udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 56 találat lapozás: 1-30 | 31-56
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Turlea, Petre

1997. február 24.

A képviselőházi emberjogi és kisebbségi bizottság előtt ismertette febr. 26-án Tokay György az általa felügyelt Kisebbségvédelmi Hivatal működését. Elmondta, hogy a hivatal 46 személlyel működik, 2-2 fővel kihelyezett irodái lesznek Erdélyben, Moldovában és Dobrudzsában. A román integrálódásával foglalkozó osztályon hat szakértő lesz. Petre Turlea képviselő /RNEP/ azt kérte Tokaytól, hogy Hargita és Kovászna megyébe küldjön kér román megbízottat, akik az ott kisebbségben levő helyi román lakosságot képviselik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

1997. február 25.

Emil Constantinescu bejelentette, hogy a jövő héten fogadni fogja az országba látogató Mihály volt román királyt. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./ Az ellenzéki képviselők a parlament febr. 25-i ülésén élesen tiltakoztak a volt uralkodó febr. 28-án kezdődő látogatása ellen. A Nagy-Románia Párt képviselője nyilatkozatot olvasott fel: a király látogatása az első lépés a monarchia visszaállítása felé. Petre Turlea /Román Nemzeti Egységpárt/ kijelentette, hogy Emil Constantinescu a király látogatásának engedélyezésével "vállalja a felelősséget az esetleges polgárháborúért". /Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

1997. április 22.

Április 22-én, kedden a Képviselőházban Kerekes Károly Maros, és Márton Árpád Kovászna megyei képviselők politikai nyilatkozatban válaszoltak Lazar Ladariu Maros, illetve Petre Turlea Kovászna megyei RNEP-képviselők újabb magyarellenes, uszító vádaskodásaira és hazug állításaira a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal által kiírt versenyvizsgával, illetve a Hargita és Kovászna megyei románok állítólagos elmagyarosításával, üldözésével kapcsolatban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 23., 1014. sz./

1997. december 18.

A Ziua és az Adevarul tájékoztatnak, hogy dec. 17-én az RMDSZ képviselőházi frakciója kérte az alsóház fegyelmi bizottságát, hozzon megfelelő fegyelmi intézkedéseket Petre Turlea Román Nemzeti Egységpárti képviselőt illetően, aki dec. 9-én kijelentette: "a magyar kisebbség képviselői az RMDSZ nevű fasiszta pártba szerveződtek". /MTI/

1998. február 10.

Febr. 10-én Elek Barna a Marosvásárhelyen élő, Maros megyei RNEP-képviselő magyarellenes kirohanásaira reflektált, míg Tamás Sándor a magát "a Hargita és Kovászna megyei románok egyetlen képviselőjének" kikiáltó Kovászna megyei képviselő, Petre Turlea sovén-nacionalista uszításaira reflektált. - Elek Barna és Tamás Sándor kifejtették, hogy nevezett román egységpárti képviselőnek minden parlamenti ténykedése az unalomig ismétlődő, de az illető megyék románságának körében is visszhang nélkül maradó hazugságáradatban, magyarellenes kirohanásokban merül ki, és hogy uszító állításainak, nacionalista retorikájának nincs semmilyen politikai hátországa e két megyében. Az állandó ellenségkeresés csupán arra jó, hogy pártját "legitimálja", hiszen ezen kívül semmilyen üzenete nincs a szavazatínségben szenvedő RNEP-nek a román társadalom számára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 10., 11. - 1204. és 1205. sz./

1998. június 23.

Hargita és Kovászna megyékben megkezdődött a román hadsereg tíznapos lélektani hadgyakorlata, amelyet a román rádió és sajtó jelentése szerint a hadsereg lélektani hadviselési központja, a szárazföldi csapatok vezérkara és a román rádióadások katonai szerkesztősége szervezett és a maga nemében eddig a legnagyobb rendezvény. Részt vesznek a gyakorlatban a belügyminisztérium és a román hírszerzés emberei is. A fő téma a lakosság - a hadgyakorlati nyelvezetben: a célalanyok - sajátos magatartásának befolyásolása az ellenséges propaganda ellensúlyozására. A tájékoztatásba bevonják a sajtót, a helyi rádiót és televíziót is, kisfilmeket, rádióműsorokat sugároznak és 4000 példányban újságot is nyomtatnak. A hadgyakorlat mellett a sepsiszentgyörgyieket az is foglalkoztatja, hogy a belügyminisztérium, bár korábban az RMDSZ fellépésére felfüggesztette az építkezést, március óta ismét folytatja Sepsiszentgyörgyön egy nagy csendőrlaktanya munkálatait. Erre Petre Turlea, a Román Nemzeti Egységpártnak a helyi románságot képviselő honatyája hajtott fel 8 milliárd lejt. /MTI/

1998. szeptember 8.

Petre Turlea egységpárti képviselő 30 ezer példányban szándékszik kiadni Bukarestben a Har-Kov jelentést. A képviselő szerint a törvényhozó testület könyvtárában nincs meg a jelentés, a 2000-2000 példányban kinyomtatott angol, francia, német, spanyol és orosz változatok is eltűntek a szenátus székházának alagsorából. A honatya ismertette, hogy az 1993-as kiadású angol nyelvű fordításból egy példányt eljuttat az Egyesült Államokba ottani kiadás céljából. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./

1998. szeptember 12.

