udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 199 találat lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-199
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Székely Kriszta

2008. január 30.

A Magyar Polgári Párt bejegyzése a pluralizmus diadalát, az ugyanolyan értékű, legitimitású értékrendek közti választás lehetőségét kellene hogy jelentse az erdélyi magyarság számára is. Azonban nem alternatív értékrendek versenye, hanem két párt kíméletlen harca várható. Az MPP megjelenésével nem csak az RMDSZ „talált emberére”, hanem a sokfelé szóródott, az EMNT ernyője alatt úgy ahogy megférő RMDSZ-ellenzék is. Az „erdélyi ellenzéki kerekasztal” sincs többé. Az RMDSZ érzi a veszélyt, látja az önkormányzati választások tétjét, ezért olyan jelöltet kell állítania, akivel biztosra megy. /Székely Kriszta: Bejegyeztetett. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

2008. március 6.

Átrajzolhatja a politikai erőviszonyokat az új választási törvény, amely az egyéni választókerületek bevezetéséről rendelkezik. Az egyéni választókerületes rendszer bonyolult, kiszámíthatatlan. Az RMDSZ azt kifogásolta az elfogadott törvénnyel kapcsolatban, hogy a jogszabályban nincsenek rögzítve az egyéni választókerületek határai. Az RMDSZ-vezetők számára nem vitás, hogy a romániai magyarságnak meg kellene őriznie egységét, ha ugyanis több magyar szervezet indul a parlamenti választáson, és jó esetben az egyik esetleg bejut, akkor elvesznek a parlamenten kívül rekedt párt szavazatai. Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke szerint ez a törvény megegyezésre kényszeríti a szembenálló erdélyi magyar politikai feleket. /Székely Kriszta: Egyéni választókerületek – fokozódik-e az „együttműködési kényszer” az erdélyi magyar politikai alakulatok között? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

2008. március 31.

A jelenlegi körülmények között kevés a valószínűsége annak, hogy olyan politikai együttműködés alakuljon ki az MPP és az RMDSZ között, amely összhangot, stabilitást jelent az erdélyi magyarság számára. Csapdahelyzetben van mindkét párt. Az MPP önszerveződési folyamata lassú, tétova, legfontosabb politikai tőkéjét élné fel, ha alkut kötne az RMDSZ-szel. Marad a tisztességes koalíció forgatókönyve, ez azonban működésképtelen. Kolozs megyében 16 olyan település létezik, ahol fennáll a veszélye annak, hogy egyetlen magyar sem kerül be a helyi tanácsba –, amennyiben az RMDSZ–MPP koalíciónak a 8 százalékos bejutási küszöböt kellene meghaladnia a pártok számára megállapított 5 százalék helyett. /Székely Kriszta: Játszma. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

2008. május 30.

