udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 193 találat lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-193
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szabó Béla

2007. június 11.

Június 10-én Kézdivásárhelyen dr. Szabó Béla, csíkszeredai főkonzul jelenlétében kettős esemény helyszíne volt a Céhtörténeti Múzeum. Kozma Mária, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője a Műterem sorozat 16. könyveként a 2004-ben megjelent Kosztándi B. Katalin-művészalbumot ismertette, majd bejelentette: két hét múlva Vetró B. András szobrász albuma jelenik meg. Megnyílt Kosztándi B. Katalin tárlata. /Iochom István: Kosztándi B. Katalin tárlatmegnyitója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 11./

2007. június 16.

A könyvhétre megjelenő erdélyi könyvek között van az Azrael árnyékában /Mentor/ című Dsida Jenő kötet Kovács András Ferenc válogatásában. Új kiadásban jelent meg Szabó T. Attila először 1970-ben kiadott, Haja, haja, virágom című virágének-gyűjteménye, bővítve, CD-melléklettel, Gy. Szabó Béla illusztrációival (Kriterion). Páll Lajos A csodák házában (Pallas-Akadémia) című gyűjteményében a költő-festő nagy témái jelennek meg újra. Iancu Laura Karmaiból kihullajt című második kötete (Magyar Napló) ott folytatja, ahol az első abbahagyta, a csángó mélyvilágból kiszakadó költőnő vallomásaival. Három kisregényével van jelen Bánffy Miklós (Balassi Kiadó). Az eddig csak a Helikon folyóiratban folytatásokban megjelent öregkori krimi, a Milolu (1948-49) mellett olvasható a Reggeltől estig (1927) és a Bűvös éjszaka (1946). Hiányzol-e magadnak címmel jelent meg Lászlóffy Csaba két önvallomásos kisregénye (Napkút). A Nyírő-sorozat az emigrációban megjelent A zöld csillag című regénnyel folytatódik (Pallas-Akadémia). A fáradhatatlan Pomogáts Béla az erdélyi irodalommal foglalkozó, A szellem stratégiája című tanulmányaival is jelen van (Mentor). Láng Zsolt A kripta című drámakötete (Koinónia) válasz ad arra, hogy van-e új erdélyi magyar dráma. Demény Péter válogatásában jelent meg a Bálint Tibor emlékezete című kötet. A Nap Kiadó In memoriam című népszerű sorozatában jelent meg a tavaly elhunyt Sütő Andrásról egy gyűjtemény Görömbei András válogatásában, ugyanitt Dávid Gyula válogatásában a sorozat 60. köteteként adták ki a Reményik Sándor emlékezete című antológiát. Sas Péter válogatta és rendezte sajtó alá Kelemen Lajos Művelődéstörténeti tanulmányok című kötetét (Kriterion), végre ismét hozzáférhetővé válnak izgalmas írásai. Napvilágot látott Vámszer Géza Csík vármegye településtörténete című, évtizedek óta kiadásra váró munkája (Pallas Akadémia). A monográfiát Szőcs János egészítette ki újabb adatokkal. A Mentor Erdély emlékezte című sorozatának új darabja Pál-Antal Sándor Marosszék a XVIII. század elején című monográfiája. Az idő vaskalapja címmel jelent meg Kántor Lajos és Sükösd Mihály negyedszázadot átívelő levelezése (Kalligram). Megjelent Széles Klára régóta készülő Lászlóffy Aladár-monográfiája Mit látsz egy íróasztalon? címmel (Napkút). /Bogdán László: Könyvheti újdonságok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16./

2007. június 19.

Az 1956-os forradalom két háromszéki résztvevőjének ítélt oda emlékérmet Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke. A 68 éves sepsiszentgyörgyi Keresztély Ferenc és a 65 éves baróti Bede István tiszteletére szervezett ünnepségen, a Kovászna megyei önkormányzat tanácstermében június 18-án Szabó Béla, a Magyar Köztársaság csíkszeredai főkonzulja nyújtotta át az emlékérmeket. /Kovács Zsolt: Emlékérem az ‘56-os hősöknek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

2007. július 13.

