udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 269 találat lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 241-269
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Péter Tamás

2008. július 8.

A kolozsvári születésű Bretter E. Zoltán követi Beke Mihály Andrást a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet élén. Az új igazgató elmondta: a román fővároshoz rokoni szálak is fűzik. Bretter szeptemberben kezdi el megbízatását. Bretter E. Zoltán, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem tanára, volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő nyerte meg a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatói posztjára kiírt pályázatot. Az eredményt július 7-én hirdette ki Hiller István oktatási és kulturális miniszter Budapesten. Bretter E. Zoltán mellett nyolcan pályázták meg a tisztséget, köztük Beke Mihály András, a kulturális intézet eddigi igazgatója is. Bretter E. Zoltán szülővárosában, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen kezdte felsőfokú tanulmányait, ahol filozófiát és történelmet hallgatott, majd 1982-es áttelepülése után a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) folytatta, filozófia–szociológia szakon. A diploma megszerzése után a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem társadalomelméleti (ma politikai tanulmányok) tanszékén helyezkedett el, 2007-től docens. Bretter 1990 és 1998 között SZDSZ-es országgyűlési képviselő volt. Korábban a Soros Alapítvány East-West részlegének tagja, majd az Illyés Közalapítvány kurátora, jelenleg az Országos Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatások Közalapítvány kuratóriumi elnöke. /Cseke Péter Tamás: Bretter lett Beke utódja. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./ Bretter az SZDSZ oktatáspolitikusa volt és júniusig a pécsi SZDSZ elnöke. A minisztérium a balliberális holdudvar emberei bízza az ország külföldi kulturális képviseletét, írta a Magyar Nemzet. /Ambrus Sz. András: SZDSZ-káder kapta Bukarestet. = Magyar Nemzet (Budapest), júl. 8./

2008. augusztus 30.

Lassan helyükre kerülnek a dolgok, s a történelemtudomány Romániában is elnyeri méltó helyét, azaz kiderül a valóság a román nép és a Románia területén élő népcsoportok történetéről. Egy jászvásári hattagú kutatócsoport Silviu Vacaru, az A. D. Xenopol Történelemtudományi Intézet főkutatója vezetésével hozzálátott egy eddig feldolgozatlan dokumentációs forrás kiadásához. Három év leforgása alatt tizennégy kötetben fogják megjelentetni a moldvai kincstár 1820–1852 közötti jellegzetes adóösszeírásait, a katagráfiákat. Most látott napvilágot az első kötet, mely Roman vidékének 1820-beli katagráfiáit tartalmazza, Lucian-Valerian Lefter fiatal történész doktorandusz gondozásában. A katagráfiák a moldvai kincstár által a XIX. század első felében készített adóösszeírások. Cirill betűkkel írták, tehát hallás után, így a neveket nem tették felismerhetetlenné. Például a Prjastii Unguri nevű faluban – már a település neve is jelzi, hogy magyarokról van szó – olyan nevek találhatók, mint Mihai Antal, Ilies Martin – Mihály Antalról és Illyés Mártonról van szó. Ugyanígy szerepel Márton Ferenc, Péter Tamás, Ferenczi Márton, Péter Mihály, Kamarás János (Ianos Comoras), Bálint Mihály, Katona Antal, Pérer Gergely Miklós, Gábor György, Fekete Péter (Petre Fichiteu), Istók György, Józsa nevű magyar tanítóval (Joja, dascal ungurescu). Sok férfinév mellett az szerepel, hogy székely vagy magyar. Sok településen vannak magyarok a listán. Az adóösszeírásokat románok végezték, a neveket hallás után, de természetesen, kissé átrománosítva írhatták, s a megfejtést, a cirillből a latin írásba való átültetést is románok végezték, tehát természetes a románhoz való hasonulás, de így is szembeötlőek a magyar származású nevek. A bevezetőben olvasható: „A katagráfiákból kitűnik a Moldvába való tömeges erdélyi és bukovinai bevándorlás a XVIII. század végén és a következő század első felében. A látványos demográfiai robbanást nem lehet természetes szaporulattal magyarázni, hanem éppen a határon túlról érkezett bevándorlók letelepedésével. ” „A katagráfiák megkönnyítik a moldvai nemzeti és felekezeti kisebbségek jobb megismerését. A kérdés elsősorban a moldvai római katolikus népesség eredetét illeti, mely nagyon ellentmondásos témává vált vallási és nacionalista okokból, valamint az etnikai beolvasztási folyamatok jelensége miatt. Az érintett településeken élő családok genealógiai kutatása során a katagráfiákban megtalálhatóak a legrégebbi dokumentált nemzedékek, így meg lehet állapítani, hogy ezek a családok az 1800-as években románok vagy más nemzetiségűek voltak. Ilyen meggondolásból elsődleges a Bákó, Neamt és Roman kerületek katagráfiáinak kiadása, ugyanis itt mai napig léteznek mind nemzetiségi, mind vallási szempontból vegyes települések. Moldvában a székelyeket már a XVI. században említik írott dokumentumok, később, a XVIII. század folyamán (1718-ban, 1744-ben, majd 1761 és 1764 között) sokan menekültek Erdélyből Moldvába a főúri rend üldöztetése és véres megtorló intézkedései miatt, aztán 1778-ban újabb menekülteket jegyeztek: az I. székely határőrezred szökevényeit. Az ő utódaik, akik Roman vidékén katolikus falvakban telepedtek le, azok a székelyek, akik "katonáknak neveztetnek"”. Az előszó szerint mellőzték a csángók eredetének kérdését. /Szekeres Attila: Perdöntő bizonyíték a csángók eredetéről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./

2008. szeptember 9.

Bojkottal fenyegetnek a pedagógus-szakszervezetek, bojkottálják a tanévkezdést, ha a képviselőház nem fogadja el a pedagógusok bérét ötven százalékkal növelő törvénytervezetet. A megyei szakszervezeti elnökök óvatosan fogadták a kezdeményezést. Kocs Ilona, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Hargita megyei elnöke elmondta, az évkezdés bojkottálásába nem ugorhatnak bele anélkül, hogy kikérnék a tagság véleményét. /Bágyi Bencze Jakab, Cseke Péter Tamás: Tanévkezdés tanárok nélkül? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

2008. november 18.

Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátorjelölt szókimondásában látja egyik választási fegyverét. Éppen a bükki erdőből érkezett, egyik kampányakciójáról– A Bükk a kolozsváriak egyik szívügye, s fennáll a veszély, hogy elveszíthetik kirándulóhelyüket, s ezen szeretnék segíteni – mondta. Parlagfüvet is irtott már a kampány alatt. „Tizenkét éve ott vagyok a parlamentben, szókimondó ember vagyok” – hangsúlyozta. /Cseke Péter Tamás: A szókimondás kampányfegyvere. Interjú Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei RMDSZ-es szenátorjelölttel. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

2008. december 10.

„Nem vagyunk hajlandók a hátsó ajtón belépni a kormányba” – fogalmazott Verestóy Attila RMDSZ-szenátor, a Szövetségi Állandó Tanács tagja. Kelemen Hunor szerint sem merülhet fel az, hogy az RMDSZ a PD-L-nek járó posztokra alapozva kerüljön be a kormányba. Kelemen a PD-L-nek alapvető érdekének mondta az RMDSZ-szel való közös kormányzást. „Csak a hatalom megszerzéséért nem fog kormányra lépni az RMDSZ, és csakis egy következetes politikai partnerrel hajlandó koalíciót alkotni – reagált Markó Béla RMDSZ-elnök a PSD vezetőinek kijelentésére. „A Szociáldemokrata Párt (PSD) megpróbálja betölteni azt a helyet, amelyet a Nagy-Románia Párt (PRM) szabadon hagyott” – vélekedett Adrian Ursu politikai elemző, a Cotidianul napilap főszerkesztője. /Cseke Péter Tamás, Mihály László, Salamon Márton László „Nem a hátsó ajtón lépünk be” = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

2008. december 31.

