udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 49 találat lapozás: 1-30 | 31-49
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szabó Ilona

2004. október 22.

Dávid Gyula közölte nagyobb tanulmánya vázlatát az erdélyi 1956-os perekről. 1992 óta az 56-os Intézet /Budapest/ által szervezett több konferencián hangzottak el a témáról előadások, több összefoglaló kiadvány jelent meg. Számos, börtönt járt erdélyi/romániai ’56-os visszaemlékezése napvilágot látott önálló kiadásban, tévéfilmek és CD-ROM is készült az erdélyi 56-ról. Mindennek ellenére szükséges olyan számbavétel is, amely végre összképet nyújt arról, ami Romániában történt. Dávid Gyula felsorolta az ’56 utáni időszak legfontosabb – a magyar forradalomhoz kötődő – romániai politikai pereit, azok elítéltjeit. 1956 romániai magyar elítéltjeinek száma ezrekre becsülhető. Akár megközelítőleg pontos névsort is csak a belügyi és katonai törvényszéki irattárak tanulmányozása alapján lehetne összeállítani. Nagyobb perek a következők. Szoboszlay Aladár és társai hazaárulási pere, halálra ítéltek tíz főt /Szoboszlay Aladár Ábrahám Árpád, báró Huszár József, Orbán Károly, Kónya István, Fantanaru Alexandru, Tamás Dezső, Tamás Imre, Orbán István és Lukács István/, Sass Kálmán és társai pere /Kivégezték Sass Kálmánt és Hollós Istvánt/, Erdélyi Magyar Ifjak Szövetségének pere. Bolyai-egyetemi perek, Képzőművészeti Főiskola-perek, Protestáns Teológiai Intézeti perek, Bethánista „szervezkedés”, Dobai István és társai pere, Puskás Attila és társai pere, Fodor Pál és társai pere, Soós Ferenc és társai pere, Kis-Küküllő menti szervezkedés, Kacsó Tibor és társai pere, Fekete Kéz, Szabadságra Vágyó Ifjak Szövetsége. Gagyi Balla István CD-jén interjút készített több volt elítélttel. További könyvek: Balogh László Múltbirtokosok jövő nélkül, továbbá És te hol voltál, Szent György című könyvei, Gazda József Kövek egy siratófalhoz, Akik imádkoztak üldözőikért című kötetben református lelkészek, teológusok visszaemlékezései olvashatók, Péterszabó Ilona Ötvenhat után ötvenheten című könyve, A Szabadságra Vágyó Ifjak szervezetének 2004. augusztus 7–8-i nagyváradi találkozójáról kiadott Emlékkönyv. /Dávid Gyula: Feljegyzések az erdélyi 1956 évfordulóján. = Krónika (Kolozsvár). okt. 22./

2004. november 16.

Aradon a Jelen Házban bemutatták Puskel Péter újságíró-helytörténész Emléklapok a régi Aradról című könyvét. Az Irodalmi Jelen Könyvek sorozat legújabb kötete az 1885-1945 közötti Maros-parti várost idézi fel, közel 400 korabeli képeslap, nyomtatvány felhasználásával. A szerző korábbi sikeres kötetei, az Arad marad és Arad redivivus után fogott neki a képes várostörténet megírásának. Puskel Péter három és fél évtizedes aktív újságírói pályafutása alatt rengeteg dokumentumot, fotót, reklámszöveget, postai üdvözlő kártyát, tárgyi dokumentumot gyűjtött össze. Fontosnak tartotta a már nem létező épületek, szobrok, emlékművek bemutatását, felvillantani neves aradi intézmények történetét és egykori jeles emberek portrévázlatát. /(Péterszabó Ilona): Emléklapok a régi Aradról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

2004. november 18.

