udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 120 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szabó Gyula

2001. december 10.

Dec. 7-én Egyed Tibor grafikus kiállításának megnyitójával kezdődtek el a Kriterion Napok Kolozsváron, a Bánffy-palotában. H. Szabó Gyula bemutatta a Historia Manet című emlékkönyvet, melyet a 75 éves Demény Lajos tiszteletére jelentettek meg. A könyv 41 tanulmányt tartalmaz, ezek nem Demény Lajos tollából származnak, viszont mindegyik írás valamiképpen kapcsolatos vele és munkásságával. A kötet ezenkívül tartalmazza azt a 318 címből álló jegyzéket is, mely Demény Lajos életművét alkotja. Demény Lajos Bukarestben él, alapfoglalkozása történész, a bukaresti Történelemtudományi Intézet munkatársa, de jó ideig foglalkozott politikával is, szenátorként. Vekov Károly - aki Demény Lajosnak 19 éven át volt munkatársa a Történelemtudományi Intézet Nemzetiségi Osztályán - hangsúlyozta, hogy Demény Lajos ugyan elszakadt Erdélytől, de Bukarestben mindvégig sikerült megőriznie magyarságát, sőt magyar történész maradt. A továbbiakban H. Szabó Gyula bemutatta a Kriterion Kiadó frissen megjelent köteteit, az újraindult Téka-sorozatot, ebből egyelőre hat kötet jelent meg. A másik sorozat a Kriterion Közelképek, erdélyi magyar szerzők monográfiáját teszi közzé, ebből a sorozatból eddig négy jelent meg. /Köllő Katalin: Könyv és zene a Bánffy-palotában. Kriterion Napok Kolozsvárott. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./ H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója bemutatta az erdélyi magyar személyiségek hangját őrző első CD-ket. /Kolozsváron történt... = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 11./

2001. december 12.

Dec. 1-jén egy fogadáson Verestóy Attila Szondy Zoltán újságíróhoz fordult: "Te januártól úgyis nálam fogsz dolgozni. Úgy, hogy észre sem veszed". Az újságíró nem tudta, mit jelent ez. Hírek kezdtek terjengeni a nehéz pénzügyi helyzetről, csődről, bukásról beszéltek. A Hargita Népe több újságírója meghívást kapott a Székelyudvarhelyen és nemcsak ott jól ismert Ferenczi Károlytól, több beszélgetésre került sor vele, csíkszeredai "jobbkezével", Szabó Gyulával és Székedi Ferenccel, az anyagilag rendkívül súlyos helyzetben álló Csíki TV főszerkesztőjével. A jelenlevők megtudhatták: Ferencziék az OSIM-nál (a szabadalmi hivatal) levédte a Hargita Népe nevet. A megyei tanács mint az újság kiadója ebben partner lesz. Az új napilap tehát a régi lesz, Hargita Népe néven fog megjelenni. Mindenkit átvesznek, mindenkit szívesen látnak. Székedi Ferenc lesz a főszerkesztő. Zsombori Vilmos, a megyei tanács elnöke közölte: a lap privatizációjára "politikai akarat" van a tanács részéről. Zsombori megjegyezte: haragszanak a lapra, főleg Szondy írásai miatt, így azért, mert Szondy védte az UPE-tanácsosokat. - Nagyon valószínű: a Hargita Népe előfizetőstül, mindenestül átcsúszhat a "magánszférába", úgy, hogy ezért még pénzt sem kell áldozni. Két személy - Borbély László főszerkesztő és Szondy Zoltán - bejelentette: nem fog csatlakozni az "új" Hargita Népéhez. /Szondy Zoltán: Átjátsszák a Hargita Népét? = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 12./ A Kahó Kft. és egy "befektető csoport" levédte a Hargita Népe nevet, és az e néven immár 12 éve jól menő Hargita megyei napilapot felszólította, hogy ne használja többé ezt a nevet - tudósított a MÚRE-hírek. Az "új" névvel a székelyudvarhelyi Ferenczi Károly vezette csíki és udvarhelyi kábeltévé szerkesztőségeinek tulajdonosai új lapot indítanak. Főszerkesztőnek Székedi Ferencet, a Csíki TV főszerkesztőjét kérték fel, aki a megbízatást elvállalná. Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Tanács elnöke a Hargita Népéhez látogatott, és közölte a lap munkatársaival, hogy a megyei tanács átvilágítást fog elrendelni, és a lap kérdését a dec. 21-i tanácsülés tárgyalja. Borbély László szerint ez nem privatizálás, hanem új lap indítása, amely a konkurenciától átvenné a szerkesztőket. /Kié lesz a Hargita Népe? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

2001. december 13.

