udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 193 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 181-193
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szabó Béla

2002. október 28.

Okt. 26-án Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában megnyílt Lőrincz Lehel szobrászművész kiállítása. A köztéri szobrai - Apafi Mihály (Nagyenyed), Báthory István (Szilágysomlyó), Ady Endre (Szilágylompért), az I-II. világháború hőseinek emlékműve (Szilágybagos) - révén is ismert művész legújabb, egyéni tárlata sok érdeklődőt vonzott. /(h): Szobrok és pasztellek a Gy. Szabó Béla Galériában. Megnyílt Lőrincz Lehel tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

2002. november 2.

Lőrincz Lehel Kolozsváron, a Ion Andreescu Főiskola Szobrászati Szakán végzett 1959-ben. Reklámgrafikusként ment nyugdíjba 1996-ban. 1960-tól rendszeresen szerepelt országos, megyei és egyéb csoportos tárlatokon, de egyéni kiállításainak jegyzéke is gazdag. Legutóbb egyéni tárlata nyílt Kolozsváron, szobrokat és pasztelleket mutatott be. Számtalan köztéri szobra - Apafi Mihályé Nagyenyeden, Báthory Istváné Szilágysomlyón, Ady Endréé Szilágylompérten - ismert. A mostani kiállításán az egyik nagyméretű faszobor, a jelképes Mea culpa, mea maxima culpa című, a bűnbánó Marxot megtestesítő alkotás. A tematikai gazdagság, az értékmentő-értékteremtő törekvések a művész pasztelljeire is jellemzőek. /Németh Júlia: Értékmentés-értékteremtés síkban és térben. Lőrincz Lehel kiállítása a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

2002. december 9.

Zoltán Katy 1980-ban mutatkozott be először festményeivel. A mostani jelentkezése Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában sorrendben a 15. Utoljára a Korunk Galériában találkoztunk munkáival. /S. Muzsnay Magda: Zoltán Katy képi világa. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

2002. december 16.

Megnyílt Soó Zöld Margit kiállítása Kolozsváron, a Főtéren, a Gy. Szabó Béla Galériában. Soó Zöld Margit a pasztell, műfajának egyik legjelentősebb erdélyi művelője, a Nagy István-i hagyományokat követi. /Soó Zöld Margit pasztelljei a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

2003. március 12.

Ippről sok szó esik, főként a román sajtóban, a sajnálatos 1940-es incidens miatt, amikor valaki(k) esztelenül szembe akart(ak) szegülni a bevonuló magyar hadsereggel. Ipp ad otthont a képzőművészeti alkotótábornak, amelyre elsősorban fiatal, pályájuk elején álló művészeket, jelölteket és szilágysági művészeket toboroznak, munkáikkal elviszik majd az IPPART üzenetét. Hét éve léptek először a közönség színe elé az azóta is minden esztendőben táborzáráskor, a Szent István napján megnyitott kiállításon bemutatják az ippi táborban készült alkotásokat. Most volt a hagyományos kolozsvári bemutatkozásuk a Gy. Szabó Béla Galériában. /Szabó Zsolt: A VI. IPPART. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

2003. április 5.

Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában mutatkozott be két tordai művész, a grafikus Deleanu Márta és az üvegtervező iparművész Nagy Annamária. Deleanu Márta a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Főiskolán végzett 1974-ben, kiállítása volt már Pozsonyban, Prágában, Rómában és Franciaországban is. Tipikusan urbánus művész. A grafika és a festészet határán mozgó akvarelljei és pasztelljei sejtelmesen könnyedek. A Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola üveg szakán 1982-ben végzett Nagy Annamária külön világ. Munkássága az iparművészet határait jóval túllépte. Leginkább üvegszobrásznak lehetne nevezni.Nagy Annamária kifogyhatatlan az ötletekből. A művész a legrangosabb nemzetközi megmérettetéseken is sikerrel szerepelt Magyarországon, Japánban, Dániában, Németországban és az Amerikai Egyesült Államokban. /Németh Júlia: Akvarellek és üvegplasztikák a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

2003. április 29.

