udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 42 találat lapozás: 1-30 | 31-42
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szabó Bálint

2007. március 15.

Bonchidára, Válaszútra, majd Zsobokra utazott március 14-én Sólyom László magyar köztársasági elnök, este pedig a kolozsvári Magyar Operában tartott március 15-i ünnepség díszvendége volt. Az elnököt és feleségét felállva és tapssal fogadták a jelenlévők. Az operagála előtt Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Sólyom László ünnepi beszédet mondtak. Az 1848–1849-es forradalomra és szabadságharcra emlékezve mindketten a nemzet egységére hívták fel a figyelmet. Sólyom László magyar állami kitüntetéseket adott át jeles erdélyi közéleti személyiségeknek. A köztársasági elnök Nagyváradon vesz részt a március 15-i ünnepségeken, majd innen utazik tovább Budapestre. A bonchidai Bánffy-kastélyban Szabó Bálint, a Transylvania Trust Alapítvány elnöke, üdvözölte az elnököt és feleségét. Szabó Bálint felhívta Sólyom László figyelmét: szükséges közös stratégiák kidolgozása a magyar tudományosságért, az épített örökség védelméért. Sólyom László elmondta: csak gratulálni tud a Transylvania Trust Alapítvány munkájához. Vallomása szerint bármikor szívesen visszajönne Bonchidára, megcsodálni az egykor „Erdély Versailleseként” számon tartott Bánffy-kastélyt. Válaszúton a szórványkollégiumot látogatta meg Sólyom László, majd megtekintette Kallós Zoltán néprajzkutató saját gyűjtésű néprajzi múzeumát is, ezután Zsobokra utazott, ahol a gyermekotthont látogatta meg. A kolozsvári Magyar Operában Markó Béla mondott beszédet leszögezte: 1848 szabadságharca után a nemzetállam eszméje legyőzte a nemzeteket, most pedig a nemzeteknek kell legyőzniük a nemzetállamot. Az Európai Unióban „végre együtt lesz, együtt lehet magyar a magyarral” – mondta. Markó az egységet hangsúlyozta: „Csak egymásnak ne ugorjunk!” Sólyom László beszédében hangsúlyozva: Magyarország nem fordított hátat a környező országokban élő magyar közösségeknek, hozzáfűzve, hogy az egyesülő Európában rohamosan nő a kisebbségvédelem joga. Elismerést nyert az is, hogy az anyaországnak joga van más államok kisebbségét képező nemzetrésze identitásának és kultúrájának támogatására, mondta az elnök. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebbségek kulturális autonómiája magától érthető minimum, a kisebbségi jogok pedig ott, ahol minden feltétel és igény megvan rá, a területi autonómia lehetőségét is magába foglalja. Hozzáfűzte: korábbi hivatalos látogatásán már tolmácsolta, hogy ez a magyar kormány álláspontja is. Sólyom László kijelentette: csak érzelmi alapú politizálással nem jutunk előre, az új viszonyoknak megfelelő, az anyaországot és a többi nemzetrész jövőjét egységben látó nemzetstratégia kialakítása nem halogatható tovább. Sólyom László végül köszönetet mondott felesége és munkatársai nevében azért a szeretetteljes fogadtatásért, amelyben az erdélyiek részesítették. Ezek után a magyar államfő átadta a magyar állami kitüntetéseket, majd operagálával zárult az est. /Farkas Imola, Köllő Katalin: Európában a magyar nemzet megint egységes lehet. Sólyom László bármikor szívesen visszatér Erdélybe. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./ Díjazottak: Auch Sándor, a marosvásárhelyi izraelita hitközség elnöke – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Boér Ferenc, a kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Cs. Erdős Tibor képzőművész – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Gálfalvi György író – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Horváth Andor író – Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje; Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere – Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje; Marius Tabacu, a Videopontes Stúdió vezetője – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Márkos Albert hegedűművész – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Öllerer Ágnes zenetanár – Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt; Szilágyi Júlia író – Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje. /Díjazottak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

2007. augusztus 2.

