udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 140 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 121-140
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Salat Levente

2004. március 17.

Az RMDSZ–PSD egyezmény kapcsán Salat Levente, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese szerencsés fejleménynek tartja, hogy a magyar karok létrehozása határidő nélkül szerepel. A Babes–Bolyain a sokat hangoztatott multikulturalizmusból kevés látszik. A legfontosabb hiányzó elem a paritásos elv érvényesülése. Salat szerint a magyar karok ügyét nagyon körültekintően kell végiggondolni. A belső konszenzus birtokában, alternatívákat is fölsorakoztatva nagyobb eséllyel lehet eljutni a minden érintett fél számára is elfogadható megoldáshoz. Salat kifejtette, nem az RMDSZ ellenében gondolja azt, amit képvisel. Szerinte kivitelezhető projekteket kell készíteni, szemléletváltásra van szükség a romániai magyar közgondolkodásban. Salat véleménye eltér elődje, Kása Zoltán véleményétől, aki a magyar karok létrehozásának sürgetője volt. /Salamon Márton László: Véleménydiktatúrák alkonya. = Krónika (Kolozsvár), márc. 17./

2004. március 18.

A kolozsvári tudományegyetem önálló magyar karainak fölállítása immár esztendők óta foglalkoztatja a közvéleményt. A közvélemény súlyosan csalódhatott: az új protokollum alkutételei közül kimaradt a karok ügye. Salat Levente rektor-helyettes azért nem szorgalmazná az önálló karok létrejöttét, mert attól tart, hogy azok finanszírozása komoly hátrányokat szenvedne. Szamosközi István, a Marga exrektor által vezetett új Akadémia Tanács (ez voltaképpen az egyetemi szenátus alteregója) elnökhelyettese nem is tartja igazán szerencsésnek a szeparálódást, s úgy véli, hogy a tagozatos berendezkedés sokkal jobban megfelel a magyar oktatók és diákok érdekeinek. Tízezer magyar hallgatóról beszélnek a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, de ehhez rögtön hozzá kell tenni, hogy ezek többségét nem a valódi egyetemi hallgatók, hanem a kihelyezett kollégiumok és a tanítóképzők diákjai adják. Szamosközi István eldicsekedett, hogy a valamikori két-három magyar hallgatóról immár 1800-ra duzzasztott létszámú pszichológiai és neveléstudományi magyar tagozat azért működik remekül, mert a diákok döntő többsége tandíjat fizet. Ez viszont ellentmond a tanügyi törvényben lefektetett alapelvnek, miszerint Romániában az állami oktatás – óvodától egyetemig – ingyenes. Magyari Lajos megjegyezte, újra küzdeni kell az önálló állami magyar egyetemért. /Magyari Lajos: A karok háborúja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./

2004. június 10.

Huszonhárom erdélyi magyar értelmiségi nyilatkozata jelent meg jún. 9-én a Transindex internetes portálon. A nyilatkozat „felhívja a figyelmet A Hét című hetilap körül kialakult felemás viszonyokra”, de nem részletezi, hogy tulajdonképpen mi rejlik e viszonyok hátterében. Az aláírók – köztük Láng Zsolt, Kovács András Ferenc, Visky András, Balázs Imre József –, úgy fogalmaznak: támogatják A Hét jelenlegi szerkesztési koncepcióját, és Parászka Boróka felelős szerkesztő személyében megfelelő garanciát látnak ennek érvényesítésére. A lapnak vannak komoly ellenzői. /Botházi Mária, Papp Attila Zsolt: Felemás viszonyok A Hétnél? = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./ Az aláírók: Balázs Imre József, Bartha József, Berszán István, Bodó Á. Ottó, Demény Péter, Egyed Emese, Gálfalvi György, Hadházy Zsuzsa, Jakabffy Tamás, Kovács András Ferenc, Kovács Ildikó, Láng Zsolt, Salat Levente, Selyem Zsuzsa, Szegő Katalin, Szilágyi Júlia, Szilágyi-Gál Mihály, Tordai S. Attila, Ungvári Zrínyi Ildikó, Ungvári Zrínyi Imre, Vallasek Júlia, Vida Gábor, Visky András. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./

2004. június 10.

Jún. 8-án a liberalizmusról, annak romániai és erdélyi esélyeiről rendezett vitaestet az „A Hét” című hetilap Kolozsváron, a Sapientia Egyetemen. A vita apropóját Egyed Péter Szabadság és szubjektivizmus, illetve A szabadság a filozófiában címmel nemrég (a Korunk Baráti Társaság Ariadné sorozatában, illetve a Pallas-Akadémia kiadásában) megjelent kötetei adták, amelyekből kiindulva a szerző, Salat Levente és Szilágyi-Gál Mihály ütköztették véleményeiket. A moderátor Parászka Boróka, A Hét felelős szerkesztője volt. Elhangzott, hogy bár az erdélyi magyarság az 1989-es fordulat után főbb erővonalaiban kifelé liberális szemléletű politikai program mentén politizált (legyen szabad anyanyelven tanulni, az anyanyelvet szabadon használni, legyen szabad utazni, egyszóval legyen szabad a sajátságot kifejezni), belső viszonyait illetően a liberális gondolkodás nem tudott gyökeret ereszteni. /T. Sz. Z.: Liberalizmus az alagsorban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

2004. július 13.

A Babes–Bolyai Tudományegyetemen folyó magyar nyelvű képzés helyzetéről tanácskoztak júl. 12-én Kolozsváron a BBTE magyar oktatói. A vita arról a két tervezetről folyt, amelyeket a magyar tagozat által megbízott szakértői csoport készített el. A tervezetek a magyar oktatás jövőbeli intézményi kereteit rajzolják meg, lehetséges alternatívákként fogalmazva meg az RMDSZ és a BBTE volt magyar vezetői által szorgalmazott magyar karok létesítését, illetve az egyetemi szintű magyar koordinációs testület létrehozását. Az eredeti karosítási terv mellett érvelők a magyar oktatók valamivel kevesebb mint felét tudják maguk mögött. A zárt tanácskozásról a magyar tagozat képviselői nem árultak el részleteket. Salat Levente, az idén megválasztott új magyar tagozatvezető rektor-helyettes, eltérően nyilatkozott a magyar karok létrehozásának mikéntjéről elődjéhez, Kása Zoltánhoz képest. Ez kiváltotta az RMDSZ-vezetők elégedetlenségét, ugyanis az RMDSZ a kormányzópárttal /PSD/ szembeni legfontosabb érvét veszítette el azzal, hogy a magyar tagozat képviselői kihátrálni látszottak az eredeti, az RMDSZ–PSD egyezményekbe is belefoglalt elképzelés mögül. Az RMDSZ oktatási főosztályán a kérdésben jún. 29-én tárgyalt a Babes–Bolyai magyar tagozatának vezetője és Kötő József, az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke. A BBTE vezetősége mindvégig elutasította a magyar karok létrehozásának lehetőségét. /Salamon Márton László: Karosítás „szoftosított” változatban? = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./

2004. július 14.

