udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 76 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-76
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Fico, Robert

2007. szeptember 27.

Felháborító, ha a kisebbség nem akar azonosulni kulturálisan a többségi nemzettel, még akkor sem, ha a többség felől szépen, erőszakmentesen: „csak” a szimbólumok erős fényezésével próbálnak hatni. A szlovák parlamentben gátlástalanul szentesítették a felvidéki magyarok és németek második világháború utáni meghurcoltatását törvényesítő hírhedt Benes-dekrétumok érinthetetlenségét. A Magyar Koalíció Pártjának húsz képviselőjét leszámítva – a szlovák honatyák egyöntetűen a dekrétumok mellett szavaztak. A szlovák törvényhozók tudják, hogy az Európai Uniónak nincs kisebbségpolitikája. A szlovák parlament azért mert szavazni egy ilyen dekrétum mellett, mert semmi sem tartja vissza, hogy fütyüljön a kollektív bűnösség elfogadhatatlanságának elvére. Éppen az Európai Unió ege alatt valósíthatók meg a nemzetállami törekvések. Kit érdekel az, hogy magyar részről békülékenységet jelző vélemények hangzottak el, amikor a szlovák politikai erők a leghatározottabban elzárkóztak attól, hogy bármely magyartól is bocsánatot kérjenek, ellenben igen határozottan adtak hangot annak, hogy a magyarok igenis bocsánatkéréssel tartoznak a szlovákoknak. Robert Fico kormányfő egyenesen „égbekiáltó pimaszságnak” nevezte azt az elvárást, hogy a szlovákok is kövessék meg a magyarokat. A magyar külügy álláspontját mutatja a tévé Napkelte szeptember 21-i műsorában Göncz Kinga külügyminiszter nyilatkozata. A riporter megkérdezte a külügyminisztert: „Mit kíván tenni a magyar diplomácia a jelenlegi helyzetben?” Göncz megadta a választ: „Mindenki egyértelművé tette saját álláspontját, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nyilatkozott, a parlamenti pártok megszólaltak, azt gondolom, ezen a szálon kell folytatni megbeszéléseinket szlovák kollégáinkkal. Beindult egy nagyon pozitív folyamat Szlovákiában (!) és Magyarországon, ahol a civil társadalom és maguk az emberek azt mondták, hogy nem a múltba szeretnének visszafordulni, inkább előre néznének. ”A riporter kérdez: „Tesz Magyarország valami lépéseket, hogy az ügy az Európai Unió és az Európai Parlament elé kerüljön?” Külügyminiszter: „Beszéltünk európai parlamenti képviselőinkkel, de közvetlenül ezt mi nem tudjuk és nem is akarjuk befolyásolni. ” Riporter kérdez: „Mit gondol a külügyminiszter, a szlovák parlament döntését fogja-e hivatalosan is tárgyalni az Unió?” Göncz Kinga: „Hogy hivatalosan fogja-e tárgyalni, azt nem tudom. ” Riporter: „Miért nem javasoljuk ezt?” Külügyminiszter: „Igazából meg kell várni, mi a szlovák reakció. ” Riporter: „A reakció azt volt, hogy hivatalosan is megerősítették a Benes-dekrétumokat. ” Göncz: „Remélhetőleg lesz egy olyan nyilatkozat, ami visszalépést jelent ehhez képest. ”Ehhez képest... /Lokodi Imre: Mihez képest? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

2007. október 1.

Élesen bírálta a Magyar Koalíció Pártja, hogy Ján Mikolaj, a szlovák oktatási tárca vezetője és a kormány alelnöke a magyarok nyelvi jogait korlátozó intézkedésekkel kísérletezik, amikor egy tankönyvkiadónak levélben tiltotta meg a magyar helységnevek használatát. Berényi József, az MKP alelnöke sajtótájékoztatón mutatott be egy Mikolaj által még januárban jegyzett levelet. Berényi elmondta: a miniszter több kiadót is megintett a szlovákiai helység- és földrajzi nevek nem szlovák nyelvű használata miatt, de a kiadók ellenkezésének nem volt foganatja. „A levélben megfogalmazottnak semmilyen törvényi háttere nincs, az ellenkezik a kisebbségvédelmi keretegyezménnyel, nemkülönben az európai kisebbségek és regionális nyelvek védelméről rendelkező chartával, amelyek a két nemzetközi dokumentummal azonosuló, a dokumentumokat ratifikáló országokban lehetővé teszik a történelmi helységnevek használatát. Szlovákia is ilyen ország, de úgy tűnik, a szlovák kormány ezt annak ellenére sem hajlandó tiszteletben tartani, hogy Robert Fico kormánya a kezdetekben vállalta: megőrzi a nemzetiségi jogok status quo-ját” – mondta. Szlovákiában a szlovákok bármely világvárost vagy magyarországi helységet zavartalanul jelölhetnek olyan szlovák névalakkal, amely mindenütt ismeretlen. Ezért az a nem szlovák ember, aki egy szlovák kiadványban, vagy térképen Münchent, Bécset, Koppenhágát, Egert, Esztergomot, vagy Pécset keresi, de a helyükön Mnichovot, Kodant, Viedent, Jagert, Ostrihomot és Petikostolít talál, mégsem emeli fel a szavát ellene – fejtette ki az MKP alelnöke. /Az MKP tiltakozik a szlovák kormány nyelvi jogokat sértő kísérletei ellen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

2007. október 24.

Tom Lantos, az amerikai kongresszus külügyi bizottságának elnöke kemény hangvételű levélben fordult Robert Fico szlovák miniszterelnökhöz, hogy magyarázatot kapjon azokra a magyarellenes intézkedésekre, tettekre, amelyek a felvidéki magyarságot sújtják a 2006-os parlamenti választások után hatalomra kerülő nacionalista szlovák kormánykoalíció beleegyezésével. A New York-i székhelyű Hungarian Human Rights Foundation (HHRF) két olyan dokumentáció-csomagot bocsátott Tom Lantos rendelkezésére, amely a Benes-dekrétumok parlamenti megerősítésére és Malina Hedvig meghurcolására hívta fel a figyelmet. /Lantos levele Ficóhoz. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

2007. október 26.