Az Utilitas Kft. és a Part of Art Alapítvány közösen fogja elkészíteni a kolozsvári Mátyás-szobor felújítási tervezetét. A Part of Art Alapítvány csapatát Kolozsi Tibor kolozsvári szobrászművész vezeti, Szabó Bálint, az Utilitas Kft. vezetője szerint Kolozsi lesz Fadrusz János világhírű szoborcsoportja felújításának irányítója is. „A szobrok és a kőburkolat rendbetétele már képzőművészeti feladat, ezért a Part of Art fog a konkrét restaurálásra tovább pályázni. Az Utilitas a tartószerkezettel és a talajmechanikával kapcsolatos problémákat vizsgálja ki, de mi ki fogunk szállni, amikor a képzőművészeti rész következik” – vázolta a helyzetet a szakértő. /Stanik Bence: Térszkennelés Mátyásért. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

2008. május 5.

A Mátyás király szoborcsoport állaga romlik, szükség van a restaurálására. Szabó Bálint, az Utilitas Kft. vezetője, a restaurálási tervek egyik kidolgozójaként elmondta, 2006-ban kellett volna nekifogni a kutatásnak-tervezésnek. A 2006-ban kitűzött első versenytárgyalásra senki sem jelentkezett, mert hibás volt a kiírás: „új szobor állításáról” szólt. A második versenytárgyalásnál pontosított a városháza: „nem új, hanem a régi” szobor restaurálásáról van szó. Azonban nem akarták finanszírozni a szükséges előtanulmányokat, kutatásokat, ezért elutasították az Utilitas ajánlatát. A harmadik versenytárgyalást 2007 júniusában – egyedüli jelentkezőként – az Utilitas nyert meg, a társult Kolozsi Tibor szobrászművésszel. 2007. augusztus 28-án aláírták a városházával a restauráláshoz szükséges kutatásra-tervezésre vonatkozó szerződést. A szobrot védő fakerítést többször össze-vissza törték, félretolták, ezért senkit sem büntettek meg, a kárt nem térítették meg. Két és fél hónap kellett ahhoz, hogy a miniszteri jóváhagyás megtörténjen. /Nagy-Hintós Diana: Nem fejeződik be idén a Mátyás király szoborcsoport restaurálása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

2008. június 23.

Rácz Levente, a Fehér megyei RMDSZ elnöke elmondta, hogy az RMDSZ-nek 31 tanácsosi helyet sikerült elérni a megyében, de a nagyenyedi alpolgármesteri tisztséget is megszerezték /Krecsák Albert 57 éves vegyészmérnök/. Az RMDSZ alpolgármesteri tisztséget nyert Torockón, Marosnagylakon, Felvincen és Búzásbocsárdon. A szervezet a szórványban egyre inkább elöregedő választói háttérrel rendelkezik. Nem sikerült helyet szerezni a megyei tanácsban. Fehér megyében sokan román pártok listáján indultak, például Magyarlapádon, Magyarbecében, Torockón, Nagyenyeden. Krecsák Albert alpolgármester első megbeszélését rögtön az Utilitas vezetőjével, Szabó Bálinttal folytatta, akivel az enyedi vár felújításának megvalósíthatósági tanulmányról tárgyaltak, erre a pénzt az RMDSZ megyei szervezete harcolta ki a kormánytól. /Bakó Botond: Foglalkoztatja a városkép az enyedi magyar alpolgármestert. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

2008. szeptember 9.

