáénak. A szövetség számára kellemetlen meglepetés született Mezőcsáváson is, ahol az RMDSZ korábbi polgármestere, az előválasztásokon Kovács Ilonával szemben alulmaradó, vasárnap függetlenként induló Dávid Gyula ezúttal két szavazattal többet kapott, mint vetélytársa. Makfalván fölényesen nyert az eddigi megbízott polgármester, az MPP-s Vass Imre – ez egyébként a polgári párt egyetlen győzelme a megyében.
Krónika (Kolozsvár)

2016. június 21.

Magyar lesz a megyei tanács elnöke (RMDSZ–SZDP szövetség Maros megyében)
Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) Maros megyei szervezetei tegnap megállapodtak arról, hogy együttműködnek a Maros megyei önkormányzatban. A megállapodás szerint a testület elnöki tisztségét az RMDSZ, két alelnöki tisztségét pedig az SZDP adja.
Az RMDSZ korábban Péter Ferencet, Szováta polgármesterét nevesítette a megyei elnöki tisztségre. Péter Ferenc már nem indult a szovátai polgármester-választáson, és a megyei önkormányzatban szerzett képviselői mandátumot. Az RMDSZ és az SZDP arról is megállapodott: közös erővel lépnek fel azért, hogy Maros megye minél több kormányzati és európai pénzforrást hívhasson le, és behozza lemaradását, amely „az elmúlt négy évben meg nem valósított projektek révén alakult ki”. A Maros megyei önkormányzatba csupán három párt jutott be. A testületben az RMDSZ-nek 15, a Nemzeti Liberális Pártnak (NLP) és az SZDP-nek tíz-tíz képviselője lesz. Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke elmondta: a megállapodás kizárólag a megyei önkormányzatra vonatkozik, a marosvásárhelyi önkormányzati többség kialakításáról még folynak a tárgyalások. A városi tanácsban az RMDSZ-nek tíz, a Dorin Florea polgármestert támogató NLP-nek hat, az SZDP-nek négy és az újonnan alakult Szabad Emberek Pártjának (SZEP) három képviselője lesz. A tanács várhatóan magyar többségű lesz, hiszen az SZEP listája befutónak számító helyein két magyar képviselő szerepel.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy a szövetségnek ellenzéki szerepre kell készülnie Marosvásárhelyen, és nem kell alpolgármesteri tisztséget vállalnia a városban. „Dorin Floreával szemben kell többséget alkotni a városi tanácsban. Ez a többség hozzon majd határozatokat, és a polgármester azokat hajtsa végre” – jelentette ki az elnök, hozzátéve, hogy azért is ez tűnik jó megoldásnak, mert a marosvásárhelyi tapasztalat szerint Dorin Florea az RMDSZ-es alpolgármesteren keresztül a szövetség önkormányzati frakcióját is „bedarálja”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. június 24.

