udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 125 találat lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-125
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Reizer Pál

2004. július 30.

Tempfli Imrét /sz. Kaplony, 1954. dec. 3./ 1979-ben szentelték pappá. Ministráns–versenyeket, kirándulásokat, kerékpártúrákat szervezett a fiataloknak. A hatalom ezért meg akart szabadulni Tempfli Imrétől. Egy fekete, rendszám nélküli Dacia próbálta meg eltenni láb alól, azonban Isten megmentette őt. 1988 augusztusában, a félelmetes diktatúra idején, húsz vezető beosztású gyulafehérvári egyházmegyés pap kilenc pontból álló beadvánnyal fordult dr. Jakab Antal püspökhöz. A beadvány az erdélyi magyarság nemzeti és vallási sérelmeit sorolja fel és kér rájuk megoldást. A szatmári római katolikus egyházmegye papjai 1989. márciusában Szaniszlón tartották a szokásos lelkigyakorlatot. Utána kötetlen beszélgetés alkalmával egy kis csoport: Áib Sándor, Kühn Pál, Merk Mihály, Merlás Tibor, Tempfli Imre az erdélyi paptestvérek beadványát beszélte meg, és egyetértés volt köztük abban, hogy a beadványt a szatmári egyházmegye papjainak is alá kell írniuk. Huszonhárom szatmári egyházmegyés katolikus pap írta alá a beadványt. 1990 őszétől Tempfli Imre teológiai tanár a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán. 1991 tavaszán Reizer Pál megyés püspök Rómába küldte, ahol egyháztörténelmi tanulmányokat folytatott, és licenciátusi fokozatot szerzett. Hazatérése után 1993-tól lelkész, majd plébános Szatmárnémetiben. 1994-ben a németországi Kirche in Not/Ostpriesterhilfe nevű nemzetközi katolikus segélyszervezet osztályvezetőjévé nevezték ki, közben 1994-ben Budapesten teológiából doktorált. Az egyháztörténész dr. Tempfli Imre jelenleg Németországban él. Tudományos munkássága bizonyítja, hogy lélekben ma is otthon van: Egy ország és négy vallás (licencia–dolgozat), Kaplony, adalékok egy honfoglalás kori település történetéhez, Melanchthon und die Synode von Erdőd, 20. September 1545, A szatmári római katolikus egyházmegye író papjai, A Báthoryak valláspolitikája, Lendítse Kistestvér! Válogatás dr. Tyukodi Mihály írásaiból, Dr. Scheffler János szatmári püspök és nagyváradi apostoli kormányzó pásztorlevelei és utolsó írásai, A kaplonyi monostor–templom története, Sárból és napsugárból. Pakocs Károly püspöki helynök élete és kora 1892–1966 /METEM Kiadó, Budapest, 2002/. Tempfli Imre huszonöt éves papi szolgálata alkalmából hálaadó ezüstmiséjét aug. 1–jén tartja Kaplonyban. /Csirák Csaba: Dr. Tempfli Imre ezüstmiséje elé. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 30./

2005. március 8.

Szatmárnémetiben a Szent-Györgyi Albert Társaság február 22-én megtartott kuratóriumi ülésén döntötte el, hogy Merlás Tibor plébánost jutalmazza a 2004-ben és az azt megelőző években kifejtett tevékenységéért a Szent-Györgyi Albert Emlékportréval. Az idén tizenötödik alkalommal adják ki a Szent-Györgyi Albert Emlékportrét, azoknak a Szatmár megyei személyeknek, akik a legtöbbet tettek az előző években a megye demokratikus kibontakozásáért, a magyar kisebbség sorsának európai szintre emeléséért, a keresztény értékek megőrzéséért. Eddig a Szent-Györgyi Albert Emlékportrét olyan személyek kapták meg, mint Sipos Miklós egyházmegyei esperes, Merk Mihály plébános, Reizer Pál püspök, dr. Fátyol Rudolf hegedűművész, Szilágy Éva, a Református Gimnázium igazgatója, Borsos Ernő újságíró, a Szatmárnémeti MADISZ stb. /Szent-Györgyi Albert Emlékportré. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

2007. január 12.