A pozitív diszkrimináció megvonásával riogatja a szlovákiai magyar iskolákat Ján Mikolaj oktatási miniszter, aki a nem szlovák nyelven tanuló diákok után kijáró 8 százaléknyi többletpénz megvonásán és az úgynevezett alternatív oktatás bevezetésén mesterkedik, egyszersmind a Magyarországon kiadott tankönyvek használatát is betiltaná. A miniszter szerint a magyar iskolák azért kapnak pluszpénzt, mert szlovák nyelven is oktatnak (szlovák nyelvet és irodalmat). Mikolaj szerint a magasabb fejpénz csak akkor lenne indokolt, ha a magyar iskolákban más tantárgyakat is szlovákul oktatnának. A Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párthoz (SNS) tartozó miniszter valójában ugyanazt szeretné elérni, mint elődje, az ugyancsak SNS-es Eva Slavkovská. Ő annak idején küzdött az alternatív oktatásért, ráadásul betiltotta a kétnyelvű bizonyítványokat, kiváltva ezzel a magyar szülők, pedagógusok és diákok tiltakozási hullámát. Mikolaj elődje, az előző kormány Magyar Koalíció Pártja (MKP) által delegált oktatási miniszter, Szigeti László szerint Mikolaj csúsztat. A többletpénz ugyanis nem a szlovák nyelv és irodalom oktatásáért jár, hanem azért, mert a szlovák iskolákkal szemben a magyar iskolákban a magyar nyelvet és irodalmat plusz óraszámban oktatják. Ez azt jelenti, hogy a magyar iskolák heti óraszáma kettővel magasabb, mint a szlovákoké. Mikolaj miniszter törvénytervezete szerint a jövőben, „összhangban a szlovák tantervvel”, a magyarul tanulók csakis Szlovákiában jóváhagyott, magyarra fordított tankönyvekből tanulhatnának. Mikolaj korábban már az egyetlen magyar nyelvű felsőoktatási intézmény, a révkomáromi Selye János Egyetem „lefokozását” is előrevetítette, az egyetem működését anyagi természetű korlátozásokkal is nehezíteni próbálja. Megfigyelők szerint a Slota vezette koalíciós erő, amely kieszközölte a magyarok 1945 utáni meghurcolásához, jogfosztásához és vagyonelkobzásához a kollektív bűnösség elve szerint jogalapot teremtő Benes-dekrétumok parlamenti megerősítését, nem mond le agresszív asszimilációs törekvéseiről. Ezekhez a kormányfő, Robert Fico személyében és a kormány másik koalíciós pártjában, a Vladimír Meciar vezette Néppárt–HZDS-ben „eszményi partnerekre” talált. /Szlovák megszorítások a magyar diákok ellen? = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./

2007. november 14.

A felvidéki születésű történész, Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatója a vele készült beszélgetésben kifejtette, a Benes-dekrétumok ügyében a jelenlegi szlovákiai ellenzéki és kormánypártok között konszenzus van a tekintetben, hogy ezt a történeti kérdést semmilyen formában sem szabad újra megnyitni, még a szlovákiai magyarok állampolgári egyenjogúságát kétségbevonó esetekben sem. Az elmúlt időszakban példátlanul elmérgesedett a magyar–szlovák államközi viszony, Robert Fico szlovák kormányfő az országból való kitiltással fenyegette meg Sólyom László államelnököt. A pozsonyi parlament szeptember 20-án határozatban megerősítette a II. világháború után született Benes-dekrétumokat. A kelet-közép-európai régióban a rendszerváltás óta többféle kísérlet történt a kétoldalú államközi kapcsolatok rendezésére. Az alapszerződések rendszerének volt konszolidáló hatása. Ennek pozitív hozadékát jelentik a kisebb-nagyobb hatékonysággal működő vegyes bizottságok. Magyarország a közös kormányülések kezdeményezésével, a közös fejlesztési, válságkezelési elképzelésekkel (utóbbiak közé tartozik pl. a Roma Évtized Programja) próbálja a politikailag és gazdaságilag gyorsan integrálódó tér kölcsönös előnyeit láthatóvá tenni. A látványos gazdasági eredményeket felmutató Szlovákia számára a biztos csehországi háttértámogatás lehetővé teszi, hogy a magyarországi kapcsolatokban érzékenyen reagáljon minden negatív jelenségre. A negatív trendben 1989 után csak átmeneti javulásokat lehetett regisztrálni. Az elmúlt fél- egy évben pedig többször is a diplomáciai mélypont felé közelített a két ország viszonya. Ebben a kontextusban a rendezetlen történeti viták, történeti gyökerű kisebbségi sérelmek, lezáratlan államközi problémák (Bős-Nagymaros kérdésére), bármikor elővehetőek, és a lokális etnikai konfliktusokkal párosítva azonnal rendszerbe állíthatóak. A két ország katolikus egyházának 2006. júniusi kölcsönös bocsánatkérése, Sólyom László és Ivan Gasparovic köztársasági elnökök elakadni látszó kezdeményezése, Göncz Kinga és Ján Kubis folyamatos kapcsolattartása jelentheti a továbblépés lehetőségét. Malina Hedvig ügye egyedülállónak tekinthető. Maga a szlovák miniszterelnök szeptember végén kormánya bukását előkészítő akcióként értékelte Malina Hedvig esetét. A saját ügyét mindvégig imponáló bátorsággal kezelő Malina Hedvig valószínűleg akkor jár a legjobban, ha sikerülne teljes egészében depolitizálni, és újrakezdett eljárás keretében végére járni az őt ért fizikai bántalmazásnak. Arra a kérdésre, mi a magyarázata annak, hogy Szlovákia parlamentje törvényerőre emelte a Benes-dekrétumokat, amely alapján Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket megfosztották állampolgárságuktól, kitelepítették és kényszermunkára hurcolták őket a kollektív bűnösség elve alapján, Szarka László hangsúlyozta, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács láthatóan szeretné néhány szimbolikus döntéssel, törvénnyel korrigálni a két Dzurinda-kormány nyolc éve alatt kialakult toleránsabb nemzetiségpolitikai kontextust. Ennek politikai céljai között az MKP marginalizálása is szerepel. A jelenlegi kormány miniszterelnök-helyettese, a Szlovák Tudományos Akadémia egykori alelnöke, Dusan Caplovic az 1990-es évek végén már könyvet jelentetett meg arról, miként kellene „gátat emelni” az MKP szlovákiai politikai szerepvállalásának. A Selye János Egyetem, vagy a felvidéki magyar közoktatás elleni politikai támadások mögött elsősorban a kormányhoz tartozó nacionalista erő, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt áll. Egy, Magyarországra, valamint a dél-szlovákiai, kárpátaljai, erdélyi, vajdasági magyar közösségre kiterjedő reprezentatív szociológiai felmérés gyorsjelentése készül el a napokban, amelyet november 15-én mutatnak be. Ebből az látszik, hogy a dél-szlovákiai magyarok egyre nagyobb része tanul meg élni az Európai Unió által kínált munkaerő-piaci, tanulási, kapcsolattartási lehetőségekkel, ugyanakkor egyre tisztábban látja, hogy az Európai Unió önmagában semmit sem old meg. Szarka László Caplovic miniszterelnök-helyettes kérésére elvállalta cseh, lengyel és ukrán kollégákkal együtt a szakértői felkérést a szlovák kormány nemzetiségi tanácsában. A tanács lehetőséget teremt arra, hogy a szakértők különböző kezdeményezéseket tegyenek, amelyek a kisebbségek helyzetének különböző területeiről, a hiányzó jogi szabályozás lehetőségeiről adhatnak konkrét képet. A februárra tervezett első, tényleges munkaülésre szakmai javaslatot fog kidolgozni, amelyek elsősorban a kisebbségi törvény hiányából adódó tisztázatlanságokra, a kisebbségek politikai országos, megyei és lokális képviseletére, valamint a kisebbségi oktatásügy, kultúra helyzetére irányul. /Rostás Szabolcs: Eltüntetni a történelmi csontvázat. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

2007. november 20.