A Babes–Bolyai Tudományegyetemen nincs konszenzus a magyar karok létrehozásának ügyében. Salat Levente, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese a vele készült beszélgetésben kijelentette, hogy a két vélemény csak szemléletében különböző: a cél elérésének lehetséges módozatait ítélik meg eltérő módon. A magyar oktatók jelentős része támogatja a két önálló kar létrehozására irányuló törekvéseket, másik részük fenntartásokat fogalmaztak meg a tervezettel szemben. Az RMDSZ programjában változatlanul szerepel az önálló állami magyar egyetem visszaállítása. Salat Levente szerint a romániai magyarság alacsony teljesítőképességének egyik szomorú bizonyítéka, hogy nem jött létre önálló magyar állami egyetem. Most sokkal bonyolultabb realitással kell számolni, mert a Sapientia Egyetem elszívta a szellemi kapacitás. Salat szerint ezért „a nem elég körültekintő nemzetpolitikai tervezés gyakorlatilag elesélytelenítette a Bolyai Egyetem visszaállítására irányuló, elvileg jogos követeléseket.” Salat szerint a romániai magyarság nevében eljárók hibáznak akkor, amikor a multikulturalizmussal kapcsolatos diskurzust nem feléjük kinyújtott kézként értelmezik. /Salamon Márton László: Magyar karok: vízió és megvalósíthatóság. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./

2004. október 28.

Négy alternatíva körvonalazódott a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a magyar tagozat önállóságának megerősítésére. Salat Levente rektor-helyettes ismertette az elképzeléseket. A legteljesebb alternatíva három plusz egy kar létrehozására vonatkozik. Eszerint a korábban tervezett Természet- és Bölcsészettudományi Kar mellett a Társadalomtudományi Kart is létrehoznák. A negyedik kar Sepsiszentgyörgyön, a már működő vállalatgazdaság és közigazgatás-tudományi kihelyezett tagozatokból jönne létre, amelynek keretében magyarul és románul is oktatnának. A második elképzelés csak a Természet- és Társadalomtudományi Kar létrehozására tesz javaslatot. A harmadik alternatíva: kezdetben ne karokat, hanem tanszékeket hozzanak létre. Az egyetemi charta módosításával ezek fölé koordináló testületet lehetne kialakítani. A negyedik változat a magyar tagozat önállóvá váló struktúráinak a létrehozására vonatkozó döntés elodázásának a lehetőségét veti föl. A találkozón az oktatók felvetették, hogy az első két változatban jelentős kockázatok rejlenek. A megbeszélésen döntés nem született. Az elhangzott javaslatok alapján a BBTE magyar tagozatának vezetői véglegesítik a magyar tagozat intézményi konszolidációjáról szóló összegzést. A magyar tagozat vezetőinek végül a BBTE vezetőségével és a román tagozat képviselőivel kell egyeztetniük. /Borbély Tamás: Alternatívák a magyar tagozat erősítésére. Hátrányai is lehetnek a BBTE-n tervezett önálló karoknak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

2004. november 3.

Salat Levente, a BBTE rektor-helyettese a vele készült interjúban a Bologna-folyamatról beszélt, melynek célja az, hogy az európai térség bármely felsőoktatási intézményében megszerzett végzettség alapján bárki bárhol állást foglalhasson el az EU bármely tagországában. Románia egyike volt azon országoknak, amelyek utolsókként írták alá a Bolognai Nyilatkozatot. Léteznek olyan szakirányok, amelyek esetében nem lehet alkalmazni ezt a rendszert. Ilyen például az orvosi, mérnöki képzés, valamint egyes művészeti ágak. /Borbély Tamás: Súlyos következményekkel jár a Bologna-folyamat a létszámkeret fenntarthatósága szempontjából. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

2004. november 5.

Törvény (ugyanarra) a status quo-ra? Ezt a címet viseli az Etnokulturális Kisebbségek Erőforrás Központja (EKEK) összeállította beszámoló. A holland nagykövetség által finanszírozott projekt célja: a státustörvény eredeti célkitűzései és annak alkalmazása óta elért konkrét eredmények összehasonlítása. Marian Chiriac projektvezető szerint a státustörvény legkézzelfoghatóbb hatása az anyanyelvi oktatás újraértékelésében mutatható ki. A törvény nyújtotta kedvezmények miatt egyre több diák választja az anyanyelvi oktatást, és úgy tűnik, hogy hatással van a vegyes családok gyermekeire is. Egy másik fontos következmény: bebizonyosodott, hogy az érzékeny kérdésekben lehetséges a párbeszéd. Salat Levente, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese szerint a státustörvényt nem dolgozták ki körültekintően, és bár elsöprő többséggel szavazta meg a magyar parlament, maguk a szavazók sem értették meg pontosan, mire adták voksukat. /Köllő Katalin: Zátonyra futott státustörvény? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

2004. december 2.

Hangsúlyosan fog szerepelni a napirendi pontok között a Babes–Bolyai Tudományegyetemen tervezett önálló magyar karok kérdése, ha kormányzó tényező lesz az RMDSZ – jelentette ki Kötő József, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke. Közölte: a szövetség oktatási főosztálya megkapta az egyetem magyar oktatói által elkészített, négy lehetőséget felvázoló dokumentumot, és a kormányalakítás után tervezett tárgyalásokon válaszolni fognak az oktatók által felvetett kérdésekre. Korábban Salat Levente, a BBTE rektor-helyettese elmondta: a magyar oktatók egyebek között azért is aggódnak, mert a jelenlegi tanszékekből leváló új struktúrákat esetleg újból engedélyeztetni kell. Kötő szerint az akkreditálási folyamatot is le lehetne bonyolítani sikeresen, hiszen az oktatók által elkészített dokumentumokból egyértelműen kiderült, a magyar tagozat rendelkezik az ehhez szükséges oktatói létszámmal. /Borbély Tamás: Kiemelten kezelik majd a BBTE-n tervezett magyar karok ügyét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2004. december 3.

