udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 222 találat lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 211-222
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szász János

1997. március 13.

Márc. 15-én a Magyar Újságírók Országos Szövetsége /MÚOSZ/ örökös taggá avatta többek között a következőket: Fejtő Ferenc, Kende Péter, Méray Tibor, Molnár Miklós, Obersovszky Gyula, Tardos Tibor és Tollas Tibor. Az Aranytoll kitüntetésben két határon túli részesült: Kántor Lajos és Szász János. /Magyar Nemzet, márc. 17./

1997. március 20.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőinek ellenkezése, hogy csak az egyetemi szenátus dönthet, elfogadhatatlan. A Bolyai Tudományegyetemet nem az egyetemi szenátus szüntette meg, ezért nem is illetékes a visszaállításában, írta Szász János. Az egyetemet a diktatúra szüntette meg. A Bolyai-ügy rendezése közérdek, a romániai demokrácia értékjelző közügye. A kéttagozatos egyetem, a tagozatok autonómiája az első lépcsője a későbbi önálló magyar egyetemnek. A Bolyai-ügy rendezése politikai küzdelmet igényel, a Bolyai Társaságra, a sajtóra nagy feladat vár. Nem fogadható el az a vélemény, amelyet az Adevarul írt: az egyetem a Ciorbea-kormány ajándéka az RMDSZ-nek. /Szász János: Ajándék? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22-23./

1997. április 3.

A bukaresti közszolgálati televízió Kolozsvárról sugárzott műsorában márc. 31-én beszélgetés folyt a Babes-Bolyai Tudományegyetem ügyéről. Andrei Marga rektor kifejtette a Bolyai Egyetem önállósulását ellenző véleményét, hozzátéve, hogy az egyetemi szenátus tiszteletben tartja a kormánynak a kétlépcsős megoldásra vonatkozó határozati javaslatát. Horváth Andor egyetemi előadótanár abból indult ki, hogy a jogfosztó tanügyi törvény következtében számos karon nem folyik magyar nyelvű oktatás. Kitért arra, hogy a magyar egyetem ügyének rendezése a koalíciós kormány programjának a része. A műsorban szakértői minőségben szerepelt még valaki, aki feszültséget keltett, Horváth Andor visszautasította beugrató kérdését. Ez az incidens is mutatja, hogy a nacionalisták nem tudnak szabadulni előítéleteiktől, állapította meg Szász János. /Szász János: Hova visznek a lépcsők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

1997. április 4.

Petre Roman, a szenátus elnöke ápr. 4-én Kolozsváron járt és előadást tartott a Babes-Bolyai Tudományegyetemen Románia útja a NATO felé címmel. A hallgatók kérdéseire válaszolva leszögezte: a Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztása a jelen körülmények között nem járna haszonnal. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./ Az elszakadás /szeparáció/ káros minden állampolgárra, nyilatkozta Kolozsváron Petre Roman. Nyilatkozata arra utalt, hogy nem ért egyet a második lépcsővel, a Bolyai Tudományegyetem újraindításával. Ez a nyilatkozat nem magánügy, hiszen ő szenátus elnöke, pártja a kormánykoalíció második politikai ereje. Számolni kell azzal, hogy a vezetése alatt álló Demokrata Párt szembeszáll a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttal, a Bolyai Egyetem rendezését illetően. Petre Roman volt az, emlékeztet cikkében Szász János, aki 1990. dec. 1-jén Gyulafehérváron vezényelte a Vatra Romaneasca magyarellenes, sovén üvöltőkórusát. Az egykori miniszterelnök több ízben számba vette elkövetett hibáit, azonban a kisebbségi vonatkozásúakat sohasem említette.- Az önálló magyar egyetem ügyének rendezése nem ajándék az RMDSZ-nek, nem kompromisszumos lépés, hanem Románia nemzeti érdekeit szolgáló döntés. /Szász János: Együtt és/vagy külön. - Petre Roman és a Bolyai ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

1997. április 8.

Petre Roman Kolozsváron járt és nyilatkozott a magyar egyetem ügyében. Szerinte a rendezés nem lehet kizárólag politikai, hanem egyben a Babes-Bolyai Tudományegyetem akadémiai döntésének függvénye, hozzáfűzte. "az elszakadás /szeparáció/ káros minden állampolgárra, románokra és magyarokra nézvést." Petre Roman tehát nem ért egyet a második lépcsővel, a Bolyai Egyetem újraindításával. Petre Roman a szenátus elnöke, pártja a koalíció második ereje. Számolni kell tehát azzal, hogy a Demokrata Párt szembeszáll a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttal a Bolyai-ügy rendezése kérdésében. Emlékezetes, hogy 1990. dec. 1-jén Gyulafehérváron ő vezényelte a Vatra Romaneasca sovén, magyarellenes szavalókórusát. Petre Roman több ízben számba vette kormányzata idején elkövetett hibáit, de a kisebbségi vonatkozásúakra sohasem tért ki. A magyar egyetem a "hamis, bolsevik gyökérzetű egység felszámolását jelenti, amelynek meghirdetett célja a homogenizálás, valójában a beolvasztás, az asszimiláció volt." - hangsúlyozta Szász János. A Bolyai Egyetemet politikai döntés szüntette meg, visszaállításának kisebbségpolitikai jellege van. A tét a Bolyai visszaállítása, ez nem ajándék, hanem a hosszú távú fejlődésre kiható döntés, a romániai magyarság számára maga a jövő. /Szász János: Együtt és/vagy külön. - Petre Roman és a Bolyai-ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