Ján Mikolaj szlovák oktatási miniszter bejelentette: utasítást adott mindazon tankönyvek átírására, amelyben eddig csak magyar nyelven tüntették fel a szlovákiai helységneveket. Ján Kubis szlovák külügyminiszter november 16-án Párkányban még azt ígérte Göncz Kinga magyar külügyminiszternek, hogy a Szlovákiában használatos magyar tankönyvekből nem törlik a magyar helységneveket, és zárójelezve engedélyezik a magyar névalak megjelölését, ezzel szemben Ján Mikolaj oktatási miniszter két nappal később bejelentette: utasítást adott mindazon tankönyvek átírására, amelyben eddig csak magyar nyelven tüntették fel a szlovákiai helységneveket. A szlovákiai magyarok több hazai és nemzetközi egyezményben rögzített nyelvhasználati jogaival ellenkező szándékot a Magyar Koalíció Pártja (MKP) a magyarok status quojának megőrzéséről többször elhangzott ígéretek megszegésének tekinti. Robert Fico kormányfő azok után is kész volt a nemzetiségi jogok megőrzéséről beszélni, hogy kormányzása alatt, a kormány intézkedései nyomán, szűkült a jogok érvényesítésének lehetősége. Szigeti László, az MKP parlamenti képviselője emlékeztetett arra, hogy a készülő intézkedések ellentétesek a kisebbségvédelmi keretegyezmény, valamint az európai kisebbségek nyelvi jogait biztosító európai charta – Szlovákia által is ratifikált – rendelkezéseivel. Ezért, ha a szlovák kormány nem tesz le a jelzett törekvéseiről, az MKP az európai intézményeknél keres jogorvoslatot. Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke kijelentette: „Szlovákiában szinte mindennapi jelenség, hogy a kormánykoalíció képviselőinek nyilatkozatai és a valóság között igen súlyos ellentmondások vannak. A legfrissebb bizonyítéka ennek az, hogy míg a miniszterelnök, Robert Fico és a helyettese, Dusan Caplovic megígéri, hogy a magyar tankönyvekben az eddigi gyakorlatnak megfelelően a kisebbségek nyelvén lehet használni a magyar történelmi helységneveket, az oktatási miniszter vasárnap a közszolgálati televízióban ezt megcáfolja, mert a maga részéről ezt elfogadhatatlannak tartja. ”Az oktatási miniszter megközelítése elfogadhatatlan, szögezte le Csáky. /B. T. : Szlovák helységnevek magyar tankönyvekben? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

2007. december 22.

A szlovákiai magyar iskolák diákjainak szlovák nyelv- és történelemismeretét elmélyíteni hivatott törekvéseket erősítő koncepciót hagyott jóvá Pozsonyban a szlovák kormány. A szlovákiai magyar politikusok és pedagógusok szerint Robert Fico kormánya a kilencvenes években hatalmon levő Meciar-kormány által szorgalmazott „alternatív oktatás” bevezetésére törekszik, ezúttal új köntösben akarja korlátozni a magyarok történelemoktatásának színvonalát és a magyar iskolákban nagyobb óraszámban tanítani az államnyelvet. A magyar iskolákban emelik a szlovák nyelv és irodalom tanításának és gyakorlatainak óraszámát, egyszersmind a magyar iskolákban szlovák nyelvet oktató pedagógusok számára is a szlovák nyelvismeret elmélyítését célzó intézkedések elrendelésére készülnek. Szigeti László, az előző kormány oktatási minisztere szerint ez a törekvés tovább csorbítja a szlovákiai kisebbségek jogi státusát. /Diszkrimináció új köntösben. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./

2008. január 4.

Megerősödni látszik a szlovák kormány nacionalista irányvonala – vélik az elemzők annak alapján, ami Szlovákia 15 évvel ezelőtti megalakulásának évfordulós ünnepségén hangzott el január 2-án Túrócszentmártonban. A szlovák kormány ünnepi nyilatkozatában meghirdetett „okos historizmus“ és a hazafiasság programjáról szólva Miroslav Kusy szlovák politológus a pozsonyi Új Szóban kijelentette: a régi Nagymorva Birodalom-beli szlovákok felemlegetésével Robert Fico kormányfő olyan – szakmailag megkérdőjelezhető – retorikát vesz át, amely azt jelzi, hogy „a történelem hamis ábrázolásával erősíti a nemzettudatot“. Kusy szerint a – Magyar Koalíció Pártjával (MKP) egy sorban ülő – szlovák parlamenti ellenzék is nehéz helyzetbe kerül, mert „szintén hajlik a nacionalizmusra“. A liberális polgári napilap, a SME kiemelte, hogy az „ősszlovákokat“ emlegető Fico már korábban is mondott olyasmit, miszerint az egykori szlovákok már akkor is állami keretek között éltek, amikor Európa egyéb mai államainak területén „még semmi sem volt, legfeljebb valamilyen állatok járták a területeket, de államalakulat ott nem volt“. A lapban Dusan Kovác történész kifejtette, hogy a Nagymorva Birodalom idején szlovákok még nem léteztek, legfeljebb szlávok. /Erősödő nacionalizmus. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

2008. január 5.

„Szlovákiában nem élnek magyarok, csak szlovákok, akik magyarul beszélnek” – jelentette ki Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke. A hivatalos népszámlálási adatok szerint a félmilliónál nagyobb lélekszámú magyar nemzetiséget valló közösség tagjait a kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke nem először próbálja „egy csapásra” elszlovákosítani. „Én azt állítom, hogy ezek nem magyarok, hanem szlovákok, akik magyarul fejezik ki magukat” – így a magyarellenes kijelentéseit folyton felülmúlni igyekvő nemzeti pártelnök. A kormányfő, Robert Fico Irány – Szociáldemokrácia (Smer-SD) nevű pártját az Európai Szocialisták Pártja (ESZP) több mint egy éve nem tartja számon a tagjai között. A Smer tagságának felfüggesztését épp az indokolta, hogy Fico közösséget vállalt a szélsőséges magyargyűlöletét nem leplező Ján Slotával. Az ESZP hosszú ideje azt várja, hogy Fico előbb vagy utóbb elhatárolódik koalíciós partnerétől, de ennek a kormányfő eddig egyetlen jelét sem adta. Ellenkezőleg: a héten, Szlovákia önállóságának évfordulós ünnepségén Fico olyan hazafias programot hirdetett meg, és olyan, tekintélyes történészek által ostobaságnak nevezett kijelentéseket tett, amelyek hátterét az elemzők Ján Slota buzdításával magyarázzák. /Slota és a magyarok. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 5./

2008. január 10.

