udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 512 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 511-512
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szabó Zoltán

1995. október 2.

Budapesten okt. 2-án, az Országgyűlés ülésén Szabó Zoltán, a művelődési tárca államtitkára számolt be a Honti Mária államtitkár vezette kormányküldöttség tapasztalatairól. A küldöttség Romániában tanulmányozta az új oktatási törvényt. A delegáció tapasztalatai szerint a magyar kisebbséget súlyosan érintő problémák vannak a jogszabályban, amelyek megnehezítik az anyanyelven való tanulást. Pozitívum, hogy a helyi magyar tanárok magyarul fejthették ki véleményüket a delegáció előtt és hogy egyáltalán létrejött ez a látogatás. Németh Zsolt /Fidesz/ szerint a küldöttség útja sikertelen volt, mivel nem nagy eredmény, ha a magyar tanárok anyanyelvükön beszélhetnek. Csépe Béla /KDNP/ a határon túli magyarság érdekében keményebb kiállásra szólította fel a kormányt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

1995. október 21.

Nyolc aláíró /köztük Fejtő Ferenc, Méray Tibor, Nagy Erzsébet, a Nagy Imre Társaság elnöke, Kolumbán Gábor, az RMDSZ Szabadelvű Körének tagja és Tibori Szabó Zoltán, a kolozsvári Szabadság napilap főszerkesztője, Csicsery-Rónay István/ a HTMH-hoz és a Millecentenáriumi Emlékbizottsághoz írt nyílt levelében javasolta, hogy 1996-ban rendezzék meg az Összmagyarság Első Tanácskozását. Ennek világnézetre, pártállásra, vallásra, származásra való tekintet nélkül a világ bármely részén élő magyarok összejövetelének kell lennie. Ezt nem szabad semmilyen irányzatnak kisajátítania. Népünket nem az állítólagos "magyar átkon" való siránkozás, nem a méla honfibú emeli ki mai helyzetéből, hanem akik pozitív választ adnak arra: mit ér az ember, ha magyar, olvasható a levélben. /Magyar Hírlap, okt. 21./

1996. február 19.

A magyar kormány által február 9-10-én Budapestre összehívott Magyarország 2000, a sikeres nyugati magyarok konferenciáján a kisebbségi magyarságot utódországokként egyetlen személyiség képviselte. A romániai magyarság részéről Verestóy Attila szenátort hívták meg a kétnapos tanácskozásra. A második napon szekcióülések voltak. Verestóy Attila elmondta: nagy megértéssel fogadták javaslatát, hogy Kelet-Magyarország és Nyugat-Románia gondjai közel azonosak. Ezért indokolt volna annak a koncepciónak a kidolgozása, amely ezen régiók együttes gazdasági fellendítését szolgálná. Tehát erdélyi befektetéseket szorgalmazott, tette hozzá a lap munkatársa. Andrew Sarlos kanadai üzletember azt szeretné, ha Magyarország semleges maradna, Charles Gati amerikai politológus ennek a fordítottját szorgalmazza: Magyarország mielőbb legyen NATO-tag. Méray Tibor a hat éve bezárt párizsi Magyar Ház mielőbbi újranyitását szorgalmazta. Habsburg Ottó derűlátó Magyarország jövőjét illetően, azt kérte a magyar néptől, hogy szorítsa háttérbe a "hungaropesszimizmust". Soros György a magyar gazdaság helyzetének javulását a kormány programjának sikerességével hozta összefüggésbe. - Tabajdi Csaba államtitkár kifejtette, hogy ezt a konferenciát korábban kellett volna megtartani. A tanácskozás akkor lesz eredményes, ha ez a párbeszéd, ez az együttműködés intézményesül. Ezt tehát legalább évente egyszer meg kellene szervezni. Milyen területeken tudnák segíteni a résztvevők Magyarországot? Az első terület a korszerűsítés. Magyarországnak a piacgazdaságra való átállásában nagyon komoly külföldi tapasztalatokat tudnak elmondani. A második terület: a műszaki vívmányok, teljesítmények minél előbb elérhetők és adaptálhatók legyenek Magyarország számára is. A harmadik: a szokásjog. Közép- és Kelet-Európa legnagyobb gondja, hogy nem léteznek ezek a szokásjogra vonatkozó évszázados beidegződések. A negyedik dolog, hogy segítsék a Magyarország-kép alakítását a világban, lobbyzzanak Magyarországért. "Itt nemcsak az országképre gondolok, hanem a nemzetképre is." Az ötödik elem: segítsék a határon túli magyarság ügyét. "Próbálják meg egy nemzetpropaganda jegyében érzékeltetni, hogy itt nem államközi konfliktusokról van szó, hanem Szlovákián, Románián és Jugoszlávián belüli demokratikus és emberi jogi hiányosságokról, a kisebbségek jogainak nem megfelelő szavatolásáról." /Tibori Szabó Zoltán: Magyarország 2000. Nyugati magyarok kéznyújtása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