Tavaly Markó Béla azt hangoztatta Csíkszeredában, azért kampányolnak az EP-választások előtt pityókával a kezükben, hogy Brüsszelben legyen piaca a krumplinak. Most sok ezer tonna pityóka rohad a pincékben. Meggyengült Székelyföld megtartó ereje az elmúlt időszakban, állapította meg Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. Székelyudvarhely történetesen sikeres városnak számít, de ez nem enyhíti az összképet. Gazdasági szempontból Hargita megye az ország egyik kullogó megyéje. Az RMDSZ tartalmilag nem tud újat mondani, negatív kampányba kezdett, lejárató hadjáratot indított az MPP ellen. Negatív kampányújságot adtak ki, amelyhez nem adta senki a nevét, afféle „szamizdat” rágalomhadjárat az 1989 előtti időszakra emlékeztető titkosszolgálati módszerekkel. És ezt az RMDSZ csúcsvezetősége műveli. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke arról panaszkodott, hogy elfajult a kampány, példának felhozta, hogy két maszkos fiatalember Borboly Csaba az RMDSZ Hargita megyei tanácselnökjelöltjének arcképét megjelenítő szalmabábut égetett. Szász Jenő nem csak elhatárolódott, hanem ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett a rendőrségen. Bihar megyében az MPP nem indított megyei tanácselnök-jelöltet, és Nagyváradon sincs polgármester-jelöltjük. Ugyanez a helyzet Nagyszalontán, Margittán, Szatmárnémetiben is. Nagykárolyban az RMDSZ-es Kovács Jenőt a sajátjuknak érzik. Kolozs megyében az MPP az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltjét támogatja, Kolozsváron polgármester-jelöltet nem indított. Marosvásárhelyen sincs önálló polgármester-jelöltjük, hogy az RMDSZ jelöltjének az esélyét növeljék. Ezekért a nagyvonalú gesztusonkért azonban nem kaptak cserébe semmit, csak lejárató kampányt. Elvárták volna a minimális támogatást, azt például, hogy Maros megyében a megyei tanácselnöki tisztségbe meghagyják az MPP-s Tőkés Andrást, mint egyetlen magyar jelöltet. Szász Jenő azt üzeni a választóknak, hogy ne féljenek, csak így tudták megváltoztatni az egypártrendszert. Ez közép- és hosszútávon megteremtheti az új összefogást. /Székely Kriszta: Megkezdődött az erdélyi magyar rendszerváltás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

2008. június 2.

A kampány során a legnagyobb kérdést mindvégig az jelentette, hogy a „választás lehetősége”, a Magyar Polgári Párt megjelenése milyen mobilizáló hatással van a szavazókra. Sok kolozsvári magyar nem etnikai, érzelmi szempontokat figyelembe véve, hanem sokkal pragmatikusabb okokat mérlegelve ütötte a pecsétet a mindenkori győztesre. Ábránd, illúzió volt, hogy a Tőkés Lászlóra novemberben leadott szavazatok átszállnak az MPP-re. Az csak rontana az RMDSZ megítélésén, ha valamennyi kudarcát az MPP-re hárítaná. Egy vérszegény RMDSZ-es polgármesteri vagy megyei tanácselnöki kampány, egy kevésbé hiteles jelölt indítása, rossz kommunikációs stratégia csakis a szövetség mulasztása, ehhez semmi köze az MPP-nek. Az RMDSZ sok helyen már nem elég arra, hogy puszta jelenlétével megtartsa szavazóit. /Székely Kriszta: Szavaztunk. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

2008. augusztus 4.

Az RMDSZ tárgyalóasztalhoz ült az MPP-vel. Az RMDSZ úgy értékelhette: abból nyerni fog, ha nyitottnak mutatkozik a „politikai ellenféllel” való tárgyalásra. Az önkormányati választások eredményei alapján az MPP-nek valós esélye csak a sepsiszentgyörgyi választókerületben van. Ezeket figyelembe véve született meg az RMDSZ-javaslat. Szász Jenőék sajátos alkudozási taktikájukkal elérték, hogy a megegyezés „veszélye” egy pillanatig se kísértsen. Az önvizsgálat ideje érkezett el az MPP számára, írta a lap munkatársa. /Székely Kriszta: Önvizsgálat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

2008. szeptember 8.