A magyarellenességéről ismert szlovák politikus, Ján Slota monumentális kettős kereszteket akar telepíteni a szlovák―magyar határ nyomvonalán, hogy elriassza ,,a magyarok Szlovákia fölött köröző hülye turulmadarait”. A Robert Fico kormányához tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke Szlovákia keleti csücskében, a magyarországi Széphalomtól kőhajításnyira fekvő Csörgőn január 8-án már fel is avatta és felszenteltette a szlovák állami jelképként használt, az állam címerében és zászlajában is szereplő kettős kereszt monumentális mását. A korábbi, fából készült, de időközben elkorhadt kereszt helyére ősszel egy tízméteres vasbeton keresztet állítottak. A nemzeti párt vezetői az ünnepségen jelezték: a Szlovákia integritását kifejezni hivatott jelképeket országszerte, így az államhatár mentén is telepíteni fogják, a következő valószínűleg Révkomáromban fog állni. /Turulriogatás Szlovákiában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./

2008. február 28.

Szlovákia elutasítja minden elképzelhető csoport, párt vagy mozgalom autonómiatörekvéseit, és ez a jövőben sem lesz másképp ― jelentett ki Ján Kubis szlovák külügyminiszter a Székely Autonómiatanács hét végi állásfoglalását kommentálva. Kubis szerint az SZNT döntése ,,elsősorban Románia ügye", és Bukarest biztosan kinyilvánítja majd álláspontját. Szlovákia azonban máris kimondja, hogy minden kollektív kisebbségi jogokra alapozott autonómiakoncepciót elutasít. Robert Fico kormányfő azt mondta, lehet, hogy Szlovákia soha nem fogja elismerni Koszovót. /Szlovákia minden autonómiatörekvést elutasít. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 28./

2008. április 22.

A média azzal gyanúsítja Csáky Pált, a szlovákiai MKP elnökét, hogy alkut kötött Robert Fico miniszterelnökkel. Csákyt Bugár Béla, az MKP volt elnöke támadja. „Szerencsétlen, buta és aljas játéknak” minősítette az ellene elhangzott vádakat Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, akit azzal gyanúsítanak, hogy alkut kötött Robert Fico kormányfővel, amikor a Csáky könyvét is kiadó Madách Posonium számára állítólag egymillió koronát kért a kormányfőtől. Csáky mindezt tagadja, felelőtlenségnek nevezte, hogy elődje, Bugár Béla a találkozót és a kérelmet megerősítő nyilatkozatot tett. „Sajnos az MKP-n belül is vannak felelőtlen emberek. Sajnálom, hogy Bugár Béla is közéjük tartozik, aki most ily módon veszélyezteti a közoktatási törvény minőségét.” „Ennyire érzékeny politikai időszakban az ilyen aljas játék súlyos politikai felelőtlenség” – mondta Csáky. /Csáky–Bugár-testvérharc. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

2008. május 20.

Slota, a bohóc és ura címmel, Egyre rosszabb a viszony Szlovákia és Magyarország között alcímmel közöl kommentárt május 19-én a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap. Szlovákia már nem a „legelmaradottabb magyar falu”, hanem sikeres állam, amely ma gazdagabb, mint a lemaradó „Alföld”, ahogy a szlovákok időnként Magyarországot nevezik. A magyarok Szlovákiát még mindig „Felvidéknek” mondják. Ján Slota, a kormánykoalíciós Szlovák Nemzeti Párt elnöke a múlt héten „lovas bohócnak” nevezte Szent István királyt. Robert Fico, aki jelen volt a kijelentés elhangzásakor, szemrebbenés nélkül hallgatott. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök ennek kapcsán lemondta szlovákiai látogatását. Fico csodálkozik, és ő maga játssza a sértettet. /Egyre rosszabb a viszony Szlovákia és Magyarország között. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./

2008. szeptember 2.

Informális megbeszélést tartott Gyurcsány Ferenc magyar és Robert Fico szlovák kormányfő szeptember 1-jén Brüsszelben. Mindkét politikus az Európa Tanács rendkívüli ülésén vesz részt. Gyurcsány és Fico találkozójának célja, hogy áttekintsék a magyar–szlovák kapcsolatok jelenlegi helyzetét. Robert Fico szlovák miniszterelnök még tavaly októberben hívta meg hivatalos szlovákiai látogatásra Gyurcsány Ferencet, a találkozóra azonban nem került sor, a kétoldalú kapcsolatok problémái miatt. A két ország közötti konfliktus oka a magyar álláspont szerint az, hogy a pozsonyi kabinet kettős kommunikációt folytat: egyrészt magyarellenes kijelentéseket tesz, másrészt kétoldalú találkozókat szorgalmaz. /Gyurcsány–Fico találkozó Brüsszelben. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./

2008. szeptember 3.

Újabb monumentális kettős keresztet adományozott Ján Slota, ezúttal a Pozsonyhoz közeli Malacka városának, és jelezte: eltökélt szándéka, hogy a szlovák államiság jelképének hatalmas betonmásaival tűzdeli tele hazája határvidékét. Azokban az órákban, amikor Gyurcsány Ferenc magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnökök Brüsszelben kötetlen megbeszélést tartottak, Fico koalíciós partnerpártja, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke, Ján Slota ismét a magyarokból csúfot űző kijelentéseket tett, mondván, mennyire sajnálatos, hogy "a területünkön eddig sokkal több turulnak nevezett magyar papagájt avattak fel, mint a szlovák államiságot jelképező, a nemzetünk hazafias szellemét ébresztő kettős keresztet". Slota szavai szerint "a kettős kereszt már a IX. századtól aranyfonálként szövi át" a szlovák nemzet egész történelmét, s amit az SNS ezek felállításával elindított, azt véghez is viszi. Így további kettős kereszteket állít a haza magaslatain, hogy megmutassa: "a szlovák nemzet ezen a területen igenis őshonos nemzet, s voltak szebb idők is, amikor a IX. században mi szlovákok még ennél is szélesebb területen voltunk őshonosak, de sosem voltunk elég harciasak, sosem fenyegettünk más nemzeteket, nem követeltünk magunknak további területeket, mint ahogy azt most valaki Felső-Magyarországra, Felvidékre igényt tartván követeli. Dél-Szlovákia nem az ocsmány turulok hona, hanem a szlovák államiságot jelképező kettős kereszteké" – jelentette ki Slota. Nem véletlen a Gyurcsány–Fico találkozó és a malackai jelkép avatásának időben való egybeesése. Valószínűsíthető, hogy Slota arra a napra időzített üzenetnek szánta, amikor a magyar miniszterelnök Robert Ficónak várhatóan felveti, hogy ideje lenne elhatárolódnia Slota magyar-szlovák kapcsolatokat beárnyékoló, a szlovákiai magyarság közérzetét károsító, mindennapjaikat megkeserítő kijelentéseitől. Robert Fico még egyszer sem határolódott el Ján Slota magyarellenes kijelentéseitől – emlékeztet rá gyakran a szlovákiai és a magyarországi média. Brüsszelben Robert Fico kijelentette: "Nem vagyok az erőteljes kijelentések híve, s el is tudok határolódni azoktól, ám hadd kérdezzem már meg, hogy vajon melyik a rosszabb: a negatív kijelentés, vagy a Magyarországon masírozó félfasiszta szervezet? Korántsem örülnék azonban annak, ha a kapcsolatainkat ezekre az erőteljes kijelentésekre, vagy a bőrükbe nem férő magyarországi egyének cselekedeteire korlátoznánk". /Slota újabb "bravúrja"! Kettős kereszt kontra turul. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./

