udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 443 találat lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 421-443
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szent György

2008. május 5.

Sepsiszentgyörgyön a Szent György-napi ünnepségek idején Pro Urbe-elismerésben részesül Bunika Mihály kereskedő, Péter Albert nyugalmazott tanár, László Attila zenetanár, kórusvezető és Gheorghe Zaharia köztisztviselő. Sepsiszentgyörgy önkormányzata post mortem díszpolgári címet adományozott Marco Bota svájci állampolgárnak. Harmincezer kötetes könyvgyűjteményét, mely sok irodalmi, természettudományos kuriózumot is tartalmaz, családja átadta a Bod Péter Megyei Könyvtárnak. /Simó Erzsébet: Taps nélkül a közért (Pro Urbe-díjak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./

2008. május 5.

Sepsiszentgyörgyön tartott bemutatót a gyergyószentmiklósi Csabafiak Katonai Hagyományőrző Egyesület. A lovas-, fegyver-, harcászati bemutatók időutazásra hívták a nézősereget. A Csabafiak nem csupán hagyományőrzőkként, lovasokként, íjászokként vagy kardosokként állják meg helyüket, hanem kedvességből, humorból is jelesre vizsgáztak. /Farcádi Botond: Jókedvű időutazás a Csabafiakkal (Szent György-napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./

2008. május 6.

Mintegy kétszáz esemény közül válogathatott az idei Szent György-napokon a közönség Sepsiszentgyörgyön. Hangversenytől képzőművészeti vagy fotókiállításokon, színházi előadásokon át kézműves-foglalkozásokig talált mindenki kedvére valót. /Mihály László: A Sárkányölő legyőzte Szentgyörgyöt. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

2008. július 23.

Döntés született a Kovács Ildikó alkotói ösztöndíjért benyújtott pályázatokról: a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem idén végzett bábosztálya 300 ezer forintot, Urmánczi Jenő kolozsvári bábos pedig 100 ezer forintos támogatást nyert el. A januárban elhunyt neves bábszínházi alkotó emlékére létrehozott ösztöndíjat a Magyar Játékszíni Társaság és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) írta ki. Az idén végzett marosvásárhelyi bábos évfolyam vizsgamunkája lett volna, de az egyetem vezetősége nem biztosította az előadás létrehozásának költségeit. Egy kísérletről van szó: Limonádé Joe címmel egy parodisztikus elemekkel fűszerezett, 21. századi színházi western musicalt készülnek színpadra állítani. Urmánczi Jenő nyertes pályázata a Sárkányölő Szent György legendája. /Bonczidai Éva: Limonádé Joe és Hókusz-pókusz. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./

2008. augusztus 14.

Zarándokhely az ezeréves határ. Augusztus 9-én felszentelték Gyimesbükkön az összmagyarság történelmi emlékhelyét, Füredi Gábor békéscsabai képzőművész alkotását. – Senki ellen, magunkért, magyarságtudatunk ápolásáért hoztuk fedél alá, szenteltük fel ezt az emlékhelyet – magyarázza Deáky András nyugalmazott tanár. A panzió udvarán fedél alatt öt testes kopjafa látható, melyekre felvésett évszámok és szimbólumok emlékeztetnek a magyarság történelmének fontosabb eseményeire. Az alkotás anyagi támogatója a békéscsabai Szent György Lovagrend, kivitelezője pedig annak priorja, Füredi Gábor képzőművész. Pünkösdkor az ezeréves határnál ünnepélyes keretek között felavatták a felújított vámházat, melyben végre a vasúttörténeti múzeum tárgyi emlékei is méltó helyiségre találtak, s ezt megelőzően pedig a nagy királyt ábrázoló szoboregyüttest szentelték fel, immár mementóként történelmi emlékhelyet is létesítettek az egykori román–magyar vámhatár szomszédságában. A gyimesbükki felújított vámházat mind többen keresik fel határon inneni és túlról érkezett vendégek. Szomszédságában pedig, a Deáky Panzió nyújtotta programok keretében szerezhetnek ismereteket az itt élő csángómagyarság életviteléről. /Kristó Tibor: Emlékhelyet avattak Gyimesbükkön. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./

2008. október 20.

A Kolozsvár Társaság által szervezett Kolozsvári Napok részeként október 19-én a Kincses Kolozsvár Polgára Emlékplakettet Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke adta Kós András szobrászművésznek. A plaketten a kolozsvári Szent György-szobor látható, az alkotás Kolozsi Tibor szobrászművész munkája. Kántor Lajos ugyanakkor átnyújtott egy leporellót, amely a Farkas utcai templomban kiállított Kós András-művek reprodukcióit tartalmazza. Kántor Lajos kifejtette: a Kolozsvár Társaság ugyanakkor azt is megköszöni Kós Andrásnak, hogy az 1956-os emlékmű meghirdetésének is részese volt, hiszen vállalta, túl a kilencvenedik életévén is, hogy a pályázatra érkezett műveket, a bizottság többi tagjaival együtt elbírálja. /Köllő Katalin: Kincses Kolozsvár Polgára: Kós András szobrászművész. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

2008. október 23.

Hármas ünnepség színhelye volt október 22-én a Kolozsvár Társaság zsúfolásig megtelt székhelye. Előbb Kiss András levéltáros mondott laudációt annak kapcsán, hogy a Kincses Kolozsvár Polgára Emlékplakettet adományozták Jakó Zsigmond történészprofesszornak. Számba vette a kitüntetett történelmi eseményekben is bővelkedő pályafutását, annak szülőföldjétől, a Partiumtól Budapesten keresztül Kolozsvárig, ahol három nemzedéknyi történészt nevelt ki, négy országban élt és három egyetemen tanított, anélkül, hogy életterét felcserélte volna. A Kolozsvár Társaság emlékplakettje, melyet – az ünnepelt távollétében – lánya, Jakó Klára vett át, Kolozsi Tibor alkotása és a Szent György-szobrot ábrázolja. A fennállásának 15. évfordulóját ünneplő kolozsvári Komp-Press Kiadó eddigi mérlegét a Korunk főszerkesztője, Balázs Imre József vonta meg. Az eddig megjelent 110 könyvcím dokumentum jellegű, történelmi és képzőművészeti kiadványok. A legfrissebb termék Kovács Kiss Gyöngy Megidézett múlt című tanulmány- és forráskötete, a kiadványt Kovács András művészettörténész mutatta be. A könyv tartalma négy tömbbe tagolódik: Kolozsvár – a polgárok „respublikája” (16–17. sz.); A város és építői; Habsburg-installáció és erdélyi emlékirodalom; Test és szellem. /Ö. I. B. : Jakó Zsigmond díjazása és könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

2008. november 20.

Király László-kötetek bemutatására került sor november 19-én Erdőszentgyörgyön, a Szent György Iskolaközpont könyvtárában, abból az alkalomból, hogy a Sóváradon született és Kolozsváron élő József Attila-díjas költő, író, műfordító, a Helikon című irodalmi folyóirat helyettes főszerkesztője november 19-én töltötte 65. életévét. /Király László 65 éves. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./

2008. november 22.

November 16-án, vasárnap benépesedett Uzon központja az öt településről érkezett gyermekek hadával. Az ifjú fúvószenekarok találkozóját idén negyedik alkalommal szervezték meg, ezúttal az Atlantisz Művelődési Egyesület a helyi iskola és tanács közreműködésével, Ugron Ernő karnagy irányításával. Az év elején a Romániai Magyar Dalosszövetség fúvóstagozata a sepsiszentgyörgyi Művészeti Népiskola igazgatójával, Szilágyi Zsolt magánénekessel úgy döntött: azok a gyermekegyüttesek, amelyek kihelyezett tagozatként működnek, az év folyamán szervezzenek találkozót. A találkozók sorozatát Zágon indította el márciusban, ahol az évszázados fúvószenei hagyomány fellendítése érdekében, Kiss József polgármester támogatásával ma harmincöt tagú gyermekegyüttes dolgozik a művészeti iskola négy szaktanárának irányításával. A zenekar karnagyi irányítását Musát Gyula zenetanár végzi. A megyeszékhely a Szent György-napokra időzítette a találkozót a Sepsiszentgyörgyön működő gyermek fúvószenekar kezdeményezésére. A harmadik találkozó június 1-jén Rétyen volt, nagy számú gyereksereg és szülők előtt mutatkoztak be az együttesek. A településen 1980-tól van gyermekegyüttes, és az utánpótlás képzése a mai napig töretlen. A rétyi zenekar karnagya Maksai József, a Brassói Zeneművészeti Egyetem negyedéves hallgatója. Az említett három együttes mellett fellépett a Barátosi Bibó József Általános Iskola Gyermekegyüttese, melyet Kelemen Szilárd tanár vezet. A kézdivásárhelyi gyermekegyüttes csak Uzonban csatlakozott az előbbi öthöz, külön színfoltot jelentett Gyergyai Barna zenetanár, karnagy csapatának produkciója. A hangversenysorozat végén Szilágyi Zsolt, a Művészeti Népiskola vezetője elismeréssel szólt a tanárok, gyermekek, fenntartók és szülők együttes munkájáról. /Kelemen Antal: Gyermek fúvósegyüttesek, ha összejönnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 22./

2008. december 18.

