udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 439 találat lapozás: 1-30 ... 391-420 | 421-439
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Pataki Zoltán

2009. október 20.

Temesváron az Írószövetség helyi székházában a múlt héten bemutatták Eszteró István Nirvána gombostűje /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ című, negyedik önálló verseskötetét. Mészáros Ildikó egyetemi előadás-szintű kötet-elemzése élmény volt. Eszteró István vérbeli posztmodern költő. /Pataki Zoltán: Nirvána gombostűje az Írószövetség székházában. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 20./

2009. október 22.

Ismeretlen tettesek ellopták a nagyszentmiklósi Bartók Béla szobor – a közelmúltban elhunyt Jecza Péter szobrászművész alkotása – talapzatáról a három nyelvű, bronzból készült emléktáblákat. „Bejelentettük a rendőrségen a bronztáblák eltűnését – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Tamás Sándor, a Pro Bartók Társaság elnöke. Jecza Péter özvegye felajánlotta, hogy újrakészítteti a táblákat. /Pataki Zoltán: Kifosztották a nagyszentmiklósi Bartók-emlékművet. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./

2009. október 30.

Temesváron a Kós Károly Közösségi Központban tartotta ülés RMDSZ Területi Képviselők Tanácsa /TKT/. Halász Ferenc megyei RMDSZ elnök ismertette az RMDSZ hivatalos álláspontját az aktuális politikai események kapcsán, majd beszámolt a Kelemen Hunor elnökjelöltet támogató aláírásgyűjtés eredményéről: a Temes megyére „kirótt” 5500 aláírást ezúttal sikerült túlteljesíteni, 6422 támogató aláírás gyűlt össze. A vidéki RMDSZ szervezetekkel szemben támasztott minimális elvárásokról döntött a TKT. Az aktív RMDSZ szervezetektől az alábbi feltételek teljesülését várják el: legalább 20 nyilvántartott tag, egy éves tevékenységi program 50%-os megvalósítással, írott tagdíjbeszámoló megléte. A fenti feltételeket nem teljesítő RMDSZ szervezeteket ezentúl fiókszervezeteknek nevezik. /Pataki Zoltán: Temesi RMDSZ. Fiókszervezetté minősítik vissza a „lustákat”. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 30./

2009. október 30.

1988. október 25-én temesvári egyetemi hallgatók egy csoportja a reformáció ünnepe alkalmából Dsida Jenő szavalóesttel állt a templomi közönség elé. A Mátray László által vezetett Thália csoport fennállása 20. évfordulójának megünneplésére készült. Az előadást követően a diákokat, illetve a házigazda lelkészt, Tőkés Lászlót retorziók érték. Az előadást egy második színpadra lépés követte, amit követően Mátray László közölte: a hatóságok betiltották a Thália színjátszó-kört, amely a temesvári magyar diákság egyik utolsó kulturális intézménye volt. A harmadik Dsida-estet 11 évvel később, az 1999-es reformáció ünnepére szervezték meg. Most, húsz évvel az 1989-es rendszerváltozás után ismét összegyűlnek az egykori Tháliások, hogy a Dsida-est felelevenítésével emlékezzenek az akkori eseményekre a temesvár-belvárosi református templomban, október 31-én. /Pataki Zoltán: Húsz évvel a rendszerváltozás után, újabb Dsida-est. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 30./

2009. november 3.

Temesváron október végén mutatták be M-Kiss Hedy Történelmi textíliák a XVIII. -XX. századból, a Temesvári Bánát Múzeum gyűjteményéből című hiánypótló könyvét. M-Kiss Hedy textilművész és restaurátor. A kötetben bemutatott 90 zászló többsége a bánsági régió és ezen belül Temesvár kézműves műhelyeiben készült a XVIII. -XX. században. ”Célom megismerni és megmenteni a pusztulástól a Bánát Múzeum történelmi textília gyűjteményét. A kulturális örökségünkhöz tartozó textíliák, amelyeket ebben a dolgozatban bemutattam, a soknemzetiségű és változatos kultúrájú Bánságot bemutató egyedülálló dokumentumok, történelmi és képzőművészeti szempontból egyaránt kiemelkedő értéket képviselnek – nyilatkozta M-Kiss Hedy – ezek a kézműves eljárással készített zászlók a textilművészet korabeli csúcsát jelentik!” M-Kiss Hedy könyve a múzeum Bibliotheca Histiorica et Arhaelogica című sorozatának XLVIII kötete, a Brumar könyvkiadó gondozásában jelent meg. /Pataki Zoltán: Történelmi textíliák a Bánát Múzeum gyűjteményéből. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 3./

2009. november 5.