2008. szeptember 22.

A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen tett magyar államfői látogatásnak kifejezetten figyelemfelkeltő célja volt, itt végezte tanulmányait a két évvel ezelőtt brutálisan bántalmazott Malina Hedvig. A példátlan szlovákiai nacionalista kurzus középpontjában az a Ján Slota áll, akivel kormányzati-politikai közösséget vállalt Robert Fico, a kisebbségi kérdés rendezésében Európát többször is kioktató szlovák kormányfő. Aggasztó, hogy egy szlovákiai felmérés szerint húsz év alatti fiatalok több mint hatvan százaléka úgy ítéli meg, hogy a magyar nyelvhasználatnak nincs helye a nyilvánosság előtt. Ján Mikolaj szlovák oktatási miniszter a törvényhozásban jelentette ki: „van abban valami logika, hogy a gyerekek érteni akarják, amit az államnyelvet nem beszélő polgártársaik mondanak”. Erre reagált élesen Sólyom László magyar köztársasági elnök a visegrádi együttműködés államfői csúcsán: „Tűrhetetlen azt mondani egy olyan országban, ahol tíz százalék magyar él, hogy ne használják az anyanyelvüket, amely alapvető emberi joguk, alkotmányos joguk, európai uniós érték és mindenféle nemzetközi szerződés által biztosított jog. Ez egy tökéletes meg nem értése egy soknemzetiségű országnak. ” A magyar köztársasági elnök név szerint bírálta Ján Slotát, a Szlovák Nemzeti Párt elnökét rendszeres és durva magyarellenes kijelentéseiért és nehezményezte, hogy a pozsonyi kormány nem hajlandó elhatárolódni az ultra-nacionalista politikus féktelen kijelentéseitől. Sólyom egyetértett Ivan Gasparovic szlovák államfővel abban, hogy a szlovákiai magyarok lojalitással tartoznak a szlovák állam iránt, de kollégájával vitatkozva hangsúlyozta, hogy az „államnak meg kell tanulnia magyarul ott, ahol magyarok élnek”. /Lokodi Imre: Szlovák–magyar: probléma nincs, csak vita. = Új Magyar Szó (Bukarest), 2007. febr. 13./

2008. szeptember 25.

Ján Slota, a Robert Fico kormányához tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke ismét a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát (KMKF) és annak házigazdáját, Szili Katalint támadta a szlovák Joj Televízióban. Azt mondta, hogy az „intézményesített KMKF szó szerint a magyar parlament kamarája”, és azt állította, hogy a szlovák parlament MKP-frakciójának képviselői az Országgyűlés házelnöke, „Katalina Sziliová Szlovákia területi egységének megbontását célzó utasításainak rendelik alá magukat”. Miközben Magyarország mostohán bánik a területén élő kisebbségekkel, „a független Szlovák Köztársaság területén az állam hivatalos nyelvén nem tud szót érteni” – mondta Slota, kifogásolva, hogy a magyarok magyarul beszélnek. Slota ezúttal koalíciós partnereit, Robert Fico kormányfőt, a Smer-SD elnökét és a Néppárt-HZDS élén álló Vladimír Meciart is bírálta, amiért szerinte nincs bennük elég kurázsi ahhoz, hogy a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselőit a pozsonyi parlament előtt számoltassák el arról, „szlovák képviselői esküjüket megszegve” mit követtek el Budapesten Szlovákia ellen. Közben Budapestre készül vizsgálódni Dusan Caplovic szlovák miniszterelnök-helyettes, hogy beszámoljon a szlovák parlamentnek arról, mit követtek el az MKP képviselői, amikor részt vettek a KMKF szeptember 12-i ülésén. A Fico-kormány emberi és kisebbségi jogokat felügyelő alelnöke a három szlovák kormánypárt felkérésére októberben tesz jelentést a pozsonyi parlamentnek, amely felelősségre akarja vonni az MKP-t. /Slota újabb kirohanása. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

2008. szeptember 30.

Ha az EU vezetői valóban tisztelnék az Unió papíron lefektetett alapértékeit, akkor Brüsszelben egy ideje már a Pozsony ellen az emberi és kisebbségi jogok súlyos megsértése miatt kirovandó szankciókról zajlanának a tárgyalások. Nehéz lenne kideríteni, honnan származik az a mérhetetlen mennyiségű frusztráció, amely a szlovák politikai élet mértékadó erőit arra sarkallja, hogy az ország minden nyomorúságáért a magyarokat tegyék felelőssé. Egyre rosszabb a két nemzet viszonya – és ezt az állapotot a magyar helységnevek kitiltása az iskolai tankönyvekből bizonyosan nem javítja majd. Az sem, hogy Robert Fico kormányfő ráront Csáky Pál MKP-elnökre, ha a magyarok önrendelkezésének kérdése fölmerül. A helyzet súlyos, Budapest nem áll ki kellő határozottsággal a szlovákiai magyarok mellett. Most erre lenne szükség: a magyar külügynek minden követ meg kell mozgatnia, hogy ne fokozódjon tovább a feszültség – ha Pozsonyban továbbra is süket fülekre talál, akkor Brüsszelben. /Balogh Levente: Frusztráció. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./

2008. szeptember 30.

Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke Dunaszerdahelyen egy nem hivatalos találkozón Tőkés László püspökkel, az EP képviselőjével az autonómia intézményéről is beszélt. Robert Fico szlovák kormányfő ezért szeptember 29-én újságírók előtt felszólította Csáky Pált, hogy „ne bántsa Szlovákiát” és autonómia-felvetéseivel „a szlovák–magyar kapcsolatokban se tegyen kárt”. Noha Csáky szerint a kérdésről csak elméleti szinten esett szó, a szlovákiai sajtó értelmezése szerint Csáky „érinthetetlen tabuhoz” nyúlt. „Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy a szlovák–magyar kapcsolatok minőségének tekintetében az MKP elnöke és pártja szélsőséges vezetése jelenti a legnagyobb veszélyt” –jelentette ki Ficó. A következő sajtótájékoztatóján Robert Fico ismételten kifogásokat emelt az ellen, hogy az MKP „etnikai elvek nyomán szerveződő” pártként van jelen a szlovákiai közéletben, de, mint mondta, a pártot ennek ellenére is tiszteletben tartja, mivel az MKP „a nyilvánosság bizonyos mértékű támogatását élvezi”. Ezzel együtt azonban úgy ítéli meg, hogy a schengeni rendszer keretei között ilyen témával előállni „közönséges provokáció”. Bugár Béla, az MKP parlamenti képviselője, a párt korábbi elnöke elmarasztalta utódját, Csáky Pált, lépését kártékonynak ítélte. /Fico: Csáky ne bántsa Szlovákiát! = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

2008. október 7.

Újabb sértő megjegyzéseket tett Jan Slota, a kormányon lévő Szlovák Nemzeti Párt elnöke Göncz Kingára azért, mert a magyar külügyminiszter számon merte kérni a szlovák kormány magyarellenes intézkedéseit. A Fico-kabinet – többek között – a magyar helységnevek törlését kezdeményezi a szlovákiai magyar tankönyvekben. „A leghatározottabban visszautasítjuk, hogy a Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnököt Szlovákiába invitáló, jellemzően szívélyes szlovák meghívásunkra Göncz Kinga magyar külügyminiszter ultimátummal válaszolt” – jelentette Robert Fico szlovák kormányfő. Ján Slota kijelentette, miszerint Göncz Kinga magyar külügyminiszter egy „fenyegetőző kócos asszony, aki ahelyett hogy jobban törődne külsejével, kérdéseket mer feltenni annak a szlovák kormányfőnek, akinek még cipője sarkáig sem ér. ” A hétvégén a „kócos” jelző a „nyomorulttal” egészült ki. A magyar külügyminisztérium nem kívánja kommentálni Slota megjegyzéseit. A Szent Istvánt lovas bohócnak, a magyarokat görbelábú mongoloknak, a turult papagájnak nevező Slota már szlovák harckocsikkal romboltatta volna le Budapestet, s mondott olyanokat is, hogy a honfoglaló magyar hordák karddal forgatták ki a szlovák anyák hasából a csecsemőket. Kijelentéseinek soha semmilyen következménye nem volt, és Robert Fico miniszterelnök ezektől még egyszer sem határolódott el. Slota október 5-én, vasárnap a Sáros megyei szlovák falu, Pavlovce (Kapipálvágása) mellett avatta fel a sorban már sokadik kettős keresztet. A rendezvényen kijelentette: a jövőben a legtöbb monumentális szlovák nemzeti jelkép az ország déli sávjában, a közel hétszáz kilométer hosszúságú magyar határ mentén áll majd. Pozsony álláspontja szerint Budapest élezi a szlovák–magyar feszültséget, többek között azzal is, hogy ügyet csinál egy „banális kérdésből”, a magyar általános iskolák számára készült szlovákiai tankönyvből, amelynek magyar szövegében csakis szlovák földrajzi nevek szerepelnek. /Pozsony törölné a magyar helységneveket a tankönyvekből. Elmérgesedő szlovák–magyar viszony. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

2008. október 21.

Vulgárisan példálódzott Robert Fico szlovák kormányfő október 20-án Pozsonyban a Szlovákia és Magyarország közötti különbségekről, amikor bejelentette: a magyar iskolák számára készült, vitatott tankönyveket nem fogják visszavonni, az MKP parlamenti képviselőit pedig a szlovák parlament elszámoltatja, hogy milyen alapon vettek részt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán /KMKF/ budapesti ülésén. „Tessék megnézni, hol tart ma Magyarország és hol tart Szlovákia. Mi ma nyugodt felülnézetből tekintünk magyarországi barátainkra, mert mindaz, amit gazdasági, szociális és pénzügyi téren elkúrható volt, azt el is kúrták úgy, ahogy az csak keveseknek sikerült” – fogalmazott a szlovák kormányfő. A tankönyveket a szlovákiai magyarok elfogadhatatlannak tartják, mert a magyar szövegen belül csak szlovák nyelven adják meg a földrajzi neveket. A magyar pedagógusok, szülők, szakmai-és érdekvédelmi szervezetek, nemkülönben a Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint a szlovák kormány hatalmi eszközökkel avatkozik be a magyar nyelv rendszerébe, jóllehet, erre nincs illetékessége. Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője megerősítette: az MKP sem esküt, sem alkotmányt nem szegett meg, ezért „semmilyen elszámoltatáson nem vesz részt, s még kiszemelt áldozatként sem lesz részese semmiféle boszorkányüldözésnek, amelyben az MKP-t nyilvánvalóan azért akarják máglyára vetni, mert egyesek úgy ítélik meg, hogy aki a magyarral cimborál, az az ördöggel cimborál, pedig se többről, se kevesebbről nincs szó, mint a parlamentek közti együttműködés egyik szabványszerű és legális módjáról”. /”Ami elkúrható volt, azt a magyarok el is kúrták” = Nyugati Jelen (Arad), okt. 21./

2008. november 1.

Idegen országok belügyeibe való beavatkozással vádolja a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát (KMKF) Dusan Caplovic, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese. A pozsonyi parlament október 31-én „elszámoltatta” a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselőit, hogy a szlovák törvényhozás képviselőiként miért vesznek részt a KMKF munkájában. Az MKP képviselői – tiltakozásuk jeléül – Caplovic beszámolója alatt elhagyták a pozsonyi parlament üléstermét. A szlovákiai magyarok pártja határozottan visszautasította a vádakat. Az MKP „elszámoltatását” a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kezdeményezte. A 150 tagú törvényhozás képviselői közül csak mintegy félszáz honatya hallgatta meg a Robert Fico pártjához (Smer-SD) tartozó miniszterelnök-helyettes jelentését. Caplovic megállapítása szerint a magyar Országgyűlés pénzéből és a házelnök, Szili Katalin elnöksége alatt működő KMKF „azért nem nevezhető vitafórumnak, mert annak határozatából az derül ki, hogy a testület a magyar parlamentnek és a kormánynak szabhat feladatokat”. Jelentésében Caplovic nem tudta bizonyítani az MKP képviselőinek alkotmánysértő magatartását. /Pozsony: „elszámoltatják” a magyar képviselőket. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

2008. november 6.

