udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 70 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-70
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gherman, Sabin

2001. március 9.

Marosvásárhelyen, a Pro Europa Liga székházában szervezett találkozót újságírókkal a havonta immár önállóan, 16 oldalon megjelenő Provincia. Az önállósulás előnyt és hátrányt is jelent, mondotta Molnár Gusztáv politológus, felelős szerkesztő, aki 1988-ban települt át Magyarországra, jelenleg nagyváradi és budapesti egyetemen is tanít. A találkozón jelen volt még a másik felelős szerkesztő, Alexandru Cistelecan irodalomkritikus, valamint Bakk Miklós újságíró-politológus és Marius Cosmeanu kolozsvári szociológus is. - A Provinciát lényegében a világhálón szerkesztik, hiszen munkatársai nem egy városban, sőt nem is egy államban élnek. A jelenlevők elmondták: a lap vitafórum, munkatársai között sincs véleményazonosság, de a konstruktív dialógus hívei. Az eddig tabu témának számító jelenségekkel kapcsolatban ankétokat közölnek, és várják a társadalom, a szakemberek véleményét, reagálását. Az első két önálló számban például magyar és román történészek arra a kérdésre válaszoltak: szükség van-e egy objektív Erdély-történet megírására, illetve hogy miként lehetne ezt megvalósítani. Román újságírók ama kérdésére, hogy milyen viszonyban állnak Sabin Ghermannal, illetve hogy a "provinciások" célkitűzései között szerepel-e egy "transzetnikus" erdélyi párt létrehozása, Molnár Gusztáv elmondta: egyelőre Sabin Gherman egy személy, aki mögött nincs politikai alakulat. Majd ha lesz, akkor kiderül, hogy az kikből áll, milyen a programja, elképzelése, és akkor majd véleményt lehet mondani róla. A Provincia minden hónap első munkanapján kerül a standokra. Magyar nyelvű változata 1000, a román lap pedig 1400 példányban jelenik meg. Immár Magyarországon is kezdenek felfigyelni rá. A Beszélő című folyóirat átvette, közölte egyes írásait. A lapot egyelőre a kolozsvári Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja adja ki, de a továbbiakban szponzorokat keresnek. /(Máthé Éva): Provincia - a világhálón szerkesztett lap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

2001. március 20.

Sabin Gherman Marosvásárhelyen mutatta be Iuliu Maniu mindmáig kiadatlan könyvét, a Luxushazát. Arra a kérdésre, hogy alapít-e pártot a Pro Transilvania elnöke azt felelte: " Igen, a Erdély-Bánság Liga párt lesz, három társelnök, egy román, egy magyar és egy német vezeti majd. Be fogjuk bizonyítani, hogy Erdély a románok, a magyarok vagy a németek nélkül nem igazi Erdély, hanem csak egy provincia, amelyet egy akármilyen autósztráda köt össze Bukaresttel vagy Budapesttel." /"Az egyesülés nem volt lakodalom". = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./

2001. április 25.

Világhírnév címmel rendhagyó kolozsvári világhálós hetilap indult április 25-én. A minden szerdán új tartalommal jelentkező Világhírnév célja, hogy betekintést nyújtson az utóbbi tíz évben méltatlanul szürkeségbe süllyedt Kolozsvár irodalmi és (köz)művelődési életébe. A világhálós hetilap gerincét könyvismertetők és az ezekkel kapcsolatos viták, pengeváltások képezik. Az első számból: Patria de lux - Sabin Gherman új könyve. - Szőcs István Selyemsárhajójának második, bővített kiadása (I. rész). Tüzér és áldozat szerepkettősében. Jancsó Miklós, a kolozsvári író-színész/színész-író harmadik könyve. /Szabó Csaba főszerkesztő: Welcome, Világhírnév! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

2001. május 2.

Ápr. 28-án Besztercén kulturális rendezvény keretében szerette volna Sabin Gherman bemutatni új könyvét, a Patria de luxot. Gherman tervezett könyvbemutatóját azonban Grigore Rusu, a megye prefektusa betiltotta. Az előadást végül egy étterem teraszán tartották. Ennek ellenére óriási volt az érdeklődés az új Gherman-könyv iránt. Sabin Gherman a Szabadságnak elmondta: a Román Hírszerző Szolgálat olyannyira nyilvánvalóan és oly nagy számban képviseltette magát, hogy az egyik szervező meg is kérdezte tőlük, hogy mi járatban vannak. A válasz az volt: jöttünk vigyázni Ghermanra... /Sz. Cs.: Újra reflektorfényben Sabin Gherman. Botrányba fúlt Besztercén a Luxushaza bemutatása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

2001. május 4.

