udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 230 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 211-230
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Puskás Bálint Zoltán

1998. január 19.

Jan. 19-én Puskás Bálint, az RMDSZ háromszéki szenátora és Tamás Sándor, az RMDSZ parlamenti képviselője Kézdivásárhelyen találkozott a Kézdi-Orbai széki református és római katolikus egyház képviselőivel. A két egyház főesperesei által vezetett érdeklődő papság a hatályban lévő földtörvény-módosítás alkalmazása során felmerült gondok orvoslása mellett a templomok és más egyházi ingatlanok tatarozásához szükséges pénzeszközök előteremtésében kérték a szenátor és a képviselő hathatós segítségét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 20. - 1191. sz./

1998. február 11.

Az RMDSZ szenátusi csoportjának febr. 11-i ülésén megtörtént a tisztújítás. A frakció elnökévé a tavaszi ülésszak idejére ismét Verestóy Attila Hargita megyei szenátort választották az RMDSZ szenátorai. Az alelnöki tisztséget Szabó Károly Szatmár megyei szenátor tölti be, míg a frakciótitkári funkcióra újraválasztották Puskás Bálint Kovászna megyei szenátort. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 11. - 1205. sz./

1998. február 17.

Febr. 17-én, Markó Béla szövetségi elnök megbeszélést folytatott a román közszolgálati televízió bukaresti és kolozsvári magyar szerkesztőségeinek képviselőivel: Boros Zoltánnal, Simonffy Katalinnal és Csép Sándorral. A megbeszélésen, amelyen a hazai magyar közszolgálati televíziós adások gondjairól - kiemelten az adásidő lerövidítéséről és felaprózásáról, illetve kedvezőtlen időpontban történő sugárzásáról - folyt tanácskozás, az RMDSZ részéről részt vettek Márton Árpád képviselőházi frakcióalelnök és dr. Kakassy Sándor, a képviselőház kulturális és médiabizottságának tagjai, Szabó Károly és Puskás Bálint a szenátusi frakció alelnöke, illetve titkára, valamint Kelemen Hunor, a Művelődési Minisztérium államtitkára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 19. - 1211. sz./

1998. március 14.

Márc. 14-én a magyar szabadságharc 150. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezések keretében Sepsiillyefalván felavatták Jókai Mór szobrát. Az avatóünnepségen részt vett és beszédet mondott Markó Béla szövetségi elnök. Jelen voltak Birtalan Ákos turisztikai miniszter, Kovászna megyei képviselő, Puskás Bálint Zoltán és Kozsokár Gábor szenátorok, Orbán Árpád, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, a RMDSZ több helyi vezetője és önkormányzati tisztségviselője.

1998. március 27.

Márc. 27-én Puskás Bálint szenátor és Tamás Sándor képviselő Nagybaconban találkoztak Demeter Józseffel, a község polgármesterével, akivel a település aktuális gondjairól tartottak megbeszélést, majd délután Szárazajtán, az iskola épületében falugyűlésen vettek részt. Itt nagyszámú érdeklődő jelenlétében a földtörvény, a haszonbérleti törvény, valamint a föld adásvételét szabályozó rendelkezések témakörében folyt eszmecsere, amelynek során a törvények ismertetése mellett a szárazajtaiak sajátos gondjairól, a termőföldek tagosításáról, a vadkárokról, a telefonhiányról és a járhatatlan utakról is szó esett. Terítékre került a községből nemrég elköltözött körorvos és az egészségügyi középkáder hiánya is. Megállapítást nyert, hogy a felvetett kérdésekre jórészt helyi szinten lehet és kell megoldást találni. A tagosítást például a falu többségének akaratával látják megoldhatónak, hiszen a közel tízezer parcellát enélkül lehetetlen rendesen megművelni. A részvevők elmondták, évek óta ez az első eset, hogy parlamenti képviselők látogattak el a faluba. Ugyanaznap este Puskás Bálint és Tamás Sándor Középajtán is részt vettek falutalálkozón, ahol szintén a földtörvény gyakorlati alkalmazásának kérdéseire keresték a helybeliekkel közösen a választ. Elhangzott, hogy a környék földproblémáinak zöme megoldódna, ha a nagyajtai állami gazdaságot mihamarabb felszámolnák és a gazdaság által használt földterület visszakerülne a jogos tulajdonosokhoz. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 31., 1238. sz./

1998. április 17.

Puskás Bálint Kovászna megyei szenátor és Tamás Sándor képviselő ápr. 16-án Kézdivásárhelyen a helyi vállalkozókkal, ipari intézmények vezetőivel találkozott. A megbeszélés témája a felső-háromszéki privatizáció üteme volt, szóba kerültek a magánosítás buktatói és eredményei is. Ápr. 17-én Puskás Bálint szenátor és Tamás Sándor képviselő, valamint Molnár Endre, a Kézdiszéki Területi Szervezet ügyvezető elnöke Csernáton község polgármesterével és a hivatal munkatársaival, községi tanácsosokkal, pedagógusokkal, a helyi RMDSZ tisztségviselőivel, a község papjaival és plébánosaival, valamint más érdeklődőkkel találkozott. A tájékoztatást is célzó megbeszélés elsősorban az új kormányprogramról és annak várható következményeiről folyt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 22., 1250. sz./

1998. május 13.

Máj. 13-án a parlamentben megkezdődött az 1998. évi költségvetés tervezetének vitája. A két ház együttes ülésén az általános vita során az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakcióinak nevében Puskás Bálint Kovászna megyei szenátor és Mátis Jenő Kolozs megyei képviselő szólalt fel, és fejtette ki szövetségünk álláspontját a rendkívül megkésett költségvetés ügyében. Felszólalásában Mátis Jenő képviselő kifejtette, hogy az elhúzódott politikai válság és az annak folyományaként megalakított új kormány beiktatása miatt a vitára bocsátott tervezet tulajdonképpen két kormányprogram keveréke, amelyet még a nyár folyamán, augusztusban módosítani kell majd, hogy belefoglaltassanak az új kormányprogram határidős célkitűzései és a kormány rövidtávú programjának tételei is. Miután elégedetten állapította meg, hogy a törvénytervezet tartalmazza az RMDSZ programjának egyes tételeit is, Mátis Jenő pozitívan értékelte a közvetlen adó csökkentésére vonatkozó előírásokat, valamint az exportnak az importtal szembeni fokozottabb mérvű növelését. Az RMDSZ-képviselő szólt a költségvetési tervezet hiányosságairól is, és tételesen felsorolta az RMDSZ-program néhány lényeges célkitűzését, amelyekre sürgősen választ kell adni, továbbá azokat a törvényeket, amelyeket minél hamarabb el kell fogadni a reform érdekében. Végezetül Mátis Jenő elmarasztalóan szólt a költségvetés megkésett voltáról, és az RMDSZ parlamenti csoportja nevében határozott felhívást intézett a kormányhoz, a pénzügyminisztériumhoz, a két ház Állandó Bizottságaihoz, hogy egyszer s mindenkorra vessenek véget a késedelmeskedésnek a költségvetések kidolgozásában és elfogadásában, s az 1999. évi költségvetési törvényt még ez év végéig, azaz december 31-ig fogadják el, akár úgy is, hogy a Parlament munkaszüneti napokon is dolgozzon. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 13., 1262. sz./

1998. május 14.