Dec. 2-án vitadélutánt rendezett a magyar főkonzulátuson a Korunk szerkesztősége, amelyen politikusok, tanárok, gazdasági szakemberek vettek részt. Cseh Áron Gusztáv főkonzul és Kántor Lajos főszerkesztő bevezetőként elmondta, a Korunk idei 2-es, 10-es és 11-es tematikus számára alapozva kívánják nyilvánosság elé tárni az erdélyi magyar közösség három fontos megtartóerejéből (egyetem, város, vállalkozás) eredő gondolatokat. Két vitaindító előadás hangzott el. Salat Levente, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese beszélt a bolognai folyamatról. Salat szerint tekintettel a magyar közgondolkodás lemaradására, bölcs dolog lenne az önálló magyar karok létrehozásának elodázása, ez viszont politikai szempontból a legrosszabb megoldás. Ún. helyzetteremtő politikával kell törekedni a végzősök túlkínálatának csökkentésére, illetve a minőségi színvonal javítására. Koós Ferenc egyetemi tanár, az Euréka Vállalkozói Egyesület elnöke előadásában kitért arra, hogy az anyanyelvi oktatás hangsúlyos figyelemben részesül, míg az anyagi helyzet felemelésével nem foglalkoznak kellőképpen. Jelenleg nincs önálló magyar gazdasági élet. A magyar középréteg megerősítése nélkül nincs esély a felzárkózásra. A vitában elhangzott, hogy vállalkozókat meg kell tanítani pályázni. A Sapientia Egyetemet fele-fele arányban át kellene hogy vegye a román, illetve a magyar állam, majd átköltözhetne oda a BBTE magyar tagozata. /Ördög I. Béla: Értelmiségünk jövője a tét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2004. december 4.

A hatalom szövegei. Dokumentumok a romániai magyarságról (1945-1989) címmel rendeztek konferenciát Kolozsváron dec. 2-4. között. Az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja magyar és román történészeket, illetve szakértőket hívott meg a fórumra. A vitaindítókat többek között Stefano Bottoni, Francois Bocholier, a Központnak a témával kapcsolatos forráskiadványát szerkesztő Lucian Nastasa, Fülöp Mihály, Vincze Gábor, Marius Diaconescu tartják, a moderátorok között Csucsuja István, Dragos Petrescu, Ovidiu Pecican nevei szerepelnek. Salat Levente, a Forrásközpont igazgatója szerint a román-magyar kapcsolatok esetében államszinten javulásról lehet beszélni, azonban számolni kell az előítéletek tömeges jelenlétével. A konferencia célja a közgondolkodás árnyalása lenne. Camil Muresan akadémikus az előítéletek kialakulásának történetét vázolta megnyitó beszédében. Az 1918-1944. közötti időszak ebben a tekintetben talán a legszerencsétlenebb periódus volt, ezt akkor nem tudta ellensúlyozni a magyar és a román értelmiség egymásra figyelése. Szász Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója elmondta, a „másikról" alkotott kép minduntalan változik a történelem során. /(Rostás-Péter Emese): Konferencia a román-magyar kapcsolatokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

2005. január 7.

Salat Levente, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektor-helyettese veszélyesnek tartja azt az elképzelést, miszerint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) váljon állami egyetemmé, és a BBTE magyar tagozata fokozatosan vonuljon át a most még kizárólag magyar állami költségvetésből finanszírozott felsőoktatási intézménybe, Salat szerint ez a Bolyai Egyetem hagyományával kapcsolatos pozíciók feladása, másrészt hosszú időre elesélytelenítené az erdélyi magyar felsőoktatást az európai szinten egyre inkább kiéleződő minőség-harcban”. Az ötletet először Kása Zoltán, a BBTE magyar tagozatáért felelős volt rektor-helyettese vetette fel. Kása szerint az állami magyar egyetem létrehozásában az EMTE azért akadály, mert az egyetemi hallgatók száma a következő években drasztikusan csökkenni fog, de az sem kedvez, hogy a két egyetem szakai között átfedések vannak. Kása javasolta, hogy az EMTE alakuljon át állami egyetemmé. /(borbély): Átköltözne a BBTE a Sapientiára? Salat Levente nem ért egyet az elképzeléssel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

2005. február 19.

Megjelent Salat Levente és Smaranda Enache szerkesztésében „A román–magyar kapcsolatok és a francia–német megbékélési modell” című kötet román, magyar és angol nyelven, a Pro Európa Liga kiadásában, A kezdeményezők egyszerre kívánják felhívni Románia, Magyarország és az Európai Unió felelős döntéshozóinak figyelmét a román–magyar kapcsolatok alakulására. A szerzők szerint a román–magyar viszonyt terhelő előítéletek felszámolásához nem elegendő az államközi egyezmények puszta létére hivatkozni, hanem szükség lehet egy Office Franco–Allemand pour la Jeunesse/Deutsch–Französisches Jugenwerk-hez hasonló intézményre, illetve más kormányközi programokra is. /Egy rendhagyó vállalkozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

2005. február 21.

A román és a magyar oktatási miniszternek is javasolni fogja Markó Béla miniszterelnök-helyettes, hogy jöjjön létre egy megállapodás, miszerint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet (EMTE) a román és a magyar kormány közösen támogassa. Markó Béla Marosvásárhelyen találkozott a romániai magyar felsőoktatás vezetőivel. /Borbély Tamás: Román–magyar kormánymegállapodás kellene az EMTE-nek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./ A tanácskozáson Kötő József, az Oktatásügyi Minisztérium kisebbségekért valamint a nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára mellett megjelent többek közt dr. Nagy Örs, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) rektor-helyettese, Szilágyi Pál, a Sapientia EMTE rektora, valamint Dávid László rektor-helyettes, Béres András, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora, Salat Levente és Nagy László, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettesei. A MOGYE rektor-helyettese közölte, hogy a beiskolázási számok bevezetése tavaly jó megoldásnak bizonyult, és máris érzékelhető egyfajta stabilitás. /Antalfi Imola: Magyar egyetemi vezetőkkel találkozott Markó Béla. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./

2005. március 16.

Politikaiból szakmai kérdéssé minősült vissza a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozati reformjának évek óta húzódó kérdése azután, hogy Markó Béla oktatási ügyekért is felelős RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes és Kötő József oktatásügyi államtitkár a BBTE magyar tagozata képviselőinek értésére adták: a pillanatnyi politikai helyzetben nem tartják érvényesíthetőnek az egyetem vezetői által korábban megfogalmazott célokat. „Az a tervezet, amelyet a BBTE oktatói juttattak el az RMDSZ-hez röviddel a tavalyi választások előtt, olyan célokat fogalmazott meg, amelyeket az RMDSZ a jelenlegi politikai helyzetben nem tart érvényesíthetőeknek” – foglalta össze Salat Levente, a BBTE rektor-helyettese az RMDSZ vezetőivel tartott találkozó konklúzióit. Az RMDSZ-nek döntenie kellett: a kisebbségi törvényt és azon belül a kulturális autonómia kérdését, vagy pedig a Babes–Bolyai ügyét, az egyetem autonóm struktúráinak kialakítását tartja prioritásnak. „Érthető módon ebben a helyzetben a kisebbségi törvény támogatása mellett döntöttek” – összegzett Salat Levente. Salat két tételből álló rendezési javaslatot terjesztett elő, amelyek közül az első pénzügyi vonatkozású. Kérték Kötő Józsefet, járjon közben annak érdekében, hogy a jelenleg alkalmazott 1,5-ös finanszírozási szorzót emeljék meg a magyar nyelvű oktatás esetében kettőre. A javaslat második eleme: a magyar tagozat helyzetének javítása érdekében fölhasználni azokat az érvényes rendelkezéseket, amelyek a döntéshozatali autonómia intézményes kereteinek a kialakítását is lehetővé teszik. Magyar tanszékek létrehozása nem igényel külön kormányhatározatot, egy másik javaslat arra vonatkozott, hogy olyan szakokon, ahol a magyar tagozat személyi állománya, illetve a szakmai tevékenység színvonala ezt lehetővé teszi, önálló tanszékek jöjjenek létre. A rektor-helyettes szerint jó esély van rá, hogy három-négy esetben legalább sor kerüljön önálló magyar tanszék létrehozatalára. Azt is javasolják, hogy a magyar és német nyelvnek a BBTE belső adminisztrációjában, az egyetem belső nyilvános terében történő használata lehetővé váljon. – A rektori arcképcsarnokban jelenjen meg a magyar rektorok arcképe is, és az egyetem bizonyos termeit rangos magyar személyiségekről nevezzék el – tette hozzá a rektor-helyettes. /Salamon Márton László: A kisebbségi törvény háttérbe szorította a BBTE magyar karait. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./

