udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 45 találat lapozás: 1-30 | 31-45
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Rais W. István

2001. március 9.

Az osztrák-magyar Forum Verlag Kiadó ügyvezető igazgatói Josef Kogler és Kovács Géza márc. 8-án bejelentették, hogy cégük tulajdonába kerültek a Bihari Napló és a Jurnal Bihorean nagyváradi napilapok. Többen leépítéstől tartanak. Arról tájékoztatták a két lap újságíróit, hogy a Bihari Napló szerkesztőségét a továbbiakban is Rais István vezeti, míg a Jurnal Bihorean főszerkesztőjévé Mircea Jacant nevezték ki. Kovács Géza elmondta, hogy mindkét napilapot családi lapként képzelik el, amelyek a helyi közéletről, helyi emberekről tájékoztatják az olvasókat. Szándékaik szerint a tájékoztató anyagok lesznek túlsúlyban, nem akarnak ugyanis véleményt alakítani. Az ügyvezető szerint szükség van a szerkesztőség karcsúsítására. Rais István kifejtette, hogy véleményanyagok is helyet kapnak majd a lapban, nem kívánják feladni a nagyváradi újságírás hagyományait. A Bihari Naplónál fájlalják, hogy külföldi kézre került a kiadó. /Simon Judit: Elbizonytalanodtak az alkalmazott újságírók. Osztrák tulajdonba került két nagyváradi napilap. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./ Nagyváradi lapokat vásárolt a debreceni központú Inform Média Kft. - jelentette be Szabó Miklós, a cég helyettes ügyvezető igazgatója, a megállapodást március 7-én írták alá. Százszázalékos tulajdonukká vált a román nyelvű Jurnal Bihorean című lapot megjelentető Multiprint Részvénytársaság és a lapot értékesítő Floris Kft., 95 százalékos tulajdonosi részesedést szereztek a magyar nyelvű Bihari Naplót kiadó cégben is. A két megyei lap eddigi tulajdonosa, Kiss Sándor nagyváradi vállalkozó tavaly augusztusban vette meg a lapokat kiadó társaságok részvényeinek többségét, de az év végén már új vevő után nézett. Az 1990. januárjától megjelenő Bihari Napló az egyik legnagyobb példányszámú magyar nyelvű napilap Romániában. - A magyarországi tőke 1999 végén jelent meg a romániai magyar sajtóban, amikor egy magyar pénzügyi befektető csoport 1,2 millió dolláros beruházással útjára indította a kolozsvári székhelyű, országos terjesztésű Krónika című napilapot. /Erdélyi lapokat vásárolt a debreceni Inform Média. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

2001. április 11.

Négy újságírójától és több műszaki munkatársától vált meg a Bihari Napló. Elbocsátásuk a lap kiadását márciustól átvevő osztrák Forum Verlag Kiadó racionalizálási programjának része. Kovács Géza, a kiadó ügyvezetője elmondta, a "karcsúsítást" az tette szükségessé, hogy a lap tavaly több mint 200 millió lej veszteséget halmozott fel, és az idei év első hónapjaiban is veszteségesen működött. Rais István főszerkesztő megemlítette, koncepcióváltás még nem történt a lapnál; beindult azonban a műhelymunka a lap arculatának átalakítására, tartalmi megújítására. /Változások a Bihari Naplónál. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

2001. június 18.

Az RMDSZ váradvelencei körzete úttörő kezdeményezésként a hét végén lakossági fórumot szervezett néhány. A fórumon Wallner András körzeti elnök üdvözlő szavai után Pete István szenátor, Kapy István alpolgármester, Dérer Ferenc megyei tanácsos, Orbán Mihály és Rais István helyi tanácsosok először tevékenységi körükről, feladataikról és végzett munkájukról tartottak beszámolót, majd az egybegyűltek kaptak szót. /Úttörő RMDSZ-kezdeményezés - Lakossági fórum köztisztviselőkkel. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./

2001. július 6.

