udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 822 találat lapozás: 1-30 ... 421-450 | 451-480 | 481-510 ... 811-822
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Pataki Zoltán

2010. március 30.

Bartók Emléknap Nagyszentmiklóson – Újraépítené a zeneszerző szülőházát a polgármester
Szülővárosában, Nagyszentmiklóson vasárnap délután emlékeztek meg Bartók Béla születésének 129. évfordulójáról, a Pro Bartók Társaság szervezésében.
A világhírű zeneszerző szobránál Tamás Sándor, a Társaság elnöke köszöntötte a rendezvény résztvevőt, akik ez alkalommal a nemrég elhunyt László Ferenc kolozsvári zenetudósról, a legnagyobb Bartók kutatóról is megemlékeztek. Dănuţ Groza nagyszentmiklósi polgármester megköszönte a szervezőknek, hogy méltókképpen ápolják a város nagy szülöttjének emlékét, majd személyes véleményének hangot adva azt javasolta, hogy a Polgármesteri Hivatal és a civil szervezetek erőiket egyesítve állítsák vissza eredeti formájába, vagy építsék újra Bartók Béla nagyszentmiklósi szülőházát. A polgármester ez alkalommal azt is elmondta, hogy gróf Nákó Kálmán és felesége, Nákó Berta síremlékét is fel szeretné újíttatni a katolikus templom alagsorában, de a híres nagyszentmiklósi kincset is haza szeretné hozni legalább egy hiteles másolat formájában. A megemlékezésen résztvevő intézmények és civil szervezetek képviselői megkoszorúzták Bartók Béla szobrát, a tavaly elhunyt Jecza Péter szobrászművész alkotását.
Nemzetközi zongoragála a Nákó kastélyban
A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kara március 23-28. között negyedik alkalommal szervezte meg Nemzetközi Bartók Béla Zongoraversenyt. A díjazottak gálaelőadására vasárnap este telt ház előtt került sor a Nákó kastély dísztermében, a Nagyszentmiklósi Bartók Emléknap keretében. Öt fiatal zongoraművész - az első díjas Szokolayné Szőke Diána, a megosztott második díjas Utasi Noémi és Görög Enikő, valamint a megosztott harmadik díjas Omordia Rebeca és Szabó Marcell virtuóz játékának tapsolhatott a nagyszentmiklósi közönség, akik a Pro Bartók Társaság különdíjait is átvehették Tamás Sándor elnöktől és dr. Kerek Ferenctől, a szegedi Zeneművészeti Kar dékánjától.
„Nyolc országból érkezett 27 versenyző vett részt a szegedi zongoraversenyen – nyilatkozta a Nyugati Jelennek dr. Kerek Ferenc, a Csiky Boldizsár Erkel-díjas zeneszerző vezette zsűri tagja – a szakemberek egybehangzó véleménye szerint nemcsak létszámbeli, de ugrásszerű minőségi előrelépést hozott az idei vetélkedő az előző évekhez képest, pedig a korábbiak is jól sikerültek. Egy ilyen zsűrinek véleményem szerint az a dolga, hogy a szakmai elemzés után törekedjen konszenzusra, akkor is ha esetleg eltérő szempontok alapján értékelnek. Van olyan zsűritag, aki a virtuozitásra helyezi a hangsúlyt, más talán a mű mondanivalójának a visszaadását vagy a közönséggel való kommunikálás készségét értékeli elsősorban. A Nagyszentmiklóson is fellépett ifjú tehetségek közül kiemelkedett Szokolayné Szőke Diána teljesítménye, aki minden egyes zenei gondolaton, zenei mondaton belül tökéletesen szinkronban játszik a kottaképpel, a szerzői instrukciókat maradéktalanul megvalósítja és erőteljes kifejezőkészséggel, lényegében hibátlan játéktechnikával rendelkezik.”
Pataki Zoltán. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

2010. április 13.

„Átvilágítják” az RMDSZ szervezetek tevékenységét
Átvilágítják az RMDSZ Temes megyei szervezete, illetve a vidéki szervezetek tevékenységét – nyilatkozta ma Halász Ferenc megyei elnök.
A 24 vidéki RMDSZ szervezet tevékenységének kielemzéséről idén januárban döntött a Területi Képviselők Tanácsa. Az elnökség egy-egy tagjából és TKT tagokból álló öttagú csoportok a 2010 február – április időszakban sorra látogatják a vidéki RMDSZ szervezeteket, ahol kielemzik a helyi elnökség, a polgármesterek, alpolgármesterek és helyi tanácsosok tevékenységét, számon kérik a tagdíjfizető RMDSZ-tagok számát, a szervezet idei programtervét, stb. A Temes megyei RMDSZ szervezetek kétharmadának átvilágítása már megtörtént, a többire április hónap folyamán kerül sor. Az átvilágítás nyomán elkészül a helyzetjelentés, amelynek alapján, amennyiben szükséges, újjászervezik az RMDSZ tevékenységét, vagy mint Csák, Temesrékas és Varjas esetében újból létrehozzák a régi vezetőség kiöregedése, lemondása miatt teljesen megszűnt RMDSZ szervezetet. Az átvilágítások célja a helyi tisztújítások és a 2012-es helyhatósági választások előkészítése. A Temes megyei és a többi megyei szervezet átvilágítását ezzel párhuzamosan az országos RMDSZ kezdeményezte – mondta Halász Ferenc – ennek érdekében adatokat, információkat kértek a helyi szervezetektől.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

2010. április 21.

Kapcsolatbővítés a szórványvidékkel
Hargita Megye Tanácsa és a Reconstructio 2005 Egyesület Összetartozunk közösségépítő programjának 2010.-re szóló egyezményét Borboly Csaba és Sütő Udvari Magda elnökök ma délben látták el kézjegyükkel a Magyar Ház Civil termében.
Az eseményen részt vett Hargita megye önkormányzatának küldöttsége, a program keretében 2009-ben támogatott Temes megyei szervezetek képviselői, a Temes megyei RMDSZ szervezet elnöke és Temes megye alprefektusa.
Borboly Csaba Hargita megyei elnök a találkozó során bejelentette: a Beszterce és Temes megyei magyar közösségek mellett Kolozs megyei, valamint a Kárpátokon túli közösségeket is bevonnának az Összetartozunk szórványgondozási programba. Zonda Erika, a Hargita Megyei Tanács programirodájának vezetője ismertette az Összetartozunk program 2010. évi Temes megyei vonatkozású terveit. Az idei kulturális csereakciókban kézművesek, képzőművészek és hagyományőrzők vesznek részt, de várják a Temes megyeiek részvételét a Hargita megyei önkormányzat szervezésében sorra kerülő pedagógusok fórumán, a szüreti bálon és a civil konferencián.
A Hargita megyei önkormányzat és Temes megyei partnere, a Reconstructio 2005 Egyesület közötti együttműködési egyezmény aláírása után Borboly Csaba hargitai tanácselnök az alábbiakat nyilatkozta a Nyugati Jelennek: „Annak örvendek, hogy a múlt év őszén kitűzött célokat nagyjából teljesíteni tudtuk, megtörténtek a kapcsolatfelvételek és az első közös események, kulturális cserék, aminek köszönhetően nőtt a bizalom a program iránt mindkét irányból. Ebben az évben a fő célunk az, hogy próbáljuk meg „decentralizálni” együttműködésünket: ne megyei szinten találjuk ki, hogy mi a jó a közösségeinknek és azt próbáljuk erőltetni, hanem próbáljuk meg a Temes és Hargita megyei közösségeinket egymással összekapcsolni. A programtervünkben elég sok rendezvény szerepel, amelyek akár a tudtunk nélkül is megvalósulhatnak. A Hargita megyei tanács pályázati kiírásaiban plusz pontokat ítélünk meg azoknak a pályázó szervezeteknek, amelyek Beszterce és Temes megyei partnereket vonnak be ifjúsági, sport, kulturális, gazdasági vagy turisztikai programjaikba. Én bízom benne, hogy ki fognak teljesedni ezek a kapcsolatok és a székelységnek nem csak Magyarországgal, hanem az eddig számunkra „légüres teret” jelentő szórványvidékkel is szerteágazó és tartalmas kapcsolatrendszere alakul ki.”
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

2010. május 5.

A temesvári magyar nyelvű rádiózás 20 éve
Ötvenöt esztendővel ezelőtt, 1955. május 5-én szólalt meg először a temesvári rádió román nyelvű adása és 35 évvel később, 1990 tavaszán indult be a rendszeres műsorszórás magyar, bolgár, cseh és szlovák nyelven.
Lehőcz László, a Temesvári Rádió magyar szerkesztőségének jelenlegi vezetője a Nyugati Jelennek elmondta: magyar nyelven először 1989. december 22-én köszöntötték a temesvári rádióhallgatókat, de a rendszeres műsorszórás 1990 első hónapjaiban indult be, Albert Dénes, Fall Ilona és Koczka György szerkesztésében. A magyar adás első szerkesztőségvezetője Baranyi László lett, aki tíz évig irányította a temesvári rádió magyar adásának szerkesztőségét. Az indulás óta eltelt húsz év folyamán a temesvári rádió magyar nyelvű műsorait Albert Dénes, Bányai Aranka, Baranyi László, Bartha Csaba, Băruţa Krisztina, Erdély Rita, Fall Ilona, Gáspár-Barra Réka, Jámbor Gyula, Kiss Anikó, Koczka György, dr.Lakatos Gábor, Lehőcz László, Martin Ágota, Matekovits Mária, Matekovits Mihály, Mátray László, Mészáros Ildikó, Molnár Krisztina, Nagyálmos Ildikó, Pataky Lehel Zsolt, Szekernyés Irén, Szekernyés János és Tar Mónika szerkesztették.
A temesvári rádió magyar adása elsősorban a Nyugati Régió (Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megyék) magyar közösségei számára készíti műsorait, de a középhullámú adó nagy teljesítményének köszönhetően az adások egész Nyugat-Romániában, Erdély keleti részén, de Magyarországon és a Vajdaságban is foghatók. A naponta 14-15 óra között középhullámon, 20-21 óra között pedig ultrarövid hullámon fogható temesvári magyar rádióadások témája igen változatos: hírek, ifjúsági és családi magazinműsorok, nyelvművelő és orvosi rovatok, nyugdíjas műsor, kulturális jellegű műsorok, a különböző vallásfelekezetek műsorai. 1997 óta a magyar rádió Szegedi Stúdiójával közösen szerkesztik az Európa Hullámhosszán című eurorégiós magazinműsort. A napokban beindul az új kiskossói ultrarövid hullámon sugárzó adótorony, ami jelentősen megnöveli a temesvári rádió URH műsorai, köztük az esti magyar nyelvű adás vételi körzetét
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

2010. május 6.