November 4-én Temesváron a Kós Károly Közösségi Központban tartotta alakuló ülését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Temes megyei szervezete. Toró T. Tibor, az EMNT országos alelnöke a bevezetőben ismertette az EMNT célkitűzéseit. „Az EMNT autonomista civil szervezet, amely civil eszközökkel politikai célokat kíván megvalósítani” – mondta Toró – az EMNT-t pártok feletti civil egyesületként kívánjuk bejegyezni”. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezeti háttérének megújítása nyomán egy „széles merítésű civil-politikai mozgalommá válik”, amelynek tevékenysége három fő csapásirányt követ: az autonómia koncepció emberközelbe hozatala, a monitoring tevékenység (jelentés a nemzetrész, a régió állapotáról) és a nemzeti egység megteremtése. A résztvevők megfogalmazták észrevételeiket, bírálataikat, építő javaslataikat az elhangzottakkal kapcsolatban. Megjelent Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke, aki sok sikert kívánt az alakuló EMNT szervezetnek. A mintegy harminc alapító tag Gazda István református lelkészt választotta az EMNT Temes megyei szervezetének elnökévé, alelnöki tisztséget vállalt Dukász Magor, Gyuricza Adél és Kása Zsolt. Pataki Zoltán: EMNT alakuló ülés Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 5./

2009. november 19.

Temesváron a Bodó Barna vezette Szórvány Alapítvány kezdeményezésére újraindult a tíz évvel ezelőtt már működött közéleti vitaklub. A Szórvány Alapítvány székházában november 17-én megszervezett találkozó témája: magyar köztársasági elnökjelölt Romániában. Bodó Barna politológus feltette azokat a kérdéseket, amelyek megfogalmazódnak Kelemen Hunor választási részvételével kapcsolatban. Ha nincs esély a győzelemre, miért kellett az RMDSZ-nek elnökjelöltet állítani? Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök a szövetség álláspontját tolmácsolta az elnökjelölt állítással kapcsolatban: a választási kampány jó alkalom arra, hogy az RMDSZ bemutassa álláspontját, elmondja, hogyan képzeli el az ország és ezen belül a magyar közösség, a nemzeti kisebbségek jövőjét, ugyanakkor nem kell elköteleznie magát valamelyik jelölt mellett már az első forduló előtt. „Az a tény, hogy az EMNT és a jelenleg legerősebb magyar politikai párt, a Fidesz is támogatja Kelemen Hunort, azt bizonyítja, hogy jó döntés volt a magyar elnökjelölt állítás!” – mondta Halász Ferenc. A vita során a magyar elnökjelölt állítás mellett érvelő vélemények voltak többségben. /Pataki Zoltán: Miért kell magyar köztársasági elnökjelölt Romániában? = Nyugati Jelen (Arad), nov. 19./

2009. november 20.

A Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet közgyűlésén újraválasztották Ilonczai Zsoltot. Elmondta, hogy általában havonta van valamilyen nagyobb rendezvényük 70-80-100 fős részvétellel, ugyanakkor hetente zajlott a filmklub, tánctanfolyam, vagy az activity és a kosárkör. Azonban a megszólított fiatalság számarányát nézve nem elégedett, akkor sem, ha Temesváron szórványban vannak. Jövőre a TEMISZ húszéves lesz, jubileumi ünnepséget rendeznek, legalább 3-4 napos fesztivállal. Erre az évfordulóra szeretnének majd egy rövid történeti áttekintő füzetecskét, esetleg egy kisebb terjedelmű könyvet összeállítani TEMISZ elmúlt húsz évéről. A TEMISZ-t elindító elnök Toró T. Tibor volt, aki létrehozta ezt a szervezetet, Kántor Zoltán egykori alelnök elindította a TEMISZ napilapját, a Vétót. /Pataki Zoltán: „Még több embert mozgósítani!” = Nyugati Jelen (Arad), nov. 20./ A Vétó a Temesvári Új Szó melléklete volt 1990-1992 között.

