udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 47 találat lapozás: 1-30 | 31-47
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Rockenbauer Zoltán

2002. március 15.

A magyar kormány márc. 15-e, a nemzeti ünnep alkalmából a Magyar Köztársaság érdemes művésze díjat adományozott Páll Lajos korondi festőművésznek, költőnek, és Tompa Gábor erdélyi magyar rendezőnek, költőnek. - A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) március 15-e alkalmából évente adományozott elismerései nem csak az egyéni művészi pályautat jutalmazzák, hanem a magyar művészeti életet is minősítik — köszöntötte Rockenbauer Zoltán, a tárca vezetője a díjazottakat márc. 14-én Budapesten az Iparművészeti Múzeumban. A miniszter Blattner Géza-díjat adományozott Kovács Ildikó, kolozsvári bábrendezőnek, Erkel Ferenc-díjat adományozott Csíky Boldizsár zeneszerzőnek, a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia igazgatójának, Jászai Mari-díjat adományozott Balázs Attilának, a temesvári Állami Csiky Gergely Színház színművészének és Bogdán Zsoltnak, a kolozsvári Állami Magyar Színház színművészének, József Attila-díjat adományozott Orbán János Dénes költőnek, Liszt Ferenc-díjat adományozott az erdélyi származású Ágoston András hegedűművésznek, Kiss B. Atilla operaénekesnek, Munkácsy Mihály-díjat Ujvárossy Lászlónak, a kolozsvári képzőművészeti tanszék adjunktusának. /Erdélyi művészeket tüntettek ki Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

2002. március 23.

Márc. 15. alkalmából Budapesten Rockenbauer Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának tárcavezetője Erkel Ferenc-díjjal kitüntette ki Csíky Boldizsár marosvásárhelyi zeneszerzőt. Csíky Boldizsár legutóbbi zenei jellegű kitüntetést, a Bartók- Pásztory-díjat 1986-ban kapta az ugyancsak magyarországi Berzsenyi-díjjal már nem a zeneszerzői munkásságát jutalmazták, inkább a Kemény Zsigmond Társaságnál végzett munkáját. Az Erkel-díjat viszont kimondottan zeneszerzőknek adják. Csíky Boldizsár elmondta: létezett egy erdélyi zeneszerzői iskola, ebbe néhány magyar zeneszerző révén Bukarest is bekapcsolódott. Ez ma már nem létezik. Az idősebb generáció kihalt, a középgeneráció máshol kereste az érvényesülést. A kolozsvári zeneakadémia szenátusa elutasítja a magyar fakultás létrehozását, bár nagy százalékban tanulnak ott magyar diákok. Ezért nincs zeneszerzői utánpótlás. Csíky Boldizsár vezeti a Kemény Zsigmond Társaságot, más közéleti szerepeket is betölt. Kevesen maradtunk sok mindenre, magyarázta. /N. M. K.: Beszélgetés az Erkel Ferenc-díjas Csíky Boldizsárral. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./

2002. március 26.

Nagyszentmiklós polgárai büszkék arra, hogy városukban született a világhírű zeneszerző, Bartók Béla. Születésnapja, március 24. táján emlékműsorral tisztelegnek emléke előtt minden évben. A tavaly megalakított Pro Bartók Társaság elnöke, Tamás Sándor gyógyszerész vezetésével nagyszabású tervet dolgozott ki Bartók emlékének ápolására. Ennek eredménye volt a mostani, március 24-i rendezvény. Az ünnepség Bartók Béla köztéri szobrának, Jecza Péter temesvári szobrászművész alkotásának megkoszorúzásával kezdődött. A Nákó-kastélyban népes közönség hallgatta a Bartók műveiből rendezett  hangversenyt. A Pro Bartók Társaság meghívta a temesvári és a szegedi zeneművészeti főiskolásokat, akik felléptek. Kerek Ferenc Liszt-díjas zongoraművész, a Szegedi Konzervatórium igazgatója elvállalta a rendezvények zenei igazgatói tisztségét is. Nagyszentmiklóson Csongrád és Temes megye tanácsának képviselő együttműködési szerződést írtak alá a Bartók Múzeum felújításáról. Elekes Botond olvasta fel a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának tárcavezetője, Rockenbauer Zoltán levelét, és adta át Magyarország ajándékát: Bartók Béla összes műveinek hanglemezsorozatát, valamint egy Bösendorfer hangversenyzongorát. /Szekernyés Irén: "Bartók méltó ünnepléséhez magas képzésű zenészekre van szükség".  Nagyszentmiklós "Bánság Salzburgja" szeretne lenni. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 26./

2002. március 27.

Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere márc. 25-én elismerésben részesítette a kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványt fennállásának 10. évfordulóján. A miniszteri oklevelet és a Magyar Nagylexikon eddig megjelent köteteit Pillich László, az alapítvány ügyvezető elnöke és Pillich Katalin ügyvezető titkár vette át Rockenbauer Zoltántól. A minisztérium évek óta gondoskodik arról, hogy a határon túli magyar könyvtárosok legyenek jelen a magyarországi könyvtári szakma jeles rendezvényein, a magyar könyvtárosok világtalálkozóján, a könyvtáros vándorgyűléseken és a regionális tanácskozásokon. A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány az egyetemi hallgatók könyvtári igényeit is képes kielégíteni, a 60 ezer kötetes gyűjtemény nagysága, szolgáltatása kiemelkedő az erdélyi kultúrában. A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány jogi és módszertani segítséget nyújt az erdélyi szórványtelepülések kulturális szervezeteinek, önkéntes munkatársainak, és adományozóként is jelen van a kistelepülési könyvtárak életében. /Magyar miniszteri elismerés a Heltai-alapítványnak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

2002. május 16.

Rockenbauer Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere nyitotta meg máj. 14-én Bécsben a Szervátiusz Jenő erdélyi szobrászművész alkotásaiból készült kiállítást a Collegium Hungaricumban. A kiállítás megnyitóján megjelent Szervátiusz Tibor, a művész fia, maga is nagy elismertségnek örvendő szobrász. /Szervátiusz-kiállítás. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./

2002. július 19.