Irodalmi Jelen könyvújdonságok temesvári bemutatója
A Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat keretében kedden este került sor a Kós Károly Közösségi Központban az Irodalmi Jelen Könyvek sorozat legújabb köteteinek bemutatójára.
A nagy érdeklődést kiváltott könyvbemutatón két aradi író, dr. Brauch Magda és Puskel Péter személyesen mutatták be A vers megközelítése és Nyakig a pácban című köteteiket. Az Irodalmi Jelen Könyvkiadó újdonságait Jámbor Gyula szerkesztő ismertette.
Dr. Brauch Magda a szép számban összegyűlt hallgatóság figyelmébe ajánlotta A vers megközelítése című kötetét, amely rövid és „emészthető” módon megírt verselemzéseivel hozzásegíti a XX. századi és a kortárs költői nyelvezet többértelműségétől, esetenként érthetetlenségétől elborzadó olvasót a modern versek befogadásához. „Nem akartam sok oldalas komplex verselemzésekkel terhelni az olvasót – mondta dr. Brauch Magda – népszerű stílusban írtam meg akár didaktikai célokra is használható kötetemet. Elégtétel számomra, hogy sok pozitív visszajelzést kaptam olvasóimtól, akiket hozzásegítettem a modern versek megértéséhez.”
Puskel Péter két éve megjelent Nyakig a pácban című, saját gyűjtésű anekdotákat tartalmazó kötetét mutatta be a temesvári olvasóknak. „Csak olyan humoros történetek kerültek be ebbe a kötetbe – mondta Puskel Péter – amelyeknek magam is részese voltam vagy közvetlenül nekem mesélték el őket. A kötet megjelenése óta még sok jó anekdotát gyűjtöttem, amelyek egy következő kötet anyagát képezhetik”. A szerző ízelítőül felolvasott néhány mulatságos történetet az anekdotagyűjteményből, amelyeknek hősei közismert aradi és temesvári személyiségek. Nagy sikere volt azoknak az anekdotáknak, amelyek egyik-másik szereplője jelen volt a könyvbemutatón!
Az irodalmi est befejező részében Jámbor Gyula szerkesztő az Irodalmi Jelen Könyvek sorozat legújabb köteteiből mutatott be néhányat (Hargitai Ildikó: Álomsárkányok, Szűcs László: Bolondok a parton, Gömöri György: Lapszéli jegyzetek Londonból, Bogdán László: Ricardo Reis Tahitin, Kopacz Mária: Abban az órában). A találkozót közvetlen hangulatú beszélgetés zárta, amelynek során szó esett a kiadók és az olvasók közötti kommunikáció nehézségeiről, a magyar könyvek terjesztésének hiányosságairól, helytörténeti munkák megjelentetésének szükségességéről.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

2010. május 12.

Bizonytalan a kisebbségi tagozatok sorsa
Május közepén még nem tudják a magyar, német és szerb nyelven működő vidéki iskolai tagozatokon tanuló gyerekek szülei, hogy jövőre lesz-e még a kisebbségek nyelvén folyó oktatás az illető településen, vagy sem – nyilatkozta a sajtónak Halász Ferenc Temes megyei helyettes főtanfelügyelő. A gyermeklétszám-gondokkal küzdő lugosi, dettai, nagyszentmiklósi, zsombolyai magyar iskolai tagozatok, illetve az óteleki magyar iskola sorsa még bizonytalan, mert a legutóbbi tanügyi vonatkozású kormányrendelet sem rendezte a kisebbségi iskolák finanszírozásának kérdését, de hasonló helyzetben van öt szerb és két német nyelvű iskolai tagozat is a megyében. „A tanfelügyelőség kérte az illetékesektől a kisebbségi tagozatos iskolák helyzetének rendezését, de eddig nem történt semmi – mondta Halász Ferenc Bizonytalanságban tartják a szülőket és a tanárokat is, akiknek veszélyben van az állásuk.” Temesváron már összevonták a három magyar nyelvű általános iskolát, úgy, hogy az 1-es és a 26-os Általános Iskola magyar tagozatai a Bartók Béla Líceumba költöznek, de két vidéki 1-4 osztályos iskola helyzete is tarthatatlan az alacsony gyermeklétszám miatt. „Tisztában vagyunk vele, hogy Temesváron jövőre még kevesebb gyerek iratkozik magyar iskolába, mint az előző években, mert a nagy távolság miatt nem minden gyárvárosi és Circumvalaţiunii negyedbeli magyar gyereket visznek el a Bartók Béla Líceumba” – mondta Halász Ferenc – „így mindenképpen veszteség éri magyar nyelvű oktatást Temes megyében. Bízunk benne, hogy egy következő kormányrendelet megoldja a kisebbségi iskolák és tagozatok finanszírozásának kérdését is és legalább a vidéki magyar tagozatokat sikerül megmenteni
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

2010. május 29.

Magyar konzulok Temesváron
A Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulátusának vezetői, Szilágyi Mátyás főkonzul és dr. Szűcs Zoltán konzul csütörtökön és pénteken megejtett hivatalos temesvári látogatásuk során találkoztak Gheorghe Ciuhandu polgármesterrel, Ft. Roos Martin római katolikus püspökkel, az RMDSZ és a magyar intézmények vezetőivel.
A Magyar Házban a közösség képviselőivel folytatott megbeszélések során a kolozsvári főkonzulátus vezetői tájékozódtak a bánsági magyarság és intézményei aktuális helyzetéről, illetve beszámoltak a Polgármesteri Hivatalban és a Katolikus Püspökségen tett látogatásuk eredményeiről. „Gheorghe Ciuhandu polgármestertől a magyar nyelvhasználat kiterjesztését kértem – nyilatkozta a sajtónak Szilágyi Mátyás főkonzul - múzeumi tárgyak és műemlék épületek feliratozása, valamint az utcai villanyvilágítás bevezetésének emléket állító díszlámpa esetében. A polgármesternek, aki fogékony magatartást tanúsított, a magyar helységnévtábla kihelyezését is javasoltam, mert véleményem szerint a törvény ezt lehetővé teszi. Szorgalmaztam továbbá a Magyar Ház visszaszolgáltatásának kérdését is jogos tulajdonosának, a bánsági magyar közösségnek. Ft. Martin Roos püspökkel az egyház közösségmegtartó szerepéről, a magyar nyelvű szentmiséken való részvétel biztosításáról beszélgettünk. A püspök szerint gond van a papi utánpótlással, ami megnehezíti az anyanyelvű szentmisék biztosítását egyes településeken.” A szórványban működő magyar iskolák veszélyeztetett helyzetéről tájékozódva a kolozsvári főkonzul azt is elmondta: gondolkodnak egy kisiskola program beindításáról, amely támogatná a megszűnéstől fenyegetett vidéki magyar iskolák további működtetését. A Nyugati Jelen kérdésére Szilágyi Mátyás főkonzul azt is elmondta: a kettős állampolgárság jövő év január elsejétől lesz kérelmezhető, három hónapos megválaszolási határidővel, a törvény gyakorlatba ültetésének részleteit a következő hónapokban dolgozzák ki.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

2010. május 31.

DKMT közgyűlés Nagyszentmiklóson – Hunyad megye és Békéscsaba is kilépett
A rossz idő nyomta rá a bélyegét a Duna-Maros-Körös-Tisza Eurorégió napja alkalmából szombaton a Triplex Confinium hármashatár-kőnél szervezett rendezvényekre.
Constantin Ostaficiuc Temes megyei elnök, valamint Zakar Péter Csongrád megye és Boris Barjaktarovic Vajdaság Autonóm tartomány alelnökei a határkő mellett felállított sátorban mondták el üdvözlő beszédeiket, majd ugyanott díjazták a DKMT mezei futóverseny győzteseit. A határ ünnepélyes megnyitása után – szombaton és vasárnap 10-től 18 óráig átjárható a román-magyar-szerb hármashatár Óbéb-Kübekháza-Magyarmajdány térségében – a nagyszentmiklósi Nákó kastélyban tartották meg a DKMT Eurorégiós együttműködés közgyűlését. A tagmegyék vezetői egyetértettek abban, hogy szükség van az eurorégió turisztikai marketing-stratégiájának kidolgozására, a turisztikai útvonalak (A bor útja, a Szecessziós épületek útja, stb.) hangsúlyosabb népszerűsítésére. Szó esett a DKMT Közhasznú Társaság nyertes európai pályázatainak megvalósításáról, amelyek a katasztrófavédelem és az eurorégión belüli vasúti közlekedés fejlesztését célozzák. A résztvevők megszavazták Békéscsaba város tagságának felfüggesztését, illetve Hunyad megye kilépését a DKMT Eurorégióból. A DKMT soros elnöki tisztsége a következő évre Csongrád megye elnökét illeti meg, a közgyűlés keretében Constantin Ostaficiuc Temes megyei elnök átadta a szimbolikus „stafétabotot” Zakar Péter Csongrád megyei alelnöknek. A DKMT Eurorégió Napjai alkalmából szombaton autós rally-t is tartottak Nagyszentmiklóson.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

2010. június 17.

Új helyzet az iskolák közötti eurorégiós együttműködésben – Döbbenetet keltett a megszűnés híre
Ma ötödik alkalommal tartottak nemzetközi tudományos pedagógus-tanácskozást a temesvári 1-es Általános Iskolában, szegedi és szabadkai partneriskolák küldötteinek részvételével.
A Duna–Maros–Körös–Tisza Eurorégiós együttműködés keretében létrejött, tízéves múltra visszatekintő határon átnyúló iskolák közötti partnerkapcsolat résztvevőinek új helyzettel kell szembesülniük: ősztől megszűnik az 1-es Általános Iskola magyar tagozata.
A nemzetközi pedagógustalálkozó résztvevőit a házigazdák nevében Georgeta Plopeanu iskolaigazgató és Pál Krisztina aligazgató köszöntötték. Halász Ferenc helyettes főtanfelügyelő hangsúlyozta: a tudományos tanácskozás témái – oktatási menedzsment a DKMT Eurorégióban, innováció és kreativitás az oktatásban és iskolai projektek – hozzásegítik a résztvevő iskolákat, köztük az 1-es Iskolát ahhoz, hogy jobban megállja a helyét az új tanügyi törvény és iskola-finanszírozási rendszer bevezetése nyomán előállt új helyzetben. A három szekcióban lezajlott tudományos tanácskozáson részt vettek a szegedi Gedói Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és a szabadkai Széchenyi István Általános Iskola küldöttei, az iskolák közötti nemzetközi együttműködés negyedik tagja, az aradi Csíky Gergely Iskolacsoport nem vett részt a találkozón.
Dr. Kissné Szamosközi Brigitta, a Gedói Általános Iskola igazgatója az iskolák közötti partnerkapcsolat jövőjéről a Nyugati Jelennek azt nyilatkozta: „Megdöbbentett bennünket a hír, amikor megtudtuk, hogy a temesvári 1-es iskolában megszűnik a magyar tagozat. Gondolkodtunk rajta, hogy mitévők legyünk. Két lehetőség merült fel bennünk, amelyeket az itteni intézményvezetőkkel is megbeszélünk. Mivel hozzánk elsősorban rajzversenyekre jöttek a gyerekek, illetve népdaléneklési versenyre, nincs nyelvi akadály, az sem gond, ha a továbbiakban egy román testvériskolánk lesz. De az is felmerült bennünk, hogy esetleg az új intézménnyel (a Bartók Béla Elméleti Líceummal – szerk.) vesszük fel a kapcsolatot.” Hasonló álláspontot képvisel Georgeta Plopeanu, az 1-es Iskola igazgatója is, aki a gyárvárosi magyar tagozatnak a jövőben otthont adó Bartók Béla Líceumot is bevonná a DKMT eurorégiós iskolák közötti együttműködésbe.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

2010. július 2.

Sértik a helyi autonómiát a közigazgatási leépítések” – Ciuhandu élesen bírálta a Boc-kormány rendelkezéseit
Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármester élesen bírálta csütörtökön a közigazgatási intézmények és a nekik alárendelt közművelődési intézmények személyzetének a kormány által elrendelt korlátozását. „Ezek az intézkedések semmibe veszik az úgynevezett helyi autonómiát, amely valójában nem is létezik” – mondta Ciuhandu, aki szerint az új rendelkezés nem veszi figyelembe, hogy az idők folyamán törvényes rendelkezések alapján létrehozták a Közösségi Rendőrséget, a Pénzügyi Igazgatóságot és Szociális Igazgatóságot, átvették a lakossági nyilvántartót, a színházakat és a filharmóniát. „Először arról volt szó, hogy 1400-ra korlátozzák a nagyvárosok közigazgatási alkalmazottjainak számát, most a létszámot 800-ra csökkentették – nyilatkozta a sajtónak Ciuhandu. – Mi eddig is a szükséges létszámnál kevesebb emberrel dolgoztunk, most nem elég, hogy 25%-kal csökkentik a fizetésüket az alkalmazottainknak, a leépítések miatt a munkájuk is több lesz. Nem hinném, hogy ezek után hatékonyabban fognak dolgozni a közigazgatási alkalmazottak!”
A temesvári városházának jelenleg 457, a város hatáskörébe tartozó intézmények közül a Közösségi Rendőrségnek 335, a Lakáshivatalnak 114, az iskolai orvosi rendelőknek 133, a városi Kultúrháznak 26, az Állatkertnek 15 és a katasztrófavédelmi felügyelőségnek 6 fizetett alkalmazottja van. A város hatáskörébe tartozó pénzügyi és szociális igazgatóságok, valamint a színházak és a filharmónia jogilag önálló és önfenntartó intézmények.
Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)

2010. július 7.