Sabin Gherman máj. 3-án Sepsiszentgyörgyön mutatta be az általa gondozott Luxushaza című könyvet, mely egy hatvan éven át tiltott és titokban tartott dokumentum kiadása. II. Károly királynak 1938. dec. 15-én felterjesztett memorandumról van szó, szerzője Iuliu Maniu, és kereken ötven erdélyi román értelmiségi írta alá. A könyv mottójául Ion Antonescu marsalltól idézett Gherman: "Így nevelkedtem, a törökökkel, zsidókkal és magyarokkal szembeni gyűlöletben. Ezt az utálatot a végsőkig kell vinni. Vállalom ennek felelősségét." (1941) Az előszó mottója Nicolae Iorga történésztől, miniszterelnöktől származik: "Egy bukaresti poros utcácska többet ér, mint Erdély és Bánság összes vára, városa." (1931) Nos, ez a két ember - egyikük háborús bűnös - egyáltalán nem érdemel szobrot, s a mai Romániában mégis megörökítették őket - állapította meg Gherman. Iuliu Maniu memoranduma az idézetekkel ellentétes. A könyv szerint nem egyesülésről volt szó, hanem Erdély katonai megszállásáról, kiszipolyozásáról. A helyzet a két világháború közötti idők óta alig változott - fűzte hozzá Gherman. Erdély luxushaza, amelyet Bukarest a mai napig kifoszt, az itt megtermelt értékeket a Kárpátokon túlra irányítják. /Szekeres Attila: Sabin Gherman Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./

2001. augusztus 27.

Adrian Nastase miniszterelnök a szociáldemokrata ifjúság moldovai nyári szabadegyetemén leszögzte, hogy a kormánynak nagyon oda kell figyelnie a nemzet integritására, mert egyre gyakoribbak a Románia föderalizálását propagáló kezdeményezések, a különböző autonómiaformákra, az etnikai alapú területfelosztásra vonatkozó törekvések. Ezeknek hirdetésében nemcsak a különböző televízió- és rádióadások, lapok vesznek részt, hanem egyes pártok, szövetségek is - kongatta meg a vészharangot. "Mi maximális toleranciával viseltetünk a nemzeti kisebbségek iránt, de ugyanakkor határozottan ki kell állnunk nemzeti érdekeink védelmében. Biztosítjuk az anyanyelven való tanulást, emellett azonban meg kell követelnünk a román oktatást is minden szinten, márpedig jól tudjuk, ezt nem mindenhol tartják tiszteletben" - hangoztatta Nastase, aki szerint a legveszélyesebbek az úgynevezett transzszilván törekvések, a különböző kétnyelvű vagy magyar folyóiratok, lapok, a magyar kisebbség televízió- és rádióadásai tele vannak ilyen vonatkozású üzenetekkel, cikkekkel. A "transzszilván eszme" hirdetői között mindenekelőtt Sabin Ghermant nevezte meg, aki a Patria de lux kötetével vallott színt, továbbá Molnár Gusztáv és Gabriel Andreescu politológusokat. A kormányfő értesülései szerint több, a ProTransilvaniához hasonló alapítvány létezik, és tudomása van egy Erdélyi Párt alapítására vonatkozó kezdeményezésről is, de elég csak az RMDSZ háromszintű autonómiatervezetére gondolni - mondotta. /Románia integritását félti a kormányfő Nastase szerint veszélyesek az autonómiatörekvések. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./ Nastase szerint az "új irányvonal" képviselői négy vonalon "támadnak": 1. Hangsúlyozzák az erdélyi lakosság közös kulturális múltját. 2. A Bánság autonómiáját elfogadó közhangulat megteremtésén dolgoznak. 3. A föderalista és autonómiapárti eszmék népszerűsítéséhez felhasználják a nemzetközi civil szervezeteket. 4. Olyan eszméket terjesztenek, hogy Románia területi szerveződése túlhaladott - a megyékre nincs szükség, át kell térni a régiókra. A kormányfő szerint az erdélyiség hívei a betiltott Pro Transilvania Alapítvány vezetője, Sabin Gherman elveinek elvetését követően is megpróbáltak a Ghermanéhoz hasonló eszméket terjeszteni az erdélyi lakosság körében. Erre több sajtóterméket is felhasználtak: román nyelvűeket (Transilvania Jurnal), kétnyelvűeket (Provincia), illetve magyar nyelvű lapokat, például a kolozsvári Krónikát. A "transzszilvanizálás veszélyeiről" szólva Nastase egyebekben felhívta a figyelmet a nemzeti kisebbségek nyelvén sugárzott rádió- és tévéadások vizsgálatának szükségességére, valamint a Molnár Gusztáv magyar filozófus, politológus és Gabriel Andreescu (Románia) közösen jegyzett köteteiben megfogalmazott elképzelésekre. Nastase bejelentette: az új egyetemi tanévet valahol Székelyföldön nyitják meg, mert - mint kifejtette - szükség van "fokozottabb jelenlétünkre ebben a térségben". /Nastase a "föderalizáció veszélyeiről" A célpontok között: Molnár Gusztáv és Gabriel Andreescu. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./

2001. augusztus 31.