Gothárd Veronika sepsiszentgyörgyi festő olajképeiből nyílt kiállítás ápr. 26-án Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában. A tárlatlátogatókat immár hagyományosan a házigazda, Ferenczi Miklós lelkész köszöntötte. /(-h): Sepsiszentgyörgyi művész festményei a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

2003. május 14.

A Szabédi-napok záróakkordjaként került sor a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban arra a kerekasztal megbeszélésre, amelyen az erdélyi közgyűjtemények sorsáról tárgyaltak a résztvevők. Pozsony Ferenc egyetemi tanár, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke előadásában az állami és a magántulajdonban lévő közgyűjtemények fenntartásának és működtetésének legfontosabb kérdéseit taglalta. A Belső-Erdélyben és Partiumban lévő állami közgyűjteményeknél rendkívül kevés a magyar szakember. Székelyföldön sem jobb a helyzet. Ott kevés a minősített szakember. Közismert a torockói példa. A néprajzi múzeum megüresedett igazgatói állására kiírt versenyvizsgát - a helyi önkormányzat döntése alapján - nem a fiatal angol-magyar-néprajz szakos tanár, hanem az intézmény takarítónője nyerte meg. Az idők során felbecsülhetetlen értékek vesznek el. Tönkremennek az értékes régi bútorok, szőttesek, úri hímzések, műalkotások. Pozsony szerint a magángyűjtemények sorsa sem rendezett. Mind az egyesületi, mind a magánszemélyek tulajdonában lévő gyűjtemények javarésze nincs szakszerűen feldolgozva, nem megfelelő a tárgyak tárolása, restaurálása. A kolozsvári Szabédi-ház vezetője, Ábrahám Iza az 1996 óta EMKE-tulajdonban lévő gyűjtemény hosszú távú fejlesztési tervét ismertette. Lukács Mária, a gyergyószentmiklósi múzeum igazgatója a helyi hivatalos szervek nemtörődömségéről beszélt, amelynek következtében például a város legrégebbi, párszáz éves faházát egyszerűen felaprították, és elhasználták tűzifának. Pozitív példák is elhangzottak. Székelyhídon például az önkormányzat és az Illyés Közalapítvány támogatásával sikeresen működik Wilhelm Sándor halász-vadász múzeuma, Tötszegi Tekla pedig a mérai tájház eredményes és sokrétű tevékenységét ismertette. /Németh Júlia: Csomagolom csöndesen a ládám... Közösen a közgyűjteményekről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Jakobovits Miklós festőművész előadásában kifejtette, hogy a Barabás Miklós Céh vezetését inkább mint muzeológus, mint az erdélyi magyar műkincsek ismerője vállalta el. Levelekkel s a cikkek egész sorával hívta fel a különböző felekezetek püspökeinek figyelmét, hogy a felekezetükhöz tartozó művészek életművére éberebben vigyázzanak, valamint az RMDSZ vezetőket, hogy ez a tevékenység az EMKE egyik legnyomatékosabb aktivitása lenne. Sehonnan nem jött válasz, s az elmúlt 13 év alatt a nagybányai, a kolozsvári művészeti remekművek nagyrésze külföldre került, élelmes műkereskedők, gyűjtők és történészek révén. Nagy Albert, Fülöp Antal Andor, Gy. Szabó Béla, Nagy Imre egységes múzeumát már nehéz lenne megszervezni a szétszóródás miatt. Pozitív példákat is felhozott: Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője és Szabó Árpád unitárius püspök sokat tett a Nagy Albert hagyatékért, Czirják Árpád kanonok a Szervátiusz, a Ferenczi házaspár és Gy. Szabó Béla életművéért. Létre kell hozni Kolozsváron azokat az emlékházakat, múzeumokat, ahol Mohy Sándor, Szolnay Sándor, Benczédi Sándor, Nagy Imre, Kós András, Nagy Albert alkotott. /Jakobovits Miklós: Gondolatok a képzőművészeti emlékszobákról emlékházakról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

2003. június 17.

Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) politikai államtitkára a magyar-román kormányközi vegyes bizottság sepsiszentgyörgyi ülését követően Zilahon az RMDSZ polgármestereivel, alpolgármestereivel, helyi és megyei tanácsosaival találkozott. A magyar politikust erdélyi útjára elkísérte dr. Szabó Béla, a HTMH elnök-helyettese. A kisebbségi ügyekért felelős politikus elmondta, egy bő hetes erdélyi tartózkodása során gyarapodtak tapasztalatai: részt vett a csíksomlyói búcsún is, tárgyalt Cristian Diaconescu külügyi államtitkárral. Szabó Vilmos szerint a nehezen indult államközi együttműködés kezdett magára találni, a mostani tárgyalások jobban sikerültek, a jegyzőkönyvbe vett konkrét ajánlások erősítik az RMDSZ pozícióját. Az ajánlások az anyanyelvű oktatásra, az egyházi ingatlanok - köztük a gyulafehérvári könyvtár - visszaszolgáltatására vonatkoznak többek között. Fenntartásokkal ugyan, de lehetségesnek látja a csíkszeredai magyar konzulátus létesítését. Mint elmondotta, a vegyes bizottsági ülésen részt vett magyar küldöttségben jelen volt a magyarországi román önkormányzat képviselete, a romániaiban pedig az RMDSZ képviselői. Az államtitkár hangsúlyozta: a magyar kormány felelősséget vállalt a határon túli kisebbségért, viszont nem érzelmi politizálással, hanem realista elkötelezettséggel viszonyul hozzájuk azzal a szándékkal, hogy meg tudjanak maradni szülőföldjükön. Erdélyben döntött a magyarság, hogy békésen, parlamentáris eszközökkel küzd jogaiért, az anyaország ezt támogatja. Az a cél, hogy joga legyen az anyanyelvű oktatáshoz, kultúrához; az anyaországiak és a határon kívüli magyarok összekapcsolódása pedig nem jelenti a határok változtatásának gondolatát, gyakorlatát. Közös nemzeti érdek viszont az, hogy a határon kívüliek is tagjai legyenek az Európai Uniónak - hisz ez jelenti az összekapcsolódást - , sajnos annak üteme nem olyan, amilyent szeretnénk. A kedvezménytörvény módosításáról beszélve tájékoztatott: lehet, még az ülésszak vége előtt vagy az ősszel szavaznak arról az Országgyűlésben, mert a legnagyobb ellenzéki párt nem járult hozzá a házszabálytól való eltéréshez. /Fejér László: Szabó Vilmos államtitkár Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

2003. június 28.

Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában megnyílt Tompos Opra Ágota kiállítása. Tompos Opra Ágota az utóbbi évtizedben a figuratívtól a dekoratív absztrakt felé tett határozott lépéseket. Ebben a szellemben fogantak 2001-es kolozsvári kiállításán bemutatott képei is. Tompos Opra Ágota élénk és derűs színvilágánál a meghatározó hangulati elem a felszabadult derű. /Németh Júlia: Tompos Opra Ágota kiállítása a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

2003. szeptember 22.

Szept. 20-án Kolozsváron a Gy. Szabó Béla Galériában megnyílt Horváth Szőke Gyöngyvér grafika- és pasztellkiállítása, aki korábban a lap grafikusa volt. /Ö. I. B.: Beérett képzőművészeti kísérletezés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

2003. november 10.

Nov. 9-én, vasárnap Kolozsváron, az újalsóvárosi református egyházközség gyülekezete Pata utcai imaházában átadták a nagyközönségnek a Fehér Galériát, amely ezentúl különféle képzőművészeti kiállításokkal szolgálja majd a Györgyfalvi negyed magyarságát, felekezetre való tekintet nélkül. A Fehér templom néven ismert imaház melletti termet Fehér Galériának nevezték el. A galéria megnyitásaképpen Gy. Szabó Béla huszonkét fametszetét tekinthetik meg az érdeklődők. /Sándor Boglárka Ágnes: Új galériával gazdagodott a város. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

2003. november 18.

Kolozsváron, a Ferenczi-házaspár irányította főtéri Gy. Szabó Béla Galériában Dudás Gyula festőművész először jelentkezett egyéni kiállítással. Dudás Gyula több mint negyven éve él Nagybányán. Tudatosan vállalta a festőiskola hagyományainak ápolását, továbbéltetését. /(n): Festői üzenet Nagybányáról. Megnyílt Dudás Gyula kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

2003. december 9.