1997. április 16.

Szász János úgy értékeli, hogy Tőkés Lászlónak a balkáni románság sorsának emberjogi és kisebbségjogi rendezésére vonatkozó javaslata "a romániai demokratikus kibontakozás egy meghatározóan jelentős dimenzióját érinti vitathatatlanul építő szellemben". Szerinte a 89 utáni román kormányok eddig megkerülték a kérdés jogi rendezését. Nyilvánvaló volt, hogy az Iliescu-rendszer saját kisebbségpolitikája okán teremtett a maga számára olyan helyzetet, amelyben nem rendelkezett azzal az erkölcsi, gyakorlatilag politikai valóságfedezettel, amelynek nevében a határon túli románság létérdekeiért síkra szállhatott volna ? írja a cikk szerzője, majd hozzáteszi, hogy "az Iliescu-rendszer paradoxális vétsége is oda rúg ki, hogy a nacionalizmus képtelen megvédeni a nemzeti érdekeket." Kifejti, hogy remélhetőleg a Határon Túli Románok Hivatala megérti az RMDSZ tiszteletbeli elnökének, a szövetség által felvállalt javaslat üzenetértékét és megtalálja a gyakorlat és cselekvés útjait. Szász János a türelmességre int az erdélyi magyar közösség kormány iránti elvárásaival kapcsolatban, és emlékeztet, hogy a kormány a féléves gazdasági sürgősségi program leteltével szándékszik a kisebbségpolitikai intézkedések meghozatalára. Végül úgy véli, hogy Tőkés Lászlónak az SZKT által elfogadott javaslata ismételten fölhívja a figyelmet arra, hogy a romániai magyarság harca a nemzeti önazonosságért az oszthatatlan humanizmusban gyökerezik. /Szász János: Egy javaslat és holdudvara. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

1997. május 5.

Szász János szerint a Tanügyminisztérium stratégiája: megtartani a BBTE jelenlegi vonalát, megengedve magyar oktatási nyelvű egyetem létesítését. A tanügyminiszter tudja, hogy a Ceausescu-diktatúra idején elvérzett romániai magyar értelmiségből nem telik két magyar egyetemre. Szász János kiáll a magyar egyetem kétlépcsős megvalósítási terve mellett. /Szász János: Cselek a Bolyai-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

1997. május 6.