Adrian Nastase miniszterelnök Pro Transilvania-ellenes kijelentéseit felháborodott sajtólavina követte. "Adrian Nastase regionizálódás, illetve Pro Transilvania-ellenes kirohanásainak elsődleges célja az, hogy - akárcsak a státustörvény esetében - nacionalista hisztériát keltsen - nyilatkozta Sabin Gherman. Nastase tudja, hogy elkerülhetetlen egy olyan párt színre lépése, amelyet a regionális eszmék éltetnek. Az Erdély-Bánság Liga bejegyzéséhez szükséges tízezer aláírást már régen sikerült összegyűjteni. Minden erdélyi megyében vannak szervezeteik. Szeptember 15-én tartják a szervezet első országos egyeztető értekezletét. Gherman szerint csak a tartományok, jól körvonalazott történelmi térségek közigazgatási autonómiájának megszerzésével lehet az országot Európába emelni. Háromtagú elnökség lesz: egy román, egy magyar és egy német nemzetiségű. A magyar elnöki posztra négy jelöltjük van. /Szabó Csaba: Bejegyzés előtt a Sabin Gherman pártja. Négy magyar elnökjelöltjük van. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

2001. november 20.

A múlt héten Brüsszelben ülésezett a Szabad Európai Szövetség, amelyet az Európai Unió országainak regionalista szemléletű pártjai alapítottak. A Szövetség hosszas vita után soraiba fogadta a Sabin Gherman által alapított regionalista pártot, a bejegyzés előtt álló Erdély Bánság Ligát is. - A kongresszus plenáris ülésén elfogadták az Erdély Bánság Liga autonómia programját is, amellyel a 2004-es romániai országos választáson indulni fogunk - nyilatkozta a Szabadságnak Gherman. Programunknak megfelelően Erdélyt és a Bánságot egy regionális kormányzótanács illetve a Regionális Parlament fogja vezetni. A provinciákban - lásd a Partium részeit, a Kőrösvidéket és Máramarost - Provincia Tanácsok illetve Provincia Parlamentek fognak működni. A plenáris ülésen vitára bocsátottuk, majd elfogadtattuk a kormányzó, a regionális képviselők és a helyi önkormányzatok megválasztásának tervezetét is. A kongresszuson ünnepélyes keretek között felavatták az Európai Parlament épületében létrehozott Erdély Bánság Liga hivatalos irodáját is - mondta Gherman. /Szabó Csaba: Vége az egységes román álomnak? Erdélyi kormányzótanácsot akar Sabin Gherman. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

2001. november 22.

Az Európai Unió tagországainak regionalista szemléletű pártjai által alapított Szabad Európai Szövetség brüsszeli ülésén tagjai közé fogadta a Sabin Gherman vezette, bejegyzés előtt álló Erdély Bánság Ligát. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: figyelemmel kísérik a Sabin Gherman-féle mozgalmat. Takács emlékeztetett: a Nagy-Románia Pártra (NRP) Erdélyben 2,5 millióan szavaztak. Toró T. Tibor képviselő, az RMDSZ Reform Tömörülés platformjának elnöke leszögezte: Romániában mindig a Bukarest-centrikusság jellemezte a központi hatalmat. A Sabin Gherman által megfogalmazottak lényege: az erdélyi közösség szembenállása a központi végrehajtó hatalommal. Az RMDSZ autonómia tervezete eltér valamelyest a Sabin Gherman által megfogalmazott autonómia képtől és programtól. Az RMDSZ autonómia-elképzelése kétsíkú. Egyik a kulturális vagy személyi elvű autonómia, a másik a területi autonómiák rendszere. Az elmúlt öt évben az RMDSZ programjának ez a része zárójelbe került. /Papp Annamária: Hatékony decentralizációra van szükség. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

2001. december 4.

Először vesz részt teljes jogú tagként a Szabad Európai Szövetség kongresszusán az Erdély-Bánság Liga. A dec. 7-10-e között Bilbao-ban megszervezett kongresszuson a bejegyzés előtt álló romániai pártot a tömörülés elnöke, Sabin Gherman képviseli. - A kongresszuson - nyilatkozta a Szabadságnak Gherman - az Európai Uniós tagállamok azon regionális politikai pártjai vesznek részt, amelyeket a Szabad Európai Szövetség tömörít. Ennek teljes jogú tagja november közepétől az Erdély-Bánság Liga. Az értekezlet fő témája az európai kulturális sokszínűség lesz, különös tekintettel ennek gazdasági és közigazgatási vonzataira. /Sz. Cs.: Európai Uniós ernyő alatt az Erdély-Bánság Liga. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2001. december 21.

Toró T. Tibor parlamenti képviselő, a Reform Tömörülés országos elnöke a vele készült interjúban kifejtette: sok éve hangoztatják, hogy elégedetlenek az RMDSZ-vezetéssel, s mindent megtesznek azért, hogy az általuk helyesnek tartott jövőképet, az ahhoz kapcsolódó politikai programot megvalósítani tudó embereket juttassanak az RMDSZ döntéshozó testületébe. - Politikai eszköz az ellenfelekről kijelenteni, hogy nem rendelkeznek alternatívával, s ezt alkalmazza Markó Béla és az RMDSZ csúcsvezetése. A Reform Tömörülés autonóm közösségben gondolkodik. Az erdélyi magyarság egy autonóm közösség, mely képes saját intézményrendszerét létrehozni, azt működtetni, s képes saját dolgai fölött dönteni. Ezzel szemben a jelenlegi gyakorlat szerint a kijárás, a paktumpolitika részesül előnyben. Ez a két gondolkodásmód áll egymással szemben. - Kérdésre válaszolva leszögezte, hogy a Reform Tömörülés óvatosan viszonyul az egész Sabin Gherman nevével fémjelzett törekvéshez, annak ellenére, hogy magával az elvvel - miszerint regionális pártokra szükség van, egyetértenek. /Gazda Zoltán: A szándék világos: reform az RMDSZ-ben. A Székely Hírmondó exkluzív beszélgetése Toró T. Tibor parlamenti képviselővel, a Reform Tömörülés országos elnökével. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 21./

2002. február 16.