A Keresztély Ferenc és Bede István tiszteletére szervezett ünnepséget június 18-án Sepsiszentgyörgyön Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzul nyitotta meg, aki az 1956-os forradalom két idős háromszéki résztvevőjének odaítélt emlékérmet adta át Sólyom Lászlók, magyar köztársasági elnök nevében. Keresztély Ferenc sepsiszentgyörgyi otthonában beszélt az újságírónak börtönbüntetéséről, amelyet szinte gyerekként róttak ki rá. Születésileg felsőrákosi, Brassóban lakott, ott tartóztatták le, alig töltötte be a 18. évét. 1957-ben néhány barátjával elment Fehéregyházára, s megkoszorúzták a Petőfi-emlékművet. Ezt nacionalista megnyilvánulásnak minősítették, azért ítélték el. Az Erdélyi Magyar Ifjúsági Szövetség, az EMISZ tagja volt. Az egész országból szedtek össze magyar fiatalokat. Letartóztatása után Marosvásárhelyre vitték. Egy méterszer egy méteres cellában tartották, még a vécére is fekete szemüveggel vitték ki. A tárgyaláson 77-en voltak. Keresztély Ferenc hat hónapot töltött a Szekuritátén, megverték a kihallgatások alatt. Összesen 1043 évet kaptak, összeszámolták. Őt 12 évre ítélték. Salciára vitték, Braila Nagyszigetére, gátat építeni. Juhaklokban laktak, körülbelül 35 ezer ember. Napi tíz órát dolgoztak, az élelem legtöbbször valami könnyű puliszkalé volt. Élve megúszta a vérhast is, és szerencséje volt, mert pár hónap után „kiszűrték”, s elvitték Nagyenyedre gyárba, dolgozni. Ott már a szakmájában dolgozhatott a szabadulásáig. Amnesztiával szabadult 1964-ben. /Willmann Walter: Tizenkét év koszorúzásért. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 13./

2007. szeptember 18.

Gyergyóalfaluban idén nemcsak a 410 éves oktatásra emlékezhettek az ünnepélyes tanévnyitón a Sövér Elek Középiskolában, melyen tiszteletét tette dr. Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzul és Petres Sándor, a megyei önkormányzat alelnöke is. Gáll János iskolaigazgató beszámolt arról, hogy új sportterem, információs és dokumentációs központ, új épületszárny épült, európai szintű feltételeket teremtve a 803 diák és 59 oktatója részére. Jakab Bálint Márta zenetanárnő kórusa és furulyaegyüttese, valamint a hangszeresek és szavalók által bemutatott ünnepi műsor után szeptember 17-én az iskola előtt leleplezték Bálint Károly szobrászművész Sövér Elek festőművészt ábrázoló mellszobrát. A Sövér Elek Alapítvány nevében Gál Mihály mondott köszönetet az alkotónak, a szoborállítás támogatóiknak. /Bajna György: Ünnep a Sövér Elek Középiskolában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./

2007. szeptember 25.

Megnyílt Czirjék Lajos marosvásárhelyi festőművész kiállítása Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában. A megnyitón a házigazda Ferenczy Miklós lelkész a kiállító mezőmadarasi gyökereire utalt, amelyek visszaköszönnek alkotásaiban. /Ö. I. B. : Mezőségi tájak Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

2007. október 5.

Egész napos falulátogatásra invitálta Csíkszentlélek elöljárósága dr. Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzult. Fitódtól lovas szekérrel várták a vendéget. Hosszúaszó faluról azt mondják, hogy „kihalt”, mert utolsó őstelepesi sarját, Csoboth Ferencet ez év augusztusában temették. A falu „kihalt”, de a házak élnek: hétvégi házként, nyári lakként. A vendégek megtekintették a ma már sűrű fenyőerdő borította Xántus-kastély romjait. Csíkmindszent a falu szülötte, Nagy István festőművész emlékének hű ápolója, tervezik az emlékház restaurálását. /Kozma Mária: Csíkszentlélek, ahol jó élni. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 5./

2007. október 13.