Felújítják az Arad-belvárosi katolikus templomot. Első lépésként lecserélik minorita templom a régi, töredezett cserepeit. Az 1,7 milliárd lejes beruházáshoz a Németországban élő Apponyi testvérek 10 ezer euróval, a plébánia és a minorita rend nagyjából ugyanennyivel járult hozzá a költségekhez, az aradi önkormányzat 300 millió lejt adott. /(Péterszabó Ilona): Felújítják az Arad-belvárosi katolikus templomot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

2004. november 22.

Tíz évvel ezelőtt, 1994-ben Arad és Gyula között megtartották a Kézfogások rendezvényt, később aláírták a testvérvárosi egyezményt is. A tizedik évforduló alkalmából november elején Gyulán, 19-én pedig Aradon emlékeztek meg az eseményről. /Péterszabó Ilona: Tízéves a Kézfogások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

2005. március 17.

Először fordul elő, hogy a tavaly április 25-én újra köztérre felállított aradi Szabadság-szobornál ünnepelje a magyarság március 15-ét. A közel ezer résztvevővel megtartott ünnepségen Király András parlamenti képviselő, Arad megyei RMDSZ-elnök ünnepi beszédében egyetértésre figyelmeztetett. A színházban több mint 120 oklevelet és érmet adtak át az RMDSZ 15. évfordulója kapcsán, a nagyváradi színház magyar társulata pedig Páskándi Géza A hazáért és a szabadságért című darabját mutatta be. Idén a Hagyományőrző Polgárok Egyesülete – az RMDSZ programjától eltérően – Sárközy Csaba, a Magyarok Világszövetsége kárpát-medencei tagozata elnökének előadásával, a TransyMánia együttes koncertjével köszöntötte a nemzeti ünnepet. Megemlékezést tartottak a megye számos magyarlakta helységében, Nagyzerinden, Kisperegen, Ágyán is. /(Péterszabó Ilona): Aradon a Szabadság-szobornál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

2005. április 20.

A tíz éves Budapesti Magyar-Román Baráti Társaság a Kárpát-medencében élő népek közötti együttműködés, a jószomszédi viszony támogatását tűzte ki célul, hangsúlyozta Tóth János, a társaság elnöke. Együttműködési megállapodást kötöttek a Budapesti Román Egyesülettel, a csíkszeredai, temesvári és aradi Román–Magyar Baráti Társasággal, eredményes kapcsolat alakult ki a temesvári Geml József Társaskörrel, továbbá a kaposvári és békéscsabai Magyar–Román Baráti Társasággal, illetve több más Magyarországon és Romániában működő hasonló társasággal. Az Aradi Román–Magyar Baráti Társasággal eddig három alkalommal rendeztek közös fórumot, történelmi témákban, illetve Budapesten tavaly bemutatták – a szerző részvételével – Péterszabó Ilona újságíró 1956-57-es temesvári perekről szóló könyvét. /’56 után 57-en … a temesvári perben(Arad, 2002)/ Részt vettek 1997-ben a Csíkszereda–Sepsiszentgyörgy vasútvonal megépítésének századik évfordulóján rendezett ünnepségen. Idén többek között kerekasztal beszélgetést szerveznek Budapesten Eftimie Murgu születésének 200 éves évfordulója tiszteletére. Részt vesznek továbbá azon a minden évben sorra kerülő szegedi rendezvényen, amelyen Kossuth és Balcescu 1849. július 4-i találkozójára emlékeznek. /Guther M. Ilona: A Budapesti Magyar–Román Baráti Társaságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

2005. május 17.

Évente egyszer bizonyosan Borosjenőre terelődik a figyelem Arad megyében, ekkor rendezik meg a helység szülöttéről, Horváth Béla színészről elnevezett szavalóversenyt. Amikor először megtartották, tíz körül volt a fellépők száma, de ahogy teltek az évek, egyre többen kapcsolódtak be a szórványvidéken. Idén már száz körüli a versmondók száma. A dr. Vajda Sándor helybeli EMKE-elnök kezdeményezte versenynek nyolc esztendeje igen lelkes külföldi támogatói is vannak, köztük a magyarországi Tasnády Lajos. Saját költségükre több gyereket átvittek üdülni Balaton menti nyaralójukba, sőt: beszédhibás gyerekeket kezeltettek igen sikeresen. /(Péterszabó Ilona): Borosjenői versmondók vetélkedője. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

2005. október 20.