Határon átnyúló lehetőségek a médiában – Bartha Csaba, a Budapesti Román Kulturális Intézet igazgatóhelyettesének előadása
Az Inpress határon átnyúló magyar–román média-együttműködést serkentő pályázat keretében tartották meg ma az Adam Müller Guttenbrunn házban a Határon átnyúló lehetőségek a média területén című műhelybeszélgetést, amelyen a projektben részt vevő Csongrád és Temes megyei médiák képviselői mellett a téma iránt érdeklődő egyetemi hallgatók is részt vettek.
A műhelybeszélgetés első, elméleti résznek moderátora Toró Tibor (Integratio Alapítvány), előadói Poór Csaba (Csongrád Megyei Önkormányzat), Bartha Csaba (Budapesti Román Kulturális Intézet), Oana Bajka (Temesvári Interkulturális Intézet) és ifj. Toró Tibor a határon átnyúló kapcsolatokról beszéltek, a második, gyakorlati részben a projektben részt vevő médiák képviselői számoltak be határon átnyúló rádiós és televíziós együttműködések területén szerzett tapasztalataikról.
Toró Tamás (Integratio Alapítvány) projekt asszisztens a Nyugati Jelennek elmondta: „Az Inpress című projekt fő célja a Csongrád és Temes megyei sajtósokat közelebb hozni egymáshoz, ugyanakkor a médiák által tájékoztatni a két megye lakosságát arról, hogy mi történik a szomszéd megyében. A pályázat célkitűzései között szerepel nyolc kétnyelvű újságmelléklet megjelentetése a Timişoara újságban, illetve nyolc rádiós és televíziós műsor sugárzása a temesvári West City Rádióban és Analog televízióban. Csongrád megyében a Homokhát televízió és a Rádió 88 a médiapartnereink. Megjelentetünk ezen kívül három 16 oldalas kétnyelvű tematikus folyóiratot, LiteratHU-R címmel, közülük az elsőt már kiadtuk, amely a temesvári forradalom huszadik évfordulójáról emlékezik meg, a következő augusztus 20-a körül jelenik meg az alkalomhoz illő tematikával. Beindult a www.inpress-online.eu honlapunk is, ahol Csongrád és Temes megyei híreket közlünk két nyelven, ennek is az a célja, hogy általa a Csongrád megyei lakosok jobban megismerjék Temes megyét és fordítva. Az Inpress projekt visszhangjáról, a honlapunk látogatottságáról, a médiatermékek népszerűségéről a következő időszakban készítünk felmérést” – nyilatkozta lapunknak Toró Tamás.
Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)

2010. július 19.

Kelemen Hunor nem akarja „visszaközpontosítani” a művelődési intézményeket
Szombaton a Bánság fővárosába látogatott Kelemen Hunor művelődési miniszter, aki a város polgármesterével, a prefektussal és a városházának alárendelt kulturális intézmények vezetőivel a 63-as sürgősségi kormányrendelet által előírt kötelező létszámcsökkentésekről tárgyalt.
A Magyar Házban Kelemen Hunor a Temes megyei RMDSZ-vezetőkkel és polgármesterekkel találkozott, ahol a magyarság gondjaira-bajaira kerestek megoldásokat. A találkozón részt vett Bognár Levente, Arad alpolgármestere, aki a Maros-parti önkormányzatnak alárendelt kulturális intézmények számára kért támogatást.
A találkozók után Kelemen Hunor a magyar sajtó képviselőinek a következőket nyilatkozta: „Hétfőn a koalíción belül egyeztetünk a 63-as kormányrendeletről. Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármesternek, a Filharmónia, valamint a magyar és a német színház igazgatóinak kedd reggelig választ ígértem arra, hogy tudjuk-e a kormányrendeletet úgy értelmezni, hogy azoknál a kulturális intézményeknél, amelyek az önkormányzat kötelékében vannak, leépítések lesznek ugyan, de ne kelljen olyan drasztikus megoldást alkalmazni, amely a megszüntetéshez, összevonáshoz vezetne.
Egy kulturális intézmény felépítése évtizedekbe telhet, ezért nem vagyok annak a híve, hogy megszüntessük – főleg – a nagy hagyománnyal rendelkező kulturális intézményeket, de annak se vagyok a híve, hogy összevonjuk őket. Arra kértem a polgármestert, hogy ilyen megoldásokban ne gondolkozzon. A polgármester mind a magyar, mind a német színházat fenn szeretné tartani, de ez nem jelenti azt, hogy nem lesznek minimális leépítések. A sürgősségi kormányrendeletben van egy olyan kapaszkodó, miszerint azokra az intézményekre vonatkozik, amelyeket az önkormányzatok hoztak létre. Ezeket az intézményeket – a temesvári és az aradi filharmóniát, valamint a temesvári magyar és német színházat – nem ez az önkormányzat hozta létre, ezeket megörökölték a polgármesteri hivatalok a decentralizáció különböző időszakaiban. Ezzel az érvvel próbálnánk kis haladékot kapni és majd szeptemberben megoldást találni a parlamentben. Másik érvünk az, hogy amikor a bürokrácia leépítéséről beszélünk, a közalkalmazottakra gondolunk. A művészek, zenészek, muzeológusok nem közalkalmazottak, nem közhivatalnokok a szó szoros értelmében, bár költségvetésből kapják a fizetésüket. Ezért kivételek a 63-as kormányrendelet hatálya alól az oktatási, az egészségügyi és a szociális intézmények, véleményem szerint a kultúra is ide tartozik! Remélem hogy hétfőn, az egyeztetések után találunk egy olyan megoldást, amely ezeknek az intézményeknek a jövőjét ilyen tekintetben biztosítja.”
A Nyugati Jelen kérdésére, hogy megoldást jelentene-e ebben a helyzetben polgármesteri hivataloknak alárendelt kulturális intézmények minisztériumi hatáskörbe vonása, Kelemen Hunor határozottan kijelentette: „Ezt startból kizártam, mert ez újabb központosítást jelentene! Nem hiszem, hogy ebben a pillanatban ez lenne a megoldás. Nem azért mentünk Bukarestbe, hogy újabb intézményeket a kormányzati szférába vonjunk, hanem azért, hogy minél több hatáskört és intézményt az önkormányzatok felé próbáljunk vinni. Nem látok arra semmiféle lehetőséget ebben a pillanatban, hogy a minisztérium kötelékébe újabb kulturális intézményeket vonjunk be, sőt még néhányat az önkormányzatoknak át kellene adni, mert nem az a szándék, hogy központosítsunk”.
Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)

2010. szeptember 2.

Megszűnik a magyar elemi iskola Nagybodófalván és Pusztakeresztúron
Csak a minisztérium mentheti meg
A tanfelügyelőségen zajló átszervezések és leépítések végül nem érintették Halász Ferenc helyettes főtanfelügyelő és a magyar nyelvű, illetve a földrajz oktatásáért felelős tanfelügyelő, Kiss Ferenc állását.
A fejkvóta rendszer bevezetése okán megejtett iskola-összevonások, illetve bezárások nyomán a megye magyar oktatásában kialakult helyzetről a tisztségében szerdán megerősített Kiss Ferenc tanfelügyelővel beszélgettünk.
Jó hír az, hogy valamennyi magyar óvoda megmarad – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Kiss Ferenc – a megyében összesen 23 magyar óvoda működik, ebből 7 Temesváron. Kevésbé jó hír, hogy az alacsony gyereklétszám miatt a temesvári 1-es és 26-os Általános Iskolákban idéntől nem működik magyar tagozat. Az iskola-összevonások nyomán az I–VIII. osztályos gyerekek a Bartók Béla Líceumban folytathatják tanulmányaikat. A teljesen felújított és kibővített iskolában minden osztály délelőtt fog járni, kiváló körülmények között. A Bartók Líceumba várjuk az újszentesi V–VIII. osztályos gyerekeket is, mert az alacsony gyereklétszám miatt Újszentesen ősztől csak az I–IV. osztály működik tovább.
Vidéken hol lesznek a magyar nyelvű oktatást érintő iskola-összevonások, illetve bezárások?
Ősztől nem indul magyar nyelvű I–IV. osztály Nagybodófalván és Pusztakeresztúron, ahol 3, illetve 6 gyerekkel nem tudtuk az összevont elemi osztályt elindítani. Továbbra is működik az I–IV. osztályos magyar tagozat Dettán, Nagycsanádon, Ötvösdön, Szapáryfalván és Újszentesen. A nagybodófalvi magyar gyerekek a szapáryfalvi iskolában folytathatják tanulmányaikat.
Az I–VIII. osztályos vidéki magyar iskolák, illetve tagozatok tovább működnek Lugoson, Zsombolyán, Igazfalván, Óteleken és Végváron. Megszűnés fenyegeti a nagyszentmiklósi 1-es számú Általános Iskola magyar tagozatát. A gyereklétszám rendkívül alacsony, és az önkormányzat sem vállalta, hogy pótolja a tanító, illetve a tanárok fizetéseiből hiányzó összeget. Mi kéréssel fordultunk a Tanügyminisztériumhoz a nagyszentmiklósi magyar tagozat megmentése érdekében, de választ a mai napig nem kaptunk a megkeresésünkre. Holnap (csütörtökön – szerk. megj.) találkozunk a nagyszentmiklósi magyar gyerekek szüleivel, közösen keresve a megoldást. Az elképzelésünk az, hogy a minisztérium támogatásával a 2-es számú Általános Iskolában indítanánk el a magyar tagozatot, ahol német tagozat is működik, és az iskola vezetősége szívesen befogadná a magyar tagozatot.
Van-e arra példa, hogy a helyi önkormányzat besegít a magyar tagozat működtetésébe?
Lugoson és Dettán az önkormányzat támogatásával sikerült a magyar I–VIII., illetve I–IV. osztályokat megmenteni, havonta bepótolják az iskola költségvetéséből hiányzó összeget.
Mennyiben érintik az iskolabezárások és -összevonások a Temes megyei magyar oktatásban résztvevő tanerőket?
A véglegesen kinevezett tanárok közül senki sem marad állás nélkül.
Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)

2010. szeptember 10.