2005. június 23.

Nem valószínű, hogy a következő időszakban etnikai konfliktus tör ki Romániában, de átmenetileg számolni kell még egy olyan konfliktus-potenciál meglétével, amelyet szélsőséges politikai alakulatok kiaknázhatnak, amennyiben ezt érdekeik megkövetelik – fogalmazta meg Salat Levente politológus, az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontjának a vezetője az Etnikai kapcsolatok barométere 1994–2002 című kötet bemutatója alkalmából. Salat Levente szerint enyhülő tendencia tapasztalható a romániai kisebbségek és többség közötti viszonyban. Meglátása szerint a súlypont áttevődik a romakérdésre. A roma elit megjelenésével a kérdés fokozatos etnicizálódása figyelhető meg. Salat szerint ez elutasító magatartást fog kiváltani mind a román, mind a magyar kisebbség részéről. Az elmúlt közel tíz esztendő során kollektív sikertelenségi érzés gyűlt fel a magyar közösség tagjaiban, mivel az erdélyi magyarság három szintű autonómiára, önálló állami egyetemre, a magyar nyelvnek az oktatásban, közigazgatásban és igazságszolgáltatásban való használatára vonatkozó célkitűzései nem valósultak meg. Két törésvonal van, az egyik a románok és magyarok identitás-szerkezetei között mutatható ki, a másik pedig a magyar kisebbség etnopolitikai célkitűzései és a román többség ezzel kapcsolatos fogadókészsége között van. A román államot a romániai magyarok többsége hajlamos továbbra is velük szemben ellenségesen fellépő hatalomként megítélni, a magyar állam szerepével kapcsolatban pedig túlzott várakozások alakultak ki. Mindez segíti az elvándorlást. Salat úgy látja, hogy a két ország érdekei 1918 óta először megegyeznek: a romániai magyarok tömeges kivándorlása Magyarországnak a negatív demográfiai tendenciák miatt lenne előnyös, a román politikum célja pedig az, hogy a romániai magyarság – a zsidókhoz és a szászokhoz hasonló módon – etnográfiai színfolttá zsugorodjon. /B. T.: Javuló etnikumközi kapcsolatok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

2005. június 30.

A határon túli magyaroknak nyújtott magyarországi támogatásokról szervezett vitát a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány. A találkozó több résztvevője is azt hangsúlyozta, hogy át kell szervezni ezt a támogatáspolitikát, mert jelenleg nem elég hatékony. Salat Levente vitaindítójában közölte: azt is megkockáztatja, hogy a jelenlegi támogatás-politika a kivándorlást segíti elő. Horváth Tamás és Ríz Ádám, a Hidvégi Mikó Intézet munkatársai szerint a kárpát-medencei magyarságnak egységes nemzeti fejlesztési stratégiára van szüksége. Ríz Ádám úgy vélte, hogy a támogatások átcsoportosítása azt is jelentené, hogy a jelenlegi gyakorlattal ellentétben a juttatások nem fednének le minden területet, csak bizonyos előre meghatározott, statisztikai adatokkal alaposan alátámasztott projekteket támogatnának anyaországi forrásokból, így az eredmény is látványosabb lenne. Horváth Tamás rámutatott, hogy uniós keretek között Magyarország nehezebben tudja majd támogatni a határon túli magyarságot, ezért éppen Erdély esetében fontosnak tartja, hogy a magyarság képes legyen pályázni uniós forrásokra. A magyarországi támogatásoknál az Unióból befolyó pályázati pénzek akár háromszor is nagyobb összeget jelenthetnek. Bodó Barna politológus hozzászólásában kifejtette, hogy az erdélyi magyar civil szervezetek kilencven százaléka nem képes eleget tenni az Európai Unió által kiírt pályázatok saját hozzájárulására vonatkozó feltételének. /B. T., K. B.: Át kell gondolni a magyarországi támogatás-politikát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

2005. július 5.