Radu Vasile miniszterelnök úgy látja, az 1998 nem lesz könnyebb a lakosság számára mint az előző év; az új kormány ugyanis egy olyan megszorító gazdaságpolitikát folytat, amely az idei évben egy mintegy 45%-os inflációval, és egy 3.6%-os költségvetési hiánnyal számol. Beszédében Radu Vasile még rámutatott: a költségvetési tervezet számos olyan intézkedést tartalmaz, amely egy "határozott, és koherens" kormányzást igényel: a tervek szerint egyes állami intézmények alkalmazottainak számát 10%-al, a tisztségben maradók fizetését pedig hasonlóképpen 10%-al csökkentik. Az idei év legfőbb célkitűzéseként továbbá a kormányfő a veszteséges iparágak - a bányászat, a kohászat, az energetikai ágazat - átszervezését jelölte meg, kihangsúlyozva, hogy a ROMGAZ, illetve a RENEL Állami Autonóm Társaságok átszervezése halaszthatatlan feladat. A költségvetés "érzékeny pontjaira" utalva a lapok szerint a miniszterelnök kifejezte, hogy igen bizonytalan a privatizációs bevételek ez évi mértéke, de ugyanide sorolta az étkezési jegyekről szóló törvénytervezetet, valamint az egészségügyi dolgozók 35%-os béremelését is, amelyek életbelépése megítélésében egy jelentős inflációs hatást eredményezne. Beszédében Radu Vasile élesen bírálta a román adórendszert is; véleménye szerint ennek "rugalmatlansága és bizonytalansága" az adócsalásokat bátorította, kijelentve, hogy az elkövetkezendőkben jelentős változások várhatók a román adó politikában. Az RMDSZ részéről Puskás Bálint szenátor, valamint Mátis Jenő képviselő kért szót, annak az RMDSZ-álláspontnak adva hangot, hogy a megvitatásra váró dokumentum csupán egy átmeneti költségvetés, majd kihangsúlyozták: annak ellenére, hogy a késés politikai okai közismertek, az RMDSZ nem tudja elfogadni, hogy egy változatlan költségvetés és egy megváltozott kormányprogram egyeztetése sokáig elhúzódjon. Az RMDSZ határozottan kéri, hogy még a nyár folyamán megtörténjen a költségvetési kiigazítás. Az RMDSZ képviselői ugyanakkor határozottan kiálltak más olyan fontos törvények elfogadása érdekében, amelyek nélkül nem képzelhető el a költségvetési-politika reformja. Ilyen a helyi közigazgatási törvénytervezet, az állami és magántulajdon kezeléséről szóló törvénycsomag, a személyi jövedelemadó bevezetéséről szóló törvénytervezet, illetve a régiók fejlesztéséről szóló törvénytervezet elfogadása. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

1998. június 16.