A kormányzati intézményekből az RMDSZ embereinek távozniuk kell, a parlamentnek alárendelt országos hivatalokba – mint például az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) vagy az Országos Diszkriminációellenes Tanács – a szövetség javaslata alapján delegált személyek elvileg nyugodtak lehetnek. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője szerint a kormány nem nyúlhat hozzá a parlament alárendeltségébe tartozó intézmények, hivatalok vezetőtestületi tagjainak mandátumához. A Román Televízió (TVR) igazgatótanácsának összetétele jövőre mindenképpen módosul majd, annak ellenére, hogy mandátuma – Tudor Giurgiu elnök vezérigazgató 2007-es lemondásától számítva – négy évre szól – vélekedik Stanik István, az RMDSZ által delegált tag. Az Országos Értékpapír-felügyelő Bizottság magyar tagja Erős Viktor már második mandátumát tölti, jövő év októberében jár le megbízatása. Biró Albin a Biztosítási Felügyeletnél 2007-ben kezdte öt évre szóló mandátumát, Asztalos Csaba Ferenc, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke pedig 2005-től tesz eleget szintén öt évre szóló megbízatásának. /Benedek Sándor, Cseke Péter Tamás: RMDSZ: az utolsó mohikánok. A parlamentnek alárendelt intézmények tagjait nem érinti a kormányváltás. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./

2009. január 6.

Eckstein-Kovács Péter volt Kolozs megyei szenátor elnöki tanácsadónak készül, a Cotroceni-palotába. Már benyújtotta az alkalmazáshoz szükséges dokumentumokat az államelnöki hivatalhoz, átvilágítása pedig folyamatban van. /Cseke Péter Tamás: Eckstein Cotroceni-be készül? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

2009. január 8.

A koalíció vezető politikusai arról igyekeztek meggyőzni a közvéleményt, hogy a hatalomváltás nem jár majd politikai alapú tisztogatással a kormánynak alárendelt megyei közintézményeknél. A Szociáldemokrata Párt (PSD) székelyföldi képviselői arról beszéltek: Hargita és Kovászna megyében nem bolygatják meg az etnikai arányokat a hivatalokban, s tisztségben maradhat egy-egy magyar alprefektus is. /Cseke Péter Tamás, Kovács Zsolt: Maradnak az etnikai arányok? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

2009. január 9.

Az RMDSZ a választások után ellenzékbe vonult, több államtitkára a kormányváltás után is folytathatja a munkát abban a minisztériumban, ahol eddig dolgozott. Értesülések szerint Demeter András művelődési, Niculescu Tóni külügyi, Pásztor Gabriella oktatási, Markó Attila kisebbségügyi és Péter Zsuzsa igazságügyi államtitkár marad meg – más beosztásban – a jelenlegi munkahelyén; többségük csak a kinevezésére vár a minisztériumok új vezetőitől. Pásztor Gabriella várhatóan minisztériumi igazgatóként folytatja az oktatási tárcánál. A kisebbségügyi kérdésekért felel majd. Péter Zsuzsa miniszteri tanácsadói posztra számít. Bizonytalanabb a jövője Niculescu Tóninak, aki decemberben sikeresen versenyvizsgázott a diplomaták testületébe. A külügyi államtitkár diplomáciai karrierjébe beleszólhat az a sürgősségi kormányrendelet, amellyel a Boc-kormány idénre befagyasztotta a közintézményeknél történő alkalmazásokat. Niculescu Tóni mindenképpen Bukarestben maradna még. Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője államtitkár-helyettesként dolgozhat majd tovább az említett intézménynél, de ezt még nem erősítették meg. Az RMDSZ vezetésének nincs kifogása az ellen, hogy államtitkáraik az új kormány minisztériumaiban folytassák munkájukat. /Cseke Péter Tamás: Magyar „szakik” a kormányzatban. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

2009. január 27.

Már zajlanak a diplomáciai egyeztetések a román államfő első hivatalos budapesti látogatásáról. Sólyom László és Traian Basescu találkozójára még ebben az évben sor kerül. Sólyom László és Traian Basescu legutóbb tavaly októberben találkozott utoljára Csíkszeredában, akkor a magyar államfő az 1956-os emlékünnepségeken, magánlátogatáson tartózkodott Romániában. A román államfő mandátuma ideje alatt még egyszer sem látogatott a magyar fővárosba. /Cseke Péter Tamás: Budapestre készül idén Traian Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

2009. február 20.

Tőkés László az ÚMSZ-nek adott interjújában arról is beszél, hogy a polgári oldalról érkező támadások fájdalmasan érintik. Megállapodtak az RMDSZ-szel, hogy létrehozzák az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot. Markó Béla elmondta a Szövetségi Képviselők Tanácsának legutóbbi ülésén, hogy az RMDSZ kényszerhelyzetben vállalkozott a megegyezésre. Az EMNT gyűjtőszervezet, szó sincs arról, hogy Tőkés László különalkut kötött volna. Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum áprilisban alakul meg, paritásos alapon, az RMDSZ és az EMNT részvételével. A testület konszenzussal hozza döntéseit, ám ezek nem kötelezőek egyik félre nézve sem. konszenzusra kell jutni az autonómiakérdésben és a magyar egyetem ügyében. /Cseke Péter Tamás: „Nem kötöttem különalkut” Interjú Tőkés László EP-képviselővel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

2009. február 26.

„Semmi kétségem afelől, hogy a magyar diákoknak idegen nyelvként kellene tanulniuk a román nyelvet. A magyar gyerekek énekelve tanulnak angolul és sírva tanulnak románul” – jelentette ki egyik Székelyföldön töltött hétvégéje után Traian Basescu államfő. Az elnöki nyilatkozat annak idején – 2007 augusztusában – tabukat feszegetett, ugyanis vezető román politikus a rendszerváltás után még soha nem vonta kétségbe az egységes román nyelv és irodalom tanterv létjogosultságát az oktatásban. Az elnöki kijelentés ellenére az azóta eltelt több mint másfél évben a magyar pedagógusok kérése és az RMDSZ módosító javaslatai ellenére a tanügyi törvény nem változott; a még 1995-ben elfogadott jogszabály továbbra is előírja, hogy az I–IV. osztályt kivéve a kisebbségekhez tartozó diákoknak a román tanterv szerint kell tanulniuk a román nyelvet. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) kezdeményezésére 2007 nyarán új románnyelv-oktatási tantervet dolgozott ki egy szakemberekből álló bizottság, Balázs Lajos csíkszeredai egyetemi tanár vezetésével. Éppen azokban a hónapokban bocsátotta közvitára Cristian Adomnitei, a Tariceanu-kormány tanügyminisztere az új oktatásitörvény-csomagját. Az RMDSZ így az a magyar pedagógusok munkájára alapozva javasolt módosításokat, de ellenállásba ütközött. „Az új tervezet nemhogy nem tartalmazta a kisebbségi oktatási jogok további bővítését célzó rendelkezéseket – amelyekben már előzőleg egyezség született a Nemzeti Liberális Párttal –, de hiányzott belőle több, már 1999-ben kivívott jog is, többek közt az anyanyelvű felvételi és anyanyelvű vizsga joga is” – rótta fel 2007 októberében a koalíciós társnak Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A kisebbségi törvény elfogadását sem sikerült elérni. /Cseke Péter Tamás: Tabufeszegetés a politikai akarat. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

2009. március 10.