Lehetséges, írta Szász, hogy a kolozsvári televízió magyar adásában Szőcs István tagadta a kontinuitás elméletének valós mivoltát Erdély földjén, vagy "olyasmiket koholt, hogy Mihai Viteazul Rudolf császár biztosa lett volna, Szent György szoborarcáról pedig az erdélyi arcok tipológiáját olvasta le" és ezt szembe, sőt fölé helyezte a bizánciaknak. Kifejezte azonban értetlenségét a Ziua tegnapi számában megjelent cikkel szemben, hogy az mindezekért miért nem vitatkozik Szőcs Istvánnal, és miért kell tromfként hangoztatni, hogy SZ.I. Szőcs Géza volt RMDSZ-szenátornak az apja, néhány vitatható kommentárból miért kell arra következtetni, hogy a magyarokat a románok ellen uszítja a kolozsvári televízió, vagy azt állítja, hogy "A célegyenesben, a madridi NATO-csúcs előtt a Bukarest és Budapest közötti viszonyt övön aluli ütés éri.". Szász János kifogásolta, hogy a Ziua történettudományi kérdésekből súlyos aktuálpolitikai kérdéseket vont le. A Ziua tájékoztat, hogy május 7-én a kolozsvári televízióban Ioan Aurel Pop az Erdélyi Tanulmányok Központjának igazgatója "helyre fogja hozni a magyar adásban elhangzott aberrációkat". A lap szerint az április 30-i műsorban olyan kijelentéseket tettek, melyek sértik az erdélyi román szellemiséget. /Szász János: Néhány kérdés a Ziua szerkesztőségéhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./ Az Adevarul de Cluj szerint Szőcs István az irredenta adás végén egy olyan kijelentést tett, melyek szuggerálták, hogy a jövő teljesíteni fogja az erdélyi magyarok azon vágyát, hogy a magyar nemzet tagjai legyenek. A kolozsvári televízió igazgatója Ioan Muslea egy közleményben kifejtette, megígéri, hogy az intézmény vezetősége mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a jövőben hasonló eset ne forduljon elő. A lap szerint ez azt jelenti, hogy meg fogják szigorítani a magyar adás felügyeletét. Úgy véli, hogy a televízió vezetősége nem hagyja figyelmen kívül az eset politikai összetevőjét sem, mivel az RMDSZ egy külön magyar szerkesztőséget javasol, és "Boros János az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kijelentette, hogy hitelesek Szőcs feltételezései". Victor Romulus Constantinescu a Kolozs megyei tanács elnöke kijelentette, hogy az adás irredenta törekvések létezéséről tanúskodik. A szólásszabadság alapján vonakodik attól, hogy a szerkesztők megbüntetését kérje, de javasolja az adások anyagainak olyanszerű összeválogatását, hogy azok a harmonikus együttélést szolgálják. Az RTDP kolozsvári szervezetének elnöke szerint meneszteni kéne a kolozsvári televízió igazgatóját, Szőcs Istvántól pedig meg kellene vonni a román állampolgárságot. Grigore Zanc úgy véli, hogy a közölt adás mutatja, hogy a jelenlegi hatalom sokkal többet ígért az RMDSZ-nek, mint amennyit észlelni engedett. Zanc nem zárja ki, hogy probléma lesz Erdély Romániához való tartozása a közeljövőben. Az RTDP-s politikus azzal vádolja a jelenlegi hatalmat jegyzi meg a lap amivel az előző ellenzék is vádolta az előző hatalmat, azzal, hogy a etnikai nézeteltérésekkel akarja elterelni a figyelmet az ország nehéz gazdasági helyzetéről. A Cronica Romana tévesen közli, hogy az RMDSZ Kolozs megyei elnöke tette a vitatott kijelentéseket a magyar adásban. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 6., 82. sz.

1997. május 12.

Az Adevarul máj. 12-i száma jelentős teret szentel az RMDSZ-t lejárató cikkeknek. Az RMDSZ-szel való együttműködés gyümölcsei; a kormány magyar egyetemmé alakítja egy árvaház épületét című cikke szerint Remus Opris, a kormány főtitkára a kabinet tagjainak tudta nélkül lopott be a múlt héten egy kormányrendeletet a reformra vonatkozó törvénycsomagba. A rendelet egy, még a Vacaroiu-kormány idején kiadott kormányrendeletet érvénytelenítené, mely a görög katolikus egyháznak utalt ki Székelyudvarhelyen telket árvaház építése céljából. A lap szerint Opris már márciusban "kevesebb mint egy héttel a marosvásárhelyi véres események évfordulója előtt" meg akarta ezt tenni. A lap azt állítja, hogy a székelyudvarhelyi városi tanács két éve küzd az árvák és az apácák ellen, hogy megszerezze az épületet, amely külföldi támogatással épült. "Szász János székely-udvarhelyi polgármester valóra válthatja választási kampányi ígéreteit, miszerint aulát csinál a kápolnából és tantermeket a gyerekek hálószobáiból" - írja az Adevarul, majd hozzáteszi, hogy a tanácsosok 100 fogyatékos inváziója ellen biztosítják be magukat, attól félve, hogy azok megbontanák az etnikai egyensúlyt. A lap úgy véli, hogy ez rontja Románia image-et, mivel a külföldiek nem tesznek különbséget a magyar tanácsosok és a hálátlan románok között, akik megakadályozzák egy árvaház működését. A lap szerint a kormány főtitkára még mindig nem indokolta meg tettét. Valeriu Stoica igazságügyminiszter állítólag kijelentette, hogy Vacaroiu rendelete betartja a törvényes kereteket. Az intézkedés ellentétes Constantinescu államfő azon kijelentésével is, melyben szorgalmazta az árvák védelmének fokozását - áll az Adevarulban, mely azt sejteti, hogy az intézkedés meghozatala az RMDSZ-nek tett olyan engedmény, mely a reformintézkedések elfogadásához nélkülözhetetlen parlamenti többség megszerzéséhez szükséges. A lap közöl egy olvasói levelet, melynek szerzője úgy véli, hogy az RMDSZ az oktatási törvény módosításával el akarja magyarosítani a román nyelvet, és Erdélyben etnikai alapú autonómiát akar megvalósítani. Az olvasó végül felteszi a kérdést, hogy a világon melyik országban fogalmaz meg egy együtt élő nemzetiség ennyi követelést, amit el is fogadnak. Egy másik cikkben, melynek címe Mindenáron kétnyelvű feliratokat ismerteti a Máramaros megyei Kővárremete község polgármesterének levelét, miszerint a községhez tartozó Kővárremete faluban az 1.150 lakosból csak 4 magyar nemzetiségű és nem 14,5%, mint ahogy azt az RMDSZ állította. A Cronica Romana ismerteti az RNEP elnökének, Valeriu Tabaranak Iasi-ban tett kijelentését, melyben az a kolozsvári polgármester múlt heti kijelentéséhez hasonlóan nyilatkozott. Valeriu Tabara elmondta, hogy Göncz Árpád részéről bocsánatkérést kéne igényelni, azért amit Erdély, múlt és jövő című könyvében írt. A lap megemlíti, hogy Gheorghe Funar rendkívüli ülésre hívta össze a Kolozs megyei tanácsot, melyen "a tanácsosok úgy döntöttek, hogy Göncz Árpád csak akkor léphet be Kolozsvárra, ha elismeri az 1918-as egyesülést, ha visszavonja említett könyvét, valamint bocsánatot kér a román néptől". A lap szerint a megyei tanács felhatalmazta Funart, hogy nyilvános gyűléseket és tiltakozó megmozdulásokat szervezzen azon szervezetekkel együtt, melyek védik a román nép érdekeit. Valeriu Tabara Iasi-ban kifejtette meggyőződését, hogy Románia nem csatlakozik az elsők között a NATO-hoz, valamint hogy második csatlakozási hullám nem fog létezni. "A NATO határának tőlünk nyugatra való megállapítása, Magyarország és Románia között, nagy gondokat fog okozni nekünk, legfőbbképpen Erdély miatt, köztudomású lévén, hogy Magyarország akárhányszor a háta mögött tudott egy nagyhatalmat rendkívül agresszív politikát folytatott" jelentette ki az RNEP elnöke. A Cronica Romana beszámolójából megtudjuk, hogy a Funar által összehívott tanácsülésre csak május 14-én kerül sor. A lap ismerteti a polgármester tervezetét, melyben feltételekhez köti a magyar államfő látogatását. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 12., 86. sz./