Az elmúlt napokban zajlott Déván az a régészeti konferencia, melyen bemutatták a dévai vár felújítását megelőző régészeti feltárás eredményeit. A rendezvényen részt vett Szabó Bálint, a kolozsvári műszaki egyetem építészeti professzora, aki a vár tartószerkezetét tanulmányozó, újratervező csoportnak a vezetője. Elmondta, hogy építészeti szempontból sok újdonságot hozott a feltárás, olyannyira, hogy teljesen át kell tervezni az eredeti felújítási koncepciót. Azt eddig is tudták, hogy e vár a kora középkorban épült, így a XIII. századi falak feltárása nem jelentett túl nagy meglepetést. Azonban a várról fennmaradt dokumentumokhoz képest rendkívül sok elem került felszínre. A kora középkori lakótornyot, sőt úgy tűnik a várbeli ciszternát is sikerült kiásni. A feltárást vezető brassói régésznő, dr. Daniela Marcu említést tett dák leletekről, de nagyon óvatosan fogalmazott. Nincs bizonyíték arra, hogy itt e helyen dákok illetve rómaiak éltek volna. A környékbeli hegyeken voltak dákok, de hogy a várhegyen lett volna állandó lakóhelyük, még korai lenne nyilatkozni. Egy-egy itt talált edényt, pénzérmét későbbi korok emberei is idehozhattak. /Gáspár-Barra Réka: Egészen újratervezik. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./

2009. május 25.

A népi építészeti örökségértékek multikulturalitása – ez volt a jeles külföldi és hazai szakemberek részvételével zajló, a Transsylvania Nostra Alapítvány által Torockón és Torockószentgyörgyön szervezett négynapos nemzetközi konferencia témája. A rendezvény a Tusnádfürdőn 1991-ben elindított műemlékvédelmi, illetve az épített örökség felújításának elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó nemzetközi konferenciasorozat 14. ülésszaka. Idén a szervezők a többnemzetiségű régiók népi építészetére helyezték a hangsúlyt. Szabó Bálint, a Transsylvania Nostra Alapítvány elnöke elmondta: a résztvevők három fő kérdéscsoportról értekeztek: a népi építészeti örökség megmaradásának társadalmi feltételei, a népi építészeti örökség értékei, illetve a többnemzetiségű régiók népi építészetei és ezek kölcsönhatásai. A konferencia és a szakbizottsági ülés záróakkordjaként elfogadták a többnemzetiségű környezetben található épített örökség védelméről szóló Torockói Dokumentumot. /K. O. : Nemzetközi műemlékvédelmi konferencia Torockón. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

2009. június 17.

Szászfenesen a gótikus stíluselemeiről híres, 14. századi középkori templom kerítésétől néhány méterre építkezés zajlik. A műemléknek nyilvánított szászfenesi katolikus templom tövében egy családi ház épül. A törvény szerint a műemlékvédelmi zónától számított száz méteren belül nem lehet kiadni építkezési engedélyt. Ennek ellenére a helyi hatóságok kibocsátották a szükséges iratokat. Az építkezést elkezdte egy kivitelező cég. Felháborodást váltott ki a helyi lakosság körében, amikor a templom szomszédságában lévő telek tulajdonosa a védőfaltól pár méterre építkezésbe fogott. Az egyház alternatív lehetőségként több telket felajánlott az illető hölgynek, de ő nem volt hajlandó a cserére. Szabó Bálint műemlékvédelmi szakember, a Kolozsvári Műszaki Egyetem tanára elmondta, hogy azoknak a műemlékeknek az esetében, ahol nincs kijelölve a műemlékvédelmi övezet, a törvény szerint 100 méteren belül tilos építkezési engedélyt kibocsátani. /Jakab Judit: /Szabálytalanul építkeznek a szászfenesi templom mellett. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

2009. július 23.