Elfogadhatatlannak nevezte a dunaszerdahelyi futballmérkőzésen történteket és egyértelmű vizsgálatot kért Gyurcsány Ferenc kormányfő Robert Fico szlovák miniszterelnöktől a varsói V4-találkozó szünetében tartott informális beszélgetésükön. Fico azt a választ adta, hogy a vizsgálat megkezdődött és várhatóan hosszú időt vesz igénybe. „Az, amit az elmúlt hónapokban, lassan évek óta látni, arról kezd sokakat meggyőzni, és lassan engem is, hogy a nacionalizmus már olyan mértékben fertőzi a szlovák politikát, hogy ilyen eseményekre a politika akaratából vagy akaratán kívül sor kerülhet” – mondta Gyurcsány. A szlovák kormányfő azzal érvelt, hogy Magyarországon vannak szélsőséges megnyilvánulások. Gyurcsány azt mondta, míg Magyarországon a kormány az ilyen esetek után nyilvánvalóvá teszi, hogy milyen a viszonya az ilyen megnyilvánulásokhoz, és szükség esetén elítéli azokat, a szlovák vezetők részéről még soha nem hallottak egy empatikus, megnyugtató mondatot sem. /Számonkérés a magyarverés miatt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./

2008. november 12.

A magyar–szlovák viszony romlásának kezdőpontja a 2006-os szlovákiai parlamenti választásokig vezethető vissza. A magyarellenes Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt kormánytényezővé válása elindított egy folyamatot, amely az utca emberében is lecsapódott. A Fico-kormány sorozatos magyarellenes intézkedései mögött szándékosság áll, legyen az Malina Hedvig brutális bántalmazásának kezelése, a támogatások megvonása magyarlakta régióktól, a magyar iskolák anyagi ellehetetlenítése, a hibrid-tankönyvek ügye. Mindezeket magyarellenes retorika kísérte. Két héttel ezelőtt, az RMDSZ Kolozsváron tartott országos kampánynyitó rendezvényén Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke emlékeztetett: a 2006-os parlamenti választások után, a Robert Fico által tett magyarellenes nyilatkozatok általános tiltakozást váltottak ki, többek között az európai szocialisták felfüggesztették a nagyobbik szlovák kormánypárt (SMER) tagságát, azonban azóta a nagyságrendekkel durvább diskurzus fölött átsiklanak a felelős európai vezetők. Csökkent a gyűlöletbeszéd ingerküszöbe. Nem lehet egyenlőségjelet tenni a szlovákiai magyarellenes és a magyarországi szlovákellenes tettek, közbeszéd közé. A Szlovákiában a gyűlöletbeszéd szítóját a kormányban kell keresni, Robert Fico kormányfő sosem ítélte el határozottan Ján Slota magyarellenes megnyilvánulásait, sőt számos alkalommal közös sajtótájékoztatókon asszisztált hozzájuk, addig Magyarországon a szlovákellenes cselekedetek, nyilatkozatok mögött egy radikális, de a politikai szférán kívül rekedt kisszámú csoport áll. A félmilliós felvidéki magyar közösséget kívánják a Dunába szlovák honfitársaik, nekik szabályoznák le, hogy gyerekeik Kassa helyett Košicét vagy Dunaszerdahely helyett Dunasjka Stredát tanuljanak. A határozott fellépés elmaradása esetén ezek a magyarellenes megnyilvánulások előzményei lehetnek egy olyan forgatókönyvnek, amely mifelénk 1990-ben beteljesedett Marosvásárhelyen. /Moldován Árpád Zsolt: Marosvásárhely réme? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

2008. november 13.

Nem vár áttörést a szlovák-magyar viszonyban a november 15-i Gyurcsány Ferenc – Robert Fico találkozótól a Magyar Koalíció Pártja (MKP), de örömmel vették, hogy a magyar miniszterelnök rugalmasan kezelte az MKP kérését – mondta Csáky Pál, a szlovákiai magyar párt elnöke. Elsősorban a szlovák kormánypolitikának kell egyfajta önvizsgálat nyomán valamiféle önkritikára is elszánnia magát – fogalmazott Csáky Pál, az MKP elnöke. Sólyom László magyar köztársasági elnök is hamarosan kialakítja álláspontját Ivan Gasparovic szlovák államfő javaslatával kapcsolatban. A magyar államfő részt vett a függetlenség napja alkalmából rendezett központi varsói ünnepségeken, a szlovák államfő átadott egy dokumentumot Varsóban Sólyom Lászlónak, aki ezt tanulmányozni fogja. A pozsonyi Új Szó november 12-i számában Öllős László szlovákiai magyar politikai elemző szerint Robert Fico szlovák miniszterelnök valószínűleg arra törekszik, „hogy a felelősség rá eső részét elsumákolja”. A politológus emlékeztet: Ficónak eddig is az volt a stratégiája, hogy kimagyarázza azt, amit saját kormánya csinál. /Gurcsány–Fico: nem várnak áttörést. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

2008. november 17.

Négypontos közös nyilatkozatot fogadott el Gyurcsány Ferenc magyar és Robert Fico szlovák kormányfő november 15-én Révkomáromban. Aláírói sürgetik a szélsőséges megnyilvánulások és ideológiák elleni fellépést, valamint kiállnak a nemzeti kisebbségek kulturális és etnikai önazonosságának megőrzése mellett. A nyilatkozat szerint a magyar és a szlovák kormányfő ellenez minden radikális ideológiát, az ilyen eszméket követő mozgalmakat, az idegengyűlölet, a sovinizmus és nacionalizmus mindenféle formáját, az erőszak minden megnyilvánulását. Megerősítették eltökéltségüket, hogy teljesítik és továbbfejlesztik a „Közös múlt, közös jövő – a közös projektek fényében” című, 2007 júniusában, Pozsonyban aláírt egyezményt – hangzik az angolul, a találkozó munkanyelvén kiadott nyilatkozat. A szlovák médiában november 16-án megszólaló Pavol Paska házelnök, Ivan Gasparovic köztársasági elnök és Robert Fico teljesen egybecsengő álláspontot képviselve továbbra is a magyar felet marasztalta el a két ország kapcsolatában előállt feszültségek miatt. Magyarországot nem elégíti ki Robert Fico válasza a Dunaszerdahelyen történtekkel kapcsolatban, és továbbra is úgy gondolja, nincs bizonyíték arra, hogy a rendőrségi fellépés jogszerű és arányos volt a november 1-jei futballmérkőzésen, jelentette ki. Noha a szlovák–magyar közös nyilatkozat általánosan elfogadott elveket tartalmaz, a szlovák miniszterelnök szavaiból továbbra is hiányzik az önkritika – állapította meg Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó Béla úgy fogalmazott: Robert Fico szokás szerint másokra próbál ujjal mutogatni ahelyett, hogy változást ígérne a szlovák kormány politikájában. Egyetlen országnak sem belügye, hogyan bánik a kisebbségben lévő közösségekkel, az erdélyi magyarokat is érinti, ha a felvidéki magyarokat bántalmazzák – mondta Markó. /L. I. : Gyurcsány-pártisággal vádolta Fico a sajtót Révkomáromban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

2008. november 18.