Félixfürdőn júl. 6-án zárul a Magyar Reformátusok Világszövetsége (MRVSZ) közgyűlése, megalakulásának 10. évfordulóján. Júl. 3-án a Magyar Református Egyházak Egyetemes Tanácskozó Zsinata Nagykőrösön tartott tisztújító ülést. Tőkés László elnök felelevenítve azokat a kedvezőtlen körülményeket és hibákat, melyek a világszövetség működését akadályozzák, már-már ellehetetlenítik. Ilyen a hiányos infrastruktúra, az érdektelenség, a teljesítetlen vállalások, a tagszervezetek negatív viszonyulása. Tőkés szólt 1998. őszi kényszerű lemondásáról, majd a lemondás későbbi visszavonásának hátteréről. Dr. Bodnár Ákos főtitkár a közgyűlésre kiadott dokumentumgyűjteményt ismertette, az ebben foglaltak felidézésével summázva az eltelt öt év történéseit. A közgyűlés újraválasztotta elnöknek Tőkés László püspököt. /A 101 küldöttből 56-an Tőkés Lászlóra voksoltak, 42-en Márkus Mihály dunántúli püspökre, három szavazat érvénytelen volt./ /Rais W. István, Szűcs László: Öt földrész reformátusai Félixfürdőn. Újabb öt évre Tőkés László az MRVSZ elnöke. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 6./

2001. november 12.

Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének meghívására nov. 10-én Nagyváradra látogattak az RMDSZ Szatmár és Arad megyei vezetői. A találkozó célja: a tevékenység összehangolása, az eddigieknél hatékonyabb együttműködés, a rendszeres információ- és tapasztalatcsere megvalósítása. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének részéről megjelent Illyés Gyula elnök, Szatmárnémeti alpolgármestere, Kereskényi Sándor szenátor, Erdei István képviselő, az Arad megyei RMDSZ-t Király András elnök, Toóth László, Búza Gábor és Kocsik József ügyvezető alelnökök képviselték. A vendéglátók között szerepelt Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, Kiss Sándor, a választmány elnöke, Pete István szenátor és Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere. Lakatos Péter röviden bemutatta a Bihar megyei szervezet struktúráját és működését. Bihar megyében 20.000 nyilvántartott tagja van az RMDSZ-nek. - Illyés Gyula, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke kifejtette, hogy jelenleg az állam ellehetetleníti az önkormányzatok munkáját. /Rais W. István: Erősítenék az együttműködést. RMDSZ-es megyei vezetők megbeszélése. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 12./

2001. december 5.

Hat erdélyi magyar megyei napilap vezetői, kiadói igazgatók, főszerkesztők, szerkesztők tartottak dec. 4-én egyeztető megbeszélést Nagyváradon. A találkozó célja a jövőbeni együttműködés formáinak, lehetőségeinek kidolgozása volt. A Csíkszeredán megjelenő Hargita Népe, a marosvásárhelyi Népújság, az Aradon működő Nyugati Jelen, a kolozsvári Szabadság, valamint a Szatmári Friss Újság vezetői a Bihari Napló, illetve kiadója, az Inform Média Kft. meghívására érkeztek Nagyváradra. Kovács Géza, a Bihari Napló felelős kiadója beszélt a vállalat történetéről, jelenlegi szerkezeti felépítéséről, a cég fejlesztési stratégiáiról. Bemutatta azokat a magyarországi és romániai kiadványokat, melyek az Inform Média gondozásában készülnek. Rais W. István főszerkesztő a romániai magyar sajtóra leselkedő veszélyforrásokról beszélt, mint a kedvezőtlen gazdasági környezet, a terjesztési gondok, a vásárlóerő csökkenése, a magyarság fogyása, a kiadási költségek növekedése, s nem utolsósorban az erdélyi magyar közélet megosztottsága. Az együttműködési javaslatok között van a lapok informális kapcsolatainak javítása, a rendszeres információcsere, a témaközpontú egyeztetések. Hangsúlyt kapott a közös reklám- és hirdetési stratégia kidolgozása. A megyei lapok vezetői legközelebb januárban találkoznak. /(szűcs): Együtt a sajtónk is erősebb. Erdélyi magyar lapok vezetői találkoztak Váradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 5./

2002. február 12.

Tíz újságírótól vált meg két nagyváradi napilap. Kovács Géza kiadóigazgató szerint a Jurnal Bihorean és a Bihari Napló menesztett munkatársai nem emeltek kifogást elbocsátásuk ellen, és elfogadták a nettó 15 millió lejes végkielégítést. A Jurnal Bihoreantól hat újságírónak kellett távoznia. Rais W. István, a Bihari Napló főszerkesztőjének tájékoztatása szerint a magyar napilap négy munkatársát elbocsátják /Pásztai András, a kultúra rovat vezetője, Medgyesi Antónia olvasószerkesztő, Czele Júlia hírszerkesztő és Tóth Rozália beíró/. /Simon Judit: Leépítések a nagyváradi napilapoknál. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

2003. január 4.