Erdély, a Partium, illetve a Bánság hat városában — Temesváron, Nagybányán, Nagyváradon, Aradon, Déván és Besztercén — febr. 15-én bemutatkozott a Sabin Gherman által vezetett Erdély-Bánság Liga. A nagy érdeklődésnek örvendő eseménysorozat Temesváron tetőzött, ahol Sabin Gherman mellett megjelent a sajtóértekezleten az aradi szervezet vezetősége, valamint a nagyváradi és besztercei vezetők is. /Sz. Cs.: Hullámokban a jövő. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

2002. február 28.

Eddig hatszáz szatmári aláírást gyűjtött össze az Erdély–Bánság Liga. Latt Sándor vállalta magára a szervezet Szatmár megyei ügyeinek rendezését. A tervek szerint az Erdély–Bánság Liga már júniusban bekerülhet a romániai pártok sorába. Latt tapasztalatai szerint nem csak a magyar vagy a német kisebbséghez tartozók tartják jónak a szervezet által hirdetett autonómia–törekvéseket, a támogatók között szép számmal vannak román anyanyelvűek is. Hivatalos felmérés eddig csak három bánsági megyében készült a liga népszerűségéről: a Metro–Media Transilvania adatai szerint, ha ma politikai párt lenne az Erdély–Bánság Liga, a Temes, Krassó–Szörény és Hunyad megyeiek mintegy negyven százaléka szavazna Sabin Gherman szervezetére. /Princz Csaba: Júniusban párttá alakul Sabin Gherman szervezete. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 28./

2002. március 25.

Márc. 23-án Kolozsváron tartotta alapító küldöttgyűlését az Erdély–Bánság Liga. Az egybegyűltek — Románia 16 megyéjének 83 küldötte — a Pro Transilvania Alapítvány elnökét, az utóbbi években a központosított román nemzetállam decentralizálását és regionalizálását feltűnően hangosan követelő politikust, Sabin Ghermant választották meg ideiglenes elnöknek. Elfogadták az új politikai tömörülés statútumát, majd a nagyváradi Mircea Teaha, illetve az aradi Wilkli Landt személyében megválasztották a párt alelnökeit. Az Erdély–Bánság Liga főtitkára a besztercei Iosif Murza lett. Az új pártnak Kolozsváron lesz a stratégiai központja, Besztercén fog működni a titkársága, és Aradon alakítják majd ki gazdasági fiókját. Gherman elmondta, hogy a párt bejegyzésének kérelmét 15 napon belül fogják benyújtani a fővárosi bírósághoz. /Szabó Csaba: Párttá alakult az Erdély–Bánság Liga. Sabin Gherman az ideiglenes elnök. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

2002. július 11.

A Smarande Enache vezette Pro Europa Liga szervezésében júl. 10-én az illyefalvi KIDA-központban kezdte meg munkálatait a Transzszilvánia Nyári Egyetem. A tanácskozáson előadások hangzanak el a következő témákról: regionalizmus Európában, illetve Romániában; Erdély gazdasága, Erdély politikája, erdélyi identitás. Többek között előadást tart Máttis Jenő, Kolumbán Gábor, Ioan Avram Muresan, Csutak István, Toró Tibor, Sabin Gherman, Bakk Miklós, Molnár Gusztáv, Gabriel Andreescu, a vitavezetők között találjuk Smaranda Enachet, Sarkán-Kiss Endrét, Szokoly Eleket. /Transzszilvánia Nyári Egyetem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./

2002. július 15.

Véget ért az illyefalvi Transsylvania Nyári Egyetem, melyen az európai regionalizmusról tanácskoztak. A négynapos rendezvényt a Pro Europa Liga szervezte, résztvevői román és magyar diákok voltak. A politikai transzilvanizmusról Molnár Gusztáv politológus, a Provincia folyóirat főszerkesztője, Sabin Gherman, az Erdély-Bánság Liga elnöke, Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke, valamint Klaus Johannis, Nagyszeben polgármestere, a Német Demokrata Fórum (NDF) elnöke tartott megbeszélést. Az elhangzott előadások a Pro Europa Liga folyóirata, az Altera következő számában látnak napvilágot. /Nemzeteket felölelő politikai közösség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 15./

2002. július 16.