2009. november 21.

Az Írószövetség temesvári székházában november 21-én adták át a Temes megyei szervezet 2008 évre szóló irodalmi díjait. Idén a díjazottak között egy magyar is van, dr. Bárányi Ferenc vehette át a Prózai irodalmi díjat tavaly megjelent Boldogság délibábja /Irodalmi Jelen Könyvek, Arad/ című kötetéért. Cornel Ungureanu helyi írószövetségi elnök az év legsikeresebb regényének kiáltotta ki a regénypályázaton nyertes Boldogság délibábját. A hatvanas évek fiatal orvosainak küzdelmét bemutató önéletrajzi regényt Pongrácz Mária író méltatta. „Nyugdíjas orvos, tartalékos politikus és amatőr író vagyok – mondta a díj átvételekor dr. Bárányi Ferenc. Hozzátette, hogy hozzáfogott az egyetem (Égbe nyúló kockakövek) – falu (Boldogság délibábja) – város trilógia harmadik kötetéhez. /Pataki Zoltán: Irodalmi díj Bárányi Ferencnek. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21./

2009. november 24.

Temesvárra látogatott Csongrád Megyei Közgyűlés küldöttsége, a Bartók Béla Líceumban a Temes megyei magyar pedagógusok és ifjúsági szervezetek képviselőivel tárgyaltak a kétoldalú kapcsolatok erősítéséről. A Csongrád megyei küldöttség iskoláktól és magánszemélyektől összegyűjtött könyvadományt hozott a Temes megyei magyar iskoláknak. /Pataki Zoltán: Csongrád megyei könyvadomány bánsági szórványiskoláknak. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 24./

2009. november 28.

Újszentesen a református parókián bemutatták Gyalai-Korpos István A történelem nyersanyaga című elbeszélés-kötetét. A bánsági orvos-írók hagyományait követő szerző immár második, önéletrajzi ihletésű kötetével jelentkezett. 2006-ban megjelent első regénye, a Kék lábnyomok fehér hóban a hatvanas években végzett orvosnemzedék küzdelmeit mutatta be. A Történelem nyersanyaga című elbeszéléskötet az 1945–2004 közötti időről mesél. A lebilincselően érdekes elbeszélés-kötetet dr. Matekovits György egyetemi tanár mutatta be. Gyalai-Korpos István elárulta: már készül harmadik prózai kötete, amely a rendszerváltás utáni első év, a politikai pártok megalakulása forrongó időszakának zavaros eseményeit idézi fel. /Pataki Zoltán: Gyulai-Korpos István második kötete. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./

2009. december 4.

Temesváron december 3-án adták át a 2009 évre szóló Pro Cultura Timisiensis díjakat. A szenioroknak járó Pro Cultura díjat elsőként dr. Bodó Barna egyetemi tanárnak, a díj alapítójának adta át Constantin Ostaficiuc megyei elnök: „Ha valaki megérdemli ezt a díjat, az volt kollégánk, Bodó Barna, aki a megyei tanács művelődési bizottsága elnöki minőségében kezdeményezője volt a Pro Cultura Timisiensis díjaknak!” Laudációjában Halász Ferenc történész hangsúlyozta: az eredetileg fizikusi diplomát szerzett dr. Bodó Barna folyamatosan képezi magát, filozófiából doktorált, tucatnyi tudományos könyv szerzője, kitartó kutató munkát folytat, miközben három egyetemen (Sapientia, Babes-Bolyai és a temesvári Nyugati Egyetem) tanít. Temes megye kulturális stratégiájának kidolgozása is dr. Bodó Barna nevéhez fűződik. A díjazottak között volt Koczka György író, aki 56-os politikai fogolyként, Baraganba deportált megbízhatatlan elemként kezdte pályafutását és innen küzdötte fel magát a temesvári magyar színház irodalmi titkárságára, majd a rendszerváltás után a temesvári rádió munkatársává. Pro Cultura díjat vehetett át Tóth Flóra karnagy, a Carmina Dacica kórus egykori tagja és 1986 óta vezetője. A Pro Cultura Timisiensis díj fiatal művészek számára létrehozott változatát ítélték oda Aszalos Gézának, a Csiky Gergely Színház művészének. /Pataki Zoltán: Pro Cultura díj Bodó Barnának. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./

2009. december 7.