Az ottani püspökség újraalakulásáig a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye szerves része volt a kárpátaljai római katolikus egyház. A második világháború után a szatmárnémeti püspök nem látogathatott a Szovjetunióhoz tartozó kárpátaljai egyházközségekbe, egyházilag mégis a szatmári püspökséghez tartoztak. Ilyen helyzetben nagy feladat volt 1990 után az újjászervezés, amelyben egy plébános, Schönberger Ferenc is tevékenyen részt vett. Schönberger Ferenc /sz. Túrterebes, 1938. márc. 4./ 13 gyermekes, vallásos családban élt. Világháború, államosítás, deportálás, kényszermunka a Duna–csatornánál, ebben a családnak is része volt. Schönberger Ferencet 1964–ben szentelte pappá Márton Áron. Három évig Szaniszlón szolgált, amelynek fíliája Érkörtvélyes volt. Különböző helyeken működött, majd vállalta, hogy segít a kárpátaljai római katolikus egyházban talpra állításában. A kárpátaljai katolikus egyház helyzete igen érdekesen alakult a történelem folyamán, 1804 óta ugyanis a szatmári egyházmegye szerves részét képezte ez a tájegység. Trianon, majd a Szovjetunió megalakulása több részre szakította az egyházmegyét, és 1990 után nagyon komoly munka várt azokra, akik újjászervezték a kárpátaljai egyházi életet. 1944-ben megszűnt a papok odahelyezése, és betiltották az egyházi oktatást is. A szatmári püspök nem látogathatott oda, a vikárius intézte az ügyeket. A kapcsolattartás évtizedekig nem is létezett. Először az egyházmegye vezetősége titkos küldötteken keresztül próbálkozott vele, de látták, mekkora veszélyt jelent ez a dolog, nem volt más lehetőség, mint sorsára hagyni a kárpátaljaiakat. Reizer Pál volt hosszú évtizedek után az első püspök, aki – a rendszerváltás után – átlátogatott Kárpátaljára. Akkorra Kárpátalján mindössze kilenc plébános maradt, közülük ketten, idős koruk miatt, már csak otthon tudtak misézni. Ötvennégy plébánia van Kárpátalján, és mindegyikhez legalább öt–hat filia tartozik: legtöbbször háromba ezek közül is el kellett vasárnap látogatni. Schönberger Ferenc először Rahóra kapott kinevezést, 13 hónap után Munkácsra került, majd Ungvár környékére ment, ahol szórványban élő hívekből kellett egyházközségeket újjászervezni, Császlócon és Nagygejőcön. Voltak olyan helységek Kárpátalján, ahol havonta egyszer tartottak misét 1989 előtt, mert kilenc papnak igencsak megerőltető feladat volt elvégezni ennyi szolgálatot. Például a kaszonyi atya, Károlyi Lajos – tavalyelőtt halt meg – csütörtökön útnak indult. Végigjárta Dél–Kárpátalját, tizennyolc helyen misézett, gyóntatott, áldoztatott, keresztelt, esketett, ott aludt, ahol éppen ráesteledett. Szerda este érkezett haza, másnap aztán ismét ugyanúgy útra kellett kelnie. Ilyen viszonyok mellett elkelt a segítség. Mára viszont több, mint tíz papot szenteltek fel Kárpátalján, és a magyarországi ferencesek is kusztodiát létesítettek Nagyszőlősön, ennek környékén ők szolgálnak. A kárpátaljai püspökség folyamatosan alakult: 1993-ban apostoli kormányzóság lett, a kijevi pápai nuncius, Antonio Franco lett először az ordinárius püspök. 1996-ban Majnek Antal lett a püspök, egy évre rá püspökségi rangra emelték Kárpátalját, és a lembergi érsekséghez csatolták. Bár ezzel a lépéssel magyar katolikusság hátrányba került az ukrán katolikus egyházzal szemben, ez nem érződött olyan nagyon, mivel Lemberg környékén nagyrészt lengyel származásúak élnek. Kárpátalján ötven– és hatvanezer közötti magyar római katolikus él – pontos nyilvántartás egyelőre nincs. Schönberger Ferencet később Schönberger Jenő püspök hívta aztán haza, mivel itt is szükség volt szolgálatára: jelenleg Szatmárnémetiben a Szent Antal plébánia papja, e mellett Kakszentmártonban és Vetésben szolgál. /Fodor István: „A pap csak szolgál, de a tulajdonképpeni munkát az isteni kegyelem végzi” = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 12./