Szept. 8-án végül a képviselőház elfogadta az RMDSZ indítványát, hogy a Hivatalos Közlöny magyar nyelven is megjelenjen. Sürgetni szeretnék a Securitate dossziéinak hozzáférhetőségéről szóló Ticu Dumitrescu-féle parlamenti tárgyalását, közölte Rákóczi Lajos képviselő. Nem tudja elfogadni azt a szenátusi változatot, hogy a szekus dossziékat továbbra is a titkosrendőrségnél, az SRI-nél tárolják. /Dérer Ferenc: Törvényhozási munka belülről. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 12-13./ Képviselőház szept. 8-án elfogadta a Hivatalos Közlöny szervezéséről és működéséről szóló törvényt. A lapok szerint igen éles vitát váltott ki a 18. cikkely tárgyalása, amely a közlöny első részének magyar nyelvre való fordítását írja elő. A lapok többsége idézi Petre Turleat, Kovászna megyei Nemzeti Egységpárti képviselőjét, aki a román nyelv hivatalos nyelvi státusának megsértését látja a törvényben, alkotmányellenesnek nevezvén azt. Ioan Gavra azért ellenezte a cikkelyt, mivel a fordítás folyamata igen költséges lenne. A Cronica Romana Marcu Tudor véleményét idézi, aki úgy látja, a törvény elfogadásával az RMDSZ egy lépéssel "közelebb került az ország föderalizálához". A vita folyamán felmerült az a javaslat is, miszerint a többi, nem magyar kisebbségek nyelvére is fordítsák le a közlönyt. Varujan Pambuccian, a nemzeti kisebbségek (nem magyar) frakciójának vezetője elutasította a javaslatot, úgy vélekedve, hogy "a mi a nemzeti kisebbségeink ismerik a román nyelvet", "feltalálják magukat", "nincs szükség a fordításra" - írják a lapok. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 12./

1998. szeptember 18.

C. V. Tudor szenátor követelte az RMDSZ azonnali betiltását és vezetőinek száműzését. Ez így megy évek óta, de ezt a követelést nem teljesítették. Barabás István felidézte az elmúlt években született hasonló követeléseket, de hozzátette: ezekkel a követelésekkel a kutya sem törődött. A Romania Mare hetilap indulása után 1990-ben heteken át szalagcímekben követelte Tőkés László azonnali száműzését és az RMDSZ törvényen kívül helyezését. - A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ 1991. márc. 23-i nyilatkozatában azonnal hatállyal követelte az önálló magyar iskolák megszüntetését, márc. 15-e megünneplésének megtiltását. - Az RNEP 1994. dec. 19-i közleményében követelte a magyar lakosságnál rejlő fegyverek elkobzását, az RMDSZ parlamenti választottjaitól a hűségeskü letételét.- A Vatra Romaneasca 1995. jún. 1-jén követelte, hogy a parlament helyezze törvényen kívül az RMDSZ-t, szenátorait és képviselőit állítsa bíróság elé. - Az RNEP 1995 júniusi országos értekezleten követelte, hogy Iliescu elnök függessze fel az oktatási törvényt, mert túl sok jogot biztosít a magyaroknak. - A Vatra Romaneasca 1996 júliusi konferenciája követelte, hogy az RMDSZ-t ne nevezzék be pártként. - 1996. dec. 17-én, a választásokat követően Petre Turlea és Dumitru Balaet képviselők követelték, hogy az RMDSZ ne kapjon prefektusi posztokat. - 1997. nov. 19-én Valeriu Tabara, az RNEP új elnöke követelte az észak-erdélyi magyar megszállás következményeit tanulmányozó intézet felállítását. Ugyanaznap Cornel Brahas, neofasiszta Új Jobboldal Párt vezére követelte a Hargita és Kovászna megye felszámolását és a kétnyelvű feliratok megsemmisítését. /Barabás István: Falra hányt követelés. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 18./ Valóban nem tiltották be az RMDSZ-t, azonban ezeket a követeléseket pártvezetők hangoztatták, továbbá a román parlament szenátorai és képviselői.

1998. október 16.