1996. március 27.

A csíkszeredai SZKT-n "nyilvánosan rontott egymásnak az a két vonal, amelyeket radikális és mérsékelt jelzőkkel szokták megkülönböztetni" - állapította meg Tibori Szabó Zoltán, a kolozsvári Szabadság főszerkesztője. Tisztázni kell a sokszor felhozott anyagi visszaéléseket. "Mondják ki, ki a hibás azért, hogy az RMDSZ-nek ingatlanja van Budapesten, de azt soha nem kívánta birtokba venni." /Szabadság (Kolozsvár), márc. 14. - átvette: Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 27./

1996. március 28.

A Szabadság márc. 27-i számában közölte Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének levelét a Szabadság olvasóihoz. A levél súlyos vádakat fogalmazott meg. Tibori Szabó Zoltán főszerkesztő reagált a levélre. Azt írták, hogy a kifogásolt írást az MTI előző napi adásából vették át. A főszerkesztő beismerte: tévedett. A szóban forgó Folytatódik az elszámolatlan NTA-pénzek vitája című írás szerkesztőségi cikk volt, s az a Romániai Magyar Szó előző napi (1996. márc. 16-17.) számában megjelenteket ismertette a Szabadság-olvasóval. A cikket recenzáló szolgálatos szerkesztő egyetlen saját kommentárt sem fűzött az íráshoz, megjelölte az eredeti cikk megjelenésének helyét és időpontját, tehát aláírása elmaradásáért ez esetben őt elmarasztalni nem lehet. Tibori Szabó Zoltán visszautasította azt a vádat, hogy a közléssel "a Romániai Református Egyház egyik püspökét, és az RMDSZ tiszteletbeli elnökét" megrágalmazta volna. A "püspöki rágalom" kifejezés is benne van az RMSZ március 16-17-i számának írásában. /Tibori Szabó Zoltán: A Szabadság elleni vádakról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

1996. április 25.

Megjelent Gaal György újabb munkája, a kolozsvári Magyar utca történetéről, hajdani lakóiról, intézményeiről /Magyarok utcája. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1996, Erdélyi Tudományos Füzetek 221. sz./. A szerző Kolozsvár kitűnő ismerője, amint erről korábbi munkái is tanúskodnak. A könyvet ismertető Tibori Szabó Zoltán is ebben az utcában nőtt föl. Gyermekkorában még mindenki magyarul beszélt a környéken, később "a magyarul értekezés természetessége is eltűnt". /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

1996. április 28.

Ápr. 28-án Marosvásárhelyen, az RMDSZ elnöki irodájában tanácskozott Markó Béla szövetségi elnök a romániai magyar sajtó képviselőivel. A találkozón az RMDSZ vezetőin kívül részt vettek: Szilveszter Mária és Soltz Anna /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), Fazekas István felelős szerkesztő /Besztercei Híradó (Beszterce)/, Szűcs László főszerkesztő /Bihari Napló (Nagyvárad), Gellérd Lajos igazgató (Brassói Lapok (Brassó), Sorbán Attila főszerkesztő-helyettes /Erdélyi Napló (Nagyvárad)/, Borbély László /Hargita Népe (Csíkszereda), Benkő Levente /Háromszék (Sepsiszentgyörgy)/, Makkai János főszerkesztő /Népújság (Marosvásárhely), Gyarmath János főszerkesztő /Romániai Magyar Szó (Bukarest)/, Tibori Szabó Zoltán /Szabadság (Kolozsvár)/, Veres István főszerkesztő /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), Mandics György /Heti Új Szó (Temesvár), Stanik István és Bércesi Tünde /Scripta Kiadó/, Jászberényi Emese /Marosvásárhelyi Rádió), Gáspár Sándor /MÚRE/. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 769. sz./

1996. május 17.

