udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 41 találat lapozás: 1-30 | 31-41
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Selmeczi György

2007. április 4.

A szerzők jelenlétében ismertették az április 5-én bemutatásra kerülő két kortárs operát április 3-án Kolozsváron, a Magyar Opera előcsarnokában. A Római láz, illetve a Szirén, „két magyar egyfelvonásos a múlt századból” . Fekete Gyula elmondta: első operája, a Római láz 15 éve íródott angol nyelven, chicagói tanulóéveinek vizsgadarabjaként, Edith Wharton novellája nyomán. 1996-ban a Budapesti Kamara Opera vitte színre magyar nyelven, ezt követően angolul is játszották Chicagóban, két alkalommal pedig olasz nyelven, Olaszországban. A Római láz kétszemélyes kamara-opera. Selmeczi György 17. évadját kezdi az Operában karmesterként, rendezőként, szerzőként viszont most mutatkozik be először. A Szirén első operája, amely Szőcs Géza egy kevésbé ismert novellájából született – a librettót is ő írta. A darab a 80–90-es évek fordulóján, franciául, luxemburgi megrendelésre íródott, 1997-ben a luxemburgi Conservatoire adta elő franciául. A darabot két éve Budapesten a Művészetek Palotájában mutatták be nagy sikerrel. A két operát ezúttal a fiatal rendező, Szabó Emese viszi színre. /F. I. : Országos bemutatók a Kolozsvári Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

2007. szeptember 11.

A Kolozsvári Magyar Opera új évadjának programját Simon Gábor igazgató és Szép Gyula aligazgató ismertette. Az évadnyitó előadás szeptember 23-án lesz Kálmán Imre Csárdáskirálynő c. művével, vezényel Incze G. Katalin. Szeptember 27-én Verdi Rigolettóját tűzték műsorra, Horváth József vezényletével. Október 7-én lesz a tavalyi Bartók-napok elmaradt „adóssága”, A csodálatos mandarin bemutatója, vezényel Jankó Zsolt. A táncjátékesten A fából faragott királyfival együtt mutatják be a darabot. Október 11-én G. Puccini Bohémélet c. darabját láthatja a közönség, a budapesti Operaház vendégművészeinek fellépésével, vezényel Selmeczi György. Októberben még a Marica grófnő, A bajadér és a Csárdáskirálynő kerül műsorra, továbbá Operettgálára várják a közönséget, valamint tudományos ülésszak lesz. /F. I. : Készen áll az új évadra a Kolozsvári Magyar Opera. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

2008. március 15.

A Duna TV a Kolozsvári Magyar Operával és a Román Televízióval koprodukcióban reprezentatív sorozatban mutatja be napjaink legjelentősebb zeneszerzőit. Az egyes portréfilmek középpontjában egy-egy szerző jelentős alkotása teljes egészében elhangzik, ezeket a Magyar Opera a szerző jelenlétében nyilvános hangversenyen is bemutatja. Az első hangverseny március 20-án lesz, ezen Csíky Boldizsár Gulág című kompozícióját, Csemiczky Miklós Vonósszonátáját és Orbán György Második szerenádját hallhatja a közönség. A hangverseny karmestere és műsorvezetője Selmeczi György. A Magyar Opera szimfonikus zenekara mellett közreműködik a Kulcsár Szabolcs vezette férfikar is. /Kortársaink köszöntése I. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

2008. augusztus 22.

Csíky Boldizsár zeneszerző kompozícióiban közvetlen szervezőelemként vagy áttételes szimbólumhálóként megjelenik a magyar népdalkincs. Marosvásárhely zeneszerető közönsége a múlt év végén köszöntötte a hetvenedik életévét betöltött Csíky Boldizsárt. Idén tavasszal Selmeczi György vezetésével a Kolozsvári Állami Magyar Opera bemutatta a Gulag című, 10-12 perces, sötét tónusú művét. A végén, az utolsó percben megjelenik a férfikórus, latinul felhangzik egy Dávid-zsoltár szövege: a mélységből kiáltok hozzád. Debrecenben július végén egyhetes Bartók-kórusfesztivált és versenyt rendeztek. A fesztivált nyitó koncertjére tőle rendeltek egy kórusművet, Selmeczi Györgytől pedig kértek egy hosszabb darabot, így két olyan magyar szerzőtől előadtak egy-egy darabot, akik korábban díjat nyertek a fesztiválon. Csíky Boldizsár Ecloga című művét a debreceni Kodály Zoltán Kórus adta elő. /Máthé Éva: Gulag és Ecloga. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./

2008. november 26.