Betölti 13. évét a Bihari Napló. A nagyváradi napilap 1990. január 4-én vette fel jelenlegi nevét. Az újság eredeti szándéka nem változott az idők folyamán: a magyar közösség szolgálata, az olvasók hiteles tájékoztatása. Tavaly nagy változások történtek a Bihari Naplónál: tartalmilag és formailag is megújult a napilap. 2002. máj. 3-tól jobb minőségű újságot vehet kézbe az olvasó, ugyanis a Naplót az Inform Media debreceni nyomdájában állítják elő. Ez sajtótörténeti jelentőségű előrelépés. /Rais W. István: Tizenhárom éves a Bihari Napló. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 4./

2003. február 10.

Németh Zsolt, a FIDESZ országos alelnöke a kedvezménytörvény módosításáról és a magyar-román kapcsolatok alakulásáról kifejtette: a rendszerváltozást követően a legfeszültebb viszony román-magyar relációban a státustörvény miatt bontakozott ki, 2001-ben. Az, hogy 2001 decemberére sikerült egy megállapodást aláírni, mindenképpen a polgári kormánynak és Orbán Viktornak köszönhető. Ha ehhez képest egy merőben új státustörvényt fog kitalálni a magyar kormány, akkor az új jogszabály kialakítására vonatkozó magyar kormányzati szándékot tükröz. Hogy mennyire lesz stabil a magyar-román viszony, az nagymértékben függ attól, hogy a magyar kormány egy elhibázott lépéssel beterjeszti-e az Országgyűlés elé ezt az antistátustörvény-javaslatot, vagy sem. Medgyessy Péter miniszterelnök Szatmárnémetiben kijelentette, hogy egységre van szüksége az RMDSZ-nek. Ezzel kapcsolatban Németh Zsolt leszögezte: Nem dolga a magyar miniszterelnöknek, hogy utasításokat osztogasson az erdélyi magyarságnak, és megmondja, hogy most mire van szüksége. Az elmúlt években az RMDSZ stabilitása a sokszínűségében volt. A jövőben is csak akkor tud egységes szervezet maradni az RMDSZ, ha megőrzi sokszínűségét. /Rais W. István: Viszonylag stabilak a kapcsolatok. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 10./

2003. február 15.

A kisebbségiek úgy legyenek egy államnak a polgárai, hogy ne vessék őket alá a kényszerasszimilációnak - mondta a Bihari Naplónak adott exkluzív interjújában Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő, az Országgyűlés integrációs bizottságának alelnöke, a magyar küldöttség vezetője az ET parlamenti közgyűlésén. Tabajdi szerint fordulat történt a Jürgens-jelentés tartalmát illetően, hiszen a holland jelentéstevő korábban egyoldalúan állította be a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény helyzetét. Sikerült végre tisztázni: a magyar nemzetfelfogás nem a származásra, nem az etnikai hovatartozásra, hanem az egyén jogára épül, hogy szabadon vallja magát valamely nemzethez tartozónak. /Rais W. István: Korszerű magyar nemzetfelfogás. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 15./

2004. január 12.

Nagyváradon január 9-én ünnepelték a városháza épületének százéves évfordulóját. Biró Rozália alpolgármester egy emlékkönyvet indított el a teremben ülők között, hogy az ünnepségen résztvevők aláírásukkal hagyjanak üzenetet a száz év múlva ünneplőknek. A városháza építéstörténetét Péter I. Zoltán újságíró- helytörténész ismertette. Tőkés László királyhágómelléki református püspök kiemelte, Váradon 30 százalék alá csökkent a magyarság aránya, s a többi erdélyi város magyarsága is jelentősen megfogyatkozott. Rais István, a Bihari Napló főszerkesztője méltatta Péter Zoltánnak a városvédő írásait tartalmazó új kötetét, amiket tíz éves újságíróskodása idején közölt a lap hasábjain. /(Balla Tünde): Száz éves a városháza. Van-e még magyar dal Váradon? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

2006. július 18.