Színházi vita. A dec. 9-i színházi vitafórumon a boszorkányégetés elmaradt, Tompa Gábor ugyanis nem jelent meg. Senki sem kérdőjelezi meg Tompa darabjainak egyedülállóságát, átütő erejét. Direktori tevékenységét kifogásolják. A színház, mint minden művészet, csak a mesterségbeli oldalával nevelhet. A művészet, mint újat kereső, kísérletező valami, nem alkalmas ezeknek a céloknak az elérésére. A cikkíró szerint a kolozsvári színházi előadások hajdani teltházai nem utolsósorban az egyetemistáknak volt köszönhető. Az egyetemisták azután javarészt szétszéledtek. Viszont igazgató, rendező, színész, színinövendékek felvételiztetője egy személyben, ez egyértelműen összeférhetetlenség. /Y. Szabó Gyula: A boszorkányégetés elmaradt Visszhang. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

2001. december 28.

Napvilágot látott Szabó Gyula munkája /Képek a Kutyaszorítóból. Műhelytitkok szabadon I-II. kötet /Pallas Akadémia, Csíkszereda, Bibliotheca Transsylvanica sorozat/. A könyv a szerző visszaemlékezése az 1953-1960 közé eső időszakra, az írói pálya alakulásának irodalompolitikai vonatkozásaira. Szabó Gyula a hitelesség megteremtése érdekében a jelzett évek dokumentumait idézi: kritikákból, jegyzőkönyvekből, pártszervezeti vagy írószövetségi gyűléseken elhangzott - annak idején nyilvánosságra nem hozott - beszédekből, irodalmi művekből kiemelt, önmagukért beszélő szövegek építik fel művét. /Új Könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 28./

2002. január 12.

Szabó Gyula Képek a kutyaszorítóból. Műhelytitkok szabadon /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ című önéletírásának első két kötete nemrég jelent meg a (két következő kötete előkészületben). Fontos kordokumentum, mert az ötvenes-hatvanas évek erdélyi magyar irodalmában Szabó Gyula az első, aki kitört a kor irodalmi "típusainak" sematizmusából. A kiadó a könyv sikerét elsősorban kordokumentum jellegének, a tényszerű, írásos dokumentumokkal és részletekkel alátámasztott ábrázolásnak tulajdonítja. /Kozma Mária: "Műhelytitkok". = Népújság (Marosvásárhely), jan. 12./

2002. február 9.

Domokos Géza neve az elmúlt évtizedekben összeforrott a Kriterion Könyvkiadó nevével. Ezért is ért mindenkit váratlanul a hír, miszerint ,,egykori" kiadója beperelte jogtalan név- és emblémahasználat miatt. Legutóbbi könyvén — Igevár. Kriterion-történet tizenhat helyzetképben elmondva — ugyanis szerepelt a Kriterion jellegzetes lovas emblémája, amit a kiadó jelenlegi igazgatója, H. Szabó Gyula nehezményezett, s beperelte a könyv két kiadóját, a Pallas-Akadémiát és a Polist. Már két tárgyalás, tájékoztatott Domokos Géza. Megérkezett a Román Szabadalmi és Védjegyhivatal szakvéleménye is, miszerint a két inkriminált kiadó nem követett el törvénysértést. A kiadó a nevet és az emblémát ugyanis 2001 májusában védte le, az Igevár pedig 2000-ben már megjelent. /Bogdán László: Furcsa perek - beszélgetés Domokos Gézával. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./

2002. február 14.

Febr. 20-án Székelykeresztúron, majd este Székelyudvarhelyen bemutatják Szabó Gyula: Képek a Kutyaszorítóból. Műhelytitkok szabadon /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című visszaemlékezésének első és második kötetét, a szerző jelenlétében, febr. 21-én Szabó Gyula a homoródalmási iskolában beszélget el tanárokkal, diákokkal. /Képek a Kutyaszorítóból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

2002. február 19.

Vajdaszentivány a Felső-Maros mente egyik leghíresebb faluja, ahol a népszokások, hagyományok még elevenen élnek, tánctalálkozókat, tánctáborokat, kulturális rendezvényeket szerveznek. Febr. 16-án a Zichy-Horváth Egyesület Nagy Erika tanítónő és könyvtáros irányításával irodalmi délutánt szervezett Vajdaszentiványon. A rendezvény meghívottja volt Fodor Sándor író, Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója, Balog Zoltán, az Erdélyi Magyar Könyvklub ügyvezetője, Jászberényi Emese, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa, Györffy András marosvásárhelyi színész. Szabó Gyula a kiadó munkájáról, szerepéről, feladatairól, Balog Zoltán a könyvklub tevékenységéről beszélt, Jászberényi Emese a rádió által kiadott két CD-ről (Erdélyi hangok és Szivárgás) számolt be, Györffy András Tompa László két versét: a Magányos fenyő és az Éji szálláson egy vén vártorony alatt címűt szavalta el. Fodor Sándor saját elbeszéléseinek, mókás, rímes történeteinek felolvasásával szórakoztatta az összegyűlt gyerekeket, felnőtteket. Az Erdélyi Magyar Könyvklub ezúttal 104 magyarországi könyvet, valamint két db A magyarok krónikája című történelmi kötetet adományozott a Zichy-Horváth Egyesületnek, a létesítendő gyermekkönyvtár részére. /Szász Edith: Vajdaszentiványon szeretnek olvasni. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./

2002. február 22.