A Hargita Népében /72. sz./ megjelent beszélgetést ismertetett az A Hét: Murádin László, a kolozsvári Nyelvtudományi Intézet főkutatója válaszolt Komoróczy György kérdéseire. Murádin László a Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvészeti tanszékén, Szabó T. Attila és Márton Gyula tanítványaként kezdte pályafutását. Gyakornokként részt vett a moldvai csángó és egyéb nyelvjárási atlasz gyűjtőmunkájában. 1957-ben áthelyezték a Nyelvtudományi Intézetbe, ahol szintén a nyelvföldrajzi kutatómunkába kapcsolódott be. Időközben munkahelye bővítette tevékenységi körét, ezt fejezi ki a jelenlegi neve: Sextill Puscariu Nyelvtudományi és Irodalomtörténeti Intézet. Az intézet adja ki a Nyelv és Irodalomtudományi Közlemények /NYIRK/ című folyóiratot. Murádin László főkutató egyben a NYIRK titkára. Az intézetben három magyar kutató dolgozik, ketten a magyar-román szótáron, ő pedig a nyelvjáráskutatási részen tevékenykedik. A NYIRK 1957-ben indult, eddig 71 füzete /száma/ jelent meg. Példányszáma régen ezer körül mozgott, most 350, ennyi az előfizetők létszáma. A NYIRK főszerkesztője Szabó Zoltán, helyettese Antal Árpád, mindketten egyetemi tanárok. - Az elmúlt években két nyelvművelő kötet jelent meg: Sztranyiczky Mihály-Tar Károly: Romániai magyar nyelvvédő szótár /1993/, valamint Komoróczy György: Magyar szavaink nyomában /1994/. Murádin László tanulmányait tartalmazza a rövidesen megjelenő Nyelvjárási tanulmányok /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1996/ című kötet, /A Hét (Bukarest), máj. 17., Lapszemle rovat/

1996. június 22.

Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főszerkesztője lapjában támadta a Magyarok Világszövetségét /MVSZ/ és a Magyarok IV. Világtalálkozóját. Kifogásolta, hogy nem küldtek lapjának meghívót a világtalálkozóra, vagy ahogy egyik barátja mondta, az Egyes Magyarok Világkongresszusára. A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ arra kérte a szerkesztőséget, hogy közöljék le a találkozó teljes anyagát. Erre nincs elég terük, válaszolta, ezért csak a hírügynökségi anyagot hozzák. A találkozón nagy célok szerepeltek, de arról nem esett szó, hogyan őrizhetik meg az anyanyelvet, kik fogják segíteni a kisebbségi lapokat, mert erre hiába kérték az MVSZ-t. Az MVSZ pénzeit felemésztették a tiszteletdíjak, a vezetők "nyugati utaztatása, a kétes hasznú pénzügyi manőverek, és bizonyára sok más ehhez hasonló nemes cél." Az MVSZ egyetlen politikai irányzat szolgálatába szegődött. A főszerkesztő Csapó József szenátort támadta, aki lelkesen szólt az MVSZ-ről, Tibori Szabó Zoltán szerint az MVSZ-ben "csak a svihákság világméretű". /Tibori Szabó Zoltán: Világméterek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

1996. június 22.

Tibori Szabó Zoltánnal szemben mások pozitívan értékelték a Magyarok IV. Világtalálkozóját: Burányi Nándor cikkének címében összefoglalta a világtalálkozóról alkotott véleményét: Anyaország, kisebbség - csak összefogás, nem szembenállás. /Magyar Szó (Újvidék), jún. 22. 9. p./ "Szétszóratásunkban, a kisebbségi lét keserűségében is a sors kegyeltjeinek érezhetjük magunkat, hogy kárpát-medencei jelenlétünk ezerszázadik esztendejét együtt ünnepelhettük Ópusztaszeren, Budapesten." - vallotta Dudás Károly. /Szabad Hét Nap (Szabadka), jún. 20./

1996. június 26.