Aurel Agache 1989 előtt Háromszék - különösen Kézdivásárhely - réme volt. Törvénytelen kivizsgálásokat indított, ezekből anyagi hasznot húzott. 1989. dec. 22-én a népharag áldozata lett. Hasonló esetek történtek Bukarestben, Nagyszebenben, Kudzsiron, de nem indítottak bűnvádi eljárást. Kézdivásárhelyen viszont az üggyel időnként előhozakodtak, ismertette a helyzetet Tamás Sándor képviselő. Adrian Casuneanu, Agache özvegyének ügyvédje, Nicolae Iorga ügyvéd, a Nagy Románia Párt Brassó megyei elnöke és Petre Turlea egységpárti képviselő igyekeztek az ügynek politikai színezetet adni. Kézdivásárhelyen nagy felháborodást keltett az ügy. Volt olyan ugyanis, akit Agache addig veretett, amíg leszakadt a mája, beszélik, hogy nőket erőszakolt meg, emberek tucatját nyomorította meg. Agachét mindezek ellenére post mortem hősnek nyilvánították és ezredesnek léptették elő. Az Agache meggyilkolásában vétkesnek kikiáltott hat ember közül egy időközbe autóbalesetben elhunyt, kettő - egyikük román nemzetiségű - ismeretlen helyen tartózkodik, egy súlyos baleset következtében ágyhoz kötött, a megmaradó két ember védekezhet majd szabadlábon az ügyben. Frunda György, aki a védőügyvéd szerepét vállalta el, kifejtette, hogy 1989. dec. 22-én Kézdivásárhelyen több milicista volt, de egyiknek sem esett bántódása, csak Agachénak. Frunda számára érthetetlen, hogy a demokratikus koalíció idején indított nyomozást a Kovászna Megyei Ügyészség és azt le is zárta. Az ügyész nem vette figyelembe a Nemzeti Megmentési Front 1990. jan. 4-én kiadott amnesztiarendeletét. Hiányos vádiratot terjesztett az ügyészség a bíróság elé. A vádló ügyvédei kérték az ügy áthelyezését, mondván, a helyi lakosság nyomást gyakorol a bíróságra, ezért a tárgyalást Bukarestbe helyezték át. A vádlottak nehezen találtak ügyvédeket, akik korábban hajlandók voltak erre, visszaléptek. Egyedül Fazekas F. Csilla - néhai dr. Fazekas Miklós RMDSZ-szenátor és alkotmánybíró lánya - tartott ki mellettük. Az ügyvédnőre nyomást gyakoroltak, de ő bátran kitartott. A sepsiszentgyörgyi magyar ügyvédek nem álltak ki a vádlottak mellett. /Béres Katalin: Kézdivásárhelyi milicista halála. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 16-22./

1998. október 21.

Okt. 21-én tárgyalta a képviselőházi oktatási szakbizottság a vallásoktatás szabályozását. A vitára meghívták a romániai történelmi egyházak vezetőit. A képviselők indulatos kitörésekkel elutasították azt, hogy oktatási intézmények egyházi iskolák legyenek és állami támogatásban részesüljenek. Petre Turlea képviselő kijelentette, hogy az államosított magyar egyházi iskolák mind a román államot illetik, a magyarság egyetlen ingatlanra sem támaszthat jogot. Nemcsak az ellenzékiek voltak elutasítóak, egyenesen a Demokrata Párt képviselője terjesztette be azt a módosító indítványt, hogy egyházi iskolák csak magániskolák lehetnek és ezt a bizottság megszavazta. Anghel Stanciu /Nagy Románia Párt/ bizottsági elnök keresztülvitte azt az indítványt, hogy a multikulturális egyetem oktatási nyelve román, a világnyelvek és a kisebbségek nyelve. Ezt a magyarellenes indítványt is megszavazták. /Béres Katalin: A Képviselőház Oktatási Bizottságában kisemmizték a templomot s az iskolát... = Brassói Lapok (Brassó), okt. 30./ Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek elmondta: az egyházak képviselőinek jelenlétére azért volt szükség, hogy ország-világ előtt elmondhassák, nem az egyházak háta mögött döntöttek. Bántó volt azt hallani, nyilatkozta az érsek, hogy a felekezeti iskola az egységes román állam megosztását jelentené. "Az ortodox román képviselők nem a katolikus, a református, az evangélikus iskola, hanem a kisebbségek nyelvén működő tanintézetek ellen szavaztak. /Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek exkluzív nyilatkozata. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 30./

1998. november 5.

Nov. 5-én Bukarestben a bíróság újabb tárgyalási napot tartott az Agache-ügyben. 1989. decemberében a népharag végzett Agache milicistával, özvegye pert indított. Akkor a többi helyi milicistának haja szála sem görbült, csak Agachénak, aki pisztollyal a kezében fordult a tüntetők ellen. Jellemző, hogy nyolc éven át az ügyészség nem is tudott előállítani tetteseket. - A tárgyaláson megjelent Petre Turlea képviselő, a hírhedt magyarellenes Har-Kov ügy egyik szószólója. A két vádlottat, Paizs Ottó és Reiner Antal kézdivásárhelyi lakosokat Frunda György és Fazekas Csilla védi. Fazekas Csilla elmondta, hogy az akkori tömegből önkényesen kiragadott két embert nem lehet elítélni. Frunda György elmondta, hogy ilyen hamis, célzatosan összeállított vádiratot még nem látott, emellett az ügyész nem tisztázta, hogy a harmadik vádlott, Konrád János mit cselekedett. A két védőügyvéd újabb tanúk beidézését kérte, köztük van Agache egykori főnöke, aki hajlandó ismertetni Agache viselt dolgait. /Béres Katalin: Az Agache ügy a fővárosi bíróságon. = Brassói Lapok (Brassó), nov. 13./Előzmény: Brassói Lapok (Brassó), okt. 16.

1999. január 22.