Székelykeresztúr, Székelyudvarhely és Homoródalmás után febr. 21-én Csíkszeredán, a Kriterion Házban mutatták be Szabó Gyula Képek a Kutyaszorítóból című kétkötetes munkáját. A könyv az 1953–60 közé eső időszak felelevenítése. Az író A sátán labdái című munkájából ismert módszerrel a jelzett évek dokumentumait idézte, kritikákból, különböző jegyzőkönyvekből, pártszervezeti vagy írószövetségi gyűléseken elhangzott beszédekből, irodalmi művekből kiemelt, önmagukért beszélő szövegek építik fel művét. Szabó Gyula visszaemlékezéseinek következő két kötete a közeljövőben fog megjelenni. /Szabó Gyula könyvbemutatója. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 22./

2002. március 6.

Együttműködési tárgyalásokat folytat a Pro TV a Kaho Kft. vezetőségével, amely az országos kereskedelmi televízió helyi hírműsorának elindítását célozza. Hízó Zoltán, a Pro TV helyi megbízottja elmondta, reményeik szerint hamarosan a Csíki TV jelenlegi csapatával és stúdiójában a Pro TV-től megszokott stílusú és tartalmú helyi híradót sugároznak majd élőben. A Pro TV már régóta szeretett volna betörni a csíki televíziós piacra. Az indulás után a csíkszeredai és környékbeli nézők a Pro Tv megszokott frekvenciáján követhetik figyelemmel az adást, román nyelven 17 órától 10 perces hírműsort, míg magyar nyelven 22 óra körül hosszabb, 15-20 perces összeállítást. A csapatot egyelőre a Csíki TV jelenlegi hírszerkesztőségének stábjából állítják össze – ami az eddigi híradó megszűnését vonja maga után –, hiányozni fog belőle a főszerkesztő, Székedi Ferenc, aki a továbbiakban csupán a Csíki TV vezetője lesz. A Csíki Tv akkor vesztette el az élő műsorok sugárzási engedélyét, amikor a Kaho Kft. eladta az Astral Telecomnak a tulajdonában levő kábeltelevíziós hálózatot – tájékoztatta a Krónikát Szabó Gyula, a Kaho igazgatója. /Rédai Attila: Megszűnhet a Csíki TV híradója. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./

2002. március 30.

Napvilágot látott Sebestyén Dobó Klára nyugalmazott zenetanárnő Én élmények kicsi búval /Kriterion/ című, kászoni népzenei gyűjtését tartalmazó kötete. A másik Kriterion-újdonság Borcsa János monográfiája Méliusz Józsefről. (Kriterion Közelképek sorozat). A Kriterion a Marosvásárhelyi Rádióval közösen kiadott két CD-lemezt. Az egyiken írók, költők hangját hallható, a másikon - címe: Szivárgásban - erdélyi költők versei hangzanak fel. /H. Szabó Gyula: Kriterion-újdonságok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

2002. április 8.

A magyar nemzethez tartozást a megnyilatkozás alapján döntik el, szögezte le Y. Szabó Gyula. Magyarnak lenni ugyanakkor egy állapot, így emiatt nem működhet a kollektív bűnösség elve egy nemzetre vonatkoztatva. Kirekesztők lennénk? Lehetett Petőfi "legmagyarabb költőnk" (ha van ilyen), lehetett Göncz Árpád köztársasági elnök. Lehet Mádl Ferenc köztársasági elnök (német származású vérségileg, ha valaki nem látta a portréfilmet), lehetett? Ugyanakkor magyarság kérdésében nem elég a hiszem, kell a vallom is! /Y. Szabó Gyula: Magyarnak lenni. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

2002. május 8.

Szabó Gyula nagy sikerű történelmi regénysorozatának, a Sátán labdái V. kötete A béke hamuja /Neptun Impex Rt., Csíkszereda/ megjelentetése több mint 20 évet váratott magára, hisz az író még 1980-ban fogott hozzá megírásához. A most megjelent kötet előszavából az olvasó megtudhatja, miért is kellett ennyi évnek eltelnie. A kötet ünnepélyes bemutatójára máj. 8-án kerül sor Székelykeresztúron, az Orbán Balázs Kollégiumban. /Szabó Gyula új könyvének bemutatója. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 8./

2002. május 10.