Aradon megalakult az 1956-os magyarországi forradalommal kapcsolatos erdélyi események áldozatainak és mártírjainak ügyeivel foglalkozó emlékbizottság. Nonprofit szervezetről van szó, amelynek célja a romániai történések, koncepciós perek tisztázása, az elítéltek rehabilitálása, emlékművek felállítása ott, ahol az áldozatok éltek és dolgoztak. A szervezet első rendezvénye az Aradi Magyar Hagyományőrző Polgárok Egyesülete társszervezésében október 28-án lesz a Jelen Házban. Ezúttal bemutatják Zágoni Balázs Képzelt forradalom című, a Szoboszlay-üggyel kapcsolatos filmjét, amely Stefano Bottoni történész szakirányításával készült, operatőr Erdős Zsigmond. A résztvevők megtekinthetnek egy ’56-os szakirodalomból álló könyvkiállítást, megvásárolhatják Péterszabó Ilona 56 után 57-en a temesvári perben /Arad, 2002/ című könyvét. A szerző a bevétel 25 százalékát az aradi 56-os emlékmű felállítására ajánlja fel. /(ni): In Memoriam ’56. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 20./

2006. november 14.

Tíz éven keresztül gyűjtötte az adatokat a Szoboszlay-ügyről, könyvet is írt róla, a teljes igazságot mégsem sikerült felgöngyölítenie. A még élő érintettek vagy hozzátartozóik még mindig vonakodnak beszélni a történtekről, a hóhérokról nem is beszélve, szögezte le tapasztalatait Jámbor Ilona Lupényban, a református gyülekezeti teremben összegyűlteknek. A megfélemlítés, a rémület vagy – más részről – egyszerűen a tudatlanság mély gyökereket vetett. A szerző “hivatalos” könyvbemutatója utáni szabad beszélgetés során derült ki: némelyek csak most hallottak arról, hogy az 1956-os magyarországi forradalom után Romániában is volt megtorlás. Bodó József tanár saját tapasztalatai alapján emlékezett vissza arra az időszakra, amikor az ’56-os eseményeket ellenforradalomként bélyegezték meg. Farkas Éva tanárnő, az ünnepség fő szervezője is emlékezett 1956-ra. Benedekfi Dávid, a magyarsághoz való ragaszkodásért a nyolcvanas években a Securitate üldözését is megélt helyi RMDSZ-elnök is beszélt. /Chirmiciu András: ’56-os megemlékezés Lupényban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./ Jámbor Ilona könyve: Péterszabó Ilona: ’56 után 57-en a temesvári perben /Arad, 2002/

2007. június 14.

A kilencéves mandátumát befejező Kozsokár Gábor alkotmánybíró utódjául Puskás Bálintot jelölte a taláros testületbe a szenátus, akinek helyét a választási listán következő Szabó Ilona, a Kovászna megyei mezőgazdasági igazgatóság aligazgatója veszi át az RMDSZ-frakcióban. Szabó Ilonát váratlanul érte, hogy hamarosan parlamenti mandátumot kap. 2000-ben RMDSZ-képviselőjelölt, 2004-ben szenátorjelölt volt; az előválasztásokon a harmadik helyet kapta Puskás Bálint és Németh Csaba után. /Cseke Péter Tamás: Nőiesedő” RMDSZ-frakció. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

2007. augusztus 29.

