udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 146 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 121-146
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Péter Tamás

2004. augusztus 2.

Markó Béla, az RMDSZ csak a választások után tart elképzelhetőnek egy esetleges együttműködést a liberális-demokrata szövetséggel (PNL–PD). Az RMDSZ egyelőre várja a kormánypárttal tartandó aug. 24-i találkozót, amikor a szociáldemokratákkal kötött megállapodást értékelik. Markó sérelmezi, hogy a PNL-PD többször is „a magyarok érdekeivel ellentétes” álláspontot képviselt a nemzetiségi kérdésekben. Theodor Stolojan, a PNL–PD társelnöke „természetesnek” nevezte a kormánypárt és a Nagy-Románia Párt (PRM) közeledését. Stolojan szerint „a hatalomért folytatott kétségbeesett küzdelem” közben Adrian Nastase kormányfő kész feláldozni az ország érdekeit, jelesül az európai integrációt, szövetségre lépve a szélsőséges PRM-vel. „Azt tapasztalom, hogy újjáalakul az 1993–1994 közötti vörös négyszög. A PSD már nem érdekelt az RMDSZ-szel történő együttműködésben, mert a szövetség túl kicsi eredményeket ér majd el a választásokon, ami nem biztosítja a jelenlegi kormánypárt hatalomra kerülését”, értékelte Stolojan. A liberális-demokrata szövetség vezetői, Theodor Stolojan és Traian Basescu júl. 21-ére megbeszéléseket terveztek Markó Béla RMDSZ-elnökkel az esetleges együttműködésről, azonban a találkozó végül elmaradt. /Cseke Péter Tamás: Stolojan nyitott az RMDSZ felé. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./

2004. szeptember 16.

Bukarestben a tanügyi szakszervezetek és a kormány képviselőinek tárgyaltak a tanárok béremeléséről. A legnagyobb tanügyi szakszervezet (FSLI) nem fogadta el a béremelési ajánlatot. A másik három oktatási szakszervezet (Spiru Haret, FEN és Alma Mater) képviselői azonban aláírták a kormánnyal kötött egyezséget a béremelésekről; egyben felszólították a szakszervezeti tagokat, hagyjanak fel tiltakozó akcióikkal. Az aláírt dokumentum szerint a tanárok bruttó fizetése október elsejétől 27 százalékkal nő. /Cseke Péter Tamás: Nastase nem tárgyal tovább. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./

2004. szeptember 23.

Viszályt keltett a Szatmár megyei RMDSZ-szervezet berkeiben az, hogy Kereskényi Sándor és fia, Kereskényi Gábor is bejelentette: indulni kíván a szövetség előválasztásain. Az idősebbik, Kereskényi Sándor jelenleg szenátor, és újabb felsőházi mandátumra pályázna, az ifjabbik pedig városi tanácsos, és képviselőnek jelölteti magát. Ilyés Gyula, Szatmár megyei RMDSZ elnöke „ízléstelennek” tartja Kereskényiék gesztusát. Kereskényi Sándor megpróbálta lebeszélni fiát az indulásról. Az ifjabbik Kereskényi „boszorkányüldözésnek” tartja Ilyés Gyula állásfoglalását az ügyben. /Cseke Péter Tamás: Apa és fia indul a Szatmár megyei előválasztásokon. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./

2004. november 11.

A román parlament két háza nov. 10-i ülésén elfogadta a 2005-ös állami költségvetést, illetve a társadalombiztosítási büdzsét. Az ellenzéki pártok már elöljáróban leszögezték: elutasítják a tervezeteket. Alexandru Mocanu demokrata képviselő sérelmezte, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) kormányzásának ideje alatt az állam külföldi adóssága nyolcmilliárd dollárral növekedett. A liberális Calin Popescu Tariceanu szenátor hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi mérleg hiánya soha nem volt ilyen magas (4,6 milliárd dollár), és az export, illetve a kis- és középvállalatok ösztönzésére előirányzott összeg jóval kisebb, mint 2004-ben volt. Az RMDSZ megszavazta a költségvetést. /Cseke Péter Tamás: „Ledarálták” a 2005-ös büdzsét. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./

2005. január 17.