Péter Ferencet választották Maros Megye Tanácsának elnökévé
Az eredeti kétpárti egyezségnek megfelelően, az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatásával Péter Ferencet választották a Maros megyei önkormányzat élére a pénteki beiktató tanácsülésen.
Hiába próbált trükközni a megyei önkormányzat alakuló ülésén a Nemzeti Liberális Párt (PNL) azzal, hogy a szociáldemokrata Ovidiu Dancut javasolta Maros Megye Tanácsának elnöki tisztségbe, tervével nem sikerült megtörnie az RMDSZ és a PSD közti egyezséget. Dancu megköszönte a bizalmat, de nem élt vele, így mindössze Péter Ferenc és a PNL „valós jelöltje”, Mara Togănel maradt versenyben. Utóbbira csak a tíz párttársa voksolt, míg Szováta volt polgármestere begyűjtötte a teremben lévő összes RMDSZ-es és PSD-s kollégája szavazatát. A 15 magyar képviselőből tizennégyen emelték magasba a kezüket, a frakció 15. tagja, Tatár Béla igazoltan hiányzott.
A liberálisok számára az alelnöki tisztségek elosztásánál sem termett babér. A tetőtől talpig népviseletbe öltözött Nadia Raţă a demokrácia játékszabályairól próbálta győzködni tanácsos kollégáit, de csak liberális párttársai szavaztak rá. A szintén PNL-s Ovidiu Ilieş ennél is kevesebb szavazatot, mindössze kilencet kapott. Ezzel szemben a PSD két politikusa, Ovidiu Dancu és Alexandru Câmpean begyűjtötték a koalíció huszonnégy szavazatát. Előbbi a második mandátumát kezdi az alelnöki székben, míg utóbbi nyugalmazott rendőrparancsnokként újonnan érkezett a politikába.
A megválasztott tanácsosok közül négyen, Ioan Cristian Chirteş, Maria Precup, Ştefan Sânpălean és Horaţiu Suciu, mint várható volt, visszaléptek. Valamennyien csak a nevüket adták a választások sikeréhez, a párt húzóemberei voltak a listán, de nem gondolták komolyan, hogy négy éven keresztül a megyei tanács tagjai legyenek.
Beiktatását követően az újonnan megválasztott Péter Ferenc megígérte, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy Maros megye gazdaságilag, az infrastruktúra fejlesztése szempontjából fellendüljön, hogy minél több pénzt vonzzanak a térségbe, és ezáltal visszanyerje potenciálját a régióban.
Önmagát bojkottálta a koronkai tanács
Az újonnan választott polgármester és a nyolc RMDSZ-es tanácsos bojkottja miatt nem alakult meg a koronkai önkormányzat. Takács Szabolcs és nyolc kollégája nem is jelent meg a csütörtöki alakuló ülésen – melyen a kormányhivatal Nagy Zsigmond alprefektus által képviseltette magát –, nem is adott életjelt magáról. Hiába hívogatták telefonon az összegyűlt kollégák az RMDSZ-es elöljárót és képviselőtársait, egyikük sem válaszolt. A leginkább a néppárti Márton Irmát érintették a történtek. A betegen fekvő hölgy a kórházból kérezkedett el, hogy kollégáival együtt letegye az esküt. Az RMDSZ-es bojkott annál is érthetetlenebb, hogy a szövetség többségben van a 13 fős tanácsban. Lapunknak sem sikerült elérni a koronkai választottakat. A pénteken kiadott polgármesteri összehívó szerint szombaton 12 órától második nekifutásra próbálkoznak megalakítani a tanácsot.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro

2016. június 30.