Az RMDSZ vezetősége a szövetség bukaresti székházában tartotta június 16-án sajtóértekezletét. Markó Béla szövetségi elnök mellett jelen volt Varga Attila, a képviselőházi frakció elnöke, Szabó Károly, a szenátusi frakció alelnöke, Puskás Bálint szenátor, Vajda Ferenc képviselőházi frakcióalelnök, valamint dr. Kötő József oktatásügyi államtitkár, ügyvezető alelnök. Rövid bevezetőjében Markó Béla az RMDSZ fő prioritásának nevezte a tanügyi kérdést, ezen belül az önálló magyar nyelvű egyetem létrehozásának kérdését. Az RMDSZ ezzel kapcsolatban elengedhetetlennek tartotta a csúcsszintű tárgyalásokat, lévén hogy a koalíciós megállapodásokat különféle utólagos értelmezések követik, sőt belülről, a koalíciós pártok politikusainak részéről elhangzanak a megállapodásokat kétségbe vonó, visszautasító vélekedések. Markó Béla kifejtette, az RMDSZ elérkezettnek látja a pillanatot arra, hogy szorgalmazza: a koalíció valljon színt végérvényesen, óhajtja-e megvalósítani a kisebbségi kérdésben saját maga által elfogadott kormányprogramot, vagy sem. Amennyiben pedig nem, akkor az RMDSZ kénytelen lesz mérlegelni a koalícióban való további részvételt, illetve együttműködést. Az ezzel kapcsolatos döntés nem a szövetségi elnök, hanem az RMDSZ kollektív döntéshozó testületének, az SZKT-nak a hatáskörébe tartozik - szögezte le Markó Béla, kérdésre válaszolva, és nyomatékosan hozzátette, hogy az RMDSZ nem zsarolja koalíciós partnereit, hanem igenis politikai nyomást fejt ki partnereire, hogy a közös kormányprogramot, a koalíciós egyezséget tartsák be. Ezt a politikai nyomást az RMDSZ nyíltan vállalja. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusának nyilatkozatával kapcsolatban, kérdésre válaszolva, Markó Béla vaskos politikai és szakmai melléfogásnak minősítette az egyetemi szenátus állásfoglalását, hiszen éppen egy ilyen nyilatkozat a legjobb érv az önálló magyar egyetem létesítése mellett, mert ha egy magyar nyelv, irodalom és néprajzi fakultás nem kapja meg a szenátus - azaz a többségi szakmabeliek - támogatását, világos, hogy a kétmilliós magyarságnak önálló egyetemre van szüksége, amelynek szenátusa, az igazi egyetemi autonómia jegyében dönthet majd arról, szükség van-e vagy sem egy ilyen vagy olyan fakultásra. Egyébként, mutattak rá a szövetség vezetői, a törvényes rendelkezések szerint egyetem vagy fakultás létesítéséről nem az egyetemi szenátus, hanem a szakminisztérium, illetve a kormány hivatott dönteni. Egyes újságírók "aggályoskodó" kérdéseire válaszolva, Markó Béla és Kötő József kifejtették, hogy a koalíciós csúcson elfogadott négypontos határozat valamennyi tételét jún. 25-ig meg lehet valósítani, ha van rá politikai akarat, mert az összes dokumentáció és szövegjavaslat készen áll, egy bizottság létesítése pedig egyszerű határozattal megoldható. Egy másik kérdésre válaszolva Markó Béla kijelentette, hogy az RMDSZ számára a legfontosabb prioritás a tanügyi törvény. El kell döntenünk, érdekel-e bennünket, érdekli-e a koalíciót az évek óta bizonytalanságban tartott kisebbségi gyermekek sorsa, hiszen ezek a gyerekek ma sem tudják, vizsgázhatnak-e, és milyen tantárgyakból, kisérettségin, érettségin, anyanyelven, felvételizhetnek-e anyanyelven jövőre is, lesz-e olyan iskola anyanyelvükön, amelyben tanulni szeretnének stb., stb. De a kormányprogrammal kapcsolatban más oka is van az elégedetlenségre az RMDSZ-nek - hangoztatta a szövetségi elnök -, hiszen a tanügyi kérdés helyzetével azonos a gazdasági reform helyzete, a földtörvény, a privatizáció helyzete. A földművest is, a volt tulajdonost is bizonytalanságban tartjuk, a tanügy egyfajta tükre annak, ami általában tapasztalható a román társadalom életében, annak, ahogyan törvényeinket alkalmazzuk. Mindezekkel nem a kormányt bíráljuk, hanem a koalíción belüli szolidaritást hiányoljuk ? mondotta a szövetségi elnök. Arra a kérdésre, lenne-e költségvetési alap egy magyar egyetem létrehozására, Markó Béla kérdéssel válaszolt: miért nem tevődött, tevődik fel ez a kérdés legalább 20 új román nyelvű egyetem esetében, amelyeket az utóbbi nyolc évben olyan városokban is létesítettek, ahol eddig soha nem volt egyetem. Másrészt pedig a kétmillió magyar nemzetiségű román állampolgár is adófizető, és közülük 500 ezer aláírásával támogatta a kisebbségi oktatásra vonatkozó törvénykezdeményezést, ami önmagában is példa nélkül áll ? hangoztatta a szövetségi elnök. A sajtóértekezleten Varga Attila képviselőházi frakcióvezető tájékoztatta a részvevőket az RMDSZ-frakció döntéséről, miszerint a frakció jún. 26-án nyújtja be az önálló magyar egyetem létesítésére vonatkozó törvénykezdeményezést, a koalíciós partnerekkel kötött jún. 25-i határidős megegyezésnek megfelelően. Puskás Bálint szenátor az RMDSZ parlamenti csoportjának a gazdasági törvényhozásban kifejtett tartalmas munkájáról számolt be, és állításait konkrétumokkal támasztotta alá, felsorolván több jelentős gazdasági szabályozást, melyeknek kidolgozásához, illetve jobbításához hathatósan hozzájárult az RMDSZ parlamenti csoportja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 16. - 1285. sz./ Markó Béla RMDSZ-elnök a sajtóértekezleten rámutatott: a koalícióban állandó gyakorlattá vált, hogy a megállapodásokat utólag a partnerek megkérdőjelezik, és most is ez tapasztalható. Markó szerint az, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem és a Gheorghe Dima Zeneakadémia vezetősége szembeszállt a koalíciós megegyezéssel, éppenséggel a magyar kisebbség önálló felsőoktatási intézmények létesítésére vonatkozó igényének jogosságát támasztja alá. Varga Attila azzal magyarázta a halasztás tervét, hogy csak jún. 26-án nyújtják be a magyar egyetemre vonatkozó törvénytervezetet, hogy ilymódon a magyar érdekképviselet időt hagy arra, hogy a koalíció vezetői által kidolgozott egyezséget addig végrehajtsák, vagyis véglegesítsék a képviselőház oktatási bizottságában az oktatási sürgősségi rendeletről a parlament elé terjesztendő és az eredeti előírásoknak megfelelően önálló egyetemalakítási jogot is tartalmazó jelentést, illetve megalakítsák az ugyancsak a megállapodás értelmében tervezett bizottságot, amely az önálló magyar egyetem létrehozásának módozatait vizsgálja. - Kötő József elmondta: a maga részéről az oktatási minisztérium kollégiumában vitába szállt Andrei Marga miniszterrel, aki egy sajtónyilatkozatában egyetértett a Babes-Bolyai Egyetem szenátusi kollégiumának álláspontjával, miszerint a magyar kar létesítése nem a kormány, hanem az egyetemi szenátus hatáskörébe illik. Kötő idézte az érvényben lévő oktatási sürgősségi kormányrendelet vonatkozó, a kérdést világosan a kormány hatáskörébe utaló pontját. Másfelől a bukaresti rádió magyar adásának nyilatkozva Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai egyetem magyar prorektora, a szenátusi kollégium tagja elmondta: ő maga azért támogatta annak álláspontját, mert az intézmény magyar oktatói, akik öt önálló magyar kar működését sürgetik az egyetemen, kevesellnék az egyetlen nyelvi, irodalmi és néprajzi magyar fakultást. Szabó Károly szenátor, a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ felügyelő parlamenti bizottság tagja emlékeztetett: már régen javasolta, hogy a közélet szereplői tegyenek nyilatkozatot múltjukról. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

1999. február 1.

A román törvényhozás tavaszi ülésszakának megkezdésével egyidőben febr. 1-jén megtörtént a tisztújítás az RMDSZ képviselőházi csoportjában, ahol az elnöki tisztet ismét Varga Attila Szatmár megyei képviselő nyerte el. Hasonlóképpen megtartották tisztségüket a csoport alelnökei: Márton Árpád Kovászna megyei és Vajda Ferenc Tulcea megyei képviselő. A titkár ismét Böndi Gyöngyi Máramaros megyei képviselő lett. A képviselőház állandó irodájának titkári tisztségére az RMDSZ ismét Kovács Csaba Tibor Brassó megyei képviselőt javasolta, akit az ülésen nagy többséggel megválasztottak. A szenátus állandó irodájának titkárává újraválasztották Puskás Bálint Zoltán Kovászna megyei szenátort. /RMDSZ - képviselőházi csoport - megtartott tisztségek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

1999. június 7.

A szenátus június 7-i ülésén Puskás Bálint Zoltán szenátor politikai nyilatkozatot terjesztett elő azokkal az erőszakos, soviniszta-nacionalista megnyilvánulásokkal kapcsolatban, melyeket a június 5-i román-magyar labdarúgó mérkőzés nyomán lehetett tapasztalni egyes erdélyi városokban. A román csapat győzelmének ünneplése magyarellenes, a romániai magyarsággal szembeni, fenyegető demonstrációba csapott át. Kövekkel dobáltak meg Nagyváradon egyházi hivatalokat, Kolozsváron többek között a Magyar Színházat, és megrongáltak Hargita megyei rendszámú gépkocsikat is. A magyarságot fenyegető erőszak reális veszélyéről lehet beszélni. Az RMDSZ ismételten hangoztatni kívánja, hogy az efféle sovén-nacionalista megnyilvánulások gerjesztői az etnikumközi feszültségeknek s az alkotmányos rend és a jogállam destabilizálásához vezethetnek. Erőteljesen tiltakozik az ilyen tendenciák felerősödése ellen - mondotta az RMDSZ háromszéki szenátora. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 7. - 1489. sz./

1999. június 8.