Csak második nekifutásra sikerült új vezetőséget választania a Maros Megyei Orvosi Kollégiumnak. A 11 magyar jelölt közül egyetlenegynek, Szabó Bélának sikerült bekerülnie a huszonegy tagú vezető testületbe. A részvevők szinte kizárólag etnikai hovatartozásuk szerint voksoltak, ezt bizonyítja, hogy egy olyan személy is bekerülhetett a vezető testületbe, aki ellen okirat-hamisítás miatt büntetőjogi eljárás van folyamatban. A folyamatosan tartó kitelepedési hullám következményeként a Maros Megyei Orvosi Kollégium tagságának jelenleg mindössze 25-30 százalékát teszik ki a magyar nemzetiségűek. Az orvoskamara most leköszönő tizenkilenc tagú vezető testületében öten voltak magyarok, a frissen megválasztott vezetőségben viszont már nem tükröződnek az etnikai arányok. Talán újra időszerűvé válhat a 90-es évek elején Dienes Sándor professzor által elindított, a magyar orvostársadalom tagjait tömörítő kamara létrehozásának gondolata. /Sz. L.: Kiszavazták a magyar orvosokat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 9./

2003. december 16.

Starmüller Katalin grafikai kiállítása nyílt meg dec. 13-án Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában. Gábor Dénes megnyitóbeszédében elmondta: a képzőművésznő szuverén alkotó, nem követi semmilyen áramlat sémáit. /F. I.: Világok és virágok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

2004. február 12.

Századik alkalommal tartott kiállítást a kolozsvári Gy. Szabó Béla Galéria. A 36 művész alkotását bemutató tárlatot a Gy. Szabó Béla Galéria megálmodója és megvalósítója, Ferenczy Miklós lelkész nyitotta meg. Beszédében nemcsak az 1990-ben alakult galéria történetét ismertette, hanem az itt kiállított munkák alkotóiról is szólt. /N. J.: Ünnepelt a galéria, ünnepelt a közönség. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

2004. február 23.

Gy. Szabó Béla pasztelljeiből nyílt kiállítás február 22-én Kolozsváron, az Újalsóvárosi Református Egyházközség Pata utcai Fehér Galériájában. A tárlat anyagát elsősorban az 1930-as években készült munkák képezik, amelyeket a világ több országa (Brazília, Mexikó, Kína, Német-ország, Olaszország stb.) ihletett. Gy. Szabó Béla a múlt századelején született Gyulafehérváron, innen nevében a Gy betű. /Farkas Imola: Barangolások. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

2004. március 15.

Márc. 13-án Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában megnyílt Bokor Ernő miniatúráinak kiállítása. A művész képei Kolozsvár, illetve Kalotaszeg forradalom előtti és utáni műemlékeit ábrázolják, ezzel is tisztelegve az 1848 emléke előtt. /S. B. Á.: Ünnep előtti miniatúra-kiállítás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

2004. április 5.

Tizenöt képzőművész, festők, grafikusok, szobrászok és iparművészek, a Dudás Gyula vezette Nagybányai Magyar Képzőművészek Társaságának tagjai nyújtottak ízelítőt a város képzőművészeti életéből a Gy. Szabó Béla Galériában ápr. 3-án megnyílt kiállításukkal. Az alig másfél éve alakult társaság már gazdag művészi múlttal rendelkezik. Otthonukban, a nagybányai Teleki Magyar Házban rendszeresen rendeznek kiállításokat. Először Szentendrén mutatták be alkotásaikat. Németh Júlia méltatta a bemutatott alkotásokat. Végezetül Dudás Gyula festőművész mutatta be a 2002-ben alakult Nagybányai Magyar Képzőművészek Társaságának tevékenységét. /(-h): Nagybányai képzőművészek a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

2004. április 26.

Dr. Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul jelenlétében nyílt meg ápr. 24-én Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában Petkes József nyíregyházi képzőművész kiállítása. A festőművész Szatmárnémetiből települt át Magyarországra. /Ünnepi kiállítás a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

2004. május 10.