Először Jász-Nagykun-Szolnok lépett ki a Duna–Körös–Maros–Tisza (DKMT) eurorégióból, majd következett Békés megye, most pedig Hunyad önkormányzata intett búcsút az 1997-ben nagy tervekkel létrehozott eurorégiónak. A lap munkatársai utánanézett, mi a helyzet az eredeti funkcióját lassan elveszítő DKMT-vel. A magyarországi Csongrád és Bács-Kiskun, a romániai Arad, Temes és Krassó-Szörény megyékből, valamint a szerbiai Vajdaság autonóm tartományból állt a DKMT. Hunyad megye és a nyugat-magyarországi Vas megye évek óta testvérmegyei kapcsolatot épített ki. Noha az sem túl szoros, e téren lényegesen több konkrét együttműködés történt, mint az eurorégiós viszonyban. Az 1997. november 21-én létrehozott Duna–Körös–Maros–Tisza regionális együttműködés fő kezdeményezői és éltetői magyar részről Csongrád megye, román részről Temes megye, illetve a Vajdaság Autonóm Tartomány. A DKMT eurorégió napja alkalmából idén tizenkettedik alkalommal nyílt meg a román–magyar–szerb hármas határ. A Triplex Confinium határkőnél megtartott hagyományos határnyitó ünnepségen évente részt vesz a DKMT eurorégió elnöksége, a Csongrád, Temes megyei, illetve vajdasági elöljárók, a három országból érkezett polgárok. A folyamatban levő közös DKMT-projektek közül érdemes kiemelni az ERIC Információs Központot, amely négynyelvű – magyar, szerb, román, angol – folyamatosan frissülő online hírszolgálat. Az www.ericinfo.eu címen elérhető portál friss hírekkel, riportokkal, háttérelemzésekkel segíti a térség lakóinak tájékoztatását A DKMT eurorégió kronológiája: 1992 – együttműködési megállapodás Temes és Csongrád megyék között; 1992 – együttműködési megállapodás Arad és Békés megyék között; 1994 – javaslattervezet egy háromoldalú interregionális együttműködésre Arad, Temes, Bács-Kiskun, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok megyék és a Vajdaság között; 1994–1997– az együttműködés intézményi kereteinek létrehozását célzó folyamatos háromoldalú erőfeszítések történtek; 1997. november 21. – az együttműködés hivatalos alapokmányának aláírása Szegeden; 1997. december – megállapodás a DKMT szakszervezeteinek együttműködéséről; 1997– 1. soros elnök Lehmann István, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke; 1998. február – Kamarai Nyilatkozat a DKMT gazdasági kamaráinak együttműködéséről; 1998. május 30. – DKMT Napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a hármashatár-kőnél; 1998. nyara – DKMT Ifjúsági tábor Kishomokon; 1998 – 2. soros elnök Viorel Coifan, a Temes Megyei Tanács elnöke; 1999 – Az EURO-TRIO eurorégiós újság első számának megjelenése; 1999. március – Elnökök Fóruma temesvári ülésének döntése a közös pénzalap és a DKMT irodájának létrehozásáról; 1999 – 3. soros elnök Dan Ivan, az Arad Megyei Tanács elnöke; 2000. május 27. – a DKMT Napja, Hármashatár-találkozó, a DKMT irodájának ünnepélyes megnyitása; 2000. – 4. soros elnök Caius Parpala, az Arad Megyei Tanács elnöke; 2000. – A DKMT Gazdaságfejlesztési koncepciója elkészül; 2000. – Az EuroRégió című magazin első megjelenése PHARE-támogatással; 2000. – A DKMT Stratégiai koncepciójának elkészülte PHARE Credo- támogatással; 2000. október – A Kiszombor–Csanád határátkelőhely megnyitása PHARE-támogatással; 2001 – 5. soros elnök Gyorgye Dukics, a Vajdaság Autonóm Tartomány Végrehajtó Bizottságának elnöke; 2002. november 21. – A DKMT ötéves évfordulójának megünneplése Temesváron; 2002 – 6. soros elnök Dan Ioan Tipos, a Temes Megyei Tanács elnöke; 2002 – Megjelent az Eurorégió számokban című statisztikai kiadvány; 2002 – A DKMT elhatározza, hogy egy közös tulajdonú közhasznú társaságot hoz létre; 2003. május 24. – Megalakult a DKMT Fejlesztési Ügynökség Kht. Átalakul a Regionális Együttműködés, az Elnökök Fórumát felváltja a kibővült közgyűlés, melyhez csatlakoznak a kamarák, a civilszervezetek, az egyetemek, a szakszervezetek és az ifjúsági szervezetek is, valamint taggá válnak a városok (Békéscsaba, Szabadka, Szeged); 2004. május 22. – DKMT Napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél; 2004 – 7. soros elnök Varga Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke; 2004. november – A DKMT eurorégió bemutatkozik Berlinben; 2005 – Első magyar–román közös kormányülés; 2005. május 28. – Dr. Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter, Mihai-Razvan Ungureanu román és Vuk Draskovics Szerbia és Montenegró külügyminiszterének találkozója; A DKMT stratégiai tervének elfogadása; 2005 – 8. soros elnök Bojan Pajtic, Vajdaság Autonóm Tartomány Végrehajtó Tanácsának elnöke; 2006 – 9. soros elnök Constantin Ostaficiuc, a Temes Megyei Tanács elnöke; 2006. április 19. – Második külügyminiszteri találkozó Újvidéken; 2006. május 27. – DKMT napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél; 2007. június 2. – DKMT napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél; 2007 – Harmadik magyar–román közös kormányülés; 2007. június 1. – Békés megye kilép a DKMT-ből; 2007. június 2. – DKMT napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél; 2007 – 10. soros elnök Magyar Anna, a Csongrád Megyei Önkormányzat elnöke; 2007. november 21. – A DKMT tízéves évfordulójának megünneplése Temesváron; 2008 – a 11. soros elnök Bojan Pajtics, Vajdaság Autonóm Tartomány; 2009. május – A DKMT Kht. DKMT Nonprofit Közhasznú kft. -ként működik tovább; 2009. november – Hunyad megye kilép a DKMT-ből. /Pataki Zoltán, Chirmiciu András, Irházi János: Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégió. Bomlás határok nélkül. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./