1997. május 13.

Kevés a jó hírünk a Bolyai Tudományegyetem sorsáról, írta Szász János. Újabban azt mondják, ne beszéljünk annyit a Bolyai-ügyről. Fontosabb nekünk most az elemi és középiskolai korlátozások megszüntetése. Szász János nem fogadja el ezt az okoskodást. Nem mond le arról, hogy küzdjön a magyar egyetemért. "És ezt merem ajánlani mindannyiunknak." /Szász János: Én nem mondok le. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

1997. május 27.

Szász János szerint "várható volt, hogy Tőkés László megtámadja a kiigazított oktatási törvénytervezetnek a nemzeti kisebbségekre vonatkozó cikkelyeit". Kétségtelen, írta Szász János, hogy az RMDSZ kormánykoalícióba lépésekor kompromisszumot kötött, hangsúlyozza, hogy ezt tették a szövetség koalíciós partnerei is. "Ami Tőkés László szemében megalkuvás, az tárgyszerűen egy történelmi folyamat stációja" állapította meg. Emlékeztetett, hogy állásfoglalását az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kérdéssorozattal zárta, melyek közös nevezője: lehet-e kevesebbet elfogadni a baráti kormánytól, mint amennyit az ellenségtől követeltünk Szász János feltette a kérdést, "Komolyan gondoljam-e, hogy Tőkés László valóban elvárta az immár konszolidált, a nacionalizmust kormánypolitikává dúsító Iliescu-rendszertől a romániai magyar oktatás, a többszintű autonómia rendezését?". A cikk szerzője szerint nem jelenti az RMDSZ-programjáról való lemondást annak részleges valóságba ültetése, mivel a jelenlegi romániai társadalom többségi dimenziója nem érzékeli és nem érti a nemzeti kisebbségek autonómiájának saját érdekét szolgáló szükségességét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

1997. május 29.

A román és a magyar államfő marosvásárhelyi látogatása alkalmával Constantinescu elnök a marosvásárhelyiek előtt tartott beszédében hangsúlyozta, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke, Leni Fischer és a szervezet főtitkára Daniel Tarschys történelminek minősítették a magyar államfő romániai látogatását és határozottan állították, hogy a két ország közötti megbékélés, ami nem csupán egyszerű szerződés, hanem két nép kapcsolatainak új megközelítése, hasonló az Európai Unió alapját képező jól ismert német-francia történelmi megbékéléshez, és modell értékű lehet más országok számára is. A román államfő beszéde végén kijelentette "csak az erősek lehetnek nagyvonalúak és őszinték. Bizonyítsuk be önmagunknak, Európának és a világnak, hogy van erőnk a nagylelkűséghez, a bölcsességhez és a kölcsönös tisztelethez." Az országos magyar napilapban Szász János úgy értékeli, hogy a két ország, nemzet közötti közeledés, együttműködés békés együtthaladás (s ezen belül, igenis ennek függvényeként is, a romániai magyarság egyenjogúságának folyamata is) addig tart, amíg a két országban a döntéshozók nem szűnnek meg fölismerni hogy az a legközvetlenebbül szolgálja a két nemzet érdekeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

1997. május 31.