Magyar alprefektusa van március 9-től Kovászna megyének: a tisztséget György Ervin volt háromszéki prefektus tölti be, akit a kormányváltás utáni elmozdításakor kormányzati felügyelőnek neveztek ki. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint korábbi ígéretét tartotta be a PD-L azzal, hogy alprefektussá nevezte ki György Ervint. György Ervin 2004 decemberétől 2009 januárjáig volt Kovászna megye prefektusa, februártól Codrin Munteanu, a PSD jelöltje került helyébe. Az új alprefektus kifejtette: ha van jóakarat a jelenlegi prefektusban, akkor tudnak majd együtt dolgozni, bár nem mindenben értenek egyet. „Hargita megyében az alelnöki tisztség hagyományos módon a széki szervezeteket illeti meg” – mondta Borboly Csaba megyei tanácselnök, azonban elképzelhetőnek tartja, hogy a magyar alprefektusért cserébe a megyei tanács intézményébe román igazgatók, vezérigazgatók kerüljenek. A kormány nemrégiben váltotta le Romfeld Magdolna Hargita megyei alprefektust, helyére Andrei Jean Adrian került. A másik magyar alprefektus, Ladányi László egyelőre megőrizte tisztségét. /Cseke Péter Tamás, Kovács Zsolt: Alelnököt alprefektusért? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

2009. április 24.

Lászlóffy Aladár művei, elsőként, költészete “megfogta”, magával ragadta Széles Klárát, annyira, hogy még életében monográfiát írt a költőről. Széles Klára kezdettől figyelte Lászlóffy Aladár költészetét. Korábban írt erről egy könyvében: Lelkünkre így ül ez a kor – Szubjektív nemzedéktörténet Lászlóffy Aladárral, Polis Kiadó, Kolozsvár, 2005. A monográfiához összegyűjtötte a korábban, folyóiratokban megjelent Lászlóffy-tanulmányait, 41 írást, ezek az összefoglaló munka tudatos előkészületei voltak. Széles Klára a Lászlóffy-monográfiához szükségesnek tartotta az elméleti, kultúrtörténeti, filozófiai stúdiumokat. Mindezek alapján írta meg Széles Klára monográfiáját: Mit látsz egy íróasztalon? – Lászlóffy Aladár világa, Budapest, Napkút, 2007./Cseke Péter Tamás: Mit lát a poéta asztalán? Beszélgetés Lászlóffy Aladárról Széles Klárával, a költő monográfusával. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

2009. június 11.

Budapesti kormányzati illetékesek rosszallóan, a kolozsvári BBTE magyar tanszékeinek vezetői megütközve fogadták azt a hírt, hogy a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem magyar irodalom és nyelv szakot készül beindítani. A kolozsváriak bevallják, hogy intézményi konkurenciáról is szó van, de a szakmai képzést is féltik. Horváth Gizella, a PKE rektora nem kívánt reagálni a kolozsvári tanszékvezetők felvetéseire. „A magyar kormány nem finanszírozza a magyar tanszék beindítását Nagyváradon” –jelentette ki Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának vezetője. /Cseke Péter Tamás, Fleischer Hilda, Totka László: Öngyilkos kettőzés? A kolozsvári BBTE mellett a nagyváradi PKE-n is indulna magyartanár-képzés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

2009. június 23.

Surján László magyar EP-képviselő nemtetszésének adott hangot Elena Basescu néppárti tagságával kapcsolatosan. Basescu elnök 28 éves exmodell lányáról van szó. A képviselő kételkedik abban, hogy a néppártnak érdeke lenne olyan személyt fogadni tagjai sorába, aki kétértelmű nyilatkozatokat tett a könnyű drogok legalizálásával kapcsolatban. Elena Basescu szerint egy hölgy bosszúja húzódik az ügy hátterében. Vass Andreáról, Emil Boc jelenlegi tanácsosáról van szó, egykori EP-képviselőről. EBA úgy tudja: Vass és Surján közeli kapcsolatba kerültek Brüsszelben, és mivel a hölgynek nem sikerült újabb EP-mandátumot szereznie a PD-L listáin, bosszúból ellene hangolta a fideszes EP-képviselőt. /Surján kifogásolja EBA felvételét az Európai Néppártba. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./ Az RMDSZ is megszavazza majd Elena Basescu néppárti frakciótagságát, pedig korábban éppen a demokrata-liberálisok akadályozták meg Tőkés Lászlót abban, hogy a frakció tagja lehessen, jelezte Sógor Csaba képviselő. „Az elnök lányának mielőbb tisztáznia kell a kábítószerek legalizálásával kapcsolatos kijelentéseit, melyekkel mi, RMDSZ-esek sem értünk egyet” – jelentette ki a politikus. /Cseke Péter Tamás: Tőkés László sorsa vár az államfő lányára? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

2009. június 25.

Ismét Székelyföldre látogat Traian Basescu államfő. Június 26-án Csíkszeredában a 61. hegyivadászdandárnak ad át harci zászlót mintegy elismerésként azért, hogy az alakulat felkészültsége és felszereltsége megfelel a NATO követelményeinek, jelezte Eckstein-Kovács Péter, az elnöki hivatal kisebbségügyi tanácsadója. „Traian Basescu emellett meglátogatja a Csíki Székely Múzeumot is, más programjáról azonban nincs tudomásom” – mondta Eckstein. Az államfő látogatásáról még nem értesítette a helyi és megyei elöljárókat az elnöki hivatal, mondta Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Borboly Csabának nem is áll szándékában fogadni Traian Basescut, mert 26-án Kolozsváron az RMDSZ Szövetségi Operatív Tanácsának ülésén vesz részt. „Mindenesetre ha az államfő azért érkezik Csíkszeredába, hogy bejelentse: a miniszterek beváltják a tavasszal tett ígéreteiket, akkor szívesen látjuk” – jegyezte meg Borboly. Nem lelkesíti az államfő újabb székelyföldi látogatása Kelemen Hunor képviselőt, az RMDSZ ügyvezető elnökét sem, sőt az zavarja, hogy Basescu úti célja éppen egy katonai alakulat kitüntetése. „Ezzel az államfő nem azt üzeni, hogy a székelyek barátja, hanem azt, hogy jónak látja a román hadsereg székelyföldi jelenlétének megerősítését” – mondta. „Ha a tervezett katonai parádé a kaszárnya kapuin belül zajlik talán még rendben van, de köztérre kivinni majdhogynem provokáció” – vélekedett Kelemen. /Cseke Péter Tamás: Csíki katonai szemlén Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

2009. június 26.

„Vállalja-e Markó Béla RMDSZ-elnök az államfőjelöltséget?” A kérdésre adott felelet nagy mértékben befolyásolja majd a Szövetségi Képviselők Tanácsának június 27-én tartandó „elnökjelölt-állító” ülésének végkimenetelét. Markó Béla június 26-án közli válaszát a testülettel. Ha igent mond, akkor borítékolhatóan az SZKT is rábólint jelöltségére, ha nemet, akkor várhatóan Kelemen Hunor, Borbély László vagy Frunda György között választ majd a testület. /Cseke Péter Tamás: SZKT: választ várnak Markótól. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

2009. július 24.