2009. december 9.

December 8-án Temesváron ülésezett a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió /DKMT/ közgyűlése,. Magyar Anna Csongrád megyei elnök elégedett volt az eurorégiós együttműködés konkrét, gyakorlati eredményeivel, az egészségügyi és a vasúti infrastruktúra fejlesztési terveivel, az új munkahelyeket ígérő Hármashatár Ipari Park létrehozásával. Csókási Eszter, a DKMT Közhasznú Társaság igazgatója három egészségügyi kisprojektről és tíz nagyprojektről számolt be. Hunyad megye levélben fejezte ki kilépési szándékát a DKMT Eurorégióból. /Pataki Zoltán: DKMT –közgyűlés. Felfügesztették Békéscsaba tagságát. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./

2009. december 10.

Az irodalmi Nobel díj átadása alkalmából december 9-én bánsági szülőfalujában, Nizkydorfon emlékeztek meg a Németországban élő Herta Müller írónőről. A helyi általános iskolában bemutatták Nicoleta Trifan Nitzkydorf története című, fényképekkel illusztrált dokumentumkötetét, amely bemutatja Herta Müller gyermekkorának Nitzkydorfját és a mai települést, amelyben a kivándorolt svábok helyét ukránok és románok foglalták el. A könyvbemutatót a Jel Herta Müllernek című rendezvény követte, amely bábszínház előadást és a bánsági svábokat bemutató tudományos ülésszakot foglalt magába. /Pataki Zoltán: Jel Herta Müllernek. Szülőfalujában ünnepelték a Nobel-díjas írónőt. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 10./

2009. december 18.

