udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 53 találat lapozás: 1-30 | 31-53
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szatmári László

2001. május 18.

Máj. 16-án nyílt meg Biró Gábor székelyudvarhelyi festőművész kiállítása Csíkszeredában, a Petőfi utcai Golden Gallery kiállítótermében. Szatmári László méltatása szerint Biró Gábor művészete példázhatja az absztraktból való kitörést. Biró Gábor /sz. Székelyudvarhely, 1955/ a kolozsvári Ioan Andreescu Képzőművészeti Intézetben végzett, kiállított Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, Budapesten és Győrben, csoportos tárlatokon is részt vett. /Biró Gábor székelyudvarhelyi festő tárlata nyílt meg Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./

2001. június 2.

Jún. 1-jén bemutatták Csíkszereda Város Évkönyvét. Megnyitóbeszédében dr. Csedő Csaba polgármester elmondta: az a tény, hogy második ízben is megjelenik az elmúlt esztendő évkönyve, bizonyítja, hogy a nehézségek ellenére fejlődik a város művelődési élete. A kötet szerzői, munkatársai a város közelmúltbeli történéseit mutatták be. Szatmári László szerkesztő az évkönyv tartalmát ismertette. /Könyvbemutató a Városházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./

2001. június 8.

A Hargita megyei Művészeti Népiskola létjogosultságát több ízben megkérdőjelezték. Több megyében meg is szüntették a népiskolákat. A Hargita megyei Művészeti Népiskolát 1978-ban alapították, s az azóta eltelt két tucat esztendő alatt tíz igazgatója volt. - Beleuntak, belefáradtak- vélekedett Péter Csaba, a tavaly kinevezett igazgató, aki új menedzseléssel kívánja "talpra állítani" az intézményt. A Művészeti Népiskola szolgáltatásait minden állampolgár igénybe veheti. Az oktatás a minisztérium által kidolgozott tantervek, illetve a Hargita Megyei Önkormányzat által jóváhagyott beiskolázási tervek alapján történik. Az intézmény hatáskörébe tartozik a Hargita megyei előadóművészek, alkotók, mozgásművészeti oktatók képzése, a tanulók tehetségének felfedezése, továbbá Hargita megye városaiban és falvaiban az amatőr művészeti megnyilvánulások minőségének emelése, előadások, kiállítások szervezése. A Művészeti Népiskolának a megyében összesen 481 hallgatója van, Csíkszeredában 17 szakon 312 hallgató tanul; Gyergyószentmiklóson 10 szakon 78 hallgató; Székelyudvarhelyen 3 szakon 38 hallgató; Maroshévízen 4 szakon 34 Szentegyházán és Székelykeresztúron egy-egy szakon 9, illetve 10 hallgató. A Művészeti Népiskolának 16 alkalmazottja van, ebből 11 tanár, előadó, referens; továbbá 33 betanító szakembert foglalkoztat. A tanfolyam elvégzését, a sikeres vizsgát oklevéllel igazolják. Az oklevél Romániában és külföldön is elismert. /Szatmári László: A Hargita megyei Művészeti Népiskola tevékenysége. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 8./

2001. június 27.

A romániai magyar képzőművészet tanulmányozásának egyik lehetséges kiindulópontja a gyergyószárhegyi képzőművészeti gyűjtemény. A több mint negyedszázada folyamatosan működő alkotótáborok nyomán szerveződött gyűjtemény sorsáról, kezeléséről folyt jún. 25-én tanácskozás a szárhegyi ferences kolostorban. A tanácskozáson részt vett Banner Zoltán, Mezei József, Vécsi Nagy Zoltán, Starmüller Géza, Szatmári László és természetesen az Alkotóközpont igazgatója, Kassay Péter, valamint a szárhegyi alkotótáborok szervezői, mindenesei, Gaál András, Márton Árpád és Zöld Lajos. A felmérés még az elmúlt esztendőben megkezdődött, a gyűjteménynek hozzávetőleg 80 százalékáról készült színes reprodukció. Elvi megegyezés született, hogy az alkotótábor fennállásának közelgő 30. évfordulójára ki kell adni a gyűjtemény katalógusát, illetve az alkotótábor történetével foglalkozó írásokat. /Művészettörténészek szárhegyi tanácskozása. A képzőművészeti gyűjtemény távlatai. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./

2001. július 9.