A román parlament külügyi bizottsági küldöttsége júl. 18-án Budapesten találkozott Harrach Péterrel, az Országgyűlés alelnökével, majd Keleti Györggyel (MSZP), a honvédelmi bizottság elnökével. A kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztése mellett a NATO- és az EU-csatlakozás kérdése állt a megbeszélések középpontjában. Kónya Hamar Sándor RMDSZ-es képviselő szerint a kisebbségekkel összefüggő kérdések megoldása elképzelhetetlen a társadalmi, politikai és gazdasági reformok nélkül a régióban. /Román parlamenti küldöttség Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./ A magyar felet Németh Zsolt (Fidesz) bizottsági elnök, Rockenbauer Zoltán (Fidesz) alelnök és Tabajdi Csaba (MSZP) képviselte. A találkozón Németh Zsolt felvetette a csíkszeredai főkonzulátus évek óta tervezett megnyitásának ügyét. Mint mondta, Székelyföldön évi félmillió magyar turista fordul meg, és ügyeik intézésében nagy segítséget jelentene a csíkszeredai misszió megnyitása. Radu Podgorean, a román bizottsági elnök szerint Kolozsváron már működik egy magyar főkonzulátus. "Részletesen elemezni kell azokat az érveket, amelyek a csíkszeredai nyitás szükségességét alátámasztják. Az EU-csatlakozás után csökkenni fog a főkonzulátusok jelentősége" - közölte. A felek megállapodtak abban, hogy a két bizottság az ősz folyamán részletes tárgyalásokat folytat Budapesten. /Román küldöttség Budapesten. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./

2002. december 24.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetséget az egykori Román Kommunista Párthoz, a szövetség vezetőit pedig a Ceausescu-diktatúra magyar nemzetiségű kiszolgálóihoz hasonlította dec. 23-i nagyváradi sajtóértekezletén Tőkés László királyhágómelléki református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Sajtóértekezletén Tőkés püspök párhuzamot vont az 1989-es és az idei advent között. Úgy fogalmazott, hogy akkor temesvári állásából próbálták meg eltávolítani, most tiszteletbeli elnöki tisztségéből. Tőkés László az RMDSZ jövő évre összehívott kongresszusát a Román Kommunista Párt soha meg nem tartott, 1990-es kongresszusához hasonlította. Szavai szerint akkor a kommunistabarát egyháziakkal kellett megütköznie, most a "Markó-barát egyházi és közéleti emberekkel" kell hadakoznia. Jelenleg, akár 1989-ben, gyanús pénzügyi manőverekkel vádolják meg őt. Példaként említette, hogy "az ellenséges érzületű média nemtelen támadásokat" intézett ellene a Reformátusok Világszövetsége Nagyváradon idén nyáron megrendezett európai nagygyűlésének magyarországi kormánytámogatása miatt. Visszautasította, hogy az RMDSZ felügyelje azt a magyarországi támogatást, amelyet az egyházkerülete által irányított nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem kap a magyarországi költségvetéstől. - Szomorúnak tartom, hogy Tőkés László - református püspök létére - 2002 karácsonyán nem tud másról beszélni, csak a pénzről és nem tud mást üzenni az erdélyi magyar közösségnek, csak azt, hogy saját RMDSZ-es kollégáit rágalmazza - nyilatkozta az MTI-nek Markó Béla, az RMDSZ elnöke a tiszteletbeli elnök szavait kommentálva. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 242,5 millió forintot kapott idén nyáron, Nagyváradon tartott európai református nagygyűlésre. A Nagyváradon működő Partiumi Keresztény Egyetem harmadik éve évi 400-500 millió forintot kap a Sapientia Erdélyi Magyar Egyetemnek szánt magyarországi költségvetési támogatásból. Rockenbauer Zoltán volt kulturális miniszter az előző kormány utolsó munkanapján arról tájékoztatta Tőkés László püspököt: támogatja, hogy az egyházi kulturális alapból 2002-ben 320 millió forintot kapjon Tőkés püspöknek az a korábban benyújtott elképzelése, amely szerint a romániai Érmindszenten termálfürdőt, konferencia központot építsenek, és vallási-kulturális zarándokhelyet hozzanak létre. /Tőkés László sajtótájékoztatója. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 24./

2003. február 10.

A magyar kormány 320 millió forinttal támogatja a nagyváradi Mecénás Alapítvány és a római katolikus egyház közös, ifjúsági központ létrehozását célzó projektjét. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület azonban magának mondja a projekt ötletét, amelynek megvalósítására tavaly szintén 320 millió forintos pályázatot nyert, ám a pénzt most a Mecénás kapja meg.Fodor József, a nagyváradi római katolikus egyházmegye általános helynöke szerint két éven belül megvalósítandó projekt ifjúsági komplexum felépítését célozza, amelyen belül szórakoztatási és kongresszusi központot, szállodarészleget, üdültetésre alkalmas létesítményt hoznak létre. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) szerint az Orbán-kormány 320 millió forintot különített el. Ebből Ady Endre szülőfalujában, Érmindszenten közel 300 férőhelyes szállodából, külföldi, főleg magyarországi vendégek fogadására szánt termálfürdőből álló komplexumot építettek volna, amely alkalmas lett volna író-olvasó találkozók, alkotótáborok megszervezésére is. A magyarországi kormányváltás után viszont Szabó Vilmos államtitkár levélben értesítette az egyházkerületet: a pályázat megvalósítására a Mecénás Alapítványt és a római katolikus egyházat kérik fel. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke sajnálatát fejezte ki a református egyházkerület felháborodása miatt. "Nekem arról van tudomásom, hogy az előző kormány utolsó munkanapján, május 27-én Rockenbauer Zoltán korábbi kulturális miniszter levélben tájékoztatta Tőkés püspököt az adományról. Ezután a miniszter át is adta hivatalát az új miniszternek. Ez a sajátos körülmény sok mindent elárul" - nyilatkozta a Krónikának a HTMH-elnöke. Félixfürdőn jeles budapesti vendégekkel rendezték meg a Mecénás Bált. - Nagyon jó hangulatú esemény volt, állapította meg Bálint-Pataki József HTMH-elnök. Rajta kívül a magyar kormány Kiss Elemér kancelláriaminiszterrel, Szabó Vilmos MEH-államtitkárral és Mesterházy Attila GYISM-államtitkárral képviseltette magát a rendezvényen. A fiatal egyetemi hallgatók szülőföldön maradását ösztöndíjak odaítélésével elősegítő bál mintegy 150 meghívottja idén is jelentős összeggel támogatta a Mecénás Alapítványt. Az eseményen részt vett Markó Béla szövetségi elnök is, az RMDSZ számos parlamenti képviselőjével együtt. /Rostás Szabolcs: "Átirányított" támogatást kapott a Mecénás? = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./ A Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetsége (RODOSZ) szervezésében ifjúsági fórumot rendeztek febr. 8-án Nagyváradon, a Sas Palotában lévő RMDSZ-székházban. Megjelent Mesterházy Attila politikai államtitkár, aki a Magyar Ifjúsági Konferenciáról (MIK) leszögezte, megpróbálják hatékonyabbá tenni a MIK működését, intézményesített formában. Mesterházy bemutatta a szaktárca idei pályázati keretprogramját is. Tavaly 46,9 millió forintot, idén 58 milliót osztanak szét pályázati úton. Eddig három, most négy kategóriában lehet pályázni. Az első kategória a helyi ifjúsági közösségek újjáéledését, megerősödését szolgálja. A második kategória a határon túli régiók kulturális, szabadidős programjára vonatkozik. A harmadik kategória a határon túli ifjúsági médiára vonatkozik. A negyedik, új kategória a demokratikus értékek elterjesztését, megismertetését, a kistérségek támogatását szolgálja. Az Agora információs irodákban is le lehet adni ezentúl a pályázatokat. 30 millió forint van elkülönítve normatív támogatásokra, ifjúsági szervezetek működésének megkönnyítésére. Információs pontok hálózatának kialakítását tervezik. Az esten a Magyar fiatalok a Partiumban és Belső-Erdélyben az ezredfordulón című könyvet mutatta be a három szerző, Veres Valér, Magyari Tivadar és Csata Zsombor. A szociológiai gyorselemzés eredményeként számos regionális különbségre fény derült, amelyekre az eddigi kisebb mintás (kevesebb személyt megkérdező) kutatások nem tudtak rámutatni. /Tóth Hajnal: Ifjúsági fórum és könyvbemutató. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 10./

2003. február 12.