Az Adevarul bukaresti lap következetesen folytatja magyarellenes cikkeinek, torzításainak, félretájékoztatásainak közlését. Máj. 30-i száma kimeríti az etnikumok közötti feszültségre törekvő szándékot, az uszító szellemű provokációt, állapította meg Szász János. A lap ugyanis összefüggésbe hozta Göncz Árpád elnök látogatását a székelyudvarhelyi árvaház ügyének rendezésére hozott kormányhatározattal. /Szász János: Az Adevarul /megint/ hazudik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31.-jún. 1./

1997. június 5.

Szász János a kormány fölbomlásáról, a kormányválságról, valamint a kormány átalakításáról szóló jóslatokkal kapcsolatban felteszi a kérdést, mi lesz, ha ez valóban beigazolódik. Szerinte ez nem jelenti a rendszer megingását, és például hozza fel Olaszországot, ahol a negyedévenkénti kormányválságok ellenére az ország nem dőlt össze, sőt folyamatos a gazdasági növekedés. "Bukhat bárki, jöhet bárki, ha marad, sőt jobban halad a reformpolitika, ha megszilárdul a demokrácia, maga a demokratikus koalíció." ? véli Szász János, majd végül hozzáteszi, hogy "a válság, miként az élő szervezet esetében, az egészségesedés jele". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5., 104. sz./

1997. június 10.

Horváth Andor egyetemi tanár, a Bolyai Társaság elnöke a bukaresti rádió magyar adásában összefoglalta az oktatásügy helyzetét a romániai magyar nemzetközösségi stratégia szempontjából. A romániai magyar felsőoktatás rendezésének ügye politikai kérdés. A román többségnek a jelen körülmények között újra kell értékelnie a kisebbségekhez való viszonyát, el kell fogadni azt, hogy az erdélyi magyarság felsőoktatási intézményeivel nem jelent veszélyt Románia számára. - A romániai magyarság nyelvi szintje sokat romlott az elmúlt évtizedekben, különösen a szakterminológia területén: tíz és százezer erdélyi magyar román kifejezéseket használ, ugyanis anyanyelvén nem ismeri azokat. Horváth Andor úgy látja, hogy a Bolyai Egyetem ügyében bizonyos késés már bekövetkezett, a módosításokat illetően áprilisról volt szó, fennáll a veszélye annak, hogy az egész őszre marad. Fontos volna, hogy az RMDSZ határozottan kérje a koalíciós partnerektől a módosítás parlamenti vitájának mihamarabbi lebonyolítását. Az egyetemen belüli tárgyalások megálltak, mert a román tanárok szerint a jelenlegi keretek nem tesznek lehetővé nagyobb előrelépést, a magyar tanárok viszont nem voltak hajlandók visszalépni alacsonyabb szintre. Azzal vágták el a vitát, hogy várni kell az oktatási törvény módosítására. Az egyetem magyar tanárai kérték, mondják ki hivatalosan az egyetem kétnyelvűségét, de ez nem történt meg. Horváth Andor világosan látja, hogy politikai döntésre van szükség, elismerni azt, hogy két önálló egyetemi közösség létezik. Ellenkező esetben marad a jelenlegi helyzet, az egyetemi szenátusban 80-20 arány a románok javára. /Szász János: A Bolyai Társaság elnöke nyilatkozott: Önálló egyetemről, iskolaügyről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

1997. június 12.

Iliescu pártjának immár hagyományossá válnak parlamenti magyarellenes kirohanásai, ehhez csatlakoznak az egységpárti képviselők is. A bizalmatlansági indítvány vitájában külön pont foglalkozott a kormány nemzeti kisebbségek jogegyenlőségére vonatkozó intézkedéseinek "nemzetáruló" mivoltával, amit a kormányfő visszautasított. A vitában a Román Nemzeti Egységpárt egyik képviselője lemondásra szólította fel a kormányfőt, mert Marosvásárhelyen a városházáról levették a román lobogót. Ez a zászlóügy jellemző a nacionalista erőkre. A valóság az, hogy Göncz Árpád érkezése előtt kicserélték a román zászlót újra, mert azt kopottnak találták. A zászlót tehát nem távolították el. A gyűlölködésben az Adevarul jár az élen, a lap biztosra veszi egy esetleges NATO-ból való kimaradás esetén a magyar miniszterek eltávolítását, az RMDSZ eltüntetését a politikai hatalomból. "Persze, mindez fordítva igaz, írta a történtekről beszámoló Szász János. /Szász János: Hová tűnt a zászló? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

1997. június 26.