Ha 2007 a nekiindulás éve volt, 2008 pedig a szervezeti megerősödésé, akkor 2009 remélhetőleg a kibontakozás esztendeje lesz a Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK) számára – jelentette ki Bereczki Kinga, az ernyőszervezet éves közgyűlésén. Bemutatták a Háromszéki Civil Katalógust, majd újabb tagszervezetek csatlakozásáról döntöttek, és megválasztották a szervezet elnökségét. Bereczki Kinga felsorolta az eddigi eredményeket, többek között a kéthavonta megrendezett civil kerekasztalt, amelyen önkormányzati vezetőkkel találkoztak, megemlítette a pályázatíró képzéseket, a Szent György-napok alatt felállított civil sátrat, a Háromszék napilapban indított Civil híradó rovatot. Szeretnék létrehozni a CIVNET hálózatot, amely folytonos kommunikációt tenne lehetővé a civil szervezetek között. A Háromszéki Civil Katalógust Nemes Előd alelnök, a kiadvány egyik szerkesztője ismertette. A tavalyi, első kiadáshoz képest az idei bővült, közel kétszáz háromszéki szervezet adatait tartalmazza. A CIVEK vezetői tisztségét a következő két évben is Bereczki Kinga fogja betölteni. A nyolc új egyesülettel immár megközelíti a negyvenet a CIVEK tagszervezeteinek száma. /Farcádi Botond: Teret a civileknek (CIVEK-közgyűlés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./

2009. február 11.

Ditrói Ervin művészettörténész 91 éves, Izraelben él. Kolozsváron szerezte doktorátusát, a kolozsvári Zsidó Líceum tanára volt 1948-ig, amikor az iskola megszűnt, majd a Képzőművészeti Főiskolán művészettörténetet adott elő. Az ő nevéhez fűződik a Művészeti Múzeum megszervezése, ő volt az intézmény első igazgatója. Írásai magyar és román irodalmi és művészeti folyóiratokban jelentek meg, számos nagy magyar művész alkotását ő ismertette meg a román közönséggel. Filmjeit a kolozsvári Szent György-szoborról, a Bánffy-palotáról, a nagyváradi szecesszióról a román televízió magyar adása mutatta be. Több könyve és tanulmánya látott napvilágot: Képek és Jelképek, Helyszíni jegyzetek egy Tragikus Műtörténethez, A fantasztikus Dürer. 1984 óta él Izraelben, ahol könyvet írt Adler Adolf festőművészről, amely Gát Jákov fordításában ivritül is megjelent. Ditrói Ervin 1987-ban írt levelében emlékezett életének eseményeire, volt munkaszolgálatos, majd partizán. Fia szobrászművész lett, apjával ő is Izraelbe ment. „Ami Hitlernek nem sikerült, az Új Európa, az Sztálinnak sikerült, legalábbis félig, egy Fél Európa. Ebben a félben, ahol mindenki félt, éltem én is. ” Később Sztálin könyveit kidobták a könyvtárakból, művei közül megmaradt a Gulág és ő maga, mint példakép. Ditrói Ervin bátyja a munkaszolgálatból átszökött a szovjetekhez, akik bevágták őt egy német hadifogoly-táborba. Mellig érő vízben kellett bányásznia, 1948-ban jöhetett haza, szervi szívbajjal, az lassan el is vitte. /Ditrói Ervin: „Az Úristen fölöttem tartotta a kezét” = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

2009. április 20.

Sepsiszentgyörgyön a Szent György-napok kulturális hetének első képzőművészeti rendezvénye a Gyárfás Jenő Amatőr Képzőművész Szövetség immár hagyományos közös tárlatának megnyitója volt. A kiállítást megnyitó Daczó Enikő képzőművész kiemelte: az amatőr képzőművészek zöme a hagyományos technikákat alkalmazza. /Váry O. Péter: Nem újítanak, csak dolgoznak (Szent György-napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./

2009. április 20.

Józsa Lajos a sepsiszentgyörgyi céhes életet kutatta évek óta. Olyan tekintélyes anyagot gyűjtött össze, mely már megérett egy könyv kiadására. Erről tartott előadást április 20-án a városi művelődési házban. Sepsiszentgyörgyön meglehetősen későre, 1808-ban a csizmadiák kapták az első céhes levelet, de erre is öt évet kellett várniuk a kolozsvári guberniumhoz való felterjesztést követően. 1829-ben a vargák és tímárok a csizmadiáktól vásárolnak céhlevelet. Józsa Lajos mesélt a céhek szabályzatáról, működéséről, csupa kihalt szavakat említve: céhmester, kiscéhmester, atyamester, látómester, bejárómester stb. /Váry O. Péter: Céhtörténet – helytörténet (Szent György-napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./

2009. április 22.

Az április 19–26. között zajló sepsiszentgyörgyi városnapokon sátrakat állít a MIÉRT és a román Fiatalok a Közösségért Egyesület. A MIÉRT sátrában délelőttönként a helyi ifjúsági szervezetek mutatkoznak be. A már Marosszentgyörgyön és Erdőszentgyörgyön is hagyománnyá vált Szent György-napokat szervezik a napokban a két településen. Maroszentgyörgyön városszépítéssel, virágültetéssel kezdődött el a városünnep, melynek idén legkiemelkedőbb eseménye a Marosszentgyörgyi Tavasz kórustalálkozó. Erdőszentgyörgyön reneszánszvetélkedővel, honismereti versennyel kezdődnek a rendezvények. /Kovács Zsolt: Sátrazás a városnapon. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

2009. április 23.

Az elmúlt évekhez képest majdnem teljesen megújul Sepsiszentgyörgyön a Szent György-napi sokadalom. Koncz Zsuzsa adja április 26-án, vasárnap a koncertet. A Boney M fellépéséért 13 000 eurót kért. A rockzene kedvelői a magyarországi Moby Dick és a Dust N’Bones koncertjét élvezhetik, fellép Dancs Annamari és Tarján Pál is. Látványemelő újdonság az ünnepzáró tűzijátékon a lézershow is. Néhány színházi és bábszínházi, illetve a Háromszék Táncegyüttes előadása mellett a Székely Nemzeti Múzeum és a Bod Péter Megyei Könyvtár sátrai kínálnak csemegét, a képzőművészeti rendezvények is folytatódnak. /Váry O. Péter: A látványé a főszerep (Szent György-napi sokadalom). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./

2009. április 23.

A székelység középkori hagyatékát bemutató alapkiállítással és ehhez kapcsolódó, középkori játékokkal is megismertető múzeumpedagógiai foglalkozással készül a Szent György-napokra a Székely Nemzeti Múzeum. A „Székelyek, a kereszténység védelmezői” című kiállítás a középkori, 13–16. századi székelység hagyatékából nyújt ízelítőt. A tárlat a székelység katonai szerepét ismerteti a korabeli fegyverek és a középkori falképek bemutatásával. /Bíró Blanka: Székely fegyverek és játékok. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./

2009. április 24.

Sepsiszentgyörgynek előnye is származhat a gazdasági válságból, derült ki a városnapok keretében szervezett Szent György Expó megnyitóján. A 17. nemzetközi kiállításon és vásáron ugyanis az elmúlt évekhez képest nőtt a külföldi résztvevők és csökkent a hazaiak száma. Ördög Lajos kiállításszervező elmondta: idén 80 cég van jelen, amelyből 37 Magyarországról és 8 Szlovákiából érkezett. /Kovács Zsolt: Szentgyörgy: profithozó válság. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

2009. április 29.

Idén első ízben szerveztek Szent György-napi rendezvény-sorozatot Szilágynagyfaluban, a település egyik híres szülötte, báró Bánffy György névnapjának megünneplésére, valamint halálának 120. évfordulójára emlékezve. Ez alkalomból a Bánffy-kastély falára emléktáblát helyeztek el. Az április 25–26-án megtartott rendezvény házigazdája, a Bánffy György Kulturális Társaság és elnöke, László Zoltán reméli, hogy jövőre még nagyobb szabású ünneplést szervezhetnek. A társaságot négy évre hívták életre, hogy fellendítsék a falu kulturális életét. Tavaly ősszel döntöttek úgy, hogy jogi személyiséggel is ellátják, idén januárban pedig 11 alapító taggal bejegyezték. /S. B. Á. : Emléktáblát kapott Bánffy báró. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

2009. augusztus 6.