Székelykeresztúron a kollégium 1990. máj. 12-én újból felvette az Orbán Balázs nevet. Három év múlva, 1993-ban ünnepelte az intézmény fennállásának 200. évfordulóját, s azóta minden évben megszervezik az iskolahetet. Idén máj. 7-én kezdődött az iskolahét. A program gazdag: rajzkiállítás, iskolatörténeti és Kossuth-vetélkedő, népdalverseny, a kollégium egykori diákja, az ismert író, Szabó Gyula is hivatalos, aki irodalomórát tart, lesz tudományos ülésszak, fellépnek a színjátszók. /Kristó Tibor: Iskolahét Székelykeresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./

2002. május 20.

Nyomdavilág nyomda és nyomdai előkészítés címmel rendezett máj. 17-én az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság /EMT/ szakmai találkozót Kolozsváron a nyomdai műszaki kérdéseinek megbeszélésére és a magyar szaknyelv ápolásáért. Égly János EMT kiadói elnökhelyettes köszöntője után Tonk István, a Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpont nyomdájának igazgatója a kolozsvári nyomdatörténetből adott ízelítőt. Hoch Sándor folytatta Kolozsvár nyomdatörténetét a "gépesítés" korszakától, a Bonaventura és a Minerva nyomdák szerepét külön kiemelve. /Y. Szabó Gyula: Nyomdavilág nyomda és nyomdai előkészítés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

2002. június 24.

Megjelent a négykötetes kordokumentum-értékű regényciklus harmadik kötete: Szabó Gyula: Képek a Kutyaszorítóból. Műhelytitkok szabadon. 3. Kötet /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, Bibliotheca Transsylvanica sorozat/. Ebben az író folytatja a szocializmus éveinek bemutatását, az adott korban létrejött irodalmi elemzések, jegyzőkönyvek és más dokumentumok közlését. Hamarosan napvilágot lát a negyedik, zárókötet. /A Pallas–Akadémia Könyvkiadó új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 24./

2002. október 4.

A Pallas-Akadémia Könyvkiadó /Csíkszereda/ tíz éve alakult meg és eddig kétszáz könyvet adott ki. Kozma Mária, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője több mint tíz évig könyvtáros volt. A kiadó sorozatai sokat mondanak olvasóiról is: Bibliotheca Transsylvanica, Műterem, Mesevonat, Nagyapó mesefája, Barangolás a Székelyföldön (útikönyvek), Erdély hegyei (turisztikai kalauz), Dióhéjban és vannak még önéletírások, kortárs szépirodalmi alkotások stb. Tőzsér József, a kiadó igazgatója harminc éve dolgozik a könyvkereskedelemben és munkássága kezdete óta hangsúlyozza a személyes találkozás semmivel sem helyettesíthető szerepét és értékét. Könyveik közül Szabó Gyula Képek a Kutyaszorítóból című önéletírása nagy port kavart. Domokos Géza Igevár című Kriterion-emlékei pert vonzottak a Kriterion-embléma kapcsán, ami díszítőelemként jelent meg. /Parászka Boróka: Kétszáz könyv. Beszélgetés Kozma Máriával, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztőjével. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 4./

2002. november 13.