A korrupcióellenes törvény értelmében adott vagyonnyilatkozatok szigorítását tervezi Monica Macovei igazságügy-miniszter, aki szerint a nyilatkozati űrlapok részletesebbé tétele hozzásegítené a közvéleményt ahhoz, hogy alaposabban tájékozódhasson a köztisztviselők anyagi helyzetéről. Az érvényben levő törvény alapján a Tariceanu-kabinet a közelmúltban közzétette tagjai vagyonnyilatkozatait. Elmondható, hogy az RMDSZ-es miniszterek a kevésbé tehetős kormánytagok közé tartoznak. A miniszterelnök-helyettesek közül Markó Béla a „legszegényebb”: az RMDSZ elnöke egy 5,5 hektáros mezőgazdasági területet birtokol, ezenkívül van egy 1997-ben vásárolt 46 négyzetméteres lakása, valamint egy 2001-ben tulajdonába került 149 négyzetméteres lakóháza. Ezek adózási értéke összesen 1,127 milliárd lej. Az államminiszter tulajdonában van még egy 2001-es gyártmányú Renault Clio személygépkocsi és összesen 25 ezer euró értékű bankszámla. Érdekeltségeiként Markó a marosvásárhelyi Aranka György Alapítvány elnöki, illetve az RMDSZ elnöki tisztségét jelölte meg. A kormánypénzeket osztó Communitas Alapítvány élén betöltött tisztségről Markó kormányfő-helyettesi kinevezését követően lemondott. A kuratóriumot ideiglenesen Takács Csaba eddigi alelnök vezeti. Nagy Zsolt távközlési miniszter tulajdonában van egy 1999-ben vásárolt 70 négyzetméteres lakás, van egy 1996-os gyártmányú Ford és egy 2001-es gyártmányú Volvo személygépkocsija, valamint egy 10 ezer eurós bankszámlája. Nagy Zsolt az erdélyi magyar televízió létrehozását kezdeményező Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumának elnöke, illetve a Progress Alapítvány elnöke. Markóhoz hasonlóan kinevezése után Nagy Zsolt kilépett a Communitas kuratóriumából. Borbély László területrendezési miniszternek nem kell lemondania az RMDSZ ügyvezető alelnöki tisztségéről, a politikus ugyanakkor a marosvásárhelyi Bernády György Alapítvány kuratóriumának vezetője marad. Borbély egy 140 négyzetméteres, 1,120 milliárd lej adózási értékű lakóházzal, egy lízingben vásárolt, 2004-es gyártmányú Volkswagen Passat személygépkocsival és 20 ezer euró értékű bankszámlával rendelkezik. Az RMDSZ-esek közül is talán a legkevésbé tehetős Winkler Gyula külkereskedelmi miniszter, aki egy fél lakóházat birtokol, egy 80 négyzetméteres lakást Vajdahunyadon, valamint egy falusi házat. Autója, bankszámlája nincs. /Salamon Márton László, Cseke Péter Tamás: Gazdag kormány, szegény magyarok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

2005. január 18.

Borbély László, a Tariceanu-kormány területrendezéssel és középítkezéssel megbízott minisztere a vele készült interjúban elmondta, hogy Gheorghe Dobre miniszter az egész tárcáért felel, ő pedig csak bizonyos területeket irányít. Idén várhatóan 350 millió dollárt költenek az erdélyi autópálya építésére, ez több mint száz kilométeres szakasz elkészítéséhez elég. A székelyföldi úthálózat korszerűsítéséről elmondta, hogy ebben az évben prioritásként kezelik a Balavásár–Szováta–Csíkszereda, illetve a Parajd–Gyergyó útszakasz felújítását. /Cseke Péter Tamás: Még az idén korszerűbb úthálózatban reménykedhetnek a székelyföldiek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./

2005. január 24.

Hatra emelkedett a Tariceanu-kormányban az RMDSZ-es államtitkárok száma, miután a miniszterelnök a hétvégén jóváhagyta Kötő József kinevezését az oktatási tárcához. Az RMDSZ Operatív Tanácsa Csutak Istvánt javasolta államtitkárnak az integrációs minisztériumba. Kötő Józsefet elsősorban a kisebbségi oktatással foglalkozik majd a tárcánál. Emlékezetes, hogy Mircea Miclea miniszter korábban többször hangsúlyozta, nem szívesen dolgozna együtt az RMDSZ által javasolt államtitkárral, különösen, ha beosztottja a felsőoktatásért felelne. Az RMDSZ Székely Ervin jogászt, volt Bihar megyei képviselőt javasolta államtitkárnak az Igazságügyi Minisztériumban. Takács Csaba ügyvezető elnök leszögezte: kitartanak álláspontjuk mellett azután is, hogy a tárcánál magyar nemzetiségű államtitkárt neveztek ki Kibédi Katalin volt szatmárnémeti törvényszéki főügyész személyében. /Cseke Péter Tamás: Hat RMDSZ-es államtitkár: Kötő után Csutak következik. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

2005. január 26.

Mircea Miclea oktatási miniszter első alkalommal tartott január 25-i sajtóértekezletén máris nézetellentét alakult ki a miniszter és a kisebbségekért felelős államtitkári tisztségbe kinevezett Kötő József között. Kötő József biztosította a sajtó képviselőit, hogy nem szándékozik szétválasztani a Babes–Bolyai Tudományegyetemet, csupán magyar és német nyelvű karokat létesítene az egyetem keretében, Miclea miniszter ugyanazon a sajtóértekezleten elmondta, hogy nem fogja engedélyezni a magyar karok létesítését a BBT-n belül. /Kötő fenntartja, Miclea ellenzi a magyar karokat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./. A történteket a Krónikának Kötő József azzal magyarázta, hogy az újságírók mindenáron megpróbálják sarokba szorítani a minisztert a magyar karokkal kapcsolatos faggatózásaikkal. Értékelése szerint Mircea Miclea ösztönösen kényszerül arra, hogy elhatárolódjék az RMDSZ kezdeményezésétől. „Mindenképpen előrelépés, hogy a miniszter most már nem fenyegetőzött lemondással, ha beindulnak a magyar karok. Ez tárgyalási alapot jelent. Közös célunk és egyben európai uniós követelmény a multikulturalitás megvalósítása” – fogalmazott az államtitkár. /Cseke Péter Tamás: Magyar karok: van tárgyalási alap. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./

2005. január 28.

Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes január 27-én fogadta a meghívására Bukarestbe érkezett Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettest és küldöttségét. A két politikus a szlovákiai és a romániai magyar közösség sajátos helyzetéről tárgyalt. A felek összehasonlították az RMDSZ és a Magyar Koalíció Pártja kormányzati szerepvállalását, Csáky Pál felajánlotta vendéglátójának ilyen irányú tapasztalatai átadását. Elhangzott, mind a szlovákiai, mind pedig a romániai magyarság cselekvő részesei azoknak az államoknak, amelyekben élnek, politikai szerepvállalásukkal pedig jelentős mértékben hozzájárulnak az illető ország fejlődéséhez. Markó Béla kijelentette: igen fontos, hogy a magyar kisebbség érdekeit védő pártok összefogjanak. A szlovák miniszterelnök-helyettest Berényi József külügyi államtitkár, Peczár Károly irodavezető, valamint Martin Murvic szóvivő kísérte el romániai útjára. A Csáky Pál vezette delegáció a romániai cseh és szlovák kisebbség képviselőjével is megbeszéléseket folytat. /Cseke Péter Tamás: Hangsúlyos politikai szerepvállalások. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

2005. február 10.

Böndi Gyöngyike, Máramaros megye új prefektusa érdekes kihívásnak tekinti ezt a feladatot, közölte a vele készített interjúban. A sajtó egy része nem üdvözölte a beiktatását. Kiáltvány is megjelent az egyik helyi lapban Böndi Gyöngyi fejét akarjuk! címmel. Emellett napvilágot látott több más olyan írás is, amelynek tartalma kimeríti a rágalom fogalmát. Azonban nem pereskedik, szerinte ezek az írások megrendelésre készültek. A magyar iskolákra és különféle kulturális intézmények segítését napi feladatának tekinti. /Cseke Péter Tamás: „A fejemet akarták” Interjú Böndi Gyöngyike Máramaros megyei prefektussal. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./

2005. május 17.

A jelenlegi magyar nyelvű adásidő kibővítése eshet a közszolgálati televízió vezetősége és a kormány közötti vita áldozatául. Valentin Nicolau, a Román Televízió igazgatója azzal vádolta a kormányt, hogy politikai nyomást gyakorol a tévé vezetőségére, ezt a kormányprogramból kimásolt azon szövegrészlettel igyekezett alátámasztani, amely éppen a magyar nyelvű adás kibővítésére vonatkozik. A kormányprogram szerint a következő négy évben bővíteni fogják a magyarul sugárzott adás idejét, hogy majd egész napos műsort tölthessen ez ki. – Megengedhetetlen, és természetesen törvénytelen, hogy a közszolgálati tévé műsorai politikai alkuk tárgyát képezzék. A tévé műsorait nem szabhatja meg a kormány, az adást nem lehet a kormánykoalíciós partnereket kielégítő árunak tekinteni – áll Nicolau közleményében. /A magyar adással kötekedik Valentin Nicolau. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./ Gálfalvi Zsolt, a televízió igazgatótanácsának tagja érthetetlennek nevezte Nicolau elnök-vezérigazgató vádjait. A magyar nyelven sugárzó területi közszolgálati adók műsoridejének kibővítését nemcsak az RMDSZ vagy a kormány szorgalmazza, hanem ez összhangban áll a tévé igazgatótanácsának véleményével is. /Cseke Péter Tamás: Nyilatkozatháború a kormányprogram szerinti magyar műsorszórás miatt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./

2005. július 27.

„Sokan mondják, hogy szeretek telefonálni, ezt én is elismerem, de az esetek nagy többségében közügyeket szoktam intézni” – jelentette ki Borbély László területrendezési minisztert annak kapcsán, hogy a Közpolitikai Intézet (IPP) nyilvánosságra hozta: 2001 és 2004 között az RMDSZ politikusa, aki ezalatt a képviselőház háznagya volt, összesen közel 700 millió lejjel „beszélte túl” hivatali maroktelefonján a havi ingyenes keretet. „A házbizottság tagjaként nem nekem kellett követnem a telefonszámláim alakulását. A képviselőház vezetőségi tagjai, így a háznagy telefonbeszélgetései időtartamának különben sincs megszabott felső határa” – magyarázta Borbély László. /Cseke Péter Tamás: Borbély: szeretek telefonálni. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./

2006. április 5.

A szaktestület elfogadta a kisebbségi törvénytervezetnek azt a részét, amely tiltja a közigazgatási határok módosítását a hagyományosan az adott területen élő nemzeti kisebbségek etnikai részarányának hátrányára. “Ezt azt jelenti, hogy a magyarok megmaradhatnak kompakt közösségnek, ahol élnek. Tehát megszűnik az az eddigi állampolitika, hogy a megyehatárok ide-oda tologatásával változtattak az adott közigazgatási egység etnikai arányain” – magyarázta Máté-András Levente, a képviselőház jogi bizottságának RMDSZ-es tagja. Antal Árpád András képviselő április 4-i parlamenti felszólalásban reagált Mihail Hardau oktatási miniszter nyilatkozatára, amelyben elutasította a magyar tannyelvű állami egyetem létrehozását. “Valóban nem tudja, hogy a magyarok is adófizetők, és ha négyszáz ezer lakosra jut egy egyetem, akkor nekünk legalább három egyetemhez lenne jogunk?” – tette fel a kérdést a képviselő. /Cseke Péter Tamás: Kisebbségi törvény: még egy lépés. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

2006. április 6.