A 2004-es helyhatósági választásokra tartja elképzelhetőnek az Erdély-Bánság Liga, az RMDSZ Reform Tömörülés platformja és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt koalícióját Molnár Gusztáv politológus. Az Erdély-Bánság Ligában senki nem utasítja el a hasonló nézeteket valló pártokkal történő koalíció gondolatát, bár mindeddig egyetlen politikai alakulat sem vállalta fel nyíltan a regionalizmust - jelentette ki a Krónikának Sabin Gherman, az Erdély-Bánság Liga elnöke. Ioan Avram Muresan, a Parasztpárt erdélyi alelnöke elmondta, hogy a Parasztpárt jelenleg készíti elő saját regionális programját. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke szerint akkor van igazán esélye a regionalizmusnak, ha a központi akarat és a helyi regionális politikai akarat találkozik. Toró szerint a Reform Tömörülés egyelőre nem gondol az RMDSZ-ből való kiválásra: "Mindaddig, amíg látunk mozgásteret magunk számára, megpróbáljuk a kihasználatlan lehetőségeket érvényesíteni, és az RMDSZ-t mozdítani afelé, hogy hangsúlyosan képviselje a regionalizmust. Tudatában vagyunk, hogy egy egységes szövetség sokkal hangsúlyosabban tudja képviselni még a regionális politikát is, mint egy megosztott érdekképviselet" - fejtette ki az RT elnöke. /Salamon Márton László: Koalíció az erdélyi regionalizmusért? = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./

2002. július 18.

Megjelent a romániai régiók függetlenedéséért harcoló Sabin Gherman folyóirata, Euro Transilvania. Ebben Sabin Gherman a Bukarest által a régióknak igazságtalanul elosztott költségvetési pénzek sorsát tárgyalta. /Prnczcsb: Standokon az Euro Transilvania. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 18./

2002. július 19.

Júl. 17-én a kolozsvári bíróságon kihallgatták Sabin Ghermant, az Erdély-Bánság Liga elnökét. Az ellene felhozott vád: az alkotmányos rend elleni összeesküvés. Az eljárást, Ghermannak a Románia - decentralizációs folyamat elnevezésű dokumentuma és az Euro Transilvania folyóirata alapján Iosif Constantin Dragan (Európai Alapítvány) kezdeményezte. /Bíróságon Sabin Gherman. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./ Dragan külföldön élő vasgárdista, jó kapcsolatban volt Ceausescuval is.

2002. július 20.

Az illyefalvi nyári szabadegyetemen egy ún. intellektuális játék keretében felmerült a Reform Tömörülés (RT) RMDSZ-ből való kiválásának lehetősége is. Sabin Gherman, az az Erdély-Bánság Liga elnöke elmondta: román nemzetiségűként nem tudja érdemben kommentálni az RT függetlenedési törekvéseinek újabb megnyilvánulását. - Én nem akarom felrobbantani az RMDSZ-t - mondta Gherman. /Szabó Csaba: Gherman nem akarja felrobbantani az RMDSZ-t. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./

2002. július 20.

Toró T. Tibor temesvári RMDSZ-es képviselő, a Reform Tömörülés platform elnöke beszámolt arról, hogy a Pro Europa Liga illyefalvi nyári szabadegyetemén egy inkább hipotetikus megközelítésről volt szó: igazából akkor lenne esélye a regionalizmusnak Romániában, amikor a helyi akarat és a központi politikai akarat találkozna. Ez jelenleg akkor történne meg, ha a Gherman-féle Liga-KDN Parasztpárt-RMDSZ Reform Tömörülés koalíció kerülne az ország élére. Ennek az esélye igen csekély. Tény, hogy ellenzékben eddig minden párt regionalista volt, de kormányra kerülvén centralista politikát folytatott. Nem kivétel a Parasztpárt sem. Toró T. Tibor óvatosságra intett, mert távol állnak attól, hogy bármilyen koalícióról beszéljenek. A Sabin Gherman-féle Liga még be nem jegyzett politikai párt, a KDN Parasztpárt néhány vezetőjének nyilatkozatán kívül semmilyen pártdokumentum nem jelent meg, amely a regionalizmust részletesen taglalná, a Reform Tömörülés pedig az RMDSZ belső platformja, nem önálló jogi személy. Molnár Gusztáv stratégiai regionalizmusnak nevezte a Sabin Gherman képviselte politikát, amelynek lényege Erdély adminisztratív, pénzügyi decentralizációja és különböző jogkörökkel való ellátása. A jelenlegi kormánypártot viszont a taktikai regionalizmus jellemzi, azt csupán az erdélyi szavazatok megszerzésére használja fel, retorikai fogásként. Taktikai regionalizmusnak lehet nevezni az RMDSZ jelenlegi fősodra által képviselt politikát is: a parlamentben megszavazza a centralista típusú törvényeket, azzal a hátsó gondolattal, hogy a kormánypárttal kötött paktumba bevisznek olyan elemeket, hogy a magyarlakta vidékeken, elsősorban a Székelyföldön fejleszteni lehessen az infrastruktúrát. - Belátható időn belül a centralista Bukarest önszántából nem fogja átadni a jogosítványait a provinciáknak, a régióknak, de ez külső és belső nyomásra mégis meg fog történni. /Pataki Zoltán: Kós Károlytól a "népi transzszilvanizmusig" és a regionalista koalícióig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

2002. november 14.

