udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 140 találat lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-140
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szent György

2008. május 5.

Sepsiszentgyörgyön a Szent György-napi ünnepségek idején Pro Urbe-elismerésben részesül Bunika Mihály kereskedő, Péter Albert nyugalmazott tanár, László Attila zenetanár, kórusvezető és Gheorghe Zaharia köztisztviselő. Sepsiszentgyörgy önkormányzata post mortem díszpolgári címet adományozott Marco Bota svájci állampolgárnak. Harmincezer kötetes könyvgyűjteményét, mely sok irodalmi, természettudományos kuriózumot is tartalmaz, családja átadta a Bod Péter Megyei Könyvtárnak. /Simó Erzsébet: Taps nélkül a közért (Pro Urbe-díjak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./

2008. május 5.

Sepsiszentgyörgyön tartott bemutatót a gyergyószentmiklósi Csabafiak Katonai Hagyományőrző Egyesület. A lovas-, fegyver-, harcászati bemutatók időutazásra hívták a nézősereget. A Csabafiak nem csupán hagyományőrzőkként, lovasokként, íjászokként vagy kardosokként állják meg helyüket, hanem kedvességből, humorból is jelesre vizsgáztak. /Farcádi Botond: Jókedvű időutazás a Csabafiakkal (Szent György-napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./

2008. május 6.

Mintegy kétszáz esemény közül válogathatott az idei Szent György-napokon a közönség Sepsiszentgyörgyön. Hangversenytől képzőművészeti vagy fotókiállításokon, színházi előadásokon át kézműves-foglalkozásokig talált mindenki kedvére valót. /Mihály László: A Sárkányölő legyőzte Szentgyörgyöt. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

2008. július 23.

Döntés született a Kovács Ildikó alkotói ösztöndíjért benyújtott pályázatokról: a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem idén végzett bábosztálya 300 ezer forintot, Urmánczi Jenő kolozsvári bábos pedig 100 ezer forintos támogatást nyert el. A januárban elhunyt neves bábszínházi alkotó emlékére létrehozott ösztöndíjat a Magyar Játékszíni Társaság és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) írta ki. Az idén végzett marosvásárhelyi bábos évfolyam vizsgamunkája lett volna, de az egyetem vezetősége nem biztosította az előadás létrehozásának költségeit. Egy kísérletről van szó: Limonádé Joe címmel egy parodisztikus elemekkel fűszerezett, 21. századi színházi western musicalt készülnek színpadra állítani. Urmánczi Jenő nyertes pályázata a Sárkányölő Szent György legendája. /Bonczidai Éva: Limonádé Joe és Hókusz-pókusz. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./

2008. augusztus 14.

Zarándokhely az ezeréves határ. Augusztus 9-én felszentelték Gyimesbükkön az összmagyarság történelmi emlékhelyét, Füredi Gábor békéscsabai képzőművész alkotását. – Senki ellen, magunkért, magyarságtudatunk ápolásáért hoztuk fedél alá, szenteltük fel ezt az emlékhelyet – magyarázza Deáky András nyugalmazott tanár. A panzió udvarán fedél alatt öt testes kopjafa látható, melyekre felvésett évszámok és szimbólumok emlékeztetnek a magyarság történelmének fontosabb eseményeire. Az alkotás anyagi támogatója a békéscsabai Szent György Lovagrend, kivitelezője pedig annak priorja, Füredi Gábor képzőművész. Pünkösdkor az ezeréves határnál ünnepélyes keretek között felavatták a felújított vámházat, melyben végre a vasúttörténeti múzeum tárgyi emlékei is méltó helyiségre találtak, s ezt megelőzően pedig a nagy királyt ábrázoló szoboregyüttest szentelték fel, immár mementóként történelmi emlékhelyet is létesítettek az egykori román–magyar vámhatár szomszédságában. A gyimesbükki felújított vámházat mind többen keresik fel határon inneni és túlról érkezett vendégek. Szomszédságában pedig, a Deáky Panzió nyújtotta programok keretében szerezhetnek ismereteket az itt élő csángómagyarság életviteléről. /Kristó Tibor: Emlékhelyet avattak Gyimesbükkön. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./

2008. október 20.