A 85 éves Jánosházy György költő, műfordító, kritikus, szerkesztő, színházi rendező sokrétű tevékenységét a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjével ismerte el Sólyom László köztársasági elnök. A kitüntetést Szabó Béla főkonzul adta át Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Csegzi Sándor alpolgármester üdvözölte a megjelenteket, majd Gálfalvi György értékelte Jánosházy György munkásságát. Huszonkét évig dolgoztak együtt a Látó folyóirat szerkesztőségben, emlékezett Gálfalvi György. Az irodalomban olykor névsorolvasásokat tartanak, Jánosházy György általában nem szerepelt ezekben. De nem is törekedett erre soha. Jánosházy nem csak költő. Kritikai véleménye fontos volt a színháziak, a szerkesztők és a folyóiratok számára egyaránt. Egyike volt azoknak a romániai magyar képzőművészeti kritikusoknak, akik valóban értettek hozzá. /Nagy Botond: Mert „a nem-listák is ugyanolyan fontosak…” Kitüntették Jánosházy Györgyöt. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./

2007. október 20.

Képek Kolozsvárról – így lehetne összefoglalni Bokor Ernő festőművésznek a Gy. Szabó Béla Galériában bemutatott tárlatát. Az őrzők, a megőrzők táborát gazdagítja Bokor Ernő. Kolozsvár egyébként mindig „kitermelte” kincseinek megörökítőit. A neves elődök, festői megjelenítőinek táborából ide kívánkozik Tóth István neve. /N. J. : Kolozsvárról nemcsak kolozsváriaknak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

2007. november 7.

November 6-án fogadta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének képviselőit, hogy meghallgassa a csángók anyanyelvi oktatásának kérdéseit. A találkozón a Moldvai Csángómagyarok Szövetségégének (MCSMSZ) vezetői: Solomon Adrián elnök és Hegyeli Attila, az oktatási program vezetője, valamint a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány képviseletében Várkonyi György, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület képviseletében pedig Hegedűs Dóra elnök vettek részt. Magyar részről Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának külügyi és Európa-ügyi, valamint kulturális és oktatási albizottságainak társelnökei, illetve dr. Szabó Béla csíkszeredai főkonzul voltak jelen. Szili Katalin elmondta, jelenleg a Csángóföldön élő gyermekek mindössze tíz százaléka részesülhet magyar nyelvű oktatásban, ezért kérni fogja Bogdan Olteanut, a román házelnököt, járjon közben a magyarul tanulni kívánó csángók anyanyelvi oktatásának kiszélesítésére. „A megbeszélés, mely kérésünkre jött létre, nagyon pozitív eredménnyel zárult, hiszen az elnök asszony biztosított minket a támogatásáról és megígérte, hogy 2008 tavaszán ellátogat Moldvába, ahol oktatási intézményeket is felkeres. Ígéretet tett arra is, hogy a csángóföldi támogatások ügyében levélben fordul a magyar kormányhoz. ” – nyilatkozta Solomon Adrián. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Szilinél a csángók képviselői. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./ Solomon Adrián, elmondta, hogy jelenleg 1400 gyermek tanulja a magyar nyelvet anyanyelvként. Ugyanakkor mintegy kilencezer gyermek beszél magyarul, otthon, családja körében is, ők azonban, többek között a pedagógushiány miatt, nem tudnak magyar nyelven tanulni. A magyar költségvetés idén a Petrás Incze János-pályázat keretében 56 millió forinttal támogatja a csángómagyarok identitásának és magyar nyelvének megőrzését szolgáló kulturális, oktatási és kutatási programokat, valamint az intézmények fenntartását. A pályázati forráson belül a moldvai csángómagyar gyermekek magyar nyelvű oktatására szakképzett pedagógusok irányításával 31 millió forintot szán a kormány, míg a fennmaradó 25 millió forintot a csángómagyarok kulturális programjainak támogatására, tudományos programokra, szociológiai kutatásokra és a pusztinai közösségi ház működtetésére ítélték oda. /Fellépés a moldvai csángók anyanyelvű oktatása érdekében. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./

2007. november 24.