A 18. alkalommal megrendezett Régizene Fesztivál negyedik napján, júl. 7-én a csíkszeredai új református templomban a Nagy István művészeti középiskola régizene-együttese mutatkozott be, fellépett a szentendrei Kecskés Régizene Együttes és a budapesti Ars Renatais. Júl. 8-án, a fesztivál utolsó napján, a csíksomlyói kegytemplomban, illetve a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban koncerteztek a meghívottak. /Szatmári László: Régizene fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./

2001. július 13.

Júl. 4-8. között 18. alkalommal rendezték meg a csíkszeredai Régizene Fesztivált. Több ízben elhangzott, hogy a fesztivál szervezésében nagyobb részt kellene vállalnia a megyeszékhelynek. Váli József, a Régizene Fesztivál főszervezője kiemelte, hogy a fesztivál a város identitását is valahol meghatározza. A Régizene Fesztivál már nevében is hordozza a Csíkszereda szót. Nagy meglepetést okozott a művészeknek és a közönségnek a Harmónia Kórus, a csíkszeredai Régizene Együttes fellépése. Új színfoltot jelentett a brassói oboaegyüttes, a remetei gyerekek, az udvarhelyiek, és a Jánosi Együttes szereplése is. A koncertező együttesek honorárium nélkül léptek fel. /Szatmári László: Csíkszeredai Régizene Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 13./

2001. július 16.

Júl. 15-én a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola szervezésében megtartotta első koncertjét a Csíki Kamarazenekar. A tervek szerint a hangversenyek színhelye a Csíki Játékszín (régi művelődési ház) lesz. A csíkszeredai művészeti középiskola zene szakos diákjaiból és tanáraiból, zeneakadémiai hallgatókból és meghívott előadókból verbuválódott a kamarakórus. /Szatmári László: A Csíki Kamarazenekar első koncertje. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./

2001. november 30.

Nagy Ödön nem tartozik a gyakran kiállítással jelentkező alkotók közé, Csíkszeredában mindössze háromszor rendezett egyéni tárlatot. Most Nagy Ödön szobrász festményeivel jelentkezett. Legjobb képe a Kőrösi Csoma Sándor emlékére című. /Szatmári László: Polifon bizonyosság. Nagy Ödön csíkszeredai kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 30./

2002. február 22.

Takarékossági okokra is hivatkozva, számos rendezvényt töröltek az eddig főként a művelődési minisztérium által támogatott rendezvények listájáról. Idén a Régizene Fesztivált a bukaresti minisztérium nem részesíti támogatásában. Most történt meg első ízben, hogy a miniszter személyesen nézte át minden megye programjavaslatát, és önhatalmúlag kihúzott jó néhány programpontot minden megye esetében. Hargita megyét az érinti a leginkább, hogy a minisztérium által támogatott rendezvények sorából kihullott a csíkszeredai Régizene Fesztivál. A rendezvényszervezési alap minden megyében kb. százmillió lej évente. (Tavaly négyszázmillió lej volt az alap.) /Szatmári László: A bukaresti minisztérium megvonta a Régizene Fesztivál támogatását. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 22./

2002. március 15.

Léstyán Csaba a kolozsvári Ion Andreescu Művészeti Akadémia grafika szakán végzett, Csíkszeredában élő grafikusművész. Alkotótáborba Zala megyébe jár évente. Az elmúlt hat-hét évben csaknem minden, Csíkszeredában rendezett csoportos kiállításon jelentkezett munkáival. Ezek a grafikák, rajzok, rézkarcok és fametszetek a közönség érdeklődésének középpontjában állnak. /Szatmári László: Művészportré: Léstyán Csaba. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./

2002. május 24.