A Kolozsvár Társaság által szervezett Kolozsvári Napok részeként október 19-én a Kincses Kolozsvár Polgára Emlékplakettet Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke adta Kós András szobrászművésznek. A plaketten a kolozsvári Szent György-szobor látható, az alkotás Kolozsi Tibor szobrászművész munkája. Kántor Lajos ugyanakkor átnyújtott egy leporellót, amely a Farkas utcai templomban kiállított Kós András-művek reprodukcióit tartalmazza. Kántor Lajos kifejtette: a Kolozsvár Társaság ugyanakkor azt is megköszöni Kós Andrásnak, hogy az 1956-os emlékmű meghirdetésének is részese volt, hiszen vállalta, túl a kilencvenedik életévén is, hogy a pályázatra érkezett műveket, a bizottság többi tagjaival együtt elbírálja. /Köllő Katalin: Kincses Kolozsvár Polgára: Kós András szobrászművész. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

2008. október 23.

Hármas ünnepség színhelye volt október 22-én a Kolozsvár Társaság zsúfolásig megtelt székhelye. Előbb Kiss András levéltáros mondott laudációt annak kapcsán, hogy a Kincses Kolozsvár Polgára Emlékplakettet adományozták Jakó Zsigmond történészprofesszornak. Számba vette a kitüntetett történelmi eseményekben is bővelkedő pályafutását, annak szülőföldjétől, a Partiumtól Budapesten keresztül Kolozsvárig, ahol három nemzedéknyi történészt nevelt ki, négy országban élt és három egyetemen tanított, anélkül, hogy életterét felcserélte volna. A Kolozsvár Társaság emlékplakettje, melyet – az ünnepelt távollétében – lánya, Jakó Klára vett át, Kolozsi Tibor alkotása és a Szent György-szobrot ábrázolja. A fennállásának 15. évfordulóját ünneplő kolozsvári Komp-Press Kiadó eddigi mérlegét a Korunk főszerkesztője, Balázs Imre József vonta meg. Az eddig megjelent 110 könyvcím dokumentum jellegű, történelmi és képzőművészeti kiadványok. A legfrissebb termék Kovács Kiss Gyöngy Megidézett múlt című tanulmány- és forráskötete, a kiadványt Kovács András művészettörténész mutatta be. A könyv tartalma négy tömbbe tagolódik: Kolozsvár – a polgárok „respublikája” (16–17. sz.); A város és építői; Habsburg-installáció és erdélyi emlékirodalom; Test és szellem. /Ö. I. B. : Jakó Zsigmond díjazása és könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

2008. november 20.

Király László-kötetek bemutatására került sor november 19-én Erdőszentgyörgyön, a Szent György Iskolaközpont könyvtárában, abból az alkalomból, hogy a Sóváradon született és Kolozsváron élő József Attila-díjas költő, író, műfordító, a Helikon című irodalmi folyóirat helyettes főszerkesztője november 19-én töltötte 65. életévét. /Király László 65 éves. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./

2008. november 22.