Erdély-szerte kisebb-nagyobb incidensekre, magyarellenes megnyilvánulásokra került sor a román-magyar focimeccset követően. Kolozsváron pénzérmékkel, majd kövekkel dobálták meg és tettek kárt a magyar főkonzulátus épületében, kétszeresen is "megrohamozták" az Állami Magyar Színház és Opera épületét, magyarországi és székelyföldi gépkocsikat tettek tönkre, a tizenéves ifjak pedig fürtökben lógtak a Mátyás-szobron nacionalista szlogeneket skandálva. - Az RMDSZ tiltakozásának adott hangot a parlamentben: a szenátusi frakció részéről Puskás Bálint Kovászna megyei szenátor szólalt fel, a képviselőházban pedig jún. 8-án hangzik el politikai nyilatkozat ezzel kapcsolatban. /Örömünnep - szomorú következmények A román-magyar meccs után általános volt a lincshangulat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./ Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere szerint a románok "érmeadományt" nyújtottak a revizionista, Erdély címerét magába foglaló zászlóval ékesített magyar főkonzulátus számára - helyeselt a polgármester, aki szerint Grigore Blaga megyei rendőrfőparancsnok arról értesítette őt, hogy a konzulátus alatt vagy mellett lakó bérlő provokálta az ünneplő fiatalokat. Funar szerint az RMDSZ-esek törték be saját ablakukat. A magyar főkonzulátus ablakainak betörése miatt nem kér bocsánatot: "Szó sem lehet arról, hogy bocsánatot kérjek. A román szurkolók nem tettek mást, mint visszafizették a Budapesten elszenvedett verést" - mondta. /K. O.: Polgármesterünk szerint a magyarok törték be saját ablakaikat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./ Rádióhírek szerint a főkonzulátus épületét azért dobálták meg, mert állítólag láttak valakit gúnyolódva "integetni" nem is a szomszédból, hanem az intézmény ablakában, s ez a gesztus váltotta volna ki az incidenst. Ugyancsak szemtanúk szerint a főkonzulátust rendőrkordon védte, a rendfenntartó erők azonban semmit sem tettek a huligánok megfékezésére. /Cáfol a főkonzulátus: senki sem hergelte a szurkolókat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./ Kolozsváron kétszer támadta a magyar színházra, először éjjel, a román válogatott győzelmének a hevében, másodszor pedig hajnalban, amikor a színházzal szembeni Rainbow nevű lokálból dorongokkal és kövekkel felfegyverzett fiatalok folytatták azt, amit korábban abbahagytak. Az anyagi kár több mint félmillió lej, az ittas állapotban levő huligánok bezúzták az épület több emeleti ablakát, és a fényreklámot. Csulak igazgató értesülései szerint a dühödt ifjakból kettőt az arra cirkáló járőrök őrizetbe is vettek, és ígérték, hogy kötelezni fogják őket a kár megtérítésére. - Zilahon betörték az RMDSZ helyi szervezete székházának több ablakát, az udvaron a virágcserepeket összetörték. /Kétszeres ostrom a magyar színház ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

1999. szeptember 7.

Szept. 6-án az RMDSZ szenátusi frakciójában döntöttek a frakció új vezetőségéről. A szavazás eredményeképpen a frakció élén változás nem történt, elnöknek egy évre újra Verestóy Attilát, alelnöknek Szabó Károlyt és titkárnak Lőrinczi Gyulát választották meg. Az RMDSZ-frakciót ismét titkári tisztség illeti meg a szenátus állandó bizottságában, erre szintén Puskás Bálint háromszéki szenátort jelölték. A szenátus plénuma az RMDSZ jelöltjét megszavazta. /Tisztújítás a szenátusi RMDSZ-frakcióban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

1999. október 29.

Okt. 28-án a kormányülésen visszavonták Vasile Salcudean jelölését Kolozs megye prefektusi tisztségébe. Alexandru Farcas prefektus felmentése után az új prefektus kinevezése miatt belharc robbant ki a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) kolozsvári szervezeténél. - A kormány tartalékából kétmilliárd lejhez jutottak a magyar történelmi egyházak. E határozat a magyar egyházfőknek Radu Vasile miniszterelnöknél tett múlt heti látogatásának eredménye. A pénzt elsősorban a lelkipásztorok fizetésének kiegészítésére fordítják. - Sepsiszentgyörgyön az Árkádos-házat, amelyben eddig az állami levéltár működött, a Művelődési Minisztériumhoz utalták, az ingatlan a Keleti-Kárpátok Múzeumának ad majd otthont. /Kiss Olivér: Kétmilliárd lej a magyar egyházaknak Visszavonták Salcudean jelölését. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./ Puskás Bálint Zoltán szenátor okt. 29-én, sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy borúlátó Románia EU-csatlakozását illetően. Kijelentette, hogy mind az előző, mind a jelenlegi kormánykoalíció felelős, amiért a pénzintézetek és külföldi befektetők Románia szavahihetőségének elvesztése miatt maradnak távol. Közölte, hogy a magánosítás során 26 millió német márkával, 1,4 milliárd USA-dollárral és 14 684 milliárd lejjel lett gazdagabb az államkassza, de ennek felhasználásáról hallgat a pénzügyi tárca. Hozzátette azt is, hogy Romániában pillanatnyilag becslések szerint a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 55-60 százalékát teszi ki a feketepiac. A szenátor elmondta, hogy a levéltárnak otthont adó sepsiszentgyörgyi Lábasházat a belügyminisztériumtól a művelődésügyi tárca venné át a Keleti-Kárpátok Múzeuma számára. Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi miniszter közbelépett, és ezt egyelőre megakadályozták. A Lábasházban töltötték életük utolsó napjait a forradalom újbóli kirobbantásáért létrehozott ún. Makk-féle összeesküvésben való részvételért 1852-ben halálra ítélt és kivégzett Váradi József és Bartalis Ferenc székely vértanúk. Ezért szorgalmazzák, hogy a ház a megyei vagy a városi tanács tulajdonába kerüljön. /Minden egyezség felborul. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./ Előzmény: Radu Vasile miniszterelnöknek kinevezése utáni első útja Kovászna és Hargita megyébe vezetett. 1998. április 16-án Sepsiszentgyörgyre érkezett és megbeszélést folytatott a helyi vezetőkkel és találkozott a helyi román szervezet, az Andrei Saguna Liga tagjaival. A Liga képviselői azt szorgalmazták, hogy az állam támogassa a Román Szellemiség Múzeumának létrehozását, intézkedjen, hogy legyen román tannyelvű osztály minden iskolában, azaz szüntesse meg "az elkülönítést", védje meg a románságot az autonómiatörekvésekkel szemben, érje el, hogy minden helyi intézményben legyenek románok, és szavatolja a román nyelv hivatalos jellegét. /Szabadság (Kolozsvár), 1998. ápr. 17, 18./ A tervezett Román Szellemiség Múzeumát Keleti Kárpátok Múzeumának is nevezték.

2000. március 4.