Peres úton is kész érvényt szerezni igazának a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, mivel úgy véli, a Mecénás Alapítvány és a katolikus egyház eltulajdonította az NKÖM-hez tavaly benyújtott 320 millió forintos pályázatát. A pénzt egy Érmindszenten létesítendő Ady-emlékhely költségeire pályázta az egyházkerület. Ezt állapította meg sajtótájékoztatóján Tőkés László református püspök. Kincses Előd ügyvéd véleménye szerint felmerül a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) felelősségének kérdése is. Az egyházi, kulturális és turisztikai célokat szolgáló Ady-zarándokhely projektjét a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 7 millió forintért készíttette el az NOS Kft.-vel, magyar költségvetési támogatásból, az Orbán-kormány idején. Rockenbauer Zoltán miniszter 2002. máj. 24-i keltezésű levelében tájékoztatta Tőkés Lászlót arról, hogy az egyházkerület projektjét elfogadták, és arra az egyházi kulturális alapból 320 millió forintot utalnak ki. A kormányváltást követően a támogatás ügye elakadt. A püspök több, Medgyessy Péter miniszterelnökhöz és Kiss Elemér kancelláriaminiszterhez intézett levélben sürgette a pénz folyósításának megkezdését, mindhiába. Ennek ellenére novemberben letették az emlékhely alapkövét. Tőkés László dec. 12-én Szabó Vilmos államtitkárral folytatott megbeszélésén értesült arról, hogy az érmindszenti tervet úgymond "Tempfli József püspöknek adták". A valóság az, hogy a Miniszterelnöki Hivatal a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által elnyert pályázati támogatást a Mecénás Alapítvány és a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség rendelkezésére bocsátotta, amint ez Szabó Vilmos jan. 21-i keltezésű, Tőkés Lászlónak címzett leveléből kiderül. A püspök szerint a magyar kormány határon túlra exportálta klientúraépítő törekvését. A püspök bejelentette, levélben fordult Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz, Kiss Elemér kancelláriaminiszterhez, Szalay István államtitkárhoz, Rockenbauer Zoltán és Matolcsy György volt miniszterekhez, tegyenek annak érdekében, hogy a támogatás a projekt tulajdonosához, a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez kerüljön. Fodor József, a nagyváradi római katolikus püspökség általános helynöke elmondta: "Mi nem nyújtottunk be pályázatot az Ady-központra, ezt nekünk a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma részéről felajánlották, és mi elfogadtuk." /Pengő Zoltán: Tőkés László kártérítést követel. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./ A Mecénás Alapítványt Meggyessy Péter miniszterelnök barátja, Mudura Sándor vállalkozó alapította, Medgyessy tehát barátjának adta az eredetileg Tőkés Lászlóék által pályázott és elnyert összeget, 320 millió forintit. Nem ez az első eset, hogy Medgyessy barátját segíti, emlékeztetett a Magyar Nemzet. Az állami tulajdonú Eximbank szokatlan módon hétéves futamidőre adott tízmilliós hitelt a bevásárlóközpont építésére. /Lukács Csaba: Újabb százmilliók baráti alapon. = Magyar Nemzet (Budapest), febr. 14./

2003. február 14.

Részben politikai döntés volt, hogy nem a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek, hanem a bihari RMDSZ-vezetők Mecénás Alapítványának és a nagyváradi katolikus egyházmegyének ítélték az Ady kultuszához kötődő 320 millió forintos támogatást - nyilatkozta Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Rockenbauer Zoltán miniszter tavaly máj. 24-én arról tájékoztatta Tőkés László püspököt, hogy támogatandónak találta az egyházkerület pályázatát, és a 320 millió forintról szóló támogatási szerződés megkötését a minisztériumához tartozó Egyházügyi Főosztálynak utalta át. Miért nem kötötték meg a szerződést az egyházkerülettel? - kérdezte Gazda Árpád, a Krónika munkatársa. Szabó Vilmos szerint ezt a megállapodást az átadás-átvételkor nem kapták meg. Nagy hangsúlyváltások is vannak, jelezte Szabó Vilmos. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület "az elmúlt években milliárdos nagyságrendben kapott támogatást a magyar költségvetésből. Ugyanakkor azt is láttuk, hogy ez a kormányváltás előtti utolsó napokban hozott döntések közé tartozik, és nem megfelelő előkészítettségű. Megnéztük, milyen lehetőségek vannak, és azt a döntést hoztuk, hogy a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyének és a Mecénás Alapítványnak adjuk az erre a célra előirányzott 320 millió forintos támogatást." A döntést Szabó Vilmos és Szalay István államtitkár úr írta alá. "A döntés felelőssége természetesen a miénk." - szögezte le Szabó Vilmos. Ez politikai döntés volt? - hangzott a kérdés. Szabó Vilmos elismerte: "nyilvánvalóan politikai döntést is hoztunk." -- Nyújtott-e be a Mecénás Alapítvány is olyan, több ezer oldalas pályázatot, mint amilyennel korábban a Királyhágómelléki Egyházkerület pályázta meg a támogatást? - kérdezte Gazda Árpád. Természetesen, volt a válasz. /Gazda Árpád: Folyamatosság? Interjú Szabó Vilmos államtitkárral. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

2003. augusztus 2.