Új korszak kezdődik a temesvári magyar nyelvű oktatásban
Az iskola-összevonások következtében új korszak kezdődik szeptember 13-án, hétfőn a temesvári magyar nyelvű oktatásban.
A város egyetlen magyar iskolája ezentúl a Bartók Béla Elméleti Líceum lesz, ahol mintegy 500 I–XII. osztályos gyerek kezdi el a tanévet. Az intézmény igazgatója, Virginás Tar Judith a Nyugati Jelennek elmondta: ősztől egy-egy hagyományos és egy-egy step-by-step (lépésről lépésre) első és második osztály indul a Bartók Béla Líceumban, harmadiktól nyolcadikig pedig két-két párhuzamos osztály lesz mindegyik évfolyamon. Két kilencedik osztály indul (Matematika-Intenzív Informatika és Társadalomtudományok – Intenzív angol), három párhuzamos tíz- és tizenegyedik osztály lesz, illetve két párhuzamos tizenkettedik osztály végez jövőre. A gyárvárosi 1-es iskolában és a 26-os iskolában megszűnt magyar tagozatokról a gyerekek mintegy 95%-a beiratkozott a Bartók Béla Líceumba, a véglegesen kinevezett tanárok közül senki sem maradt katedra nélkül.
Az új helyzetre való tekintettel hétfőtől három iskolabusz szállítja a gyerekeket a Bartók Béla Líceumba. Egy 18 személyes kisbusz Újmosnicáról, Vöröscsárdáról hozza be az ingázó gyerekeket, egy 50 férőhelyes a Győröd–Gyárváros útvonalról gyűjti be a gyerekeket, egy másik 50 férőhelyes busz pedig a Lippai út–Circumvalaţiunii negyed–Torontáli út környékéről hozza naponta a diákokat. Az útvonalat és a megállókat a hét végén véglegesítik. Az iskolabuszok 16 órakor indulnak vissza, ezért azok a gyerekek, akik reggel is, délután is igénybe veszik a szolgáltatást, kötelező módon részt vesznek a napközis programban és az iskolában ebédelnek. A buszozás költségeit pályázati támogatásból az intézmény állja. Az iskola igazgatójától azt is megtudtuk: a nyár folyamán leaszfaltozták a nagyobbik iskolaudvart, az ilyenkor szokásos apró javításokat, felújításokat elvégezték, jelenleg az osztálytermek, a magyar kabinet és az ebédlő bebútorozása van napirenden. Az összevont magyar tagozat „vagyonát” a szülői egyesületek és civil szervezetek birtokában levő taneszközök, könyvek, fénymásolók, számítógépek, audio-video eszközök jelentik, amelyeket az adományokból kapott bútorokkal, iskolapadokkal együtt átköltöztették a Bartók Béla Líceumba. A teljesen felújított, kibővített magyar iskolában hétfőtől valamennyi osztály délelőtti programmal kezdheti el a tanévet.
Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)

2010. szeptember 14.

„Hazajöttetek a magyar oktatás temesvári fellegvárába!”
Mintegy ötszáz magyar iskolás gyermek – virágcsokrokat szorongató kisiskolások, nyüzsgő gimnazisták és magabiztos, felnőttes viselkedésű középiskolások –, valamint szülők és pedagógusok gyülekeztek ma reggel az ünnepélyes tanévnyitó alkalmából, a város immár egyetlen I–XII. osztályos magyar iskolájának udvarán.
„A 2010–11-es tanév lényeges változást hoz a teljes temesvári iskolaközösségünk életében – mondta tanévnyitó beszéde során Virginás Tar Judith iskolaigazgató –, a pénzügyi megszorítások következtében az 1-es és a 26-os általános iskola diákjai és pedagógusai ettől a tanévtől a Bartók Béla Líceumba járnak. Változást hoz az új tanév, mert újra 2-2 párhuzamos osztályban tanulnak az elemista és gimnáziumi diákok, újabb értékes, tapasztalt és elkötelezett pedagógusokkal gazdagodik a tanári kar, de változott az iskolai környezet is, megújult az udvar, a sportpálya, az ebédlő, több terembe új bútor került”. Az 1-es és a 26-os iskolából a Bartók Béla Líceumba költöztetett magyar osztályok és pedagógusok nevében Pál Krisztina tanítónő és Albert Etelka matematikatanár szóltak az egybegyűltekhez, búcsúzva a 200 éves hagyománnyal rendelkező gyárvárosi iskolától és a 40 éve létrehozott Váraljai lakótelepi iskolától, amelyeknek kapuja a magyar nyelvű oktatás számára, úgy tűnik, végleg bezárult.
„Rendkívüli ez a tanévnyitó, amelyre a gazdasági válság rányomja a bélyegét, új tanügyi törvényt várunk és új finanszírozási rendszer lépett életbe – mondta évnyitó beszédében Halász Ferenc helyettes főtanfelügyelő –, de számunkra főleg attól rendhagyó ez a tanévkezdet, hogy szeptember 13-tól a magyar oktatás a Bartók Béla Líceum falai közé szorult. 1990 után új óvodai csoportokat hoztunk létre, abban gondolkodtunk, hogyan lehetne a 25-ös iskolát 8 osztályosra felfejleszteni, a megyében bővítettük a iskolahálózatot, a Bartók Líceumot valóságos iskolaközponttá alakítottuk ki. Ebben az időszakban anyagiakban egyértelműen gyarapodtunk, a pedagógusok döntő többsége Temesváron és vidéken is szakképzett tanár. Ma itt állunk mindnyájan ezen az udvaron, gyermekek, pedagógusok és felnőttek, akik ragaszkodunk a magyar nyelvű oktatáshoz. Kezdjük az évet optimistán. Egyesek régi osztályban a régi tanárokkal fognak találkozni, az 1-es és a 26-os iskolából jött diákok és pedagógusok új helyszínnel ismerkednek. Tudom, hogy fáj a lelkük azért az iskoláért, amit otthagytak, nosztalgiáznak, a szülők szívében keserűség van, düh, fogcsikorgatás, mert ott kellett hagyni ezeket az intézményeket. Mindenkinek csak azt tudom mondani, aki átjött az 1-esből és a 26-osból – szép számmal jöttek, és ezt köszönjük nekik –, hogy hazajöttetek a Bartók Béla Líceumba, a magyar oktatás temesvári fellegvárába!”
Név szerint köszöntötték az első osztályosokat Milos Edit és Tamási Emese, illetve Szabó Ferenc tanítók: a lépésről lépésre (step by step) első osztályba 18, a Vuk rókás kitűzőt viselő, „hagyományos” első osztályba 21 gyereket írattak be a szülők. A történelmi egyházak nevében Nt. Fazakas Csaba református esperes és dr. Davor Lucacela józsefvárosi káplán áldotta meg az egybegyűlteket. Tanévköszöntő verseket szavaltak Györfi Krisztina, Szabó Abigél és Franka Noémi, a Ha én rózsa volnék című Bródy János szerzeményt Szabó Dóra énekelte el.
Tíz órától elkezdődött az oktatás a Bartók Béla Líceumban, az iskolával és az iskolás könyvekkel, tanszerekkel ismerkedő első osztályosokat a szülők is elkísérték az osztályokba.
Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)

2011. január 7.

Dr. Kiss Zoltán, a korszerű vasbeton csarnokszerkezetek szakértője
A temesvári Brumar könyvkiadónál jelent meg a Pavel Petroman – Cornel Jiva szerzőpáros dr. Kiss Zoltán, a Kolozsvári Műszaki Egyetem tanszékvezető tanára munkásságát bemutató román nyelvű kötete, Építészetnek szentelt élet címmel.
A korszerű vasbeton tartószerkezetek egyik legnagyobb hazai szakértője, számos Metro és Selgros áruház csarnokának, valamint a temesvári Continental és KROMBERG & SCHUBERT, az aradi Leoni gyárcsarnokok tartószerkezetének tervezője kétségkívül megérdemli a méltatást, hiszen nem csak kiváló egyetemi tanár és építőmérnök, hanem sikeres üzletember is, az 1999-ben alapított Plan 31 Ro Kft. tervező cég vezetője. A 180 oldalas, fényképekkel bőven illusztrált kötet bemutatja dr. Kiss Zoltánnak a rendszerváltás óta töretlenül felfelé ívelő szakmai pályafutását, az általa vezetett tervezőcsapat legfontosabb megvalósításait, gyakorlati példákkal, színes fotókkal és tervrajzokkal illusztrálva.
Pataki Zoltán, Nyugati Jelen (Arad)

2011. március 2.

A szórvány elvárásait tolmácsolta Halász Ferenc a kongresszuson
A nagyváradi RMDSZ-kongresszus eseményeiről számolt be keddi sajtókonferenciáján a sajtónak Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ-szervezet elnöke, aki úgy értékelte: a papírforma szerint alakult az elnökválasztás eredménye.
„A módosított Alapszabályzatban az új elnök elképzelései benne foglaltatnak” – mondta Halász Ferenc, kiemelve a 26 tagú elnökség és a 19 tagú állandó bizottság létrehozását, amelyben hangsúlyosabb szerephez jutnak a területi elnökök. „Azok a területi elnökök, akik olyan megyéből jönnek, ahol a magyarság részaránya 15% alatt van, mint Temes megye is, rotációs alapon vesznek részt az elnökség munkájában – mondta Halász, aki az elnöki beszámoló vitája során megfogalmazta a Temes megyei RMDSZ-szervezet elvárásait is az új elnöktől. „Arra kértem az új elnököt, hogy egyforma figyelmet szenteljen a szórványmagyarság és a tömbmagyarság RMDSZ-szervezeteinek, legyen tekintettel ezeknek a kis szervezeteknek az anyagi erejére a források elosztásánál. Azt is kértük, hogy a választási törvény vitája során álljon ki a választási küszöb 3%-ra csökkentése mellett a helyhatósági választások esetében, mert amikor ezt a küszöböt 5%-ra emelték, öt magyarlakta megye maradt képviselő nélkül a megyei önkormányzatokban”. Halász Ferenc kitért az ezután létrehozandó, nem politikai kérdésekben illetékes Kulturális Autonómia Tanácsa összetételére is, ahol a civilszervezetek és a történelmi egyházak képviselői is helyet kapnak és oktatási, egyházi, illetve kulturális ügyekben foglalnak majd állást.
Pataki Zoltán, Nyugati Jelen (Arad)

2011. március 7.

Szórványoktatási központok temesvári találkozója
A temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum és a Bartók Béla Alapítvány 2009 őszén csatlakozott a Kárpát-medencei Tehetségpontok hálózatához, bízva abban, hogy a hálózatban létrejövő egymástól való tanulás új lehetőséget jelent a kisebbségi, ezen belül a szórványoktatás nehézségeivel küzdő oktatási intézményeknek, pedagógusközösségeknek.
Március 11–12-én kétnapos tudományos tanácskozást szerveznek Temesváron a Bartók Béla Líceumban, amelyen azoknak a magyar iskolaközpontoknak a képviselői vesznek részt (Arad, Beszterce, Brassó-Négyfalu, Déva, Medgyes, Nagybánya – Máramarossziget, Nagyenyed, Segesvár, Szamosújvár, Temesvár), amelyek hasonlóan, szórványoktatási központokként működnek.
Az iskolaközpontok tehetséggondozó programjai – kutatás, tanácskozás és hálózatépítés a minőség szolgálatában című szakmai tanácskozáson előadást tart többek között Király András oktatásügyi államtitkár, valamint Rajnai Gábor, a Magyar Tehetségsegítő Tanács hálózatfejlesztési koordinátora és Kovács Imola, a Bethlen Gábor Alap igazgatótanács tagja (mindketten Budapestről). A kétnapos, műhelymunkával és szakmai vitával egybekötött tanácskozás résztvevői szombaton délután kulturális sétát tesznek Temesváron.
Pataki Zoltán, Nyugati Jelen (Arad)

2011. március 19.

