udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 215 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 211-215
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szabó István

1999. június 29.

A Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete és a Bolyai Egyetemért Alapítvány július 3-án, emlékülést rendez a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem elüldözésének 80., a Bolyai Tudományegyetem megszüntetésének 40. évfordulóján rendezett emlékülésen Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nemzeti és etnikai kisebbségek főosztályának vezetője a kolozsvári Magyar Tudományegyetem szerepéről és jelentőségéről tart előadást, majd a Ferenc József Tudományegyetem kolozsvári felszámolásának történetéről, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem létesítéséről, a Bolyai Tudományegyetem tudományos és oktatási eredményeiről a filozófia, társadalomtudományok, történettudományok, jog- és közgazdaságtudományok, irodalom- és nyelvészet, néprajz, nemzettudat építése, természettudományok, matematika, fizika és orvostudományok terén, a diák- és ifjúsági mozgalmakról, az egyetem utolsó évéről (1959), valamint a magyar nyelvű oktatás helyzetéről és távlatairól a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen témákról lesz szó. Az előadásokat jeles kolozsvári és magyarországi tudományos kutatók, egyetemi tanárok tartják: Antal Árpád irodalomtörténész (Kolozsvár); Faragó József etnográfus (Kolozsvár), a MTA tiszteletbeli tagja; Gábos Zoltán fizikus (Kolozsvár), a MTA külső tagja; Incze Miklós történész, akadémiai doktor, a Bolyai Egyetemért Alapítvány elnöke; Katona Szabó István író, a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete elnöke; Maurer Gyula matematikus, egyetemi tanár; Maros Tibor orvos, egyetemi tanár, akadémiai doktor (MTA), a Román Orvostudományi Akadémia tagja (Debrecen); Sebestyén Kálmán történész, kandidátus; Szilágyi Pál matematikus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem prorektora; Szögi László történész, a budapesti Egyetemi Könyvtár főigazgatója; Vincze Gábor kutató (Szeged); Wanek Ferenc geológus, egyetemi tanár, a kolozsvári Bolyai Társaság elnöke. /Emlékülés a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem elüldözésének 80., a Bolyai Tudományegyetem megszüntetésének 40. évfordulóján. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

1999. július 2.

Idén hatodik alkalommal rendezték meg jún. 26-29-e között Resicabánya ünnepét. Ökumenikus szertartás volt a megyeszékhely főterén, majd népviseleti és énekes-táncos seregszemle következett. Táncműsorral és fúvószenével szórakoztatták a fölvonult németek az érdeklődőket. Másnap jöttek a megye több nemzetiségének díszes népviseleteibe öltözött együttesei, köztük az RMDSZ csoporttá csökkent Tűzvirág táncegyüttese is. Jún. 28-án kiállítás nyílt Resicabánya múltja és jövője címmel. Jún. 29-én, a város tulajdonképpeni ünnepén két rendezvény volt, a Német Demokrata Fórum és az RMDSZ, illetve a Német Művelődési Egylet és a Szombati-Szabó István Olvasókör szervezésében. Az RMDSZ székházában ünnepi megemlékezés volt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójáról. /Makkay Botond: Resicabánya ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1., folyt.: júl. 2./

1999. július 17.

Július 13-án köszöntötte a Temesvári Református Egyházmegye lelkipásztori közössége dr. Higyed Istvánt a nyugalomba vonulása előtti hetvenedik születésnapja küszöbén. Bányai Ferenc esperes megjegyezte, hogy az ünnepelt nem sokat kapott László nevű püspökeitől. Az ünnepelt elmondta, hogy 22 évig helyettes lelkészként szolgált Lugoson, míg végre sikerült a parókusi státust megkapnia. Dr. Higyed István a református egyháztörténelem doktora (Szombati-Szabó István élete és munkássága volt doktori dolgozatának témája 1995-ben). Higyed István nyugdíjas éveiben a nagy elődökről - Rácz Károly, Debreczeni István, Nemes Elemér és mások - összegyűjtött anyagát kívánja egyháztörténészként földolgozni. /Dr. Higyed István 70 éves. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17-18./

1999. augusztus 13.

Kisbaconban a Benedek Elek-emlékház mára magánmúzeummá vált. Benedek Elek dédunokája, Réka és férje, Szabó István felmondták a szerződést a Székely Nemzeti Múzeummal /Sepsiszentgyörgy/, így lett a házból magánmúzeum. Szabó István Magyarországról telepedett le ide, feleségül vette Rékát. Rendbe hozták az épületet és reménykednek benne, hogy sikerül a magánmúzeum fenntartása. /Kisbaconi anabázis. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 13./

2000. január 7.