Augusztus 15-én fogják felavatni Kisiratoson az 1848–49-es szabadságharcnak szentelt emlékművet, már csak a hozzá vezető járda lerakása, a környék elrendezése maradt hátra. A magyarság tudatába mélyen beleivódott történelmi esemény helyszínétől néhány tíz kilométerrel távolabbi, határ menti helység méltó emléket állít a világosi fegyverletételnek. Azért nem Világoson fog állni az emlékmű, mert az emlékmű ajándékozói, a magyarországi Szent György Lovagrend képviselői úgy látják, ott nincs biztosíték arra, hogy ott megfelelően tudnának gondozni és megbecsülni egy ilyen emlékművet. Az emlékmű egy hatszögű, több mint három méter átmérőjű kupola alatt öt, külön-külön is jelentést hordozó kopjafa áll majd. /Jámbor Gyula: Emlékmű az 1848-as forradalomnak. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 6./

2009. augusztus 17.

Kisiratoson emlékművet állítottak az 1849-es világosi fegyverletételnek. Augusztus 15-től a község központjában egy nagyszerű emlékmű idézi a magyar történelem kiemelkedő eseményét, hőseinek emlékét. Nem véletlenül tért ki az avatón elhangzott beszédek mindegyike arra, hogy a múltat idéző emlékmű mindenekelőtt a jövő, a magyarságtudat megőrzése felé mutat. Nagyboldogasszony napján, 15-én az ünnepi szentmisén részt vett az 1326-ban Károly Róbert király által alapított Szent György Lovagrend hét lovagja is. A Szent György Lovagrend egyik célkitűzése a magyarságtudat ápolása, az ő ötletük volt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékművének felállítása. A természetes helyszín a világosi fegyverletétel helye, a szöllősi sík lett volna, ahol nincs jele az egykori eseménynek. A múlt század kilencvenes éveiben felállítottak ott egy kopjafát, amely azonban rövid idő alatt eltűnt. Kevés remény volt arra, hogy azon a vidéken megmaradjon egy emlékmű. Ezért állították fel az emlékművet Kisiratoson. A tervezésre és kivitelezésre a lovagrend békéscsabai priorja, dr. Füredi Gábor képzőművész vállalkozott. Az emlékmű alkotója, Füredi Gábor az öt kopjafából álló együttes jellegzetességeit, bonyolult szimbolikáját ismertette. A többek között a szabadságharc jeles csatái, az aradi vértanúk nevét is tartalmazó kopjafák díszítései, motívumai magyarázatára a közeljövőben füzet megjelentetését tervezik. /Jámbor Gyula: Emlékmű a múltnak és jövőnek. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./

2010. február 19.

Identitásválság Marosszentgyörgyön
Marosszentgyörgy gazdasági fejlődése megváltoztatta a település etnikai összetételét: a magyarok mára az összlakosság kevesebb mint felét teszik ki. Sófalvi Szabolcs polgármester azonban tenni akar a község elrománosodása ellen: a tanács új magyar utcanevekről döntött, kétnyelvű táblákat helyezett ki, az iskola udvarán pedig hamarosan Petőfi-mellszobrot avatnak. Az idő rövid, és sok a teendő, mivel az elöljáró szerint megtörténhet, hogy többé nem lesz magyar polgármestere a településnek.
Az erőteljes románosodás ellenére is megpróbálok magyarkodni, a szó nemesebbik értelmében. Mivel szerintem a községnek most van utoljára magyar polgármestere, úgy érzem, hivatalbeli kötelességem ezt megtenni” – állítja Sófalvi Szabolcs, Marosszentgyörgy 2008-ban megválasztott elöljárója.
A nagyközség demográfiai adatai évről évre változnak; egyre több városlakó költözik ki a Vásárhellyel összenőtt településre. Míg 1992-ben Marosszentgyörgynek 7120 lakosa volt, 2002-ben ez a szám 7900-ra duzzadt. Mára mintegy 10 ezren lakján a települést, az egykor abszolút többségben lévő magyarság pedig kisebbségbe szorult. A polgármester szerint a 2002-ben még 58 százalékban jelen lévő magyarok mára az összlakosság kevesebb mint felét teszik ki.
Kiküszöbölnék a visszásságokat
A községközponthoz tartozó három településén, Tófalván, Csejden és Szentgyörgyön elsősorban román családok vásárolnak telkeket és kezdenek építkezni. Az utóbbi években a községközpontban új lakónegyedek, utcák létesültek, a lakosság és a vállalkozások számának növekedése ugyanakkor gazdasági gyarapodáshoz is vezetett. Jelenleg Marosszentgyörgy a megye egyik leggazdagabb községének számít.
„Mindez szép és jó, csakhogy a település elveszíti identitását. A város közelsége pedig csak fokozni tudja ezt a veszélyt. Erről a volt községvezetők is tehetnek, azok, akik nem voltak hajlandóak életbe ültetni néhány, a magyarság számára fontos tanácsi határozatot: az utcák, terek átkeresztelését, nem szolgáltatták vissza a történelmi egyházak elkobzott javait. De földet adtak a vásárhelyi ortodoxoknak vagy beengedték a kastély területére a most is ott állomásozó csendőrséget” – magyarázza a fiatal RMDSZ-es elöljáró, aki megfogadta: mandátuma alatt mindent megtesz az eddigi visszásságok ellensúlyozása érdekében.
Lesz még magyar polgármester?
Marosszentgyörgyön az etnikai arányok felborulásával egyetemben a közhangulat is változott, vagy legalábbis egyesek mindent megtettek annak érdekében, hogy változzon. A 2008-as helyhatósági választások alkalmával a városból ideköltözött egyik újgazdag román jelölt alpári hangnemű magyarellenes uszításba kezdett az RMDSZ jelöltje ellen.
Sófalvi szerint az ellenfél lejáratására jelentős pénzösszeget szóró Andrei Moscviciov taktikája bumerángként hatott: példaértékű összefogásra ösztönözte a község magyar lakóit, így Sófalvi elsöprő győzelmet aratott a sovén megnyilvánulásokban dúskálódó üzletember és pártja fölött. Marosszentgyörgyön az RMDSZ tíz, a román pártok együttvéve öt képviselőt juttatott a tanácsosi estületbe.
„Mivel a helyhatósági választások óta is egyre több román nemzetiségű új lakos folyamodik marosszentgyörgyi személyazonossági iratokért, nem valószínű, hogy ezt a győzelmet meg tudnánk ismételni. Legjobb esetben Szentgyörgyinek még egy mandátum erejéig lehet magyar elöljárója, de az is kétséges” – mérlegeli az RMDSZ esélyeit Sófalvi Szabolcs. Mint mondta, a jelenlegi tényállás és a kedvezőtlen tendencia sarkallta arra, hogy időben törlessze az önkormányzat két évtizede halmozott, tetemes adósságait a magyar lakosság fele.
Életbe ültetett kétnyelvűség
„Egy idegen, aki belépett a faluba, nem tudhatta, hogy ez valamikor magyar település volt, de talán még azt sem, hogy a mai napig magyar közösség él itt. Az utcanevek, a szobrok, az elhanyagolt kastély egyáltalán nem a mi múltunkról tanúskodtak” – állapítja meg a polgármester. Amikor egy évtizeddel ezelőtt a Krónika ugyanezt a tényt jelezte Sófalvi elődjének, szóvá téve, hogy a községben egyetlen utca sem viseli magyar személyiségnek a nevét, Vízi József azzal replikázott, hogy „De románnak sem!”. Annak ellenére, hogy az utcák későbbi átkereszteléséről még a 2004–2008-as időszak alatt döntött a helyi önkormányzat, Vízi nem ültette életbe az akkor még tanácsosként dolgozó Sófalvi kezdeményezésére született önkormányzati döntést.
Az új nevek, akárcsak a kétnyelvű táblák az elmúlt nyáron kerültek a helyükre. A Fő út egyik szakasza gróf Petki Dávid, a kastély parkja annak néhai tulajdonosának, Máriaffy Lajosnak a nevét viseli. Továbbá utcát neveztek el többek között Márton Áron püspökről, Török János 1848-as forradalmárról, Bolyai János matematikusról, Bányai József földesúrról, a község főtere pedig a település védőszentjéről, Sárkányölő Szent Györgyről kapta a nevét. A fél éve kitett táblákat eddig nem is rongálták meg, nem is lopták el.
A fiatal polgármester tervei között szerepel, hogy a jövőben Kossuth Lajosról is nevezzenek el utcát. „Ha már Marosvásárhelyen nem lehet, akkor legalább Marosszentgyörgyön lesz Kossuth utca” – jegyzi meg mosolyogva. Addig is Petőfi-mellszobor kerül az iskola elé, ahová a tanintézmény 90-es évekbeli román vezetősége, a helyi tanács megkerülésével a magyarellenes tetteiről elhíresült, a falu határában, 1849-ben meggyilkolt Constantin Romanu-Vivu szászrégeni prefektusnak állított emléket.
Községháza vagy kocsma lesz a kastélyból?
Hosszas huzavona után Máriaffy Lajos kommunista érában tönkretett kastélya visszakerült a gróf családjához. Az önkormányzat a helyi közösség részére szeretné megmenteni az 1870 körül épült kétszintes ingatlant, a település egykori gyöngyszemét. Az épület visszaszolgáltatásáig jó esély mutatkozott erre, azonban amint a leszármazottak visszaszerezték a kastélyt, megfeledkeztek arról az ígéretükről, miszerint telekkönyvezés után a két történelmi magyar egyháznak, a római katolikusnak és a reformátusnak adományozzák. „Inkább áruba bocsátották, amihez egyébként joguk volt, ám az épület állagához képest horribilis összeget kérnek. Mint várható volt, a művelődési tárca lemondott az elővásárlási jogáról, az önkormányzat viszont szeretne élni ezzel a lehetőséggel.
Nekünk nem mindegy, hogy a polgármesteri hivatalt költöztetjük oda, és egy falumúzeumot létesítünk az épület egyik szárnyában, vagy egy idegen vásárolja meg, és kocsmát meg panziót nyit, vagy netán még azt sem. Nem mindegy, hogy ez a valamikori csodálatos épület továbbra is Máriaffy-kastélyként él a köztudatban vagy egy bizonyos vendéglátó-ipari egység nevét kapja” – figyelmeztet a polgármester. A család jogi képviselője, Rózsa József marosvásárhelyi ügyvéd előbb 800 ezer eurót kért a neoreneszánsz épületért, majd 600-ra csökkentette az árat. A tanács által megrendelt felmérés alapján az ingatlan mintegy 200 ezer eurót érne, a restaurálási költségek pedig legalább félmillió euróra rúgnának. A meglehetősen nagy árkülönbség ellenére mindkét fél a méltányos megoldásban bízik, és a másik engedményét várja.
A falu épített örökségének másik értéke a 13. században épült római katolikus, kazettás mennyezete 1750-ből való, de egy sajnálatos mulasztás következtében kimaradt a műemlék jellegű épületek lajstromából. A polgármester és a tanácsosok most azt szeretnék, ha többnyelvű plakettek, elhelyezésével sikerülne a község történelmi múltját ismertetni.
Szívességek az ortodox egyháznak
Baricz Lajos plébánostól megtudtuk, a római katolikus egyházat sokkal inkább elkeseríti az a vita, ami a vagyona körül folyik. 2008-ig javarészt csak az ortodox egyház kapott földet a községben, míg a katolikusok és reformátusok a mai napig hiába kérik jogos tulajdonukat. „Valóban így van, az előző községvezetés csak az ortodoxoknak adott földet, és hogy jobb legyen, nemcsak a szentgyörgyi parókiának, hanem a vásárhelyinek is, amelynek az égvilágon semmi köze nem volt a faluhoz. Ezt a helyzetet kellene valahogy helyrehozni” – mondja Sófalvi Szabolcs, de belátja, nem lesz könnyű dolga.
A prefektúra keretében működő földosztó bizottság részéről hatalmas etnikai és politikai nyomást érez. „A hozzá nem értés és a rosszindulat párosul egyes bizottsági tagokban, de főleg a prefektúra vezető jogászában” – ismeri el Csuszner Ferenc, aki maga is tagja a testületnek. Szerinte a bizottság legutóbbi döntése, mely az egykori jogos tulajdonosok ellenében egy állami fantomvállalatot favorizál, újabb pert helyez kilátásba. A marosszentgyörgyi önkormányzat emiatt nemcsak a történelmi egyházak kéréseit odázta el, de mindmáig a Máriaffyék földjeit sem tudta visszaszolgáltatni.
„A mezőgazdasági kutatóállomás adminisztrálja azokat a földeket, a prefektúra meg arra int, hogy most telekkönyvet állítsunk ki a nevére. Hogy milyen kutatás folyik ott, arról jobb nem beszélni, de tudjuk: a román állam számára nem is az a fontos” – állítja a községgazda. Sófalvi úgy érzi, sok román hivatalnok azért próbálja átverni, mert 36 évesen fiatalnak és tapasztalatlannak tartják. Legutóbb az útügy vezetőjével folytatott szócsatát, amikor közölte: a községközpontban nemcsak a helységnévtáblák, hanem az irányjelzők is kétnyelvűek lesznek. A polgármester a magyar feliratok elhelyezését szeretné elérni a Marosszentgyörgyön megtelepedett román vállalkozók részéről is.
A legtöbb, akivel elbeszélgetett, hajlott a megoldás elfogadására. „Én csak a törvényes jogok tiszteletben tartásához ragaszkodom, azokat pedig megtagadni nem lehet” – vallja Sófalvi Szabolcs, és egyben arra biztatja Maros megye többi RMDSZ-es polgármesterét is, hogy merjék felvállalni magyarságukat és az általuk képviselt szövetség programját.
Szucher Ervin. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