Nov. 13-án a bíróságon elutasították az Erdély-Bánság Liga bejegyzési kérését. Jakabffy Attila, a Liga főtitkára jogtalannak és aljasnak nevezte az igazságszolgáltatás ítéletét. "Ez politikai nyomás alatt született döntés, amely ellen fellebbezni fogunk" - nyilatkozta aJakabffy. Sabin Gherman, a Liga Brüsszelben tartózkodó elnöke bejelentette: jelezni fogja az Európai Parlamentnél az igazságszolgáltatás politikum általi befolyásolásának újabb esetét. /Bakk Miklós, Salamon Márton László: Gherman fellebbezni akar. Elutasították az Erdély-Bánság Liga bejegyezési kérelmét. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

2002. december 30.

Dec. 28-án ismeretlen személyek Erdély függetlenségét követelő szórólapokat osztogattak a város központjában. "Mi erdélyi románok és magyarok önálló, független Erdély akarunk. Bukarest éljen meg nélkülünk. Nekünk nincs szükségünk sem Bukarestre, sem Moldvára, sem Havasalföldre. Az erdélyi vegyes lakosság meg tud élni egymás között békében. A szegénységet Bukarestnek köszönhetjük, mert elviszik minden pénzünket, amit mi keserves munkával keresünk." - áll többek között a szórólapon. A szerzők azt szeretnék elérni, hogy dec. 31-én a fentiekkel egyetérők menjenek ki az utcára és kiáltsák: Erdélyt akarjuk! Teodor Pop-Puscas városi rendőr-főfelügyelő beszámolt arról, hogy a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI) karöltve információt gyűjtenek az akció szervezőinek azonosítására. Sabin Gherman, az Erdély-Bánság Liga elnöke elhatárolódott az akciótól. /K. O.: Kolozsvári provokáció a független Erdélyért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

2003. január 11.

Az utóbbi időben keveset lehet hallani a különböző román titkosszolgálatokról. Megfigyelőcsoporttal rendelkezik a Belügyminisztérum (UM 0962), a katonaság (DIA - Directia de Informatii a Armatei) és természetesen az ilyen jellegű munkára szakosodott Román Hírszerző Szolgálat (SRI). A berevoiesti-i dokumentumkiásás, a Ziua című bukaresti napilap újságíróinak, illetve Sabin Gherman volt újságíró, az Erdély-Bánát Liga elnökének megfigyelése óta mintha kevésbé zaklatnák az értelmiségieket. Kiss Olivér saját tapasztalatát mondta el. Homoródfürdőre utazott. Szilveszter éjszakája előtt néhány órával csengett a mobil. Corpodean úr azt állítja, az amerikai nagykövetségtől telefonál, hogy Kiss Olivér pályázatot nyert, fél évet az Egyesült Államokban fogok tölteni. Ki dolgozik ilyenkor a külképviseleten, hitetlenkedett Kiss. Azután azt mondta a telefonáló: a Soros Alapítvány megbízásából hívott, a pénzt a nagykövetség adja. A Soros Alapítvány már nem létezik, válaszolta Kiss. Erre a telefonáló módosított: a Nyílt Társadalomért Alapítvány részéről hívott, de ez nem fontos. Még aznap alá kell írni a szerződést, és nyomatékosan kérdezte: hol tartózkodik. Amikor megtudta, hogy Kiss hol van, már nem volt annyira fontos. Újra telefonált, hogy január 3-án megkeres, sikerül halasztást kieszközölnie. Kiss azóta nem hallottam felőle. A szilveszteri bulin feltűnt egy fekete színű, rövid ujjú atlétatrikó, hátán Nagy-Magyarország térképpel. Utólag derül ki, hogy emiatt is keresték őt. Ugyanakkor feltűnt az állandóan a nyomunkban levő Konstanca megyei rendszámú kocsi. Január másodikán buszra szálltak. A CT jelzésű Dacia követte őket. A vonaton is jött velük ugyanaz az ember. A titkosszolgálatokhoz közel álló román újságíró kollégája barátian megsúgta: felhívta a megyei rendőr-főparancsnok, és afelől érdeklődött, hogy Kiss hol szilveszterezik. Hogy miért ő? Mert állítólag valaki azt mondta, hogy Kiss végezte a december 28-i röpcédula-osztogatást (független Erdélyt akarunk! stb.). Ez magyarázza a telefonhívást, még a szüleit is megkeresték.Kiderült, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kolozsvári tagszervezetének elnökéről, Böndi Szabolcsról van szó. Miatta indult el az egész, ő az, akivel egy fülkében utazott Kiss Székelyföld irányába. Böndit december 28-a óta követik. Jan. 5-én egy ügynök jegyzéket mutatott Kiss Olivérnek, amelyen nevek, címek, születési dátumok, személyi számok, barátok, illetve barátnők neve volt feltüntetve. Nem hivatalos kihallgatás, csak konzultáció. Egyértelművé válik, hogy provokációról van szó, semmi köze a mozgalomhoz. Jan. 6-án állandóan követték Kisst, aki egy amerikai diplomatával találkozott, és részletesen beszámolt a fiatal magyar értelmiségiek zaklatásáról. Másnaptól lenyugodott a helyzet. Böndi Szabolcs lemondott tisztségéről. Valaki viccből azt mondta a megyei rendőrfőparancsnoknak, hogy Kiss Olivér áll a szórólapozás mögött. Eddig nem sikerült rábizonyítani a vármegyésekre, hogy valóban ők állnak a szórólapozás mögött. Mi több, a titkosszolgálatokhoz közel álló személyek szerint az akciót a Nagy-Románia Párt szervezte épp az HVIM-stílusú magyar csoportosulások lejáratására, ezek vezetőinek megfélemlítésére. A forrás szerint Dan Brudascu nagy-romániás képviselő a szórólapok szétosztása előtt már tiltakozó közleményt juttatott el a sajtónak... Tiszta szerencse, hogy a HVIM-es fiatalok ártatlanoknak bizonyultak, hiszen ellenkező esetben akár 25 év börtönbüntetéssel is sújthatók. /Kiss Olivér: Kispályás titkosszolgálat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