A VIII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár sikeres volt, három nap alatt csaknem harminc író-olvasó találkozó, könyvbemutató zajlott le. A Pallas Akadémia Kiadót az a Tőzsér József vezeti, aki 1989 előtt a Tőzsér-postát létrehozta és működtette. Nagyon sokan így jutottak házi könyvtárunk köteteinek nagy részéhez. Kozma Mária, a Pallas Akadémia Kiadó főszerkesztője újabb kötettel, ezúttal rövidpróza-gyűjteménnyel rukkolt ki, címe: A másik táj, ez a kiadó 200. kötete. Markó Béla Szerelmes szonettkoszorú-ja egy 1986-os mű újrakiadása, ezúttal Siklódi Ferenc illusztrációjával látott napvilágot. Érdekes sorozatot tesz közzé mostanában Marosi Ildikó irodalombúvár. Bemutatott kötetének címe: Kis / Ligeti / Könyv. Irodalomtörténeti sorozatról van szó, Ligeti Ernőről. Varga Gábor volt államtitkár kedveli a történelmi parabolákat. A szerző bevallotta: mély nyomot hagyott lelkivilágában az a tény, hogy miként távolodott el, vagy miként távolodtak el tőle Immár harmadszor megjelent a Romániai Magyar Évkönyv. A kötet szerkesztője, Bodó Barna egyetemi tanár szerint az első kötet iránt nagyobb volt az érdeklődés. Továbbra is jelen van a kötetben a csángó- kérdés és a státustörvény vitája. A dokumentumok fejezetben pedig megjelenik az év legfontosabb belpolitikai eseményinek a krónikája. A kötet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Pro Professionale Alapítvány, valamint Szeged város Határon Túli és Nemzetiségi Kapcsolataiért Közalapítvány támogatásával látott napvilágot. A legnépesebb közönséget vonzó rendezvényén a csíkszeredai Pallas Akadémia Könyvkiadó Antal Imre és Simon Endre képzőművészeti alkotásait magukba foglaló köteteket mutatták be. A Magyar Könyvklub gondolt létrehozta erdélyi változatát. Bencze Tibor elmondta, másfél év alatt 67 ezer rendelést kaptak, 182 ezer kötetet adtak el. Az Erdélyi Magyar Könyvklub felállította a legnépszerűbb könyvek listáját is - a megrendelések alapján. A listavezetők: A világ száz csodája című parádés kötet; Frank Júlia Nagy szakácskönyve; egy ballagási idézeteket tartalmazó kiadvány; Gergely Éva Mindennapi szakácskönyve, no meg az első tíz között szerepel Wass Albert Csaba című regénye is. Bencze szerint a magyarországi és erdélyi olvasási szokások között szembeszökő a különbség. Míg odaát az első száz legnépszerűbb kötet között nem szerepel jó minőségű szépirodalom, addig Erdélyben sokan olvasnak Wass Albertet; a listán a 21. az Országépítő (Kós Károly), és a 30., 33., 37. helyen található A gyertyák csonkig égnek (Márai), a Tót atyafiak (Mikszáth) és Az ember tragédiája (Madách) című alkotások. Káli Király István, az Erdélyi Magyar Könyves Céh vezetője, a Mentor Kiadó igazgatója és a Lyra Kiadó és Könyvkereskedés vezetője bevallotta: amióta az EMKK megjelent a hazai magyar könyvpiacon, azóta a Lyra forgalma 2000-ben 40 százalékkal, 2001-ben további 25 %-kal esett. Az erdélyi könyvpiac egyik rákfenéje, hogy nincs információáramlás. Sem az olvasók nem tudnak az új kötetekről, sem a kiadók nem ismerik egymás tevékenységét. Dávid Gyula, a kolozsvári Polis Könyvkiadó vezetője szeretné, ha pontos nyilvántartás készülne az összes hazai magyar kiadóról, tevékenységükről. Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas Akadémia Kiadó igazgatója közölte, idén eddig 42 kötetet adtak ki. Legsikeresebb köteteik a turisztikai jellegűek, mint például a hegyek-sorozat. Listavezetőik a Székelyföld című kiadvány, a Kovászna megyéről, a Hargita-hegységről szóló kötetek. Sikerkönyvnek számít még Szabó Gyula önéletírása (Képek a kutyaszorítóból - több kötetes), és természetesen a szakácskönyvek is fogynak. /Máthé Éva: VIII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

2003. január 25.

Az egyik újkeletű lapban, egy fiatalember a polgár szó (vagy fogalom) "tisztára" mosásával kísérletezett. A polgár fogalmát az ideológusoktól féltette, és mindenkit arra biztatott, hogy önző módon saját életét tekintse a legfontosabbnak. Marosvásárhelyen polgári kör alakult. A cikkíró egy jobboldalinak "bélyegzett" pártot akart szapulni, osztályharcos baloldali fogalmakkal. A kádári rendszer dicséretét is becsomagolta mondandójába. Nem érdemes Kádár és Ceausescu engedményeinek emlegetése, mert a lényeg hiányzott, a szabadság, a szabad akarat érvényesítésének lehetősége. Nem a lakhely, nem a tanulmányok a fő jellemzői a polgárnak, hanem a közösségben elfoglalt helye, az ott megjeleníthető akarata, véleménynyilvánítási lehetősége. "Kit zavar ez? Azt, aki a szabadság fogalmát viseli pártja nevében, mintha a szabadság másnak nem dukálna (SZDSZ), vagy azt aki a nemzeti jelzőt tudja társítani a liberalizmus eszméjéhez (NLP)." /Y. Szabó Gyula: Mindenki polgár? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./Az újkeletű lap az Erdélyi Riport /Nagyvárad/ hetilap

2003. február 14.

A két M (Medgyessy-Markó) kimondta, hogy ha hívnak, akkor nekünk menni kell, írta Y. Szabó Gyula, emlékeztetve, hogy tavaly szept. 24-én írt cikkére (El a kezekkel Koreáról) heves elutasító reagálások születtek. A háborús uszítás ma is folyik, hiszen valódi bizonyíték nincs. A magyar miniszterelnök, mint NATO-tag, felkínálta magát a fődudásnak (nem a NATO-nak), s még a kerítő szerepét is eljátszotta anélkül, hogy erre felhatalmazása lett volna. Románia, még csak a NATO-felvétel ígéretében lubickolva, teljes mellbedobással a NATO egyik tagja mellett tette le a garast. Iliescu elnök kimondta a fő indokot: nem mondhattunk nemet Amerikának. - Be akarják fogni azoknak a száját, akik helytelenítik a részvételt. A pesti rendőrfőnök szemrebbenés nélkül állította, hogy a tiltás nem politikai indíttatású. Valamelyik szélsőséges, majdhogynem fasiszta szervezet is tiltakozni akar. Ők nem zavarják a forgalmat. Aki magyar létére Kolozsváron tüntetni szeretne a békéért, együtt fog menetelni a Nagy-Románia Párttal. /Y. Szabó Gyula: A háború és a magyar-román barátság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

2003. március 21.