Murádin Jenőnek szerencséje volt. Még kifogta azokat az időket, amikor a kolozsvári egyetemen művészettörténetet oktattak, s azokat a nagy tudású professzorokat, akik ezt a szakmát szívvel-lélekkel tanították. Azután az Igazsághoz, az akkori kolozsvári magyar nyelvű újsághoz került, ahol több mint három évtizeden keresztül (1967-1988) szerkesztőként kellett robotolnia. Murádin Jenőt az erdélyi képzőművészet múltja érdekelte, a szerkesztőségtől mindössze néhány lépésre állott az Egyetemi Könyvtár. A napilaptól elcsent órákon át dolgozott a könyvtárban, hogy Erdély képzőművészetének sajtóirodalmát összeszedje. Összegyűjtött sajtóbibliográfiai anyaga egymás után adta a jobbnál jobb témákat. Feltérképezhette az erdélyi magyar képzőművészetet. A könyvtári ismereteket sok-sok utánajárással, családi levéltárak felnyitásával igyekezett kiegészíteni. A hallatlanul nagy szorgalommal gyűjtött anyag több elegáns kötetté, ízléses monográfiává állt össze. Ezek a könyvek – A Barabás Miklós Céh, A Ferenczy művészcsalád Erdélyben, Klein József, Maticska Jenő, Nagy István, Gy. Szabó Béla – már a diktatúrában évente-kétévente megjelentek. /Tibori Szabó Zoltán: Murádin Jenő 70. születésnapjára. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

2007. december 17.

Kolozsváron a Gy. Szabó Béla Galéria Veresspál-emlékkiállításnak nyújt otthont. A december 15-i megnyitón Ferenczy Miklós lelkész után Németh Júlia műkritikus beszélt a festőművészről, aki harminchat éven keresztül tanított a képzőművészeti főiskolán, a Barabás Miklós Céhben pedig ügyvezető titkári teendőket látott el. /Ördög I. Béla: Újjászületett Veresspál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

2007. december 22.

Öt éve halt meg Veress Pál festőművész, most újra Veresspál kiállítás van Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában. Az emlékkiállítás a művész hagyatékát gondosan őrző özvegyének, Veress Zsuzsának, és a tárlat anyagát összeállító művésztársaknak, Lőrincz Lehelnek és Nagy Endrének köszönhető. A művész csöndben és szerényen alkotott szinte az utolsó pillanatig, 2002. október 11-én bekövetkezett haláláig. A festészetben és a grafikában egyaránt járatos volt és 36 éven keresztül, 1954-től nyugdíjba vonulásáig nemzedékek hosszú sorát oktatta a kolozsvári főiskolán. A figuratív festészet híve volt, de az absztrakt irányába is sikeresen nyitott. A Barabás Miklós Céh (BMC) 1994-es újjáalakulása után pedig a szervezet ügyvezető titkáraként tevékenykedett, ő volt a BMC élő lelkiismerete. /Németh Júlia: Veresspál-emlékkiállítás a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

2008. január 3.

Mivel megszűnt a vízumkibocsátás, Csíkszeredán, a magyar főkonzulátuson tavaly elsősorban a diplomáciai munkára összpontosítottak, tájékoztatott dr. Szabó Béla főkonzul. Az erdélyi magyarság régi álma vált valóra tavalyelőtt, amikor Csíkszeredában megnyitotta kapuit a főkonzulátus. Maradnak ügyintézési problémák, a magyar állampolgárok érdekvédelme rájuk tartozik. 2007-ben több idő maradt kapcsolatépítésre, a főkonzul majdnem harmincezer kilométert tett meg, részt véve a konzulátus hatáskörébe tartozó megyékben tartott különböző rendezvényeken. Számos gazdasági tájékoztató programot szerveztek. Jól együttműködnek a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Központtal, számos közös rendezvényük volt. – Eddig is szerettem Csíkszeredát, de most egyre szebb, egyre barátságosabb – jegyezte meg a főkonzul. /D. Balázs Ildikó, Csíki Hírlap: Egyre jobban megszerette Csíkszeredát a főkonzul. = Csíki Hírlap (Csíkszereda), jan. 3./

2008. január 18.

Akiknek nem állt módjukban megtekinteni Veresspál decemberi kiállítását Kolozsváron a Gy. Szabó Béla Galériában, most megtekinthetik a Horea úti református templom gyülekezeti otthonában, amely hovatovább állandó kiállítási teremmé válik. A január 13-án megnyílt kiállítás Szőllősi János, a hidelvei református templom lelkipásztorának rövid áhítatával kezdődött. A festőművész özvegye Veresspál élet- és művészpályáját ismertette, kitért a Ion Andreescu Képzőművészeti Intézetben 30 éven át tartó tanári munkásságára is. A résztvevők megtekintették a 32 olaj-, vízfestmény- és pasztellképet. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

2008. február 11.