A hamarosan kezdődő parlamenti ülésszakon már egy nő is erősíti az RMDSZ felsőházi frakcióját. A Puskás Bálint alkotmánybírói kinevezése révén megüresedett szenátori helyet ugyanis a háromszéki RMDSZ által a 2004-es előválasztások során kialakított lista harmadik helyezettje, Szabó Ilona tölti be. Szabó Ilona /sz. Vargyas, 1959/ 1978-ban érettségizett a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban, majd 1983-ban Brassóban szerzett faipari mérnöki diplomát. 2001-től a Kovászna Megyei Tanács vidékfejlesztési irodájában dolgozott, egy éve az iroda vezetője. /Kovács Zsolt: Nőként többet kell dolgozni. Interjú Szabó Ilonával, az RMDSZ háromszéki szenátorával. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./

2007. december 15.

Negatívan véleményezte a szenátus tanügyi bizottsága az oktatási törvényt módosító, Voiculescu-féle két tervezetet – jelezte Szabó Ilona háromszéki szenátor, aki Sógor Csaba helyét vette át a bizottságban. A konzervatívok által beterjesztett egyik módosítás a magyar gyerekek román oktatására vonatkozik, kötelezővé tenné, hogy az óvodai előkészítő csoportot románul végezzék, és az iskolában egységes, a román anyanyelvű gyermekek tananyagával azonos tanterv szerint oktassák a román nyelvet és irodalmat. A másik javaslat havi egy átlagbérrel egészítené ki a magyar megyében oktató román tanárok fizetését. Az elmúlt időszakban többször elhangzott, Márton Árpád képviselő két ízben is felhívta a figyelmet, hogy civil társadalmi megmozdulásra, a pedagógus-szakszervezetek tiltakozására is szükség lenne, hogy erőteljesen képviselni tudják a magyar oktatás érdekeit. Ugyanerre hívta fel a figyelmet Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke, véleménye szerint ,,átfogó társadalmi megmozdulásokra” lenne szükség, és reméli, az RMDSZ képviselői és szenátorai is felismerik ,,a közös fellépés fontosságát és hatékonyságát”. /Farkas Réka: Közös fellépés a magyar oktatásért (Apró győzelem a szenátusban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 15./

2008. január 9.

„Nem célunk olyan gyerekeket nevelni, akik csak Magyarországon képesek megállni a helyüket” – mutatott rá Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere a tanügyi törvény hiányosságára azon a közvitán, melyet a tanügyi törvénycsomaggal kapcsolatosan szervezett január 8-án az alsó-háromszéki területi és sepsiszentgyörgyi városi szervezete a magyar iskolák igazgatóival, pedagógusaival. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő moderálásában zajlott a már múlt évben megtervezett találkozó, mintegy ötven szakember jelenlétében. Az eseményen jelen volt Szabó Ilona szenátor, aki – mint elhangzott – az oktatás és a kultúra „új szócsöve”, és Márton Árpád képviselő is. Az érettségi tárgyak számát négyre csökkenti az új törvény, a kisebbségieknek azonban öt tantárgy maradt az anyanyelvi vizsga miatt. Keresztély Irma diszkriminatívnak tekinti, hogy a romántól eltérő anyanyelvű diák több tárgyból vizsgázik. Az ülésen kitértek a törvénytervezetben szereplő bölcsődék hiányosságaira is. /llyés Judit: Nem csak Magyarországra nevelnének. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./ Egy hónappal, február 17-éig hosszabbították meg az új tanügyi törvény tervezetének közvitáját – jelentette be Keresztély Irma, majd ismertette saját javaslatait, amelyek egy része oktatási-szervezési kérdéseket, az intézményfinanszírozást és az ösztöndíjrendszer módosítását tartalmazta, javasolta, hogy a kisebbségek nyelvén tanulók számára ne legyen kötelező a román nyelv és irodalom vizsga. Módosítani kell a tervezet azon cikkelyét, amely szerint a katonai főiskolákon kizárólag román nyelven lehet tanulni. Péter Sándor sepsiszentgyörgyi magyartanár szerint a kisebbségek nyelvének megtanulását kötelezővé kellene tenni azon román diákoknak, akik vegyes iskolákban tanulnak. Továbbá javasolta, az iskolák által kiállított oklevelek legyenek kétnyelvűek. A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete sepsiszentgyörgyi székházába várja a lakosság és a pedagógus szakemberek javaslatait, észrevételeit az új tanügyi törvénytervezet kapcsán. Azt követően összesítik a módosító javaslatokat, és elpostázzák az Oktatási Minisztériumnak. /Kovács Zsolt: Javaslatbombákkal a tárcához. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./

2008. március 11.