Zöld Lajos új kötetéről /Kölcsönkért élet, kamatra. Visszaemlékezés, Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ beszélt. A memoár műfaja szerint szubjektív szöveg. A gyergyószárhegyi művésztelep létrehozása, a Ferenc-rendi kolostor, Lázár-kastély restaurálása, európai hírű képtár alapítása jelentős esemény volt. Ezt örökítette meg emlékezésében. Visszaemlékezése szerint "a városban őskommunista diktatúra tombolt" a hatvanas években. Zöld mindezt a város műveletlen, őskommunista vezetőiről mondta el, nevek említésével. A szerző jó véleménnyel van Domokos Géza, Kántor Lajos vagy Gálfalvi György múltbeli szerepléséről. Csibi István árvaházi gyerekből multimilliárdossá vált vállalkozó vagyonának eredetéhez sok árnyék és suttogás társul, Csibi viszont kijelentette: a törvény előtt is bármikor, bárkinek rendelkezésére áll. Csibi István Fodor Sándor, Szabó Gyula, Sütő András vagy Lőrincz György könyveit kiadja - tetemes ráfizetéssel. Zöldi elmondta: barátaival húsz éven át egyetlen bani ellenszolgáltatás nélkül kastélyt, kolostort épített, európai hírű képtárat létesített, ennek ellenére őt minden elképzelhető dologgal megvádolták. Zöldi a jelenlegi helyzetről is kifejtette véleményét: a radikálisok a hatalommal való örökös konfrontációban, az igényekre való folyamatos rálicitálásban, a román államtól független nemzeti közigazgatási egységek megteremtésében látják a magyarság jövőjét. A mérsékeltek a célt a román társadalom demokratizálásával kívánják elérni. /Parászka Boróka: Kölcsönkért élet, kamatra. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./

2003. május 14.

A Kendemag Egyesület máj. 4-i budapesti szereplésére reagált a kolozsvári lap. Alattomos támadás indul a fiatalság ellen: egy alapítvány - arroganciáját kihangsúlyozva - anyák napjára időzítette "demonstrációját". Félrevezető szimbólumrendszert használtak: a születést jelentésében hordozó magot, s a születőben lévő európai uniós koszorút. Némileg megnyugtató, hogy megfelelő erejű ellentüntetés bontakozott ki. Bár a magyar kormány és az MSZP sietett kijelenteni, hogy esze ágában sincs "liberalizálni a drogfogyasztást", mégis Lendvai rendőrsége előszeretettel "ellentüntetőket" tartóztatott le. A szervezet szeretné a drogfogyasztás büntetlenségét biztosítani, s mindezt "szakemberek", művészek közreműködésével, s természetesen nagy nyilvánosság bevonásával. /Y. Szabó Gyula: A mustármagtól a kendermagig. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

2003. június 20.

Véget ért a hagyományos budapesti ünnepi könyvhét, amelynek idén is számos erdélyi résztvevője volt. H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója arról tájékoztatott, hogy három sátorban árultak az erdélyi kiadók, Kolozsvárról a Polis, a Koinónia, a Kompress és a Kriterion mellett az EME, a Glória és az Erdélyi Híradó kiadványai voltak. A Kriterion még a könyvhét előtt bemutatta e néhány tudományos igényű könyvét, például a Torockói népművészet címűt, Egyed Ákosnak a Falu, város, civilizáció című kötetét és a Csángómagyar népballadákat. Könyvheti újdonság a Tizenegyek antológiájának kötet-párosa volt, Cseke Péter szerkesztő mutatta be. Újra megjelentet a bővített kiadású erdélyi helységnév szótár, amelyben az eddigi román, magyar és német nevek mellett helyet kaptak a szerb, szlovák és bolgár nevek is. Szabó Zsolt, a Művelődés kulturális folyóirat mellett működő könyvkiadó felelős szerkesztője úgy látta, hogy legnépszerűbb kiadványuknak Balogh Ernő: Régi erdélyi fotográfiák című kötete bizonyult, annak az összes példánya elkelt. /Sándor Boglárka Ágnes: Összegzések a budapesti könyvhét kapcsán. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

2003. július 18.