Szakmai műhelytanácskozásra került sor a Jakabffy Elemér Alapítvány, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézete és a Hidvégi Mikó Imre Alapítvány közös szervezésében Kolozsváron. Témája: A magyarországi támogatáspolitika jelene és jövője az Európai Unión belül és kívül, Románia – erdélyi magyarság. Salat Levente (BBTE) emlékeztetett a magyar alkotmányra, miszerint Magyarország felelősséget érez az utódállamok magyarsága iránt. E téren a kedvezménytörvény volt az egyik próbálkozás, azonban megvalósításai elmaradtak a várakozásoktól. Nagy kérdés, hogyan lehet EU-konformmá tenni a támogatáspolitikát. Mindenekelőtt le kell választani a politikai klientúra kényszerpályájáról. Salat Levente arról a dilemmájáról is szólt, hogy a támogatáspolitikában mi a cél tulajdonképpen. Szerinte egy olyan identitás-szerkezetet erősítenek meg, amely lehetetlenné tesz a romániai magyarság hatékony integrálódását a romániai politikai közösségbe, a román társadalomba. Szerinte a magyar identitás erősítésével az önámításnak az a formája, melyet a támogatáspolitika fenntart, a meg nem hirdetett kiürítésnek a stratégiája. Kiss Dénes A magyarországi támogatások számokban című előadásában, amely az MTA kutatási eredményét ismertette, a romániai magyar kulturális intézményrendszerrel, a nonprofit szervezetekkel foglalkozott. Elmondta: ezek vertikális típusú kapcsolatteremtésre törekszenek, ennek következtében horizontális kapcsolatnak nyoma sincs. A pénzt adók nagyon sokszor nem ellenőrzik, mire is adták ki a pénzt. Tüzetes vizsgálat alapján rájöttek, hogy több, magát kulturális jellegűnek valló szervezet tevékenysége nem fedi ezt a fogalmat. A kutatási adatok szerint az erdélyi intézmények nem nagyon pályáznak EU-s pénzekre. Inkább ismeretségi kapcsolatokat használnak ki. Tibád Zoltán (IKA-alkuratóriumi elnök) a szemléletmód megváltoztatását hangsúlyozta. Úgy tűnik – jegyezte meg –, hogy a magyar politikai elit nem tudja, mit kezdjen a határokon kívül élő magyarokkal. Tibád Zoltán kérte egy összmagyar magyar fejlesztési terv kidolgozását. Horváth Tamás (Hidvégi Mikó Imre Alapítvány) A romániai magyarok uniós felkészítése, közös magyar– román tervezés című előadásában kifejtette: most nagyon sokan Budapesten úgy gondolják, hogy a támogatási rendszer a régi formában nem mehet tovább. Ríz Ádám (Hídvégi Mikó Imre Alapítvány) A határon túli támogatáspolitika újabb dilemmái az EU-ban / az EU határán címmel tartott előadást arról, hogyan lehetséges valamilyen integrált forrás felhasználása. A politikai döntéshozók számára elkészítettek egy közigazgatási szemléletű ajánlatot. A határon túli politikai elit bizonyos értelemben kézben tartja a Magyarországról érkező források irányítását. Ki kell nevelni a térségfejlesztő menedzsereket. Székely István (Jakabffy Elemér Alapítvány) előadása – A magyarországi támogatáspolitika lehetséges szerepe a Romániai EU-csatlakozás után – erdélyi reflexió a szakértői javaslatokra. Az előadó arról értekezett: Magyarországon, az eddigi 15 éves tapasztalat alapján, milyen változtatásokat kell hozni a támogatáspolitikai rendszerben, illetve a támogatás konkrét programjaiban. Bodó Barna (ERMACISZA) az Erdélyi magyar civil szervezetek felkészültsége az EU-s források fogadására című előadásában elmondta: szerinte senkinek nincs tudomása arról, hogy a romániai civil szféra milyen emberi és milyen anyagi erőforrásokkal rendelkezik ahhoz, hogy magasabb, nagyobb erőforrásokat tudjon megcélozni és lehívni. Bodó Barna és csoportja már nyert EU-pályázatot. Horváth Réka (BBTE) A romániai előcsatlakozási alapok és az erdélyi magyarok; mit hozott, mit hozhat az Európai Unió című előadásában hiteles tényekkel bizonyította, hol is lehetne a romániai magyarság érdekeit a magyarországi támogatáspolitikába, pályázati rendszerbe beépíteni. /(Csomafáy Ferenc): A támogatáspolitika jelene és jövője. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

2005. július 7.

Stefano Bottoni: A hatalom értelmisége – az értelmiség hatalma. A Földes László-ügy /A Hét (Marosvásárhely), 2005. febr. 17./ című tanulmányával kapcsolatos vita összegzéseként Parászka Boróka, a hetilap főszerkesztője kifogásolta, hogy sokan nem szólaltak meg a vitában, a Magyar Tanszék stb. a/ Láng Zsolt indulatosan visszautasította ezt a megállapítást. „Úgy gondolod, az Éneklő Borz eladta magát a hatalomnak?” „Salat Levente politikai alkuval lett az egyetem prorektora?” Láng Zsolt hangsúlyozta, hogy az irodalmat nem intézményi szinten határozzák meg. A kívülállás mondatszerkezetével is lehet állást foglalni. /Láng Zsolt Kirohanó: Kedves Boróka! = A Hét (Marosvásárhely), júl. 7./ b/ Parászka Boróka válaszolt Láng Zsoltnak. Igenis vannak fórumok vannak, körök és céhek. Mivé lesz Kántor Lajos a Korunk folyóirat nélkül? Mivé lesz Böszörményi Zoltán a mecénás jelmez nélkül? Parászka nem fogadta el, hogy valamit már tíz éve leírtak. Szerinte a folyamatos jelenben kell írni. Nincs függetlenség, nincs kívülállás. Parászka szerint Erdélyben ma irodalmi-személyi kultusz van, reális irodalmi teljesítmények nélkül. /Parászka Boróka Benneálló: Hekaleitosz lábnyoma. Kedves Zsolt! = A Hét (Marosvásárhely), júl. 7./ c/ Kuszálik Péter nem ismeri el, hogy tévedett, bibliográfusként nem adott meg pontos évszámot. Valójában a Kántor-Láng könyv első kiadása nem 1973, ahogy ő írta, hanem 1971. Kuszálik megsértődött, mert Kántor Lajos irodalomtörténész nem hajlandó vele vitatkozni. Kántor Lajos grafománnak nevezte Kuszálikot. Erre Kuszálik válasza: Kántornak több könyve, tanulmánya jelent meg, mint neki. /Kuszálik Péter: Válasz és magyarázat. = A Hét (Marosvásárhely), júl. 7./

2005. október 3.

Változás van a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a magyar szimbólumok használata terén. Október 3-án avatják fel az egyetem dísztermének előcsarnokában Farkas Gyula egykori rektor mellszobrát. Október 2-án megnyitották a tanévet a kolozsvári felsőoktatási intézményben. A tanévnyitón Andrei Marga, a BBTE akadémiai tanácsának elnöke kifejtette: a BBTE Románia legrégibb egyeteme, és az európai egyetemek között is kitűnik multikulturális szerkezetével. Emlékeztetett: a BBTE ettől a tanévtől kezdve vezette be a bolognai nyilatkozatban foglalt alapelveket, ami azt jelenti, hogy az egyetemek közötti átjárhatóság fokozottabb lesz. Salat Levente rektor-helyettes magyarul, Wilfried Schreiber németül köszöntötte a hallgatóságot. Az egyetem vezetősége ezen az ünnepségen átadta a díszdoktori címeket, a húsz kitüntetésben részesült közül ketten magyarok, Hary Béla és Emil Simon karmester. Kása Zoltán a matematika kar magyar tagozatának fejlődését ismertette. Induláskor, 1993-ban még csak húsz tandíjmentes hely volt az első éven, az idén már negyven hallgató vehet részt ingyen az oktatásban. A BBTE csíkszeredai tagozatán még tizenöten tanulhatnak. /Nagy-Hintós Diana: A Babes–Bolyai Tudományegyetemen is elkezdődött a tanév. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

2005. október 4.