Kortárs zeneszerzők darabjaiból összeállított hangverseny volt a kolozsvári Farkas utcai református templomban. Tudatosítani kell a zenekedvelő közönségben, hogy óriási tehetségű alkotók kortársai vagyunk – vezette be Selmeczi György karmester, zeneszerző a november 24-én tartott Kortársaim köszöntése című hangversenyt. A koncert egy sorozat részét alkotja, amely a Duna Televízió csatornáján is látható lesz. Az opera zenekara Herczenik Anna szólista közreműködésével Kocsis Zoltán, Kákonyi Árpád, Gyöngyösi Levente és Vajda János darabjait játszotta. Zongoristaként az egyik zeneszerző, Kákonyi Árpád is fellépett. Gyöngyösi Levente kolozsvári születésű zeneszerző, a Gólyakalifa opera megzenésítője ezúttal két Csokonai dalt hozott magával. Vajda János zeneszerző két operáját is játszotta eddig a kolozsvári társulat: a Mario és varázslót és a Leonce és Lénát. Vajda számára kellemes meglepetés volt a közönség lelkesedése. /Varga Melinda: Kortárs gyöngyszemek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

2008. december 3.

A kolozsvári Magyar Opera társulata nem tétlenkedik. Kiszállások és itthoni koncertek mellett rendkívül sikeres volt a Puccini emlékhangverseny, legutóbb pedig az intézmény zenekara mutatkozott be Selmeczi György vezénylete alatt, kortárs magyar zeneszerzők műveivel. A november 24-én lezajlott hangversenyt a Duna Televízió felvette, és Selmeczi György Kortársaim c. sorozatában közvetítik majd a következő év tavaszán. Eddig három zeneszerző és három mű volt műsoron: Csíky Boldizsár és a Gulág című kompozíció, Csemiczky Miklós és Vonósszonátája, valamint Orbán György és Második szerenádja. A következő négy a mostani koncerten szerepelt. Kocsis Zoltán Bemutatója (1976) átvitt értelemben is bemutatóvá az estén, a világhírű zongoraművész és karmester zeneszerzői oldalát mutatta be a kolozsvári zenekedvelőknek. Kocsis az utóbbi években sikeres Liszt-, Bartók-, Kodály-átiratokkal jelentkezett, de a Bemutató korábbi érdeklődésköréről árulkodik. Gyöngyösi Levente Két Csokonai-dala (XXI. Ének, Jót kívánás) a lírai és egyben a drámai tartalom erőteljes kifejeződései. Harmadikként az est legfiatalabb zeneszerzője, Kákonyi Árpád Goppisberger-concertója került műsorra. Műsorzáró darab gyanánt Vajda János Sinfoniettája (1991–2002) csendült fel. Vajda János érdeklődése viszont műfajokra is kiterjed (operákon kívül baletteket, vokál-szimfonikus, kamara- és kórusműveket is írt), és napjaink egyik legjelentősebb magyar zeneszerzőjeként tartják számon. /Fekete Adél: Kortársainkról… = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2008. december 9.

A Kolozsvári operamesék sikerén felbuzdulva a magyar médiában példa nélküli vállalkozásként a kortárs magyar zene nézőkhöz való közvetítését tűzte ki célul a Duna Televízió, és kérte fel rá Selmeczi Györgyöt, a kolozsvári zeneszerzőt, karmestert. Az új, havonta jelentkező zenei sorozatot Kortársaim címmel indul, amelynek első darabja, a marosvásárhelyi Csíky Boldizsár zeneszerzőről készült portré, december 10-én kerül a képernyőreA hetvenegy éves Csíky Boldizsár után januárban Orbán György, majd februárban Csemiczky Miklós következik. /Kánya Gyöngyvér: Kortársak a Dunán. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

2009. március 30.

Selmeczi György zeneszerző, karmester, zongoraművész, operarendező, a Budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem zenei tanszékének vezetője a háborús és békeidők dalairól tartott előadást Marosvásárhelyen, a Kemény Zsigmond Társaság vezetőjének, Csíky Boldizsár zeneszerzőnek a felkérésére. /Máthé Éva: Selmeczi György: „Mindez giccs” = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

2009. augusztus 26.