2003. február 4.

Az Ítélőtábla febr. 3-i megfellebbezhetetlen döntésével végleg elutasították az Erdély-Bánság Liga pártként való bejegyzését. Sabin Gherman, a szervezet elnöke a strasbourgi nemzetközi bírósághoz fordul jogorvoslatért. Sabin Gherman felhívást intézett minden erdélyi lakoshoz, hogy nyomásgyakorlással, lobbival támogassa az Erdély-Bánság Liga bejegyzését. Az Erdély-Bánság Liga párttá alakulását 2002. márc. 23-án jelentették be, Sabin Gherman mozgalmának kolozsvári kongresszusán. Gherman mozgalma 1998-ban indult a kolozsvári újságíró elhíresült, Elegem van Romániából... című röpiratával, s a pártalapítási kísérlet előtt a Pro Transilvania Alapítvány támogatásával próbált kibontakozni. /Lázár Lehel: Gherman kártérítést követel. Véglegesen elutasították az Erdély-Bánság Liga bejegyzését. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./

2003. június 14.

Új néven kíván választási lehetőséget nyújtani az erdélyi magyarságnak a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) szemben a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt - jelentette be Kiss Kálmán, a romániai választások idején színre lépő romániai magyar ellenpárt vezetője. Kiss Kálmán elmondta, hogy pártját Romániai Magyar Liberális Szövetség néven kívánja újrajegyeztetni a bíróságon. Közölte, hogy az új párt alapításához szükséges 25 ezer támogató aláírásból már 20 ezret összegyűjtöttek, s a párt bejegyzése hamarosan megtörténhet. Az 1993-ban alakult magyar ellenpárt eddig még nem tett sokat az RMDSZ vezetésének kemény bírálatán kívül, de a 2000-ben tartott helyhatósági választáson már "emlékezetes tettet" hajtott végre - írta pénteki számában az Adevarul című román napilap. A tekintélyes újság emlékeztetett arra, hogy a legutóbbi romániai helyhatósági választások idején Kiss Kálmán pártja saját jelöltet állított az RMDSZ jelöltjével szemben Marosvásárhelyen. A magyar ellenjelölt csak 797 szavazatot kapott, de ez is hozzájárult ahhoz, hogy a város addigi magyar nemzetiségű polgármestere az első fordulóban 168 vokssal kevesebbet kapott az újraválasztáshoz szükségesnél. A második fordulóban aztán a marosvásárhelyi románok összefogásának eredményeként közel 3 ezer szavazattal többet kapott a román jelölt - írta az Adevarul. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester a közelmúltban jelentette be, hogy Erdélyi Polgári Szövetség néven politikai szervezetet hoznak létre az RMDSZ-szel elégedetlen magyarok számára, s a szövetség saját jelölteket indít Székelyföldön. Időközben a Sabin Gherman vezette Erdély-Bánság Liga magyar nemzetiségű képviselője arról biztosította az erdélyi magyarokat, hogy akkor sem maradnak parlamenti képviselet nélkül, ha a megosztottság miatt az RMDSZ nem lépné át a következő törvényhozási választásokon a parlamenti küszöböt: képviseletüket vállalja majd Sabin Gherman pártja, ha sikerül azt bejegyeztetni a román bíróságon. /Régi-új magyar ellenpárt? Hamarosan bejegyzik az új pártot. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

2003. augusztus 2.