Márc. 2-án három magyar és egy román szenátor kivonult a felsőház gazdasági és jogi bizottságának együttes üléséről. A két testület összevont tanácskozásán az államosított ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvénytervezeten kellett volna tovább dogoznia a honatyáknak. Frunda György, Seres Dénes és Puskás Bálint Zoltán, valamint Voicu Glodean azért vonult ki tüntetően, mert az Iliescu-féle, hatalomra készülő TDRP kormánykoalíciós segédlettel akarja elérni, hogy a készülő törvény lényegét hatálytalanítsák. Nevezetesen azt, hogy azokat az ingatlanokat, amelyekben közintézmények működnek, ne adják vissza tulajdonosaiknak, illetve örököseiknek, hanem fizessenek értük kártérítést. /Benkő Levente: A magántulajdonhoz való jog nem alku tárgya. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./

2000. június 29.

Németh Csaba, Puskás Bálint Kovászna megyei RMDSZ-szenátorok, Birtalan Ákos, Márton Árpád és Tamás Sándor Kovászna megyei RMDSZ-képviselők nyilatkozatban tiltakoztak a Földvár határában felállított emlékmű ledöntése ellen. A barbár ledöntést több televíziós csatorna is bemutatta. A polgármester önkényes cselekedete hatósági túlkapás és kegyeletsértő. Az illetékes hatóságok kötelesek a műemlék eredeti állapotába való visszaállításáról gondoskodni, a tetteseket pedig büntetőjogilag kell felelősségre vonni. /Állítsák vissza a földvári emlékművet! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./

2000. szeptember 4.

Szept. 4-én kezdődik a parlamentnek a novemberi választásokig hátralevő, csonka ülésszaka, amelynek két-két és fél hónapja hivatott arra, hogy megszavazzák a négy éven át halogatott, fontos törvényeket, mint például az egyházi és közösségi ingatlanok helyzetét rendezni hivatott törvény. Az RMDSZ számára a legfontosabb a helyi közigazgatási törvényt módosító törvény elfogadása a képviselőháznál van. A szenátusnál a kommunista időszakban elkobzott ingatlanokról szóló törvény megvitatása lenne a legfontosabb. Az első napon a képviselőház vezetésének megválasztására kerül sor. A képviselőháznak négy-négy alelnöke, titkára és jegyzője - háznagya - van, és ezek a tisztségek vándorolnak a parlamenti frakciók között a négy év során. - Az újonnan választott házbizottság - állandó büró - megtárgyalja a törvényhozási prioritásokat - mondotta Mátis Jenő. /Salamon Márton László: Csonka ülésszakot kezd a parlament. Évekig halogatott, fontos törvénytervezetek kerülnek terítékre. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./ Szept. 4-én, az RMDSZ-frakció ismét Puskás Bálint Zoltán Kovászna megyei szenátort jelölte a Szenátus Állandó Bürója titkárának. A plénum a jelölést elfogadta és megszavazta. Az RMDSZ Képviselőházi csoportja vezetőjének Kelemen Attila Maros megyei képviselőt, frakcióvezető-helyettesnek Pécsi Ferenc Szatmár megyei és Ráduly Róbert Hargita megyei képviselőt, a csoport titkárának pedig Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselőt választották. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 4. - 1795. sz./

2000. szeptember 30.

Temes megye kivételével az RMDSZ valamennyi területi szervezete rangsorolta már a szenátor- és képviselőjelöltek listáját. Arad magyarsága ezúttal is Tokay Györgyöt jelölte. Brassóban szintén Kovács Csaba képviselő az esélyes. Besztercének 1996-2000 között nem volt sem szenátora, sem képviselője a román törvényhozásban. A remények szerint az elkövetkező négy évben megváltozik a helyzet, a jelölt Kocsis András állatorvos, a mezőgazdasági minisztérium jelenlegi főosztályvezetője. Fehér megye szintén nem rendelkezett parlamenti képviselettel az elmúlt négy évben, itt a képviselői mandátumra Rácz Levente pályázik. Hasonló a helyzet Hunyad és Krassó-Szörény megyékben is: Winkler Gyula, illetve Huszti András a jelöltek. Szatmár megyében a jelenlegi két képviselő, Varga Attila és Pécsi Ferenc, illetve Szabó Károly szenátor újabb négyéves parlamenti mandátumra számíthat. Szilágy megyében a jelölt: Seres Dénes szenátornak és Vida Gyula képviselőnek. A Bihar megyei jelöltállítás hatalmas vitát váltott ki: Csapó I. József szenátor és Rákóczy Lajos képviselő nem kaptak elég szavazatot ahhoz, hogy befutó helyre kerüljenek, ezért töröltették magukat a listákról. A szenátusi rangsort Pete István mezőgazdasági államtitkár vezeti, őt - kevesebb eséllyel - Varga Gábor, az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke követi. A képviselőházi listán három hely a biztos, erre Szilágyi Zsolt képviselő, Fazakas László lelkipásztor és Székely Ervin képviselő pályázik. A jelöltállítást követően Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök kifejtette: a Bihar megyei RMDSZ-szervezet "erkölcsileg és politikailag olyan mélyre süllyedt, hogy lelkiismereti okokból távozni kénytelen tagjai sorából". A püspök szerint "az RMDSZ szövetségi elnöke irányelvének megfelelően, és a Bihar megyei RMDSZ-vezetőség elvtelen közreműködésének tulajdoníthatóan" Csapó I. József szenátort "célzatos módon eltávolították a megyei képviselői és szenátori jelöltek sorából". A Hargita megyei szenátorlistán két hely a befutó, ez a következőképpen oszlik meg a megye három területi szervezete között: egy hely Udvarhelyszéknek, amelyre Verestóy Attila és Kolumbán Gábor pályázott. Kolumbán óvását az operatív tanács elutasította. A másik szenátori hely Csíkszéknek jár, erre Sógor Csaba református lelkész a jelölt. A képviselőlistán maradt Asztalos Ferenc és Antal István (Udvarhelyszék), Garda Dezső (Gyergyószék), és Ráduly Róbert (Csíkszék) képviselők. Az ötödik helyezett Kelemen Hunor művelődési államtitkár mandátuma bizonytalan. Kovászna megyében a rangsorolás következtében a szenátusi listán a sorrend: Puskás Bálint (Háromszék), Németh Csaba (Felsőháromszék). A képviselőknél: Márton Árpád (Háromszék), Tamás Sándor (Felsőháromszék), Birtalan Ákos (Háromszék). Maros megyében a területi szervezet elutasította Kincses Előd jelölését, aki az egyik befutó képviselőhelyre számított. A képviselőlista befutó helyeire végül a következő jelöltek kerültek: Kelemen Attila, Kerekes Károly jelenlegi képviselők, Borbély László államtitkár, a bizonytalan negyedik helyre pedig egy "újonc", Makkay Gergely meteorológus személyében. A szenátori lista első helye Markó Bélát illeti meg, a második helyre, amelynek "befutása" ez alkalommal sem teljesen biztos, Frunda György került. Máramaros megyében is az operatív tanácsnak kellett rendeznie a vitás ügyeket: Böndi Gyöngyike jelölését ellenjelöltje óvta meg azon a címen, hogy a képviselőasszony nem számolt be négyéves tevékenységéről. A Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság helyt adott az óvásnak, amit azonban a SZOT felülbírált. Temes megyében a hét végén lesz a jelöltállító közgyűlés: az egyetlen befutónak számító képviselői helyre a jelenlegi képviselő, Bárányi Ferenc, és Toró T. Tibor Temes megyei elnök, a Reform Tömörülés elnöke verseng. Kolozs megyében a szenátori lista első helyezettje Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője. A két befutó képviselői helyre pedig Kónya-Hamar Sándor képviselő, területi elnök, és Vekov Károly pályázik. Kolozs megyében sem kizárt, hogy ismét lesz harmadik képviselői mandátum, erre Mátis Jenő a jelölt. /Székely Kriszta: Rangsorolták az RMDSZ parlamenti jelöltlistáit. Több szabályzatellenességre vonatkozó óvást utasított vissza a SZOT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

2000. október 19.