Szatmárnémeti legnagyobb példányszámú helyi román lapja, az Informatia Zilei a város lakói közül az év emberét és az évtized emberét is megjelölte első januári számában. Az évtized kilenc embere közt csak két magyar van, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, aki a magánszektor fejlesztésében és Szabó István, a megyei önkormányzat alelnöke, aki a megyei költségvetés egyensúlytartásában szerzett valóban elismerésre méltó érdemeket. De a kilenc közt ott van Vasile Mois is, aki szélsőséges nézeteivel a románok többsége számára sem szimpatikus. A listát Virgil Magureanu, a SRI volt igazgatója vezeti, azzal az indoklással, hogy Szatmár megyéből származik, az elmúlt évtizedben innen ő jutott legmagasabb közjogi funkcióba, és leváltása után ide tért vissza. A lapnak az év emberéről készült listáján a húsz személy közt mindössze három magyar van: Riedl Rudolf prefektus, Szabó Károly szenátor és Varga Attila parlamenti képviselő. - Vitatható a lap névsora, hiszen helyet kaphatott volna Reizer Pál megyéspüspök, Schupler Tibor, a Caritas igazgatója, Ilyés Gyula alpolgármester, Szilágyi Ferenc vállalkozó, aki a köz(színház stb.) érdekében megmozgatta a privát szektort, vagy Kovács Jenő nagykárolyi polgármester. /Pécsi Ferenc és Szabó István az évtized szatmári emberei közt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

2000. január 22.

Kilencedik alkalommal rendezték meg a Szféra Estély programsorozat csúcsrendezvényét jan. 22-én Budapesten, az Operaházban, ahol átadták a Szféra díjait is. A "Szféra Globus Díj" kitüntetettje az idén Sütő András erdélyi író lett. Korábban, pár éve a romániai magyarság képviselői közül Frunda György kapott hasonló díjat. "Az év vállalkozója Magyarországon" díjat az idén Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója nyerte el. A "Díj a magyar vállalkozókért" elismerésre Szabó István filmrendezőt találták méltónak. /Sütő András Szféra Globus díjas. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

2000. március 25.

Higyed István lugosi református tiszteletes, a magyar református egyháztörténet doktora hosszú szolgálat után nyugdíjba vonul. Lugoson tett ökumenikus szolgálataiért tavaly, 70. születésnapján a város díszpolgárává választották. Higyed István elmondta, hogy Lugoson volt román reformáció. Fogarasi István prédikátor romául és magyarul hirdette az igét Lugoson. Fogarasi a Szászvárosi Bibliának egyik magyarról románra fordítója volt 1582-ben. Ugyancsak ő fordította románra legelőször a Heidelbergi Kátét Catechismul Kalvinesc címmel. Lugoson szolgált 1921-34 között Szombati-Szabó István költő. - Lugos nem könnyű szolgálati hely, mert rendszeresen három nyelven kell hirdetni az igét a vegyes házasságok miatt. Amióta itt tevékenykedik, rendbehozták a templomot. Higyed István mindent megpróbált, de nem sikerült kiadnia Szombati-Szabó István összes műveit. /Balta János: 33 évet szolgálni egy közösséget, isteni ajándék. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./

2000. június 8.

Ötvenöt éves lenne a Bolyai Tudományegyetem, ebből az alkalomból rendezett találkozót június 3-án Budapesten a Magyarok Házában a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete, amely öt évvel ezelőtt alakult. Incze Miklós történész, a Bolyai Tudományegyetem egykori professzora az egyetem indulásával kapcsolatos emlékeit elevenítette fel. A Bolyai Tudományegyetem és az irodalom címmel dr. Faragó József folklorista, az MTA tiszteletbeli tagja tartott előadást, Katona Szabó István pedig beszámolt a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete tevékenységéről. Bálint Márta színművész a Bolyai Egyetem költőinek (Szabédi László, Székely János, Páskándi Géza és Szilágyi Domokos) verseiből adott elő. /Ötvenöt éves lenne a Bolyai Tudományegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

2000. június 24.

A Szatmár megyei tanácsban az RMDSZ 14 tanácsosával messze a legerősebb frakció. Szabó Istvánt egyhangúan megválasztották a megyei tanács elnökének. Szabó István közgazdász kiváló közigazgatási szakember, Szabó István ugyanis nyolc éven át töltötte be a megyei tanács alelnöki tisztségét. Szatmárnémetiben a polgármester választás csalódást hozott a szatmári magyaroknak, Szabó István sikere annál több öröm. /Sike Lajos: Borúra derű. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

2000. augusztus 5.