2010. április 19.

21. Szentgyörgy Napok
Tegnap este Varnus Xavér orgonakoncertjével kezdődtek meg Sepsiszentgyörgyön a 21. Szent György Napok. A szervezők ráerősítettek a szabadtéri rendezvényeket megelőző kulturális hétre. A világhírű orgonaművész koncertjére egész Székelyföldről vásároltak jegyeket. Hétfőn a városnapok keretében rukkol elő új bemutatóval a Tamási Áron Színház, Makszim Gorkij A nap fiai drámáját Zakariás Zalán viszi színre.
A Háromszék Táncegyüttes bemutatójára április 20-án, kedden kerül sor, a Sárkányölő című produkcióban az együttes Szent György lovag tetteit eleveníti fel, több legendaváltozatra építve. A táncszínházi előadásban kibontakozódik az életünket egyaránt meghatározó jó és rossz harca, mondta Czilli Balázs, a táncegyüttes irodalmi titkára.
A városnapokon második alkalommal szervezik meg a Cimborák – Erdélyi Magyar Bábostalálkozót, amelynek keretében húsz bábelőadást láthatnak az érdeklődők. Nagy Kopeczky Kálmán, a sepsiszentgyörgyi társulat vezetője elmondta, a felnőttekhez is szólni szeretnének, ugyanakkor szakmai tapasztalatcserére is sor kerül. A kulturális héten lesznek zenei, irodalmi és táncelőadások is.
A szervezők a találkozások ünnepének nevezik az idei rendezvényt, amely 600 ezer lejbe került és 500 programpontot kínál. A szabadtéri ünnepségen fellép Deák Bill Gyula, Fenyő Miklós, a Compact és a Bad Boys Blue. A belvárosi romos épületben berendezik a PostAllSession nevű alternatív kiállítóteret, ahol többek között fellép a magyarországi Anima Sound System együttes. A Lármafa együttes az ifjúsági sátorban szervez Afrika-napokat. Felköszöntik az aranylakodalmasokat, és megszervezik a bajuszversenyt.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

2010. április 21.

Szent György Napok Marosszentgyörgyön
Kedden Marosszentgyörgyön is elkezdődtek a Szent György-napi rendezvények. Sófalvi Szabolcs polgármester bekötötte a Márton Áron utcában található romanegyedet a villanyhálózatba, majd az esti cigánytáncfesztiválon több roma együttes is fellépett. Ma délelőtt sport- és szórakoztató vetélkedők lesznek a Szent György téren és a gimnázium udvarán, ahol egy ideiglenes gyerekparkot is megnyitnak. 16 órától és 18 órától az óvodások, illetve a gimnazisták mutatják be kultúrműsorukat. Csütörtökön délelőtt röplabda-, kézilabda-mérkőzések és mazsorettverseny lesz. 18 órától a művelődési otthonban Balázs Klára ikonkiállítását nyitják meg, majd a helyi vallásfelekezetek kulturális műsora következik. Az estet Rejtő Jenő darabja alapján írt rockoperarészlet zárja. Április 23-án, pénteken délelőtt focibajnokság kezdődik, a vendégek meglátogathatják a Semtest BNV szarvasmarha-tenyésztő kísérleti állomást. 13 órától az érdeklődők különös történelmi utazást tehetnek, ugyanis a megyei múzeum munkatársai bemutatják a község területén talált régészeti leleteket. 13.15-től a testvértelepülések képviselői tanácskoznak, majd 17.30-kor megkoszorúzzák a Szent György-szobrot.
Az ünnepi műsor 17.15-kor kezdődik a művelődési otthonban Novák József címerkiállításának megnyitásával, 18 órától tizenegy helyi kórus lép fel. 20.30-kor ünnepélyes keretek között átadják a díszpolgári címeket: Opris Ilarie Gheorghe író- történésznek és Baricz Lajos pap-költőnek. 20.45-től a Sárkányölő Szent György festészeti verseny nyerteseit díjazzák, míg este élőzenére mulathatnak a szentgyörgyiek.
Szombaton délelőtt folytatódik a focibajnokság, illetve búcsús szentmisét tartanak a római katolikus templomban. Délután a községismertető vetélkedőre kerül sor. Vasárnap 16 órától a Caritas Egyesület a művelődési otthonban az időseknek szervez népdaldélutánt. 18 órától a csejdi művelődési otthonban fánksütő verseny lesz. Április 26-án, hétfőn 10 órától a gimnáziumban a nyugdíjba vonult pedagógusokat köszöntik.
v.gy.
Népújság (Marosvásárhely)

2010. április 26.