Nagyváradon láncfűrésszel kezdték el az Ady Endre Kulturális Központ és Termálszálló építésének előkészületeit. Az építkezésre 320 millió forintos magyar állami támogatást nyert Mecénás Alapítvány vezetői azt remélik, a létesítményt már a jövő év májusában átadhatják, és abban tarthatják a hagyományos Varadinum ünnepségsorozat egyes rendezvényeit. Lakatos Péter kurátor elmondta, a támogatás első részlete májusban futott be az alapítvány bankszámlájára. Az építkezés fővállalkozója a nagyváradi Santeam Kft. A létesítmény alapkövének ünnepélyes letételére már májusban sor került, ám a szükséges engedélyek hiányában a munkálatokat ez idáig nem lehetett elkezdeni. A beruházást finanszírozó Határon Túli Magyarok Hivatalával kötött szerződés értelmében az alapítványnak a munkálatok megkezdésétől származott egy éven belül kell elkészülnie a kivitelezéssel. Az épületben háromcsillagos szálló, étterem, előadóterem, klub és egy kisebbfajta Ady-kiállítás kap helyet. A létesítménynek saját parkolója és strandja lesz. A létesítmény megépítésére a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében Tőkés László püspök tette le az első pályázatot még az Orbán-kormány idején. Az egyházkerület azonban Adyfalván építette volna meg a központot. A pályázat sikeréről és a 320 millió forintos támogatás elnyeréséről Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter három nappal a kormányátadás előtt levélben értesítette a püspököt. A Mecénás Alapítványt Kiss Sándor, a megyei önkormányzat alelnöke, Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester és Mudura Alexandru, a Lotus Market pláza vezérigazgatója hozták létre nagyváradi magyar egyetemi hallgatók anyagi támogatása céljából. /Pengő Zoltán, Gazda Árpád: Az első "kapavágás" - láncfűrésszel. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./Mudura Sándorról van szó, Medgyessy Péter miniszterelnök régi ismerőséről.

2010. július 5.

Hová tűnt 320 millió forint
„Újramelegíti” az érmindszenti Ady-zarándokhely hét éve megrekedt ügyét Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke és L. Simon László, a Magyar Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke. A Partiumi Írótábor zárónapján Tőkés László kivizsgálást és jóvátételt kért egy 2002-es pályázat ügyében, amelyet az akkori Fidesz-kormánynál nyert meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK), a pénz azonban a magyarországi kormányváltás után az RMDSZ-közeli nagyváradi Mecénás Alapítványhoz jutott, amely nem a KREK eredeti céljai szerint használta fel.
L. Simon László jelezte: az általa vezetett intézmény az ügyet az elmúlt nyolc év korrupciógyanús ügyletei közé sorolja, és kivizsgálja, mi történt az Ady-zarándokhelyre szánt pénzzel.
Kormányváltás után helyszínváltás
A KREK a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a gazdasági minisztérium közötti megállapodás értelmében 2002 májusában 320 millió forintot nyert el az Egyházi Kulturális Alapból arra a célra, hogy Ady Endre szülőfalujában, Érmindszenten irodalmi zarándokhelyet és termálfürdős szállót építsen. Az alapkövet 2002 novemberében le is tették a Szatmár megyei faluban, az ügy azonban innentől kezdve holtpontra került. Decemberben már a Mecénás Alapítvány a Római Katolikus Püspökséggel közösen írt alá egy szerződést, amely nem érmindszenti, hanem nagyváradi projektről szólt, és amelyet Ady-központnak neveztek el. Tőkés többször kérte az ügy tisztázását az illetékes magyarországi minisztériumoktól – korábban elsősorban Kiss Elemér kancelláriaminisztertől –, még Tempfli József katolikus püspökhöz is levelet intézett, hogy támogatását kérje, de írt Németh Zsolt országgyűlési képviselőnek, Mádl Ferenc köztársasági elnöknek. Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnökkel, az alapítvány elnökével személyesen is találkozott. Tőkés – aki tegnapi közleményében a Medgyessy-kormány „bihari klienseinek és cinkosainak” nevezte Kiss Sándor mellett Lakatos Péter volt megyei RMDSZ-elnököt, parlamenti képviselőt, Földes Bélát, a megyei RMDSZ volt ügyvezető elnökét, Szabó Ödönt, a megyei RMDSZ ügyvezető elnökét és Mudura Sándor vállalkozót is – 2003 januárjában és februárjában Matolcsy György volt gazdasági miniszter, Medgyessy Péter akkori miniszterelnök és Rockenbauer Zoltán országgyűlési képviselő segítségét kérte. Utóbbitól választ is kapott, amelyben a honatya kifejtette: „az MSZP–SZDSZ-kormány politikájának részét képezi az is, hogy a nagyváradi református és katolikus egyházat egymással szembefordítsa.”
A korrupciógyanús ügyek közé kerül az Ady-központ
Szabó Vilmos államtitkár 2003 júliusában levélben közölte Tőkéssel, hogy a döntést nem bírálja felül, az ügyet pedig a magyar kormány a maga részéről lezártnak tekinti – idézi fel a történet főbb állomásait Tőkés László egy összefoglaló kronológiában. A Mecénás Alapítvány Ady-központja azóta föl is épült a nagyváradi városi strand közvetlen szomszédságában, mellette pedig a pályázatban szintén szereplő termálszállót kezdték el építeni, ez a munkálat azonban már jó ideje abbamaradt. A központban a megyei RMDSZ szervez rendezvényeket, a legutóbbi választmányi ülésre is ott került sor. Tőkésnek meggyőződése, hogy az épületek semmiképp nem kerülhettek 320 millió forintba.
A szombati sajtótájékoztatón L. Simon László, a Magyar Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke bejelentette: az általa vezetett intézmény olyan albizottságot alakított, amely az elmúlt két kormányzati ciklus alatt történt korrupciógyanús ügyeket vizsgálja ki, és ezek között tárgyalják az Ady-központ ügyét is. Ez az albizottság megfelelő hátteret teremt az olyan visszásságok kivizsgálásának, amelyek közé a 320 millió forint sorsa is tartozik – magyarázta az elnök.
Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke és a Mecénás Alapítvány ügyvezető igazgatója tegnap a Krónika megkeresésére anynyit mondott: az alapítványnak semmiféle takargatnivalója nincs, sőt bármilyen vizsgálatnak örül. A befejezetlen termálhotel ügyét viszont nem kívánta kommentálni.
Az Erdély Tv ügyében nem vizsgálódnak
A találkozón Csép Sándor író, újságíró az Erdély Televízió ügyét is felemlegette, kérve, legyen ez is vizsgálat tárgya. Mint ismeretes, az önálló magyar tévécsatorna létrehozására is a magyar kormány biztosított pénzalapot, ez azonban az idők során egyre csökkent, végül itthon úgy valósult meg, hogy az egyik ötletgazda és alapítóként tevékenykedő Csépet mellőzték. L. Simon László azonban nem ígérte meg, hogy ennek kapcsán átfogó vizsgálatra kerülhet sor, hiszen ami történt, annak a legnagyobb része romániai probléma, nem pedig magyarországi. Jakobovits Miklós festőművész azt jegyezte meg, hogy a kulturális szféra legfőbb állami kitüntetése, a Kossuth-díj szinte csak az írókhoz jut, a szobrászokhoz és más képzőművészekhez nem, határon túli jelölt pedig eleve igen kevés van. A bizottsági elnök egyetértett a felvetéssel, és megígérte: a jövőben a Kossuth-díjat odaítélő bizottságban egy határon túli magyar is helyet kaphat. Krónika (Kolozsvár)

2010. július 7.