Az Agache-per jan. 18-i tárgyalásán megjelent Paizs Ottó vádlott, nem tudott eljönni Héjja Dezső, a másik vádlott, mert ágyhoz kötött súlyos beteg. Filip Orbán Daniela és Konrád János vádlottak tartózkodási helye ismeretlen. A vádlottak védője Fazakas Forró Csilla. - A tárgyaláson megjelent Petre Turlea képviselő, a hírhedt magyarellenes Har-Kov ügy egyik szószólója. A mostani tárgyaláson Paizs Ottót hallgatták ki, aki elmondta, hogy azon a napon maximum tíz percre hagyta el munkahelyét, el a borbélyüzletet. Paizs Ottó elmondta: maga az ügyész is gondban volt vele, hogy felmentse vagy ne. A tanúk elmondták, hogy Paizs Dezső nem is ment a verekedés közelébe. A felperes tanúi az áldozat testvérei voltak, akik arról szóltak, hogy milyen sokba került a temetés /később kiderült, hogy belügyminisztériumi temetést rendeztek/. Az özvegy egymilliárdos kártérítést követelt, továbbá a temetési költségeket. Fazekas Forró Csilla védőbeszédében kitért arra, hogy 1989 decemberében máshol is sor került hasonló cselekményekre, de csak Hargita és Kovászna megyében ítélkeznek a - vélt - elkövetők felett. /Béres Katalin: Az Agache-per. Eskü - Biblia nélkül. = Brassói Lapok (Brassó), jan. 22-28./ Előzmény: 1989. decemberében a népharag végzett Agache milicistával Kézdivásárhelyen, özvegye pert indított. Jellemző, hogy nyolc éven át az ügyészség nem is tudott előállítani tetteseket. /Béres Katalin: Az Agache ügy a fővárosi bíróságon. = Brassói Lapok (Brassó), 1998. nov. 13./

1999. február 26.

Az Agache-perben Fazakas Forró Csilla védőügyvéd benyújtotta a fellebbezést az ítélet ellen. Az egyik elítélt, Paizs Ottó idegösszeroppanást kapott, az öngyilkosság határán állt, kórházba kellett vinni, a másik, Héjja Dezső gyakorlatilag mozgásképtelen volt eddig is, kórházba kellett szállítani. Az ítélet elrendelte az elítéltek három napon belüli letartóztatását. Febr. 23-án Paizs Ottó felesége, Paizs Margit és fia, Paizs Ferenc, továbbá Boldizsár Béla kézdivásárhelyi lakossal együtt bejelentették, hogy az igazságtalan ítélet elleni tiltakozásul éhségsztrájkba kezdenek. Tiltakozó nyilatkozatot adott ki Tamás Sándor képviselő, az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének elnöke. Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke győzelemként fogadta az ítéletet, hasonlóan Petre Turlea képviselő. Elmondták, hogy pártjuk adott pénzt Agache özvegyének a perköltségekre. /Béres Katalin: Az Agache-per újabb fejleményei. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 26./ Kézdivásárhelyen Tamás Sándor képviselő kezdeményezésére aláírásgyűjtés indult az Agache-perben vádlottak támogatására. Egyelőre függőben marad a letartóztatási parancs, ezért a négy kézdivásárhelyi febr. 26-án felfüggesztette az elítéltek védelmében indított éhségsztrájkját. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./

1999. június 10.

Jún. 10-én a képviselőház 244 szavazattal 13 ellenében elfogadta a Szekuritáté-dossziék hozzáférhetőségéről szóló törvénytervezetet. Ellene 11 nagy-romániás képviselő, Dumitru Buzatu RTDP-s képviselő és Petre Turlea RNEP-s képviselő voksolt. Constantin Ticu Dumitrescu szenátor, a törvénytervezet kezdeményezője a plénum előtt csalódottságának és elégedetlenségének adott hangot a törvénytervezet jelenlegi formáját illetően. A szenátor elégedetlenségét fejezte ki amiatt is, hogy a civil társadalomra vonatkozó előírásokat kiiktatták a törvénytervezetből. Ticu Dumitrescu kijelentette: "a titkok mániájából tíz év után sem gyógyultunk ki". A szenátor ugyanakkor Costin Georgescut, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójának beszédét bírálta, amely 9-én hangzott el a képviselőházban. Georgescu ugyanis "a felelőtlen személyektől" kísérelte megvédeni Romániát. /Nem gyógyultunk ki a titkok mániájából Elfogadták a Szekuritáté-dossziék hozzáférhetőségéről szóló törvénytervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

2000. május 4.

Petre Turlea képviselőt, az emberi jogi, vallási és kisebbségi parlamenti bizottság tagját meghívták Csíkszeredára, az Európa napra, egy szemináriumra. Turlea válaszlevelében közölte, a szemináriumon nem tud részt venni, mivel: "Látom, a résztvevők közt az RMDSZ parlamenti képviselői és szenátorai is szerepelnek. Köztudott, hogy ők sohasem ismerték el az egységes román nemzetállamot, szétrombolásáért harcolnak, Nyugaton heves propagandát folytatnak ellene, és megbecstelenítik jelképeit. Egyetlen román hazafi sem ülhet le egy asztalhoz, nem tárgyalhat nyugodtan ilyen sovén szélsőségesekkel. Megdöbbentem, hogy a meghívót Albert Álmos polgármester úr is aláírta, az, aki konokan visszautasítja, hogy a román állam kötelező jelképeit viselje, aki állandóan elnyomja a sepsiszentgyörgyi románokat. A szeminárium témájára egyszerű a válasz: mindaddig, amíg Hargita és Kovászna megyét szélsőségesen sovén magyarok fogják vezetni, itt az európaiság csak álom, nem pedig valóság." A válaszlevél önmagáért beszél. /(Váry): Európa napja. Turlea nem jön a "sovén" magyarokhoz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./

2000. május 10.