A romániai rendszerváltás óta először tartott nagyszabású tanévnyitót a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozata, ebből az alkalomból Farkas Gyulának, az 1872-ben alapított Ferenc József Tudományegyetem egykori rektorának mellszobrát is felavatták. Farkas Gyula munkásságát az egyetem vezetősége részéről Andrei Marga, az intézmény akadémiai tanácsának elnöke, Nicolae Bocsan rektor és Simon Simion dékán is méltatta. Mindhárman bevallották: noha kiemelkedő munkássággal rendelkezett, a román értelmiségi körök mégsem ismerték kellőképpen Farkas Gyula munkásságát. Az ünnepségen Salat Levente rektor-helyettes elmondta, a jelenleg működő tanszékek magyar tagozatainak egyesítéséből tervezett önálló magyar karok létrehozásáról egyelőre nem lehet semmilyen előrelépésről beszámolni. Az RMDSZ csúcsvezetése ugyanis a BBTE magyar tagozata vezetőinek tudomására hozta, hogy a politikai prioritásaként kezelt kisebbségi törvénytervezet politikai partnereikkel való elfogadtatásának az erőfeszítései nem teszik lehetővé az egyetem magyar tagozata ügyének párhuzamos vállalását. Sikerült elérni két magyar tanszék létrehozását a Közgazdaságtudományi Kar Sepsiszentgyörgyön működő kihelyezett tagozata és a Pszichológia- és Neveléstudományok Kar keretei között. Az egyetem vezetősége jóváhagyta, hogy hozzák létre a magyar tagozat vezető testületét, amely mandátumot kapott a magyar tagozat működési szabályzatának kidolgozására. Az egyetem vezetősége jóváhagyott egy, a magyar tagozatvezetés által kidolgozott tervezetet, amely az egyetem kötelékébe tartozó épületek két, illetve háromnyelvű feliratozását, és az intézmény története magyar vonatkozásinak megfelelő tükrözését irányozza elő. Salat szerint a rektor egy történészbizottságot kért fel, hogy foglalkozzon ezzel a kérdéssel. A rektor-helyettes a következő időszak kihívásaiként említette az egyetemi autonómia jelenleg adott kereteinek tágítását. Reményei szerint az idei tanév első felében már sikerül megteremteni az újságírói és informatika tanszéket. Emellett kérik az érintetteket, kezdjék el az egyeztetéseket, hogy a Bölcsészkar keretében működő három magyar tanszék Hungarológia vagy Magyarságtudomány Karrá egyesüljön. Fokozatosan próbálják meg leválasztani a BBTE magyar nyelvű oktatását a román oktatás kényszerpályájáról, anélkül, hogy ezzel a megnyert akkreditációkat kockáztatnák. /B. T.: Premiernek számító tanévnyitó a BBTE-n. Önálló Magyarságtudomány Kart terveznek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./ Salat Levente rektor-helyettes beszédében hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarságnak az önálló magyar egyetemhez való joga elvitathatatlan, ugyanakkor megkérdőjelezte egy esetleges önálló egyetemi struktúra versenyképességét. A kilencvenes évek elején elfogadható volt az állandó panaszkodás. Salat Levente kifejtette, nem biztos, hogy az erdélyi magyarság önálló erejére hagyatkozva saját egyetemének olyan nemzetközi státust vívhatott volna ki, mint amilyennel ma a BBTE rendelkezik. Borbély Tamás, a lap munkatársa szerint nem biztos, hogy a Sapientia Egyetem mintája lehet csak sikertörténet az erdélyi magyarság számára. A most körvonalazódó önálló magyar kar a Bölcsészkaron jelenleg működő irodalomtudományi, néprajzi és nyelvészeti tanszékek összeolvadásából jönne létre. Félő azonban, hogy az intézmény román többségű vezetősége ezt a lépést majd arra próbálja felhasználni, hogy elhitesse a nagyvilággal: a magyar karok kérdése is példásan oldódott meg a nagy múltú multikulturális kolozsvári egyetemen. /Borbély Tamás: Az önálló magyar egyetem dilemmái. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

2005. október 13.

A Bolyai Egyetem újraalapítása csak akkor lehetséges, ha az erdélyi magyar politikai szférában a jobb oldaltól a bal oldalig mindenki támogatja az ügyet – fejtette ki Hantz Péter, a Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa a II. Bolyai Est nevű megbeszélésen, amelyen az eredeti tervekkel ellentétben nem történt meg az egyetem magyar tagozatának vezetősége és az önálló egyetem mellett kiállók találkozója. Hantzéknak szándékában áll, hogy egy későbbi, minden féllel egyeztetett időpontban megbeszélést tartanak. A Bolyai Kezdeményező Társaság, a KMDSZ, a Magyar Ifjúsági Tanács, valamint az Erdélyi Magyar Ifjak által szervezett mostani megbeszélés az önálló karok, és önálló egyetem kérdéséről a BBTE magyar tagozatának vezetői nélkül zajlott. Hantz kifejtette: Salat Levente évnyitó beszédéből kitűnt, hogy a fokozott egyetemi önállósodást támogatja. Szamosközi István szintén az önálló magyar felsőoktatás létrehozása mellett van, egyedül Nagy László szerint nem érdemes az egyetemet kettéválasztani. Szó esett arról, hogy a magyar felsőoktatást a Sapientia Egyetemre kellene teljességgel átköltöztetni, de Hantz érvelése szerint ezzel le kellene mondani a Bolyai Egyetemet megillető épületek egy részéről. A majdani Bolyai Egyetem akkreditálásával kapcsolatban Kása Zoltán volt prorektor, a Bolyai Társaság alelnöke kifejtette: a BBTE két jogutódja, a Babes és a Bolyai „megörökölné” az akkreditált státust. /Kiss Bence: Összefogást szorgalmaznak a Bolyai Egyetem támogatói. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2005. október 17.

A kulturális autonómia különböző megvalósítási lehetőségeiről tartott előadást Salat Levente, a Babes-Bolyai Egyetem prorektora, Márton Árpád képviselő pedig a közép- európai kulturális autonómiatörvényes kereteiről értekezett azon a kétnapos autonómia szemináriumon, amelyet a Project on Ethnic Relations (PER) szervezett a hét végén Marosvásárhelyen. Bogdan Aurescu, a Velencei Bizottság képviselője a kulturális autonómiát a többség szemszögéből mutatta be, Markó Attila, az etnikumközi főosztály államtitkára a kisebbségi törvénytervezetről beszélt. Frunda György szenátor szerint nem elég, ha a kisebbségi jogokat törvényekbe foglalják, hanem azokat intézményesíteni kell. Kiemelte, hogy a román többségnek meg kell értenie, egy kisebbség akkor lojális, ha a jogait biztosítják. Salat Levente szerint a romániai magyarok autonómiatörekvései akkor lehetnek sikeresek, ha mind a román többség, mind a magyar kisebbség jelentősen változtat az álláspontján. A magyarság hangadóinak tudatosítaniuk kell, hogy az autonómia nem valósul meg egyoldalú politikai nyilatkozatokkal, a különböző autonómiaformák megvalósulásához politikai bölcsességre és professzionalizmusra van szükség. /Mózes Edith: Egy kisebbség akkor lojális, ha biztosítják a jogait. Autonómiaszeminárium a Bernády Házban. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./

2005. október 18.