Több civil roma szervezet tüntetett július 23-án az RMDSZ bukaresti székháza előtt. A romák a székelyföldi roma–magyar villongásokra hívták fel a figyelmet, és azt tették szóvá, hogy a helyi hatóságok nem kezelik kellő komolysággal a két kisebbségi közösség tagjai közötti konfliktust. Legutóbb Csíkszentkirályon gyújtották fel a magyarok egy roma lakos csűrét, miután az megkéselte az egyik magyar férfit a falu kocsmájában. A magyarokat az bőszítette fel, hogy a késelőt a hatóságok nem tartóztatták le azonnal. (Roma tiltakozás az RMDSZ-nél. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./ „A barikád ugyanazon oldalán állunk” – mondta RMDSZ-es politikusi minőségében Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője a roma szervezetek képviselőinek, akik egy „cigány–magyar megállapodás” szimbolikus aláírásával tiltakoztak az RMDSZ bukaresti székháza előtt a csíkszentmártoni és csíkszentkirályi romák üldöztetése miatt Markó Attila elismerte: fontos, hogy az RMDSZ-es elöljárók ne uszítsanak, ne buzdítsanak önbíráskodásra. „A mi elvárásunk viszont az, hogy a romák keltette félelem szűnjön meg Székelyföld falvaiban” – tette hozzá. „Nem megfelelő helyen keresik az igazságot, mert mi már nem vagyunk kormányon” – mondta Markó Béla RMDSZ-elnök Marosvásárhelyen, a roma szervezetek bukaresti tiltakozásáról. Hangsúlyozta, amíg kormányon volt az RMDSZ, folyamatosan foglalkozott a roma-kérdéssel. /Cseke Péter Tamás: Roma–magyar barikádok. A bukaresti RMDSZ-székház előtt tüntettek tegnap a cigány szervezetek képviselői. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

2009. augusztus 28.

Az RMDSZ nélkül szervezik az ötödik román–magyar kormányülést. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnökekijelentette: „mivel nem vagyunk kormányon, nem vették igénybe az RMDSZ javaslatait a napirendi pontok összeállításakor, még nem kell a segítségünk”. Az RMDSZ Markó Attila államtitkárt bízta meg, érje el, hogy kisebbségi kérdések megvitatását is tűzze napirendre a két kormány, de ez egyelőre nem sikerült. A magyar fél hangsúlyozta: az együttes ülés előkészítésénél – az eddigi gyakorlat szerint – bevonják a magyarországi románságot és a regionális együttműködésben érintett polgármestereket, regionális fejlesztési tanácsokat is. /Román–magyar kormányülés RMDSZ nélkül. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./ Október 10-én tartják az ötödik román–magyar közös kormányülést, de az esemény helyszínével kapcsolatban még nincs egyetértés Budapest és Bukarest között – közölte Gémesi Ferenc nemzetpolitikai szakállamtitkár a román kormányszóvivő szavaira reagálva, aki október 26-án, a Boc-kabinet ülése után közölte: a közös kormányülést a román fővárosban tartják. A szakállamtitkár megerősítette, a magyar fél korábban erdélyi várost – elsők között Kolozsvárt – választotta volna helyszínnek. Cseke Attila szenátor kifejtette: „Az ugyanis az érzésem, hogy a legutóbbi közös kormányülésen kötött megállapodások közül semmi nem valósult meg. ” Tavaly, október 21-én négy nyilatkozatot és egy egyezményt írtak alá a kormányok képviselői Szegeden, a legutóbbi magyar–román kormányülés után. /Cseke Péter Tamás: Román-magyar helyszínvita. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

2009. szeptember 1.

Találkozót kért Emil Boc miniszterelnöktől Markó Béla, az RMDSZ elnöke miután a koalíció úgy döntött: a kisebbségekre nézve hátrányosabb, Ecaterina Andronescu-féle tanügyi törvényért vállalna felelősséget a kormány. Markó Béla arról próbálta meggyőzni a kormányfőt, hogy a tervezet végső változatánál vegyék figyelembe az RMDSZ módosító javaslatait. Kötő József szerint az RMDSZ azt szeretné, ha a tanügyi törvény a Mircea Miclea által vezetett bizottság elképzeléseire épülne. /Cseke Péter Tamás: Tanügyi törvény: Andronescu győzött. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

2009. szeptember 11.

„Leonard Orban nem érzi alkalmasnak a pillanatot, hogy kifejtse álláspontját a szlovák államnyelvtörvény módosításának ügyében” – tudta meg az ÚMSZ az Európai Unió többnyelvűségért felelős biztosának szóvivőjétől. Leonard Orbant azután kereste meg az ÚMSZ, hogy Jacques Barrot igazságügyi biztos azt tanácsolta Balázs Péter magyar külügyminiszternek: a szlovák nyelvtörvény ügyében forduljon az EU nyelvi sokszínűségért felelős biztosához. Leonard Orban szóvivője „hetedik kézből átvett információnak” nevezte azt a hírt, miszerint az igazságügyi biztos Leonard Orbanhoz irányította a magyar külügyminisztert a nyelvtörvény ügyében. Leonard Orban nemcsak a sajtó elől zárkózik el, ha a szlovák nyelvtörvény módosítása kapcsán kérdezik. Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője már több mint ötven napja megírta levelét a többnyelvűségi biztosnak, de azóta sem kapott választ. „Leonard Orban megszegte az uniós szabályokat is a hallgatásával. Negyvenöt napon belül köteles válaszolni az európai parlament tagjainak kérdéseire” – mondta Tabajdi. A jövő héten pedig a napirend előtti felszólalásokon teszi szóvá az EP plénuma előtt ezt a gyalázatot, tette hozzá Tabajdi Csaba. /Cseke Péter Tamás: Nyelvtörvény: Orban hallgat. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

2009. szeptember 16.

Leonard Orban, az EU többnyelvűségi biztosa közleménye szerint minden jogi eszközzel garantálni kell az alapvető jogokat, beleértve a nemzeti kisebbségekhez tartozók alapvető jogait, és tevékenyen fel kell lépni a diszkrimináció bármilyen formája ellen. Orban szeptember 14-én Brüsszelben külön-külön találkozott Balázs Péterrel, illetve Miroslav Lajcákkal, a magyar és a szlovák külügyminiszterrel. Orban sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy a nyelvhasználat a közelmúltban vita tárgyává vált a két ország között és üdvözölte a magyar és a szlovák külügyminiszter múlt heti közös közleményét, amely együttműködési hajlandóságot fejezett ki. A többnyelvűségi biztos kilátásba helyezte, hogy az EB továbbra is megvalósítja az unión belüli többnyelvűségi stratégiáját, amely vonatkozik a hivatali, az országos, a regionális, a kisebbségi és a migráns nyelvhasználatra egyaránt. /Orban: Garantálni kell az alapvető jogokat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./ Hosszas unszolás után megtörte a csendet a szlovák államnyelvtörvény ügyében Leonard Orban, az Európai Bizottság nyelvi sokszínűségért felelős biztosa. „Minden jogi eszközzel garantálni kell az alapvető jogokat, beleértve a nemzeti kisebbségekhez tartozók alapvető jogait, és tevékenyen fel kell lépni a diszkrimináció ellen” – közölte. /Cseke Péter Tamás: Leonard Orban megszólalt. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

2009. szeptember 25.