Júl. 17-én a Kolozsvári Írók Társaságának székházában átnyújtották a 2002-es esztendőre szóló irodalmi díjakat. A kitüntetettek között három magyar is szerepelt: Szilágyi Júlia a Versenymű égő zongorára, Szabó Gyula a Képek a kutyaszorítóból című kötetéért részesült elismerésben, míg Király Farkas a Higanymadár című kötetéért debüt-díjat kapott. /Átadták az irodalmi díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

2003. augusztus 19.

A Kolozsvári Írók Társasága 14 írót díjazott a kolozsvári Egyetem utcai székházban. A díjátadáson Gheorghe Funar polgármester is jelen volt, a díjazott írók között három magyar is szerepelt. Szilágyi Júlia kritikus, esszéíró a Versenymű égő zongorára című kötetéért kapott publicisztikai díjat, Szabó Gyulát Képek a kutyaszorítóból című memoárkötetéért, Király Farkast pedig Higanymadár című verseskötetéért díjazták. /Funar is jelen volt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 19./

2003. augusztus 30.

Szabó Gyula A Sátán labdái című történelmi könyvsorozatát a hetvenes években kezdte írni. Az első négy kötet sorra megjelent: Függőleges veszedelmek /1978/, A romlás útjain /1979/, Órás fejedelem /1980/ és Rozsda a kardon /1981/. A következő kötetet megakadályozta a négy szívinfarktus. Azután megírta a kötetet, de 1987 végén visszakerült a kiadótól a szerzőhöz, nem engedélyezték a kiadását. Nagysokára megjelent az ötödik kötet is /Bethlen Kata kora/./ Szabó Gyula történelmi tudósítása az 1657 és 1664 közötti évekről szólt. /Szabó Gyula: A Sátán labdái. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./

2003. október 10.

A televízióban Puiu Hasotti liberális (PNL) politikus kijelentette, hogy "a 13 tábornok aradi szobrának Magyarországon a helye..." El lehetne kissé gondolkozni, hogy mi mindent "kellene" tovavinni Erdély egész területéről mindabból, ami a hajdani "Nagyra" emlékeztet (csak itt Kolozsváron például a román Nemzeti Színház épületét, a Babes-Bolyai Egyetem épületét, az Egyetemi Könyvár épületét, a Klinikák épületétnek sorát, Mátyás király születési házát és főtéri szobrát, a Farkas utcából Sárkányölő Szent György szobrát s ugyanonnan mindjárt a református templomot stb.), írta Szabó Gyula . Az emlékművet Aradon kellene hagyni. Ha mégis "muszáj" lenne Magyarországra tenni át a "helyét" a szoborműnek, végső soron az is megoldható egy "egyszerű" határkiigazítással: átcsatolják Párizsban, a csatolások "szokott helyén" Aradot Magyarországhoz, és azzal a "szokványos tollvonással" az időközben felállított Szabadság-szobor "készen" ott lesz Magyarországon. /Szabó Gyula: Legjobb román ötlet a "botránykő"-szoborra nézve. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

2003. november 13.

Nov. 13-án irodalmi est lesz a szászrégeni könyvtárban, tájékoztatott Demeter Judit szászrégeni főkönyvtáros, a Kriterion Könyvkiadó munkatársait, szerkesztőit és szerzőit látják vendégül a szászrégeniek: H. Szabó Gyulát, Cseke Pétert, Király Lászlót, illetve Katona Éva színművészt. A Kriterion legfrissebb könyveivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. /Antal Erika: Olvasókat nyerni. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./

2003. november 17.