A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ elnöksége nevében Patrubány Miklós válaszolt Tibori Szabó Zoltánnak, a Szabadság fõszerkesztõjének a lapjában közölt, az MVSZ-t támadó cikkére. A világtalálkozóra meghívták az erdélyi sajtó képviselõit, ingyenes részvételt biztosítva. "A kongresszuson megjelent fõszerkesztõk névsora tanúsítja, hogy csak az nem jött el, aki nem akart." Az MVSZ nem sajtótámogató alapítvány, ezt a célt az Illyés Alapítvány szolgálja, mely az elmúlt években többtízmillió forintot juttatott az erdélyi magyar lapok támogatására, közöttük a Szabadságéra is. A fõszerkesztõ állításával szemben az MVSZ foglalkozik az anyanyelvápolás, a sajtó, a közösség és az egyén gondjaival is, így otthont ad és finanszírozza az Anyanyelvi Konferenciát, számtalan anyanyelvápoló versenyt rendez. Az MVSZ létrehozta a Külhoni Magyar Médiatársaságot, amelynek elnökségébe három erdélyi fõszerkesztõt is beválasztottak. Ezt a társaságot az MVSZ tízmillió forinttal támogatta. Az MVSZ 200 címbõl és 6000 kötetbõl álló, magyar- és világirodalmi oktatási segédkészletet juttatott el az erdélyi magyar iskolákba. Kárpátalja és Erdély falvaiba színes televíziókat és parabolaantenákat szállított, az MVSZ létrehozta és jelentõs pénzösszeggel támogatja Magyar Segélyszolgálat Alapítványt, az MVSZ által életre hívott Baross Gábor Társaság Erdély öt városában, három alkalommal, többszáz vállalkozó részére marketing és management tanfolyamokat szervezett. A példákat lehetne folytatni. Patrubány Miklós visszautasította a támadást, a hangot, a VET-tel szembeni lekicsinylõ, megkérdõjelezõ magatartást, megemlítve, hogy a fõszerkesztõ ötvenegy társával már egyszer feljelentette az MVSZ-t a magyar parlamentnél, abban reménykedve, hogy felszámolják, vagy legalábbis alaposan megnyirbálják azt. Tibori Szabó Zoltán a Magyarok IV. Világkongresszusa résztvevõit kollektíven "svihák" jelzõvel illette, rágalmaival, hangnemében kimeríti a "közösség elleni izgatás" tényállását. A VET romániai jogi személyiséggel rendelkezõ civil társadalmi szervezet. /Patrubány Miklós: /J'accuse! (avagy sajtóetika és objektív tájékoztatás a kolozsvári Szabadság hasábjain). = Szabadság, jún. 26./

1996. július 1.

Szabó Piroska, a lap munkatársa nem fogadta el főszerkesztőjének, Tibori Szabó Zoltánnak a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elleni "durva támadását", sőt a megszüntetésére irányuló beadványt. "Céltalannak, értelmetlennek találom ezt a nyegle, meggondolatlan vagdalódzást, amely semmi máshoz nem vezet, mint erdélyi magyarságunk kiábrándításához, reménytől való megfosztásához". Nem ért egyet sem Tibori Szabó Zoltánnal, sem Kántor Lajossal, aki az MVSZ-ellenes beadvány aláíróinak támogatója és Jakab Gábor esperes köpenyébe burkolózva ír, saját megállapítása annyi, hogy az MVSZ pártérdekek szószólója. - Ha csak a Duna Tv létrehozása lenne az MVSZ tevékenysége, akkor is hasznos lenne. Az MVSZ ad otthont és finanszírozza az Anyanyelvi Konferenciát, amelynek Kántor Lajos az egyik alelnöke. - Ki róhatná fel, hogy a millecentenárium jegyben tartott világtalálkozó "múltittas" volt? "Lehet talán építkezni alapok nélkül"? "A magyar történelem mellőzése - akár az anyaországban, akár a határokon túl - után, egyáltalán nem elítélendő, ha végre az ezerszáz éves évfordulón megemlékezünk múltunkról..." - Az MVSZ minden bírálaton felül szükséges, "amelyet ha lerombolunk, saját várunkat gyengítjük..." /Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./ Előzmény: 1053, 1070. sz. jegyzet.

1996. július 4.

Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főszerkesztője lapjában támadta a Magyarok Világszövetségét /MVSZ/ és a Magyarok IV. Világtalálkozóját. /Tibori Szabó Zoltán: Világméterek. = Szabadság(Kolozsvár), jún. 22-i./ Cikkét újraközölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./ A Romániai Magyar Szó csak a támadó cikket ismerteti, a reagálásokról nem tesz említést, holott erre a cikkre válaszolt Patrubány Miklós a Szabadság jún. 26-i számában, a júl. 1-i számban pedig Szabó Piroska. Előzmény: 1053, 1070, 1099.

1996. július 4.

Szűcs László, a Bihari Napló főszerkesztője lapjában kiállt a Magyarok Világszövetségét támadó Tibori Szabó Zoltán mellett. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 4./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124. sz. jegyzet.

1996. július 6.

Tibori Szabó Zoltán vádiratnak minősítette Patrubány Miklós reagálását, amely szerint Tibori Világméretek című írása kimeríti a közösség elleni izgatás feltételeit, Szabó Piroska szerint pedig Tibori cikke az MVSZ lerombolását célozza. Valaki kijelentette, hogy az MVSZ a magyar nemzet hiteles képviselője. Cikkének lényege az volt, hogy ez így nem igaz. A főszerkesztő idézett MVSZ-ellenes megnyilvánulásokat, így Pomogáts Bélától, aki "a valóban össznemzeti arányokban gondolkodó Anyanyelvi Konferencia elnöke." /Tibori Szabó Zoltán: Amíg lehet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125. sz. jegyzet.

1996. július 14.

Bakos István, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ cáfolta Tibori Szabó Zoltánnak a Szabadság aug. 6-i számában megjelent, az MVSZ-szel kapcsolatos több állítását. Az Anyanyelvi Konferencia /AK/ az MVSZ székházában tevékenykedik, annak infrastruktúráját használja, az MVSZ működését támogatja, nem felel meg tehát Tibori Szabó Zoltán állítása. hogy az AK-t nem az MVSZ finanszírozza. Az MVSZ választmánya az MVSZ elnökségének költségtérítést szavazott meg, erre csak az elnökségre utazó elnökségi tagokat napidíj és éjszakai szálláspótlék illeti meg. Nem igaz tehát, hogy az elnökség saját tiszteletdíját megszavazta. Pallavicini Károlyt nem azért idézték az etikai bizottság elé, mert szóvá tette az MVSZ által kölcsönadott összeget /ez megtérült kamatostól/, hanem azért, mert az összeg ellopásával vádolta meg Csoóri Sándort, az MVSZ elnökét. Bakos István írása után áll Tibori főszerkesztő kommentárja: információi ellentmondanak Bakos István levelében foglaltaknak, majd közli: lezártnak tekinti a vitát. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141. sz. jegyzet.

1996. július 16.

A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága Védnöki Testülete /Dr. Csiha Kálmán és Tőkés László református, Mózes Árpád evangélikus, dr. Erdő János unitárius, Tempfli József katolikus püspök, továbbá dr. Czirják Árpád katolikus érseki helynök/ nyilatkozatban állt ki a Magyarok Világszövetsége mellett. "Aggodalommal tölt el bennünket, hogy Kolozsvár magyar nyelvű napilapjának, a Szabadságnak főszerkesztője, Tibori Szabó Zoltán az eseményekkel kapcsolatban elsődlegesen nem közösségünk tárgyilagos tájékoztatását tartotta feladatának. Ellenkezőleg, sértő minősítésekkel" hamis képet alakított ki. A nyilatkozatot a főszerkesztő kommentárjában "ökumenikus exkommunikálásának" nevezi. Ő csak bírált, magyarázza előző cikkét, az MVSZ összmagyar jellegét hiányolja. Azért bírál, hogy az MVSZ jobb legyen. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176. sz. jegyzet.

1996. július 17.