László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök nyitotta meg szeptember 6-án a küldöttgyűlést, amelynek egyetlen napirendi pontja volt: az RMDSZ-es szenátor- és képviselőjelöltek rangsorolása. Az új mandátumra pályázó Eckstein-Kovács Péter szenátor elmondta: szinte minden tisztséget betöltött már, talán kapus és szövetségi elnök nem volt még az RMDSZ-ben. Szedilek Lenke idén is vállalta a szenátorjelöltséget. A képviselőjelöltek bemutatkozása Boros Jánossal kezdődött. Elmondta: az elmúlt 18 évben ő is számos funkciót töltött be az RMDSZ-ben, képviselő azonban még nem volt, nyolc éves alpolgármestersége alatt bőven volt alkalma tapasztalatot szerezni. Csoma Botond a szociális kérdésekre fektetné a hangsúlyt. A 27 éves jogász végzettségű Czika Tihamértól megkérdezték: tekintettel az egyházról, egyházi oktatásról vallott elmarasztaló véleményére (az erről szóló vitát a Szabadság is közölte), alkalmasnak tartja-e magát arra, hogy a többségében idős, konzervatív kolozsvári magyar szavazótábort meggyőzze, voksoljon rá, voksoljon az RMDSZ-re? Czika kijelentette: az említett vitát lezártnak tekinti. Soha nem állította, hogy az egyházi oktatás nem létjogosult, szerinte kompromisszumos megoldást kell találni az állami és egyházi oktatás között. Máté András Levente képviselő ismertette az elmúlt négy évben kifejtett parlamenti tevékenységét. Mátis Jenő volt képviselő, volt megyei tanácsos programjában kiemelt helyen szerepel a lét- és szociális biztonság megteremtésére, valamint az önálló állami magyar oktatásra vonatkozó javaslatok. Szenczi Bianka az önkormányzati kampányban kifejtett tevékenységét elevenítette fel. A dési Váncsa Pál jelezte: tisztában van azzal, hogy a Dés környékét felölelő választási körzetben nem nagy az esély a képviselői mandátum megszerzéséhez, ennek ellenére vállalja a kampányt. /Székely Kriszta: Kifürkészhetetlen következményei lehetnek az új választási rendszernek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

2008. szeptember 11.

Sikertelenül végződtek az RMDSZ–MPP tárgyalások a választási együttműködésről. Az MPP bejelentette: független jelölteket indít a parlamenti választásokon, ugyanakkor azt sem tartotta kizártnak, hogy helyenként az RMDSZ jelöltjeit támogassa. Az RMDSZ-t nem fenyegeti annak a veszélye, hogy kiszorul a parlamentből, ezért nem engedett egy jottányit sem az MPP-nek tett ajánlatából a tárgyalások alkalmával. /Székely Kriszta: Függetlenül. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

2008. november 4.

„Az etnikai szavazás idejétmúlt jelenség, amelyet meg kell haladni: az RMDSZ arra törekszik, hogy a sajátosan magyar célkitűzések, érdekek hatékony képviselete mellett megfelelő megoldásokat kínáljon az egész lakosság számára” – hangoztatta májusban, a helyhatósági választási kampányban Markó Béla. Zsombolyára szoktak hivatkozni, a tízezer lakosú kisvárosban, ahol a magyarság számaránya 15 százalék, immár harmadszorra választották újra az RMDSZ-színekben induló polgármestert. Az RMDSZ jelöltjei között nem egy olyan személyiség van, aki kellő tiszteletet ébreszthet mind a magyar, mind a román választók körében. A román pártok még az ígéretek szintjén sem vállalják fel a magyar-ügyeket. A zsombolyás példák bíztató jelnek számítanak, de naivság azt hinni, hogy az elmúlt négy év alatt olyan gyökeres mentalitásváltás ment végbe a román választók körében. /Székely Kriszta: Etnikai szavazás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

2008. december 11.