A jótevés örömével
Lezárultak a marosszentgyörgyi Szent György- napok
Sokgyerekes családok meglátogatása, a Márton Áron utcában lévő roma negyed villanyhálózattal való ellátása, sósperecsütő verseny, kulturális műsorok és sportvetélkedők – igen változatos és érdekes programmal várta az érdeklődőket az elmúlt héten a marosszentgyörgyi önkormányzat a Szent György-napok alkalmából. A tegnap záruló rendezvénysorozat kiemelkedő mozdulataként Baricz Lajos katolikus plébánosnak, költőnek átadták a díszpolgári címet.
Villany a roma viskókban
– Az idén mivel válság van, hangsúlyt akartunk fektetni a szociális mozzanatokra. Az egyik, hogy a Márton Áron utca végén lévő negyedbe, ahol évszázadok óta romák laknak, bevezessük a villanyt. Itt tisztességes romák élnek, nem lopnak, hanem gazdálkodnak, lovuk, szekerük van. Tizenhárom oszlopot állítottunk fel, mivel fontosnak tartottuk, hogy a 21. században ők is civilizált körülmények között lakjanak és felmértük, hogy fizetni tudják majd a villanyszámláikat, tehát nem egy meggondolatlan beruházásról van szó – hangsúlyozta Sófalvi Szabolcs polgármester.
A Márton Áron utca végén lakó romák igen hálásak a polgármesternek, amiért ezután nem kell gyertyával, lámpával világítaniuk. – 50 éve várjuk, hogy legyen villanyunk, de több mint tíz éve csak ígérgették. Sok a gyerek, iskolába járnak és gyertyafénynél tanultak eddig – mondották Gerebenes Zsuzsánna és Gábor István.
Több mint tíz éhes száj...
Négy marosszentgyörgyi és egy csejdi családot látogatott meg csütörtökön az önkormányzat vezetője Kristóf Andrea szociális asszisztenssel együtt. Olyan portákra kopogtak be élelmiszercsomaggal és ajándékkal a kezükben, ahol a háziak több mint nyolc gyereket nevelnek. A marosszentgyörgyi családok, egyikénél nyolc gyerek van és ikreket várnak, a másiknál kilenc utód, a harmadik családban pedig tíz gyerek van és most is várandós az édesanya, illetve azt a családot is felkeresték, ahol hat hónappal korábban hármas ikrek születtek. – Azt szeretnénk, hogy érezzék, figyel rájuk az önkormányzat, hogy értékeli azt a bátorságot, amit egy édesanya tanúsít, amikor ennyi gyereket felvállal. Szerencsére azt tapasztaljuk, hogy nem meggondolatlanságból teszik ezt, hanem gondoskodnak a kicsikről, nem utcagyerekeket termelnek – hangsúlyozta a polgármester.
Elismerés építő munkájáért
A Szent György-napok egyik kiemelkedő mozzanatára pénteken este került sor, amikor Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnök, valamint a Szent György lovagok jelenlétében ünnepélyes keretek között átadták a díszpolgári címet Baricz Lajos plébánosnak, költőnek, akinek emberközeli írásai időnként a Népújság hasábjain is fellelhetők. Díszpolgári címet kapott ugyanakkor Opris Ilarie Gheorghe író, történész.
– Baricz Lajos az egyik legaktívabb magyar személyiség Marosszentgyörgyön. Pap és költő is, nagyon sok verseskötete jelent meg, folyamatosan építi az itteni közösséget. Amellett, hogy szellemileg, lelkileg értékes ember, nagyon sokat dolgozik, templomot épített, nem is egyet – hangzottak el Sófalvi Szabolcs polgármester elismerő szavai.
A Szent György-napokon több testvértelepülés is részt vett. 27 Szent György nevű településnek küldtek meghívót Erdély-szerte és Magyarországon, de amiatt, hogy most mindenhol zajlanak a Szent György-napok, kevesen tudtak eljönni. Öt település, Zalaszentgyörgy, Jászalsószentgyörgy, Balatonszentgyörgy, Bánokszentgyörgy és Szentgyörgyvár képviseltette magát.
Menyhárt Borbála
Népújság (Marosvásárhely)

2010. április 28.

Magyarokat vertek román csendőrök
A Szent György-napok egyik éjszakáján két szórakozó gidófalvi magyar fiatalembert elvertek a csendőrök Sepsiszentgyörgyön, emiatt a bántalmazottak törvényszéki orvosi látleletet kértek, az ütlegelő csendőröket átadják a katonai ügyészségnek - írta szerdán a Háromszék.
A Sepsiszentgyörgyön szerkesztett székelyföldi napilap szerint a múlt péntekről szombatra virradó éjjel a megyeszékhely Szent György terén kissé spicces társaság vonult el az egyik lacikonyhából. Egy parkolóból kiálló személygépkocsi fellökte a 22 éves Csulak Csongort, aki elesett, majd mérgében az autó szélvédőjére loccsantotta poharából a sört. A kocsi vezetője éles szóváltásba keveredett a fiatalemberrel, amire felfigyelt a közelben tartózkodó csendőrjárőr, és közbelépett.
Csulakot leütötték, földre teperték, majd a járőrkocsi felé tuszkolták - olvasható a lapban. Ezt látva, a 27 éves Fazakas Vince Lajos közbelépett, Csulak és a csendőrök közé állt. Erre ketten őt is lefogták, az egyik gyomorszájon rúgta. Fazekas a lapnak elmondta: elvették tárcáikat, telefonjaikat, azokat kikapcsolták, a nyakából letéptek két ezüstláncot. Tovább folyt az ütlegelés. Fazakas védeni próbálta barátját.
A csendőrség székhelyén egy nagy terembe vezették a két őrizetbe vett fiatalembert. Ott már öten estek nekik, elsősorban Fazakasnak. Leütötték, a hajánál fogva felemelték, és tovább verték. Negyedórás ütlegelés után mindenféle jegyzőkönyvfelvétel nélkül szélnek eresztették őket, értékeiket visszaszolgáltatták, az elveszett láncokon kívül - írta a lap.
A Jobbik a történtek teljeskörű kivizsgálását követeli a Kovászna Megyei Csendőrfelügyelőségtől, az eljáró csendőrök munkaviszonyának azonnali felfüggesztése mellett. A Jobbik az Erdélyben működő csendőrség működésével kapcsolatban kiemeli annak fontosságát, hogy a karhatalom és az erőszakszervezetek nemzetiségi arányait a lakosság nemzetiségi arányaihoz kellene igazítani. A Jobbik Magyarországért Mozgalom szerint a román karhatalom gyakori túlkapásai is megerősítik a székelyföldi és érmelléki területi önrendelkezés létrehozásának szükségességét, amellyel megelőzhetőek lennének a hasonló estek is.
A Háromszék beszámolója szerint közben a társaság harmadik tagja, Igyártó Botond — miután sikertelenül próbált meg segítséget kérni telefonon ––, taxiba ült, és a csendőrséghez vitette magát. Az őr azt állította, nincsenek ott, akiket keresett.
Az időközben kiszabadult Fazakas riasztotta rokonságát, testvére és sógora érkezett kocsival. Ők észrevették, hogy a csendőrautó távolról követi a sántikálókat. Fazakas sógora a kocsi elé került, s meg szerette volna állítani azt, de az integetésre a csendőrautó elhúzott. Mindannyian beültek a személygépkocsiba, üldözőbe vették a kék autót, de annak sikerült meglépnie. Akkor a csendőrség székhelyére hajtottak, magyarázatot kértek, de az őrszobán túl nem jutottak.
A pórul járt fiatalok a megyei kórház sürgősségi osztályára mentek. Florián Zsuzsanna ügyeletes orvos megállapította, hogy mindketten erőszak áldozatai. A bántalmazottak hétfőn a törvényszéki orvosnál jelentkeztek. A fiatalok panasszal fordultak a területi közrendészeti hatósághoz, a prefektúrához, és feljelentést tettek a katonai ügyészségen is.
Adrian Faur ezredes, a Kovászna megyei csendőrfelügyelőség parancsnoka a lapnak elmondta: ellenez mindenféle, a beosztottjai részéről történő szabálytalanságot, az erőszakot pedig kimondottan. Helyesnek tartja, hogy a fiatalok a katonai ügyészséghez fordultak, de ezzel nem elégszik meg: belső vizsgálatot kezdeményezett, s fegyelmi eljárást készül indítani.
hirszerzo.hu, MTI

2010. április 30.

Két gidófalvi magyar fiatalembert elvertek a csendőrök.
A Szent György-napok egyik éjszakáján két szórakozó gidófalvi magyar fiatalembert elvertek a csendőrök Sepsiszentgyörgyön, emiatt a bántalmazottak törvényszéki orvosi látleletet kértek. Az ütlegelő csendőröket átadják a katonai ügyészségnek. Adrian Faur ezredes, a kovászna megyei csendőrfelügyelőség parancsnoka elmondta: ellenez mindenféle, a beosztottjai részéről történő szabálytalanságot, az erőszakot pedig kimondottan. Helyesnek tartja, hogy a fiatalok a katonai ügyészséghez fordultak, de ezzel nem elégszik meg: belső vizsgálatot kezdeményezett, s fegyelmi eljárást készül indítani.
Népújság (Marosvásárhely)

2010. május 4.