Átvette hivatalát Péter Ferenc megyei tanácselnök
"Kisebb járomból nagyobb járomba"
A Maros Megyei Tanács június 24-i alakuló ülésén Péter Ferencet választották tanácselnökké, aki 16 éven át Szováta polgármestere volt. Annak ellenére, hogy a PSD-vel való koalíciós egyeztetések előrevetítették a szavazatok alakulását, mégis nagy érdeklődés övezte a számlálóbizottság bejelentését: a teremben jelen levő 24 RMDSZ-es és PSD-s tanácsos egyöntetűen Péter Ferencre szavazott.
Az ülésen őszinte örömet és tapsot váltott ki ez a bejelentés azok részéről, akik azért szurkoltak, hogy az RMDSZ jelöltje négy év után ismét elnyerje a megye sorsát nagymértékben meghatározó tisztséget. Elnökké választását követően Péter Ferenc nyilatkozott a sajtónak.
– Négyéves időszakra szavaztak bizalmat önnek, milyen prioritásokkal kezdi a mandátumát?
– Kisebb járomból nagyobb járomba hajtottam a fejem. Négyéves mandátumról van szó, de négy évről beszélni túl sok. Először is a legfontosabb, hogy minden elkezdett munkálatot befejezzünk. Utána fel kell leltározni azokat a gondokat, amelyekkel a megye szembesül. Ezeket próbáljuk megoldani. Mindig az infrastruktúra volt a legfontosabb, számomra is ez a prioritás. Tudjuk, milyen állapotban van a repülőtér. Nagyon fontos, hogy a fellendülés érdekében lépéseket tegyünk, mert fennáll az a veszély, hogy kivonulnak a repülőtársaságok. Természetesen az országutak, megyei utak, az autópálya kérdése is nagyon fontos számomra, mint ahogy az is, hogy a nagyvárosi övezettel kiemelten foglalkozzunk. Lényegesnek tartom a helyi önkormányzatokkal, a polgármesterekkel való kapcsolattartást, tevékenységüket össze kell fogja a megyei testület. Velük együttműködve számos pályázatot "megfoghatunk" és nagyon sok regionális kérdés megoldható. Minden egyes kérdést kezelni kell.
– A szociáldemokrata párttal alkot koalíciót az RMDSZ, milyen lesz az együttműködés a liberális párti frakcióval?
– Úgy gondolom, hogy mindannyiunk számára fontos a megye s az ügyek megoldása. Nem hiszem, hogy valamely fontos megyei projekt bemutatásakor a liberálisok elleneznék a kivitelezést, mert akkor ez azt jelentené, hogy a megye lakossága ellen vannak. Ha olyan pályázatokat teszünk az asztalra, amelyek a megyét szolgálják, ők sem lehetnek ellene.
– Új elnökként hétfőn vette át a hivatalát, mivel kezdte a munkát?
– Bármilyen hivatalban, nem csak a megyei tanácsban, azokkal a hivatali vezetőkkel kell leülni, akiknek a munkáját meg kell ismerni. Meg kell állapítani a prioritásokat, sürgősen meg kell oldani azokat a gondokat, amelyek felmerülnek. Ezt követően lépésről lépésre megyünk tovább, a megyei tanács jegyzőjével, az alelnökökkel és irodavezetőkkel karöltve. Az elkövetkező egy-két hónapban lesz bőven munka.
– Egy korábbi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Lokodi Edit volt tanácselnök szakmai tanácsaira is számít.
– Természetesen. Nagyon jó kapcsolatban voltunk az elnöksége alatt és után is. Ha olyan kérdésbe ütközöm, amelyre nem találom a választ, véleményt kérek tőle is, hiszen nyolc éven át vezette ezt a megyét. És nem rosszul! Mindenkit tisztelek, aki tett ezért a megyéért, de úgy érzem, hogy az utóbbi négy évben sok minden elmaradt. Ha csak a vidékfejlesztési programot nézzük, a megyei testület egyetlen pályázatot sem nyújtott be. Ez a továbbiakban megengedhetetlen. Nem kell elfelejteni, hogy 100 km utunk továbbra sincs leaszfaltozva, sok a földút, és sok megyei út nagyon rossz állapotban van. Meg kell tennünk mindent, hogy a kormány nyújtotta támogatási lehetőségekkel éljünk. Az uniós pályázatoknál megjelentek az első kiírások különböző tengelyekre, s ezekre minél több pályázatot kell benyújtanunk – mondta Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke, aki azt is kihangsúlyozta, hogy az anyanyelv- használati jogok érvényesítéséért is mindent megtesz, amit a törvény megenged.
Megalakultak a szakbizottságok
A Maros Megyei Tanács alakuló ülésén megalakultak a szakbizottságok is. Az RMDSZ-es tanácsosok a következő szakbizottságokban vesznek részt:
A műszaki-gazdasági bizottságban: Kupás János, Pokorny László és Kolcsár Anquetil- Károly, a terület- és településrendezési bizottságban: Szabó Árpád, Brassai Zsombor és Tatár Béla, a közszolgáltatási bizottságban: Aszalos Gábor, Kovács Mihály-Levente, a szociális és művelődési bizottságban: Csép Éva-Andrea és Fülöp József, a jogi bizottságban: Szabó Albert és Bíró József-Attila, a mezőgazdasági és környezetvédelmi bizottságban: Bartha Mihály és Szigyártó Zsombor-István.
Mezey Sarolta
Népújság (Marosvásárhely)

2016. július 7.