Nov. 15-én véget ért a IX. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár rendezvénysorozata, amely több mint 60 könyvbemutatót, kerekasztal-megbeszélést, irodalmi estet, képzőművészeti kiállítást és rengeteg gazdasági, kereskedelmi jellegű megbeszélést foglalt magába. Aki a Kárpát-medence magyar irodalmában, könyvkiadásában és -terjesztésében érdekelt, az valamilyen módon képviseltette magát. Az Irodalmi Jelen Könyvek /Arad/ sorozatban eddig megjelent 8 kötet kiváltotta az olvasók, valamint a szakma elismerését. A nemzetközi seregszemle záró momentumaként a legsikeresebb kiadvány címet, illetve a kitüntetéssel járó 25 millió lejt nyújtotta át a Polis Kiadó igazgatójának, Dávid Gyulának a Bolyai című, Bolyai Jánosról szóló verseket tartalmazó verseskötetért Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke. A díjjal járó összeget a nagyváradi Scripta, valamint az aradi Concord Media kiadók együtt ajánlották fel. /Véget ért a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 17./ A Pallas Akadémia új kötetei között volt Kovács András Ferenc verseskönyv, Dávid Gyula esszékötete (Írók, művek, műhelyek Erdélyben), Kozma Mária, a kiadó főszerkesztőnője regényekkel jelentkezett (Sárkányfogvetés, Asszonyfa). Pomogáts Béla kijelentette: "az erdélyi magyarok anyaországa nem Magyarország, hanem maga Erdély". A legfontosabb erdélyi magyar feladatnak azt tekinti, hogy "létre kell hozni az autonómiák rendszerét." Nov. 15-én a Romániai Magyar Könyves Céh égisze alatt kerekasztal-beszélgetés zajlott arról, hogy a legutóbbi pályázati ciklusban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által támogatott kötetek mennyiben tesznek eleget a pályázati kiírás feltételeinek. A vitaindítót Burus Endre, a Pro Print Kiadó vezetője tartotta, aki végigtanulmányozta a 2002-es könyvtermést, amikor 240 pályamunkából 107 kapott támogatást. Elrettentő példákat is bemutatott, egy kötet a maga 60 oldalas terjedelméhez ugyanannyi támogatást kapott, mint a háromszor vastagabb, hasonló tematikájú verseskötet. Van olyan könyv is, amelyhez a kiadó többet kapott, mint amit kért, és olyan is, aminek a teljes kiadási költségét fedezte a magyar szaktárca, holott ez a támogatás a veszteség megtérítése kellene legyen - és nem több. A kolozsvári Erdélyi Híradó Kiadó minden kérése teljesült, a nagyváradi Literátor, mely gyerekkönyveket ad ki, túltámogatott. Mondotta mindezt Burus Endre, amikor a támogatási összeg elosztását maga az erdélyi alkuratórium végzi el, amelynek ő maga is tagja, tehát egyszerűen nem érti, miként történhettek súlyos anomáliák. Káli Király István, az RMKC elnöke szerint túl kevés a hat hétnyi idő ahhoz, hogy mind a 240 kötetről érdemben döntsön a 2-2 lektor. Káli szerint súlyos gond a tőkehiány. Nincs miből gazdálkodniuk a kiadóknak. A maximális 1000 példányt alig tudják értékesíteni. Ugyanakkor felvetette: Erdélyben lényegében 12 profi kiadó létezik, mégis 28 intézmény között oszlott szét a támogatás. A kiadókon kívül alapítványok, egyesületek adnak ki néha értékes, de legtöbbször silány köteteket. 2002-ben a támogatott kiadványok 23%-a nem került könyvesboltokba! Káli és a kolozsvári Polis Kiadót vezető Dávid Gyula is azt javasolta: a jövőben legyen kötelező, hogy az alapítványok, egyesületek, szakmai szervezetek profi kiadón keresztül adhassanak ki köteteket, és azokon keresztül pályázhassanak, amivel biztosan nem fognak egyetérteni. Dávid Gyula irodalomtörténész azt is szorgalmazta: Magyarországon valakik szervezzék meg az erdélyi könyvek forgalmazását, és felvásárlási pályázatokat írjon ki a művelődési tárca. Szabó Gyula, a Kriterion vezetője a könyvekről szóló folyamatos információs anyagokat hiányolta. Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Kiadó igazgatója figyelmeztetett: Magyarország uniós csatlakozása után az onnan jövő támogatások egy csapásra elmaradhatnak, hiszen az unióban egészen más pályázati rendszerek lépnek érvénybe, amelyek alapja a PHARE-program. /(Máthé Éva): Véget ért a kilencedik Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

2003. november 24.

Nov. 19-én a bukaresti Petőfi Házban Molnár Szabolcs, a Bukaresti Hungarológia tanszékvezetője jóvoltából a Szent László hermát bemutató rövid filmet mutatták be. Ezután a Kriterion Könyvkiadó igazgatója, H. Szabó Gyula a kiadói könyvújdonságokról számolt be. Kiadták Harsányi Zsolt Mathias rex című könyvét; egy fiatal nyíregyházi tanár, Antal Attila Világalkotó elemek Áprily Lajos költészetében című monográfiáját és Balázs Imre József Hervay Gizella költészetét újraértékelő könyvét. A régi Téka sorozatból harminc könyvet szeretnének ismét kiadni, ezek közül megjelent Kőrösi Csoma Sándor Buddha élete és tanítása című könyve; a második (újra)kiadásnál tart Szabó Attila és Erzsébet alkotása, melynek három nyelvű címe közül a magyar: Erdélyi helységnévszótár. A 60 éves Király Lászlót köszöntötte a kiadó egy, a szerző prózai írásait tartalmazó kötet kiadásával, miután CD-t is készítettek verseiről. Magyar fa sorsa címmel jelent meg a Makkai Sándor négy tanulmányát tartalmazó kötet. Egy fiatal szerző, Vallasek Júlia Sajtótörténeti esszéiben a Pásztortűz, a Helikon, a Hitel és a Termés folyóiratokról írt. /Gáspár Hajnal: Este a Petőfi Házban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998