Nem vonják felelősségre a két magyar fiatalt bántalmazó csendőröket
Írásban kér magyarázatot Vasile Blaga belügyminisztertől Albert Álmos Kovászna megyei RMDSZ-szenátor. Az elöljáró annak apropójára intézte kérdését a belügyminiszterhez, hogy semmilyen eljárás sem indult a csendőrök ellen, akik súlyosan bántalmaztak két ünneplő fiatalt a Szent György-napokon.
Mint ismeretes, április 24.-re virradóra több csendőr az utcán, majd a csendőrség székházán vert meg két gidófalvi fiatalt. A fiatalok egy helyi lokálból tartottak hazafele, amikor összetűzésbe kerültek a csend őreivel, akik nemhogy csitítani próbálták volna a fiatalokat, de ütlegeléssel akarták elhallgattatni őket. Miután az utcán bántalmazták, a csendőrségre tuszkolták a fiatalembereket, ahol több kollégájuk segítségével tovább verték őket. Amint befejezték, az utcára dobták a sértetteket.
Az esetről jegyzőkönyv nem készült, sőt, azóta semmilyen előrelépés sem történt a két áldozat ügyében.
„Nem ellenzem azt, ha felelősségre vonják azokat, akik tévedtek. Bilincseljék meg őket és vigyék be a rendőrségre, de semmi szín alatt ne bántalmazzák őket ily módon. Sajnálattal kell tudomásul vennem, hogy egyes rendfenntartók az ilyen brutális megnyilvánulásokkal szeretnének rendet és fegyelmet teremteni a városokban” – fogalmazott interpellációjában Albert Álmos.
A megyeszékhelyi szenátor kiemelte azt is, hogy az egészben a legmeglepőbb az, hogy a bántalmazó csendőrök megtarthatják állásukat, annak ellenére, hogy nem az első eset, hogy ilyen történik Kovászna megyében. Az interpellációban Albert arra kéri a belügyminisztert, hogy vonja vissza tisztségükből a szóban forgó csendőröket. (hírszerk.)
Transindex.ro

2010. május 14.

Itt az ideje, hogy Kolozsvár visszakapja saját nevét
Javallott az indokolatlan Napoca utónév elhagyása
Kolozsvár jelenlegi hivatalos elnevezését a kommunista időkből örökölte. A kincses város akkoriban kapta a Cluj-Napoca változatot azzal a szándékkal, hogy így elfogadhatóbbá tegyék a helybeliekre vonatkozó dáko–római elmélet dogmáit. A történelemhamisításnak ez a változata azért is veszélyes, mert az agymosás szintjén szinte észrevétlenül settenkedve hat a tömegekre, gyökeret ereszt, és a szokás hatalmával szemben nagyon nehéz eredményesen fellépni. Húsz év múltán, az ún. rendszerváltással járó gyakorta zűrzavaros események közepette most felerősödött azoknak a hangja, akik szerint értelmetlenség tovább ragaszkodni a mesterkélten kéttagú városnév használatához, s ideje végre elhagyni ezt az összefüggésben indokolatlan, szégyenteljes Napoca toldalékot. A kérdéssel kapcsolatban témában jártas történészt, valamint városi tanácsosokat kérdeztünk.
Pap Ferenc, az Erdélyi Történeti Múzeum nyugdíjas történésze szerint a Napoca elnevezés először Ptolemaiosz leírásában tűnik fel, Napuca változatban. Felirat formájában egy Ajtonynál felfedezett, Kr. u. 107–108-ból származó távolságot mérő „kilométerkövön” találtak rá. Egy másik leleten (kb. 118–124-ből) a municípium szót fedezték fel. A második század végén a várost colonia rangra emelték. Aztán a rómaiak kivonulása után a település visszafejlődött, de a népvándorlás idején sem halt ki.
A középkorból ránk maradt legrégibb városnévforrás 1173–1177-ből származik: bizonyos Thomas comes Clusiensis, azaz Clusból való Tamás került elő egy oklevélben. 1213-ből feltűnt Cristofor comes de Cluj, és két Clus-i castrenses (településrész), majd a Clwsuar, Culuswar és más variánsok is fel-felbukkannak. A XIV. században már Colosvar, Clusenburg, Clussenberch (a sárkányölő Szent György szobrán), 1405-ben a Clausenburk, Clausenburg elnevezés tűnik fel. A humanizmus idején a latin Claudiusból származtatják a Claudiopolist, ami tulajdonképpen a magyar és német névváltozat latinosított alakja, de van, aki a szláv Kluč (= kulcs) szóval hozza összefüggésbe. Mások a latin clusae (=megerősített hely) vagy clusa (= szűk hely) mellett törnek lándzsát. Többen a német Klause (= szoros) vagy clusa (= vámpont) magyarosított formáit tartják kiindulópontnak. A leghihetőbb azonban a Nicolaus, Mikluš, Kluš, Kolos, Clus gróf nevétől származtatott elnevezés. A fentieket megerősíti Márki Sándornak 1904-ben a Földrajzi Közleményekben közölt munkája. A középkorban a Napoca nevet tehát teljes homály borította, csupán némelyik ókorra vonatkozó írásban tűnt még fel.
Az „átkeresztelést” 1974-ben valaki, a politikából hasznot húzni kívánó személy javasolta a diktátornak, a város fennállásának 1850. évfordulóját használva ürügyként: akkor történt a Napoca név felvétele. Történész szempontból a „kerek évforduló” is sántít, mert bizonytalan az erre vonatkozó forrás. A változtatás nemcsak nehézkessé tette a város nevének kiejtését, de sok pénzbe is került, mert ki kellett cserélni a közigazgatásban használatos összes eszközt (pecsétet, címert, nyomtatványokat, cégtáblákat stb.). A város lakossága sosem szerette ezt a formát, és csendben mellőzte a Napoca toldalékot. Ugyanilyen nevetséges lenne ennyi erővel napjainkban, például, Párizst Paris-Lutetianak vagy Strasbourgot Strasbourg-Argentoratumnak nevezni. Itt az ideje, hogy Kolozsvár, ez a kultúrközpontú város végre visszakapja igazi nevét – mondta lapunknak a történész.
Molnos Lajos RMDSZ-es városi tanácsos azon a véleményen van, hogy civil kezdeményezésről van szó, amelynek jelentőségét növeli, hogy román emberektől származik. Ezért, éppen a siker érdekében, kell hagyni, hogy ők járják ki ennek az ügynek a megoldását. Csoma Botond jogász, városi tanácsos szerint az interneten már hónapok óta folyik az aláírásgyűjtés ebben a kérdésben. Úgy gondolja, hogy a politikát távol kell tartani ettől a hatalmi összezördülésekre alkalmat szolgáltatni képes témától.
Azzal kapcsolatban, hogy miként lehet megváltoztatni egy település nevét, Csoma Botond kifejtette: nem könnyű eligazodni az ide vonatkoztatható jogszabályokban, de volt már precedens ilyen esetekre. Például az 1990-as évek elején Ocna-Şugatag is úgy kapta vissza eredeti elnevezését, amit annak idején a Ceauşescu-korszak Ocna-Maramureşuluira változtatott, hogy a helyi közösség számára népszavazást szerveztek, majd a parlament törvényt bocsátott ki ezzel kapcsolatban. A jogász-politikus véleménye szerint hasonlóképpen kell eljárni Kolozsvár esetében is.
ÖRDÖG I. BÉLA
Szabadság (Kolozsvár),

2010. május 20.