Történelmi fordulat
Először van magyar alpolgármestere Segesvárnak, ahol a magyar lakosság számaránya alig 16 százalék. Az RMDSZ-es Tóth Tivadart a helyi önkormányzati testület választotta alpolgármesterré, miután a szövetség Maros megyeben a Szociáldemokrata Párttal kötött megállapodást, és ennek köszönhetően vált a megyei önkormányzat elnökévé Péter Ferenc.
A megyei megállapodásnak volt része a Segesvári alpolgármesteri tisztség is. Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke történelmi fordulatként jellemezte az alpolgármester-választást, hiszen a helyi magyarság a rendszerváltozás után először szerzett tisztséget Segesvár vezetésében. Az RMDSZ-nek az eddigi két önkormányzati képviselő helyett hármat sikerült bejuttatnia az önkormányzatba, a hét szociáldemokrata képviselővel együtt pedig éppen hogy többséget alkotnak.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. július 7.

Az RMDSZ vezetőivel tárgyalt az MSZP elnöke
Erdélybe vezetett első, pártelnökként megtett utazása Molnár Gyulának, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) frissen megválasztott elnökének. Ezt maga a politikus közölte kedden Facebook-oldalán.
Beszámolója szerint többek között Markó Béla szenátorral, az RMDSZ korábbi elnökével, Kovács Péterrel, az RMDSZ ügyvezető elnökével, Péter Ferenccel, a Maros megyei Tanács elnökével, László Attila szenátorral és Horea Soporannal, a szociáldemokraták Marosvásárhelyi elnökével találkozott.
„Arról biztosítottam őket, hogy az MSZP támogatja a határon túli magyarság törekvéseit. Elmondtam nekik, hogy új, a nemzeti határokon is túlnyúló baloldali politikára van szükség Magyarországon. Ha a szociáldemokraták nyerik az őszi romániai választást, az MSZP a baloldali pártcsalád tagjaként is segíteni fogja a határon túli magyarokat, hiszen felelősséggel tartozunk egymás iránt – egy nemzethez tartozunk. Mi Magyarországot és Romániát is Európa részeként szeretnénk megőrizni" – fogalmazott Molnár Gyula.
Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Krónika megkeresésére szerdán elmondta: a találkozóra vasárnap került sor, Molnár Gyula kezdeményezésére, és protokolláris jellegű bemutatkozó látogatásnak tekinthető. „A találkozó során az idei kihívásokról tájékoztattam Molnár Gyulát: a parlamenti választásokról, a régióátszervezésről, a magyar–magyar versenyről, illetve arról, hogy mi várható a parlamenti választások után” – mondta el Kovács Péter.
Az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, Molnár Gyula az MSZP nemzetpolitikai álláspontját is ismertette. Eszerint a Magyar Állandó Értekezleten (Máért) belül az alapvető kérdésekben nincsenek politikai nézetkülönbségek, nincs vita – ilyen a kettős állampolgárság ügye –, csupán árnyalatnyi véleménykülönbségekről lehet beszélni.
Balogh Levente |
Krónika (Kolozsvár)

2016. július 21.