Temesváron a Belvárosi református templom Újvárossy Ernő gyülekezeti termében bemutatták Mandics Györgynek az aradi Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban megjelent A manipulált forradalom című könyvét. Dr. Bárányi Ferenc író történelmi riport-regényként mutatta be az izgalmas, kriminek is beillő kötetet, amely bevilágít az 1989-es decemberi események mindmáig homályba burkolózó kulisszái mögé. A forradalmi események egyik résztvevője, Balaton Zoltán tanár azt kérte számon a szerzőtől, hogy nem hangsúlyozta ki eléggé a könyvben a Tőkés László körül erős közösséggé szerveződött református gyülekezet szerepét. Mandics György húsz év után először tárta a nyilvánosság elé: ő maga is részt vett 1989 decembere előtt a Ion Iliescu-féle szervezkedésben, amelynek célja Ceausescu hatalmának a megdöntése volt. /Pataki Zoltán: A forradalmi események mozgatórugói. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 18./

2009. december 21.

A felújított belvárosi református templom felavatásával zárult december 18-án a húsz évvel ezelőtti eseményekre emlékező Küzdelem és építés című rendezvénysorozat Temesváron. Az ökumenikus istentiszteleten Tőkés István teológiaprofesszor hirdetett igét, majd ünnepi beszédek hangzottak el. A szónokok kiemelték Tőkés László volt temesvári lelkipásztor, EP-képviselő elévülhetetlen érdemeit a húsz esztendővel ezelőtti forradalmi események elindításában. Végül Tőkés László EP-képviselő köszönte meg az ökumenikus hálaadó istentisztelet szónokainak szavait, a gyülekezetnek és Temesvár népének a húsz esztendővel ezelőtti bátor kiállását, a mártírok áldozatát. Hangsúlyozta: „Magyar közösségünk nagyon nehéz helyzetben van, megfogyatkozott, elvándorolt, a beolvadás szélén áll. Nem szeretnénk a bánsági zsidók és németek sorsára jutni, ezért a kitüntetések mellé megkülönböztető odafigyelést, segítséget kérünk a magyar közösség megmaradása érdekében. ” Az egyházak és az eseményen részt vevő szervezetek képviselői megkoszorúzták a felújított templompalota falán levő emléktáblákat, amelyek négy nyelven hirdetik: Innen indult el a diktatúrát megdöntő forradalom. 1989. XII. 15. A Küzdelem és építés rendezvénysorozat zárógondolatait Toró T. Tibor, „az váron folytassák le a kommunizmus perét” – mondattal fogalmazta meg. /Pataki Zoltán: „Rehabilitálódott” Temesvár. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

2009. december 21.