Tiltakozó nyilatkozat
Románia kellős közepén, Székelyföldön egy 700 000-es lélekszámú székely-magyar közösség él. Még a legvadabb időszakban, a „Ceauşescu érában” sem sikerült az etnikai arányokat oly mértékben fellazítani, hogy a tömbmagyar vidék lakóinak identitása, kultúrája veszélybe kerüljön – márpedig erre a véres kezű diktátor nem sajnálta a fáradságot.
A diktatúra bukása után – amint erre számtalan alkalommal felhívtuk a nemzetközi közösség figyelmét – tovább folytatódott a demokratikus álca alatti többségi „homogenizáció”, az etnikai arányok megváltoztatása, a nemzeti kisebbségek megfélemlítési kísérlete.
Az ortodox expanzión túlmenően a nemzetállami törekvéseket dédelgető mindenkori államhatalom bevett gyakorlataként említhetjük Székelyföld militarizálását (túlzott mértékben telepítettek katonai egységeket a nagyobb magyar városok közelébe), valamint az állami erőszakszervezetek fölös mértékű megerősítését.
Az állampolgárok biztonságát megvédeni hivatott testület tagjai között elenyésző számban találunk olyanokat, akik magyar nemzetiségűek vagy ismerik a magyar nyelvet (Romániában csak az idén nyitották meg a Rendőrakadémia kapuit a magyar nemzetiségű fiatalok előtt; – mostantól évenként tizenöt helyet biztosítanak a magyar fiatalok számára Bukarestben.).
A Románia más vidékeiről idevezényelt karhatalmisták számára veszélyességi pótlékot biztosítanak – miközben az etnikai indíttatású, magyarok ellen irányuló atrocitások száma az utóbbi időben aggasztó módon elszaporodott. Ezeket nem ritkán a katonaság, a rendőrség és a csendőrség kötelékében szolgáló személyek, vagy azok családtagjai követik el.
A legutóbbi „magyarverések” kronológiája a következő:
2009. novemberében hajnali 3 óra körül az egyik kézdivásárhelyi (Târgu Secuiesc) pizza-étterem közelében levő parkolóban hat román fiatal súlyosan bántalmazott egy 22 éves berecki magyar fiatalt, aki szerencsétlenségére éppen akkor lépett ki telefonálni. Miután megszólították, hogy ne beszéljen telefonján magyarul, a támadók földre tiporták és összerugdosták, eltörték az egyik karját, és bal tenyerébe szúrtak. (Ezt megelőzően ismeretlen tettesek több alkalommal is megrongálták a környéken található helységnévtáblákat, festékszóróval lefújták Kézdivásárhely, illetve a hozzá tartozó települések magyar feliratait.)
2010. április 5-én súlyosan bántalmaztak több magyar fiatalt, akik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Szeben megyei rendezvényén vettek részt Szászmedgyesen (Mediaş). Az ifjúsági összejövetelnek otthont adó medgyesi székházban 20 óra körül több ismeretlen jelent meg, akik a szervezők többszöri felszólítása ellenére sem voltak hajlandók távozni, mi több, verbálisan és tettlegesen is bántalmazták a magyar fiatalokat. Két súlyosan sérült magyar fiatalt mentővel kellett kórházba szállítani. A támadók jelentős anyagi károkat is okoztak, bútorokat rongáltak meg, üvegtárgyakat törtek össze.
2010. április 23-án, a Szent György-napok egyik éjszakáján két szórakozó gidófalvi fiatalembert vertek el a csendőrök Sepsiszentgyörgyön (Sfântu Gheorghe). Egy szóváltásba beavatkozó csendőrjárőr a fiatalokat leütötte, földre teperték, majd a járőrkocsi felé tuszkolták őket. Személyi tárgyaikat elvették, majd a csendőrségre szállították őket, ahol tovább folytatták az ütlegelést. Ott már öten estek nekik, leütötték, hajuknál fogva felemelték, és tovább verték őket. Negyedóra után bármiféle jegyzőkönyvfelvétel nélkül szélnek eresztették őket.
Legutóbb, 2010. május 15-én, szombaton hajnalban ugyancsak a székelyföldi Kézdivásárhelyen ismeretlen személyek hat marosvásárhelyi fiatalt – köztük három újságírót – bántalmaztak, mert magyarul beszéltek. Egy tízfős csoport provokált ki tömegverekedést. A megtámadott fiatalok szerint a támadók azt kiabálták, hogy ne beszéljenek magyarul. Karácsonyi Zsigmond, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének ügyvezető elnöke arra kérte a sajtót, figyeljen oda az esetre, mert az egyik támadó egy román katonatiszt fia, ezért szerinte a hatóságok el akarják tussolni az ügyet, és egyszerű utcai verekedésként kezelik azt.
Felszólítjuk a román kormányt, kiemelten Vasile Blaga belügyminisztert, hogy a magyar nemzetiségű román állampolgárok adólejeiből is fenntartott állami erőszakszervezetek körében haladéktalanul vessen véget az etnikai gyűlöletnek. A történelmi Székelyföld sem nem gyarmat, sem pedig nem terroristafészek, hogy szükségesnek és indokoltnak lássék ilyen mértékű ellenséges érzület azok részéről, akik az állampolgárok védelmére és biztonságára esküdtek fel.
Ugyanakkor felszólítjuk az illetékes hatóságokat, hogy nemzetiségre való tekintet nélkül járjanak el az erőszakos cselekmények elkövetőivel szemben. Az erőszak csak erőszakot szül – márpedig a jelenlegi áldatlan gazdasági helyzetben, az állampolgárok elkeseredettségét kihasználva a szélsőségesek könnyűszerrel teret nyerhetnek.
Idén márciusban emlékeztünk meg Marosvásárhelyen a húsz évvel ezelőtti „Fekete Március” szomorú eseményeiről, amikor is román embereket uszítottak a békés magyar tüntetőkre.
Ne hagyjuk, hogy az etnikai konfliktusok újból lángra kapjanak!
Felkérjük a nemzetközi közvéleményt, hogy gyakoroljon nyomást a román kormányra az ügyek gyors kivizsgálása érdekében, hogy az egységesülő Európában ne cipeljük tovább terhes történelmi örökségünket, az etnikai szembenállásra és gyűlöletre épített nacionálkommunista állami és társadalmi gyakorlatot.
Strasbourg, 2010. május 19.
Tőkés László, EP-képviselő
Nyugati Jelen (Arad)

2010. június 7.