Kolozsváron az Apáczai Csere János Elméleti Líceum képzőművészeti tagozata diákjainak mintegy félszáz alkotásából – grafikák, kerámiatárgyak – nyílt kiállítás máj. 8-án a Főtéren, a Ferenczy Annamária irányította Gy. Szabó Béla Galériában. Wolf Rudolf a líceum igazgatója ismertette a három éve létesült képzőművészeti tagozat történetét. Székely Géza grafikusművész, a képzőművészeti tagozat megálmodója és megvalósítója a szoros összefogást hangsúlyozta, amelyet a szülői és a tanári közösség részéről tapasztalt. /(-h): Mítoszvilág a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

2004. június 22.

Jún. 20-án, vasárnap befejeződött Budakalászon a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek háromnapos fóruma. Az idei találkozón 86 civil szervezet képviselője volt jelen Romániából, Szlovákiából, Szerbia-Montenegróból, Horvátországból, Bosznia-Hercegovinából. Egyes meghívott előadók nem jöttek el, vagy másokat küldtek maguk helyett. Ezért a fórum egyik témája, a Kárpát-medencei kisebbségi ernyőszervezetek (EMKE – Románia, CSEMADOK – Szlovákia, Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség – Szerbia és Montenegró, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség – Ukrajna, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége – Horvátország, Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet – Szlovénia, Burgenlandi Magyar Kultúregyesület – Ausztria stb.) bemutatása csak részben valósult meg. A fórumon előadást tartott dr. Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese, Lakatos Mihály, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztályának vezetője, valamint Egyed Albert, a Magyar Művelődési Intézet Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának vezetője. Romhányi Andrást a Magyar Művelődési Intézet Határon Túli Magyarok Osztályának vezetője, a fórum főszervezője hangsúlyozta, a budakalászi találkozó egyik legnagyobb érdeme az, hogy folytatódik. Elégedetten zárhatják az idei találkozót. A tanácskozás összegzéseként a mintegy kilencven résztvevő zárónyilatkozatot fogadott el. /Péterszabó Ilona: Kárpát-medencei közművelődési tanácskozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./ A zárónyilatkozat szerint a fórum tudatosította, hogy a kisebbségi lét pozitívumként, többletként is jelentkezhet. Szükségesnek tartják az anyanyelvű, szakmai képzést és továbbképzést. Szükséges az ifjúság fokozottabb részvétele a civil szervezetek életében. /A Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

2004. augusztus 16.

Aug. 15-én Kolozsváron a református egyházközség Pata utcai Fehér Galériájában Gy. Szabó Béla olajfestményeinek töredékéből rendezett kiállítás nyílt meg. /Ö. I. B.: Tárlat a Fehér Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

2004. augusztus 23.

Népes tömeg gyűlt össze a csokfalvi Szent Imre-parkban aug. 21-én koszorúzási ünnepségre. Makkai Gergely képviselő a Szent Korona eszméjéről beszélt, amelynek üzenete: "kötelességünk nemes hagyományaink őrzése, hiszen ezáltal életünk szebb, teljesebb, boldogabb lesz". A rendezvény a székelyszentistváni református templomban folytatódott. Az udvaron Szakács Szabó Béla állította ki tusrajzait. Hármasfaluban hat templom van, az unitárius, református, katolikus és ortodox felekezetek hajlékai. Ezeket örökítette meg az építész. Kiss Dénes református lelkész elmondta, 2005-ben újabb szoborral bővül a szent családot ábrázoló alkotások sora. 1994-ben Székelyszentistvánon, a templomkertben állították fel Szent István szobrát, 2002-ben Csokfalván leplezték le Szent Imre szobrát, a jövőben Atosfalván ünnepélyes keretek között állítják fel Szent Gizella szobrát. /(n. a.): Koszorúzás Hármasfaluban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

2004. szeptember 6.

Kolozsváron, a főtéri Gy. Szabó Béla Galériában megnyílt P. Ütő Erzsébet festészeti tárlata. Bevezetőt mondott Ferenczy Miklós lelkész, a tárlatot Németh Júlia méltatta. A Máramarosszigeten élő és alkotó P. Ütő Erzsébet hat év leforgása alatt immár harmadszor jelentkezik egyéni kiállítással a kincses városban. A fa dicsérete cím rendkívül beszédes: a művész hódolatát fejezi ki a növényvilág legcsodálatosabb, legváltozatosabb teremtményei, a fák iránt. /(-th): A fa dicsérete a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

2004. szeptember 11.