Először találkoztak az RMDSZ képviseletében megválasztott Szatmár megyei polgármesterek, alpolgármesterek és tanácsosok, létszámuk meghaladja a kétszázat. Ilyés Gyula, az RMDSZ megyei elnöke először is arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy megalakítják az önkormányzati tanácsot, mely gondoskodik arról, hogy képviselőik rendszeres továbbképzésben vegyenek részt. Szabó István, a megyei tanács elnöke felkérte őket, hogy minél előbb készítsék el a települések helyzetének összefoglalóját, hogyan állnak az utak karbantartásával, a víz, gáz bevezetésével, a szeméttárolással és más közhasznú szolgáltatásokkal. Készítsenek külön listát a prioritásokról. Pécsi Ferenc parlamenti képviselő a pályázati lehetőségekről tartott tájékoztatót. /Önkormányzati tanácsot alakítanak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

2000. augusztus 25.

Vetési László tiszteletes a vele készült beszélgetésben a lelkész, a gondnok, a presbiterek felelősségét emelte ki. A szórványban, a szorultságban minden lehetséges, unitárius, evangélikus, ortodox gondnok, presbiter egy-egy református gyülekezetben egyáltalán nem feltűnő. Belegondolni is rossz abba, hogy hol vannak a felszámolódott magyar falvak legnagyobb értékei: a kegyszerek, úrasztali terítők és egyéb műkincsek. A gyülekezetek maradékai tehetetlenek. ″Mit is várhatunk a saját erejükből a némai és kecsedi négy, az ormányi három lélektől vagy a Cege melletti Göctől, ahol egy család, két személy az utolsó tanúja egy hajdani népes múltnak.″ - folytatta a nehéz helyzet felvázolását Vetési. A legnagyobb baj egy kis gyülekezetben, ha nincs lelkész. ″Ilyenkor nagy visszaélések is történnek, a gondnok, a presbitérium abból él, hogy nincs lelkész. Sokszor az egyházi tulajdonban lévő kertekből, gyümölcsösökből élnek, annak terméséből kínálnak meg minket, vagy meg sem kínálnak, csak kifőzik több száz liter pálinkáikat, maguknak - de a templom omolhat.″ Azonban vannak ezekkel ellentétes esetek is. Például a Dés melletti Radákszinyén Hunyadi Feri bácsi és Anikó néni - a harminc lelkes gyülekezet helyett - saját megtakarított pénzükből javíttatták meg falujuk templomát. - Október végén "az utolsó magyar″ díszoklevéllel tüntették ki a Kis-Szamos menti Kecseden Kecseti Ferencet, a Füzes menti Göcről Szabó Istvánt és a magyarigeni Eőry Istvánt, Köblösről Terebesi Lászlót /Nagy Ágnes: Beszélgetés nagytiszteletű VETÉSI LÁSZLÓVAL. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

2000. szeptember 18.

Az államalapítás ezeréves évfordulóját ünnepelték szept. 17-én Kőszegremetén, kopjafát avattak és leleplezték az egykori politikai üldözött Dohi Árpád emléktábláját. A rendezvényen jelen volt Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet, Szentpéteri István követségi tanácsos, Szabó István megyei tanácselnök, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, Ilyés Gyula, a megyei RMDSZ elnöke, valamint a községi elöljárók. Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör /Szatmárnémeti/ elnöke az államalapításról tartott előadást. Íjgyártó István magyar nagykövet felszólalásában reményét fejezte ki, hogy a huszadik századdal ellentétben a huszonegyedik a magyarság egymásra találásának az évszázada lesz. Dohi Árpád egyike volt azoknak, akik részt vettek egyetemistaként a Babes és Bolyai egyetemek egyesítése ellen szervezett tiltakozó megmozduláson. Dohi Árpádot 11 év Duna-csatornai munkaszolgálatra ítélték, melyből öt és felet töltött le. Az ünneplők a református parókia udvarán leleplezték a millenniumi kopjafát, amelyet Bú József népi faragó készített. A rajta szereplő szöveg: "A Magyar Millennium tiszteletére állította Kőszegremete lakossága. 2000. szeptember 17." A Dohi Árpád szülőháza helyén álló épület falára elhelyezett emléktábla leleplezése és megkoszorúzása következett: "Itt született Dohi Árpád - 1940-1980 -, az 1956-os forradalom kőszegremetei áldozata". Bemutatták a település kismonográfiáját, Sike Lajos "Kóstolja meg Kőszegremetét" címmel összeállított kiadványát. Végül a kultúrotthonban fellépett a Szatmár Megyei Nemzetiségek Népi Együttese és a koltói énekkar. /Fodor István: Kopjafa- és emléktábla-avatás Kőszegremetén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 18./

2000. szeptember 23.

Szept. 22-én közzétették az Északi Színház /Szatmárnémeti/ magyar és román társulatai művészeti igazgatói posztjára beadott pályázatok eredményeit: mostantól Lőrincz Ágnes színésznő tölti be a szatmárnémeti színház magyar tagozatának művészeti igazgatói posztját; a román társulatot továbbra is Andrei Mihalache vezeti. A most kreált menedzseri állás egyelőre betöltetlen maradt, tájékoztatott Szabó István, a Megyei Tanács elnöke. Lőrincz Ágnest kifejtette, hogy az első évet tanulóévnek szánja, nagyjából Parászka Miklós támogatására, tudására hagyatkozva. /Fodor István: Lőrincz Ágnes lett a magyar társulat művészeti igazgatója. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 23./

2000. október 9.