November 16-án, vasárnap benépesedett Uzon központja az öt településről érkezett gyermekek hadával. Az ifjú fúvószenekarok találkozóját idén negyedik alkalommal szervezték meg, ezúttal az Atlantisz Művelődési Egyesület a helyi iskola és tanács közreműködésével, Ugron Ernő karnagy irányításával. Az év elején a Romániai Magyar Dalosszövetség fúvóstagozata a sepsiszentgyörgyi Művészeti Népiskola igazgatójával, Szilágyi Zsolt magánénekessel úgy döntött: azok a gyermekegyüttesek, amelyek kihelyezett tagozatként működnek, az év folyamán szervezzenek találkozót. A találkozók sorozatát Zágon indította el márciusban, ahol az évszázados fúvószenei hagyomány fellendítése érdekében, Kiss József polgármester támogatásával ma harmincöt tagú gyermekegyüttes dolgozik a művészeti iskola négy szaktanárának irányításával. A zenekar karnagyi irányítását Musát Gyula zenetanár végzi. A megyeszékhely a Szent György-napokra időzítette a találkozót a Sepsiszentgyörgyön működő gyermek fúvószenekar kezdeményezésére. A harmadik találkozó június 1-jén Rétyen volt, nagy számú gyereksereg és szülők előtt mutatkoztak be az együttesek. A településen 1980-tól van gyermekegyüttes, és az utánpótlás képzése a mai napig töretlen. A rétyi zenekar karnagya Maksai József, a Brassói Zeneművészeti Egyetem negyedéves hallgatója. Az említett három együttes mellett fellépett a Barátosi Bibó József Általános Iskola Gyermekegyüttese, melyet Kelemen Szilárd tanár vezet. A kézdivásárhelyi gyermekegyüttes csak Uzonban csatlakozott az előbbi öthöz, külön színfoltot jelentett Gyergyai Barna zenetanár, karnagy csapatának produkciója. A hangversenysorozat végén Szilágyi Zsolt, a Művészeti Népiskola vezetője elismeréssel szólt a tanárok, gyermekek, fenntartók és szülők együttes munkájáról. /Kelemen Antal: Gyermek fúvósegyüttesek, ha összejönnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 22./

2008. december 18.

Ha 2007 a nekiindulás éve volt, 2008 pedig a szervezeti megerősödésé, akkor 2009 remélhetőleg a kibontakozás esztendeje lesz a Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK) számára – jelentette ki Bereczki Kinga, az ernyőszervezet éves közgyűlésén. Bemutatták a Háromszéki Civil Katalógust, majd újabb tagszervezetek csatlakozásáról döntöttek, és megválasztották a szervezet elnökségét. Bereczki Kinga felsorolta az eddigi eredményeket, többek között a kéthavonta megrendezett civil kerekasztalt, amelyen önkormányzati vezetőkkel találkoztak, megemlítette a pályázatíró képzéseket, a Szent György-napok alatt felállított civil sátrat, a Háromszék napilapban indított Civil híradó rovatot. Szeretnék létrehozni a CIVNET hálózatot, amely folytonos kommunikációt tenne lehetővé a civil szervezetek között. A Háromszéki Civil Katalógust Nemes Előd alelnök, a kiadvány egyik szerkesztője ismertette. A tavalyi, első kiadáshoz képest az idei bővült, közel kétszáz háromszéki szervezet adatait tartalmazza. A CIVEK vezetői tisztségét a következő két évben is Bereczki Kinga fogja betölteni. A nyolc új egyesülettel immár megközelíti a negyvenet a CIVEK tagszervezeteinek száma. /Farcádi Botond: Teret a civileknek (CIVEK-közgyűlés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./

2009. február 11.

Ditrói Ervin művészettörténész 91 éves, Izraelben él. Kolozsváron szerezte doktorátusát, a kolozsvári Zsidó Líceum tanára volt 1948-ig, amikor az iskola megszűnt, majd a Képzőművészeti Főiskolán művészettörténetet adott elő. Az ő nevéhez fűződik a Művészeti Múzeum megszervezése, ő volt az intézmény első igazgatója. Írásai magyar és román irodalmi és művészeti folyóiratokban jelentek meg, számos nagy magyar művész alkotását ő ismertette meg a román közönséggel. Filmjeit a kolozsvári Szent György-szoborról, a Bánffy-palotáról, a nagyváradi szecesszióról a román televízió magyar adása mutatta be. Több könyve és tanulmánya látott napvilágot: Képek és Jelképek, Helyszíni jegyzetek egy Tragikus Műtörténethez, A fantasztikus Dürer. 1984 óta él Izraelben, ahol könyvet írt Adler Adolf festőművészről, amely Gát Jákov fordításában ivritül is megjelent. Ditrói Ervin 1987-ban írt levelében emlékezett életének eseményeire, volt munkaszolgálatos, majd partizán. Fia szobrászművész lett, apjával ő is Izraelbe ment. „Ami Hitlernek nem sikerült, az Új Európa, az Sztálinnak sikerült, legalábbis félig, egy Fél Európa. Ebben a félben, ahol mindenki félt, éltem én is. ” Később Sztálin könyveit kidobták a könyvtárakból, művei közül megmaradt a Gulág és ő maga, mint példakép. Ditrói Ervin bátyja a munkaszolgálatból átszökött a szovjetekhez, akik bevágták őt egy német hadifogoly-táborba. Mellig érő vízben kellett bányásznia, 1948-ban jöhetett haza, szervi szívbajjal, az lassan el is vitte. /Ditrói Ervin: „Az Úristen fölöttem tartotta a kezét” = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

2009. április 20.