A Hargita és Kovászna megyében kisebbségben lévő román nemzetiségűek parlamenti képviseletének biztosítását szolgáló törvénytervezetet terjesztett be Petre Turlea, a Román Nemzeti Egységpárt Kovászna megyei képviselője. A képviselő szerint erre a módosításra azért van szükség, mert a jelenlegi választási törvény alapján aligha kerülhet be a két megyéből román nemzetiségű az ország parlamentjébe. Kovászna megyében 233 256 lakosból 54 586 a román nemzetiségű, Hargita megyében pedig a 347 637 lakosból csak 48 669 a román. Az érvényben lévő román választási törvény minden megyét egy választási kerületnek tekint, és a lakosság száma alapján állapítják meg, hogy egy-egy megye hány képviselőt, illetve szenátort küldhet a törvényhozásba. Ezért Hargita megyének 5, Kovásznának pedig 4 képviselője és mindkét megyének 2-2 szenátora van. Az 1996-os választások eredményeként a két megyéből egyetlen román nemzetiségű került a törvényhozásba: Petre Turlea, aki az RNEP más választási kerületekből származó maradék szavazataival lett Kovászna megyei képviselő. Turlea azt a módosítást terjesztette elő, hogy a két megye esetében, függetlenül a megszerzett szavazatok számától, legalább egy román nemzetiségű képviselő legyen. /Méltatlankodnak a székelyföldi románok. Módosítsák javukra a választási törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

2000. május 26.

Frunda György, az Agache-perben igazságtalanul elítélt kézdivásárhelyi polgárok védőügyvédje közölte, hogy a fellebbezési tárgyalásra május 30-án kerül sor. Közben Petre Turlea képviselő kijelentette, miszerint vidéki lapban napvilágot látott egy olyan közlemény, hogy a felperes ügyvédjei kérik a fellebbezés elutasítását, semmisnek nyilvánítását, tehát előfordulhat, hogy a tárgyalást elhalasztják. Ami - mint egy jogász-képviselő értelmezte - azt jelentené, hogy kezdődik elölről az egész bírósági ügymenet. Tamás Sándor képviselő elmondotta, hogy a helyi román lapban valóban megjelent a hír, miszerint a felperes ügyvédjeinek szándékában áll egy ilyen kérelmet benyújtani. Frunda György a főügyésztől tudakolta meg, hogy érkezett-e erre kérelem a Legfelső Bírósághoz. A válasz az volt: nem. Így érvényben marad - mondotta Frunda - a május 30-i tárgyalási terminus. Tamás Sándor kézdivásárhelyi képviselő elmondta, hogy Bécsben a FUEV legutolsó ülésén Komlóssy József, a szervezet alelnöke ismertette az Agache-pert, és tiltakozását fejezte ki a történtek miatt. /Az Agache-ügy újabb fejleményei. = Brassói Lapok (Brassó), máj. 26./

2000. június 14.

Petre Turlea parlamenti képviselő Kolozsváron terjesztett szórólapokkal biztatta a város román lakosait: szavazzanak Georghe Funarra. Turlea szerint Erdély központját románellenes erők készülnek bevenni, amelyet Budapestről irányított "szennyes" pénzekkel támogatnak. Turlea a Krónika lapnak úgy nyilatkozott, hogy mélységesen elítéli azokat a "banditákat", akik összeszövetkeznek a szuverén Románia ellen. Az RMDSZ számtalanszor tanújelét adta annak, hogy a határok megváltoztatására törekszik. /Magyarveszély fenyeget? = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

2000. szeptember 13.

A bukaresti Legfelsőbb Bíróság december 5-ére halasztotta az Agache-ügy vádlottjainak tárgyalását - tájékoztatott Frunda György, a kézdivásárhelyi vádlottak ügyvédje. A védelem az 1989 decemberében meglincselt kézdivásárhelyi milicista meggyilkolásával vádolt Paizs Ottó és Héjja Dezső egészségügyi állapotára hivatkozva kért halasztást. A szept. 12-i tárgyaláson ismét jelen volt az Agache család meghívottjaként Petre Turlea képviselő. Tavaly február 15-én alapfokon elítélték a kézdivásárhelyieket, a november 18-i középfokú ítélet pedig a következőképpen hangzott: Filip Orbán Daniella Kamilla hét év börtönbüntetést, Paizs Ottó és Héjja Dezső négy-négy évet, Reiner Anton három évet és az eredetileg felmentett ifj. Konrád János szintén három évet kap. /Kedvező döntés az Agache-perben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./

2001. augusztus 31.