A volt kormánypárt, Iliescu pártja országos kongresszusán megváltak Melescanutól és több hívétől. A sajtó beszámolt arról, hogy Iliescu és Corneliu Vadim Tudor egymás kezét fogva emelték fel jobbjukat a győzelemre, ez a nacionálkommunizmus és a sovénnacionalizmus szövetkezése, állapította meg Szász János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./ Iliescu elhatárolta magát C. V. Tudortól, kijelentette, hogy az országos konferencián Tudor felkapta a kezét, akkor készült a több lap által közölt felvétel, írta az Adevarul. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

1997. július 2.

Veszélyben a román nyelv, írta szitkozódó, szidalmazó cikkében az Adevarul főszerkesztője, Cristian Tudor Popescu, lapjának júl 2-i számában. Kirohant a miniszterelnök ellen, mert engedélyezi Románia földrajzát és történelmét magyarul tanítani. A főszerkesztő szerint "a magyar párt egyetlen, egyre világosabban kirajzolódó stratégiai célja a szeparatizmus. Ha egyelőre Erdélyt nem lehet Magyarországhoz csatolni, emeljünk az erdélyi magyarok és a ?büdös oláhok? közé minél több nyelvi, gazdasági, közigazgatási stb. sorompót". A cikkben szó esik még grófi fölényről, de a helységnévtábláról is. A parasztpárti képviselőket hazafiatlannak minősítette. /Szász János: Veszélyben a román nyelv? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4-5./1

1997. július 3.

A székelyudvarhelyi Hegyi Sándor református lelkész 294 személy által aláírt, az RMDSZ vezetőségének írt nyílt levelet juttatott el a szerkesztőségbe. A levélírók megdöbbenésüket fejezték ki amiatt, hogy az RMDSZ megvonta bizalmát Bardóczy Csaba megyei tanácsostól, aki "a csereháti épület védelmében... bátran kiállt". A jogi szabálytalanságot nem ő, hanem az apácák követték el az illegális beköltözéssel. "Ha az RMDSZ vezetősége végiggondolja döntésének logikáját, mindnyájunktól el kell határolnia magát..." A levél szerint szakadék keletkezett a tagság és az RMDSZ között. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./ Ugyanebben a számban Szász János arról írt, hogy az RMDSZ elhatárolódása a székelyudvarhelyi önbíráskodástól későn született meg. Be kell látni, írja, hogy a nacionalisták továbbra is a magyar veszedelemmel operálnak. A magyarellenességben más-más hangnemet megütve, de a demokratikus koalíció képviselői és szenátorai is részt vesznek, ez "meggondolkoztató, de nem meglepő." Naivság lenne azt hinni, hogy egy koalíció "gyökeresen megváltoztat évszázadosnak mondható " előítéleteket. Ennek ellenére Romániában a reformfolyamatokat nem lehet megállítani, a kisebbségi jogok rendezése ennek része. "A harcot minden sovénnacionalista izgatás ellen együtt kell vívni", hangsúlyozta Szász János. /Szász János: Hol állunk, merre járunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

1997. július 16.

Szász János bukaresti író júl.14-én betöltötte 70. életévét. A lapban az utóbbi időben naponta jelentkező publicistát újabb írásának közlésével köszönte a szerkesztőség. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl.16./

1998. január 7.

A hetvenéves Halász Annát köszöntötte Szász János, aki 15 000 cikket írt. Halász Anna nem kapott kitüntetést, de mindenki számára kitüntetés, hogy Halász Anna kortársa, olvasója lehet, írta köszöntőjében Szász János. /Szász János. A hetvenéves Halász. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan.. 7./

1998. január 13.

Meghalt Méliusz Anna. Csontritkulása volt, rettenetes fájdalmai voltak. Két éve meghalt a férje, Méliusz József író. Méliusz Anna nemcsak feleség volt, hanem hű munkatárs. Méliusz utolsó könyvét /Láthatatlan kávéház/ félvakon neki mondta tollba. Férje halála után Méliusz Anna 300 oldalas emlékiratot írt, de a kézirat nem kellett a kiadóknak. /Szász János: Végakarat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./ Méliusz József /Temesvár, 1909. jan. 12.- Bukarest, 1995. dec. 1./

1998. január 14.