Az Új Magyar Szó “mellékeljen bizonylatot arról, hogy román nyelven megjelenő országos napilap” – olvasható a besztercei polgármesteri hivatal faxlevélben, melyet a napilapnak küldött. Ez volt az egyik feltétele annak, hogy a lap részt vehessen azon a versenytárgyaláson, amelyet a városháza írt ki a sajtó számára a közérdekű hirdetéseinek megjelentetésére. A tárgyalást megtartották – anélkül, hogy az ÚMSZ-nek lehetővé tették volna a részvételt. Végül az a kompromisszumos megoldás született, hogy az ÚMSZ “saját kérésére” jelentkezhet a versenytárgyaláson. Vasile Moldovan besztercei polgármester változtatott az eredeti kiíráson: egyrészt a tárgyaláson nem valamennyi országos napilap, csupán a román nyelvűek vehetnek részt, másfelől a közlésre szánt közérdekű hirdetések csakis román nyelven jelenhetnek meg. Vasile Moldovan polgármester cáfolta, hogy azért módosítottak utólag a részvételi feltételeken, mert az ÚMSZ is jelentkezett a licitre. Az ÚMSZ kiadója értesítette az esetről az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot, mert a versenytárgyalásról történő kizárásával az ÚMSZ-t etnikai, gazdasági és kereskedelmi jellegű hátrányos megkülönböztetés érte. Emellett ez az eljárás diszkriminatív módon megfosztja Beszterce négyezer lelket számláló magyar lakosságát, köztük az ÚMSZ mintegy ezer olvasóját attól, hogy anyanyelvén jusson közérdekű információkhoz. A Román Sajtóklub (CRP) elnöke, Cristian Tudor Popescu közölte: hasonló esettel még nem szembesült az újságírók szakmai szervezete. Az ügyet a Sajtóklub becsületbírósága fogja megtárgyalni. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnöke megítélése szerint egyértelműen diszkrimináció történt. /Benedek István, Cseke Péter Tamás, Mayla Júlia: Diszkriminálják a magyar sajtót Besztercén. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

2006. április 10.

„A választások tétje az, hogy folytatható-e a jelenlegi gazdaságpolitika” – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Tamás Gáspár Miklós. Szerinte „kaland volna”, ha Orbán Viktor kerülne hatalomra, mert a jelenlegi ellenzéknek „egészen furcsa” javaslatai vannak a gazdaság irányváltásáról. Tamás Gáspár Miklós úgy látja, az erdélyi magyarság számára nincs tétje a választásoknak. „Púp vagyunk a hátukon, a legjobb rólunk nem beszélni” – fogalmazott a közíró, aki szerint a kijelentés a jobb, és a baloldalra egyaránt érvényes. /Cseke Péter Tamás: „Púp vagyunk a hátukon”. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

2006. április 11.

Gábor Kálmán magyarországi szociológus szerint jelenleg a magyar társadalomban két markáns csoport bontakozik ki: az egyik az Európába integrált modernizáció útjára terelné az országot, a másik számára pedig elrettentő ez a modernizáció. Szerinte az előbbi réteget a jelenlegi koalíciós pártok mellett az MDF szólította meg. Az MDF is a modernizációt képviseli. Orbán Viktoréknak az ország azon térségeiben sikerült erőteljes rétegeket mozgósítaniuk, ahol a modernizáció félelmet keltő kihívást jelent. /Cseke Péter Tamás: „A modernizációt választották”. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

2006. április 20.

A nemzetbiztonsági törvénycsomag rendelkezései szerint akár bíróság elé is kerülhet az az RMDSZ-es politikus, aki Románia területi-közigazgatási rendszerének módosítását javasolja, új régiók létrehozását szorgalmazza. Toró T. Tibor, a képviselőház védelmi bizottságának tagja szerint így is értelmezhető a hírszerzési-kémelhárítási kerettörvény egyik passzusa, miszerint: a nemzetbiztonságot veszélyezteti az összes olyan „szeparatista” törekvés, amely az ország területi egységét és feloszthatatlanságát érinti. Ezt a szövegváltozatot a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) szakértői dolgozták ki. /Cseke Péter Tamás: Szájkosár a régiók híveinek? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

2006. április 27.

Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök „semmi szín alatt” nem osztja Monica Macovei igazságügyi miniszter nézetét, miszerint az RMDSZ fékezi a korrupcióellenes küzdelmet. A kormányfő erről azt követően beszélt, hogy a képviselőház úgy döntött: Macovei kérése ellenére jövő héten megkezdi a büntetőjogi perrendtartás vitáját. Akárcsak korábban Markó Béla kormányfőhelyettes, Tariceanu is elmarasztalta Monica Macoveit amiatt, hogy konzultációk nélkül, a koalíciós pártok honatyáinak megkerülésével igyekszik elfogadtatni az általa vezetett tárca törvénytervezeteit. Monica Macovei nem kívánta kommentálni sem a miniszterelnök, sem a helyettesének felvetéseit. Szóvivője révén közölte: fenntartja vádjait, és nem kíván bocsánatot kérni Markó Bélától. /Cseke Péter Tamás: Össztűzbe került Macovei. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

2006. május 3.

A rászorulóknak minden hónapban hosszú sorokat kell állniuk a patikák előtt azért, hogy a jogosan járó kedvezményükhöz jussanak. Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter szerint a lakosság bizalmatlan. Visszatérő jelenség ugyanis, hogy az egészségbiztosító által a patikáknak juttatott ártámogatási keretösszeg már a hónap első napjaiban elfogy. A miniszter szerint májusban nagyobb ártámogatott gyógyszerkeretet osztottak szét, ez elég lesz a hónap végéig. /Benedek István, Cseke Péter Tamás: Ha hónap eleje, akkor irány a patika. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

2006. május 5.