Munkanélkülivé lett több államtitkári rangú köztisztségviselő, mert a pártok nem tudnak kiegyezni a parlament fennhatósága alá tartozó intézmények vezetőségi posztjainak elosztásában. Közéjük tartozik Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) volt elnöke is, akinek– néhány napja lejárt mandátuma. Asztalost az RMDSZ új mandátumra javasolja a CNCD-be. A Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának összetételéről megegyeztek a pártok. Az RMDSZ-nek egy hely jut, s a szövetség továbbra is Nagy Ágnest támogatja a tisztségre. Veress Emődnek, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség vezetőségi tagjának, illetve Erős Viktornak, az értékpapír-felügyelet tagjának a mandátuma hamarosan lejár. Az RMDSZ mindkettejüket újabb mandátumra javasolja. /Cseke Péter Tamás: Munkanélküli államtitkárok. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

2009. október 27.

Rettegésben tartják a magyar szélsőségesek a Battonyán ingatlant vásárló román állampolgárokat – állítja Marian Crisan aradi üzletember, akinek háza ablakát a múlt héten törték be ismeretlenek, s egy fenyegető levelet is kapott következő üzenettel: „Addig nem nyugszunk, míg a Kárpátokon belül románok fognak élni. ” Battonya alpolgármestere, Kreszta Traján szerint elszigetelt esetről van szó. „Battonyai román vagyok, s amióta magamat tudom, semmiféle nemzeti atrocitás nem volt a városban” – mondta Kreszta Traján, a magyarországi Román Önkormányzat elnöke. Marian Crisan ingatlana egyike annak a 350 háznak, amelyet román állampolgárok vettek meg Battonyán. Kreszta tájékoztatása szerint az utóbbi években 350-400 házat vásároltak meg román állampolgárok a kelet-magyarországi kisvárosban. Az ide költözött román állampolgárok nagyon jól integrálódtak a városban élő román közösségbe – magyarázta Kreszta Traján. A bukaresti Adevarul napilap október 26-i számában címoldalon közölte Magyar szélsőségesek románokra vadásznak című cikkét. A lap azt sugallja, hogy a fenyegető levél aláírói a Jobbik szimpatizánsai voltak. /Cseke Péter Tamás: Románfaló magyarok? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

2009. december 18.

Az RMDSZ folyamatosan konzultált a demokrata-liberálisokkal a koalíciós szerződésről, a kormányprogramról, a minisztériumok számáról és a tárcák elosztásáról. „Kelemen Hunor is lehet miniszter, ehhez azonban a szabályzat értelmében le kell mondani az ügyvezető elnöki tisztségről” – mondta Márton Árpád képviselőházi RMDSZ frakcióvezető. Korodi Attila képviselő kijelentette, ha úgy adódik, elvállalná a környezetvédelmi tárcát. Korodi korábban a Tariceanu-kormány környezetvédelmi minisztere volt. /Cseke Péter Tamás, Moldován Árpád Zsolt: MegBocrosodott az ország. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

2010. január 11.

Trabant és reform
Kötetnyi politológiai értekezés tárgya lehetne Traian Băsescu győzelme a múlt év végi elnökválasztásokon. Bizonyos azonban, hogy nem csak ellenjelöltje baklövéseinek köszönheti államfői mandátuma megőrzését, hanem a kampányban tett ígéreteinek – többek között az államreform sürgetésének – is.
Ismert, hogy Băsescu tavalyi kampányában az öt évvel ezelőtt bevált korrupcióellenes jelmondatait a korszerű Romániáról szóló üzenettel váltotta fel. A választóknak karcsú, átlátható államot, kevesebb bürokráciát, hatékonyabb közigazgatást, decentralizációt s mindenekelőtt – az egykamarás parlamentről szóló referendummal megerősítve – alkotmányreformot ígért.
Mindennek megvalósítása nem pénz, hanem politikai akarat kérdése; azaz a pártokon – elsősorban a kormányzó alakulatokon –, politikusokon múlik. Ezért keltett felhördülést, amikor kiderült: választási győzelme után Traian Băsescu az állam beígért reformját többek között Elena Udreára, Radu Berceanura, Gabriel Opreára bízta.
A Demokrata–Liberális Párt pedig úgy mutatott példát a megújulásra, hogy az egyik bukaresti körzetben tartandó választásokra Honorius Prigoanát, az alakulatot pénzelő Silviu Prigoană üzletember-képviselő fiát jelölte.
A nepotizmus jelensége az államfő pártjában nem új, hiszen maga Traian Băsescu is támogatta lánya indulását az európai parlamenti választásokon. Az újdonság az, hogy az eddig monolitikusnak hitt, cotroceni-i vezérlésűnek mondott alakulat egyik „kívülről jött értelmiségije” is felháborodott azon, ami a PD-L-ben történik.
Cristian Preda EP-képviselő a múlt héten előbb blogján, majd tévés szerepléseken tette szóvá: az állam reformja elképzelhetetlen az alakulat megújulása nélkül. Băsescu volt tanácsadója bírálta a PD-L rekrutációs politikáját, a párt oligarchizálódásáról beszélt, és hasonlattal is élt: szerinte betokosodott, kompromittált politikusokra bízni az államreformot éppen olyan kudarcra ítélt próbálkozás, mint Trabanttal versenyezni egy Forma–1-es futamon.
„Egy fecske nem csinál tavaszt Băsescu pártjában” – legyinthetnek azok, akik szkeptikusan figyelik Preda kísérleteit a PD-L feltuningolására. Ám ha igaz a hír, miszerint az államfő maga is egyetért az EP-képviselő felvetéseivel, akkor a Cotroceni-nek történő alárendeltség a demokrata-liberálisok esélye is lehet a megújulásra.
Băsescu ugyanis nemcsak lánya politikai karrierjét karolta fel, hanem – feltuningolásként – maga nyitotta meg tavaly a párt kapuit Cristian Preda, Sever Voinescu, Monica Macovei és mások előtt.
Az államfő egyelőre hallgat. Ám Preda – s vele egy ország – még reménykedhet: Cotroceni ura van annyira hiú, hogy a Trabantot Ferrarira vagy Hondára cseréltesse.
Cseke Péter Tamás. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. január 12.