Mugur Isarescu miniszterelnök okt. 18-án az általa vezetett kormány tevékenységének tíz hónapját értékelte, megállapítva, hogy nagyrészt teljesítette azt, amit 1999 decemberében vállalt. A kormányváltás előtt, háromévi folyamatos gazdasági recesszió közben, a hazai össztermék (GDP) közel 14 százalékkal csökkent, a munkanélküliség 11,5 százalékos, a tizenkét havi infláció pedig 54,8 százalékos volt. Ebben a helyzetben az új kabinet kénytelen volt az ország valutatartalékainak jelentős részét felhasználni. Az idei évre kidolgozott gazdasági elképzelések a pénzügyi reformra, az infláció csökkentésére összpontosultak. Az inflációt a kormány 2000-ben 27 százalékosra tervezte. A pénzromlás üteme ehelyett az év végére 40 százalék lesz, de ez is közel 15 százalékpontos javulás 1999-hez képest. A korábbi folyamatos gazdasági visszaesés helyett az idén Románia három év után először 1,5 százalékos gazdasági növekedést fog elérni. A választások utáni új kormányra az 1996-os szinttel megegyező külső adósságot és 2,2 milliárd dolláros devizatartalékot hagynak, mondta. A jelentésre változatos reakciók érkeztek. A kormányzati partner Demokrata Párt képviselője szerint a miniszterelnök nem teljesítette vállalásait. A másik szövetséges, a Nemzeti Liberális Párt tudatta: követelik, hogy Isarescu mondjon le a Jegybank vezetői tisztségéből. A legnagyobb ellenzéki alakulat, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja szerint a kabinet vezetőjének jelentése az ország katasztrofális állapotát tükrözi. A Szövetség Romániáért párt elnöke, Teodor Melescanu bejelentette: megvonják a politikai támogatást a végrehajtástól. Puskás Bálint RMDSZ-szenátor arra figyelmeztetett, hogy a kormányzati partnerek nem vállalják a felelősséget a miniszterelnökkel együtt az elkövetett hibákért. /Ideje volt a tisztánlátásnak. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 19./

2000. október 26.

Puskás Bálint Zoltán, Kovászna megye szenátora visszatekintett politikusi pályájára. Az 1990-es Nemzeti Megmentési Front titkára lett. A marosvásárhelyi események miatti csalódásában visszavonult, azután rájött: jobb, ha az ember az akaratát nyíltan próbálja révbe vinni. Kovászna megyei tanácsos volt 1992-től. 94-től a megyei RMDSZ elnöke lett, 95-ben megválasztották az SZKT alelnökének, és 96-ban szenátori mandátumot szerzett Kovászna megyében. 1998-ban a szenátus titkárának választották az RMDSZ-frakció javaslatára, és azóta is betölti e funkciót. - Nem nevezné kudarcnak az elmúlt négy évet. Pozitívnak tartja a tanügyi törvény megváltoztatását. Nem sikerült elérni a közigazgatási törvény megszavazását a képviselőházban. Meg kellett tanulni minden RMDSZ politikusnak a balkáni politikához viszonyulást. Az egyházi vagyon visszaszolgáltatásának a halogatása nagy kudarc. A koalíció nem működött megfelelően. - Puskás Zoltánnak a nyugdíjtörvénynél 37 javaslata volt, amiből 36-ot elfogadtak. /Éltes Enikő: Beszélgetés Puskás Bálint Zoltán, Kovászna megyei szenátorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

2000. december 4.

Közzétették a november 26-i szavazás végleges eredményeit. Az RMDSZ a 140 fős szenátusban az eddigi 11 mandátummal szemben 12 mandátumhoz, a 327 fős képviselőházban a korábbi 25 hellyel szemben 27 helyhez jutott. Az RMDSZ hat erdélyi megyében végzett az élen. A szövetség szerezte meg Szatmár megye mindkét szenátori helyét, s a korábbi kettő helyett három képviselőt küldhet. Hargita megyének továbbra is csak RMDSZ-es szenátorai és képviselői lesznek, Kovászna megyében pedig csak a választásokon győztes PDSR jutott egy képviselői helyhez az RMDSZ-en kívül. A szórványban élő magyarok Hunyad megyében képviselői mandátumhoz jutottak, és első alkalommal lesz parlamenti képviselője az RMDSZ bukaresti szervezetének. Ez utóbbi a külföldön leadott szavazatoknak köszönhetően történhetett meg. Az RMDSZ képviselői: Arad megye - Tokay György (ügyvéd, 61 éves) Bihar - Szilágyi Zsolt (politológus, 32), Fazakas László (református lelkész, 43), Székely Ervin (jogász, 43); Brassó - Kovács Csaba (jogász, 45); Bukarest - Pataki Júlia (jogász, 33); Hargita - Ráduly Róbert (mérnök, közgazdász, 32), Asztalos Ferenc (tanár, 55), Garda Dezső (tanár, 52), Antal István (mérnök, 52), Kelemen Hunor (állatorvos, tanár, 33); Hunyad - Winkler Gyula (mérnök, 36); Kolozs - Kónya-Hamar Sándor (filozófus, tanár, 52), Vekov Károly (tanár, 53); Kovászna - Márton Árpád (színész, 45), Tamás Sándor (jogász, 34), Birtalan Ákos (közgazdász, 38); Máramaros - Böndi Gyöngyike (közgazdász, 48); Maros - Kelemen Atilla (állatorvos, 52), Kerekes Károly (jogász, 52), Borbély László (közgazdász, 46), Makkai Gergely (meteorológus, 48); Szatmár - Varga Attila (jogász, 37), Pécsi Ferenc (közgazdász, 56), Erdei Doloczky István (mérnök, 45); Szilágy - Vida Gyula (jogász, közgazdász, 68); Temes - Toró Tibor (fizikus, 43). Az RMDSZ szenátorai: Bihar megye - Pete István (közgazdász, 47), Calarasi - Vajda Borbála (geofizikus mérnök, 42); Hargita - Verestóy Attila (mérnök, 46), Sógor Csaba (református lelkész, 36); Kolozs - Eckstein Kovács Péter (jogász, 44); Kovászna - Puskás Bálint (jogász, 51), Németh Csaba (tanár, 49); Maros - Markó Béla (tanár, 49), Frunda György (ügyvéd, 49); Szatmár - Szabó Károly (mérnök, 57), Kereskényi Sándor (tanár, 49); Szilágy - Seres Dénes (jogász, 47). /Harminckilenc RMDSZ-honatya a parlamentben! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

2000. december 18.