A jan. 1-jén elhunyt Vita Zsigmondra emlékezett Szász János. A bécsi döntés után a Romániában maradt dél-erdélyiek éheztek a magyar szóra, hiszen nem maradt magyar újság. Mindentől elzártan éltek. És akkor megjelent a Havi Szemle. A folyóiratot Kacsó Sándor, Olosz Lajos, Szemlér Ferenc, Kakassy Endre és Vita Zsigmond szerkesztette. Ennek a "dél-erdélyi szemlének nemzetiségmentő volt a küldetése. Furcsa, hogy az Új Magyar Irodalmi Lexikon /1994/ nem említi Vita Zsigmond nevét. /Szász János: Vitam et sanguinem. - Levél Sütő Andrásnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

1998. február 22.

Febr. 22-én Bukarestben emléktáblát avattak az 1995-ben elhunyt Méliusz József író egykori otthonának falán. Az avatáson Szász János bukaresti író és Albu Zoltán bukaresti református lelkész idézte fel az író életművét. Megemlékeztek Annáról is, az író két hónapja elhunyt feleségéről is. A kétnyelvű emléktábla magyar felirata: Ebben a házban élt és dolgozott 1972-1995 között Méliusz József író, a Román Akadémia tagja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

1998. május 6.

A Romániai Magyar Szóban Szász János úgy értékelte, lehetséges, hogy a kolozsvári televízió magyar adásában Szőcs István tagadta a kontinuitás elméletének valós mivoltát Erdély földjén, vagy "olyasmiket koholt, hogy Mihai Viteazul Rudolf császár biztosa lett volna, Szent György szobrának arcáról pedig az erdélyi arcok tipológiáját olvasta le és ezt szembe, sőt fölé helyezte a bizánciaknak". Kifejezi azonban értetlenségét a Ziua tegnapi számában megjelent cikkel szemben, hogy az mindezekért miért nem vitatkozik Szőcs Istvánnal, és miért kell tromfként hangoztatni, hogy SZ.I. Szőcs Géza volt RMDSZ-szenátornak az apja, néhány vitatható kommentárból arra következtet, hogy a Magyarokat a románok ellen uszítja a kolozsvári televízió, vagy azt állítja, hogy "A célegyenesben, a madridi NATO-csúcs előtt a Bukarest és Budapest közötti viszonyt övön aluli ütés érte. Szász János kifogásolja, hogy a Ziua történettudományi kérdésekből súlyos aktuálpolitikai kérdéseket von le. A Ziua tájékoztat, hogy május 7-én a kolozsvári televízióban Ioan Aurel Pop az Erdélyi Tanulmányok Központjának igazgatója "helyre fogja hozni a magyar adásban elhangzott aberrációkat". A lap szerint az április 30-i műsorban olyan kijelentéseket tettek, melyek sértik az erdélyi román szellemiséget. Az Adevarul de Cluj szerint Szőcs István az irredentista adás végén egy olyan kijelentést tett, melyek szuggerálták, hogy a jövő teljesíteni fogja az erdélyi magyarok azon vágyát, hogy a magyar nemzet tagjai legyenek. A kolozsvári televízió igazgatója Ioan Muslea egy közleményben kifejtette, megígéri, hogy az intézmény vezetősége mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a jövőben hasonló eset ne forduljon elő. A lap szerint ez azt jelenti, hogy meg fogják szigorítani a magyar adás felügyeletét. Úgy véli, hogy a televízió vezetősége nem hagyja figyelmen kívül az eset politikai összetevőjét sem, mivel az RMDSZ egy külön magyar szerkesztőséget javasol, és "Boros János az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kijelentette, hogy hitelesek Szőcs feltételezései". Victor Romulus Constantinescu a Kolozs megyei tanács elnöke kijelentette, hogy az adás irredentista törekvések létezéséről tanúskodik. A szólásszabadság alapján vonakodik attól, hogy a szerkesztők megbüntetését kérje, de javasolja az adások anyagainak olyanszerű összeválogatását, hogy azok a harmonikus együttélést szolgálják. Az RTDP kolozsvári szervezetének elnöke szerint meneszteni kéne a kolozsvári televízió igazgatóját, Szőcs Istvántól pedig meg kellene vonni a román állampolgárságot. Grigore Zanc úgy véli, hogy a közölt adás mutatja, hogy a jelenlegi hatalom sokkal többet ígért az RMDSZ-nek, mint amennyit észlelni engedett. Zanc nem zárja ki, hogy probléma lesz Erdély Romániához való tartozása a közeljövőben. Az RTDP-s politikus azzal vádolja a jelenlegi hatalmat - jegyzi meg a lap - amivel az előző ellenzék is vádolta az előző hatalmat, azzal, hogy etnikai nézeteltérésekkel akarja elterelni a figyelmet az ország nehéz gazdasági helyzetéről. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 6./

1998. június 5.