Dávid Ibolya igazságügyi miniszter részt vett az október 6-i aradi megemlékezéseken, megbeszélést folytatott Dorel Popa aradi polgármesterrel az Aradon tervezett román-magyar megbékélési park létrehozásáról és az aradi szabadságemlékmű ott történő végleges elhelyezéséről. A sajtóértekezletet tartó miniszter asszony elmondta: már az év első felében kérte az aradi városi vezetést, vitassák meg az emlékpark kérdését, de akkor a romániai helyhatósági választás utánra maradt az ügy. Az új polgármester, Dorin Popa most kedvezően viszonyult a felvetéshez. Az első elképzelések szerint a várból kiszabadított szabadságemlékmű megsérült szobrait már ideiglenes helyükön restaurálták volna, de egy magyarországi szakértői bizottság szerint e munkálatot a végleges felállításkor kell elvégezni. - A téli csapadék hatására ismét átszakadhat a gát Nagybányán az Aurul vállalatnál, s akkor újabb, a korábbihoz hasonló ciánszennyezés kerülhet a Szamosba, a Tiszába - figyelmeztetett Gönczy János, Tisza-Szamos kormánybiztos, aki szerint megengedhetetlen, hogy továbbra is a ciános vizet vezessék a meddőfeldolgozó üzemből a nyolc kilométerre lévő tározótóba, s onnan ismét vissza a meddőmosóhoz. A kormánybiztos felelősséggel állítja: nem felel meg a valóságnak, hogy a Tiszánál már semmi nyoma a ciánszennyezésnek. A természet megpróbálja valahogy helyreállítani az egyensúlyt, de ez már egészen más, mint amilyen a Tisza lehetne, ha nem érkezett volna a valamennyi élőlényt elpusztító, nagy mennyiségű cián. - A gazdasági-kulturális együttműködésre interrégiót hoz létre Szabolcs-Szatmár-Bereg, a romániai Szatmár megye és Ukrajna Kárpátaljai Területe. A megállapodást Nyíregyházán írta alá Helmeczy László, a szabolcsi, illetve Szabó István, a szatmári önkormányzat elnöke, valamint Viktor Baloga, Kárpátalja kormányzója és Iván Iváncso, megyei tanácselnöke. A megállapodáshoz tartozó mellékletben előírták: a határátkelők fejlesztését, az árvíz- és környezetvédelmi veszélyeztetettség mértékének csökkentését, turisztikai és sportcentrumok létrehozását, s egyben határoztak a munkácsi vár restaurálásának befejezéséről. /A múlt hét végén történt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

2000. október 18.

A Szatmár megyei tanácsnál a meghirdetett 12 helyre 31-en pályáztak, köztük hat-hét magyar nemzetiségű. Ehhez képest egész jó eredménynek mondható, hogy négyen a nyerők közt vannak. Jelenlétük javítani fogja a magyar köztisztviselők arányát, ami mostanáig a 15 százalékot alig érte el. Szabó István, a megyei tanács elnöke ügyelt arra, hogy lehetőleg minden felvett új köztisztviselő ismerje a magyar nyelvet is. /(Sike Lajos: Több magyar köztisztviselő a Szatmár megyei önkormányzatnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

2000. október 31.

Okt. 30-án felavatták Tasnádon az RMDSZ-szervezet új székházát, melyen jelen voltak az RMDSZ szenátor- és képviselőjelöltjei, továbbá Ilyés Gyula, az RMDSZ megyei elnöke, Riedl Rudolf prefektus és Szabó István, a Megyei Tanács elnöke. Csizek Tibor, a tasnádi RMDSZ-szervezet elnöke megköszönte Véron András helybeli vállalkozónak, a Wimob Rt. vezérigazgatójának az önzetlen anyagi támogatást. A régi RMDSZ-székhelyet pedig a helybeli MADISZ használhatja a jövőben. /Tasnád: Új RMDSZ-székházat avattak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 31./

0. december 1.

A román nemzeti ünnep, december elseje alkalmából a Szatmár megyei vezetők, köztük Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke a megye polgáraihoz intézett ünnepi üzenetében emlékeztek arra a napra, "amikor megvalósult minden román álma", hogy egy országban egyesüljön. /Tisztelt Szatmár megyei honpolgárok! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 1./Egy szó sem esett a levélben a nemzetiségekről.

2001. február 16.