Még egy államtitkári, vagy legalábbis államtitkári rangú tisztséget kér az RMDSZ a kormányban, miután Madaras Lázár, Mehedinti megye prefektusa benyújtotta lemondását, tájékoztatott Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó Béla elégedett a távozó prefektus eddigi tevékenységével. Madaras Lázár egészségügyi okokból nyújtotta be lemondását, az utóbbi két hónapban sokat volt kórházban. /Cseke Péter Tamás: Államtitkári széket kér az RMDSZ Madaras prefektusi posztjáért. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

2006. május 8.

A Magyar Polgári Szövetség vezetősége május 6-án az országos választmányi ülést követően Marosvásárhelyen bejelentette, hogy 4–6 heten belül elkezdődhet a Magyar Polgári Párt bejegyzési eljárása, ugyanis összegyűlt a bejegyzéshez szükséges aláírások 70%-a. A tagok azt szeretnék, ha az MPP képviselné az MPSZ által eddig megfogalmazott célkitűzéseket – mondta Szilágyi Zsolt, az MPSZ választmányi elnöke. Kifejtette, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség vagy ellentmondás amiatt, hogy egyes MPSZ vezetők a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tagjai is. Szász Jenő, az MPSZ elnöke a sajtótájékoztatón közölte, hogy elhalasztották a vitát annak kapcsán, hogy a bejegyzés előtt álló Magyar Polgári Párt vezetősége azonos legyen-e vagy sem az MPSZ-ével. /Rövidesen elkezdődhet az MPSZ bejegyzése. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./ A heteken belül bejegyzésre kerülő Magyar Polgári Párt (MPP) a parlamenti választások előtt tárgyalni szeretne az RMDSZ-szel a közös jelöltlistákról, s a helyhatósági választásokon is csak ott indítana saját jelöltet, ahol nincs veszélyben a magyarság önkormányzati képviselete – hangzott el a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) választmányi ülésén. Szilágyi Zsolt választmányi elnök közölte, eddig a szükséges 25 ezer aláírás hetven százalékát sikerült összegyűjteniük az MPSZ megyei szervezeteinek. Az ülésen heves vitát keltett az a sepsiszéki javaslat, hogy az MPP önálló utat járjon, és vezetői „új, tiszta lappal induló” személyek legyenek. Szász Jenő MPSZ-elnök ugyanis azt szeretné, ha a jövőben is az MPSZ-t erősítenék elsősorban, az MPP pedig csak a választásokon kapna szerepet. A döntést az év második felében tartandó következő választmányi ülésre halasztották. /Cseke Péter Tamás: „Tiszta lappal” indul az MPP? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./ “Sajnálattal tapasztaltuk, hogy két év elteltével sem változott semmi a 2004-es diszkriminatív választási törvényben” – jelentette ki Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség választmányi elnöke. Ennek kapcsán levelet intéztek Ollie Rehn EU-biztosnak, amelyben felhívták a figyelmet e törvény hátrányaira, diszkriminatív mivoltára. A lemondott Nagy Pál ügyvezető elnök helyébe Szász Jenő, az MPSZ elnöke ideiglenes ügyvezető elnöknek nevezte ki Orbán Balázs politológust. Az MPSZ a strasbourgi törvényszékhez fordult a 2004-es választásokból való kizárás ügyében. A jelenlevő román sajtó képviselőihez szólva Szász kijelentette: “16 évvel vagyunk önök mögött. Önök választhatnak Iliescu, Tariceanu, Basescu között. Számunkra az alternatíva Markó Béla. Az RMDSZ megtagadja a politikai pluralizmust.” Szász Jenő az RMDSZ-szel való együttműködés lehetséges alapjának nevezte az RMDSZ-program egyes, az MPSZ szerint jónak ítélt pontjait. /Csatlakozás és autonómia. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./

2006. május 9.

Nem írja alá az együttműködési megállapodást a két ellenzéki alakulat. A Szociáldemokrata Párt (PSD) csak „gentlemen agreement”-et, azaz szóbeli egyezséget köt a Nagy-Románia Párttal (PRM) a parlamenti összefogásról – döntötte el a PSD vezetősége. Az európai szocialisták ellenzik, hogy a PSD az általuk idegengyűlölőnek tartott PRM-vel működjön együtt. A Szociáldemokrata Párt (PSD) felhatalmazta frakcióit arra, hogy tárgyalásokat folytassanak a Nagy-Románia Párt (PRM) frakcióival a parlamenti együttműködésről. Cristian Diaconescu a PSD szóvivője közölte, első közös feladatuk annak a bizalmatlansági indítványnak a megfogalmazása lesz, amelyet a PSD és a PRM még a jelenlegi parlamenti ülésszak végéig benyújt. A PRM elnöke, Corneliu Vadim Tudor a múlt héten személyesen tárgyalt Mircea Geoanával az együttműködésről. /Cseke Péter Tamás: A szociáldemokraták nem akarnak írásos egyezséget a nagy-romániásokkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

2006. május 11.