Helyi kényszerházasságok
Január 20-ig kaptak tegnap határidőt az RMDSZ és a PD-L megyei vezetői arra, hogy megkössék helyi koalíciós megállapodásaikat, s elosszák egymás közt a megyei intézményvezetői posztokat. Az RMDSZ négy államtitkárjelöltjét nevesítette.
Több helyen fogcsikorgatva, ám már mától leülnek tárgyalni a helyi szintű együttműködésről az RMDSZ és Demokrata– Liberális Párt (PD-L) megyei vezetői. A „vidéki” politikusok január 20-ig kaptak a két alakulat országos vezetőitől határidőt arra, hogy aláírják a helyi megállapodást, amelynek tartalmaznia kell az úgynevezett dekoncentrált intézmények igazgatói posztjának egymás közti elosztását is.
Minderről Markó Béla szövetségi elnök számolt be annak a Bukarestben tartott tanácskozásnak a végén, amelyen a két koalíciós partner megyei politikusai ültek – első ízben – egy asztalhoz. A találkozón az RMDSZ és a PD-L országos vezetői is részt vettek.
Lapunk úgy tudja, a megbeszéléseken nagy vitát váltott ki, hogy milyen kritériumok alapján számolják ki megyénként a magyar igazgatók arányát a dekoncentrált intézmények élén. Végül az a megállapodás született, hogy az RMDSZ a magyar lakosság arányában részesüljön megyénként a tisztségekből.
„Felmerült, hogy az RMDSZ politikai súlyának arányában kapjunk megyénként posztokat. Ez több tisztséget jelentett volna, ám az is precedens nélküli eredmény, hogy végre számolnak a magyarság számarányával a helyi vezetői posztok elosztásakor” – mondta lapunknak Kovács Péter.
Az RMDSZ területi szervezeteiért felelős ügyvezető alelnök arra számít, hogy a helyi megállapodások aláírása, az igazgatói posztok elosztása nem lesz zökkenőmentes. „Abban az esetben, ha megyei szervezetek sehogy sem tudnak dűlőre jutni, az RMDSZ és a PD-L országos vezetősége segít feloldani a nézeteltéréseket” – magyarázta Kovács.
Kiss nem lát esélyt
Nézeteltérések márpedig lesznek, mert több helyi RMDSZ vezető vonakodik partnernek elfogadni a demokrata-liberálisokat.
„A PD-L-vel való megyei együttműködést sajnos sötéten látom, ugyan is eddig arról voltak híresek, hogy mindent megígértek, de aztán semmit nem tartottak be. Nem hiszem, hogy ez most változni fog, de természetesen a remény hal meg utoljára” – nyilatkozta lapunknak Kiss Sándor Bihar megyei elnök a PD-L-s politikusokkal tartott találkozó után. Szerinte a tanácskozáson elsikkadtak a mondanivalók. „Három órát beszéltünk a semmiről” – értékelte a találkozót.
Kérdésünkre, hány igazgatói posztot szeretnének Bihar megyében, az elnök elmondta: ha rajtuk áll, az összeset. „A PD-L azt szeretné, ha előbb a helyi együttműködésben állapodnánk meg, s utána osztanánk el az igazgatói tisztségeket. Mi fordítva szeretnénk” – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Kiss, aki nem lát esélyt arra, hogy a tíznapos határidő alatt ki tudjanak egyezni a PD-L-vel.
László: nem szeretjük egymást, de tárgyalunk
Az RMDSZ és a PD-L közötti viszony Kolozs megyében sem éppen rózsás, legalábbis László Attila alpolgármester, megyei RMDSZ-elnök szerint. „Úgy látom, ez az egész akarat kérdése. Ha meg akarjuk oldani a problémákat, megtaláljuk az eszközöket is ezeknek a megoldására” – nyilatkozta az Új Magyar Szónak a politikus.
László elmondta, Kolozs megyében 84 intézményvezetői posztot szeretnének. „Felhívtam a demokrata párti kollegák figyelmét arra, itt az ideje, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk a szakmaiságra. Nézzük át, hogyan teljesítettek az eddig kinevezett személyek. Emellett azt is nagyon fontosnak tartom, hogy a párbeszéd a két párt között legyen civilizált” – mondta az alpolgármester.
László bízik abban, hogy az előírt tíz nap alatt ki tudnak egyezni a demokrata-liberálisokkal. „Számunkra most az is fontos, hogy kiderüljön, kire számíthatunk: csak a mi minisztereinkre, vagy a PD-L-sekre is” – tette hozzá a Kolozs megyei elnök.
Négy fontos kormányzati pozícióra nevezte meg az RMDSZ jelöltjeit tegnap a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT). Eszerint Tánczos Barna a regionális fejlesztési, Borbély Károly a gazdasági, Moldován József a távközlési minisztériumnál kap államtitkári tisztséget, míg Gáti István a kormányfőtitkár helyettese lesz – miután kinevezéseiket a miniszterelnök is aláírja.
A külügyi, az oktatási és a mezőgazdasági államtitkári poszt várományosáról még nem született döntés. Úgy tudjuk azonban, hogy Niculescu Tóni külügyi államtitkár az egyetlen jelölt a tisztségre, a hivatásos diplomata kinevezését Teodor Baconschi miniszter is támogatja. Az oktatási államtitkári posztért Király András volt Arad megyei képviselő és Pásztor Gabriella jelenlegi minisztériumi vezérigazgató verseng egymással.
A mezőgazdasági államtitkári tisztségre közel tíz javaslat érkezett a megyei szervezetektől, „kirostálásuk” még nem történt meg – tudtuk meg Kovács Péter ügyvezető alelnöktől. Tájékoztatása szerint az ügyvezető elnökség hamarosan a SZÁT elé terjeszti azoknak a jelölteknek a névsorát, akiket a megyei javaslatok közül a poszt betöltésére alkalmasnak talál. A SZÁT „politikai és szakmai” szempontok alapján dönt a jelöltekről, akiket sok esetben meg is hallgat a testület.
Cseke Péter Tamás, Fleischer Hilda. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. január 14.