Végre ismét Stolojan! Az elmúlt 18 évben nem telt úgy el kormányalakítás, hogy az emberek ne mondták volna: bárcsak Stolojan! Ezt a nimbuszt 1991–1992 között vívta ki magának Theodor Stolojan, de nem elsősorban a gazdasági szakértők körében, akiknek mai napig megoszlik a véleménye a technokrata miniszterelnök által foganatosított pénzügyi intézkedésekről. A közvélemény független technokratánk tartja Stolojant, később pedig Mugur Isarescut. Valójában Stolojan Ion Iliescu elnöki kampányát vezette 1996-ban, majd egy kis világbanki kitérő után ment a liberálisokhoz. Sokan emlékeznek még a négy évvel ezelőtti jelenetre, amikor Traian Basescu könnyek közt jelentette be: kénytelen átvállalni az államfői tisztségért folytatott harcot bajtársától /”drága Stolo”/, akit valamilyen titokzatos betegség sújtott. Valójában zsarolásról – közmegegyezésről? – volt szó. Az akkori felmérésekből kitűnt, bármennyire is népszerű Stolojan, csak egy Basescu kaliberű politikusnak volt esélye a PSD-s elnökjelöltet, Adrian Nastasét lekörözni. Basescu nyert, a hirtelen meggyógyuló Stolojan pedig új feladatot kapott: hozzon létre új politikai alakulatot a demokratákhoz húzó liberálisokkal, amely majd beolvad a Demokrata Pártba. Stolojan ezt teljesítette. Román elemzők szerint kinevezését nem hogy igazságtételnek tekintenék, hanem nyíltan vallják: Basescu ismét feláldozza „bajtársát”, Stolojant, ez alkalommal a gazdasági válság diktálta népszerűtlen intézkedések oltárán. /Székely Kriszta: Stolojan II. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

2009. február 6.

Jövő hétre ígérte Tőkés László a végleges választ arra: elfogadja-e az RMDSZ együttműködési ajánlatát a májusi EP-választásokra vonatkozóan, vagy ismét külön úton indul Brüsszel irányába. Tőkés László egy pártok fölött álló listához adná nevét, ha sikerül a nemzeti összefogás és együttműködés útját megtalálni. Nyilatkozatában a püspök kifejtette: csupán befutó helyet ajánlottak neki, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozásáról, továbbá az egypárt-rendszer gyakorlatára épülő politikai érdekképviselet valós reformjáról és autonómia-törekvéseink közös képviseletéről az RMDSZ nem volt hajlandó egyezkedni. Az RMDSZ-nek tudomásul kellett vennie a Tőkés László által egyszemélyben elért közel 40 százalékot, amely megkerülhetetlenné tette a püspököt az idei EP-lista összeállításakor. A listavezető helyre vonatkozó javaslat ennek a ténynek a kényszerű beismerése. A helyhatósági, de még inkább a parlamenti választásokon való szereplés alkalmával az RMDSZ-nek nagymértékben sikerült megőriznie pozícióját. Ugyanekkor az MPP leszerepelt. Az RMDSZ fájó szívvel vett búcsút a kormányzástól, de most maximálisan kihasználhatja kényszerű helyzetét: úgy beszélhet autonómiáról és úgy szidhatja a kormányt Székelyföldön, hogy azt Bukarestben nem kérik tőle számon. Tőkés László számára fontos, hogy ezt a róla kialakított, a magányos hős képet fenntartsa, ezért egymaga száll versenybe a szavazatokért. Székely Kriszta, a lap munkatársa úgy látja, nem lesz közösködés. /Székely Kriszta: Közös lista. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

2009. május 22.

„Legyen négy!” – hirdeti az RMDSZ-EMNT közös európai parlamenti kampánya. Ha 2007-ben, versenyhelyzetben sikerült bejuttatni egy független és két RMDSZ-jelöltet, összefogva legalább négy mandátumot kellene szereznünk! –, hangzik el naponta többször is a biztatás a különböző fórumokon. – Az EP-választások természetéből fakadóan az uniós parlamenti képviselet megválasztása iránt az érdeklődés EU-szerte alacsony, különösen az újonnan csatlakozott államokban. /Székely Kriszta: Legyen négy! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

2009. június 5.

Minél fontosabb tényezővé kezd válni az EU, annál nehezebben lehet mobilizálni az uniós polgárokat, beleértve az újonnan felvett közép- és kelet-európaiakat a választásra. Romániában az EP-választásokra a lehető legalkalmatlanabb pillanatban kerül sor. A novemberi parlamenti választások után fél évvel a populista mellébeszéléssel előnyre szert tevő pártok további megszorításokra kényszerülnek. Az állami intézmények magyar vezetőinek leváltása elleni tiltakozás az RMDSZ oldalán valóban az összefogást, egységet erősíti, másfelől viszont szintén hozzájárulhat a román nacionalista szavazótábor aktivizálásához. – A legnagyobb bizonytalansági tényező a közöny. /Székely Kriszta: Összefogás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

2009. június 30.