Jan. 21-én Szatmárcsekén tartották meg Magyar Kultúra Napja rendezvényeinek nyitányát. A hagyományos ökumenikus istentisztelettel kezdődő ünnepségen Nagy László, a Tiszántúli Református Egyházkerület Gyulán szolgáló főjegyzője és Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek hirdette az igét. Beszédeikben a hit, nemzet és hazaszeretet elválaszthatatlan hármas egységét hangsúlyozták. A Kölcsey Társaság idei emlékplakettjével Vásárhelyi László néptáncost, koreográfust tüntették ki. A Magyar Kultúra Napja alkalmával Szatmárcsekén eddig kitüntetettek közül (többek között Makovecz Imre építész, Kányádi Sándor költő, Szabó István filmrendező és Csoóri Sándor költő ) Vásárhelyi László az első, aki kötődik e tájhoz és településhez. A 78 éves táncművész és koreográfus gyermekkorának nyarait Szatmárcsekén töltötte. Vallomása: "Számomra Szatmárcseke, Szatmár egész vidéke szent föld. Hiába jött a siker, öt világrész bebarangolása, Szatmárcseke maradt nekem a hazám." /Muzsnay Árpád: Vásárhelyi Lászlót Szatmárcseke mellett Szatmárnémeti is magáénak tekinti. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

2001. március 10.

Fülöp Lídia /Lugos/ 1925-ben született Újbálincon (Temes megye), tavaly töltötte be 75. életévét. A Romániai Írók Szövetsége 2000 decemberében tagjává választotta. Gazdag irodalmi munkásság áll mögötte: három verseskötet és négy prózakötet teszik ki önállóan kiadott műveit. Kéziratban még legalább ötször ennyi anyag van készen. A Lugosi Krónika c. helytörténeti kötetben a Szombati-Szabó István Irodalmi Kör üléseinek krónikáját közli. Alkotásaiból beválogattak kilenc antológiába. Könyvei inkább az utóbbi években jelentek meg. - Lugoson 1972-ben alakult meg a magyar irodalmi kör, amely ma is működik. /Király Zoltán: "Nyelvünk nem kútba lefutó üres vödör..." Beszélgetés FÜLÖP LÍDIA lugosi írónővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

2001. július 2.

Jún. 30-án Marosvásárhelyen ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa /TEKT/, melyen Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, 13 megyei/területi szervezet képviselője, valamint Szabó István, Virág György és Zsombori Vilmos megyei tanácselnökök vettek részt. A megbeszélés napirendjén szerepelt a szövetségi elnök politikai tájékoztatója a román és a magyar miniszterelnökkel folytatott megbeszélésekről, a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény, a közigazgatási törvény alkalmazása, valamint a földtörvényt módosító kormányrendelet. Markó Béla kiemelte: az RMDSZ számára elsőrendű feladatként kell szerepeljen a törvény minél szélesebb körű ismertetése a romániai magyar közösség körében. Az RMDSZ és a Romániai Szociáldemokrata Párt közötti együttműködésről elmondta, hogy az általában eredményesnek tekinthető, a törvények helyi alkalmazása viszont helyenként akadályokba ütközik. Megállapították, hogy a státustörvény nem generált feszültségeket a kisebbségi és többségi közösségek között. A földtörvény változtatása során a romániai magyarság érdekei nem sérültek, sikerült elfogadtatni az RMDSZ által támogatott változatot. Az érvényben lévő törvény szerint továbbra is vissza lehet igényelni a közbirtokossági- és magánerdőket. A szövetségi elnök felhívta az RMDSZ-polgármesterek és tanácsosok figyelmét arra, hogy határozottabban lépjenek fel a helyi közigazgatási és a földtörvény alkalmazásában. /Marosvásárhelyen ülésezett a TEKT. = RMDSZ Tájékoztató, júl. 2./

2001. július 25.

Nemrég leváltották a Szatmár megyei rendőrség teljes vezérkarát. Közülük nem található egy magyar sem. Szatmár megyében a magyarság aránya megközelíti az összlakosság 40 százalékát, a megyeközpontban pedig meg is haladja, ennek ellenére nincsenek magyar rendőri vezetők. Alig jobb a helyzet a közhivatalokban. Jó, ha öt-tíz százalék azon tisztviselők száma, akik magyarnak vallják magukat, és húsz-huszonöt százalék azoké, akik megértik, netán beszélik nyelvünket. A prefektúrán és a megyei tanácsnál azóta módosult valamelyest, hogy Riedl Rudolf volt a megyefőnök (ma alprefektus), az önkormányzat megyei elnöke pedig Szabó István lett. Továbbra is égbekiáltó az a hátrány és diszkrimináció, ami az állami köztisztviselők kinevezése tekintetében éri a magyarságot. A magyar többségű lakosságú Székelyföldön is a román rendőrök, fináncok, ügyészek, bírók, felügyelők vannak többségben. Az önálló magyar egyetem (mármint a román állam által a hazai magyar adófizetők pénzéből fenntartott egyetem!) hiánya, vagy a magyar történelmi egyházaktól elkobzott vagyonok visszaadásának késleltetése mellett a közéletben elszenvedett hátrányainkat is nagyobb súllyal említhetné fel a magyar kormány, amikor a románnal a státustörvénynek a "román lakosság számára diszkriminatív" kitételeiről tárgyal, írta Sike Lajos. A határon túli románokkal kapcsolatos kedvezménytörvényt is hangsúlyosabban kellene említeni. Nem is csak azt, hogy már több százezer moldáviai román kapott kettős állampolgárságot (amiről a vonatkozó magyar törvényben szó sincs), hanem azt is, hogy a több tízezer moldáviai fiatal a romániai magyar adófizetők pénzén is tanul Romániában. /Sike Lajos: Na és a mi hátrányaink? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