Február 9-én nyílt meg a debreceni grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesületének kiállítása a kolozsvári Gy. Szabó Béla Galériában. A tárlat megnyitóján Székely Géza képzőművész, az egyesület kolozsvári tagja ismertette a debreceni egyesület múltját és jelenlegi tevékenységét. /Musca Szabolcs: Debreceni grafikus-művészek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

2008. március 6.

Az elkövetkező négy évben dr. Copotoiu Constantin egyetemi tanár marad a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora. Helyettesei sem változtak, az oktatási kérdésekkel foglalkozó prorektor továbbra is dr. Nagy Örs professzor, a tudományos kérdésekkel megbízott rektor-helyettes dr. Branzaniuc Klára egyetemi tanár lesz. A karok vezetősége már korábban eldőlt, az Általános Orvosi Kar dékánja dr. Dobrean Dan professzor, helyettesei dr. Szabó Béla egyetemi tanár és dr. Azamfirei Leonard előadótanár. A Fogászati Fakultás dékáni tisztségét az elkövetkező négy évben dr. Mircea Suciu előadótanár, a helyettesi funkciót dr. Kovács Dezső professzor tölti be. A Gyógyszerészeti Kart dr. Muntean Daniela-Lucia és dr. Sipos Emese egyetemi előadótanárok vezetik. /(bodolai): Meglepetések nélkül. Újraválasztották a MOGYE vezetőit. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 6./

2008. június 18.

A magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium Pro Cultura Hungarica kitüntetésben részesíti Kozma Mária írónőt, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztőjét. A kitüntetést dr. Szabó Béla, csíkszeredai magyar főkonzul fogja átadni. A Pro Cultura Hungarica díj a magyar kultúra értékeinek Magyarország határain túli megismertetésében és terjesztésében, valamint a magyar nemzet és más nemzetek művelődési kapcsolatainak gazdagításában elévülhetetlen érdemeket szerzett nem magyar állampolgárok részére adományozható. /Pro Cultura Hungarica díj Kozma Máriának. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 18./

2008. június 23.

Ritkán történt meg a Gyergyói-medencében, hogy 7-8 napon belül három vasmisét mutassanak be. Június 21-én Gyergyószárhegyen P. Ferencz Ervin templomigazgató szerzetes, június 27-én Gyergyóremetén Orbán László pápai prelátus, a nagyközség hűséges plébánosa, június 29-én a szülőfalujába, Gyergyócsomafalvára hazatért Szilágyi István kanonok mutatja be vasmisés szentmiseáldozatát. Gyergyószárhegyen köszöntötték P. Ferencz Ervint, aki 65 éve szolgálja hűséggel Istent, az egyházat, a hazát és a szülőföldet. A szentmise végén az ünnepeltet az oltárnál köszöntötte dr. Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzul és Gábor László helyi polgármester is. /Bajna György: Zengtek a harangok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./

2008. szeptember 16.

292 első éves hallgató kezdi meg tanulmányait Marosvásárhelyen a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Humán Tudományok Karán. Az egyetem a marosvásárhelyi felsőoktatási intézmények közül idén is elsőként nyitotta meg kapuit. A Sapientia nyolcadik tanévnyitóján dr. Szabó Béla, a csíkszeredai magyar konzulátus vezetője, illetve dr. Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum- Egyesület elnöke is részt vett. Dávid László, az egyetem rektora mondott beszédet. A diákok nevében Porkoláb Brigitta, a Hallgatói Önkormányzat elnöke szólt az "újoncokhoz," majd dr. Hollanda Dénes dékán arról beszélt, idén négy szak akkreditációjára kerül sor. A megnyitót követően a Sapientia és az Erdélyi Múzeum-Egyesület együttműködési szerződést írt alá. /Nagy Székely Ildikó: Ismét elsőként kezdett a marosvásárhelyi Sapientia. EMTE– EME- együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

2008. október 13.

Negyedik alkalommal jelentkezik önálló kiállítással a kolozsvári Gy. Szabó Béla Galériában a sepsiszentgyörgyi Gothárd Veronika. A festőművész az ősz szerelmese, bátran válogat az évszak szinte kimeríthetetlen színtárából. /Színkavalkád a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2008. október 17.