Szoboszlai Aladár székelyföldi szervezkedése
Annak ellenére, hogy Szoboszlai Aladár 1956. október 24-e és november 2-a között egyedülálló kísérletbe kezdett a rendszerrel szemben álló belső ellenzék mozgósítására, éppen Kosza József teljesen ártatlan meghurcolása, elítélése ismételten felveti a rabtársak által is jogosan megfogalmazott kérdést: gyermekien naiv álmodozó, vezető szerepre vágyó, felelőtlen karrierista volt, vagy pedig népe szabadságáért az életét bármikor feláldozó, jövőbe látó lelkész-politikus? A kérdés cseppet sem szónoki. Szoboszlai rövid életútja a bizonyság rá: egyszerre volt gyermekien naiv álmodozó, felelőtlen karrierista, de népe sorsáért valóban aggódó és azért bármilyen áldozatra vállalkozó lelkész-politikus. Amikor kivégezni vitték, a foglár megkérdezte: nem fél a haláltól, a golyótól? Azt válaszolta: nem mi, lelkészek hirdetjük az örök életet?
Szoboszlai a Keresztény Dolgozók Pártja programjában azt is megjósolta: a szocialista rendszer bukása után az ipari vállalatokat részvényesítik, és a földbirtokosoknak visszaadják földjük egy részét. Mindmáig a szocialista rendszer és ideológia egyik legpontosabb diagnózisát fogalmazta meg: a marxizmus-leninizmus a félelmen alapul, ezért tudnak százmilliókat rabságban, diktatúrában tartani. Ha ez a hatalmas tömeg elindulna — ahogy 1989 végén történt —, egyszerűen elsöpörné az egész rendszert. A magyar—román konföderáció, amelyhez laza államszövetségben Ausztria is csatlakozna, valójában a Mittel-Europa egyik első elméleti kérdésfelvetése. Szoboszlai Aladár 1956. október 28-ra tervezte a második államcsínyt. Éjjel-nappal azon fáradozott, hogy a kommunista diktatúra ellen fellázítsa az országot. Az 1958. január 5-i vádemelésben az ügyész ezt tételesen megfogalmazta: "Amikor a Magyar NK-ban megkezdődött az ellenforradalom, Szoboszlai Aladár úgy vélte: elérkezett a pillanat az RNK államrendje ellen.
Miután megtudta, hogy a Magyar Népköztársaságban megkezdődtek az események, Szoboszlai Aladár Bukarestbe utazott, Constantin Drăgăniţă alezredes lakására, ahol Iris Drăgăniţăval, a feleségével megállapodtak abban: sürgősen Caracalra, a férjéhez megy, ismerteti vele a szervezetet, az akciótervet, az lett volna a feladata, hogy Szoboszlai Aladár kérésére a tankalakulatával az akció megkezdésével egy időben elfoglalja a középületeket. Iris Drăgăniţă teljesítette ezt a megbízatást, ami kiderül az ő, valamint Constantin Drăgăniţă alezredes és mások nyilatkozatából.
A Magyar NK-ban zajló ellenforradalom első napjaiban Szoboszlai Aladár Huszár Józseffel együtt Orbán István lakására ment, ahol konspiratív gyűlést tartott, ezen részt vett Tamás Imre is. (...) Ugyanazon este Szoboszlai Aladár és Huszár József Sepsiszentgyörgyre utazott, ahol a helyszínt azonosították, majd folytatták az útjukat Kézdivásárhely felé, ahol kapcsolatot teremtettek Kónya Istvánnal, akit azzal bíztak meg, hogy a Sepsiszentgyörgy melletti fegyver- és lőszerraktár megtámadása révén fegyvert kell szerezni, ezért Kónya István embereinek kell akcióba lépniük. Ugyancsak Kónya Istvánnak és embereinek meg kellett volna támadniuk a Bereck melletti fegyverraktárt, hogy az őrség megtámadására felfegyverezzék magukat. Kónya Istvánnak a hat géppisztolyon kívül, amit egyedül is beszerezhetett volna, még más fegyvereket is kellett volna szereznie azon a két fegyveren és pisztolyon kívül, amelyet Tamás Dezső szerzett és a felforgató szervezet rendelkezésére bocsátott. Szoboszlai Aladár és Huszár József gyanúsított Kézdivásárhelyről Torja községbe, Ábrahám Árpád római katolikus paphoz utazott, ahol konspiratív gyűlést tartottak, amelyen Szoboszlai Aladáron, Huszár Józsefen és Ábrahám Árpádon kívül részt vett Szörcsey Elek, Baróthi Pál, Lőrincz Károly és mások."
A Securitate által összeállított dokumentumokat minden esetben nagy-nagy fenntartással és forráskritikával kell és szabad tanulmányozni, hiszen a valóság és a fikció gyakran keveredik. Bizonyítható, hogy Szoboszlai Aladár 1956. október 28-ra valóban tervezte az államcsíny kirobbantását. Azonban az általa alapított sejtek nem működtek, nem vették komolyan elképzeléseit. Nem lehet eléggé elítélően minősíteni azt a naiv elképzelést, hogy a Csíkszereda—Sepsiszentgyörgy—Brassó—Bukarest között közlekedő vonatra a különböző településekről egyszerűen csak úgy felszállhatnak, méghozzá fegyverrel (?!!), arról ismerik fel egymást, hogy a szájukban meggyújtatlan cigaretta, a kezükben gyufásdobozt lóbálnak.
A Securitate beépülését bizonyítja, hogy a konspirálók minden lépését követve, 1956. november 2-án Sepsiszentgyörgyön az esti órákban az állomás környékén razziát tartottak. Szoboszlai Aladárnál és Huszár Józsefnél ott volt az a riasztópisztoly, amelyet Tamás Dezső Pataki Zoltán közvetítésével szerzett, és amelyet Orbán Péter adott át Szoboszlainak a csíkszeredai állomáson. Amikor a razziát észrevették, a pisztolyt az állomás előtti hídról az Oltba dobták. Szoboszlai letartóztatása után egy egész katonai alakulat mindenféle detektorokkal átfésülte az Oltot, s valahol Sepsiszentgyörgy alatt megtalálták a már rozsdás pisztolyt. Ezzel tárgyi bizonyítékot találtak a fegyveres összeesküvésre! Ez végleg megpecsételte a vádlottak sorsát. Innen már gyors és egyenes út vezetett a tíz halálos ítélethez és a többi vádlottra kiszabott 1300 év börtönbüntetéshez.
Valójában beszélgetésekről, tervezgetésekről, az erdélyi kérdés megoldásának elméleti felvetéséről tárgyaltak. Mindezek ellenére több halálos ítéletet hoztak, mint Ion Antonescu háborús bűnös csoportjának perében. Az 57 vádlottat a mindössze másfél oldalas, 1950/199-es számú törvényrendelet alapján ítélték el, amely kimondja: "Az előkészületi és kísérleti cselekmények befejezett cselekményként büntetendők." Magyarán: a gondolatban "elkövetett" bűncselekményt is halállal büntették. Erre a jogtörténetben sajnos nemcsak a szocialista Romániában volt példa. Ezért kell a Szoboszlai Aladár és társai ellen indított koncepciós per minden fontosabb mozzanatát a világ közvéleménye elé tárni...
Tófalvi Zoltán. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. március 28.

Európai autonómiák, szükség és lehetőség között
Decentralizált autonómia tanácsokra lenne szükség
A Kohézió Egyesület Értékkeresőben című sorozata keretében Bakk Miklós docens, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem tanára szép számú érdeklődőnek tartott előadást szombaton a Kós Károly Közösségi Központban az európai autonómiamodellekről.
A BBTE oktatója az autonómia meghatározásából (öntörvényű közösség) és alapvető céljából (megoldás potenciális interetnikus konfliktusok kezelésére) kiindulva bemutatta az autonómiaformákat, az Európa-szerte működő autonómiamodellek széles palettáját, a kulturális, személyi elvű autonómiától a területi autonómiáig. Az előadó vetítettképes előadása során részletesen beszélt a finnországi svédek, illetve az Aland szigeteken élő svédek által élvezett különleges autonómiaformákról, amelyek számunkra irigylésre méltó modellek, de még ezek sem tudták meggátolni teljesen a finnországi svédek asszimilációját és számbeli fogyását. Az előadást követő vita során Bakk Miklós azt is elmondta: a romániai magyarság két nagy lehetőséget is „elpuskázott” az autonómia kiharcolására, a rendszerváltás pillanatát és az Európai Unióhoz való csatlakozás pillanatát. Románia esetében differenciált autonómiaformákra lenne szükség, amelyekről Bakk Miklós az alábbiakat nyilatkozta a Nyugati Jelennek:
– Románia esetében az előadásom során említett autonómiaformáknak egy sajátos kombinációját lenne jó megvalósítani, a területi autonómia és a kulturális autonómia egyfajta összehangolását. A területi autonómia lenne a jó megoldás a székelyföldi tömbmagyarság számára, az Erdély többi területén élő magyarok számára pedig egy átfogó regionális reform, másrészt annak a kulturális autonómiával való ötvözése hozhatna olyan megoldásokat, amelyek jól intézményesülhetnének.
– Az „elpuskázott” lehetőségek után mi hozhat most előrelépést az autonómia ügyében?
– A kulturális autonómia törvényét el kell fogadtatni, de természetesen nem abban a rossz formában, ahogy beterjesztésre került. Alapvetően két dolgot kell változtatni a törvény tervezetén. A kisebbségi törvény eredeti változatához képest a Kulturális Autonómia Tanácsának a megválasztása semmiképpen sem történhet belső választással, hanem, amint az előadás közben is bemutattam, akár a magyar, az észt vagy a szerbiai minta alapján egy közjogilag szabályozott, plurális választás alapján kell létrehozni ezeket az autonómia tanácsokat. Másrészt fontos lenne az, hogy ne csak egy központi Autonómia Tanács jöjjön létre, hanem megyei, területi tanácsok is. A jelenlegi törvénytervezetben egyetlen kulturális autonómia tanács hozza meg a döntéseket, a központi, amely lényegében Bukarestben a kormányzat mellett működne. Ez nem lenne igazán jó megoldás, decentralizált autonómia tanácsokra lenne szükség.
– Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács zászlajára tűzte az autonómia ügyének képviseletét. Mit tehet egy kis mozgalom, egy most születő párt az autonómiáért?
– Az EMNT jelen pillanatban egy kisebb és gyengébb szereplő a már plurálissá vált erdélyi magyar politikai palettán. Kettős szerepet tölthet be az autonómiáért folytatott politikai harcban. Egyrészt legyen erőteljes kritikusa mindenütt és minden olyan kérdésben, amely nem konszenzusosan és szakmailag nem kellően megalapozott módon mutat az autonómia intézményesítése irányában – utalhatnék itt a kisebbségi törvényre – másrészt pedig létre kellene hoznia azt a mozgalmi komponensét az autonómiáért folytatott harcnak, amelyik hiányzik. Az elmúlt 15-20 év politikai harca annak a jegyében telt el, hogy az RMDSZ-re mint egyedüli politikai képviselőre a magyar választók rábíztak mindent. Mára látjuk azt, hogy nem elég ez a négyévenkénti szavazással történő rábízás, nagyon sok kérdésben a civil társadalomnak kell magához ragadnia a kezdeményező szerepet. Úgy gondolom, hogy az autonómia küzdelemben is van egy ilyen szerepe a civil társadalomnak.
Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)

2011. április 18.