Péntek János tanszékvezető professzor kifejtette, hogy önálló állami magyar egyetem igénye jogos, 1990 óta semmit nem vesztett aktualitásából. Jelenleg a BBTE magyar tagozatának hiányzik a fejlesztéshez és az elvárható szintű működéshez szükséges önállósága. Amennyiben megvalósul a Sapientia Egyetem állami támogatása, a magyar felsőoktatás teljesen más helyzetbe kerül, ugyanis ha a Sapientia lenne az önálló erdélyi magyar egyetem, a Bolyai önálló karainak létrehozása már nem lehetne téma, ez tovább gyengítené a „magyar vonalat”. Salat Levente rektor-helyettes elképzelése, hogy a három magyar tanszék összevonásával hozzanak létre magyar kart, nem új, és nem is olyan nagy lehetőség. Egy ilyen kar visszavezetne ahol 1990-ben voltak (amikor egy tanszéki egységben volt a mai három), ezen kívül pedig többletet nem jelentene sem a diákoknak, sem a tanároknak, tehát a képzésnek sem. A korábbi kezdeményezést támogatta a magyar oktatók többsége: két magyar kar létrehozása, amely a mai „magyar vonal” szétszórt egységeit fogná egybe. Péntek professzor szerint a Bolyai Kezdeményező Bizottsága önmagában nem hozhat eredményt, ha nem áll mögé a politikai érdekképviselet, az RMDSZ, amely mostanában a két önálló karról is megfeledkezett. Nagy László rektor-helyettes elismeri, hogy az erdélyi magyarságnak joga van az állami magyar egyetemhez, de szerinte kár lenne két részre osztani a Babes–Bolyait, túl nagy értéket képvisel ahhoz. Minden évben nő a magyar nyelven tanuló diákok száma. Fontosnak tartja a magyar nyelvű feliratokat. Fél éve alakult egy tanárokból álló bizottság, amely azt vizsgálja, hova, mit kell majd magyarul kiírni. A Babes–Bolyai Tudományegyetem vezetősége nyilatkozatban ítélte el a tüntetés kezdeményezőit. A nyilatkozat hosszasan ecsetelte a multikulturalitás eredményeit és megbélyegezte a „szeparatista törekvéseket”. Erre az elítélő nyilatkozatra a magyar tanárok közül igennel szavazott Szamosközi István, Nagy László, Noda Mózes és Vincze Mária. Kása Zoltán nem szavazta meg, Magyari Tivadar pedig nem vett részt a szavazáson. A Bolyai Kezdeményező Bizottság szintén nyilatkozatban fejtette ki álláspontját, és megvédte „a magyar közösség jogos igényeinek kivívása érdekében indult kezdeményezéseket”. A nyilatkozat hiányolta az egyetem multikulturalitását bizonyító tényeket. /Bagoly Zsolt: Két egyetemi tanár a magyar egyetemről Két egyetemi tanár a magyar egyetemről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 18./

2005. október 19.

Nem ért egyet az október 17-i tüntetésekkel a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának vezetősége, mivel az lerombolja azokat a részeredményeket is, amelyeket a különböző szintű egyeztetéseken értek el. A BBTE rektori hivatalában október 18-án Salat Levente és Nagy László rektor-helyettes, valamint Szamosközi István, az egyetem akadémiai tanácsának alelnöke tartott sajtótájékoztatót. Rámutattak: az állami magyar nyelvű egyetem a romániai magyarságnak legitim célkitűzése. Elismerik, hogy a multikulturalizmussal kapcsolatos ellenszenv nem teljesen alaptalan. A multikulturalizmus eszméjének az elutasítása azonban tájékozatlanságra vall. Salat Levente reméli, a mostani tanév első féléve végén tapasztalhatóak lesznek már azok eredmények, amelyek az intézmény magyar múltjához kapcsolódó szimbólumok megjelenítéséhez fűződnek. Nagy László kifejtette, hogy a romániai egyetem magyar tagozatának elsősorban a versenyképesség biztosítására kell törekednie. Szamosközi István felhívta a figyelmet, hogy a BBTE-n jelenleg több mint 12 ezer magyar diák tanul, de ebből csak nyolcezren anyanyelvükön. Szilágyi Pál, a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, a BBTE volt rektor-helyettese szerint a kolozsvári állami egyetem magyar tagozata az erdélyi magyar felsőoktatás legfontosabb intézménye, és annak is kell maradnia. Leszögezte: nem kell feltétlenül szétverni a BBTE-t, az egyetem három tagozata konzorciumként működhetne. Ugyanakkor az erdélyi magyarságnak jogos az igénye, hogy a román állam által fenntartott önálló egyetemmel rendelkezzen. A Sapientia és a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) azért jött létre, hogy kiegészítse a BBTE oktatási kínálatcsomagját. A tüntetés kezdeményezői felvetették annak a lehetőségét is, hogy a román állam által finanszírozott EMTE vállalhatná a műszaki, a mezőgazdaság és a művészi oktatást is. A képzőművészeti képzés még nem oldódott meg, és jó lenne ha a kolozsvári képzőművészeti egyetem magára vállalná ezt a feladatot. A legsürgősebben megoldásra váró ügy a mezőgazdasági képzés. Szilágyi előrelépésként értékelte, hogy a PKE-n a Debreceni Egyetem kihelyezett tagozataként elindult a mezőgazdasági képzés. Marosvásárhelyen kertészmérnöki szak működik, ezt szőlő- és gyümölcstermesztés irányába szeretnék kiterjeszteni. Az EMTE vezetősége úgy látja, hogy Csíkszeredában kellene sürgősen mezőgazdasági oktatást beindítani. A rektor leszögezte: az EMTE nem konkurens intézménye a BBTE-nek, ezért nem támogat olyan kezdeményezést, amely a BBTE rovására fejlesztené az általa vezetett intézményt. Az oktatási tárca határozottan elutasít minden etnikai elkülönülési tendenciát az oktatásban. A szaktárca közleménye szerint az etnikai alapú szegregáció ellentétes az európai szellemiséggel. /Borbély Tamás: Részeredményeket veszíthetünk -figyelmeztet a BBTE magyar vezetősége. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./

2005. október 19.