EMKE-díjak Spectator-díj Székely Krisztának értékes újságírói munkájának és higgadt politikai elemzéseinek elismeréseként, Kacsó András-díj Mátéfi Csabának és Mátéfi Zitának az erdélyi magyar néptánckultúránk megőrzése és minőségi művelése érdekében előadói, oktatói, együttes-vezetői tevékenységükért, Bányai János-díj Zsigmond Győzőnek a romániai magyar egyetemi oktatás szervezéséért, magyar tudományosságunk külföldön való népszerűsítéséért és elismertetéséért, a romániai népi kultúránk kutatásában kifejtett tevékenységéért, Kún Kocsárd-díj Csirák Csabának közösségünket „kiművelt emberfőkké” tevő közművelő és helytörténészi tevékenységéért, Nagy István-díj Haáz Sándornak kiváló zenepedagógiai, karnagyi és művészetszervezői munkásságáért, Bánffy Miklós-díj a Csíki Játékszín társulatának tíz éves sikeres színházteremtő munkásságukért, Kovács György-díj Mátray Lászlónak a temesvári magyar színjátszás több évtizedes szolgálatáért, az erdélyi hagyományos közösségi színházi modell működtetésében vállalt szerepéért, Poór Lili-díj Kovács Évának a szatmári színjátszás hűséges szolgálatáért, változatos, hatásos színészetéért, beszédművelő munkásságáért, Szentgyörgyi István-díj Kubánda Olgának az amatőr színjátszásban és a Jádzó vezetőségében betöltött áldozatos tevékenységéért, Szolnay Sándor-díj Murádin Jenőnek az erdélyi magyar vizuális kultúra kiváló ismerőjének és ismertetőjének, több évtizedes művészettörténeti kutatómunkája és művészeti írói tevékenysége elismeréseként, Monoki István-díj Bende Katalinnak következetes és fáradhatatlan kultúrérték-mentésben, nemzedéknevelésben és művelődésszervezésben kifejtett munkájáért, Balázs Ferenc-díj a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátusnak a történelmi régiókban élő magyar közösségek versenyképességét elősegítő felnőttképzésben nyújtott támogatásáért, gr. Mikó Imre-díj Király Istvánnak az erdélyi magyar képzőművészetet pártoló tevékenységéért. /Művelődés (Kolozsvár), 2009. május-június/

2009. augusztus 4.

Traian Basescu nemrég hitet tett a helyi autonómia mellett. „Hiszek a helyi autonómiában, és azt ajánlom, hogy önök se féljenek ettől a kifejezéstől, amelytől mindannyian tartottunk évek óta”, hirdette. Ez a merész kaland magát Basescut is megijeszthette, mert hirtelen otthagyott csapot, papot, még a feleségét is, elsietett az esetleges kérdések elől. Pedig lett volna néhány. A tusványosi táborban még azt bizonygatta, hogy autonómiáról nincs is fogalma a népnek, ezt csak ezek a ravasz politikusok csepegtetik a fülébe. Basescu nem a magyar, vagy a román szavazatokért ment le Tusnádra, hanem a Nép szavazataiért, írta Székely Kriszta, a lap munkatársa. A szabadegyetem meghívottai közt volt Valentin Stan politikai elemző is. Előadásában felelevenített néhány epizódot az elnöki képmutatásból. Basescunak az európai fórumokon való egyik fellépéséről volt szó, amelynek alkalmával a fideszes Németh Zsolt, a magyar küldöttség tagja másfél millió erdélyi magyar nevében tette fel a kérdést: miért szabotálják a kisebbségi törvényt a román parlamentben? Basescu akkor azzal indokolta azt, hogy a törvénytervezetben megfogalmazott autonómia-forma, nevezetesen a kulturális autonómia, hallatlan és elfogadhatatlan, amire egész Európában nincs kézzel fogható példa. Kis idő múlva ugyanez a Basescu megjelenik az RMDSZ kongresszusán, ahol kulturális autonómiát ígér Erdély magyarságának. Hozzá lehet tenni, idén március 15-e előtt diplomáciai botrány kerekedett abból, hogy a magyar fél a Hargita megyei önkormányzathoz (autoguvernare) címezte a Sólyom László látogatási szándékáról tájékoztató levelet, nem pedig a megyei tanácshoz (consiliul judetean). Alig néhány hónapra rá Basescua helyi autonómia mellett kardoskodott. /Székely Kriszta: Basescu és az autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