Tavaszi vásár Zsombolyán?;;?„Az akarat megvan, de ki kell lépni a régióból a szervezéssel!”?;;?A Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesülete Tavaszi Vásárt szervezett a hét végén a zsombolyai kiállítás-központban, a helyi városháza és a Csekonics Gazdakör támogatásával. ?;;?A vásáron a bánsági régióból, valamint Magyarországról és a Vajdaságból érkezett 26 őstermelő, mezőgazdasági szolgáltató és kereskedő kínálta portékáját a zsombolyai vásárlóknak. Szórakozási lehetőségben sem volt hiány: idén is megrendezték a bánsági magyar gazdakörök bográcsos-főző vetélkedőjét, Szabó Csaba óteleki polgármester jóvoltából lovas- és pónilovas hintók, hátaslovak álltak a vásár látogatóinak rendelkezésére. Szombat délután az újszentesi kultúrotthon néptánccsoportjának fellépése színesítette a programot.?;;?Benkő Zsolt, a BMGVE ügyvezető igazgatója, a vásár szervezője elégedett volt a régióból érkezett termelők részvételével: eljöttek a vásárra az óteleki, a pusztakeresztúri őstermelők, a temesrékasi borászok, a Temes megyei méhészek egyesülete, de nem hiányoztak a kézműves termékek és az Arad megyei hagyományos termékek (házikolbász, sonka, bor, pálinka) sem. A határokon túlról eljöttek a magyarcsernyei és nagykikindai mezőgazdasági szolgáltatók, továbbá ott volt Zsombolyán a híres csabai kolbász és hungarikumnak számító magyar édesség, szárított gyümölcs is.?;;?Csősz János, a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületének igazgatója úgy véli: a tavaly ősszel megrendezett első zsombolyai vásár valamivel sikeresebb volt, mert azon több mezőgazdasági termelő vett részt. „Talán a húsvét előtti időpont nem a legszerencsésebb – mondta Csősz János –, a tavaszi vásárt jövőre május elseje körül szerveznénk meg és majális jellege lesz. Azért remélem, hogy a zsombolyaiak jól érzik magukat, minden résztvevő megkóstolhatja a versenyzők által főzött bográcsosokat, ha úgy tetszik, lovagolhat, megnézheti az újszentesi néptáncosok fellépését.”?;;?Az eseményt megtisztelte jelenlétével Marossy Zoltán Temes megyei alprefektus, aki az alábbiakat nyilatkozta a Nyugati Jelennek: „A szervezőkben az akarat megvan és ez a zsombolyai kiállításközpont kiválóan alkalmas a mezőgazdasági jellegű vásárok megszervezésére. A környékről, a határ mindkét oldaláról jönnek a résztvevők, de véleményem szerint akkor lehetne előrelépni, ha kilépnénk ebből a régióból és Erdélyből, a Székelyföldről is meghívnánk kiállítókat. Nagyobb hírverés kellene a vásárnak, elsősorban Temesváron, de Nagyszentmiklóson és a közeli Nagykikindán is, hogy több legyen a vásárló!?;;?A gátaljai, a kisoroszi (Vajdaság), az óteleki, a pusztakeresztúri, az újszentesi, a végvári magyar gazdakörök, valamint a BMGVE csapatai szombaton „ádáz csatát” vívtak a bográcsosok vetélkedője során. Az első helyet végül a Pusztakeresztúri Gazdakör csapatának sertéspörköltje szerezte meg, az ótelekieket, a BMGVE csapatát és a végváriakat megelőzve. A vásár résztvevői és látogatói végigkóstolhatták a gazdakörök mesterszakácsainak főztjét, hozzá óteleki savanyúságot és temesrékasi borokat is fogyaszthattak.?;;?Pataki Zoltán?;;? Nyugati Jelen (Arad)

2011. április 20.

Tíz év múlva…?;;?Egy hónap híján tíz évvel ezelőtt, 2001. május 18-án a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének akkori elnöke, Csép Sándor publicista, író félszáz meghívott jelenlétében vágta el a Nyugati Jelen temesvári szerkesztőségének avatószalagját. ?;;?Jelentős nap volt ez a Nyugati Jelen és a Temes megyei olvasók számára egyaránt – hiszen 2001 májusában, hála a szerkesztőség alapjait hosszabb ideje lelkesen és fáradhatatlanul építő Sipos Erzsébetnek és Jánosnak, a Nyugati Jelen Temes megyében már jelentős olvasótáborral rendelkezett. A korszerűen berendezett szerkesztőség a tíz év alatt nemcsak a szerkesztőségi tevékenységnek adott otthont, de számos rendezvénynek is, keretet teremtve a lap munkatársainak a szórványmagyarság kultúrájának, hagyományainak bemutatására, ápolására, a megmaradás és szülőföldön maradás ügyének erősítésére. Sipos János, a temesvári szerkesztőség oszlopos tagja és egyben első vezetője – a fiatalabb kollégák szeretett János bácsija, akinek jó szavára, bölcs tanácsaira mindig lehetett számítani – ma már nem lehet velünk.?;;?Az évek folyamán a szerkesztői és munkatársi gárda is változott. Böszörményi Szabolcs, Darida Zoltán, Demendi Ferenc, Jantó Petneházi István, Joó Imre, Laslavic Tímea, László Árpád, Lukic Andrea, Nagyálmos Ildikó, Nemeşan Enikő, Ordodi Piroska, Pataky Lehel Zsolt, Pataki Zoltán, Pongrácz Mária, Sipos Erzsébet, Sipos János, Spânu Lucian, Szekeres Gábor, Szekernyés Irén, valamennyien hozzájárultak/nak a Nyugati Jelen és a temesi olvasók kapcsolatának elmélyítéséhez. Köszönet érte. És köszönet azoknak a külmunkatársaknak, szervezeteknek, intézményeknek, akiknek nevét hely hiányában ugyan nem tudjuk felsorolni, de hozzáállásukkal, munkájukkal partnereinknek bizonyultak/nak.?;;?Köszönet illeti a laptulajdonos Böszörményi Zoltánt, aki nem csupán a szerkesztőség megszületését tette lehetővé – a lap Temes megyei terjesztésének ötlete is tőle származik –, de számtalan rendezvény, kulturális intézmény támogatásával segítette az itteni magyar közösséget.?;;?És nem utolsósorban köszönet illeti az Olvasókat, akik befogadták és megszerették a Nyugati Jelent, akikért az újság nap mint nap íródik, és akikkel reméljük – minden nehézség ellenére –, tíz év múlva is együtt ünnepelhetünk.?;;?**** A Csiky Gergely Állami Magyar Színház jóvoltából előfizetőink ma ingyenesen tekinthették meg az Ájlávju című musicalt. Az előadás után kisorsoltuk a meghirdetett nyereményeket. A nyertesek: főnyeremény: kétszemélyes wellness-hétvége a ceglédi Aquarell Hotelben – Bárányi Erzsébet, Temesvár – könyvcsomag: Szalai Sándor, Végvár; Bulényi Ferenc, Szentmiklós; Kardos Erzsébet, Temesvár; Gordán Magdaléna, Temesvár; Szűcs István, Szentmiklós; Béres Margit, Temesvár – színházjegy: Vince János, Temesvár; Kiss Sándor, Végvár; Zsamboki Erzsébet, Gátalja – egy-egy palack bor: Toth Anton, Végvár; Magyari László Erzsébet, Temesvár; Boér Dezső, Szentmiklós; Mike Klára, Temesvár; Nyeste János, Zsombolya.?;;?Az ünnepségre és az előadásra holnapi lapszámunkban visszatérünk. ?;;?Nyugati Jelen (Arad)

2011. április 21.

Köszönjük a tíz esztendőt!?;;?Lapunk temesvári szerkesztősége kedden este a magyar színházban, az olvasók körében ünnepelte tizedik születésnapját. ?;;?A Csiky Gergely Színház jóvoltából hűséges előfizetőinket az Ájlávju című musical előadásával ajándékoztuk meg, utána az előcsarnokban megtartott ünnepség keretében kisorsoltuk az évforduló alkalmából meghirdetett nyereményeket.?;;?Rendezvényünket megtisztelte jelenlétével Marossy Zoltán Temes megyei alispán, Böszörményi Zoltán laptulajdonos, a Nyugati Jelen regionális napilap vezetői, közéleti személyiségek, lapunk hűséges olvasói.?;;?A magyar napilapot Temes megyében újból elindító Böszörményi Zoltán felidézte a kezdeti lendület időszakát, amikor Sipos Jánossal az élén tekintélyes létszámú, lelkes csapat dolgozott a Nyugati Jelen temesvári szerkesztőségében. A Nyugati Jelen napilap tulajdonosa megköszönte a tíz év alatt itt dolgozott újságíróknak és lapterjesztőknek áldozatos munkáját, hangsúlyozva, hogy a temesvári csapat megfogyatkozott ugyan, de a lelkesedés töretlen. Balta János, a Nyugati Jelen imázs- és lapterjesztési igazgatója arról beszélt, hogy tíz esztendővel ezelőtt nem jövedelemszerzés céljából jött Temes megyébe a Nyugati Jelen, hanem a bánsági magyar közösséget szolgálni. A jelenlevők néma főhajtással emlékeztek meg az élők sorából eltávozott Sipos János szerkesztőségvezetőre és azokra az újságolvasókra, akik már nem vehettek részt a jubileumi rendezvényen. ?;;?Köszönjük a Csiky Gergely Színház igazgatójának, Balázs Attilának és a fiatal művészeknek – Borbély B. Emíliának, Éder Enikőnek, Kiss Attilának és Molnos András Csabának – az emlékezetes színházi estét! Köszönjük a Fornetti Romániának és a Cramele Recaş Rt.-nek, hogy támogatták rendezvényünket! Köszönjük olvasóinknak, hűséges előfizetőinknek, hogy tíz év elteltével is vagyunk és szolgálhatjuk lapunkkal a Temes megyei magyar közösséget!?;;?„Úgy várom az újságot, mint egy falat kenyeret!”?;;?A jubileumi nyereménysorsolás nyerteseinek listáját tegnapi lapszámunkban tettük közzé, amit azzal egészítünk ki, hogy színházi belépőket nyertek Vincze János (Temesvár), Kiss Sándor (Végvár) és Zsámboki Erzsébet (Gátalja).?;;?A 99 éves Kardos Erzsébetet, az egyik könyvcsomagunk nyertesét szerdán személyesen kerestük fel temesvári otthonában. „Úgy várom az újságot minden nap, mint egy falat kenyeret!” nyilatkozta lapunknak Kardos Erzsébet, aki maga nyitott ajtót és hálásan megköszönte az értékes könyvnyereményt. „Az elsőtől az utolsó betűig elolvasom az újságot, mindenről a Nyugati Jelenből értesülök!” – mondta az aurélházi születésű Kardos néni, aki idén november 20-án 100 születésnapja megünneplésére készül. Isten éltesse sokáig lapunk legidősebb Temes megyei előfizetőjét!?;;?Pataki Zoltán ?;;?Nyugati Jelen (Arad)

2011. május 6.

Letették az esküt az első bánsági magyar állampolgárok?;;?Letették az állampolgársági esküt azok a személyek, akik elsőként, már január első hetében leadták a temesvári Demokrácia Központ segítségével kitöltött mappákat – tudtuk meg Kása Zsolttól, a Központ vezetőjétől. ?;;?A temesvári Demokrácia Központban eddig közel 2000 személy érdeklődött az egyszerűsített honosítás iránt, az év első négy hónapjában 600 összeállított mappa készült el 1600 személy részére. A temesvári Demokrácia Központ irodájába a napokban jutott el az örömhír, miszerint magyar állampolgárok is vannak már a bánsági magyar közösség tagjai körében!?;;?A Demokrácia Központ hálózatnak több feladata van, jelen pillanatban kiemelten a magyar állampolgárság megszerzésében nyújt segítséget, konkrétan tájékoztat az iratokról, eljárásról, költségekről. Emellett az állampolgársági dosszié összeállítása – tanácsadás, dokumentáció összeállítása, ellenőrzés stb. is – feladata, valamint az időpont-egyeztetés a külképviseletekkel, vagy egyéb, a törvény, illetve annak végrehajtási rendelkezései által megengedett tevékenység elvégzése. Fontos kiemelni: mindezen tevékenységek ingyenesek!?;;?A temesvári iroda nyitvatartása: hétfőn és szerdán 9–17, kedden és csütörtökön 11–19, pénteken 9–14 óra között. Cím: Belvárosi Református Palota (Mária tér), 300200 Temesvár, Timotei Cipariu utca 1. szám.?;;?Pataki Zoltán?;;?Nyugati Jelen (Arad)

2011. május 9.