Május 16-a után írásos megállapodás születik a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nagy-Románia Párt (PRM) között a parlamenti együttműködésről, olvasható közleményükben, amelyet a két ellenzéki alakulat egy-egy képviselője, Viorel Hrebenciuc, illetve Lucian Bolcas írt alá. /Cseke Péter Tamás: PRM: márpedig papíron szerződünk. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

2006. május 23.

[A csatlakozó országnak]...stabilan működő demokratikus intézményrendszerrel kell bírnia, amely (...) biztosítja a kisebbségek védelmét, jogaik tiszteletben tartását.” Ennek a félmondatnak köszönhető az, hogy 1998-tól napjainkig az Európai Bizottság Romániáról szóló országjelentéseiben helyet kap a nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló fejezet. Az idézett passzus ugyanis az uniós csatlakozásának egyik – 1993-ban Koppenhágában lefektetett – politikai kritériuma, amelynek teljesítését számos más szigorú feltétel mellett a bizottság minden évben megvizsgálta. A koppenhágai félmondat súlyát növeli, hogy az európai integráció alapvető szerződéseinek egyikébe, az amszterdami szerződésbe is bekerült 1997-ben, sőt az uniós alkotmány tervezetében is megtalálható. Az Európai Unióban a kisebbségekkel kapcsolatban nem készült átfogó közösségi jogszabály, a magyar kisebbség szempontjából kiemelt jelentőséggel bírhat, amit az Európai Bizottság a Romániáról szóló országjelentéseiben e kérdésről megfogalmaz. Tariceanu miniszterelnök meggyőződését fejezte ki, hogy a kisebbségi törvényt mielőbb elfogadja a parlament. Mindez a bizottság ösztönzésének köszönhető. Az 1998 és 2004 közötti éves országértékelések (Regular Report), majd a csatlakozási tárgyalások lezárását követő 2005-ös és 2006-os monitoring jelentések (Monitoring Report) gyakorlatilag mindannyiszor azt vizsgálják, hogyan áll Románia a koppenhágai kritériumok, illetve a csatlakozási tárgyalásokon vállaltak teljesítésével. A kisebbségi jogok tiszteletben tartásának taglalása valamennyi jelentésben a Politikai kritériumok című fejezet egyik alfejezetében történik. A jelentések mindegyike – a legutóbbi kivételével – konkrétan kitért a magyarok és a romák helyzetére is. A roma kisebbség jogainak taglalása minden esetben jóval meghaladja a magyarokra vonatkozó rész terjedelmét. A 2006-os jelentéstől eltekintve a vonatkozó alfejezetek mindegyike egy összefoglaló mondattal indít általában a kisebbségek, illetve azon belül a magyarok helyzetéről. A vonatkozó alfejezetek felsorolják azokat a pozitívumokat, amelyek a vizsgált egyéves időszakban hozzájárultak a magyar kisebbség és általában a kisebbségek helyzetének javulásához. Az 1998-as jelentés kivételével az országértékelések negatívumokat is felsorolnak. Általános kiértékelés 1998 „A kisebbségek védelme kielégítő” 1999 „A kisebbségi anyanyelvhasználat feltételei – különösen a magyarok esetében – javultak” 2000 „[A romáktól eltekintve] Románia pozitív kisebbségvédelmi politikát folytat” 2001 „Több előrelépés történt” a kisebbségvédelem terén 2002 „Folytatódtak az előrelépések” a kisebbségvédelem terén 2003 „Továbbra is jó a viszony a magyar kisebbségekkel és javult a kisebbségvédelem” 2004 „[A romáktól eltekintve] a kisebbségekkel fenntartott viszonyban nem mutatkoztak különösebb problémák” 2005 „Javult a magyar kisebbség helyzete” Pozitívumok 1998 Zajlik a vita az önálló magyar egyetem létrehozásáról; politikai egyezség született a magyar-német multikulturális egyetem létrehozásáról 1999 Az új tanügyi törvény lehetővé teszi az anyanyelvi oktatást minden szinten; az új közigazgatási törvény biztosítja az anyanyelvhasználatot a hivatalokban 2000 A tanintézmények öt százalékában kisebbségek anyanyelvén zajlik az oktatás (többségükben magyarul); elhárult az utolsó jogi akadálya a Petőfi-Schiller Egyetem létrehozásának 2001 Bővült az anyanyelvhasználat a közigazgatásban és az oktatásban; megszületett a döntés egy magyar nyelvű magánegyetem (Sapientia) létrehozásáról 2002 A közigazgatási törvény alkalmazása „viszonylag simán” zajlott; a kisebbségek nyelvén beszélő rendőröket alkalmaztak; lehetővé vált a nemzeti szimbólumok használata 2003 Az új alkotmány szentesítette az anyanyelvhasználatot az oktatásban, a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban; megkezdődött a kétnyelvű helységnévtáblák felállítása; javult a csángók helyzete 2004 Elhelyezték a kétnyelvű helységnévtáblákat; a magyar nyelvet már használják az igazságszolgáltatásban; bővült a Sapientia; jelentős mértékben javult a csángók helyzete 2005 A kormány elfogadta a kisebbségi törvényt; „kielégítő” az anyanyelvhasználatra vonatkozó rendelkezések alkalmazása; bővült a Sapientia Negatívumok 1999 Nem készült el a Petőfi-Schiller Egyetem létrehozásának jogi kerete 2000 Nehézkes a multikulturális egyetemek létrehozása 2001 Bár a jogi akadályok elhárultak, még nem jött létre a Petőfi-Schiller Egyetem 2002 A helyhatóságok akadályozzák a magyar nyelv oktatását a Csángóföldön 2003 Enyhén csökkent az anyanyelvükön tanuló kisebbségiek száma 2004 Továbbra is „viszonylag kevés” a kisebbségek nyelvén beszélő rendőr 2005 A parlament még nem fogadta el a kisebbségi törvényt /Cseke Péter Tamás: Kisebbségek – brüsszeli távlatból. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./ 5/ – Az RMDSZ támogatja a kormányzati struktúra leegyszerűsítését célzó reformot, álláspontja szerint azonban a kormányzó pártok közötti súlyos viszálykodások miatt a kormánykoalíció erre most nem képes – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök május 22-én Nagyváradon, a Festum Varadinum-ünnepség keretében tartott politikai fórumon. Markó szerint az országjelentés nem hozott újat ahhoz képest, amit a megjelenése előtti napokban már mindenki tudott. A kisebbségi törvény elfogadását figyelemmel követi az Európai Unió. Elfogadáshoz a koalíciós szolidaritás megerősítésére van szükség, állapította meg Markó. Jelezte, idén ősszel is megtartják a román-magyar kormányülést. /Markó Béla: A koalíció nem képes a környezeti reform végrehajtására. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./