A Romániai Magyar Szó júl. 4-i száma átvette Tibori Szabó Zoltánnak, a kolozsvári Szabadság főszerkesztőjének a Magyarok Világszövetségét /MVSZ/ támadó cikkét, de a reagálásokról nem tett említést. Két hét múlva a lap visszatért a vitára és szemelvényeket közölt a vitacikkekből. A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ elnöksége nevében Patrubány Miklós válaszolt a támadásra /J'accuse! (avagy sajtóetika és objektív tájékoztatás a kolozsvári Szabadság hasábjain), Szabadság, jún. 26./, visszautasítva azt, hogy Tibori Szabó Zoltán a Magyarok IV. Világkongresszusa résztvevőit kollektíven "svihák" jelzővel illette. Szabó Piroska, a lap szerkesztője is vitába szállt saját főszerkesztőjével /júl. 1./ Tibori Szabó Zoltán válaszában /Szabadság, júl. 6./ mindent visszautasított, idézett a magyarországi sajtó MVSZ-ellenes cikkeiből. Szerinte az MVSZ jobboldali, mégis az összmagyarságot képviselni akaró szervezet kíván lenni. A svihákságot az MVSZ-re vonatkoztatta, közölte. - A VET védnöki testülete nyilatkozatot adott ki /júl. 11./, ebben kiemelte, hogy aggodalomra ad okot a Szabadság főszerkesztőjének hangja, aki sértő minősítésekkel igyekezett a Világszövetség kongresszusáról hamis képet nyújtani az olvasóknak. A VET védnöki testülete: dr. Csiha Kálmán református püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, dr. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, Tempfli József katolikus. dr. Erdő János unitárius és Tőkés László református püspök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176, 1183. sz. jegyzet.

1996. július 18.

Kincses Előd kiáll Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főszerkesztője mellett, aki 1989. dec. 17-21-e között a kolozsvári szekuritaté foglya volt. A főszerkesztő régóta kritikusan szemléli az MVSZ-t. Kincses Előd az MVSZ főtitkára volt, amint írja, 1992-es félreállítása óta egy cikket írt, azóta hallgat, hogy ne mondják, a bosszú beszél belőle. /Kincses Előd: Morfondírozás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176, 1183, 1186. sz. jegyzet

1996. július 24.

Fodor Sándor ragaszkodik a Magyarok Világszövetségéhez, vezetőivel jó a viszonya, ennek ellenére Tibori Szabó Zoltán mellé állt, mert megdöbbentette az, hogy a püspökök elítélték. A romániai magyarság legnagyobb erkölcsi tekintélyét megtestesítő püspököknek nem kellett volna elítélni a főszerkesztőt, Fodor szerint Tibori nem ellenséges szándékkal írt az MVSZ-ről. /Fodor Sándor: Önként - a sarokba. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176, 1183, 1186, 1190. sz. jegyzet

1996. július 27.

A Nyilvánosság Klub ügyvivői testülete nyilatkozatban állt ki a kolozsvári Szabadság főszerkesztője, Tibori Szabó Zoltán mellett, aki a Magyarok IV. Világtalálkozójáról szóló tudósítása mellett "csípős hangú cikkben" kérdőjelezte meg azt, hogy az MVSZ a magyar nemzet hiteles képviselője lenne. A disputa júl. 16-án vett fordulatot, amikor a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának Védnöki Testülete /öt püspök és egy érseki helynök/ közös ökumenikus nyilatkozatban bélyegezet meg a főszerkesztő "szűnni nem akaró magyarellenességét". A Nyilvánosság Klub azért emelte fel a szavát, mert minden eszközzel igyekeznek a főszerkesztőt eltávolíttatni a lap éléről és halálos fenyegetéseket is tartalmazó névtelen telefonokat is kapott. A Nyilvánosság Klub szolidaritásáról biztosítja Tibori Szabó Zoltánt. /Magyar Hírlap, júl. 27.- ugyazon a napon közölte: Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ - Arról, hogy megfenyegették a főszerkesztőt vagy el akarják távolítani, csak ebből a nyilatkozatból derült ki.

1996. július 29.