Csíkszeredában is bemutatják György Attila regényét /Harminchárom nemzedék/, ez a különös családtörténetet. A könyv első "csodálatos embere" Lucius Caius Regulus, ködbe vesző etruszk család leszármazottja, aki nem tér vissza a Római Birodalomba, hanem megalapítja a nagy családot, amelyiknek késői leszármazottja Székelyföldön írja a család történet. A történet át- meg átszövi Ázsiát és Európát, hol Alexandriában, hol Bizáncban, hol a bolgár kán udvarában érik a család tagjait, vérvonalában megjelenik az összes valaha itt élt nép. György Attila úgy gondolta, hogy meg kellene írni egy könyvet, ami az eltelt ezer évről szólna. Könyve a valódi nagyapáról, a valódi dédapáról szól. /Szatmári László: Harminchárom nemzedék. Beszélgetés György Attilával. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./

2002. május 24.

Csíkszeredában a Makovecz Imre és Bogos Ernő által tervezett római katolikus templom épül. A templom egyik súlypontos része az üvegkupola, mely körül az oltárra néző angyalok állnak. Meghívásos pályázatot írtak ki az üvegkupola körüli arkangyalok mintázására. Hat szobrász kapott felkérést a pályázaton való részvételre, az ő munkáikat kiállították. A pályázat győztese Nagy Ödön szobrász lett, ő kapott megbízást a csíkszeredai millenniumi templom arkangyalainak elkészítésére. /Szatmári László: A millenniumi templom arkangyalai. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./

2002. június 11.

Jún. 10-én a városháza dísztermében bemutatták Csíkszereda város 2002-es évkönyvét. A megyeszékhely harmadik évkönyvét Csedő Csaba István polgármester méltatta, majd Szatmári László, a kiadvány szerkesztője ismertette tartalmát. Az évkönyv hű tükre a város élénkülő szellemi életének, a képzőművészet, az irodalom, a színház, az oktatás, a sport területén lezajlott emlékezetes eseményeknek. /Bemutatták Csíkszereda 2002-es évkönyvét. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 11./

2002. augusztus 19.

Második alkalommal szervezték meg a hét végén a Csíkszentkirályi Napokat. Aug. 17-én, a megnyitón Balló István polgármester Szent István örökségét, a megmaradás, az itthonmaradás fontosságát hangsúlyozta. A csíkszentkirályi születésű Botár László képzőművész festészeti kiállítását Szatmári László nyitotta meg. Szintén Szentkirályról származik Tánczos Vilmos néprajzkutató, egyetemi tanár, akinek eddig öt kötete jelent meg magyarul, egy pedig német nyelven. Tánczos Vilmos munkásságát és emberi magatartását Mirk László tanár ismertette. A rendezvénysorozat első napján mutatták be A Csíkszentkirályi és Krasznahorkai Andrássy család nyomában című monográfiát, melyet Gál Mária és Russu Tibor szerkesztett. Aug. 18-án megtartották a kispályás futballbajnokságot, a lovaskocsi-hajtási versenyt, a tűzoltóparádét. Leleplezték az Andrássyak tiszteletére állított emléktáblát. /Takács Éva: Csíkszentkirályi Napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 19./

2003. március 6.

Saját kiadót hozott létre Csíkszereda Önkormányzata Csíkszereda névvel. A kiadó létrehozásának gondolatát a város 2002-es évkönyvének bemutatóján Szatmári László, a kulturális iroda irányítója, vetette fel. A Csíkszereda Kiadónál jelenne meg rendszeresen a Csíkszereda nevű újság, a Panoráma c. havonta megjelenő programmagazin, továbbá egy csíkvidéki turisztikai katalógus is. /(Daczó Dénes): Kiadója van a Városházának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

2003. december 13.