Korrupciót sejtenek a nagyváradi Ady-központ megépítése mögött
Tőkés László kivizsgálást és jóvátételt kért egy 2002-es pályázat ügyében, amelyet az akkori Fidesz- kormánynál nyert meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK).
Ez a pénz azonban a magyarországi kormányváltás után a Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez (RMDSZ) közelálló nagyváradi Mecénás Alapítványhoz jutott, amely – Tőkés szerint – nem a KREK eredeti céljai szerint használta azt fel.
Az érmindszenti Ady-zarándokhely hét éve megrekedt ügyét Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke és L. Simon László, a Magyar Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke tette szóvá. A Partiumi Írótábor zárónapján Tőkés László kivizsgálást és jóvátételt kért ebben az ügyben.
A KREK (melynek Tőkés László volt a püspöke) – a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a gazdasági minisztérium közötti megállapodás értelmében – 2002 májusában 320 millió forintot nyert el az Egyházi Kulturális Alapból arra a célra, hogy Ady Endre szülőfalujában, Érmindszenten irodalmi zarándokhelyet és termálfürdős szállót építsen.
Az alapkövet 2002 novemberében le is tették a Szatmár megyei faluban, az ügy azonban innentől kezdve holtpontra került. Decemberben már a Mecénás Alapítvány (a tehetséges diákok, fiatalok támogatására, a szociálisan rászorulók segítésére, a magyar kulturális örökség ápolására Bihar megyében létrehozott alapítvány) a Római Katolikus Püspökséggel közösen írt alá egy szerződést, amely nem érmindszenti, hanem nagyváradi projektről szólt, és amelyet Ady-központnak neveztek el.
Tőkés többször kérte az ügy tisztázását az illetékes magyarországi minisztériumoktól – korábban elsősorban Kiss Elemér kancelláriaminisztertől –, még Tempfli József katolikus püspökhöz is levelet intézett, hogy támogatását kérje, de írt Németh Zsolt országgyűlési képviselőnek, Mádl Ferenc köztársasági elnöknek. Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnökkel, az alapítvány elnökével személyesen is találkozott. Tőkés 2003 januárjában és februárjában Matolcsy György volt magyar gazdasági miniszter, Medgyessy Péter akkori miniszterelnök és Rockenbauer Zoltán magyar országgyűlési képviselő segítségét kérte.
Szabó Vilmos magyarországi államtitkár 2003 júliusában levélben közölte Tőkéssel, hogy a döntést nem bírálja felül, az ügyet pedig a magyar kormány a maga részéről lezártnak tekinti – idézi fel a történet főbb állomásait Tőkés László egy összefoglaló kronológiában. A Mecénás Alapítvány Ady-központja azóta föl is épült a nagyváradi városi strand közvetlen szomszédságában, mellette pedig a pályázatban szintén szereplő termálszállót kezdték el építeni, ez a munkálat azonban már jó ideje abbamaradt. A központban a megyei RMDSZ szervez rendezvényeket, a legutóbbi választmányi ülésre is ott került sor. Tőkésnek meggyőződése, hogy az épületek semmiképp nem kerülhettek 320 millió forintba.
A hétvégi sajtótájékoztatón L. Simon László jelezte: az általa vezetett intézmény olyan albizottságot alakított, amely az elmúlt két kormányzati ciklus alatt történt korrupciógyanús ügyeket vizsgálja ki, és ezek között tárgyalják az Ady-központ ügyét is. Ez az albizottság megfelelő hátteret teremt az olyan visszásságok kivizsgálásának, amelyek közé a 320 millió forint sorsa is tartozik – mondta az elnök.
Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke és a Mecénás Alapítvány ügyvezető igazgatója azt nyilatkozta, hogy az alapítványnak semmiféle takargatnivalója nincs, sőt, bármilyen vizsgálatnak örül. A befejezetlen termálhotel ügyét viszont nem kívánta kommentálni. Népújság (Marosvásárhely)

2011. november 18.