Az erdélyi magyar közvélemény megdöbbenéssel fogadta a hírt, hogy az Agache-perben nehéz börtönévekre ítélt, súlyosan beteg Héjja Dezsőt letartóztatták, majd a csíkszeredai börtönbe szállították. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke felhívásában azt kérte, hogy gyakoroljanak nyomást a hatóságokra az ártatlanul börtönbe vetett Héjja Dezső szabadlábra helyezéséért, e kérdés legyen szakítópróba az RMDSZ számára a kormánypárttal való együttműködés tekintetében. Frunda György szenátor, Héjja védőügyvédje kifejtette: Héjja Dezső nem menekült el, mert ártatlannak vallotta magát, másrészt igen rossz az egészségi állapota. Annyira rossz, hogy nem tudja saját magát ellátni, tehát ápolásra, segítségre szorul. Frunda a letartóztatási döntést megtámadta a bíróságon, és kérte a büntetés végrehajtásának elhalasztását mindaddig, amíg a Héjja Dezső egészségi állapota megengedi azt, hogy letöltse a kirótt büntetést. Ezzel párhuzamosan Frunda megírta a kegyelmi kérvényt, továbbá készíti azt a beadványt, amelyet legkésőbb szept. 10-ig elküld Strasbourgba az Európai Emberjogi Bírósághoz. Frunda arról is tájékoztatott, miért volt a késlekedés, hiszen az ítéletet öt hónapja kimondták: a Legfelsőbb Bíróságnak négy hónap kellett ahhoz, hogy az ítéletet megfogalmazza. Valószínűleg meg akarták akadályozni, hogy Frunda azonnal az emberjogi bírósághoz forduljon. Frunda támadta Tőkés Lászlót, mondván, tíz éve folyik a per, de eddig Tőkés László egyetlen egyszer sem érdeklődött arról, hogy mi a helyzet ezekkel az emberekkel. Miközben Agache családja mellett ott állt Petre Turlea egységpárti, majd nagyromániás képviselő, addig ő Cseresznyés Pál, majd a kézdivásárhelyiek védelmében egyedül volt. Egyetlen alkalommal jött el a tárgyalásra Tamás Sándor képviselő. Ezzel szemben végig kiállt mellette a romániai magyar sajtó jó része, újságírók, közülük Béres Katalin és Szász Attila. Frunda nem tudja elfogadni, hogy amikor emberek sorsáról, szabadságáról van szó, akkor valaki az ügyet politikai eszközként, népszerűség-növelő eszközül felhasználja anélkül, hogy addig egyetlen egy lépést is tett volna érdekükben. Frunda nem hiszi, hogy Tőkés Lászlónak valamilyen alapja is lenne ahhoz, hogy megkérdőjelezze munkája minőségét. - Szeptember 20-án lesz a következő tárgyalás. Azért, hogy most védence börtönben van, erkölcsileg felelősök azok a kézdivásárhelyi orvosok, akik aláírták azt az orvosi jelentést, melynek alapján az ottani igazságügyi szervek leszögezhették: Héjja Dezső bírja a börtönviszonyokat, ami egyébként nem felel meg a valóságnak. Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője kérdése tendenciózus: "milyen hatása volt, lehet a politikai nyomásgyakorlásnak, ami a püspök úr felhívásából kisugárzik?" Frunda azt felelte, hogy "az ilyen típusú nyomásgyakorlásnak csakis negatív hatása lehet." /Gyarmath János: Már megírtuk a kegyelmi kérést... Interjú Frunda Györgyszenátorral, az Agache-perben vádoltak védőügyvédjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

2005. március 12.

Bem tábornok és Petőfi „kapitány” saját kezűleg is gyilkolták az erdélyi románokat, ez derül ki a Nagy-Románia Párt Tricolorul című napilapjának február 26–27-i számaiban Petre Turlea Petőfi Sándor – hős vagy hóhér? – című írásából. Turlea azt írta, hogy Petőfi gyilkos, elvetemült soviniszta, aki részt vett az öldöklésben, továbbá verseiben buzdította is a magyarokat, hogy kövessék példáját. Állításaira egyetlen forrást sem idézett Petre Turlea, aki szereti a neve előtt feltüntetni a „prof. univ. dr.” titulust. Felsorolt mintegy harminc erdélyi falut, ahol Bem és Petőfi 1849 nyarán olyan sok románt ölt meg, hogy ha összeadjuk a számokat, kiderül, hogy annyian összesen nem éltek e tájakon. Ha a térképen keressük a helységeket, olyan kacskaringós útvonal jön ki, amelyet bejárni a honvédseregnek egy évre lett volna szüksége. Dr. Turlea a forradalom után a ploiesti-i marxista tanszékről egyenesen a Román Nemzeti Egységpárt és a Vatra Romaneasca soraiban kötött ki. Kovászna megye parlamenti képviselője lett, de felvállalta a hargitai románság érdekeit is. Ilyen minőségben 1998. december 29-én a képviselőház plénumában hevesen tiltakozott a baláni bánya bezárása ellen. Azzal érvelt, hogy a város 10 ezer lakosából 7000 román, az RMDSZ őket akarja elűzni a megyéből azáltal, hogy kenyérkereset nélkül hagyja. Turlea azóta kibukott a parlamentből, de újságcikkeiben folytatja a soviniszta uszítást. Felemelte szavát a Petőfi-emlékművek ellen is. /Barabás István: Feltámadó kísértet. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 12./

2005. december 10.