Egyre több színház ismerteti éves tervezetét, valamint a társulat átszervezését. Augusztus 28-án a Csávási balladával indítja évadját a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes. Az előadásban szereplő világhírű szászcsávási zenészek révén a nézők eljutnak egy magyar lakodalomba, egy román keresztelőbe és egy cigánybálba, majd bemutatnak egy városi táncházat és egy fényes nyugati koncertet is. Az előadás egyedi kísérlet arra, hogy az egymás mellett élő három különböző nemzetiségnek egyszerre legyen kulturális követe a nagyvilágban, magyarázta az előadás lényegét Czilli Balázs. A táncjátékot nagy sikerrel játszották Erdély és Magyarország városaiban, a sepsiszentgyörgyi premier után teltház előtt mutatták be Budapesten a Nemzeti Színházban is. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Sínház első bemutatóját szeptember 29-re tervezik, tájékoztatott Nagy B. Sándor, a színház irodalmi titkára: J. B. P. Moliére Mizantróp című darabját mutatják be, Bocsárdi László rendezésében. Azt követően a Karnebál című produkciót, melyet Caragiale Farsang című darabja alapján Alexandru Dabija rendezett. A sepsiszentgyörgyi társulat hat év után újítja fel Tadeusz Slobodzianek – Ilja prófétáját. Szilveszterkor operett és szimfonikus zene gálaestet terveznek Selmeczi György szerkesztésében. A jövő esztendő első felében Gorkij A fény gyermekei című darabját Zakariás Zalán rendezi. Ezek mellett egyéni előadásokat terveznek a színészek, lesz egy vendégjáték, az elmúlt évad több produkcióját műsoron tartják. Váta Lóránt 14 év után a kolozsvári színházhoz igazol, Váta helyét a Sepsiszentgyörgyre nyolc év után visszatérő Szakács László tölti be. A színész 1994-ben szerződött a Tamási Áron Színházhoz, majd 2001-ben a veszprémi társulathoz igazolt át, onnan a zalaegerszegi színházhoz került. Keresztes Attila, a szatmárnémeti Harag György Társulat nemrég kinevezett fiatal igazgatója, állítja színre a Csehov-darabot, a Három nővért. Az október 3-án tartandó bemutató előadáson a helyi társulat mellett fellép Bíró József kolozsvári színművész is. A következő hónapokban további nyolc nagybemutatót ígér az új társulatvezető, mellette két gyermekdarabot is színpadra visznek. Csehov után Tóth Ede népszínművét, a Falu rosszát láthatja a nagyérdemű, Csurulya Csongor rendezésében. Kálmán Imre operettje, a Csárdáskirálynő lesz Keresztes Attila igazgató második rendezése. A további tervezett bemutatók: Malacbefőtt című szociobörleszk, melynek szerzője Tasnádi István a nyíregyházi színház igazgatója, rendezője Tasnádi Csaba, az anyaországi Kiss Csaba Hazatérés Dániába című drámája, a Veszett fejsze nyele című vígjáték, a Bohóc kerestetik című stúdió-előadás. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházban első ízben osztották ki a színészek által alapított Kulissza-díjat, amelyet a múlt évadban végzett háttérmunkájáért Szűcs-Olcsváry Gellért műszaki vezető kapott. Elkezdődtek Federico Garcia Lorca Bernarda Alba háza című drámájának és Matei Visniec És a csellóval mi legyen? című előadásának próbái. /Kovács Zsolt, Sike Lajos: Új évadra készülőben. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

2009. szeptember 3.

Panek Kati elsősorban színésznő, de énekel is, főként népdalt, „kirándult” már az operett területére is, Selmeczi György jóvoltából: Cecília volt a Csárdáskirálynőben. Mindezek mellett ír: a Szabadság külső munkatársa. Panek Kati közel tíz éve épít a Gyimesekben, hátországnak, kapaszkodót. Épít közösséget, csapatot, kapcsolatrendszert, házat, hazát, otthont, vallja. Itt készül, mert egyszer számot kell adni, megírni jót-rosszat, azt, amiben része volt. /(Köllő Katalin): Mivel foglalkozik mostanában… Panek Kati színművész. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

2009. december 30.

Zenés ünnep lesz a nézők számára Sepsiszentgyörgyön a Tamási Áron Színház szilveszteri előadása. Az erdélyi komolyzenei élet sztárjait felvonultató nagyszabású produkció rendezője és zenei vezetője Selmeczi György, akinek ez lesz az első munkája Sepsiszentgyörgyön. Az előadás egy híres magyar film betétdaláról kapta a címét: A nagy utazás. /Szilveszteri nagy utazás Sepsiszentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./


lapozás: 1-30 | 31-41




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998