2007. január 25.

Január 25. a megemlékezés napja a szatmárnémeti Szentlélek plébánia életében. Ez a közösség 1999. január 25-én kísérte utolsó útjára a templomot alapító Merk Mihály plébánost. A közösség Merlás Tibor plébánossal kimegy a hídon túli temetőbe Merk Mihály sírjához, emlékezni és imádkozni. Merk Mihályt /sz. Szatmárnémeti, 1942. okt. 13./ 1966-ban Márton Áron szentelte pappá. Soha sem hódolt be a hatalomnak, pedig zaklatták, fenyegették. Akkor sem tört meg, amikor 1976-ban Színfaluba helyezték, a németajkú közösséghez. Megtanult németül és német nyelven prédikált. Végül 1990-ben visszakerült szülővárosába. Reizer Pál püspök idejében nekivágott a Szentlélek plébánia felépítéséhez. A semmiből falakat, templomot és közösséget alkotott. Megalapította a Szent Sebestyén Kolping-csapatot, amely a mai napig kitűnően működik. Merk Mihály 1999. január 15-én meghalt. Temetésén ott voltak katolikusok, reformátusok, de görög katolikusok is, mindenki a magáénak érezte az atyát. /Csirák Csaba: Merk Mihályra emlékeznek hívei. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 25./

2007. október 25.

Sike Lajos, a lap munkatársa elmondta, Kőszegremetén van présháza, ahova meghívja barátait és ellenfeleit is, meginni egy-két pohár bort. Reizer Pál volt szatmári megyéspüspök mondta, hallotta, milyen régi présházak vannak arrafelé. Sike meghívta Reizer püspököt, aki tizennégy év alatt majdnem annyit épített egyházmegyéjének, mint amennyit a kommunizmus elvett tőlük. Reizer előre óvott minden felhajtástól. Nem sokra rá Tőkés püspök beszélt az újságíróval. Sike őt is meghívta, de a püspök jelezte, a presbitériummal jönne, hívja meg a presbitériumot is. Sike sietett elítélni a püspököt: Tőkés László szereti, ha tömeg vonul utána, de „hogy ez mindennél fontosabb neki, csak mostanában értettem meg. ” Az újságíró tovább támadott: hazugság, hogy az erdélyi magyarság EP-képviselője szeretne lenni, hiszen az lehetett volna, ha elfogadja az RMDSZ-listán felajánlott biztos befutó első két hely egyikét. „De nem fogadta el, mert számára nem Brüsszel a fő cél, hanem az egész erdélyi magyarságnak az ő háta mögé való sorakoztatása. ” „Ő megy elöl palástosan, és Erdély másfél milliós magyar népe (reformátusok, katolikusok, unitárusok, baptisták, evangélikusok, sőt magyar zsidók is) utána hömpölyög, halleluját és Tőkést skandálva. Mert ő a Megváltónk, bizony ő – s rohadt komcsi, aki nem így gondolja!” /Sike Lajos: Vonulunk. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./


lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-125




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998