2001. július 28.

1990 óta augusztus első napjaiban a Szatmár megyei Sződemeter zarándokhellyé alakul. A falu nagy szülöttjére, Kölcsey Ferenc költőre emlékeznek a határon innen és túlról érkezők. A beszédeket, szavalatokat követően virágcsokrok kerülnek a Kő Pál készítette szobor alá, amely 1994 óta áll a református templom kertjében. Tavaly - a 210. születésnapon - a Kölcsey nevével összeforrt települések küldöttei találkoztak a szülőfaluban. Védnököt is választottak rendezvényüknek: Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök és Tőkés László királyhágómelléki ref. egyházkerület püspöke személyében. A 2001-es esztendő sződemeteri ünnepségét megelőző napokban négy országból érkező fiatalok zarándokolnak el Erdély és Magyarország területén a Kölcsey Ferenc életében jelentős szerepet betöltött helységekbe. A zarándoklat az iskolai éveket idéző Debrecenből indul július 30-án, a következő állomás Álmosd lesz, ahol a családnak birtokai voltak, és ahol Kölcsey fiatalkorát töltötte. A résztvevők a sok emlékhellyel bővelkedő Budapestre is eljutnak. A visszafelé út érinti Szatmárcsekét, ahova a költő 1815-ben telepedett át, és 1838-ban itt is érte a halál. Nagykároly, ahol Kölcsey megyei főjegyző volt, szintén szerepel az emléktúra programjában. Végállomás augusztus 3-án Sződemeter, a szülőfalu lesz. A díszvendégek és szónokok között van: Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főtanácsosa, Erdélyi Géza, Felvidék református püspöke, Helmeczy László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Kötő József, az EMKE elnöke, Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök és Tőkés László püspök. /S. Muzsnay Magda: Négy ország fiataljai két ország emlékhelyein. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

2001. november 19.

Csíkszeredán megtartották a kritikusok fórumát. Az erdélyi színházi kritikaírás feltámasztására hivatott rendezvény szervezői, a szatmárnémeti Harag György Társulat és a Csíki Játékszín négynapos gazdag programot állított össze. A nov. 18-án zárult rendezvénysorozat részeként adta elő a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a Szarvas-rege c. táncelőadását, végül a Csíki Játékszín a szakmai sikereket kiérdemelt Vérkötelék c. táncjátékát. Az előző napon kerekasztal-beszélgetést tartottak. Szabó István, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet aligazgatója az anyaországi színházfinanszírozási modelleket ismertette, s a beszélgetésen részt vevő színidirektorok, Lőrincz Ágnes, Parászka Miklós a romániai finanszírozási formákról szóltak. A szakmai fórum központi témája az erdélyi magyar színikritika volt. A kritikusok fóruma díjkiosztással ért véget: az I. díjat Imreh István érdemelte ki, II. díjas Bálint Ildikó lett, a megosztott III. díjat Boros Kinga és Petres László kapta. /Kritikusok fóruma. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 19./

2001. december 4.

Szatmárnémetiben a dec. 1-jei ünnep alkalmával feltűnt, hogy túl sok régi elvtárs és szekus bújt elő. A helyi magyarság képviselői /Szabó István, a megyei tanács elnöke, Riedl Rudolf alprefektus, Szabó Károly és Kereskényi Sándor szenátorok, Erdei D. István parlamenti képviselő, valamint Visnyai Csaba, az RMDSZ megyei választmányának tagja ott voltak az ünnepségen és elhelyezték az RMDSZ koszorúját. A legtekintélyesebb helyi román lap, az Informatia Zilei az utolsó oldalán közölte az elöljárók üzenetét, ugyanakkor a Szatmári Friss Újság az első oldalon, külön is kiemelve Iliescu elnök színes fényképpel illusztrált üzenetét. Mintha a magyar lapnak nagyobb ünnep volna dec. 1-je, mint a románnak, jegyezte meg az újságíró. /(sike) Előbújtak a régi elvtársak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

2001. december 31.