Véget ért az V. Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely, amely idén – Eltűnt értékek nyomában címmel – az ezredfordulót követő korszak társadalmi, kulturális, építészeti változásait kívánta feltérképezni, zárt falusi közösségekben. Hozzájárulni a falusi kultúrák eltűnésének megakadályozásához – ezzel a céllal kerekedett fel öt ország húsz fotósa, és látogatott el egy hétre Székelyföldre, Szászföldre és Bukovinába. „Ez talán az utolsó pillanat, amikor még fel lehet lelni a hagyományos paraszti életet. Bármilyen szomorú is, félek, hogy 15 év múlva már semmit sem találunk belőle. Kihal az a generáció, amelyik még kötődik a földhöz, a föld megműveléséhez, és eltűnik egy életforma – nekünk meg kell örökítenünk ezeket az utolsó perceket”, magyarázta a mesterműhely alapvető feladatát Szabó Béla, győri fotóművész. A fotósok Székelyföldön Háromkút, a Varság mindennapjait, a Gyergyói-medence életét, Szászföldön Erked értékeit kapták lencsevégre. /Barabás Cs. Márti: Kultúrák mentőöve. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

2008. október 25.

A sepsiszentgyörgyi Gothárd Veronika 2003 óta immár negyedik alkalommal mutatja be alkotásait Kolozsváron a Gy. Szabó Béla Galériában. Legújabb képkínálata elsősorban egy csodálatos székelyföldi aranyőszről árulkodik. A festő különösképpen kedveli az őszt. /Németh Júlia: Őszi fények és színek a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2008. október 30.

Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzul a vele készült interjúban elmondta, önmagában is fontos üzenete van annak, hogy Sólyom László köztársasági elnök gyakorlatilag teljes egészében bejárta Székelyföldet, hogy ezzel is kifejezze a magyarság egységét, kulturális közösségét. Az elmúlt években többször is magyar nemzeti ünnepek alkalmával látogatott a Felvidékre, Kárpátaljára, Erdélybe. A mostani körút mély tapasztalatgyűjtés volt arról, hogy milyen a Székelyföld, milyen problémákkal, milyen irányban kell az anyanemzetnek gondolkodnia. Átfogóbb, nemzetstratégiát kell a magyarországi anyanemzetnek kitalálnia, természetesen a Kárpát-medencei magyarsággal együtt gondolkodva. Sólyom László látni kívánta az iskolai lehetőségeket, ezért általános iskolákban, középiskolákban jártak, de a Sapientia Egyetemre is ellátogattak. Sólyom kiemelten s fontosnak tartja az egyetem tevékenységét, hangsúlyozta, hogy meg kell őrizni a minőségi szintet. Csíkszeredában emlékezett az 1956-os forradalomra, hogy a magyar államfő lerója tiszteletét az 1956-os forradalom erdélyi, romániai áldozatai előtt. Romániában máig sem történt meg a rehabilitálásuk. /Fall Sándor: Az összetartozás üzenete. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

2008. november 27.

Megnyílt Takács Gábor grafika-kiállítása Kolozsváron, a Művészeti Múzeumban. A képeket pár évtizedes alkotómunka eredményéből válogatták össze. Takács számos kulturális-közéleti személyiség (Kós Károly, Márton Áron, Kányádi Sándor, Sütő András) portréját is elkészítette, emellett munkásságának jelentős részét képezik Nichita Stanescu, Szilágyi Domokos és más irodalmárok műveihez készített illusztrációk. Takács Gábor nem diplomás képzőművész, de olyan nagynevű alkotóktól tanult, mint Barcsay Jenő és Szabó Béla festőművészek. Takács Gábor képzőművészeti tevékenysége mellett szakirodalommal és kiállítás-szervezéssel is foglalkozik. /Potozky László: Egy életmű grafikákban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

2009. február 23.

Kolozsváron február 21-én a főtéri Gy. Szabó Béla Galériában megnyílt Burka István iparművész, szobrász, grafikus kiállítása. Burka István a Kolozsváron a Képzőművészeti Egyetem üveg-kerámia szakán végzett, és mielőtt áttelepült volna az anyaországba, Egerbe, néhány évig a kolozsvári bábszínházban bábkészítőként tevékenykedett. /(-eth): Vasban megbúvó harmóniák. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

2009. április 25.