Július 22-én után Sorin Apostu polgármester és Horatiu Cercel, a nyertes Concefa Rt. vezérigazgatója aláírta a szerződést a Mátyás-szobor restaurálására vonatkozóan. A Mátyás-szobor restaurálási munkálatait tervező cég, az Utilitas Kft. igazgatója, Szabó Bálint nem írta alá az átadási-átvételi jegyzőkönyvet, hiányzó iratokra hivatkozva. László Attila alpolgármester „kekeckedésnek” nevezte az Utilitas hozzáállását. A eddig csak útépítéssel foglalkozó Concefa Rt. megfelelő szakemberekkel dolgozik majd, mondta Sorin Apostu. /Kiss Olivér: Aláírták a szerződést, kezdődik a szobor restaurálása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./

2009. augusztus 5.

A kolozsvári városházának nem lenne szabad megengednie, hogy olyan szakember tegye a kezét a Mátyás-szoborcsoportra, akinek nincs ez irányú minisztériumi minősítése, és soha nem restaurált bronzszobrot – jelentette Szabó Bálint építőmérnök, az Utilitas Kft. igazgatója, aki a Kolozsi Tibor szobrászművész vezette Part of Art Alapítvánnyal dolgozta ki a Fadrusz-alkotás restaurálási tervét. A városháza képviselői nem mutatták fel a kataszteri hivatal által hitelesített geodéziai, valamint a szoborcsoport geometriáját térben rögzítő háromdimenziós fotogrammetriai felmérést. Szabó Bálint szerint a szerződéskötés is törvénytelen volt, mivel a megállapodást csak akkor lehetett volna szentesíteni, ha a Concefa mellékeli az alvállalkozókkal kötött szerződéseket. Ezt azonban nem tette meg. Szabó Bálinték fenntartásait László Attila alpolgármester, a közbeszerzési eljárást lebonyolító bizottság elnöke szakmai kekeckedésnek nevezte. /Rostás Szabolcs: „Nagy baj történhet a Mátyás-szoborral” = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./

2009. szeptember 21.

Változatos programokkal várták a kolozsváriakat szeptember 19-én a Kulturális Örökség Napjai rendezvényein. A Szabók Bástyájában előadásokra került sor, majd díjazták a fényképkiállításon résztvevő iskolásokat. A Farkas utcai református templomban a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság szervezett kiállítást, ezt követően vezetett sétára került sor a Farkas utcai templomtól a Szent Mihály-templomig. Szabó Bálint, a Transsylvania Nostra Alapítvány elnöke, az esemény társszervezője kijelentette: a társadalomnak a kulturális örökség iránti érdeklődése egyre nagyobb fontossággal bír. /Nagy-Hintós Diana: Gazdag programok, gyér érdeklődés a Kulturális Örökség Napjain. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

2009. október 6.

A kolozsvári Mátyás-szoborcsoport restaurálásának társfinanszírozójaként a magyar állam havonta ellenőrzi a Fadrusz-alkotás felújítási munkálatát, amelyre magyarországi szakértőkkel közösen ütemtervet dolgoztak ki a tervező és kivitelező cég képviselői. A megbeszélésen részt vett többek között Mezős Tamás, a magyar Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, Szabó Bálint építőmérnök, a felújítás megvalósíthatósági tanulmányát kidolgozó Utilitas Kft. vezetője és Benedek Zakariás, a kivitelezést elnyert nagyszebeni Concefa Rt. műszaki igazgatója. /Rostás Szabolcs: Ütemterv a Mátyás-szobornak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

2009. december 23.

December 21-én ismét kooperációs értekezletet tartottak a Mátyás-szoborcsoport restaurálásával foglalkozó szakemberek. Sólyom László köztársasági elnök kifejezte abbéli szándékát is, hogy részt vegyen a helyreállított szobor hivatalos átadási ünnepségén. Szabó Bálint, az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesületének elnöke úgy véli: amióta Kolozsi Tibor, az ország egyetlen megfelelő tapasztalattal rendelkező bronzszakembere bekapcsolódott a restaurálási munkába, a dolgok rendben haladnak. /Kiss Olivér: Sólyom Lászlót is érdekli a Mátyás-szobor sorsa. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./


lapozás: 1-30 | 31-42




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998