December 29-én tartotta a Szombati-Szabó István Olvasókör Resicabányán, az RMDSZ-székházban hagyományos havi tematikus teadélutánját. Esztendő vége lévén, a vicceknek szentelték a három órányi időt. /Makay Botond: Vidám volt a teadélutáni hangulat. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 31./

2002. február 15.

A Kis- és Középvállalkozások Szatmár Megyei Fejlesztési Központja felszólítást kapott Szabó István megyei tanácselnök aláírásával, hogy márc. 15-ig költözzön ki a Közigazgatási Palota ötödik emeletén található irodahelyiségeiből. A Fejlesztési Központ elnöke, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő úgy értékeli, hogy az intézkedés válaszlépés amiatt, mert ő is a Polgári Szárny nyilatkozatának aláírói közé tartozik. A Kis- és Középvállalkozások Szatmár Megyei Fejlesztési Központja 1994 óta bérel három irodahelyiséget a szatmárnémeti Közigazgatási Palotában, a Szatmár Megyei Tanács jóváhagyásával. "Szabó István egyszerűen retorziót alkalmaz velem szemben, azzal sem törődve, hogy a kis- és középvállalkozások fejlesztése az RMDSZ gazdasági programjának is egyik alapcélkitűzése. Erről a felszólításról Markó Bélát is értesítettem, aki azt válaszolta, azon lesz, hogy tisztázzák az ügyet" – nyilatkozta Pécsi Ferenc. "Én nem vagyok hajlandó az újságon keresztül üzenni Pécsinek" – jelentette ki a Krónikának Szabó István. Arról sem volt hajlandó többet elárulni, hogy a vállalkozásfejlesztési központnak valóban el kell-e hagynia az irodákat, csupán annyit jegyzett meg, hogy a prefektusi hivatalnak is szüksége van a helyiségekre. "A Polgári Szárny komoly veszélyt jelent, mert precedenst teremtett a zsaroláshoz" – zárta szavait Szabó István. /Ágopcsa Marianna: Megtorló akció? = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./

2002. február 21.

Németh Zsolt politikai államtitkár febr. 20-án Szatmárnémetibe látogatott. Határ menti helyzete miatt Szatmár megye kiemelt fontossággal bír Magyarország számára – hangsúlyozta az államtitkár. Németh Zsolt tárgyalássorozatát Gheorghe Ciocan kormánybiztosnál kezdte, ezt követően a megyei önkormányzat elnökével, Szabó Istvánnal találkozott. Az államtitkár ellátogatott az RMDSZ-székházba is, ahol a szövetség megyei és városi vezetőségével folytatott megbeszélést. A sajtóértekezleten Németh Zsolt beszámolt a tárgyalásokon terítékre került kérdésekről, a határ menti együttműködés lehetőségeiről. A megye elöljáróival folytatott tanácskozáson szó esett a határátkelőhelyek helyzetéről is, közöttük a Csanálos–Vállaj közöttiről, amelynek megnyitásához a PHARE–CBC programon keresztül lehetne támogatást nyerni. A határátkelőhelyek mellett másik kiemelt kérdés – folytatta Németh Zsolt – a kis- és középvállalkozások támogatása. Szatmár megye azért is fontos a számunkra – folytatta az államtitkár –, mert itt nagy számban él magyar kisebbség. Magyarországnak alkotmányos kötelezettsége az, hogy gondoskodjék a határain túl élő magyarokról. Kedvezőtlen tendencia, hogy a Szatmár megyei magyarság nagy arányban vándorolt ki az utóbbi években Magyarországra, illetve nyugati államokba. Lehetőség szerint szeretnénk megfékezni, illetve lelassítani ezt a folyamatot. Ez elsősorban gazdasági téren lehetséges" – fejtette ki az államtitkár. Németh Zsolt elmondta, hogy lecsillapodtak a kedvezménytörvény miatti felhevült érzelmek, másrészt dinamikusabbá vált a magyar–román kapcsolatrendszer, amire jó példa az az előrehaladás, amelyet a magyar–román vegyes bizottság budapesti ülésén sikerült elérni. /Ágopcsa Marianna: A határátkelőkről is tárgyalt. Szatmárnémetibe látogatott Németh Zsolt államtitkár. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./ Tőkés László tiszteletbeli elnök és Pécsi Ferenc Szatmár megyei parlamenti képviselő részvétele nélkül Németh Zsolt nem hajlandó részt venni a lakossági fórumon - tájékoztatták néhány nappal ezelőtt a nyilvános találkozót szervező Szatmár megyei RMDSZ–t. Ilyés Gyula megyei elnök elmondta: az RMDSZ számára viszont akkor lett volna elképzelhetetlen a lakossági fórum megtartása, ha azon — az államtitkár kérésének eleget téve —, a parlamenti frakcióban frissen megalakult Polgári Szárny tagjaként Pécsi Ferenc lett volna az egyik fő meghívott. A Szatmár megyei RMDSZ örömmel fogadta Németh Zsolt látogatásának hírét és a tiszteletbeli elnök részvétele ellen sem emelt kifogást, ám a reformpárti nézetek szerepeltetése esetén az már elfogadhatatlannak tűnt a számára, hogy magára vállalja a fórum szervezését is, javasolva, hogy tegyék meg azt mások — tette hozzá Ilyés. "A lakosság részvételével tartott beszélgetés remek alkalom lett volna az emberek kíváncsiságának kielégítésére, ám hogy az RMDSZ fordítson arra időt és energiát, hogy helyt adjon saját belső ellenzékének megnyilvánulásaira, az teljességgel elképzelhetetlen" — fűzte hozzá a megyei elnök. /(princz): Miért maradt el a lakossági fórum? Ha nincs Tőkés és Pécsi, nincs lakossági fórum sem. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 21./