Elszámoltathatja a magyar kormány a Mecénás Alapítványt
Értesüléseink szerint a magyar kormány vizsgálja annak lehetőségét, hogy elszámoltatja a nagyváradi Mecénás Alapítványt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Érmindszentre tervezett Ady-projektjének „eltérítése” miatt. Úgy tudjuk: az Ady-központ ügyét kivizsgáló budapesti jelentés feltárta, hogy az RMDSZ Bihar megyei vezetői irányította szervezet a mai napig nem számolt el a 320 millió forintos támogatással, amiből mindössze egy konferenciaközpont valósult meg.
Számos szabálytalanságot és rendellenességet fedezett fel az Érmindszentre megálmodott termálfürdő, irodalmi zarándokhely és termálszálló tervének átjátszása, valamint a Nagyváradon csak töredékében kiépült létesítmény megvalósítása kapcsán a magyar kormányzat részére készült jelentés. A lapunk birtokába került dokumentum rávilágít, hogy a Tőkés László vezette Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) által kidolgozott Ady-projektre 2002-ben odaítélt 320 millió forintos támogatást az időközben hatalomra jutott balliberális kormány politikai alapon vonta meg, és ítélte oda a bihari Mecénás Alapítványnak és a nagyváradi katolikus püspökségnek.
Mindezt úgy, hogy az RMDSZ Bihar megyei vezetői által létrehozott alapítvány konkrét tervvel sem rendelkezett a finanszírozás átirányításakor, később a pályázati célokat nem teljesítette, ráadásul a beruházás során elkészült épület használati joga negyven év múlva a román államra száll.
Átjátszott szerződés
Az érmindszenti Ady-központ előtörténete 2001-ig nyúlik vissza, amikor a budapesti Gazdasági Minisztérium (GM) pályázatot ír ki a Széchenyi-terv forrásaiból a termálfürdők fejlesztésének, illetve kialakításának, valamint a kapcsolódó infrastrukturális és környezeti fejlesztés támogatására. Az év novemberében a KREK megbízási szerződést ír alá a NOS Szeged Szolgáltató Kft.-vel az Ady Endre szülőfalujában megvalósítandó termálfürdő, irodalmi zarándokhely és termálszálló megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére.
A NOS Kft. elkészíti a tervet, a püspökség pedig benyújtja a pályázatot. Rockenbauer Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium (NKÖM) vezetője 2002 májusában levélben értesíti a KREK-et, hogy a tárca megállapodást írt alá a GM-mel, melynek értelmében a tervezet megvalósítására ugyanabban az évben az Egyházi Kulturális Alap előirányzatából 320 millió forintot utalt ki. A vallási, kulturális-turisztikai termék létrehozását célzó projektben közreműködő szervezet a Magyarországi Református Egyház Tiszántúli Egyházkerülete (MRETE).
A KREK Ady-projektjének vesszőfutása azután veszi kezdetét, hogy a Fidesz vereségét eredményező áprilisi országgyűlési választások nyomán felállt MSZP–SZDSZ-koalíció egyszerűen elsüllyeszti a Miniszterelnöki Hivatalhoz átkerült tervet. Az ügy pikantériája, hogy miközben Szalay István címzetes vallásügyi államtitkár 2002 szeptemberében „részletesen kidolgozott támogatási megállapodás” aláírását helyezi kilátásba Tőkés László püspöknek, Ady születésének 125. évfordulóján (november 23.) Érmindszenten Tőkés és Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök pedig ünnepélyes keretek között leteszik a felépítendő termálfürdő és szálló alapkövét, a magyar kormány már eldöntötte: a projekt nem a Szatmár megyei faluban, hanem Nagyváradon valósul meg.
Erről azonban a Medgyessy-kabinetnek az Ady-ünnepségen megjelent tagjai – Szabó Vilmos államtitkár, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke, Kósáné Kovács Magda MSZP-s országgyűlési képviselő – egy szót sem szóltak, bár sokatmondó, hogy az alapkőletételen már nem vettek részt. Szabó és Bálint-Pataki csak december 12-én közli személyesen Tőkéssel, hogy az Ady-projektet „Tempfli József püspöknek adták át”, ugyanakkor tudomására hozták, hogy az Ady-központ változott helyszínen, Nagyváradon valósul meg, építtetője pedig a Mudura Sándor vállalkozó (Medgyessy Péter exkormányfő barátja) és Kiss Sándor, a bihari RMDSZ akkori választmányi elnöke által létrehozott Mecénás Alapítvány.
Közölték mindezt olyan körülmények között, hogy két nappal korábban Lakatos Péter, a bihari RMDSZ akkori elnöke a Mecénás Alapítvány és Fodor József püspöki helynök a nagyváradi római katolikus püspökség képviseletében támogatási szerződést írt alá velük Budapesten, egy nagyváradi objektum felépítése ügyében, az érmindszenti pályázat másaként.
Kicsúszott a talaj
Forrásaink feltételezik: a 2002. augusztus 1-jén bejegyzett Mecénás Alapítványt éppen azért hozták létre, hogy az átirányított 320 millió forintot (1,1 millió euró) a szervezet fogadni tudja. Noha alapító okirata szerint az alapítvány arra hivatott, hogy évente tíz magyar és tíz román diáknak nyújtson tíz hónapig havi 200 lejes ösztöndíjat, a Mecénás csak a nagyváradi önkormányzat 2003. január 30-ai ülésén megszavazott határozat alapján kapott – 49 évre ingyenes használatra – egyhektáros építési telket, amelynek fejében vállalta a fiatalok támogatását.
A telekre az Ady Konferencia Központ 320 millió forintos beruházásának elkezdése érdekében volt szükség. A Krónika birtokába jutott feljegyzés rávilágít, hogy miközben az NKÖM egy pályázat elbírálása nyomán irányozta elő a támogatási összeget a KREK-nek, a Medgyessy-kormány nem pályázat útján szerződött a Mecénással, sőt a megállapodásból kizárta a Tiszántúli Református Egyházkerületet, holott eredetileg a pénzfelhasználás szempontjából jelentős kitételként szerepelt, hogy a projekt megvalósítása a magyarországi egyház közreműködésével valósítható meg.
A Mecénás Alapítványhoz 2003 júniusától 2004 novemberéig hat részletben futott be a támogatási összeg, ám a tervezett termálszálló helyett mindössze egy – főleg politikai, ifjúsági és művelődési rendezvényeknek otthont adó – konferenciaterem valósult meg. Nem érdektelen egyébként, hogy a Mecénás 2003 augusztusában a szerződés módosítását kezdeményezi arra hivatkozva, hogy a váradi építési terület alatt vezetékek húzódnak, és teljes talajcserére van szükség – mindez később indokként szolgál arra is, miért akadozik a projekt kivitelezése –, holott a NOS Kft. által az új helyszínre is elkészített megvalósíthatósági tanulmánya ennek ellentmond, leszögezve: nincsenek föld alatti vezetékek. Ráadásul a kifizetések úgy indulnak, hogy a Mecénás fel sem mutatott megvalósítási tanulmányt, amely majd csak 2003 júliusában készül el.
Mindezek dacára Petróczi Sándor, a HTMH alelnöke 2006 áprilisában jelzi Szabó Vilmos nemzetpolitikáért felelős politikai államtitkárnak, hogy megtekintette az épülő Ady Konferencia Központot, és javasolja a támogatási program lezárását. Ami meg is történt, noha tételes elszámolás nem történt, és az intézmény sem készült el. Mindezt Kiss Sándor, a Mecénás kuratóriumának elnöke korábban a Krónikának azzal magyarázta, hogy a magyar kormánytól kapott támogatás távolról sem fedezte a projekt megvalósításának teljes költségét. Az ügy kapcsán a második Orbán-kormány hivatalba lépése után készített belső vizsgálatok arra a következtetésre jutottak, hogy a Kiss Elemér kancelláriaminiszter vezette Miniszterelnöki Hivatal érintett ügyvezetői és vezetői nem tartották be a közigazgatási, illetve az államigazgatási eljárásról szóló törvényt, továbbá a belső és pénzkezelési szabályzatokat.
Különösen kifogásolja a jelentés, hogy a beruházás tárgya 49 év múlva a román állam, pontosabban a nagyváradi önkormányzat tulajdonába száll, és a magyar adófizetők pénze nem a határon túli magyarságot szolgálja. A dokumentum megállapítja: az Érmindszenten létesítendő termálfürdő és vallási-kulturális zarándokhely megvalósításának meghiúsításában részt vevő személyek mulasztással működtek közre abban, hogy a KREK és az MRETE ne tudja végrehajtani a beruházást. „Továbbá feltehetőleg együttműködtek abban, vélhetőleg jogellenesen vagy etikátlanul, hogy az MH a magyar költségvetésből a román állam nagyváradi önkormányzatát gyarapítsa” – szögezi le a jelentés.
Politikai-gazdasági összefonódások
Az eltérített Ady-projekt esetében nem mellékes, hogy a kudarcba fulladt terv mögött álló Mecénás Alapítvány vezetőségében fellelhető az RMDSZ Bihar megyei szervezetének teljes vezérkara. A szövetség területi szervezetét irányító Kiss Sándor elnökölte alapítvány igazgatója Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke, a kuratórium tagja továbbá Biró Rozália nagyváradi alpolgármester, a megyei választmány elnöke, Lakatos Péter, a nemrég a számvevőszék vezetőségi tagjává kinevezett volt parlamenti képviselő és Földes Béla egykori városi tanácsos.
Ugyanezek a politikusok irányítják az RMDSZ másik szervezetét, a Partium Alapítványt is, ugyanakkor jórészt valamennyien jelentős gazdasági holdudvart építettek ki maguk körül, cégeik pedig több esetben összefonódnak. Biró és Kiss egyaránt részvényese például a Bioland, Biolact, Pro Idea, Soft Partner, Lancelot vagy Alexis Kft.-nek, Lakatos a Sinteza Rt., az Interprotect és a Sprinkler Kft. részvényese (utóbbi havi száz euróban részesül a váradi színháznak nyújtott tűzvédelmi szolgáltatásáért), míg Szabó a Gubeur Consult Kft. ügyvezetője és részvényese, továbbá a Consacs Kft. ügyvezetője. (Az RMDSZ-es ügyvezető cége különben szerződéses viszonyban áll a magyar kormány befektetési és kereskedelemfejlesztési ügynökségével, az ITD Hungary Zrt.-vel).
A legnagyobb üzletember-politikusnak egyértelműen Kiss Sándor számít közülük, akinek jelentős médiabirodalmat is sikerült kiépítenie: érdekelt a Partium Rádióban, a Nagyvarad.ro hírportálban, ezenkívül a Bihar Megyei Tanács kiadásában és finanszírozásában jelenik meg a Várad folyóirat, amely kiegészül a szintén az RMDSZ-hez kötődő Biharország hetilappal (utóbbi két kiadványt idén 401 ezer lejjel finanszírozta a megyei önkormányzat). Mint arról beszámoltunk, a bihari RMDSZ-politikusok gazdasági érdekeltségeit és vagyonosodását „bogarászni” kezdte az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség is.
Az ANI legutóbb Biró Rozália ellen indított eljárást, mivel alpolgármesterként úgy adta bérbe a Partium Alapítványnak – amelynek alapító és vezetőtanácsi tagja – a Léda-házat, hogy az nem is volt a város tulajdona. Lakatos Péter vagyonosodása ügyében ugyancsak vizsgálódik az ANI, amely 11 ezer eurós különbséget vélt felfedezni a volt honatya korábbi jövedelme és kiadásai között. Lakatos azonban abszurdnak, fölöslegesnek és bosszúhadjáratnak tartja az eljárást, majd miután nemrég a nagyváradi bíróság jóváhagyta az ANI szakértői vizsgálatát, beperelte az ügynökséget.
Rehabilitálnák Érmindszentet
A magyar kormánynak a meghiúsult váradi Ady-létesítménnyel kapcsolatos álláspontjától függetlenül esély körvonalazódik arra, hogy – ha több mint egy évtizedes csúszással is – Érmindszenten mégis megvalósuljon a KREK által eltervezett termálfürdő és irodalmi zarándokhely. Ezt támasztja alá Szászfalvi Lászlónak, a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárának a hét elején Szatmárnémetiben tett látogatása is.
Szászfalvi pozitív választ adott Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke előterjesztésére, miszerint a magyar kormány támogassa az érmindszenti projektet, hiszen a központ az egész kistérség számára fellendülést hozhatna, ugyanis az Ady-emlékhelyen kívül alkotótáborok és nagyobb rendezvények szervezésére alkalmas konferencia-központ is helyet kapna a termálfürdő mellett. E téren csütörtökön már együttműködési megállapodás is született az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt között. Csehi Árpád, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke (megyei tanácselnök) és Zatykó Gyula, az EMNP megbízott alelnöke, partiumi régió-koordinátora szándéknyilatkozatot írt alá a két szervezet együttműködéséről, melynek célja Ady szülőfalujának és vonzáskörzetének gazdasági és szellemi rehabilitációja.
A két fél megegyezett abban, hogy egy ilyen kiemelkedő nemzeti érték nem szabad politikai csatározások színtere legyen, hiszen a megőrzéséhez közös erőfeszítésekre van szükség. A felek a további egyeztetési folyamat során kidolgozzák Érmindszent és környéke gazdasági, területfejlesztési és kulturális rehabilitációs terveit, és mindent megtesznek, hogy Érmindszentet bekapcsolják a régió gazdasági és szellemi vérkeringésébe. Az együttműködésen belül kiemelkedő projektnek számít az Ady Endre örökségét éltetni hivatott emlékhely fejlesztése.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