Dec. 18-án a szenátus megválasztotta vezető tisztségviselőit: az Állandó Bizottság elnökét, alelnökeit, titkárait és kvesztorait. Az RMDSZ-frakció egyöntetűen az első két ülésszakon az alelnöki tisztségre Puskás Bálint Zoltán Kovászna megyei szenátort javasolta. A szenátus a javaslatot elfogadta és megszavazta. /RMDSZ Tájékoztató, dec. 18. - 1873. sz./

2001. február 6.

Febr. 5-én, a parlamenti rendes ülésszak első napján megválasztották az Állandó Bizottság tagjait. A választások eredményeképpen Puskás Bálint RMDSZ-es szenátor maradt a szenátus alelnöke. Febr. 5-én a képviselőházban is megválasztották az Állandó Bizottság tagjait, eszerint Borbély László képviselő folytatja háznagyi tevékenységét a képviselőházban. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 6. - 1901. sz./

2001. február 20.

A törvényhozásban bizonyos jogok megadásánál kétféle mércével mérnek. Egy tavaly augusztusban hozott sürgősségi kormányrendelet kimondja, hogy minden hónapban 700 ezer lejnyi támogatást nyújt az állam a különböző, jövedelem nélküli vagy kevés bevétellel rendelkező felekezetek mintegy 17 ezer alkalmazottjának. Ez elismerést érdemlő döntés. Azonban még a múlt évben az új kormány egy újabb rendelettel 250 világi személynek a havi minimálbérnek megfelelő egyszeri támogatást, vagyis fejenként 1,4 millió lejt ítélt meg. Azonban ezt csak a román ortodox egyház alkalmazottai kapják, és éppen a Hargita és Kovászna megyeiek! A kormánypárt közpénzből jutalmazza az "államegyház" székelyföldi terjeszkedését. "Az pedig egyenesen vérlázító, hogy az RMDSZ képviselőinek, szenátorainak döntő többsége szavazatával szentesítette a rendeletet!" - írta Román Győző. Puskás Bálint Zoltán, a szenátus alelnöke a törvénytervezet felsőházi vitájakor elmondotta ugyan, hogy reméli, ha más szegény felekezeteket kell majd megsegíteni, akkor majd a román honatyák ugyanúgy járnak el, mint a magyarok tették most - amit egy nagy-romániás képviselő nagy huncutul meg is köszönt -, de nem azzal folytatta, hogy az előző rendeletben szereplő 17 ezer embert is meg kellene jutalmazni. "Paktumszag terjeng a levegőben. Valahol valakik megint egyezkedtek egy kicsit a hatalmon lévőkkel. Ezért kellett ezt a nemszeretem kormányrendeletet megszavazni." /Román Győző: Paktum és harangszó. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 20./

2001. február 22.

Adrian Paunescu RTDP-s szenátor törvénykezdeményezést nyújtott be a szenátus állandó bürójához, amelyben azt javasolta, hogy az oktatási intézményekbe vezessék be a himnusz naponta történő eléneklését. Paunescu javaslatát az RMDSZ, az RTDP és az NRP képviselői is aláírták. Puskás Bálint szenátor elmondta: Paunesu indítványa a román himnusz és zászló használatát szabályozó törvény módosítására vonatkozik. Az RMDSZ részéről a kezdeményezést Kelemen Hunor képviselő és Kereskényi Sándor szenátor írta alá. Kelemen Hunor az indítványnak csak az első részével ért egyet, amely szerint a himnusznak csak az első három szakaszát kell elénekelni, ez az előző jogszabályhoz képest pozitív döntést jelent. /Kötelező lesz a himnusz eléneklése? = Szabadság (Kolozsvár). febr. 22./

2001. március 1.

Puskás Bálint szenátorral beszélgetett Barabás István. Puskás Bálint /sz. Szováta, 1949/ 1981-ben végezte el a Babes-Bolyai Tudományegyetem Jogtudományi Karát. Tanár volt, majd jogtanácsos Sepsiszentgyörgyön. Mélyen vallásos volt. 1987-ben néhány társával Sepsiszentgyörgyön a gyülekezet színe előtt a Bibliára megesküdtek, hogy vallásukat megvédik és kitartanak mellette. Az előzmény az volt, hogy Csathó Béla plébános kezdeményezésére meg akarták ünnepelni Márton Áron püspökké avatásának évfordulóját, de a hatóságok ezt szigorúan megtiltották. Erre ezzel az ünnepélyes fogadalomtétellel emlékeztek az évfordulóra. Puskás Bálint hallgatója lett a Bálint Lajos akkori püspök által elindított úgynevezett katakomba teológiának. Az állam a nyolcvanas években leszűkítette a papképzést és úgy nézett ki, hogy lassanként felszámolja a magyar történelmi egyházak teológiai intézeteit. A gyulafehérvári püspökség ezért indította el azt, hogy kihelyezett tagozatokon önkéntesek elvégezhessék a teológiát és a végzetteket diakónussá avassa. Puskás Bálint is végezte a teológiát, 1990-ben következett volna az ünnepélyes avatásuk, de erre már nem került sor, mert jöttek az 1989-es események. Puskás Bálint alapító tagja volt a helyi RMDSZ-nek és 1996-ig /szenátorrá választásáig/ a Kovászna megyei RMDSZ elnöke volt. A változás első napjaiban sikerült megszerezniük Gabrea volt megyei kommunista párti propagandatitkár fiókjából egy jelentős kordokumentumot: a Kovászna megyében halálra ítélt magyar műemlékek jegyzékét, mellettük szakszerű utasítások voltak arról, hogyan kell eltünteti ezeket a föld színéről. El is kezdték ennek végrehajtását. Bereckben például eltűnt a milleniumi emlékmű. Köveit beépítették a helybeli milícia székházába. Biztosan voltak más megyékben is ilyen dossziék, de azokat eltüntették. - Puskás Bálint szenátorként kilenc törvényt kezdeményezett, melyeket el is fogadtak. Jelenleg magas tisztségeket tölt be, a szenátus alelnöke. 1997 őszén az akkor ellenzék egy csoportja, élén a Társadalmi Demokrácia Pártja és a Nagy-Románia Párt képviselőivel, a székelyföldi ortodox püspök kíséretében Hargita és Kovászna megye magyar iskoláiba látogatott, hogy bebizonyítsa a magyarság szeparatista törekvéseit. Puskás Bálintnak sikerült megakadályozni, hogy elfogult jelentésüket a parlament megtárgyalja. Puskás Bálint ehelyett meghívta a parlament állandó bürójának tagjait, jöjjenek el Kovászna megyébe, látogassanak el, ahova akarnak, kérjenek a boltban románul kenyeret, ha nem szolgálják ki őket, akkor ő elfogad minden magyarellenes vádat. A küldöttség el is ment. A látottakról szóló sajtóértekezletükön nem tudtak semmi rosszat mondani. Érdekes módon a látogatás után a megye román ligáinak, egyesületeinek panaszlevél-áradata megszűnt. Más kérdés, hogy a 2000. novemberi választás után újból jöttek panaszlevelek - például arról, hogy a magyarok az utcán magyarul beszélnek. /Katakombától a parlamentig. Puskás Bálint szenátorral beszélgetett Barabás István. = A Hét (Bukarest), márc. 1./

2001. március 10.