Szász János elutasította Aczél Endre cikkének /Nemzet és politikai nemzet, Népszabadság, máj. 29./ állítását, miszerint a határon túli magyarság a román, szlovák stb. politikai /állam/ nemzet része. Ezt Gheorghiu-Dej, majd Ceausescu akarta elérni, most pedig Aczél Endre. Szász János leszögezte: "a határon túli magyarok egyszerűen magyarok és egyben a román, szlovák stb. állampolgárok, az illető állam polgárai, és nem a román, szlovák nemzet részei." /Szász János: Politikai nemzet? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

1998. szeptember 30.

Dr. Adrian Krudy magyar származású /Budapesten született 1920-ban, 1944 óta külföldön, 1950-től az USÁ-ban él/ röntgenszakorvos fordításában megjelent T. S. Eliot: The Waste land - A kopár föld /Tinivár, Kolozsvár, 1998/ című kétnyelvű kötet. Eliot költeményét már többen fordították /Weöres Sándor: A puszta ország, Vas István: Átok földje, Szász János. A puszta ország/, Krudy azonban fontosnak tartotta a verset kísérő hatalmas jegyzetanyag miatt az újbóli átültetést. /Lászlóffy Csaba: Az első kétnyelvű /angol-magyar/ Eliot. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

1999. július 1.

Jún. 27-én Székelykeresztúron rendezték meg a XVIII. Fúvószenekari Fesztivált, amelyen részt vett a magyarországi testvérváros, Dunakeszi fúvószenekara is. Kádár Levente, Szentegyháza fúvószenekarának szervezője elmondta, hogy a zenekar 16 alkalommal vett részt keresztúri fúvóstalálkozón. Gergely János zenetanár, az agyagfalvi gyermek-fúvószenekar vezetője arról tájékoztatott, hogy az együttes két és fél éve tevékenykedik 35 taggal, melyből 33 van jelen. A héjasfalvi gyermek-fúvószenekar karnagya, Szali Mózes elmondta: egy éve, hogy zenélnek a gyermekek. A Hargita megyei karnagyok legidősebbje, a hetvenéves Szász János 45 tagú fúvószenekarral jött Parajdról. Pálffy Tibor, az almási fúvószenekar karnagya elmondta, hogy a zenekar 1984-ben alakult újra. A barátosi 25 tagú fúvószenekar népdalfeldolgozásokat, indulókat és keringőket játszik - tájékoztatott Kelemen Szilárd karnagy. A gyergyóújfalusi zenekar 14 tagú, a kápolnásfalusi zenekar 26 tagú, az uzoni 20, a helyi fúvószenekar pedig 30 tagú. /László Miklós: Fúvószenekari Fesztivál Keresztúron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./

1999. október 12.

Az aradi ünnepségek lényegében elmaradtak. Lemondta részvételét a román miniszterelnök, erre fel a magyar hazautazott; lemondta részvételét a román igazságügyminiszter, erre fel a magyar igazságügyminiszter asszony hivatalos látogatása magánjellegűvé változott. Az emlékpark alapkövének letételét elnapolták, összegezett Szász János. A szélsőjobboldal, együtt az ellenzék fő erejével, elhatározta, hogy az ünnepséget megakadályozza. A kormányt politikai pergőtűzzel - az emlékparkot illető sürgősségi határozatáért - visszakozásra bírták. Az akciót gondosan előkészítette a hagyományos és elektronikus sajtó. - Az intolerancia a nacionalizmus dobbantója, része a nacionalizmusnak magának. A cikkíró iskolás korában a háború alatt Temesvárott ugyanazt tanulta 1848-49-ről, amit ma a román publicisztika állít. Időközben megvalósult a német-francia, a lengyel-német, a vallon-flamand, a spanyol-katalán megbékélés, az észak-írországi protestáns-katolikus konfliktuson kívül Európában már csak Romániában tapasztalható intoleranciából fakadó etnikai konfliktus./Szász János: A szobor sorsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

1999. december 18.

A marosvásárhelyi tudósító, Tófalvi Zoltán Fodor Imre polgármestert kérte mikrofonhoz, Tövissy Ildikó, a vallással és oktatással foglalkozó adások szerkesztője Szász János lelkészt, a hazai Caritas egyházi alapítvány igazgatóját mutatta be. Lincu Nagy Éva és Mosoni Enikő a tévéhíradó készítéséről szólt. - Xantus Gábor operatőr a mindenkori romániai magyar tévés gárdából a legtöbb szakmai elismerést vívta ki az utóbbi években. Csép Sándor, az adás egykori talán legtehetségesebb munkatársa, a kolozsvári stúdió egyik jelenkori vezetője, a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete elnökeként arról szólt, hogy létezik hosszú távú elképzelés a hazai magyar adások jövőjéről. Meltzer Éva feliratozó, fordító, egyben a történelmi sorozat szerkesztője bemutatta Csetri Elek történészt, a rovat egyik főmunkatársát. A tévéseket Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Elekes Botond, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának küldötte köszöntötte. /"Ez teljes mértékben a miénk!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./


lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 211-222




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998