Sepsiszentgyörgyön a Szent György-napok kulturális hetének első képzőművészeti rendezvénye a Gyárfás Jenő Amatőr Képzőművész Szövetség immár hagyományos közös tárlatának megnyitója volt. A kiállítást megnyitó Daczó Enikő képzőművész kiemelte: az amatőr képzőművészek zöme a hagyományos technikákat alkalmazza. /Váry O. Péter: Nem újítanak, csak dolgoznak (Szent György-napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./

2009. április 20.

Józsa Lajos a sepsiszentgyörgyi céhes életet kutatta évek óta. Olyan tekintélyes anyagot gyűjtött össze, mely már megérett egy könyv kiadására. Erről tartott előadást április 20-án a városi művelődési házban. Sepsiszentgyörgyön meglehetősen későre, 1808-ban a csizmadiák kapták az első céhes levelet, de erre is öt évet kellett várniuk a kolozsvári guberniumhoz való felterjesztést követően. 1829-ben a vargák és tímárok a csizmadiáktól vásárolnak céhlevelet. Józsa Lajos mesélt a céhek szabályzatáról, működéséről, csupa kihalt szavakat említve: céhmester, kiscéhmester, atyamester, látómester, bejárómester stb. /Váry O. Péter: Céhtörténet – helytörténet (Szent György-napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./

2009. április 22.

Az április 19–26. között zajló sepsiszentgyörgyi városnapokon sátrakat állít a MIÉRT és a román Fiatalok a Közösségért Egyesület. A MIÉRT sátrában délelőttönként a helyi ifjúsági szervezetek mutatkoznak be. A már Marosszentgyörgyön és Erdőszentgyörgyön is hagyománnyá vált Szent György-napokat szervezik a napokban a két településen. Maroszentgyörgyön városszépítéssel, virágültetéssel kezdődött el a városünnep, melynek idén legkiemelkedőbb eseménye a Marosszentgyörgyi Tavasz kórustalálkozó. Erdőszentgyörgyön reneszánszvetélkedővel, honismereti versennyel kezdődnek a rendezvények. /Kovács Zsolt: Sátrazás a városnapon. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

2009. április 23.

Az elmúlt évekhez képest majdnem teljesen megújul Sepsiszentgyörgyön a Szent György-napi sokadalom. Koncz Zsuzsa adja április 26-án, vasárnap a koncertet. A Boney M fellépéséért 13 000 eurót kért. A rockzene kedvelői a magyarországi Moby Dick és a Dust N’Bones koncertjét élvezhetik, fellép Dancs Annamari és Tarján Pál is. Látványemelő újdonság az ünnepzáró tűzijátékon a lézershow is. Néhány színházi és bábszínházi, illetve a Háromszék Táncegyüttes előadása mellett a Székely Nemzeti Múzeum és a Bod Péter Megyei Könyvtár sátrai kínálnak csemegét, a képzőművészeti rendezvények is folytatódnak. /Váry O. Péter: A látványé a főszerep (Szent György-napi sokadalom). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./

2009. április 23.

A székelység középkori hagyatékát bemutató alapkiállítással és ehhez kapcsolódó, középkori játékokkal is megismertető múzeumpedagógiai foglalkozással készül a Szent György-napokra a Székely Nemzeti Múzeum. A „Székelyek, a kereszténység védelmezői” című kiállítás a középkori, 13–16. századi székelység hagyatékából nyújt ízelítőt. A tárlat a székelység katonai szerepét ismerteti a korabeli fegyverek és a középkori falképek bemutatásával. /Bíró Blanka: Székely fegyverek és játékok. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./

2009. április 24.