P. Ütő Erzsébet 1957-ben végezte el a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolát. Művészi kiteljesedésének városa Máramarossziget, ahol oktatói, művészetpedagógusi tevékenységet is folytatott. Falikárpitjaival szerepelt a firenzei Iparművészeti Biennálén is. A Máramarosszigeten élő és alkotó P. Ütő Erzsébet neve a kolozsvári művészetkedvelők előtt sem ismeretlen, hiszen 1998 óta hároméves időközökben rendszeresen jelentkezik alkotásaival a kincses városban. Most megnyílt kiállításán festményei egyetlen témát járnak körül. A fa dicsérete – jelzi összefoglaló címben is a művészi szándékot. /Németh Júlia: A fák dicsérete. P. Ütő Erzsébet kiállítása a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

2004. szeptember 20.

Szept. 18-án megnyílt Gally Katalin pasztelljeiből összeállított tárlat Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában. /Farkas Imola: Gally Katalin tárlata a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

2004. szeptember 25.

Kolozsváron a Pata utcai Fehér Galériában megnyílt Gy. Szabó Béla olajképeinek tárlata. A Gy. Szabó-hagyaték gondozója, Ferenczy Miklós lelkész válogatott Gy. Szabó Béla olajfestményeiből. /Németh Júlia: Gy. Szabó Béla olajképei a Fehér Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

2004. szeptember 29.

Kolozsváron, a Gy. Szabó Galériában látható Gally A. Katalin festészeti tárlata, akit főleg a fának a különböző – idő, a nap, víz, a festék által okozott – átváltozásai ragadnak meg. /Székely Sebestyén György: Gally A. Katalin kiállítása a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2004. november 10.

Átcsoportosításokat nem, két előirányzati tétel nevesítését ugyanakkor támogatta a határon túli magyarság költségvetési támogatásával kapcsolatos módosító indítványok közül a parlament külügyi bizottsága, nov. 9-i budapesti ülésén. "A jövő évi előirányzatban a korábbiakhoz képest növekedés tapasztalható a határon túli magyarok támogatásában, bár vannak vitatott számok" – mondta Szabó Béla, a HTMH elnökhelyettese. Kiemelte: 2005-ben kétmilliárd forintot kap a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem és tízmillió forinttal emelkedik a beregszászi főiskola, a felvidéki Selye János Egyetem támogatási összege. A kedvezménytörvényből adódó feladatok teljesítését jelentő oktatási-nevelési támogatási tételek fedezik az igényeket; a gyermekenként járó 20 ezer forintokat, ha másként nem, a kormányzati tartalékból mindenképpen kifizetik. Az ülésen a határon túli magyar szervezetek részéről Duka-Zólyomi Árpád, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja alelnöke, Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Kelemen Hunor, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke és Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke is jelen volt. Mindannyian jelezték: szeretnék, ha megmaradna a határon túli magyarok támogatásának tervezhetősége, és az előterjesztés tételesen lebontva tartalmazná a legfontosabb támogatási kérdéseket. A határon túli magyarok oktatási-nevelési támogatására a jövő évi büdzsé négymilliárd forintot irányoz elő. Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke pártja álláspontját kifejtve ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy Szabó Vilmos, a HTMH elnöke maga mondta: az igények alapján ötmilliárd forintra lenne szükség. Németh Zsolt kijelentette: 2002-ben még 12,6 milliárd forint jutott a határon túli magyarságnak, idén már csak 11,7 milliárd. "Itt lenne az ideje stratégiai megoldást találni arra, hogy a határon túli magyarság támogatása ne legyen kitéve magyarországi pártpolitikai megfontolásokból megfogalmazódó demagógiának" – mondta Németh Zsolt. Eörsi Mátyás SZDSZ-es bizottsági alelnök szerint a mostani javaslat még mindig jobban átlátható, mint a 2002-es költségvetés, amikor "közpénzek ellenőrizhetetlenül áramoltak kiválasztott határon túli magyar szervezetekhez". /Határon túli magyarok támogatása: elég vagy kevés? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 181-193




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998