Jeles személyiség tisztelte meg Nagyenyeden az Áprily-estek áprilisi rendezvényét: dr. Szász István Tas orvos-író, közéleti ember személyében. Kolozsvárt született, és fiatal korát töltötte Erdélyben. Magyarországra áttelepüléssel nem vesztette el erdélyi szívét. Eddig tizenhárom kötete jelent meg, utoljára a Beszédes hallgatás avagy három Hitel és ami utána következett című könyvét a kolozsvári Kriterion Könyvkiadó jelentette meg 2007-ben. Az író életútját Józsa Miklós nyugalmazott tanár ismertette. Szász István Tas segítette – főleg 1990 – után az erdélyi áttelepülők beilleszkedését. Kb. 200 erdélyi családot sikerült megnyugtatóan elhelyeznie. Szász István Tas könyvében, „a Hitel Képcsarnokában” sok arc sorakozik: Makkai László, Venczel József (akik az első Hitel megindítását és szerkesztését végezték), Tamási Áron, Kiss Jenő, Vita Sándor, Dsida Jenő, Entz Géza, Gy. Szabó Béla, Kelemen Lajos, Mikó Imre, Nagy Géza, Szabédi László, Wass Albert, Vita Zsigmond, Szabó T. Attila és többen mások. /Bakó Botond: „Elérkezett az idő az ébredésre” – Áprily-esten a „hűtlen hűséges” Szász István Tas. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

2009. április 28.

Színterek címmel Kolozsváron az Apáczai-líceum képzőművészeti tagozatának tárlata nyílt meg a Gy. Szabó Béla Galériában. Az immár hagyományos évi festménykiállítás, Vörös Alpár iskolaigazgató szerint, csak egy bemutatkozó állomás a diákok idei munkájának gazdag terméséből. A fiatal művészjelöltek, a Kolozsvár Társaság égisze alatt, Kincses Kolozsvárunk témával terveznek közönség elé lépni. /Ö. I. B. : Fejlődő Színterek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./

2009. május 12.

Az utóbbi 90 év kolozsvári filozófiaoktatásával kapcsolatban tartott kerekasztal-beszélgetés után a legfontosabb román és magyar nyelvű filozófiai munkákból nyílt kiállítás május 11-én Kolozsváron, az Egyetemiek Házában. A BBTE Történelem és Filozófia Kara által a kolozsvári román egyetem fennállásának 90. évfordulója alkalmából szervezett filozófusnapon rendezett beszélgetés 12 résztvevője, doktoranduszok és professzorok, saját kutatási eredményeikről számoltak be, illetve az elmúlt 90 év filozófiaoktatásáról értekeztek. Egyed Péter filozófus a kolozsvári román egyetem létrehozását megelőző időszakról, a Ferenc József Tudományegyetemről beszélt, kitért Böhm Károlynak, az egyetem Filozófia tanszékén akkoriban tanító értékelvű filozófus-professzornak a munkásságára is. – Böhm értékelvűsége és etikai eszmeisége mind a mai napig kisugárzik, Lucian Blaga és Dumitru D. Rosca mellett méltán nevezik a filozófia doyenjének a románok is – fejtette ki Egyed Péter. Vasile Musca professzor kifejtette, hogy a megalakulását követő években, színvonalát tekintve a kolozsvári román egyetem méltán léphetett a több száz éves európai egyetemek sorába. A kiállított könyvek között több magyar nyelvű is volt, például Demeter M. Attila Republikanizmus, nacionalizmus, nemzeti kisebbségek, Veress Károly Egy létparadoxon léte és visszája, Egyed Péter Az ész hieroglifái, Angi István Zene és esztétika, Király V. István Halandóan lakozik szabadságában az ember és Ungvári Zrínyi Imre Alkalmazott etikai alapfogalmak című kötete, vagy Vincze Mária Európa gazdaságtana, illetve Szabó Béla Menedzsment a szociális szférában című munkája. /Filozófusnap Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

2009. május 19.

Tíz év elteltével jelentkezett ismét alkotásaival Kolozsváron a Gy. Szabó Béla Galériában a marosvásárhelyi Fekete Zsolt festőművész. A művész a kiállítást az 500 évvel ezelőtt született Kálvin János emlékének szentelte. /(németh): Tavaszi zsongás a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19/


lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-193




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998