2002. március 2.

Ilyés Gyula Szatmár megyei RMDSZ–elnök és Szabó István megyei tanácselnök egyaránt úgy nyilatkozott, hogy még a márc. 7–i határidő előtt kikerülnek a nagyobb települések bejáratához a két– vagy többnyelvű helységnévtáblák, György Gábor, az önkormányzat műszaki igazgatóságának vezetője szerint viszont április dereka előtt nemigen lehet számítani az elkészülésükre. Szatmár megyében 84 helységben haladja meg a magyar nemzetiségű lakosok számaránya a 20 százalékot, a táblákat nemcsak a városok és községek bejáratánál kell kifüggeszteni, hanem többnyelvű tábla kell a falvak bejárataihoz is. Szatmárnémetiben a helységnévtáblákat már megrendelték, és amint megérkeznek, ki is teszik azokat. /(princz): Tovább húzódik a kétnyelvű helységnévtáblák ügye Szatmár megyében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). márc. 2./

2002. március 2.

A resicabányai Paul Iorgovici Megyei Könyvtár magyar állománya /a Szombati-Szabó István Könyvtár/ az RMDSZ székházban található. Szombati-Szabó István a két világháború közötti közismert költő volt, Resicabányvárosban is működött református lelkipásztorként. A könyvtár 1998 óta viseli a Szombati-Szabó István nevét, akkor volt az ünnepélyes megnyitó. Országos gyűjtést rendeztek, ebből állt össze az RMDSZ könyvtára. Összesen 7593 kötetük van, ebből 5184 a megyei könyvtár tulajdona, a többit (pontosan 2409-et) az RMDSZ birtokolja. Legnagyobb része magyar szépirodalom. Nagyon kevés szakkönyv, szakirodalom is van. A szépirodalom után a vallásos irodalom a következő, azokból sincsen sok. 1998-ban, amikor napi nyolc órát volt nyitva a könyvtár nagyobb volt a látogatottság. Aztán csak hatot, illetve a leépítések miatt jelenleg négy órás a nyitva tartás. Idén januárban csak húsz új olvasót tart nyilván Bitte Viktória Ibolya könyvtáros. Rendszeresen jár a könyvtárba A Hét, a Hunyad Megyei Hírmondó, a Nyugati Jelen, alkalmasint jön a Harangszó, Művelődés. /Makay Botond: A resicabányai Szombati-Szabó István Könyvtárról. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./

2002. április 6.

A Váradi Biblia nyomtatójának, Szenczi Kertész Ábrahámnak nevét viseli az a nagyváradi sajtóház és nyomda, amelyet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyitott anyaországi támogatással. A jan. 5-i avató ünnepségen hangsúlyozta Tőkés László püspök: nagyobb építkezés első lépése a sajtóház megnyitása. Szabó Tibor, a HTMH elnöke avatóbeszédében a sajtóház további támogatását ígérte. A sajtóházban nyomda és a Partiumi Közlöny és a Harangszó mellett helyet kap a kárpát-medencei tudósítói hálózat fiókja, amely a Duna TV, a Magyar Televízió, a bukaresti és a kolozsvári magyar stúdiók tudósítóiból áll. Könyvbemutatókkal köszöntötték az eseményt: Csetriné Lingvay Klára Nagyasszonyaink című könyve 15 erdélyi nagyasszony munkásságát, történetét feldolgozva láttatja Erdély történetét. Balaskó Vilmos Élet a föld alatt című, a román börtönök összeírását tartalmazó könyve másodkiadást ért meg. Bemutatták a Heidelbergi Káté revidiált kiadását, végül Szabó István tanár átfogó Ottomány monográfiáját mutatta be Dukrét Géza, a Partiumi Könyvek szerkesztője. A nagyváradi regionális sajtóház a harmadik a marosvásárhelyi és a kolozsvári után. /(Balla Tünde): A tények beszéljenek. Sajtóház nyílt Nagyváradon a magyar kormány támogatásával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 211-215




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998