Trianoni Emlékév
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács 2010-et Trianoni Emlékévnek nyilvánította.
Célként azt tűzték ki, hogy nemzetünk szétszakításának 90. évfordulóján – végre – vessünk véget az önmagában meddő önsajnálatnak, és az elkövetkezendőkben – Trianongyógyításaképpen – a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesülésének programadó eszménye hassa át cselekedeteinket.
A Nemzeti Összetartozás Napja
Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a fenti gondolat jegyében 2010 június 4-én részt vett a Magyar Országgyűlés emlékülésén. A Trianon-emlékülés délután fél ötkor, a szerződés kilencven évvel ezelőtti aláírásának pontos időpontjában, a nemzeti zászló és a történelmi zászlók bevonulásával, harangzúgással, majd a Himnusszal vette kezdetét. Az ünnepségen részt vettek a diplomáciai testületek, a határon túli magyarok és a történelmi egyházak képviselői, Mádl Ferenc korábbi államfő és felesége, Antall József néhai miniszterelnök özvegye, Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Boross Péter és Medgyessy Péter korábbi kormányfők. Szili Katalin a szocialista frakció részéről egymagában vett részt az emlékülésén.
Sólyom László köztársasági elnök az emlékülésen úgy fogalmazott: ha Magyarország empátiával viseltet partnerei iránt, nyugodtan nézhetünk szemükbe, ragaszkodhatunk jogainkhoz, de a szomszéd népek magyarokkal kapcsolatos értékrendjének megváltozása nélkül nincs végleges megoldás. Az államfő szerint nélkülözhetetlen az anyaország segítsége a kisebbségi nemzetrészek számára, Magyarországnak is használnia kell a nemzetközi jog minden eszközét kisebbségeink védelmében. Az államfő hangsúlyozta: a nemzetpolitika csak akkor lehet hatékony, ha szakpolitikává válik. A köztársasági elnök kitért arra, hogy az emléknap akkor tölti be feladatát, ha valóban új korszakot nyit a nemzet egészéről való gondolkodásnak és cselekvésnek, és pozitív fordulatnak tartja, hogy a nemzeti összetartozásról szóló törvény nem a történelmi magyar államról szól, hanem a nemzet egységére helyezi a hangsúlyt.
Méltóképpen kell emlékezni a kilencven évvel ezelőtt történtekre és erőt kell meríteni a nemzet példamutató akaraterejéből – mondta Schmitt Pál, az Országgyűlés elnöke a Trianon-emlékülésen a parlamentben. Schmitt ünnepi beszédében kiemelte: nem revíziót, hanem békét és gyümölcsöt hozó együttműködést kínálunk szomszédainknak és Európának.
Az ünnepségen felolvasták a június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánító a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt, amelyet a parlament hétfőn fogadott el.
Tőkés László EP-képviselő az emlékülés után a fővárosi Március 15. téren mondott ünnepi beszédet. Itt több száz ember részvételével tartott megemlékezést a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) és a Civil Összefogás Fórum (CÖF) a trianoni szerződés aláírása 90. évfordulójának napján. Osztie Zoltán, a KÉSZ elnöke külön köszöntve a 90 évvel ezelőtt elcsatolt részekről érkezett több tucatnyi, népviseletbe öltözött magyart, beszédében úgy fogalmazott: Trianonra emlékezni nemzeti ügy, mert ez a történelmi tény mindenki szívébe markol, de amíg Európa nem dolgozza fel ezt a gyalázatos eseményt, addig nem teremtődhet meg a kontinensi béke sem.
Erdélyi képviselőnk üdvözölte, hogy a kommunizmus évtizedei után végre nyíltan lehet megemlékezni az akkori eseményekről. A református püspök ugyanakkor nehezményezte, hogy míg a holokauszt tagadását lehet büntetni hazánkban, addig Trianon, valamint a békediktátum következményeinek tagadását nem. Tőkés László szerint erre szükség van, a nemzettagadás miatti eljárást pedig azokkal a parlamenti képviselőkkel, akik nemmel szavaztak a kettős állampolgárság megadásáról szóló törvényre. Véget ért a Kun Béla-, Rákosi-, Kádár- és Gyurcsány-korszak, az elhallgatás, a hazaárulás korszaka – jelentette ki az EMNT elnöke. „Szembe kell néznünk a 20. század két csapásával, Trianonnal és a kommunizmussal, de ez nem elég, szakítani kell ezek átkos örökségével is. Be kell fejezni a 20. századot, új történelmet kell írnunk, ez a mai nap üzenete.” Tőkés szerint már nem lehetünk revizionisták, de a területért kollektív és egyéni jogokat, ezzel együtt pedig autonómiát követelünk. A református püspök figyelmeztetett: a felszín alatt tovább folyik a határon túli magyarság pusztulása.
A Nemzeti Összetartozás Napján Budakalászon felavatták a Kárpátok őre trianoni emlékművet. Az esemény díszvendégei Wittner Mária fideszes országgyűlési képviselő, Tőkés László EP-képviselő, valamint Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, a Nemzeti Fórum elnöke voltak. A Kárpátok őrét Budakalász város önkormányzata állította, a polgárok adakozásából a békediktátum 90. évfordulóján. A szobor a magyar népfelkelőt formázza, aki ezer éven át védte Magyarországot. Az eredeti alkotást Kolozsváron állították 1915-ben, ezt a bevonuló románok 1918-ban elpusztították. A most felavatott emlékművet Szcuka Attila tervei alapján Horváth-Béres János faszobrász készítette, a követ a budakalászi mészkőbánya ajándékozta.
Az estet a Theatrum Hungaricum művészei és a Kamp János Kapelle fúvószenekar lélekemelő műsorszámai színesítették. Tőkés László a budakalásziaknak Erdély és Partium üdvözletét tolmácsolta. A püspök kolozsvári születésűként megidézte az elszakított nemzetrészek szenvedéseit, ugyanakkor hangsúlyozta: véget kell végre vetni a „fájdalom és önsajnálat-retorikának”, a Nemzeti Összetartozás Napja Trianon gyógyítását jelenti. Ezzel együtt az elszakított területeken élő magyarságra fokozottan oda kell figyelni, hiszen – a látszat ellenére – a huszonnegyedik órában vagyunk, az elszórványosodás és az asszimiláció reális veszélyek – fogalmazott. Az elszakított nemzetrészek is szeretnének tevőleges módon hozzájárulni az Orbán Viktor miniszterelnök által meghirdetett nemzeti együttműködés rendszerének éltetéséhez, mondotta az EMNT elnöke. Az erős Anyaország és az elszakított nemzetrészek különböző formájú autonómiáinak rendszere az egyesülő Európában a 20. század trianoni és kommunista örökségének lezárását, és a 21. századi egységes magyar nemzet újjászületését eredményezi – zárta beszédét az erdélyi képviselő.
Nemzeti Zarándoklat
Június 5-én, szombaton Tőkés László a hagyományos Trianoni zarándoklaton vett részt Zebegényben. A trianoni gyász 90. évfordulójára a Trianon Társaság által szervezett nemzeti zarándoklaton tiszteletüket tették: Dr. Beer Miklós római katolikus püspök, Csuka Tamás református püspök, Lakner Pál evangélikus püspök, Balázsi László unitárius püspökhelyettes, Kapás László és Forgách Alajos római katolikus kanonokok, Szeverényi János és Smidelius Zoltán evangélikus lelkészek, a Templomos Lovagok, a Szent György Lovagrend, a Szent Korona Társaság, a Horthy Miklós Társaság, a Vitézi Rendek, a Történelmi Családok, a Magyar Tengerészek Egyesülete, a Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány, a Nemzeti Érzelmű Motorosok Egyesület, a 832. Havas Boldogasszony Cserkészcsapat, az elszakított országrészek képviselői, valamint az emigráció képviselői.
A zarándoklat résztvevőit Pálmai Béla, a Nemzeti Emlékezés Harangja Alapítvány elnöke köszöntötte, az egyházi köszöntőt Kapás László, Zebegény plébánosa mondotta, a házigazdák részéről Sinkó Vilmosné, Zebegény polgármestere üdvözölte a résztvevőket, majd az elszakított nemzetrészek képviselői tolmácsolták az összetartozás üzenetét. Erdély és Partium életérzését és élni akarását Pálffy József lelkipásztor, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója fejtette ki – Kós Károly Kiáltó szó című röpiratát megidézve – a szépen kimunkált beszédében.
Tőkés László az ökumenikus istentisztelet után elmondott rövid beszédének elején az árvízkárosultak, illetve a most is gátakon lévők iránti szolidaritásra és együttérzésre kérte a jelenlévőket. A püspök kijelentette: az önsajnálat, a hibakeresés és az önviktimizálás ideje lejárt. „Fogjuk meg az eke szarvát”, fogalmazott képletesen a képviselő, a beszédek ideje lejárt. Trianon gyógyítása az igazság kimondásából is ered. Ezért vigyáznunk kell arra is, jelezte Tőkés László, hogy az „Erdély-romantika” ne fedje el valós problémáinkat. Nézzünk szembe őszintén múltunkkal, ugyanakkor vessünk véget a sérelmi politizálásnak.
Itt az ideje a gyógyulásnak
Trianon gyógyítása címmel szervezett az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megemlékezést Gyimesbükkön vasárnap, június 6-án. Jobb helyszínt keresve sem találhattak volna a szervezők, hiszen a többségében ma is magyarok lakta Gyimesbükk mindkét világégés alatt heves honvédő harcok tanúja volt, s mai napig kettősen szenvedi meg Trianon átkát: nemcsak az anyaországtól csatolták el, de az 1968-as megyésítéskor a zömében románok lakta Bákó megyéhez kapcsolták az addig Csík vármegyéhez tartozó települést.
Az EMNT központi rendezvénye szentmisével kezdődött, melyet Salamon József helyi plébános celebrált. A szentmise után a résztvevők az Ezeréves Határhoz, a kontumáci kápolnához vonultak. Itt, ahol a XVIII. századi kápolna mellett egy, Bethlen Gábor által a 17. században építtetett erődítmény romjai állnak, emlékparkot alakítottak ki, s az itt emelt színpadon Szilágyi Zsolt sepsiszentgyörgyi énekes hangja köszöntötte a résztvevőket, akiket a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület huszárai vezettek fel a helyszínre.
A huszárok sorfala előtt Deáky András, az „ezeréves határ őre” szólalt fel, aki több mint harminc esztendeje végez közösségépítő munkát Gyimesbükkön, és jórészt neki köszönhető, hogy az ezeréves határ tárgyi emlékei megmaradtak, és Gyimesbükk a turisták egyik kedvenc úticélja lett. Rövid köszöntő beszédében Deáky hangsúlyozta: „Jöhet ide bárki, ez mindig a mi földünk marad…” A zágoni Mikes Kelemen Vegyeskar „Magyar igazság” című összeállításának meghallgatása után Füzes Oszkár, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete lépett a mikrofonhoz s az anyaország nevében arra kérte az itt lakókat, hogy „tartsanak ki sokáig, mindörökké.”
Tőkés László európai parlamenti képviselő új megközelítésben beszélt a trianoni traumáról. Itt az ideje a gyógyulásnak, véget kell vetni annak, hogy másokban keressük a szenvedés, a kudarcok okát – mondta az EMNT elnöke. „Fordulat állott be a trianoni szemléletünkben, a poszt-trianoni szindróma véget ért. Érjen véget a 20. századdal egyetemben Trianon és minden következménye, és kezdődjön egy új korszak. Ez a megbékélés korszaka, ahol nem a határok revíziója a járható út, hanem a nemzeti összefogás” – fogalmazott Tőkés László, aki az anyaországi politikai változásokról, annak erdélyi kihatásairól is szólt, hangsúlyozva: „A rendszerváltozás új fejezete kezdődött el, beérett ’89 decemberének gyümölcse”. Tőkés László figyelmeztette a jelenlevőket: „csak akkor vagyunk kisebbségben, ha kicsinynek érezzük magunkat”, és intő példaként említette Makfalva esetét, ahol a színmagyar falu magyar polgármestere levetette a székely zászlót a szintén magyar alpolgármesterrel…
Az EMNT elnöke kitért Gyimesbükk helyzetére is, nagy tapsot aratott kijelentése: a kormányon levő RMDSZ-nek „ezzel kell kezdenie, Gyimesbükköt visszahozni oda, ahova tartozik.”
Beszéde végén Tőkés László a magyarországi árvízkárosultak megsegítésére is kérte az embereket. A rendezvény a régi székely himnusz eléneklésével zárult.
erdon.ro



lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 421-443




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998