KAV-díjkiosztás a temesvári Diákházban?;;?„Dicséretes, hogy egy maroknyi szórványközösség ennyire össze tud fogni egy jó ügy érdekében”?;;?A hét végén a Magyar Nyelv Napjai és ezen belül a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő (KAV) házigazdája volt a Bartók Béla Elméleti Líceum. ?;;?Három korosztályban – negyedikesek, V.–VIII. osztályosok és középiskolások – az ország nyolc megyéjéből, tizenkilenc erdélyi településről érkezett harminc, egyenként háromtagú csapat mérte össze magyar nyelvtudását és leleményességét a játékos, szórakoztató nyelvi vetélkedők során. Két napig a vetélkedők és a vendégfogadás lázában égett a Bartók Béla Líceum, a pedagógusok és a diákság. A rangos esemény tiszteletére a Juventus diáklap KAV-nak szentelt különkiadását is megjelentették, amely naprakészen az anyanyelvi vetélkedő díjazottainak listáját is közzéteszi!?;;?A KAV ünnepélyes díjkiosztó ünnepségére szombaton délután került sor a Bartók Líceummal szomszédos Diákművelődési Ház nagytermében. A negyedik osztályosok versenyét, amely Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztője vezetésével zajlott le, a gyulakutai Fűszál csapat (Bálint Róbert, Dósa Eszter és Gáll Botond) nyerte, Bethlen bajnokait (Székelyudvarhely) és a Nyelvkukacokat (Kézdivásárhely) megelőzve. Ebben a korosztályban régiónkból a Temesvári vitézek (Bartók Béla Líceum) és az aradi Csigabiga (Aurel Vlaicu Iskola) vett részt a verseny döntőjén.?;;?Az általános iskolások versenyét a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum Szokoták csapata (Éltes Rita, Albert Antónia, Müller Henriette-Annemarie) nyerte, a Nomen est omen (Balánbánya) és a Névvadászok (Székelyudvarhely) csapatok előtt. A Bartók Béla Líceum Csillagszem csapata (Franka Noémi, Szabó Anita, Szabó Nóra), felkészítő tanár Molnos Ildikó, dicséretben részesült. ?;;?A középiskolások korosztályban a másik nagymúltú sepsiszentgyörgyi iskola, a Székely Mikó Kollégium Rabonbán csapata (Boér Ilka, Kovács Gellért Pál, Márton-Simon Anna) diadalmasokodott, második helyen a Csilengi Dásza (Marosvásárhely), harmadik az Esthajnal (Nagyvárad). ?;;?A verseny tapasztalatairól, a versenyzők teljesítményéről dr. Váradi Izaabella (Oktatásügyi Minisztérium) az alábbiakat nyilatkozta lapunknak:?;;?„Idén a versenyzők jelentkezése elmaradt a várakozásunktól, valami miatt kevés csapat jelentkezett a KAV-ra. Erről szólt a korábbi tanácskozásunk, hogyan próbáljuk kezelni ezt a problémát. Találtunk is rá megoldásokat, de a gyermekek felkészültségén ez szerencsére nem volt észrevehető. Olyan diákok jöttek el Temesvárra, akik foglalkoztak ezzel a tematikával, a nevekkel, nagyon szépek az eredmények, kicsi a pontszámkülönbség a győztesek között.” A temesvári KAV-döntő szervezőiről, a Bartók Béla Elméleti Líceumról elismerő szavakkal beszélt dr. Váradi Izabella:?;;?„Óriási dolog egy országos KAV versenyt megszervezni! Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége szándéka szerint olyan közösségeket érintenek meg a versennyel, amelyeket építeni szeretnének. Tény, hogy van a versenyszervezésnek építő hatása is. Ilyenkor egy közössségnek össsze kell fognia, át kell gondolnia saját múltját, identitását, a magyarság mentén kell felfűznie olyan programokat, amelyekkel a vendégeit fogadja. Úgy gondolom, hogy ez a temesváriaknak fantasztikusan jól sikerült, kitettek magukért! Végig éreztük, hogy odafigyelnek ránk, alternativ programok vannak, színházba, városnézésre vitték a résztvevőket és nagyon jók a vissszajelzések, a saját diákjaimat (a nagybányai csapat – szerk. megj.) is megkérdeztem. Kirándulásra vitték a gyermekeket, akik azt mondták, olyan sulit láttak – ez az újszentesi iskola –, amelyikbe ők is szívesen járnának! Dicséretes, hogy egy maroknyi szórványközössség ennyire össsze tud fogni egy jó ügy érdekében!”?;;?Pataki Zoltán?;;?Nyugati Jelen (Arad)

2011. május 16.

A szórvánnyal való foglalkozás a nemzet önvédelme”?;;?A Kárpát-medence magyar szórványstratégiájának az előkészítése volt a feladata a Szórvány és nemzetépítés című nemzetközi konferenciának, amelyre május 13–14-én került sor a temesvári Bartók Béla Líceumban. ?;;?A tanácskozás résztvevőit Répás Zsuzsanna államtitkár köszöntötte, aki ez alkalommal elmondta: 2010 óta kiemelten fontos a magyar kormány számára a külhoni magyarság helyzete és ezen belül is prioritást élveznek a szórványközösségek. Ezért létrehozták a MÁÉRT két új albizottságát, amelyek a Kárpát-medencei szórványközönségekkel és a nyugati diaszpórával foglalkoznak. A Kárpát-medencei szórvány albizottság elnöke dr. Bodó Barna és feladata a szórványstratégia kidolgozása, ebbe épülnek majd be a temesvári konferencia tapasztalatai. Répás Zsuzsanna azt is jelezte: az a cél, hogy a szórványközösségeket ne csak a támogatások tartsák életben, hanem önállóan is életképes közösségekké váljanak.?;;?A konferencia első napján a szórványkutatók és a politikusok elemezték a Kárpát-medencei magyar szórványközösségek helyzetét. Dr. Biczó Gábor (Miskolci Egyetem) az asszimiláció fogalmának különféle értelmezéseit elemezte, hangsúlyozva: többség és kisebbség élhet úgy is együtt, egyensúlyban, hogy nem történik asszimiláció, ennek az esetnek különös jelentősége van egy szórványstratégia kidolgozása szempontjából. Dr. Gyurgyik László a felvidéki magyarság elszórványosodásának folyamatát mutatta be statisztikai adatokkal, demográfiai térképekkel illusztrálva. Dr. Bodó Barna előadása során arra hívta fel a figyelmet, hogy szórvány fogalma szellemi hungarikum, a többi Kárpát-medencei nemzet nem tesz különbséget a szórvány és a diaszpóra fogalma között. A dr. Balogh Balázs (az MTA Néprajzi Intézetének igazgatója) moderálta panelbeszélgetés során Kárpát-medencei politikusok értékelték az erdélyi, délvidéki és felvidéki szórványközösségek helyzetét. Székely István (RMDSZ) a szórványkollégiumok és a magyar házak hálózatának kialakítását tartotta a legfontosabbnak, hangsúlyozva, hogy a szórványközösség külső támogatás nélkül nem tudja megőrizni identitását. Toró Tibor (EMNT) szerint a szórványstratégiát ki kell emelni a pártpolitikai csatározások köréből és csak konszenzusos alapon lehet kidolgozni, ugyanakkor a szórványstratégia a nemzetstratégia része kell legyen.?;;?A konferencia második napján a szakemberek mellett az egyházak és a civil szervezetek képviselői is kifejthették álláspontjukat a szórványközösségek helyzetével kapcsolatosan. Rendkívüli eredményekről számolt be Balázs-Bécsi Attila, a szamosújvári Téka Alapítvány elnöke: a Kallós és a Téka Alapítványoknak a mezőségi szórványban sikerült több mint 200 fiatal számára a magyar nyelvű oktatást, a pezsgő kulturális életet biztosítani, akikben sikerült feléleszteni alig pislákoló magyar identitásukat. Nagy gondot okoz, hogy sem a román, sem a magyar állam nem veszi ki részét a két intézmény működtetéséből. A Csete Örs moderálta panelbeszélgetés során, amelyben részt vett Csűry István református püspök, a csángóföldi Hegyeli Attila, a kárpátaljai származású Gecse Géza, a brassói Toró Tamás és a temesvári Halász Ferenc is, a szórványstratégiába beépítendő kulcsfogalmakat, a szórvány fogalmának pozitív értelmezéseit keresték a résztvevők. Érdekes volt a pusztinai Hegyeli Attila megközelítése, aki szerint a szórványra nem áldoz a magyar kormány, hanem befektet, hiszen gazdasági téren hatványozottan megtérülhet a szórványra „elpazarolt” pénz.?;;?„A temesvári tanácskozást azzal a szándékkal hívtuk össze – nyilatkozta a Nyugati Jelennek dr. Bodó Barna, a temesvári Szórvány Alapítvány elnöke –, hogy összegezzük azokat az elméleti, illetve szakpolitikai kérdéseket, amelyek a szórvánnyal kapcsolatosan felmerülnek. Úgy vélem, minden résztvevő számára hozott újat ez a konferencia. Ha arra gondolunk, hogyan írta le Balázs-Bécsi Attila az intézményépítést, amit ők a szórványban végeznek civilként, erre nem úgy kell tekinteni, hogy ő egy hős, hanem azt kell megnézni: kik azok, akik elmulasztják az ilyen akciók mellé való odaállást. Erdei Ildikó előadásából hallhattuk, hogy a szórványban működő magyar iskolának a nyelvi kisebbségi szocializációs feladatokat is fel kell vállalnia. Ezeket az új értelmezéseket végig kell gondolni, hihetetlenül nagy feladatok előtt állunk. Ahhoz, hogy a nemzet a pozitív önértelmezés jegyében tudjon tovább lépni, a szórványt be kell emelni a pozitív diskurzusba. Nincs közösség határ nélkül – a nemzeti közösségnek a természetes határa a szórvány. A politikusok számára mentalitásváltást kell jelentenie annak, hogy a szórványt nem támogatni kell, hanem a szórvánnyal való foglalkozás a nemzet önvédelme. Ha szórvánnyal foglalkoznak és biztosítanak számára olyan eszközöket, amelyekkel a szórvány képes a hosszú távú megmaradásra – a saját nemzetét védi, aki ezt cselekszi!”?;;?Pataki Zoltán ?;;?Nyugati Jelen (Arad)

2011. május 20.

Könyvbemutatóval ünnepelte tizedik születésnapját a BKE?;;?Újraalakulásának tizedik évfordulóját ünnepelte szerdán a Bánsági Kárpát Egyesület, amely 2001. május 18-án az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) Bánsági Osztálya néven kezdte el működését. ?;;?A Bartók Béla Líceumban megtartott jubileumi rendezvény résztvevői az Erdélyi Kárpát Egyesület megalakulásának 120. évfordulójáról is megemlékeztek, amit az országos szervezet az előző hét végén ünnepelt meg a Kolozs megyei Sztánán. A jubileumi BKE-találkozón, amelyet jelenlétével megtisztelt Marossy Zoltán alprefektus, részt vettek az egyesület aradi, temesvári és szegedi tagjai.?;;?Illés Mihály egyesületi elnök ünnepi köszöntője során azt is elmondta: az időközben Bánsági Kárpát Egyesület néven önállósult szervezet ugyanakkor a Délvidéki Kárpát Egyesület (DVKE) folytatójának tekinti magát, annak örökségét ápolja. Az évfordulós rendezvény alkalmából, a Szeged Alsóváros Kultúrájáért Alapítvánnyal együttműködve, a Nemzeti Civil Alap támogatásával sikerült újra kiadni a ma már könyvritkaságnak számító Délvidéki Kárpátegyesület Kalauzát. „Eredeti szándékunk az volt, hogy új fejezetekkel látjuk el a kiadványt – mondta Illés Mihály –, mintegy odaillesztve a mai valóságot az egykor rögzített tények mellé. A meglepően sok, terepen összegyűjtött anyagból végül sikerült a DVKE Kalauzával egyenértékű, teljesen új útikönyvet létrehozni, A Temesi Bánság turista kalauza címmel. Mindkét kötetet Illés Mihály szerkesztette, a fényképekkel bőven illusztrált, a könyvben szereplő földrajzi elnevezések jegyzékével kiegészített „mai” turista kalauz szerzői Balázs István László, Illés Mihály, Milka Zsolt, Pálkovács István, Stefanov Titusz, Ujj János.?;;?A születésnapi BKE-találkozó tíz esztendő turistaélményeinek felidézésével, az egyesületi tagok legsikerültebb természetfotóinak a bemutatásával, ünnepi koccintással és kötetlen beszélgetéssel folytatódott.?;;?Pataki Zoltán?;;?Nyugati Jelen (Arad)

2011. május 30.