2016. május 7.

Színes összhang a Pygmalion Galériában
A XXI. Bánsági Magyar Napok keretében május 5-én, csütörtökön a Pygmalion Galérában nyílt meg Jakabházi Sándor festő-grafikus és Farkas Endre szobrászművész Színes összhang című közös kiállítása. A nagy érdeklődést kiváltó eseményt Rockenbauer Zoltán budapesti művészettörténész Apacs művészet című vetítéssel egybekötött könyvbemutatója követte, a háromlépcsős művelődési eseménysorozatot a Funky Hats diákzenekar koncertje zárta.
A látványos grafikai munkákat és fémből készült szobrokat bemutató képzőművészeti kiállítást Cristian Robert Velescu művészettörténész és műkritikus nyitotta meg, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a két művész alkotásai tökéletes összhangban vannak, valósággal kommunikálnak egymással, energiát árasztanak egymás felé. „Absztrakt művészeti alkotásokról van szó, amelyek a színvilág és a stilisztika szempontjából is összhangban vannak, de itt ennél többről van szó – mondta Velescu professzor –, ezek az alkotások a két művész gondolatvilágának vizuális megjelenítései.”
A Bánsági Magyar Napok következő rendezvényére a Művészetek Háza szomszédos stúdiótermében került sor, ahol Rockenbauer Zoltán budapesti művészettörténész (2000-től 2002-igy Magyarország kultuszminisztere) bemutatta Apacs művészet című könyvét. A szerző tudományos előadásnak beillő, vetített képekkel illusztrált prezentációja átfogta a XX. század első évtizedeinek magyar művészeti törekvéseit, ismertette a magyar fauvisták, a kubisták és az avantgárd művészek legfontosabb alkotásait és a hozzájuk köthető irodalmi és zenei törekvéseket. Rockenbauer Zoltán izgalmas előadásának alcíme Adyzmus a festészetben és a kubista Bartók, ami sokat elárul a kor képzőművészeti, zenei és irodalmi törekvései közötti átfedésekről. A bemutatott szenzációs képanyag az interneten is elérhető, az Apacs művészetnek közösségi oldala van, a könyv nyomtatott változatába viszont takarékossági okokból nem kerültek be fotók.
A színes, változatos művészeti élményt nyújtó est a Bartók Béla Líceum Funky Hats diákzenekarának koncertjével zárult.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

2016. július 26.