Regionalizmusok Európában és Romániában címet viselte az Illyefalvi Transsylvania Nyári Szabadegyetem utolsó napjának előadása és vitája. Kolumbán Gábor, Caius Dobrescu, Molnár Gusztáv, Bakk Miklós és Sabin Gherman Smaranda Enache vitavezetése megállapították: Románia területi közigazgatási reformja mára halaszthatatlanná vált, s bár a civil társadalmon, elsősorban a Provincia köré csoportosuló értelmiségieken kívül erre vonatkozó program alig van, az Európai Unió elvárásai, főképp a megpályázható pénzeinek megszerzése okán valószínűnek látszik, hogy épp a kormányon lévő szociáldemokraták fogják ezt véghezvinni. Kolumbán Gábor leszögezte: igen fontos lenne, hogy az autonómiatervek és az etnicitás a jövőben ne kötődjék össze, hogy a kezdeményezések alulról induljanak. A regionalizmustól független fogalom az autonómia, a Székelyföldé is. Bakk Miklós úgy vélte, bár sokat beszélnek, vitáznak mind a regionalizmus, mind az autonómia kérdéséről, nagy a zavar a fejekben. Caius Dobrescu meggyőződése, hogy a regionalizmus kérdését Romániának magának kell kidolgoznia, majd életbe ültetnie. Sabin Gherman a regionalizmus motorjának a belső építkezést tekinti. Molnár Gusztáv a regionalizmust eszköznek tartja a modern román államiság kialakításában, Erdélyben például úgy, hogy a két nép kulturális hagyományaira, nemzettudatára építsenek. A Provincia csoport eddigi munkáját sikertelennek tartja, azt a hisztériát, ami a 2001-ben kiadott memorandumukat követte, nem tudták jó irányba levezetni, dacára annak, hogy pontosan tudják-látják, sem az RMDSZ-nek, sem más politikai pártnak nincs e kérdéskörben kidolgozott stratégiája. A Székelyföldi Fejlesztési Régió tervét tévútnak tekinti, ugyanis politikai decentralizáció nélkül s a román történelmi régiók hasonló kezdeményezéseinek hiányában az véghezvihetetlen. /(s.): A fejlődés tétje a regionalizáció (Illyefalvi Transsylvania Szabadegyetem). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./

2003. szeptember 22.

Szept. 22-én véget ért Kolozsváron az a kétnapos Közép-Európai Fórum, amelyet - az Európa Parlament támogatásával - az Erdély-Bánság Liga, a Pro Európa Liga valamint a Provincia Csoport szervezett, és amelynek fő célja a régiósítás összeurópai illetve lokális folyamatainak számbavétele volt. A Regionalizálásért és Európai Integrációért alcímet viselő rendezvényen az Európai Unió tagállamainak regionális törekvésű pártjait tömörítő Szabad Európai Szövetség (EFA) magas rangú küldöttei is jelen voltak. A megjelent szakemberek között volt Drozdik Sándor (Felvidék), Molnár Gusztáv és Bakk Miklós (Provincia), Kolumbán Gábor (Sapientia), Smaranda Enache (Pro Europa), Szilágyi Zsolt (RMDSZ-RT), Gabriel Andreescu (APADOR CH), továbbá a rendezvény ötletgazdája, Sabin Gherman, a Pro Transilvania Alapítvány, a bejegyzés előtt álló Erdély-Bánság Liga és Erdélyiek Pártja elnöke illetve társelnöke. A sajtóértekezleten az EU-EFA küldötte, Bartlomiej Swiderek elmondta: nem idegen számára az erdélyi többnyelvűség problémaköre, ugyanis Sziléziából származik, és a lengyel-német együttélési gondokat jól ismeri. Smaranda Enache jelezte, hogy az új alkotmányból a régió kifejezés is hiányzik, a Gherman által vezetett Erdély Bánság Liga bejegyzését lehetetlenné tették. /Szabó Csaba: Összeurópai tükörben a régiósítás. Véget ért a Közép-Európai Fórum. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

2003. október 17.

Betörők jártak okt. 16-án Sabin Ghermannak, az Erdély-Bánság Liga elnökének lakásán, Kolozsváron. Az ismeretlenek be tudtak hatolni, ez azt jelenti, hogy volt kulcsuk a lakáshoz. Minden délután sétál kisfiával, valószínűleg pontosan tudták ezt a "vendégek" is. A hívatlan vendégek semmilyen értéket nem tulajdonítottak el, még az íróasztalfiókban lévő hétmillió lejt sem, csupán CD-ket, valamint mintegy 20-30 darab számítógépes kislemezt, amelyen az Európa Parlamenthez küldendő anyagok voltak, Gherman ugyanis az EP keretében működő Szabad Európai Szövetség raportőre. A helyszínre kiszálló rendőrség csupán nyilatkozatot kért Ghermantól, anélkül, hogy ujjlenyomatokat vett volna, jegyezte meg a liga elnöke. /(köllő): Illetéktelen behatolás Gherman lakásába. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

2003. október 29.

Tőkés László püspök bevallotta, hogy tulajdonképpen ő is megszavazásra érdemesnek tartja az alkotmány-módosítást, de elvi alapon ellene fog szavazni, és ugyanezt tanácsolja minden romániai magyar választópolgárnak. Tőkés László megrovásban részesítette Fodor Sándort, aki október 21-i írásában nehezményezte, hogy a püspök - az új alkotmányról való népszavazás tekintetében - közös platformra helyezkedett Kolozsvár polgármesterével. Bíró Zoltán szerint Tőkés László cikkének hangvétele mutatta, hogy "civilizált vitára nincs sok esély." Hozzátette: Kár lenne viszont azokért a jeles román gondolkodókért (elsősorban Sabin Ghermanra, Gabriel Andreescura vagy Smaranda Enachéra gondol), akikkel valóban lenne esély egy új, otthonosabb Romániát felépíteni. /Bíró Zoltán: Nem-ek közötti különbség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./Tőkés László Fodor Sándort kritizáló írása: Megtévesztő és lejárató. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-70




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998