Elutasította a szenátus Dan Voiculescu konzervatív politikus két törvénykezdeményezését. Szabó Ilona RMDSZ-es szenátor elmondta, hogy csak a kezdeményezők és még néhányan szavaztak a jogszabályok mellett. Az egyik tervezet szerint egységes tanterv és tankönyvek szerint oktatnák a román nyelvet minden román állampolgárságú gyermeknek nemzetiségtől függetlenül első osztálytól az érettségiig, és kötelezővé tennék, hogy az óvodai előkészítő csoport a magyar gyermekeknek is román nyelvű legyen. A másik javaslat a Hargita és Kovászna megyében dolgozó román pedagógusoknak juttatott volna egy nettó átlagbéres fizetés kiegészítést. Októberben a képviselőház hallgatólagosan elfogadta a két jogszabályt, így ezek a szenátusba kerültek, amely döntő volt a kérdésben. A honatyák többsége elutasította az indítványokat. /Fekete Réka: Elvetették Voiculescu törvénymódosításait. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 11./

2008. június 18.

Haszmann Péter Pál csernátoni muzeológus Kovászna megyei képviselőjelölt, aki a Tamás Sándor és Antal Árpád után megüresedő parlamenti székek egyik várományosa, elmondta, az RMDSZ még nem kereste meg őt. Tamás Sándornak Kovászna megyei tanácselnökké, valamint Antal Árpádnak sepsiszentgyörgyi polgármesterré történt megválasztása után – az összeférhetetlenségi törvény miatt – le kell mondaniuk képviselői mandátumukról. Nem első eset az RMDSZ-nél, hogy képviselők lemondanak parlamenti mandátumokról, helyüket pedig a listán következő jelölt foglalja el. Legutóbb Puskás Bálint szenátor helyét vette át Szabó Ilona, miután előbbit alkotmánybírónak nevezték ki, majd Zsombori Vilmos, a Nukleáris Tevékenységeket Felügyelő Országos Bizottság elnöke foglalta el az európai parlamenti képviselőnek megválasztott Sógor Csaba szenátori székét. /Mihály László: Távozó honatyák. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

2008. augusztus 26.