Hat leváltás készül és mind a hat magyar vonatkozású - jelentette ki Puskás Bálint szenátor sajtótájékoztatóján. Neveket nem akart közölni, noha beismerte, hogy ez hatástalan védekezés, lista ugyanis készült: az RMDSZ összeírta azokat az intézményvezetőket, akiknek leváltásáról szakmai okokból egyáltalán nem lehet szó, és ezt átadta a kormánypártnak, de az eddigi tapasztalat szerint éppen a megnevezett személyeket menesztették. Volt ugyan egy szóbeli egyezség a TDRP és az RMDSZ között, de ezt nem tartják be. /(demeter): Hat leváltás készül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

2001. március 21.

Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök, Puskás Bálint szenátor, a Szenátus alelnöke, a parlament felsőháza pénzügyi bizottságának tagja, Birtalan Ákos képviselő, az alsóház költségvetési, pénzügyi és bankügyi bizottságának titkára és Winkler Gyula képviselő, a Képviselőház pénzügyi bizottságának tagja vett részt az RMDSZ szokásos sajtóértekezletén márc. 21-én, a szövetség bukaresti székházában. Markó megköszönte az írott és elektronikus sajtó objektív viszonyulását az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékére rendezett márc. 15-i ünnepséggel kapcsolatosan. Adrian Nastase kormányfő politikai pártok vezetőivel folytatott márc. 20-i találkozójáról az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy a tárgyalások legfontosabb megvalósítása egy építő jellegű párbeszéd folyamatának beindulása. Az RMDSZ képviselői ismertették a szövetség álláspontját a költségvetés tervezetére vonatkozóan. Az RMDSZ pénzügyi szakemberei javasolják, hogy a jövedelem utáni adóból 40 százalék helyett 35 százalék legyen a központi költségvetésé, a fennmaradó 5 százalék pedig a megyei költségvetésekhez kerüljön. Winkler Gyula elmondta, hogy az RMDSZ javaslata alapján a hozzáadott értékadó utáni pénzügyi forrásokból 30 százalékot a központi költségvetésből átutalnának a megyei költségvetéshez, a megyék pedig a tanfelügyelőségekkel közösen biztosítanák a tanügyben dolgozók jövedelmének kiegyenlítését. /Sajtóértekezlet az RMDSZ bukaresti székházában. = RMDSZ Tájékoztató, márc. 21. - 1933. sz./ Markó Béla szövetségi elnök a sajtóértekezleten a vitatott 29-es kormányrendelettel kapcsolatban kifejtette, hogy az RMDSZ osztja az NLP és a DP álláspontját, ugyanis az UM0962 egy újabb, a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó titkosszolgálat létrehozását jelentené. Egyetértenek - mondta a szövetségi elnök - a kormánynak a belügyminisztérium tekintélye megerősítését szorgalmazó intézkedéseivel, de ennek áttetszőnek kell lennie, míg egy újabb titkosszolgálat csupán fokozná a homályt. (Szász Attila): Jó költségvetést rossz gazdasági helyzetben ? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

2001. április 5.

Ápr. 2-án a képviselőházban az RMDSZ együttes frakciója találkozott Mihai Tanasescu pénzügyminiszterrel, a 2001. évi költségvetés ügyében. M. Tanasescu ismertette az idei költségvetés tervezetét, a honatyák kifejtették véleményüket. Markó Béla szövetségi elnök a kisebbségeknek szánt összegekről beszélt (84 milliárd), amelyet még lehetne növelni. A megyék szempontjából sürgette a minisztériumok hatáskörbe átutalt pénzek átláthatóságát. Puskás Bálint szenátor szóvá tette, hogy nagy különbségek vannak az egyes megyék beruházásaira szánt összegek között. Ráduly Róbert képviselő felvetette, hogy a jövedelem utáni adót a munkahely szerint, és ne a cég bejegyzett székhelye szerint kelljen fizetni. Winkler Gyula képviselő kérte, hogy a minisztériumok hatáskörébe átutalt pénzeknek legyen megyei elosztása is. Pete István szenátor szerint kevés a mezőgazdasági tárcára jutó összeg. Tamás Sándor képviselő a kézdivásárhelyi kórház részére nagyobb összeg kiutalását kérte. Márton Árpád képviselő a Kovászna megyei beruházásokra szánt összegeket kevesellte. Varga Attila képviselő azt kérdezte, milyen pénzeket lehetne a költségvetésből elkülöníteni az egyetem előtti oktatás decentralizációjára. Szabó Károly szenátor az energiaveszteséget csökkentő beruházásokról érdeklődött. Kelemen Atilla képviselő szerint a mezőgazdaságra szánt, amúgy is igen kicsi pénzösszeget súlyosan terheli a tárcához csatolt erdőgazdálkodás. Mihai Tanasescu pénzügyminiszter a mezőgazdaságról elmondta, hogy a cél egy modern mezőgazdaság kialakítása. /Az RMDSZ parlamenti frakciója találkozott a pénzügyminiszterrel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

2001. május 14.

Máj. 11-én Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban ünnepelték a Romániai Máltai Segélyszolgálat tízéves születésnapját. Az 1991. május 11-én megalapított segélyszolgálat elnöke Puskás Bálint Zoltán üdvözölte a hazai és külföldi (Németország, Magyarország) vendégeket. Elmondta, hogy 24 fiókszervezettel a legnagyobb segélyszolgálattá vált Romániában. Manfred Schulz, a németországi Malteser Hilfsdienst müncheni egyházmegyei szervezetének vezetője átadta a németországi segélyszolgálat elnökének az üdvözletét. Ugron Béla, a magyarországi segélyszolgálat alelnöke a Magyar Máltai Segélyszolgálat ajánlatát hozta, miszerint bármikor szívesen látják továbbképzésre, tapasztalatcserére a romániai szervezet tagjait. Az ünnepség befejezéseképpen Franz Otto Hansen máltai oklevelet és plakettet nyújtott át, eddig kifejtett áldozatos munkájuk elismeréseként, a Romániai Máltai Segélyszolgálat tizenöt tagjának. /Köllő Katalin: A hit védelmében és a rászorultak megsegítéséért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 211-230




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998