2009. szeptember 25.

Basescu államfő referendumot indítványozott az elnökválasztások napjára olyan témában, ami népszerű a választók körében. Egyben figyelemelterelés a valós gazdasági problémákról, népszavazást javasolt az egykamarás parlament bevezetéséra a jelenlegi kétkamarás helyett. Basescu ismét a parlamentet célozta meg, ismét a törvényhozás ellen uszítja az embereket. Ujjal mutogat a parlamentre, amely véleménye szerint a korrupció melegágya. Romániában kétkamarás rendszer van, de ez gyakorlatilag az egykamarás rendszer megduplázása. /Székely Kriszta: Basescu újabb csele. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

2009. november 11.

Nehéz ma higgadt, érzelemmentes véleményt fűzni a Főtér-vitához, írta Székely Kriszta, a lap munkatársa. Az elmúlt 17 évben, a gyalázkodó Iorga-idézetnek a Mátyás szobor talapzatára kényszerítése óta a több alkalommal is hatalomra juttatott román nacionalisták rendszeresen feldúlták, csatatérré változtatták Kolozsvár főterét. Az RMDSZ-tanácsosoknak a tanácsteremben kellett volna ellenszegülniük, nem utólagos nyilatkozatokkal. /Székely Kriszta: Főtér. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

2009. november 16.

Kolozsvár főterére most szerelik a jégpályát. A fiatalok elsősorban Apostut bíráló tüntetései („Miénk a tér”) kétségtelenül jogosak. Kántor Lajos azonban a „Mindent elveszítettünk” sirámaival szemben a Szabadság-szerkesztő Székely Krisztának ad igazat, a tér négy oldalát uraló házak szerencsére még a Ceausescu-, majd a Funar-érát is átvészelték, a „lecsupaszított” középső részen a Szent Mihály-templom pedig az eddiginél monumentálisabban emelkedik ki. – Egyesek aláírásokat gyűjtenek a kolozsvári magyar színház (vezetése) ellen, miközben a Bukarestben megrendezett országos színházi fesztiválon látott Csehov-előadásukat, a Három nővért a fővárosiak az egekbe emelik. Kántor kiállt a modern színház mellett. /Kántor Lajos: Kolozsvári néző – 2009. november. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

2009. december 8.

Mircea Geoana, a szociáldemokraták /PSD/ jelöltje lett az államfő. Basescunak csak egy Mircea Geoana jutott ellenfélnek. A becenéven „bugyutaként” ismert Geoana a kampány finisében elkövetett néhány hibát, köztük volt a Vantu-sztori. Néhány nappal korábban elhatárolódott a hírhedt Sorin Ovidiu Vantu tőkespekulánstól, majd éjjel titokban találkozott vele, ami kiderült. Sem a liberális párt, sem az RMDSZ nem tudja testületileg Geoana mögé felsorakoztatni szavazóbázisát. Erdély soha nem kért a kommunista utódpártnak tekintett PSD-ből. /Székely Kriszta: Választottunk. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./


lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-199




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998