Ilie Sandru maroshévízi tanár fejébe vette, hogy megvédi Romániát. Legújabb könyvében a magyar irredentizmus mumusát szajkózza. Újságcikkeit kötetbe gyűjtve megjelentette Sepsiszentgyörgyön, a hangzatos elnevezésű Eurocarpatica Kiadónál. A könyv címe: O stafie bantuie prin Ardeal, vagyis kísértet járja be Erdélyt. Könyvében a hungarizmus a kísértet. A cikkgyűjteményben egyetlen olyan eredeti gondolat nincs, amit előtte ne írtak volna meg a román szélsőséges sovén-nacionalizmus hangadói, mint Corneliu Vadim Tudor, Adrian Paunescu, Raoul Sorban, Petre Turlea, Gheorghe Funar. Többek között megkérdezte, hogy olyan pesti irredenták, mint Dávid Ibolya, mi jogon járnak-kelnek románföldön, és hasonló nagy „leleplezések” vannak a könyvben. Adrian Paunescu Flacara című hetilapjában elsőnek közölt recenziót erről a könyvről, szerzője Mircea Dogaru, hírhedt soviniszta történész. Értékelésében említést tesz az erdélyi román földön évszázadok óta idegenekként megtűrt ázsiai jövevényekről. A Flacara cikke szerint Ilie Sandru könyve az erdélyi románok jajkiáltása a magyar irredentizmus fojtogató szorításában. Az Adevarul Harghitei november 2-i számában Vasile Gotea lelkendező cikkében mindazokat, akik a művet dicsérték, tekintélyes tudósoknak állítja be, így emelkedik ki a névtelenségből Ioan Lacatusu, Dimitrie Poptamas, T. Valahul, Stefan Voda és Pompiliu Manea. Kolozsvárott az Orvosi Elektronikai Felszerelések nevű cég rendezett találkozót a szerzővel. Az Observatorul de Cluj azt írta, hogy Ilie Sandru állást foglal a székely eurorégió, az ország megcsonkításának kísérlete ellen, bátran leleplezte Tőkés Lászlót, Katona Ádámot, Sántha Pál Vilmost, Takács Csabát és más, hasonló irredentákat. /Barabás István: Marosmenti Jeremiás. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./

2006. február 9.

A Román Tudományos Akadémia február 6-án megünnepelte Gabriel Tepelea születésének 90. évfordulóját. A román lapok azonosan írtak életútjáról. Gabriel Tepelea tizenhét évesen lépett be a Nemzeti Parasztpártba, ahol csakhamar Iuliu Maniu elnök közeli munkatársa lett. “A kommunista diktatúra kezdetén, politikai tevékenysége miatt nehézbörtönre és vagyona elkobzására ítélték.” Innen az életrajzírók 1990-be vezérlik az olvasót, amikor Gabriel Tepelea akadémikus, számos egyetem díszdoktora, könyvtárnyi filológiai értekezés szerzője, parasztpárti parlamenti képviselő lett. A Maniu-bandák 1944 őszén Észak-Erdélyben mintegy 1500 magyart mészároltak le. A háromszéki Szárazajtáról, ahol fejszével fejezték le áldozataikat, Benkő Levente részletes dokumentumriportot közölt /Szárazajta, Kaláka Könyvek, Sepsiszentgyörgy, 1995/, de annak idején a román sajtó is írt erről: a Scanteia 1944. októberi lapszámaiban (a bandák bukaresti pere), valamint Mihai Fatu Sfarsit fara glorie (Dicstelen vég) című, a Parasztpárt történetéről szóló könyvében (Bukarest, 1972.). Úgyszintén könyvet írt Petre Turlea, a PUNR volt parlamenti képviselője, Vatra-ideológus, jelenleg a Nagy-Románia Párt házi történésze is. Ebben – Monumente non grata cím alatt (Bukarest, 1996.) – igyekezett tisztára mosni a Maniu-bandákat, mondván, hogy ezek a hazafias zászlóaljak valójában a rendet állították helyre Erdélyben. Bemutatta vezérüket, Gavrila Olteanut, aki a korabeli vádiratokban mint szadista pribék szerepelt. A vérszomjas különítményeket egy bukaresti agytröszt irányította. Ma is élő tagjainak nevét Petre Turlea gondosan elhallgatta. Azonban könyvének 26. lapján elszólta magát: a magyar vérre szomjas haditanács alelnöke Gabriel Tepelea volt. Mihai Pelin levéltári kutatásai alapján készült munkájában (Cartea alba a Securitatii) szintén fel-felbukkan Gabriel Tepelea neve. Gavrila Olteanu “parancsnok” 1946-ban öngyilkos lett a börtönben, Telepelát pedig most ünnepelte a Román Tudományos Akadémia. /Barabás István: Foltos történelmi dicsfény. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

2006. február 20.