Dec. 12-én az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa Kós Károly és Debreczeni László munkásságára emlékező ünnepséget tartott Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. Az Erdélyi Református Egyházkerület két főgondnoka, Kós Károly és Debreczeni László azzal, amit az építészet és a közszolgálat terén végeztek, igét hirdettek a trianoni sokkal, majd a kommunizmus beköszöntésével dacolva. Kós Károly 120, Debreczeni László pedig 100 éve született. Az emlékünnepségen Anthony Gall (Kós Károly építőművészeti hagyatéka), Murádin Jenő (Kós és Debreczeni a könyvművészetben), Sipos Gábor (Két főgondnok), Cseke Péter (Debreczeni László és az Erdélyi Fiatalok), Szatmári László (Debreczeni László életműve) és Karácsony István (Debreczeni László és az erdélyi műemlék-dokumentálás) előadása hangzott el. /Ördög I. Béla: Kós - Debreczeni emlékünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

2004. január 30.

Csíkszeredán megnyílt Sándor Levente plakátkiállítása. Munkáit a megoldások változatossága, sokszínűsége jellemzi, a tisztán grafikai, fotótechnikai vagy éppen festői formák váltakozása. /Szatmári László: Plakáton innen és túl. Sándor Levente kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 30./

2004. május 22.

A csíksomlyói pünkösdi búcsúra ismét megjelenik Csíkszereda város évkönyve, ezúttal a 2004-re szóló. Romániai viszonylatban egyedülálló kiadvány 2000-től folyamatosan napvilágot lát. Vonatkozási alapot a 2001 augusztusa óta rendszeresen megjelenő Csíkszeredai Panoráma c. ingyenes porgrammagazin ad. Szatmári László, az évkönyv szerkesztője, az egykori újságíró három éve a csíkszeredai önkormányzat művelődési irodájának vezetője. Hatókörébe esik a városi (megyei) könyvtár, a Csíki Játékszín, a Csíki Székely Múzeum, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a csíki kamarazenekar és a különböző egyéni művelődési projektek támogatása. /Cseke Gábor: Érzik a város pulzusát. Megjelenés előtt Csíkszereda legújabb évkönyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

2005. április 9.

Debreczeni László Kelemen Lajos biztatására kezdett még 1927-ben a középkori műemlékek kutatásával foglalkozni. Erdélyt járó útjain több mint 500 település műemlékeit tanulmányozta, örökítette meg rajzain. Rajzkönyvei is igazi műremekek. Rajzainak dokumentáris értéke van, emellett igazi művészi alkotások. A csíkszeredai Mikó-várban kiállított 38 kép ezekből nyújt ízelítőt. A kiállítást Szabó Zsolt, a Művelődés folyóirat főszerkesztője, valamint Szatmári László szakíró nyitotta meg. Ebből az alkalomból bemutatták Szatmári László Debreczeni Lászlóról írott könyvét. (Debreczeni László – Erdély vándorgrafikusa. D. L. itineráriuma, 1928–1944). /Debreczeni László vándorkiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 9./

2005. április 28.