A képviselőház honlapján szereplő adatok szerint a háromszéki parlamenti képviselők tevékenysége átlagosnak mondható az RMDSZ többi képviselőjéhez viszonyítva. Két olyan háromszéki honatya is van, akinek az eskütételen kívül egy hozzászólását sem jegyezték: Kónya Hamar Sándor és Sóki Béla. Kónya Hamar Sándor 2007-ig megfigyelő volt az Európai Parlamentnél, a tavaly novemberi EP-választásokig pedig európai parlamenti képviselőként tevékenykedett. Antal Árpád július 3-án mondott le képviselői mandátumáról, miután Sepsiszentgyörgyön polgármesterré választották. Addig az alsóház közigazgatási bizottságában tevékenykedett. Közel négy év alatt tizenhét ülésen szólalt fel, tizenhat politikai nyilatkozatot tett, tizenegyszer intézett kérdést, vagy interpellált. Tizenhárom törvényjavaslatot, -módosítást kezdeményezett, ezek közül hetet visszautasítottak. Elfogadták viszont az ifjúsági tanácsadó és tájékoztatási központok létrehozására vonatkozó javaslatát. Tamás Sándor szintén július 3-án mondott le képviselői mandátumáról, miután a Kovászna Megyei Tanács elnökévé választották. Huszonnyolc ülésen harmincszor szólalt fel, tizennégy politikai nyilatkozatot tett, egyszer interpellált, tizennyolc törvényjavaslatot kezdeményezett. Márton Árpád 2005 februárjától az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője. 191 ülésen összesen 312-szer szólalt fel. Tizennégy törvényjavaslat fűződik nevéhez, három alkalommal interpellált. Németh Csaba – aki újabb szenátori mandátumra készül –törvényjavaslatainak jelentős része a nyugdíjakkal kapcsolatos. Puskás Bálinttal és több más RMDSZ-es kollégájával javasolta a garantált minimálnyugdíjra vonatkozó törvényt, amelyet azonban mindkét ház elutasított. 2000-től huszonhárom törvényjavaslatot nyújtott be, négy politikai nyilatkozatot tett (eggyel többet, mint a frakcióvezető Verestóy Attila vagy Markó Béla RMDSZ-elnök). Az elmúlt két évben háromszor interpellált vagy tett fel kérdést; az RMDSZ-szenátorok többsége nem tett ilyent. Az időközben alkotmánybíróvá választott Puskás Bálint szenátor 1998 és 2006 között harmincöt törvényjavaslatot nyújtott be. Puskás politikai nyilatkozatok számának szempontjából fölényesen vezet az RMDSZ-es szenátorok körében: huszonegyszer szólalt fel. Szabó Ilona tavaly szeptemberben váltotta Puskás Bálintot a szenátusban. Eddig egyszer sem interpellált, nem volt politikai nyilatkozata. /Farcádi Botond: Honatyáink parlamenti tevékenysége a számok tükrében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26./

2008. szeptember 2.

Szeptember 1-jén volt ötven éve, hogy Temesváron kivégezték az erdélyi 56-os elítélteket. A Szoboszlay-per vádlottai közül tíz személyen 1958. szeptember 1-én hajtották végre a halálos ítéletet. Emlékszik-e még a köztudat azok nevére, akik vállalták a diktatúrával való szembefordulást? Álljon itt nevük: Szoboszlay Aladár, Ábrahám Árpád, báró Huszár József, dr. Orbán Károly, dr. Kónya István, dr. Fantanaru Alexandru, Tamás Dezső, Tamás Imre, Orbán István, Lukács István. Tervüket – egy romániai Keresztény Munkáspárt létrehozását – nem sikerült megvalósítaniuk, ügyüket elárulták, a résztvevőket bebörtönözték, tízet közülük kivégeztek. De nem a Szoboszlay-per volt az egyetlen 1956 után. Más perekben még öt személy ellen hoztak halálos ítéletet: Sass Kálmánt, dr. Hollós Istvánt, Szígyártó Domokost, Teodor Margineanut és Bíró Károlyt szintén kivégezték. A megtorlás idején tehát Romániában 15 személyt végeztek ki, közülük 10-et a Szoboszlay-ügyben. A vallatások és a börtönbüntetésekben elszenvedett kínzások következtében még 17-en életüket vesztették. 25 évi börtönbüntetésre ítéltek 43 személyt; 20–25 év közöttire 21 embert; 20 évi börtönre 36-ot; 15–20 év közöttire 29-et; 15 évre 57-et; 10–15 évre 24-et; 10 évre 112-őt; 5–10 évre 93-at; 5 évre 43-at; 1–5 évre 43-at; 1 év alatti börtönnel 117 személyt sújtottak. (Az adatok Péterszabó Ilona ‘56 után 57-en... a temesvári perben /Arad, 2002/ című könyvéből származnak.) A halálra ítéltek között volt Orbán István is, akinek gyermekei, unokái 2006. október 23-án, szülőfalujában, Csíkcsomortánban emléket állítottak. Fiát, Orbán Pétert 25 évre, lányát, Etelkát öt évre ítélték, a szintén csíkszeredai Vorzsák Jánost pedig hét évre. Ők azóta is, ma is emlékeznek. De emlékeznek unokái is. Orbán István emlékére, kivégzésének 50. évfordulóján emlékező szentmisét tartottak Csíktaplocán. A család megkoszorúzta a taplocai temetőben a hősök emlékművét, amelyen Orbán István neve is szerepel. /Takács Éva: Fekete betűs gyásznap. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./

2008. október 22.