Salat Levente rektor-helyettes kijelentette: az utcára vonulás nem sietteti, hanem késlelteti a célok elérésének esélyeit, veszélyeztetve az eddig elért eredményeket. Salat az egyetemi autonómiával kapcsolatban csupán annyit árult el, hogy egy idén júliusban kidolgozott tervezetről van szó, amely magyar nyelvű, reál és humán tagozat, karok létrehozását célozza. Salat Levente szerint a fiatalok összefogása alapjában véve dicséretes, de úgy véli, a tüntetéssorozat mögött rejtett szándékok állnak. Ezt a kérdést viszont újságírói unszolásra sem részletezte. Remélem a fiatalok nem engedik, hogy kihasználják őket – mondta Salat. /Antal Joós Erika: Válasz a tüntéssorozatra. Rejtett érdekeket sejtenek a BBTE magyar tagozatának vezetői a tüntetések hátterében. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

2005. október 19.

A kulturális autonómia rendszerint előfordul a személyi elvű autonómiában, ugyanakkor észrevehető a területi autonómiával való kombinációja is, szinte minden esetben tartalmazzák a nyelv kérdését, a kulturális, szellemi és tárgyi örökség kérdését, oktatási kérdéseket, illetve amikor a jogi hagyományi elemeket is, fejtette ki Salat Levente. Szerinte az autonómiának adottak voltak olyan lehetőségei is a jelenleg létező nagyon korlátozott kisebbségvédelmi rendszer keretei között Romániában, amelyekkel élni lehetett volna az eddigiekben. Salat szerint fetisizálták az autonómia fogalmát a közgondolkodásban. Amikor az autonómiának valamilyen formája létrejön, ki fog derülni, hogy egymaga nem old meg semmit. Az erdélyi magyarság szellemi kapacitás dolgában, teljesítőképesség szempontjából nagyon rosszul áll. A folyamatosan termelődő szellemi potenciál legjavát nagymértékben elszívja az anyaország. Egy nem csekély részét elszívja a román közélet. Az erdélyi magyar szellemiség nem tudja kitalálni magát olyan értelemben, hogy vonzóvá váljék, hogy karrierlehetőségeket kínáljon. Az élet összehasonlíthatatlanul nehezebb itt, mint például Magyarországon. Szükség lenne arra, hogy kialakuljon Erdélyben egy olyan közösség, amely vonzó szellemi életet tud létrehozni/fenntartani. Salat szerint az erdélyi magyarság még nem érett meg az autonómiára, de ez nem azt jelenti, hogy nem érdemes az autonómiáért síkra szállni. /Mózes Edith: Salat Levente: Kissé fetisizáltuk az autonómia fogalmát. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./

2005. október 21.

„A Magyarságtudományi Tanszék létrehozására irányuló felkérés csak látszateredményt hozhatna, amely protokollárisan és szimbolikusan javítana a helyzetünk megítélésén, valóságosan azonban eltérítene bennünket azoktól a többször megfogalmazott céloktól, amelyek a színvonalas oktatást és a biztos fejlesztést szolgálják” – jelentették ki a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Bölcsészettudományi Karán működő három magyar tanszék vezetői Salat Levente rektor-helyettesnek szánt nyilvános válaszukban. Közös levelükben sajnálatosnak tartják, hogy az egyetem vezetősége az intézmény elleni lépésnek értékeli az önálló magyar egyetem iránti igényt. Ugyanakkor megengedhetetlennek tartják, hogy az intézmény vezetősége a megfélemlítés, fenyegetés eszközével éljen, mivel szerintük a megtorlás kilátásba helyezése méltatlan az egyetemhez. Salat Levente, a BBTE rektor-helyettese nem kívánt reagálni a levél tartalmára. /Lázár Lehel: Nemet mondtak a magyarságtudományi karra. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./

2005. október 27.

Magyar feliratok is lesznek a Babes–Bolyai Tudományegyetem azon karain, ahol magyar nyelvű oktatás is zajlik – döntötte el október 26-án az egyetem igazgatótanácsa. Szamosközi István, az egyetem Akadémiai Tanácsának alelnöke arról tájékoztatott, hogy felmerült a főépület többnyelvű feliratozásának a kérdése is, ebben a kérdésben a testület az egyetem jogászaira bízta, vizsgálják meg, jogi szempontból hogyan kivitelezhető ez a kérdés. Szeptember végén az Európai Parlament illetékes szakbizottsága előtt bemutatott helyzetjelentésben Hantz Péter és Kovács Lehel István BBTE-s oktatók egyebek között felrótták, hogy a kolozsvári felsőoktatási intézmény épületein csak román nyelvű feliratok léteznek, noha az egyetem vezetősége lépten-nyomon hangoztatja a BBTE multikulturális jellegét. A hét elején a magyar tagozatvezetés a szenátusi tagokkal, kari felelősökkel és a magyar tagozatért felelős dékán-helyettesekkel együtt megbeszélést tartott. Sárkány Kis Endre oktató elmondta, ez egy zárt ülés volt, nem tudja, hogyan szivárgott ki a román sajtóba a gyűlésen elhangzottak – egyebek között az, hogy a magyar tagozat csúcsvezetőségének a lemondását kérte. /Az Evenimentul Zilei című napilap írt erről./ Sárkány Kis Endre biológus a gyűlésen kifogásolta, hogy a tüntetésre való reagálásként kiadott nyilatkozatot Salat Levente és Nagy László rektor-helyettes, valamint Szamosközi István a magyar tagozat vezetősége nevében írta alá. Ebben a dokumentumban olyan súlyos dolgokat állapítottak meg, miszerint Európa-ellenesek a tüntetők, ezért jobb lett volna, ha saját nevükkel szignálták volna a dokumentumot. A gyűlésen Egyed Emese tanszékvezető javaslatára eldöntötték: az egyetemen tanító mintegy 230 oktató egy hónap múlva találkozik, és megvitatja a magyar tagozat addig kidolgozandó működési szabályzatát. A tanácskozáson szóba került a tervezett Természet- és Társadalomtudományi Kar, valamint a Bölcsészkaron működő három magyar tanszék összeolvadásából létrejöhető Hungarológia Kar ügye. Utóbbi lehetőséget, a három önálló magyar tanszék vezetője elutasítja, ezt az álláspontot a magyar tagozat csúcsvezetőségének a tudomására hozták. Salat Levente az ülésen kijelentette, hogy az önálló magyar karok ügyét csak akkor támogatja, ha létezik erre vonatkozó politikai döntés. Nagy László a magyar tagozat működését csak a BBTE keretében képzeli el. A biológus szerint a magyar tagozat csúcsvezetőségének nincs stratégiája a magyar tagozat fejlesztésére, elhibázott taktikai lépeseket tesznek. Salat ezzel kapcsolatban elismerte, benne is már felmerült annak a lehetősége, hogy lemondjon, Nagy László pedig kijelentette, lemond, ha a két tagozat külön egyetemmé válik. Ezzel szemben, Egyed Emese lemondott az Akadémiai Tanácsban betöltött tagságáról. /Borbély Tamás: Magyar feliratok is lesznek a BBTE-n. A magyar tagozat csúcsvezetőségének a lemondása is felvetődött. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 121-140




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998