Robert Fico várhatóan Szlovákia legfőbb ügyészének álláspontját küldi meg válaszul Gyurcsány Ferencnek, aki levélben kérte a szlovák kormányfőt, hogy a dunaszerdahelyi rendőri beavatkozásról folytasson le egy önálló, a rendőrségtől független vizsgálatot, és annak eredményét küldje meg Magyarországnak. „Nem egészen értem, miért nem tegnap (a révkomáromi találkozón) fogalmazta meg ezt az elvárását Gyurcsány Ferenc” – mondta Fico november 16-án, vasárnap este a TA3 szlovák hírtelevízió stúdiójának vendégeként. Fico elmondta: számos, Gyurcsány Ferenc által megfogalmazott dologról nem a révkomáromi megbeszélésük során, hanem csak az azt követő sajtótájékoztatón értesült. Ilyen volt például az, hogy az őt Budapestre invitáló meghívás sem a négyszemközti megbeszélés alatt, hanem csak a sajtótájékoztatón hangzott el. Gyurcsány megbeszélésre hívta az öt parlamenti párt elnökét, valamint az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökét, hogy tájékoztatást adjon a szombati magyar-szlovák miniszterelnöki találkozón történtekről. /Gyurcsány írt, Fico válaszol. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

2008. november 20.

Robert Fico szlovák miniszterelnök kormánya november 19-én Révkomáromba kihelyezett ülését követően megerősítette: megkapta Gyurcsány Ferenc levelét, amelyben a magyar miniszterelnök a november elsejei dunaszerdahelyi labdarúgó-mérkőzésen történt rendőri beavatkozás „körülményei iránt érdeklődik”. Fico utasította kormánya külügyminiszterét, Ján Kubist hogy „fogalmazza meg a választ, egyszersmind arra is utasítást adtam, hogy kezdjék el budapesti utam előkészítését”. Közben a szlovák belügyminisztérium megtagadta egy magyar polgári társulás bejegyzését arra hivatkozva, hogy annak alapszabályában a Kárpát-medence földrajzi név szerepel, s ez a jelölés – az indoklás szerint – „a Szlovák Köztársaság területi egysége szempontjából elfogadhatatlan” – jelentette a pozsonyi Új Szó. Öllös László elemző, a Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke elmondta: Pozsonyban „mondvacsinált érveket rángatnak elő, amelyekkel azt sugallják, hogy Magyarország veszélyezteti Szlovákia biztonságát. Arról mélyen hallgatnak, hogy mindkét ország tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak”, és nyilvánvaló, hogy Magyarország egyszerűen nem veszélyeztetheti Szlovákiát. /Robert Fico Budapestre készül. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

2008. december 8.

„A magyar kisebbség jogai Szlovákiában az európai normákat meghaladó szinten vannak szabályozva, s ezt a magyar államfő nagyon jól tudja” – reagált Sólyom László javaslataira Robert Fico szlovák kormányfő azután, hogy a magyar elnök szlovák partnerével, Ivan Gasparoviccsal Érsekújváron találkozott. Gyurcsány Ferenc kormányfő, majd Szili Katalin házelnök után Sólyom ült tárgyalóasztalhoz a két ország között felmerült problémák áttekintése végett. A magyar oldal számára a kollektív jogok ugyanolyan fontosak, mint az egyéni jogok, a szlovák fél fordítva látja ezt, mondván: Szlovákiában mindenki egyforma jogokat élvez. Sólyom László a megbeszélésen a kisebbségi ombudsman intézményének létrehozását és egy kisebbségi törvény megalkotásának kezdeményezését kérte Ivan Gasparovictól. A szlovák köztársasági elnök ezt azzal utasította el, hogy ő elnökként nem kezdeményezhet törvényeket. Gasparovic a találkozón konkrét javaslatokat nem tett, de elmondta, hogy támogatja a kisebbségi tankönyvek kétnyelvű földrajzi megnevezéseit, majd hozzátette, csak néhány, a XIX. században magyarosított település neve kétséges még. Sólyom László a felvidéki magyar párt vezetőivel is találkozott Érsekújváron. /Szlovák „nem” Sólyom javaslataira. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

2009. május 27.

Szlovák vezetők felháborodtak Orbán Viktor Fidesz-elnök Esztergomban, a Fidesz és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának közös kampányrendezvényén tartott beszéde miatt. Az európai parlamenti választásokról szólva Orbán kijelentette: „Ne feledjék, a szavazófülkében minden magyart várni fog egy másik magyar, a határon túlról”. A szlovák politika értelmezése szerint Orbán nyilatkozata elfogadhatatlan, mert Szlovákiában megválasztott EP-képviselőknek elsősorban az ország érdekeit kell képviselniük. Az európai parlamenti választáson eldől, hogy a Kárpát-medencei magyarságot hányan képviselhetik Brüsszelben – jelentette ki a hét végén Orbán Viktor Esztergomban. A Smer– szokásához híven – azonnal reagált a Fidesz elnökének kampánybeszédére. A párt szerint „teljességgel elfogadhatatlan” Orbán Viktor nyilatkozata. A nemzeti-nemzetiségi kérdésben legtöbbször Ján Slotával azonos hanghordozású Robert Fico szlovák kormányfőt az háborította fel, hogy Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke és Orbán Viktor a Kárpát-medencéről mint egységes területről beszélt, amit Brüsszelben kívánnának képviselni az EP magyar képviselői. Csáky Pál Robert Fico felszólítására így replikázott: a Szlovák Köztársaságot Robert Fico kormányfő, valamint Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke veszélyezteti, üzleti tevékenységével, a jogállam elveinek aláásásával és a politikai kultúra színvonalának csökkentésével. Aláhúzta: tiszteli a szlovák nemzetet, és soha egy rossz szót nem mondott a szlovákokról. Az MKP-nek érdeke a jó magyar–szlovák együttélés. „Ezt azonban a másik félnek is akarnia kell. Ez a (szlovák) kormánykoalíció a szlovákok és a magyarok együttélését nem segíti elő” – mutatott rá Csáky. Bauer Tamás SZDSZ-es liberális közgazdász sötét képet festett Orbánék kormányra kerüléséről. Szerinte a Fidesz messzemenően kihasználná a lehetőséget: kétharmados győzelem esetén Orbán Viktor olyan korlátlan hatalmat kapna a kezébe, amilyennel még Kádár János sem rendelkezett. /Lokodi Imre: Orbán-vihar Pozsonyban és Pesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-76




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998