Verespatak: a jog vagy a politika érvényesül:
Bár létezik „politikai akarat” a nagyobbik kormánypártban a verespataki aranykitermelés elindítására, a lapunk által kérdezett szakértők szerint kevés az esély arra, hogy a kivitelező Roşia Montana Gold Corporation kanadai–román vállalat megkapja az engedélyt a beruházásra; a cég olyan jogi zsákutcába került, amiből a politika segítségével nehezen tud kibújni.
Reménykedve várják a tavaszt a verespatakiak: a szegénységtől és munkanélküliségtől sújtott Fehér megyei településen ezekben a napokban azt rebesgetik, hogy hamarosan megnyílhat falujuk helyén Európa legnagyobb – még engedélyeztetésre váró – külszíni színesfémbányája, ezért a kivitelező Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) a következő hónapokban több száz új alkalmazott felvételére készül.
„Engem már naponta megállítanak az utcán az emberek, s azt kérdezik, igaz-e, hogy már februárban elkezdődnek az alkalmazások?” – nyilatkozta neve elhallgatását kérve lapunknak egy, az RMGC-vel alvállalkozói szerződésben lévő cég vezetője, akinek jó ideje második otthona Verespatak.
Luca-napi ígéretek
A verespatakiak és környékbeliek reményeit egyfelől a Bukarestből érkező hírek táplálják. A Traian Băsescu államfő decemberi választási győzelme után megalakuló új kormány gazdasági minisztere, Adriean Videanu kertelés nélkül kijelentette, szeretné, ha mielőbb elindulna a kitermelés az aranybányában, mert az jelentős hasznot hozna Romániának.
Később Emil Boc miniszterelnök a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ alkotta koalíció programjának bemutatásakor közölte: hazai és külföldi szakértői vélemények alapján a kabinet újraértékeli a verespataki bányaberuházást. Legutóbb pedig, december végén Traian Băsescu jelentette ki: a befektetés sorsa még nem dőlt el, az utolsó szót az ügyben – szintén szakértői vélemények alapján – a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) mondja ki.
Bizonyára a politikusi kijelentésekre is alapozott Dragoş Tănase, az RMGC fiatal vezérigazgatója, amikor a múlt év végén, szűk körben a projekt feltámadásáról beszélt az alkalmazottaknak. Az optimista nyilatkozatok az RMGC verespataki székhelyén, december 13-a környékén tartott Luca-napi céges rendezvényen hangzottak el.
„A kiskarácsonyra meghívták az RMGC több felső- és középszintű vezetőjét, a helybéli alkalmazottakat. Dragoş Tănase azzal bíztatta a jelenlévőket, tavasszal 1500 alkalmazott felvételére készülnek, s 2010 igen jó év lesz a cég számára – számolt be lapunknak az RMGC-nek dolgozó alvállalkozó. – Utóbb megkérdeztem a vezérigazgató néhány közvetlen beosztottját, mire alapozta Tănase az optimizmusát. Vállukat vonogatták. Nem csoda, hiszen távolról sem olyan rózsás a cég helyzete, mint ahogy azt a menedzser állítja”.
Jogi zsákutcában
A verespatakiak vélhetően nem tudják, az RMGC helyzete az optimista nyilatkozatok ellenére valóban nem rózsás. Nemcsak azért, mert a bányatervet a román akadémia, mintegy 600 külföldi tudós, az ortodox egyház, a romániai magyar történelmi egyházak, továbbá számos romániai és külföldi zöldszervezet is ellenzi. Elsősorban amiatt, mert a cég még nem kapta meg az engedélyt a kormánytól a beruházás elindítására, s egyes vélekedések szerint esélye sincs arra, hogy valaha is megkapja.
„A kanadaiak jogi zsákutcába kerültek” – fogalmazott lapunknak Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter, akinek nevéhez fűződik a Verespatak-projekt „befagyasztása”. A jelenlegi RMDSZ-es képviselői 2007 szeptemberében határozatlan időre felfüggesztette az aranykitermelés engedélyeztetési eljárását, mert a befektető által benyújtott terület- és városrendezési terveket a bíróságok sorra felfüggesztették, majd jogerősen érvénytelennek nyilvánították.
Ezzel véget ért annak a tárcaközi bizottságnak a munkája is, amelynek a cég által benyújtott dokumentáció, illetve az aranykitermelésről tartott hazai és magyarországi közmeghallgatásokon elhangzó kifogások alapján elő kellett volna készítenie a kormány döntését az ügyben. „Nem volt értelme folytatni az elemzést, hiszen az RMGC-nek hiányos volt a dokumentációja. Területrendezési engedély hiányában a környezetvédelmi engedélyt sem lehetett kiadni” – magyarázta lapunknak Korodi.
Az akkori miniszter a közigazgatási perrendtartás 2007-es módosítása alapján hozta meg döntését. Ez kimondja: eleve semmisnek tekintendő minden olyan kérelem, amely megegyezik egy már korábban felfüggesztett, vele egyező tartalmú dokumentummal mindaddig, míg az eredeti kérelem sorsa bírósági eljárás során el nem dől.
„Az RMGC azért került patthelyzetbe, mert a bíróságok időközben semmisnek nyilvánították a területrendezési engedélyét, s többé nem is folyamodhat új engedélyért ugyanarra a projektre. Ha más adatokra alapozott, tehát más tartalmú dokumentumra alapozná kérelmét, az már nem a Verespatak-projektről szólna” – magyarázta a jogi zsákutca lényegét Korodi.
A politikus szerint az RMGC-nek egyetlen reménye, hogy megnyeri azt a pert, amelyet ellene indított az engedélyeztetési eljárás felfüggesztése miatt. Korodi azonban a pert első fokon tavaly már megnyerte.
„Nemrég kaptam meg a bírósági indoklást. Félve vettem kézbe, mert attól tartottam, hogy a bírák hagynak valami jogi kiskaput az RMGC-nek, amibe belekapaszkodhat. Megnyugodtam, mert nem hagytak” – mondta az RMDSZ-es képviselő. Korodi megnyugtatására szolgál az a tavalyi alkotmánybírósági ítélet is, mely szerint a volt miniszter törvényesen járt el az engedélyeztetés felfüggesztésekor.
Kilógna a lóláb
Kérdésünkre megerősítette: a nagyobbik kormánypártban „szemmel láthatóan megvan a politikai akarat” a projekt engedélyezésére. A képviselő mindazonáltal nem hinné, hogy a politikai akarat ez esetben felülírhatja a jogi tényállást. „Elméletileg előfordulhat, hogy a parlament ismét módosít a közigazgatási perrendtartáson úgy, hogy az RMGC ismét folyamodhasson területrendezési engedélyért. Ezt azonban nem tartom valószínűnek, hiszen kilógna a lóláb” – fogalmazott Korodi.
A képviselő igazat adott azoknak a civil szervezeteknek, amelyek azzal fenyegetőztek nemrégiben, hogy az Európai Bizottsághoz fordulnak panasszal, ha Verespatak ügye a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó CSAT elé kerül. „Uniós előírás, hogy környezetvédelmi kérdésekben csak szakhatóságok dönthetnek, véleményüket senki sem írhatja felül” – magyarázta.
Szerinte azonban elképzelhető: a CSAT annyiban illetékes ebben az kérdésben, hogy az RMGC-nek húsz százalékban a román állam is részvényese, s a cég a román állammal kötött – egyébként mindmáig titkos – szerződést az aranykitermelésről. „Előfordulhat, hogy a román állam nagyobb részesedést kíván, ez az igény nem új. Ennek eldöntésében valóban a CSAT illetékes” – mondta Korodi.
Eugen David: semmi esélyük
Az RMGC „vesztét” elsősorban az Alburnus Maior civil szervezet okozta, amelynek sikerült sorra felfüggesztenie majd semmisnek nyilvánítania a cég területrendezési engedélyeit. Elnöke, Eugen David kilátástalannak véli a kanadaiak helyzetét. Szerinte „törvényhozási katasztrófának” kell bekövetkeznie ahhoz, hogy az RMGC kikerüljön abból a jogi zsákutcából, amibe 2007-be jutott.
„A verespataki beruházás jogi szempontból hét pontban is támadható. Ezek közül csak az egyik a területrendezési engedély hiánya” – mondta David, akinek szervezete végig támogatta Korodi Attila döntéseit Verespatak ügyében.
Az Alburnus Maior vezetőjét egyébként nem érte meglepetésként, hogy az új kormány támogatja a kanadaiak elképzeléseit. „Gyakorlatilag az történt, hogy az RMGC a választások után benyújtotta a számlát a nagyobbik kormánypártnak, a PD-L-nek” – fogalmazott azokra a sajtóhírekre utalva, melyek szerint a kanadaiak keményen pénzelték a demokrata-liberálisok, illetve Traian Băsescu kampányát a választásokon.
Az RMGC tovább pereskedik Korodival
Jogi zsákutca ide vagy oda, az RMGC nem hagyja magát. A cég jogtanácsosától, Camelia Tudoranceától megtudtuk, folytatják a Korodi Attila elleni pert. „Megfellebbeztük az ítéletet legfelsőbb bíróságon. Nem tudok azonban találgatásokba bocsátkozni az esélyeinkről” – mondta az ÚMSZ-nek a jogtanácsos.
A cég szóvivője, Szentesy Cecília ugyanakkor tévesnek nevezte lapunknak azt az értesülését, hogy a közeljövőben 1500 alkalmazott felvételére készülnek. Tájékoztatása szerint a cégnek jelenleg 168 alkalmazottja van, továbbiak felvétele a projekt sorsán múlik. „Ha a bánya megnyílik, 2300 alkalmazottra lesz szükségünk. Nem tudjuk még azonban, mikor indulhat meg a kitermelés” – jelentette ki.
A szóvivő nem tudott adatokkal szolgálni a 2010-ben várható befektetésekről. Mint mondta, az RMGC eddig 400 millió dollárt költött a Verespatak-projektre – többek között a falu házainak felvásárlására és lakói elköltöztetésére –, a bánya megnyitásához pedig további 900 millió dollárra van szükség.
Az RMGC szóvivője tagadta, hogy a cég támogatta volna a PD-L-t vagy bármelyik pártot a választásokon. „Ezt a cég szabályzata határozottan tiltja, s könyvelésünkben bármikor leellenőrizhető. Mi több, a kampányok finanszírozását a kanadai tőzsdetörvény sem teszi lehetővé” – utalt Szentesy Cecília arra, hogy az RMGC-t jegyzik a torontói tőzsdén.
A szóvivő emellett megerősítette a vezérigazgatónak azt a korábbi ígéretét, miszerint a beruházás révén négymilliárd dollár folyna be közvetlenül vagy közvetett módon a román államkasszába. Az ellenzők aggályairól azt mondta: a tervezett bánya „modellértékű” lesz Európában. „Betartjuk az európai szabványokat. Technológiánkkal szavatolni tudjuk, hogy a nagybányaihoz hasonló környezeti katasztrófa nem fordulhat elő Verespatakon” – ígérte Szentesy.
Borbélynál már kopogtattak
Ugyanezeket az ígéreteket tették lapunk értesülései szerint az RMGC képviselői Borbély Lászlónak Bukarestben is. A cég vezetőit tegnap fogadta – kérésükre – a környezetvédelmi miniszter, aki korábban többször is hangsúlyozta: addig nem hagyja jóvá az aranykitermelést, amíg nem győzik meg „101 százalékban” arról, hogy az alkalmazott technológia nem szennyezi a környezetet.
Tegnap azonban arra is emlékeztette a cég képviselőit: továbbra sincs a beruházást alátámasztó településrendezési engedélyük. Mindemellett közölte: a tárca keretében elrendelte egy, a verespataki bányatervvel foglalkozó bizottság létrehozását. Kilátásba helyezte, hogy a tervről hamarosan a civil szervezetekkel is tárgyalni fog, és az év első felében Verespatakra is ellátogat.
Lapunk úgy tudja: elképzelhető, hogy a cég képviselői hamarosan felkeresik Kelemen Hunor művelődési minisztert is, aki a Verespatakon található régészeti leletek miatt szintén illetékes az engedélyeztetés ügyében. Az RMDSZ-es politikusokkal – a PD-L-sekkel ellentétben – azonban az eddigi jelek szerint nem lesz könnyű dolguk: Markó Béla elnök lapunknak korábban azt nyilatkozta, álláspontjuk továbbra sem változott az aranybánya-beruházással kapcsolatban, így ellenzik a projektet.
Cseke Péter Tamás. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest),