2006. május 30.

A lobbinak bármikor helye van az Európai Parlamentben (EP), ha arra lehetőség mutatkozik – mondta Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-es képviselő, Románia egyik európai parlamenti megfigyelője. Egy hónapból két-három hetet Brüsszelben, egyet Strasbourgban töltenek, és havonta, illetve kéthavonta egy hétre „szabadok”, azaz az itthoni parlamenti munkát végzik. Az EP-ben a megfigyelők bármelyik bizottságba bejárhatnak, ha olyan témakör merül fel, ami érdekli őket. A bizottságok és a parlamenti frakció ülésein felszólalhatnak, a plénumban nem. Kónya-Hamar Sándor is aláírta azt a levelet, amelyben több európai parlamenti képviselő figyelmeztette az Európai Bizottság elnökét, hogy a romániai magyarok helyzete a jelentésből kimaradt; ezt megelőzően Olli Rehn kapott hasonló tartalmú levelet. Meglepő volt, hogy Olli Rehn a külpolitikai bizottságban, majd a plénum előtt is megválaszolatlanul hagyta ezeket a kérdéseket. /Cseke Péter Tamás: Nagyüzemi lobbi az EP-ben. Beszélgetés Kónya-Hamar Sándor európai parlamenti megfigyelővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

2006. június 14.

Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője a vele készített interjúban kifejtette, ha egyezség születik a kisebbségi törvényről, akkor sikerül elfogadtatni a tervezetet. Az RMDSZ-frakció „hihetetlen erőfeszítést” tesz ezért, azonban az RMDSZ – és általában a magyarság – a teljes román politikum ellenszenvét „élvezi”. Az RMDSZ kész kompromisszumra, például az államalkotó nemzet fogalmánál így került be a törvénybe a „constitutiv” („államlétrehozó”) helyett a „component” („államösszetevő”), amit végül a román fél elfogadott. Az igazán kemény dió a kulturális autonómia. /Cseke Péter Tamás: „Sürgető helyzet segíthet” Interjú Márton Árpáddal, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetőjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

2006. június 14.

A kisebbségi törvény tervezetéből hét hónap leforgása alatt mindössze 17 cikkelyt sikerült elfogadniuk a képviselőház illetékes szakbizottságainak a 78 paragrafusból. A három szaktestület már tizenötödször tárgyalt a jogszabályról, a vita megkezdése – 2005. december 14-e – óta különböző okokból összesen ötször maradt el az ülés, hét esetben pedig a hiányzások miatt idő előtt fel kellett függeszteni. A kisebbségi törvény azután került az alsóházba, hogy a szenátus 2005. október 24-én leszavazta a tervezetet. Korábban példátlan támogatást kapott a törvény az Európai Uniótól is. A tervezet legnagyobb ellenzői az ellenzéki Nagy-Románia Párt (PRM) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusai. A koalíciós partnerek közül eddig csak a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem emelt jelentős akadályokat a bizottsági viták során. A Konzervatív Párt (PNL) többször is a törvény elgáncsolásával fenyegetett, kifogásokkal él már egy jó ideje a Demokrata Párt (PD). A kisebbségi törvény sorsa a képviselőházban 2005. október 26. a képviselőház vezetősége elutasítja a gyorsított eljárást 2005. november 1. a képviselőház vezetősége elnapolja a vitát a gyorsított eljárásról 2005. november 7. a képviselőház vezetősége ismét elutasítja a gyorsított eljárást 2005. december 7. külön-külön zajlik a törvény vitája a három bizottságban 2005. december 14. együttes ülésen kezdődik meg a vita a három bizottságban 2006. január 30. a bizottsági munkát idő előtt berekesztették a liberálisok hiányzása miatt 2006. február 14. elfogadják a törvény címét és első cikkelyét 2006. február 21. meddő vita a második cikkelyről 2006. február 28. késések miatt az ellenzék kivonul, az ülést felfüggesztik 2006. március 7. az ülést – ismét a hiányzások miatt – még elkezdése előtt felfüggesztik 2006. március 14. az ülést – ismét a hiányzások miatt – még elkezdése előtt felfüggesztik 2006. március 21. elfogadják a 2. cikkelyt, ám utána az ülés határozatképtelenné vált 2006. március 28. elfogadják a 3-11. cikkelyt 2006. április 4. elfogadják a 12-14. cikkelyt, de az ülést idő előtt felfüggesztik 2006. április 11. elfogadják a 15. cikkelyt, és megkezdik a 16. cikkely vitáját 2006. április 18. a katolikus húsvét miatt elmarad az ülés 2006. április 25. az ortodox húsvét miatt elmarad az ülés 2006. május 2. a május elsejei ünnep miatt elmarad az ülés 2006. május 9. a két ház együttes ülésének előkészítése miatt elmarad az ülés 2006. május 16. az ellenzék kivonul, az ülést felfüggesztik 2006. május 23. a Btk. bizottsági vitája miatt elmarad az ülés 2006. május 30. elfogadnak két bekezdést a 16. cikkelyből 2006. június 6. határozatképtelenné vált az ülés, ezért felfüggesztik /Cseke Péter Tamás: Cikkelyenként araszolgat a kisebbségi törvénytervezet. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