Sepsiszentgyörgynek előnye is származhat a gazdasági válságból, derült ki a városnapok keretében szervezett Szent György Expó megnyitóján. A 17. nemzetközi kiállításon és vásáron ugyanis az elmúlt évekhez képest nőtt a külföldi résztvevők és csökkent a hazaiak száma. Ördög Lajos kiállításszervező elmondta: idén 80 cég van jelen, amelyből 37 Magyarországról és 8 Szlovákiából érkezett. /Kovács Zsolt: Szentgyörgy: profithozó válság. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

2009. április 29.

Idén első ízben szerveztek Szent György-napi rendezvény-sorozatot Szilágynagyfaluban, a település egyik híres szülötte, báró Bánffy György névnapjának megünneplésére, valamint halálának 120. évfordulójára emlékezve. Ez alkalomból a Bánffy-kastély falára emléktáblát helyeztek el. Az április 25–26-án megtartott rendezvény házigazdája, a Bánffy György Kulturális Társaság és elnöke, László Zoltán reméli, hogy jövőre még nagyobb szabású ünneplést szervezhetnek. A társaságot négy évre hívták életre, hogy fellendítsék a falu kulturális életét. Tavaly ősszel döntöttek úgy, hogy jogi személyiséggel is ellátják, idén januárban pedig 11 alapító taggal bejegyezték. /S. B. Á. : Emléktáblát kapott Bánffy báró. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

2009. augusztus 6.

Augusztus 15-én fogják felavatni Kisiratoson az 1848–49-es szabadságharcnak szentelt emlékművet, már csak a hozzá vezető járda lerakása, a környék elrendezése maradt hátra. A magyarság tudatába mélyen beleivódott történelmi esemény helyszínétől néhány tíz kilométerrel távolabbi, határ menti helység méltó emléket állít a világosi fegyverletételnek. Azért nem Világoson fog állni az emlékmű, mert az emlékmű ajándékozói, a magyarországi Szent György Lovagrend képviselői úgy látják, ott nincs biztosíték arra, hogy ott megfelelően tudnának gondozni és megbecsülni egy ilyen emlékművet. Az emlékmű egy hatszögű, több mint három méter átmérőjű kupola alatt öt, külön-külön is jelentést hordozó kopjafa áll majd. /Jámbor Gyula: Emlékmű az 1848-as forradalomnak. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 6./

2009. augusztus 17.

Kisiratoson emlékművet állítottak az 1849-es világosi fegyverletételnek. Augusztus 15-től a község központjában egy nagyszerű emlékmű idézi a magyar történelem kiemelkedő eseményét, hőseinek emlékét. Nem véletlenül tért ki az avatón elhangzott beszédek mindegyike arra, hogy a múltat idéző emlékmű mindenekelőtt a jövő, a magyarságtudat megőrzése felé mutat. Nagyboldogasszony napján, 15-én az ünnepi szentmisén részt vett az 1326-ban Károly Róbert király által alapított Szent György Lovagrend hét lovagja is. A Szent György Lovagrend egyik célkitűzése a magyarságtudat ápolása, az ő ötletük volt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékművének felállítása. A természetes helyszín a világosi fegyverletétel helye, a szöllősi sík lett volna, ahol nincs jele az egykori eseménynek. A múlt század kilencvenes éveiben felállítottak ott egy kopjafát, amely azonban rövid idő alatt eltűnt. Kevés remény volt arra, hogy azon a vidéken megmaradjon egy emlékmű. Ezért állították fel az emlékművet Kisiratoson. A tervezésre és kivitelezésre a lovagrend békéscsabai priorja, dr. Füredi Gábor képzőművész vállalkozott. Az emlékmű alkotója, Füredi Gábor az öt kopjafából álló együttes jellegzetességeit, bonyolult szimbolikáját ismertette. A többek között a szabadságharc jeles csatái, az aradi vértanúk nevét is tartalmazó kopjafák díszítései, motívumai magyarázatára a közeljövőben füzet megjelentetését tervezik. /Jámbor Gyula: Emlékmű a múltnak és jövőnek. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./


lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-140




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998