Az ÚMSZ eljuttatta a Civic Media Egyesülethez azon személyek listáját, akik a romániai magyar írott sajtóban vezető szerepet töltenek be, s ekként a romániai magyar közvélemény formálóinak tekinthetők; a lista a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottsághoz(CNSAS) kerül. Az ÚMSZ ezáltal csatlakozott a kezdeményezéshez, amely a romániai sajtó és civil szféra átvilágítását tűzte ki célul. A Civic Media eddig benyújtott névsorában az országos román napilapok, televíziók és rádiók, hírügynökségek főszerkesztői és helyetteseik szerepelnek. A MÚRE elnöke, Ambrus Attila üdvözölte a kezdeményezést. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke örömmel fogadta az átvilágítás hírét. Kiadvány/Újságíró neve/ Tisztsége: A Hét/Parászka Boróka/felelős szerkesztő; Bányavidéki Új Szó/Soltz Anna/igazgató és Szilveszter Mária/ főszerkesztő; Bihari Napló/George Catuneanu/igazgató és Rais W. István/főszerkesztő; Brassói Lapok/Ambrus Attila/főszerkesztő; Erdélyi Napló/Makkay József/főszerkesztő és Szentes Szidóni/főszerkesztő-helyettes; Erdélyi Riport/Szűcs László/főszerkesztő és Stanik István/felelős kiadó; Európai Idő/Horváth Alpár Szilamér/főszerkesztő; Gyergyói Kisújság Ábrahám Imre/főszerkesztő és Balázs Katalin/főszerkesztő-helyettes; Hargita Népe/Sarány István/főszerkesztő és Hecser Zoltán/felelős kiadó; Háromszék/Farkas Árpád/főszerkesztő és Torma Sándor/főszerkesztő-helyettes, Magyari Lajos, Sylvester Lajos/rendszeresen közlő publicisták, elemzők; Heti Új Szó/Graur János/főszerkesztő; Korunk/Kántor Lajos/főszerkesztő és Horváth Andor/főszerkesztő-helyettes; Krónika Csinta Samu/felelős szerkesztő, Gazda Árpád/vezető szerkesztő, Rostás Szabolcs/vezető szerkesztő és Bakk Miklós/főmunkatárs; Látó/Gálfalvi György/főszerkesztő és Kovács András Ferenc/főszerkesztő-helyettes; Népújság/Makkai János/főszerkesztő és Nagy Miklós Kund/főszerkesztő-helyettes; Nyugati Jelen/Böszörményi Zoltán/főszerkesztő és Jámbor Gyula/főszerkesztő-helyettes; Polgári Élet/Zsidó Ferenc/főszerkesztő; Reggeli Újság/Dénes László/főszerkesztő; Szabadság/Kerekes Edit/főszerkesztő-helyettes és Tibori Szabó Zoltán/publicista; Szatmári Friss Újság/Elek Anikó/főszerkesztő; Szatmári Magyar Hírlap/Princz Csaba/lapigazgató, Veres István/főszerkesztő és Benedek Ildikó/főszerkesztő-helyettes; Székely Hírmondó/Kocsis Cecília/főszerkesztő és Willman Walter/főszerkesztő-helyettes; Udvarhelyi Híradó/Jakab Árpád/főszerkesztő; Új Kelet/Péter Csaba/főszerkesztő és Barabás Orsolya/felelős szerkesztő; Új Magyar Szó/Stanik István/lapigazgató, Salamon Márton László/felelős szerkesztő, Bércesi Tünde/vezető szerkesztő, Ágoston Hugó/vezető publicista, Bíró Béla, Lokodi Imre/rendszeresen közlő publicisták, elemzők, Simon Judit, Székedi Ferenc; MÚRE/Karácsonyi Zsigmond/ügyvezető elnök, Szűcs László/írott sajtó alelnök, Csép Sándor/audiovizuális alelnök, Rácz Éva/szakmai oktatási biz., Hecser Zoltán/sajtójog-érdekvédelmi biz., Kacsó Sándor/médiapolitikai biz., László Edit/szoc. tagságkezelő biz., Bálint Zsombor/gazdasági biz. A Civic Media Egyesület elektronikus levelet kapott többek közt a Krónika napilap egyik munkatársának e-mail címéről, amelyek feladója a következők átvilágítását javasolja: Stanik István, Szűcs László, Simon Judit (Új Magyar Szó), Makkai János (Népújság), Ferencz Imre (Hargita Népe), Farkas Árpád, Magyari Lajos (Háromszék). /Cseke Péter Tamás: Az Új Magyar Szó csatlakozott a Civic Media Egyesület kezdeményezéséhez. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

2007. augusztus 15.

Nemzetközi, országos, politikai, regionális hírek, videó- és fotóanyag, Humor, Életmód, Bulvár, más szóval: www.erdon.ro, az új erdélyi hírportál. – A portál szerkesztői nagy hangsúlyt fektetnek a szolgáltatásokra is: apróhirdetések, ingatlanok és autók hirdetései, állásajánlatok, mozi- és tévéműsorok, egész Erdélyt felölelő időjárás-jelentés – nyilatkozta Rais W. István főszerkesztő. /Új hírportál indult. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

2007. október 2.

A Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő lapok kapták a legnagyobb részt a Román Posta tavalyi magyar nyelvű hirdetési keretéből. A Román Posta tavaly reklámkerete 9,49 százalékát költötte el a magyar nyelvű sajtóban közölt hirdetésekre. A 700 352 lejes magyar keret több mint felét a Scripta Kiadó Rt. által megjelentetett Új Magyar Szó napilap és nagyváradi Erdélyi Riport hetilap számlájára utalták. A kiadóban 84,6 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, Verestóy Attila. A reklámpénzből a jelentősebb napilapok közül csupán az RMDSZ-szel szembeni kritikus hangjáról ismert Háromszék, a hetilapok közül pedig az Erdélyi Napló nem részesült. A Krónikának azt követően ajánlott a postát képviselő reklámügynökség 6811 lejes reklámszerződést, hogy tavaly októberben cikket közölt a Scripta Kiadónak egy másik, a postával kapcsolatos reklámszerződéséről. Arra a kérdésre, hogy milyen alapon választották ki a magyar hirdetőket, nem tudtak válaszolni. A szerződés megkötése idején Nagy Zsolt töltötte be a posta működését is felügyelő távközlési és informatikai miniszteri tisztséget. A politikus elismerte, van része abban, hogy 2005 óta magyar nyelven is hirdet a posta. Arra a kérdésre, hogy adott-e tanácsot, mely lapokkal kössenek reklámszerződést, a volt miniszter azt válaszolta: „ez nem az én feladatom”. A posta által közölt hirdetési statisztikát nem kívánta kommentálni. Vincze Lóránt, a Scripta Kiadó Rt. vezérigazgatója azzal magyarázta a cég sikerességét, hogy a Román Posta országos szórású napilapot és hetilapot keresett. „Kézenfekvő volt az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport, mint az egyetlenek ebben a kategóriában” – jelentette ki Vincze Lóránt. A vezérigazgató szerint az Új Magyar Szó attól „országosabb”, mint például a Krónika, hogy azt a megjelenés reggelén Konstancán, Iasi-ban és Calarasi-ban is megkapják az előfizetők. Verestóy Attila szenátor is az Új Magyar Szó országos jellegére hivatkozott. Arra a kérdésre, hogy közben járt-e a Scripta Kiadó postás szerződései ügyében, kijelentette: „Nem vagyok a lapnak a menedzsere, és tudtommal ez a menedzsmentnek dolga. ” Verestóy sajtóérdekeltségeinek postás szerződéseire tavaly a Curentul című bukaresti román napilap figyelt fel. A lap birtokába került dokumentumok alapján állította, a 2006. május 9-én született egy szerződés, mely szerint a Scripta Kiadó egy éven át háromszázezer euró értékben bocsát hirdetési felületet a Postcom részére. A Curentul szerint később a szerződést kiegészítették egy újabb kétszázezer eurós tétellel, és azt is papíron rögzítették, hogy a megállapodás hatálya meghosszabbítható. A lap olyan dokumentumoknak is a birtokába jutott, amelyek szerint a postások cége át is utalt a Scripta Kiadó Rt. számlájára 753 063 lejt. Vincze Lóránt cáfolta a Curentul adatait. Az állami hirdetések elosztásának a kérdése napirenden lesz a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesületének október közepére esedékes vezetőségi gyűlésén is. Erről Rais István, az egyesül soros elnöke tájékoztatott, aki megjegyezte, személyes véleménye szerint nem méltányos és nem igazságos a pénzek elosztása. /Gazda Árpád: Pénzutalvány a Verestóy-sajtónak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./

2009. január 23.

Etikai vétséget követett el az erdon.ro internetes portál, amiért a forrásra való hivatkozás nélkül, az ÚMSZ-ben 2008. szeptember 8-án megjelent Turistákba fullad a krátertó című anyagot sajátjaként adta közre Veszélyben a Szent Anna-tó címen. Ezt állapította meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) Etikai Bizottsága, amely a vétkest megrovásban részesítette. Az etikai panaszt az Új Magyar Szót, illetve annak internetes honlapját – umsz.manna.ro – megjelentető Scripta Kiadó RT. emelte az erdon.ro internetes portál jogi képviselője, Rais W. István és annak üzemeltetője, az Inform Média csoport ellen. Rais W. István, az erdon.ro portál nem ért egyet a döntéssel, de tudomásul veszi, és nem fog fellebbezni „Minket a Scripta Kiadó vezérigazgatója, Vincze Lóránt panaszolt be, aki egyben a Becsületbíróság elnöke is. Mi ezt tarjuk etikátlan eljárásnak, ezért nem is tiltakozunk, mert nem látjuk értelmét” – fejtette ki Rais. /F. H. : A bíróság döntött: lopott az erdon.ro az ÚMSZ-től. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./


lapozás: 1-30 | 31-45




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998