Aki nem hisz, nem is cselekszik
Könyvbemutató és a Fidesz nemzet- és külpolitikájának értékelése – e kettő összefonódott csütörtökön délután Tusványoson a Kriza János népzenei sátorban, ahol Németh Zsolt, a magyar országgyűlés külügyi bizottságának elnöke 2002–2014 közötti írásainak, beszédeinek gyűjteményét mutatták be. A Hitünkből értékek következnek című kétkötetes könyv kordokumentum, amelynek a szerző evangelizációs szerepet szánt a politikában, ugyanakkor folytatása korábbi két kiadványnak (Németh Zsolt, Lőrincz Csaba, Orbán Viktor, Rockenbauer Zoltán: Nemzetpolitika ’88–89 és Németh Zsolt: Magyar kibontakozás, 1998–2002).
Bevezetőjében Szesztay Ádám, Magyarország kassai főkonzulja, a könyvbemutató moderátora megindokolta, miért Tusványoson és miért a Kriza János sátorban mutatják be Németh Zsolt beszédeinek gyűjteményét: a szerzőt vérrokonság köti a neves néprajzi gyűjtőhöz, és „Németh Zsolt a Bálványosi Nyári Szabadegyetem szellemi atyja” – idézte Orbánt Viktor miniszterelnöknek a kötet előszavában megfogalmazott megállapítását.
Németh Zsolt Magyarország határon túli politikájának legelkötelezettebb híve, aki elvszerűen politizál, a magyar külpolitikában fontosnak tartja a nemzetpolitika érvényesítését, és a nemzetpolitikában figyelemmel követi a külpolitikai szempontokat – méltatta a politikust Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. A Fidesznek és Németh Zsoltnak köszönhető a státustörvény, valamint a kettős állampolgárság, ami reményt adott a határon túli magyar közösségeknek – mondotta.
A könyvről Martonyi János volt külügyminiszter megfogalmazta: az állandóság, a folytonosság életműve, amely azt tükrözi, bár a körülmények változtak, Németh Zsolt megőrizte hitét, az abból fakadó értékeket és a fő célt: elkötelezett a nemzetpolitika és a határon túli magyarság támogatása tekintetében. Az érdekpolitizálással ellentétben Martonyi az értékelvű politizálás híve, szerinte az értékek koordináta-rendszert adnak a politikának. Leszögezte: Magyarország esetében nem is lehetne másként, mert sem gazdasági, sem katonai téren nem nagyhatalom, ha így lenne, nem biztos, hogy az értékelvű politizálásra lenne szükség. „A magyar nemzet számára egyetlen koordináta-rendszer az értékvilág, amelyből következnek az emberi és közösségi jogok, ezekben és az autonómiában hiszünk.” Martonyi méltatta Németh Zsolt előrelátó politikáját is, hangsúlyozva közös politikai hitvallásukat, és kitért a kettős állampolgárságból eredő új magyar összetartozás-érzésre. Aki nem hisz, nem is cselekszik – szögezte le Tőkés László Európai Parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Hangsúlyozta: Németh Zsolt olyan világban vallja meg hitét, amelyben nem az eszmei, hitbéli értékek, hanem az érdekek vezetnek. Az értékelvű, vallásos politizálás Európában sem menő – állapította meg. „Hitünkből nem csupán értékek következnek, hanem jó cselekedetek is.”
Mindketten ateista világból indultak, de mindkettőjük édesapja – Tőkés István és Németh Géza – református lelkészként követendő magatartásmintát jelentett, értékes szellemi útravalót adott – erről is szólt Tőkés László és Németh Zsolt.
Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke köszönetet mondott munkatársainak, a kötet összeállítóinak, méltatta a 2008-ban elhunyt Lőrincz Csaba és Szesztay Ádám munkáját, akiknek egymást követő időszakokban nagy szerepük volt a nemzet- és külpolitikai stratégiák kidolgozásában. Németh Zsolt azzal zárta hozzászólását: az elhangzott méltatások, a sok dicséret jól esik, de nem jelenti azt, hogy a munkának vége, folytatni kell még akkor is, ha a migránsválság korában nehezebb lesz a kisebbségi érdekérvényesítés.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. július 28.

A nemzeti avantgárd szobrászóriásai – Megnyílt a Műcsarnok Szervátiusz-kiállítása
Megnyílt a Budapesti Műcsarnokban az eddigi legátfogóbb kiállítás Szervátiusz Jenő és fia, Szervátiusz Tibor életművéből.
Először vizsgálja átfogó közös kiállítás Szervátiusz Jenő és fia, Szervátiusz Tibor szobrászművészetét: a Budapesti Műcsarnok Két szobrász, két nemzedék című tárlata kedden nyílt meg az intézmény Ágak című kiállításegyüttesének részeként.
„A két szobrász életművét még sosem tekintette át a mostanihoz hasonló mélységű, közös tárlat, és a Műcsarnokban találkoznak először nagyobb mennyiségben az Erdélyben mAradt és a Magyarországon őrzött Szervátiusz-munkák is” – emlékeztetett a megnyitón Szegő György művészeti igazgató, aki Fekete Györggyel, a Magyar Művészeti Akadémia elnökével együtt személyesen is köszöntötte a 86. születésnapját ünneplő Szervátiusz Tibort.
Temesi Ferenc író nyitóbeszédében a „magyar szobrászat kettős templomtornyaiként” jellemezte a két Szervátiusznak, a „magyar nemzeti avantgárd szobrászóriásainak” művészetét. Szervátiusz Jenő egy oldal szalonnával vágott neki a Párizsba vezető útnak, „ez a két év volt az egyeteme” – idézte fel az író, hozzátéve: a szobrász Erdélybe „hazatérve magát Erdélyt hozta haza”, és olyanokkal tanult tovább, mint Koós Károly vagy Nagy Imre.
„Alkotott kőbe, fémbe is, de faszobraiban az erdélyi erdők mondanivalója is benne van” – méltatta Szervátiusz Jenő művészetét Temesi Ferenc. Mint fogalmazott: „Organikus szobrászat ez, amely megmutatja, hogy hagyomány nélkül nincs megújulás; csak egy régebbi, eddig figyelemre sem méltatott hagyományt kell felfedezni, miként Bartók tette a népzenével.”
Temesi Ferenc elmondása szerint Szervátiusz Tibor a legjobb helyre született, apja ugyanis mindenre megtanította, ami a szobrászatban tanulható. Más munkák mellett kiemelte Szervátiusz Tibor Tüzes trón című Dózsa-szobrát, Kolozsvári Krisztusát, illetve Ady-portréját is.
A Rockenbauer Zoltán által rendezett Szervátiusz-tárlat október 16-ig látogatható a Műcsarnokban, ahol kedden nyílt meg az Ágak című kiállításegyüttes másik két tárlata, a Természetművészet-változatok, amely az irányzat kiemelkedő kortárs magyar és nemzetközi alkotóinak munkáit mutatja be, valamint az Ázbej és Ázbej című, az építész Ázbej Sándor, illetve fia, a képzőművész Ázbej Kristóf életművét bemutató kiállítás is.
Krónika (Kolozsvár)



lapozás: 1-30 | 31-47




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998