Gazda Árpád 43 éves, kétgyermekes családapa, Kolozsváron él, szabadúszó újságíró és vállalkozó. 1989 decemberében a Tőkés László lelkipásztort védő református gyülekezet „kemény magjához” tartozott, december 17-én hajnalban a parókia épületében tartóztatták le a Securitate emberei. Jelenleg a Krónika, a Heti Válasz és az Inforádió munkatársa. Gazda Árpádot hajnalban elvitték, megverték és többórás betonpadlón való hasalás után kihallgatták, jegyzőkönyvet vettek fel. Egy szobában tizenkét dupla emeletes vaságyra 72 embert zsúfoltak be, ketten aludtak egy ágyon. 20-án este a tömeg nyomására szabadon engedték őket. Kezdetben nagy volt a lelkesedés, majd az 1990. márciusi marosvásárhelyi események kijózanították. A temesváriak tudták, hogy Stanculescu és Chitac tábornokokat azért vezényelték oda, hogy a tüntetéseket elfojtsák, mégis miniszterek lettek az első kormányban. Gazda Árpád újságíróként egyike volt azoknak, akik a temesvári forradalom körüli sűrű ködöt próbálták eloszlatni. A teljes igazság a mai napig nem derült ki, az igazságszolgáltatás még mindig nem mondott ítéletet a forradalom dossziéi ügyében. A magyarság sorsa nem rendeződik megnyugtatóan emellett nincs meg az a nemzeti kohézió, összefogás, ami a diktatúra idején természetes volt. Valentin Voicila, az aradi forradalom vezéralakja tehetséges színész volt, 1989. december 21–22-én az aradi Városháza előtt a tömeg előtt beszélt. Később is vehemensen követelte a magukat súlyosan kompromittált személyek eltávolítását a sajtóból. Aradra érkezett Ilie Matei, a párt akkori Központi Bizottságának titkára, aki lövetni akart, s azt kérte a katonaságtól, hogy forgassa meg a tüntetőkben a szuronyt. – Voicila szerint 1989 decemberében három szakasz különböztethető meg. Az első a spontán népi felkelés Temesváron, amikor a diktatúrát, hazugságokat, hideget és nélkülözést elszenvedni már képtelen tömeg az utcára vonult. A szikra Tőkés László volt, aki mögé felsorakozott a nép. December 20-tól már megújító forradalomról lehet beszélni, a forradalom ugyanis programot feltételez – volt ilyen Temesváron, és 21-től Aradon is. Központi szinten kétségtelenül volt egy titkosszolgálati megegyezés, a hadsereg felső szintjén is – Nicolae Militaru tábornokból nem lehetett volna Moszkva nélkül az, ami lett. A diverzió szerinte a hatalom december 22-én történt átvételéhez fűződik. Voicila húsz év után kiábrándult ember. Egyrészt a szociális helyzet miatt. A másik ok: azok a katonatisztek, akik tűzparancsot adtak ki, tábornokok lettek, akik megtagadták a teljesítését, nyugdíjasok. A harmadik: a politikai rendszer maffiózó, pénzügyi érdekek mozgatják, nem a gondolati vita. Voicila sokszor beszélt a román–magyar megértés, összefogás szükségességéről. Annak idején ő utalta ki az RMDSZ-nek a székhelyet, vehemens támadások érték ezért. Tóth Sándor pedig, az életét az aradi forradalomban áldozott magyar állampolgár, különösen a szívéhez nőtt. Olyan román vagyok, vallja, aki értékeli a magyarokat, azért is, amit Erdélyben tettek, építettek. A forradalmárok számára segélyeket hozó Tóth Sándort halála előtt, december 22-én személyesen is megismerte. December 22-én Voicila figyelmeztette, hogy nagyon veszélyes a helyzet, de ő nagyon bátor ember volt. Voicila amíg él, jelen lesz a román–magyar kapcsolatokban, mert kötelességének érzem leróni a háláját azért, amit Tóth Sándor tett. /Pataki Zoltán, Jámbor Gyula: Húsz év múltán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 21./

2009. december 22.

December 20-án Temesváron a Csiky Gergely Színházban megtartott, Hogyan kezdődött? című ünnepi fórum keretében emlékeztek meg a Bánsági Magyar Demokrata Szövetség alapításáról és az azóta eltelt húsz évről. Szász Enikő színművész elsőként a BMDSZ jelen levő alapítóit: dr. Bárányi Ferencet, dr. Albert Ferencet és Toró Tibor professzort invitálta a színpadra. A BMDSZ alapítói a szervezet első elnökévé Bodó Barnát, tiszteletbeli elnökké távollétében az akkor Szilágymenyőbe „száműzött” Tőkés László lelkipásztort választották. Húsz év eseményeiről és megvalósításairól számoltak be a Temes megyei RMDSZ elnökök, időrendi sorrendben Dukász Péter, Toró T. Tibor és Halász Ferenc, valamint a jelenleg is alprefektusi tisztséget betöltő Marossy Zoltán. A jelenlevők ismertetőket hallhattak a Temes megyei magyar nyelvű oktatásról, a magyar médiákról – köztük az egész nyugat-romániai régióban terjesztett Nyugati Jelen napilapról – valamint a civil mozgalomról és az állami magyar színházról. /Pataki Zoltán: A bánsági magyar érdekképviselet húsz éve. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./


lapozás: 1-30 ... 391-420 | 421-439




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998