2006. június 15.

Az RMDSZ Szövetségi Operatív Tanács (SZOT) döntése értelmében Kötő József oktatásügyi államtitkár, illetve Szabó Sámuel, a SAPARD-ügynökség elnöke megválik posztjától. Kötő József államtitkár maga kérte felmentését a tisztség alól, mert szeretne nyugdíjba vonulni. „Megfáradtam, megöregedtem, sokat voltam a barikádokon. Nem szeretném, ha hordággyal vinnének le onnan. Megértést kérek” – fogalmazott. Egy-két héten belül az RMDSZ új jelöltet javasol oktatásügyi államtitkárnak. Szabó Sámuelnek „kommunikációs problémák” miatt kell távoznia posztjáról. Az ÚMSZ-nek elmondta: csak a sajtóból értesült arról, hogy az ő neve is szerepel a SZOT által összeállított „távozók listáján”. Tájékoztatása szerint az RMDSZ kormány-tisztségviselőinek szokásos találkozóján senki sem közölte vele a döntést. Sérelmezi, hogy a sajtóból kellett értesülnie a menesztéséről. /Cseke Péter Tamás: Kötő József és Szabó Sámuel távozik. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

2006. június 16.

Június 15-én a szenátorok visszaküldték a szakbizottságokhoz azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely ratifikálja a Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról szóló román-magyar kormányegyezményt; a rendeletet korábban a képviselőház már elutasította. A ratifikálást az ellenzék azért nem fogadja el, mert szerintük az új közalapítvány megfosztaná az ortodox egyház által működtetett nagyszebeni Emanuil Gojdu Alapítványt attól a lehetőségtől, hogy megtartsa, illetve visszakérje a nagynevű budapesti ügyvéd végrendelete alapján 1870-ben létrehozott alapítvány javait. Az ülésen az ortodox egyház álláspontját maga Laurentiu Streza erdélyi érsek képviselte. /Cseke Péter Tamás: Gozsdu-ügy: késik a ratifikálás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

2006. június 20.

Megkönnyítené a székely diákok kisérettségijét az a magyar pedagógusok bevonásával készülő RMDSZ-es törvénymódosító javaslat, amely külön tantervet írna elő a román nyelv oktatására a kisebbségek számára. Június 19-én a román képességvizsga a Diszkriminációellenes Tanács által „esélyegyenlőtlennek” nyilvánított formában zajlott. A kisérettségi tétje nagy: eredményétől függ ugyanis, hogy a következő négy évben melyik középiskolában folytatják a nyolcadikosok. Hargita megyében a legnagyobb kihívást évek óta a román nyelv és irodalom vizsga jelenti: a tavalyi kisérettségin 72,84 százalékos volt az átmenési arány, a közel 4000 diák közül több mint ezren buktak meg románból; a megyében 483 óvást nyújtottak be, ebből 350 a román nyelv és irodalom dolgozatot érintette. A nyelvet nem a gyerekek szintjén tanítják. A legtöbben nem beszélnek jól románul, a felkészülésük abból állt, hogy magoltak, így pedig könnyen tévedhetnek – fejtette ki az egyik apuka. A kisebbségekhez tartozó diákok számára más tantervet és tankönyveket kellett készíteni, mint a román anyanyelvűeknek. Ezt a nézetet osztja az RMDSZ is. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács már hetek óta eljuttatta az Oktatási Minisztériumba azt a hivatalos határozatot, amelyben megállapította: a jelenlegi tanügyi rendszer nem biztosítja a szükséges esélyegyenlőséget a kisebbségi diákoknak a román nyelv elsajátításához. A testület elnöke, Asztalos Csaba elmondta, a Bolyai Kezdeményező Bizottság napokban benyújtott óvására reagálva fontolgatja, hogy egy újabb határozatban konkrét határidőt is megszabjon a minisztérium számára. A tárcánál egyébként csupán azután történt némi elmozdulás az ügyben, hogy Varga Attila és Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselők a múlt héten parlamenti interpellációban kérték számon a határozat sorsát. Matekovits Mihály, a nemzeti kisebbségek oktatásáért felelős vezérigazgatója a napokban átiratot kapott a minisztérium jogi osztályától, amelyben felkérik, hogy véleményezze a diszkriminációellenes tanács dokumentumát. /Cseke Péter Tamás, Tóth Adél: „Esélyegyenlőtlen” a román kisérettségi. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 121-146




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998