Ne hajszoljátok a főszerkesztőt! címmel tudósít a Romániai Magyar Szó arról, hogy a "Nyilvánosság Klub /nem tudjuk, mi és kik rejlenek e cégtábla mögött/ budapesti keltezésű tiltakozást tett közzé" júl. 26-án azzal kapcsolatban, hogy egy hónapja vita folyik a kolozsvári Szabadság főszerkesztője, Tibori Szabó Zoltán tollából megjelent, a Magyarok Világszövetségét élesen bíráló cikke körül. A Nyilvánosság Klub szerint a disputa júl. 16-án vett fordulatot, amikor a Magyarok Világszövetsége Védnöki Testülete "megbélyegezte" a főszerkesztőt. "Tibori Szabó Zoltánt nemcsak hogy minden eszközzel igyekeznek Kolozsvár egyetlen magyar nyelvű napilapjának éléről eltávolítani, de a főszerkesztő több halálos fenyegetést tartalmazó névtelen telefont is rögzített." A Nyilvánosság Klub a sajtó és véleményszabadság nevében tiltakozik a hajsza ellen. A Romániai Magyar Szó ezzel a zárójeles megjegyzéssel fejezi be az ismertetést: "/Remélem, legalább ő tudja, kik tűrték föl védelmében - a nyilvánosság nevében - az ingük ujját.../" /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

1996. július 29.

Tibori Szabó Zoltán kifejtette, hogy az 52-ek nyilatkozatát ma is vállalja, olyan világszervezetre van szükség, amelyet minden egyes magyar magáénak érezhet Szerinte a püspökök reagálása a szabad véleménynyilvánítás útját próbálja elállni. /Népszava, júl. 29./

1996. július 29.

Bodor Pál, a Népszabadság munkatársa kifejtette véleményét a Magyarok Világszövetségével kapcsolatos vitában. A Szabadság főszerkesztője /Tibori Szabó Zoltán/ "megengedem: kissé gorombán" bírálta az MVSZ-t. Ezért a Magyarok Világszövetsége Védnöki Testülete "nyomban pálcát tört fölötte, mert úgy hitte, aki a Világszövetséget támadja, az magyar nem lehet." Ezután Bodor Borbély Imrét marasztalta el, aki ugyancsak a Szabadságban írta, hogy a magyar kormány politikai erői "A határon túli magyarok ellen irányuló államsovinizmust" szítják. Bodor szerint ezzel Borbély Imre bebizonyította, hogy az MVSZ mennyire egyetlen politikai orientáció szervezete. Végezetül Bodor Pál hangsúlyozta, hogy ő nem liberális, hanem baloldali. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

1996. július 30.

Pomogáts Béla is hozzászól a Tibori Szabó Zoltán cikke miatt kirobbant vitához, mert többen hivatkoztak rá. "Elhamarkodottnak tartom Tibori Szabó Zoltán sommás megállapításait, mindemellett nem helyeslem azt, hogy véleménynyilvánításaiban többen is korlátozni kívánják", állapította meg. "Az Anyanyelvi Konferencia stratégiai felismerések és érdekek következtében együttműködik a Magyarok Világszövetségével, mindazonáltal nem a világszövetség szatellita-szervezete." Az Anyanyelvi Konferencia "számottevő támogatást kap a világszövetségtől", két munkatársát fizeti, fenntartja irodájukat, fizeti telefonköltségüket. Emellett a Soros Alapítványtól és minisztériumoktól is kapnak támogatást. Helyes volna, ha a világszövetség tisztázó vitát kezdene mindazokkal, akik tevékenységét bírálják vagy ellenzik. A viták ne legyenek "elfogultak, megbélyegzők, kirekesztők". /Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség és az Anyanyelvi Konferencia elnöke: A Szabadság olvasóihoz. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176, 1183, 1186, 1190, 1244, 1256, 1257,1258.. sz. jegyzet.

1996. július 31.

Az Új Magyarország fölvázolta a Tibori Szabó Zoltán-vitát, majd Patrubány Miklósnak, az MVSZ Erdélyi Társasága elnökének véleményét kérte. A vita valójában akkor pattant ki, amikor Patrubány kérte, tegye közzé a Szabadság az MVSZ záródokumentumait, és akkor a főszerkesztő "ezeket lefitymálva írta meg a vita központját képező gondolatait." /Új Magyarország, júl. 31./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176, 1183, 1186, 1190, 1244, 1256, 1257,1258. sz. jegyzet.

1996. augusztus 1.