Kétnyelvű sajtótájékoztató a megyeitanács-elnöktől – rég volt ilyen
A Kultúrpalota tükörtermében, közeli munkatársai társaságában tartotta meg első sajtótájékoztatóját Maros megyei tanácselnöki tisztségében Péter Ferenc. Két nyelven beszélt mindarról, amit a legfontosabb tennivalóinak tart: a kerelőszentpáli hulladéktároló megnyitása, a reptér és a turizmus fellendítése, az utak javítása, a Kultúrpalota és a megyei kórház felújítása.
Szováta egykori polgármestere otthonosan mozog a közigazgatás útvesztőiben, ezért is gyorsan összegezte a legfontosabb teendőit, s jól felkészülten tartotta első sajtótájékoztatóját. Bemutatta közeli munkatársait: Kozma Mónit (legutóbb az Országos Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóságnál dolgozott), Lukács Katalint (az Erdély FM szerkesztője) és Kelemen Mártont (volt megyeitanács-alelnököt), s mint mondta, csapata még nem teljes. Megtudtuk, régiónként találkozik Maros megye polgármestereivel, hiszen fontosnak tartja az élő kapcsolatot, a problémák átbeszélését, az egy-egy térségre jellemző tervek megismerését.
Kiemelte, prioritásként kezeli a kerelőszentpáli hulladéktároló megnyitását, amelyre már két éve vár az egész megye. Különösen fontos ez, hiszen a megyében egyetlen hivatalos tároló van, a Segesvári, s ez hónapokon belül megtelik, így nem tudja majd fogadni a lakosságtól és cégektől összegyűjtött szemetet. „Jelenleg az ajánlatokat fogadjuk, s remélem, hogy augusztus elsején kiderül, ki lesz a telep működtetője, és nem lesznek óvások, így legkésőbb szeptemberben szerződést is tudunk kötni. A kakasdi, illetve a többi négy állomás megnyitására még várnunk kell, de jól tudjuk, hogy ez is nagyon fontos” – mondta a tanácselnök.
A reptér kérdését is nagyon fontosnak tartja Péter Ferenc, aki, mint elmondta, azt várja, hogy hivatalosan is kinevezzék a versenyvizsgán kiválasztott menedzsert, Peti Andrást, hogy egyeztetni tudjon vele a tennivalókról. „A kifutópálya javítása az egyik legfontosabb megoldásra váró kérdés, hiszen ellenkező esetben elveszíthetjük a szállítási engedélyt. Remélem, hamarosan kiderül, hogy mennyi pénzre van szükség a javításához, és mindent megmozgatunk annak érdekében, hogy a kifutópályát felújítsuk” – hangoztatta a tanácselnök. Péter Ferenc hangsúlyozta, újra napirenden van a motoros sportok gyakorlására, versenyek megszervezésére alkalmas pálya építése, sikerült új munkáltatóval szerződést kötni, s véleménye szerint ha a ring kész lesz, ez is turistákat fog vonzani a térségbe.
Szintén a turizmust lendítené fel, de a Maros megyeiek életminőségén is javítana, ha sikerülne minél több megyei utat rendbe tenni, korszerűsíteni. Idén mindenképp szeretnék befejezni a Maros megyet Hargita megyével összekötő bözödújfalui utat, s kormánypénzeket szeretnének lehívni más útszakaszok javításra, aszfaltozására is. „Fontosnak tartom, hogy a környező megyékkel összekötő utakat is járhatóvá, használhatóvá tegyük, hiszen így tehermentesítjük az országutat. Uniós pályázattal szeretnénk felújítani a Kultúrpalotát és a természetrajzi múzeumot, illetve szintén pályázati pénzből hőszigetelni a hozzánk tartozó egészségügyi intézményeket” – fejtette ki az elöljáró.
A megyemenedzseri állás betöltése is szerepelt a kérdések között, hiszen, mint megírtuk, a napokban felröppent a hír, hogy Kelemen Atilla parlamenti képviselő fia, a megyei tanácselnöki kabinet tagjaként dolgozó Kelemen Márton töltené be ezt az állást. Péter Ferenc elmondta, a posztot és a versenyvizsgát csak a megyei önkormányzat határozata nyomán hirdethetik meg, de valószínű erre sor is kerül majd.
Simon Virág
Székelyhon.ro



lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 151-166




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998