2010. január 19.

Csík: már nem gyászolnak
Elvitték tegnap az „Ebből az intézményből magyar vezetőt távolítottak el” feliratú, gyászjelentés formájú táblát a Hargita Megyei Tanács bejárata elől. A helyi RMDSZ vezetői így kívánták jelezni, hogy a szövetség kormányra lépésével csökkent a magyar igazgatók leváltása miatti feszültség Székelyföldön.
Utolsó szakaszába érkezett tegnap az RMDSZ és a Demokrata–Liberális Párt (PD-L) közötti egyeztetés a kormányzati tisztségek elosztásáról: a koalíciós partnerek lapzártánkkor az országos ügynökségek és hatóságok vezetőségi posztjain alkudoztak.
Kovászna és Temes az élen
Eközben helyi szinteken is zajlanak a tárgyalások a PD-L és az RMDSZ között a megyei intézményvezetői tisztségek elosztásáról, igaz, eddig nem sok eredménnyel: mindeddig csak Kovászna és Temes megyében sikerült aláírni a koalíciós partnerrel a megállapodást – erősítette meg tegnap lapunknak Kovács Péter területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnök.
Emlékeztetett: a területi szervezetek január 21-ig kaptak határidőt arra a két alakulat vezetőségétől, hogy megkössék a helyi egyezségeket. „Ott, ahol nem sikerül megállapodni a határidőig, a PD-L és az RMDSZ országos vezetői próbálnak megoldást keresni a helyi tisztségek elosztására” – magyarázta Kovács Péter.
Temes megyében egy igazgatói és hat aligazgatói tisztséget sikerült két tárgyalási forduló után kialkudni a helyi RMDSZ-nek, Kovászna megyében pedig a posztok 65 százalékát szerezte meg a PD-L-vel folytatott egyezkedéseken.
Baciu: vissza az egész!
Ez utóbbi megállapodással azonban máris elégedetlen a demokrata-liberálisok háromszéki vezetője, igaz, Gheorghe Baciu nem is vett részt a helyi „koalíciós szerződés” múlt heti aláírásán. Az RMDSZ-szel folytatott tárgyalásokon a PD-L régióért felelős alelnöke, Gheorghe Sricpcaru képviselte a koalíciós partnert, a megyei elnök Bukarestben volt.
„Nekem csak az utolsó pillanatban szóltak a megállapodásról” – panaszkodott Baciu, aki szerint a nélküle megkötött egyezséget újra kell tárgyalni. „Elfogadhatatlan, hogy a választásokon nyertes párt olyan kulcsfontosságú intézményekből küldi haza az embereit, mint például a pénzügyi igazgatóság vagy a mezőgazdasági igazgatóság” – nyilatkozta a Kovászna megyei PD-L elnöke.
„A kutya ugat, a karaván halad” – kommentálta tegnap megkeresésünkre Gheorghe Baciu panaszait Tamás Sándor. A háromszéki RMDSZ-szervezet elnöke nem tartja valószínűnek, hogy a PD-L helyi vezetőjének kifogásai felboríthatják a már megkötött megállapodást. „Nyilván, hogy Baciu tiltakozik, hiszen most nagyon haragszanak rá azok az igazgatók, akiknek most távozniuk kell posztjukról, s akiket korábban ő juttatott tisztségbe” – mondta Tamás Sándor.
Csíkban ma tárgyalnak
Hargita megyében ma tart tárgyalási fordulót az RMDSZ és a PD-L az intézményvezetői tisztségek elosztásáról. Borboly Csaba megyei tanácselnök, a Csík Területi RMDSZ elnöke reméli, hogy a háromszékinél is jobb arányban jutnak igazgatói posztokhoz.
„Hangsúlyoznám azonban, hogy nem is az arány számít. Számunkra az a fontos, hogy olyan intézmények élére kerüljenek felelős, szakértelemmel rendelkező magyar igazgatók, amelyek az emberek mindennapjait érintik. Ilyen az oktatás, a mezőgazdaság, az egészségügy” – magyarázta az ÚMSZ-nek Borboly Csaba.
Oldódott a feszültség
Csíkszeredában egyébként tegnap jelképesen is jelezték, hogy véget értek a magyar igazgatók eltávolításával keletkezett feszültségek Hargita megyében: Korodi Attila képviselő és Bencze István, a csíkszeredai városi RMDSZ ügyvezető elnöke sajtóesemény keretében elvitte az „Ebből az intézményből magyar vezetőt távolítottak el” feliratú, gyászjelentés formájú táblát a Hargita Megyei Tanács bejárata elől.
„Most már nyugodtan bevehetjük a táblát, elérte célját. Ezentúl új időszak kezdődik a megye közéletében” – jelentette ki Korodi, utalva arra, hogy a megyébe nemrégiben magyar prefektust neveztek ki, és hamarosan a megyei intézmények élére is jobbára magyar tisztségviselők kerülnek.
Korodi emlékeztetett, hogy a magyar igazgatók tavalyi leváltása elleni tiltakozásul 2009. április 30. – május 22. időszakban a helyi RMDSZ hét darab ilyen táblát helyezett ki Csíkszeredában egy-egy intézmény bejárata elé. Ezek egy részét egyébként azóta ellopták.
Cseke Péter Tamás, Inczefi Tibor. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)



lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 241-269




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998