Hármashatár-nyitás és DKMT-közgyűlés Szegeden?;;?Szombaton 14. alkalommal nyílt meg a Magyar–roman–szerb hármashatár és találkoztak a Triplex Confinium határkőnél Csongrád és Temes megye, valamint Vajdaság Autonóm Tartomány képviselői. ?;;?A határnyitási ünnepség résztvevőit Magyar Anna Csongrád megyei elnök, a Vajdasági Autonóm Tartományt képviselő Tomislav Stantic és Adam Crăciunescu Temes megyei alelnök köszöntötték. A három országbeli gyerekek részvételével megrendezett hagyományos mezei futóverseny után Szegeden ülésezett a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió közgyűlése.?;;?Hunyad és Békés megyék tavalyi kiválása ellenére az Eurorégió tagjai optimisták az együttműködés jövőjét illetően, mert a DKMT-tagok már több mint 100 közös projektet valósítottak meg. A jelenlevők egyetértettek abban, hogy szükség van az infrastruktúra fejlesztésére, mint például a hármashatárhoz vezető utak leaszfaltozására, ahol ugyanakkor megvalósításra vár a Triplex Confinium Ipari Park is. A közgyűlésen Csókási Eszter, a DKMT Nonprofit Kht. ügyvezetője beszámolt a közös pályázatok helyzetéről, végül Magyar Anna átadta a DKMT soros elnökének üvegkockát a vajdasági Tomislav Stantic-nak.?;;?Pataki Zoltán?;;?Nyugati Jelen (Arad)

2011. június 15.

Összetörték a magyar hetilap cégtábláját?;;?Június 11-én éjjel ismeretlen tettesek összetörték a HETI ÚJ SZÓ cégtábláját, amely a lap szerkesztőségének otthont adó temesvári Magyar Ház (1989-es Forradalom sugárút 8. sz.) falán volt elhelyezve. ?;;?„Az esemény azért is aggasztó, mert az agresszió kizárólag a magyar nyelvű felirat ellen irányult – áll a HETI ÚJ SZÓ szerkesztősége által a sajtónak eljuttatott közleményben –, a román nyelvű cégtáblák, közöttük a Renaşterea Bănăţeană napilap cégtáblája sértetlen maradt.”?;;?Az ügy kapcsán Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke kedden rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze. „A híres bánsági tolerancia már csak egy mítosz csupán – mondta Halász Ferenc –, hiszen nem először vagyunk tanúi magyarellenes megnyilvánulásoknak Temes megyében. A HETI ÚJ SZÓ cégtábláját már másodszor verték le, de összetörték alig egy héttel a felavatása után Klapka György márványból készült emléktábláját és eltűntek a magyar feliratok a nagyszentmiklósi Bartók-szobor talapzatáról is. Az a gondunk, hogy a rendőrség egyik magyarellenes akció tettesét sem találta meg.” Az összetört cégtábla ügyében hétfőn tett feljelentést a temesvári magyar hetilap vezetősége. Az RMDSZ elnöke keddi sajtótájékoztatóján azt is elmondta: a városi önkormányzat nem járult hozzá, hogy Temesvár nevét a kisebbségek anyanyelvén is feltűntessék a város bejáratainál, de az utcai villanyvilágítás bevezetésének emléket állító óriás utcai lámpa soknyelvű szövegét sem fordították le magyarra, annak ellenére, hogy a magyar érdekvédelmi szervezet ezt nyomatékosan kérte. Ezek a döntések sem a bánsági tolerancia szellemében születtek.?;;?Pataki Zoltán?;;?Nyugati Jelen (Arad)

2011. szeptember 13.

Optimista tanévkezdés: nagyjából ugyanannyi diák tanul magyarul, mint az előző évben
Nagyjából ugyanannyi diák folytatja magyar nyelven tanulmányait idén Romániában, mint az elmúlt években – derül ki a megyei tanfelügyelőségek egyelőre hozzávetőleges adataiból. Megtudtuk továbbá, tegnap mintegy 60 önálló magyar tanintézményben szólalt meg a tanévkezdést jelző csengő, kettővel több iskolában, mint a tavaly, ugyanis idéntől a partiumi Margittán és Szalontán is Bihar megyei magyar iskola létesült.
Idén várhatóan kedvezőbb körülmények közt zajlik a magyar tannyelvű oktatás
Király András oktatásügyi államtitkár a Krónika érdeklődésére elmondta, végleges, összesített adatokat a hónap végén tudnak közölni, a megyei tanfelügyelőségek által készített részletes kimutatások alapján. „Információim szerint nem nőtt, nem is apadt drasztikusan a magyar diákok száma az új tanévben, hozzávetőleg 8-9000 diákkal számolhatunk évfolyamonként az előző évhez hasonlóan. Nyilván az általános iskolában ez a szám nagyobb, míg a gimnáziumokban valamivel kisebb. Örvendetes ugyanakkor, hogy idén is legalább annyi magyar ajkú gyerek kezdte el az első osztályt, mint tavaly, körülbelül tízezer” – mondta az államtitkár. Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy a magyar tannyelvű iskolák hogyan készültek fel az oktatási törvény életbe lépő előírásainak alkalmazására, Király András megnyugtató választ adott. „A magyar nyelvű oktatásról szóló, hónap eleji marosvásárhelyi tanácskozáson természetesen terítékre kerültek a törvényalkalmazással kapcsolatos kérdések is. A tanfelügyelőktől, illetve a magyar pedagógusoktól kapott visszajelzések alapján egyelőre úgy tűnik, nem lesznek gondok az előírások gyakorlatba ültetésével a magyar tannyelvű iskolákban” – nyilatkozta lapunknak az oktatásügyi államtitkár. Elmondta továbbá, mivel rendkívül kevés idő állt rendelkezésre, a nyolcadikos magyar diákok számára készített, románból fordított földrajz- és történelemtankönyvek kiosztása várhatóan pár napot késik majd, a tizenkettedikesek azonban már átvehették a köteteket. Megtudtuk, az Országos Tankönyvkiadó 2500 tizenkettedik osztályos és 11 000 nyolcadikos tankönyvet rendelt. Utóbbiak ingyenesek, a végzősöknek fizetniük kellene értük, de a Communitas Alapítvány és az etnikumközi kapcsolatokért felelős kormányhivatal támogatja a beszerzésüket. Király Andrásnak tudomása van arról, hogy a magyarra fordított tizenkettedikes földrajztankönyv minőségét többen is kifogásolják – amint arról beszámoltunk, a tankönyvben szereplő térképeken román nyelven köszönnek vissza a települések, tájegységek, folyók vagy hegységek nevei –, az államtitkár szerint ez is a sietség számlájára írható. „Nyilván az a legkönnyebb, hogy kritizáljunk, de bízom benne, hogy a tankönyvek hasznosak lesznek, és örülök, hogy elkészültek időre. Élnünk kell ugyanakkor a törvény adta lehetőséggel, és dolgoznunk kell azon, hogy következő lépésként a magyar tanárok eredeti tankönyvanyaggal rukkoljanak elő” – mondta az államtitkár.
Több a magyar iskolaigazgató Szatmáron
A Szatmár megyei magyar oktatás kedvezőbb helyzetben van ma, mint az előző évben, ugyanis több magyar tanintézetnek van magyar ajkú vezetője. Jelentős előrelépés, hogy rendeződött a Kölcsey Ferenc Főgimnázium sorsa, melynek épületgondjai, úgy tűnik, megoldódtak az elkövetkező 20 évre. Bár tegnap még dolgoztak az ácsok az új ingatlan tetőszerkezetén, mint elhangzott, az „új Kölcsey” beköltözhető állapotban van, és megfelelő körülmények között kezdhetik a tanévet. Amint arról beszámoltunk, a magyar elitiskolának tavalyelőtt ki kellett költöznie, mivel a református egyház a tulajdonában levő ingatlanba a Református Gimnáziumot költöztette, így az elmúlt tanévet három épületbe szétosztva kellett végigvinniük. Idén nyáron viszont megkapták a katolikus egyház tulajdonában levő volt Unió iskola ingatlanját, melyre 20 éves bérleti szerződést kötött az önkormányzat.
A Kölcsey tegnapi tanévnyitóján részt vett Kelemen Hunor művelődési miniszter is, aki kifejtette: a gimnázium példát mutatott összefogásból az utóbbi időben. A diákokat arra kérte, tanuljanak, és készüljenek fel az életben őket váró versenyhelyzetekre, mivel egy tudás- és munkaalapú táradalomban kell majd boldogulniuk, ahol nagyon nagy hasznát vehetik az iskolában elsajátított ismereteknek. Pataki Enikő, a Kölcsey igazgatója osztotta a miniszter véleményét, hangsúlyozva, hogy nem az épület, hanem a közösség adja a főgimnázium igazi erejét, amit az is bizonyít, hogy az elmúlt tanévben, bár az oktatás körülményei jócskán hagytak kívánnivalót maguk után, jobb eredményeket értek el, mint a korábbi években bármikor.
A tavalyi évvel ellentétben idén az iskolaigazgatói kinevezések körül sem voltak problémák a magyar, illetve a vegyes tannyelvű oktatási intézményekben, sőt a két kormánypárt helyi szervezeteinek egyeztetése nyomán gyarapodott a magyar vezetők száma. A megyeszékhely tekintetében egyelőre a Gheorghe Dragoş Közgazdasági Iskolaközpontba nem sikerült magyar vezetőt kineveztetni, bár több mint kétszáz tanuló vesz részt magyar tannyelvű oktatásban, öt intézményben azonban – egy napköziben, három általános iskolában és egy gimnáziumban – magyar vezető is tevékenykedik az idei tanévtől. A szatmári 2-es számú napközi új igazgatójának Szilágyi Noémit nevezték ki, Pataki Zoltán lett a szatmárnémeti 10-es Számú Általános Iskola igazgatója, az Avram Iancu Általános Iskola új aligazgatójának Laczka Zoltánt nevezték ki, ezt a tisztséget a Mircea Eliade Általános Iskolában pedig Szabó Jolán tölti be. A középiskolák tekintetében is történt változás: az Aurel Popp Művészeti Gimnáziumban mostantól Manfrédi Annamária az aligazgató.
„Ment-é a könyvek által a világ elébb?”
Markó Béla miniszterelnök-helyettes tegnap délelőtt a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban vett részt a tanévnyitó rendezvényen. Beszédében méltatta a rangos tanintézményben zajló oktatás színvonalát, mint mondta, erre bizonyítékul szolgálnak az iskola végzős diákjai által elért, országos szinten is magasnak számító érettségi eredmények. Úgy értékelte, a nemrégiben elfogadott oktatási törvény rendkívül fontos az anyanyelvű oktatás szempontjából is, hiszen ezáltal többek között immár magyarul és magyar nyelvű tankönyvekből tanulhatják a történelmet és földrajzot a 8. és a 12. osztályos magyar diákok. „Ment-é a könyvek által a világ elébb?” – idézte Vörösmarty Mihályt a miniszterelnök-helyettes. Tegnap 1128 magyar diák kezdte meg a tanulmányait a Bolyai-gimnáziumban.
Babos Krisztina, Gyergyai Csaba. Krónika (Kolozsvár)



lapozás: 1-30 ... 421-450 | 451-480 | 481-510 ... 811-822




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998