Pete István lemondásával hatra emelkedett azoknak a honatyáknak a száma, akik más tisztségre cserélték az RMDSZ-es parlamenti mandátumukat. Garda Dezső képviselő kilépett az RMDSZ-ből, frakciótagsága bizonytalan. Lemondott október 20-án szenátori mandátumáról Pete István, mert a Számvevőszék vezető testületébe került. Pete István utódja Szentmiklósi Zoltán agrármérnök lesz, akinek a mandátuma alig másfél hónapig, a választásokig tart. A 2004-es választások után az RMDSZ szenátusi frakciójából elsőként Puskás Bálint került más tisztségbe: 2007. június 18-án az Alkotmánybíróság tagjává választották, helyébe Szabó Ilona lépett. Szabó egyébként az első hölgy volt az RMDSZ férfiak által uralt parlamenti frakcióiban. Másodikként Sógor Csaba váltott bársonyszéket: bukarestit brüsszelire. A csíkszeredai lelkészt ugyanis európai parlamenti képviselővé választották, helyébe 2007. december 11-én Zsombori Vilmos, a Nukleáris Tevékenységet Ellenőrző Hatóság akkori elnöke került. Változott az eltelt négy év alatt a képviselőházi frakció összetétele is. A múlt héten tette le a parlamenti esküt Olosz Gergely, aki az Energiaszabályozási Hatóságot hagyta ott a törvényhozói mandátumért. A politikus Antal Árpád helyét foglalja el, akit a helyhatósági választásokon Sepsiszentgyörgy polgármesterévé választottak. Szintén a helyhatósági választások után távozott a frakcióból Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, akinek helyébe Haszmann Pál lépett. A Brassó Megyei Tanácsba került Kovács Attila képviselő, akinek székét 2008. augusztus 13-ától Nádudvary György foglalta el a frakcióban. Hivatalosan nem távozott a frakcióból, de kilépett az RMDSZ-ből Garda Dezső. A Hargita megyei képviselő független jelölt lesz a választásokon, az MPP támogatásával. /Cs. P. T. : „Kicserélt” frakciók. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

2008. november 13.

A Részvételi Demokráciáért Európai Intézet – QVORUM parlamenti képviselők elmúlt négy évi tevékenységét vizsgálta. Országos viszonylatban 174 parlamenti képviselőnek (a honatyák 35 százalékának) a teljesítménye gyenge, nagyon gyenge. esetenként teljesen jelentéktelen, 154 pedig a közepes kategóriába sorolható. Összesen 159-nek a munkáját tartják jónak, kiemelkedőnek. Vannak olyan honatyák, akik rendszeresen jelen vannak a médiában, ugyanakkor nagyon jól teljesítenek a parlamentben is. Közülük magyar: Eckstein-Kovács Péter, Kolozs megye RMDSZ-es szenátora. A jelentéktelen kategóriába tartozók között van Zsombori Vilmos Hargita és Szabó Ilona Kovászna megyei RMDSZ-es szenátor. Az erdélyi és bánsági parlamenti képviselők általában jobban teljesítettek, mint moldvai, olténiai kollégáik. Erdélyi viszonylatban Arad, Fehér, Maros és Szeben megye parlamenti képviselete a leghatékonyabb, a leggyengébben pedig Kovászna és Hargita megyében teljesítettek a képviselők, szenátorok. /Mérlegen a parlamenti képviselők tevékenysége. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./


lapozás: 1-30 | 31-49




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998