Kántor Lajos is állást foglal a Tibori Szabó Zoltán cikkével kapcsolatos vitában. Adyt idézi: "ha jól tudnánk ünnepelni", meg azt, hogy a milleneum után így írt: "Mi komolyan vettük az Időt, mi 1896-ban komolyan 1896-ot írtunk, ti nem, ti csak 896-ot éreztetek akkor is." Képzeljük bele Adyt egy 1996-os helyzetbe, írja. "Vajon hogyan reagálna az ő cikkeire a Magyarok Világszövetségének némely vezetője, illetve a VET tisztségviselője? Mondjuk Borbély Imre vagy Patrubány Miklós? És mit szólna Ady a VET /a Világszövetség Erdélyi Társasága/ által mozgósított püspököknek, a VET védnökségének egy újságírói véleményt (akár vitatható véleményt) és magát az újságírót, az újságot, a sajtót megbélyegző levelére?" És arra figyelmezteti a "köztiszteletben álló képviselőinket", hogy őrizzék meg jobban megszerzett hírnevüket, tekintélyüket. /Kántor Lajos: Ha Ady élen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176, 1183, 1186, 1190, 1244, 1256, 1257,1258, 1273. sz. jegyzet.

1996. augusztus 1.

Kántor Lajos is állást foglal a Tibori Szabó Zoltán cikkével kapcsolatos vitában. Adyt idézi: "ha jól tudnánk ünnepelni", meg azt, hogy a milleneum után így írt: "Mi komolyan vettük az Időt, mi 1896-ban komolyan 1896-ot írtunk, ti nem, ti csak 896-ot éreztetek akkor is." Képzeljük bele Adyt egy 1996-os helyzetbe, írja. "Vajon hogyan reagálna az ő cikkeire a Magyarok Világszövetségének némely vezetője, illetve a VET tisztségviselője? Mondjuk Borbély Imre vagy Patrubány Miklós? És mit szólna Ady a VET /a Világszövetség Erdélyi Társasága/ által mozgósított püspököknek, a VET védnökségének egy újságírói véleményt (akár vitatható véleményt) és magát az újságírót, az újságot, a sajtót megbélyegző levelére?" És arra figyelmezteti a "köztiszteletben álló képviselőinket", hogy őrizzék meg jobban megszerzett hírnevüket, tekintélyüket. /Kántor Lajos: Ha Ady élen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176, 1183, 1186, 1190, 1244, 1256, 1257,1258, 1273. sz. jegyzet.

1996. augusztus 3.

Tompa Gábor Tibori Szabó Zoltán védelmére kell, igen indulatosan fogalmazva, a vitában "az erdélyi magyarség szellemi önfelszámolásához vezető útjának újabb állomását" látja. "Sötét erők működnek, hogy ezt a közösséget a kezdetleges, de engedelmes törzsek szintjére süllyesszék." - írta. Szerinte meghonosodott a konraszelekció, a nyájszellem diktatúrája. "Aki másként gondolkodik, annak levágjuk a fejét." Tompa Gábor elvadult nemzeti érzeményelkről beszél. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

1996. augusztus 6.

A 168 Óra hetilap is /a Nyilvánosság Klub után/, Tibori Szabó Zoltán mellé állt, hevesen elutasítva a Magyarok Világszövetségét /MVSZ/. Bartus László, a lap munkatársa éles kirohanásokat intézett az MVSZ ellen, szerinte a Szabadság főszerkesztője nem is írta le, milyen súlyos a helyzet. Érdekelne bennünket, adófizetőket, írja, hogy a nemzetmentők mire költötték a sok százmillió forintot? A 168 Óra munkatársa szerint Tibori cikkében "nyoma sincs annak, hogy az MVSZ - fontos értelmiségi körökben - már jó ideje antidemokratikus és hitelét vesztett szervezet hírében áll az anyaországban." - állította Bartus László, majd Tőkés László ellen kelt ki, aki szintén kiállt az MVSZ mellett. Tibori Szabó Zoltán kifejtette: "A püspökök nyilatkozatával a hisztériához közeli állapotok alakultak ki a szerkesztőségben és a városban. Erdélyben olyan helyzetben élünk, hogy hat püspöknek akkor is igaza kell hogy legyen, ha nincs." Elmagyarázta: a püspökök jobboldaliak, a jobboldali politika mellé állnak. A Duna Tv-t is elmarasztalta: "Miért nem lehet rendes programot fellőni a műholdra? Miért kell nekünk mást néznünk, mint az otthoni magyaroknak? Előnyeivel és hátrányaival együtt. ne féltsenek bennünket annyira." /Bartus László: Erdélyi vihar. = 168 Óra, aug. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 511-512




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998