A bukaresti Ziua napilap Sorin Rosca Stanescu irányítása alatt magyarellenes kampányba kezdett. Február 15-én az Erdélyben évekkel ezelőtt felállított Wass Albert-emlékműveket tüntette ki figyelmével. Nehezményezte, hogy amíg Ion Antonescu marsallnak tilos szobrot emelni, ez nem vonatkozik Wass Albertre is, noha 1946-ban mint háborús bűnöst halálra ítélték. A lap szerint Frunda György RMDSZ-szenátor 2002-ben kezdeményezte az író rehabilitálását. Február 18-án a Ziua hasábjain Göncz Árpád, és Orbán Viktor mellett tűnt fel Frunda György és az RMDSZ réme. Az öles cím önmagáért beszél: Budapest nem mond le Nagy-Magyarország álmáról: a Kárpát-medence magyar hegemóniájának visszaszerzését tervezi. Az olvasó megtudhatja, milyen messzire nyúlnak a gyökerek: 1992. június 13-án Horvát Attila diplomata Ulmban felvázolta Magyarország politikai stratégiáját, utalva arra, hogy Trianon területrablást szentesített. Mindaz, amit a diplomata akkor elmondott, ma is érvényes Magyarország külpolitikájára, csak ezzel magyarázható az RMDSZ-nek az utóbbi időben tanúsított, rendkívüli agresszivitása. Nagy-Magyarország visszaállításának stratégiájába illeszkedik két közismert politikus megnyilatkozása is. Göncz Árpád volt államelnök kijelentette (a Ziua természetesen nem jelzi, mikor, hol, kinek): „A magyar nemzet ragaszkodik jogához, hogy Erdély az övé legyen, ezért bármely pillanatban készen áll, hogy akár fegyvert is ragadjon”. Orbán Viktor volt kormányfő 1999. június 18-án utasította Kövér Lászlót, a titkosszolgálatok főnökét, hogy indítsa be a Duna fedőnevű akciót azzal a céllal, hogy az Egyesült Államok mintájára megalakuljon a Dél-keleti Magyar Régió, vagyis az új Nagy-Magyarország, benne Erdéllyel, majd Kárpátalja és a Felvidék bekebelezésével, de a román kémelhárítás idejében értesült a tervről, és sikerült ellenlépéseket tennie. Ugyanebben a lapszámban a Ziua betekintést nyújtott a magyar sovinizmus előzményeibe. Hivatkozott Petőfi Sándor 1848-as verseire és Dücső Csabára, aki Erdély minden románjának kiirtására buzdított. A történelemhamisításokat leleplezték olyan kiváló román hazafiak, mint Raoul Sorban és Petre Turlea. – Evenimentul Zilei című lap, február 16.: Sorin Rosca Stanescut a főügyészség vád alá helyezte a Rompetrol-ügyben. Miután az ügyészek beidézték kihallgatásra, a nyomozati anyag alapján közölték vele a vádat: szövetkezés szervezett bűnözői csoporttal. Erdélyi Riport /Nagyvárad/, február 16.: A kérdésre, hogy miben látja okát a személye ellen indított támadásoknak, Frunda György szenátor többek között így válaszolt: „El akarták terelni az emberek figyelmét a látványos korrupcióellenes harc sajtóvisszhangjáról. Nem véletlen, hogy ellenem a Ziua napilapban indult meg a támadás, abban az újságban, amelynek igazgatóját, Sorin Rosca Stanescut másnapra idézték be a korrupcióellenes igazgatóságra, pénzmosás és megvesztegetés vádjával.” /Barabás István: Magyar rémek Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

2008. április 29.

A Romania Mare szélsőséges sovén-nacionalista hetilap, a hasonszőrű Nagy-Románia Párt szócsöve április 18-án öles címben hirdette: A Har-Kov jelentés plágium. Petre Turlea, a cikk szerzője a Vatra Romaneasca alapító agitátora volt. Ilyen minőségében 1996-ban Kovászna megye parlamenti képviselője lett, célja volt, hogy megakadályozza a székelyföldi románság elmagyarosítását. Könyvet jelentetett meg a Maniu-bandák tisztára mosása szándékával oly módon, hogy szárazajtai, csíkszentdomokosi, egeresi vérengzéseiket indokolt hazafias akcióknak tüntette fel. Turlea később a Romania Mare házi történésze lett. Mostani cikkében azt fájlalta, hogy bizonyos Dragos Zamfirescu szóról szóra lemásolta a parlament 1991. évi Har-Kov jelentését, és ezt 2002-ben saját műveként kiadta az Egyesült Államokban. Az egész könyv egyszerűen plágium, csak a cím Zamfirescu saját alkotása: Transylvania, Romanians Hunted Down in their County Harghita, Covasna, Tg. Mures, megjelent a floridai Romanian Historical Studies sorozatában. Már a címből is kiderül, hogy a jelzett megyékben és Marosvásárhelyen vadásznak a románokra, ami egyet jelent elűzésükkel. 1995-ben az akkori román kormány a Har-Kov jelentést az adófizetők pénzéből angol, francia és német nyelven ötezer példányban terjesztette világszerte, mégpedig a román nagykövetségeken keresztül. 1991-ben a Har-Kov jelentést képviselőként Petre Turlea fogalmazta meg. A jelentést az RMDSZ parlamenti képviselete nem írta alá, így fejezte ki tiltakozását az égbekiáltó hamisítások ellen. Az RMDSZ-es képviselők cáfolatai nem kerültek be a parlamenti jelentésbe. /Barabás István: Amerikai Har-Kov. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./


lapozás: 1-30 | 31-56




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998