Április 27-én Kolozsváron, a Gaudeamus Könyvesházban bemutatták a Koós Ferenc Kulturális Alapítvány és a Művelődés szervezésében Szatmári László Debreczeni László című és Erdély vándorgrafikusa alcímű munkáját. Debreczeni László /Marosvásárhely, 1903. dec. 18. – Kolozsvár, 1986. szept. 25./ elhatározta, hogy az erdélyi múlt azon emlékeit, amelyeket nem lehet fizikailag megmenteni, rajzokon, fényképeken megörökíti az utókor számára. Kiszállási naplója szerint ötszáztizenkét helységet keresett fel, ahol templomokat és más műemlékeket örökített meg. /Ördög I. Béla: Könyv Erdély vándorgrafikusáról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./ Jellegzetesen erdélyi sors Debreczeni Lászlóé. Azoké, akik hittek az erdélyi magyar kultúra jövőt biztosító, jövőt formáló szerepében. Fiatalon, alig 24 évesen írta: „Ősi műveltségünk dokumentumait, apáink alkotásait kell óvnunk az elsodortatástól. Nekünk itt Erdélyben nem lehet közömbös, hogy mink pusztul el, ha kultúránk régiségét és eredetiségét e földön bizonyítani akarjuk. Műemlékeinket konzerválnunk kell, mert tartozunk evvel múltnak és jövőnek egyaránt. Ami pedig nem maradandó vagy már nem tartható meg, azt felvételekben kell megörökíteni. Sok, nagyon sok munka vár itt elvégzésre...”. Úgy véli, hogy ezek a feladatok a tulajdonosokra, az egyházakra várnak, miközben sajnálattal állapítja meg, most már konkrétan, a református egyház vonatkozásában, hogy megfelelő nyilvántartás és hozzáértés hiányában, fokozatosan pusztulnak műkincseink. A szerző sikerrel válogat a rendelkezésére álló forrásanyagból, az éppen uralkodó történelmi-társadalmi viszonyok ismeretében tárja fel és méltatja Debreczeni László tevékenységét, villantja fel életének és munkásságának legfontosabb állomásait. A vándorgrafikus 1928. április 4-től 1944. március 13-ig kiszállási naplót vezetett, 512 helységében végezte el a számbavételt, 356 templomot és faépítményt, 476 terítőmintát, 108 ónedény díszítést rajzolt le, 312 esetben végzett alaprajzi felméréseket, szöveges adatgyűjtése pedig 556 lapra terjed. /Németh Júlia: Erdély vándorgrafikusa. Szatmári László Debreczeni Lászlóról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./ Előző kiadás Debreczeni munkáiból: Debreczeni László: Száz rajz /Erdélyi Református Egyházkerület, Kolozsvár, 1995/

2005. június 3.

A kolozsvári Művelődés szerkesztősége 2000-ben újra kiadta Makoldy József 1920-ban készült Pictures of Transylvania című rajzgyűjteményét, ezzel akarta feleleveníteni Makoldy József (1890–1957) munkásságát. Legjelentősebb művészeti-építészettörténeti munkájának újrafelfedezése Gábor Dénesnek köszönhető. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával most ismét kiadták Makoldy József könyvritkaságát, a kolozsvári Művelődés kiadásában. Makoldy neve kiesett az egyetemes magyar köztudatból. Makoldy József a tárlatokon főképpen akvarelljeivel tűnt fel, több grafikai és festészeti díjat nyert, de műépítész szakmáját sem hanyagolta el, Budapesten számos köz- és magánépület tervezése fűződik nevéhez. 1912-től részt vett abban a nagyarányú felmérő munkában, amely a Műemlékek Országos Bizottsága részére készített Erdély templomairól, udvarházairól és egyéb műemlékeiről rajzfelvételeket. Később Felvidéken és Magyarországon végzett hasonló rajzos felvételezéseket. /Szatmári László: Erdélyi képek. Makoldy József rajzai. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./

2005. november 18.

Évek könyve címmel jelent meg a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes 15. születésnapján az összefoglaló kötet, amely visszatekintés és összegzés, az együttes sikertörténetének számbavétele. Szó van benne a táncházmozgalomról, a prímástalálkozókról, az utánpótlás neveléséről is. Az Évek könyvét november 17-én Ferenczes István és Szatmári László mutatta be Csíkszeredában, az együttes egykori és mai vezetői társaságában a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes születésnapi ünnepségsorozata nyitányaként. Az emlékezés fénypontja a Pakulárnóta bemutató előadása volt. /Takács Éva: Tizenöt éves a Hargita együttes. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 18./

2007. november 9.

November 8-án Csíkszeredán megnyílt Beczásy Antal emlékkiállítása. Az idén elhunyt festőművész rajzaiból, festményeiből álló kiállítást fia, Beczásy Áron színművész, Xantus Géza képzőművész és Szatmári László közíró rendezte. A tárlatot Papp-Kincses Emese és Szatmári László nyitotta meg. /Megingathatatlan művészbecsülettel élte életét. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 9./


lapozás: 1-30 | 31-53




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998