udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 140 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 121-140
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szent György

2002. április 23.

Ápr. 21-én - templomi istentisztelettel kezdődött a hagyományossá vált Marosszentgyörgyi Napok rendezvénysorozata. A 28-áig tartó egyházi, közművelődési, valamint sportesemények megszervezésében a helyi tanács, a községi könyvtár, valamint a Marosszentgyörgyi Szent György Művelődési Egyesület működik közre. Lesz szimpózium, minifocipályán szurkolhatnak a nézők, a hangversenyen fellép a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria ökumenikus vegyes kar, a reformátusok Reménység kara, a római katolikus Jubilate énekes- hangszeres együttes, valamint a szovátai Intermezzo női kar. /(járay): Marosszentgyörgyi Napok, 2002. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./

2002. április 24.

Szent György-napokon felavatják a Míves Házat: Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeummal átellenben levő épületben berendezett műhelyekben a népi és kézműves mesterségek művelői találtak otthonra, de itt rendezkedett be az Etna Alapítvány is. A sepsiszentgyörgyi városháza Phare-pályázaton nyerte el a Míves Ház kivitelezéséhez szükséges pénzt. /Míves egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 24./

2002. április 25.

Könyvbemutatóval kezdődött a Szent György-napi ünnepség. Könczei Csilla Jegyzetek a Labantáncjelírásról és Szabó A. Töhötöm Közösség és intézmény. Stratégiák a lónai hagyományos gazdálkodásban című köteteit ismertették. A bemutatót népzenei előadás követte. A Zurboló Néptáncegyüttes zenekara Erdély különböző tájegységeiről származó, és mégis hasonló formában élő népdalt játszott. /Kónya Klára: Amikor a pásztor elvesztette a türelmét. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

2002. május 7.

Sepsiszentgyörgyön sikeresek voltak az idei Szent György-napok. Az idei városünnep egyedi lett, az előző évekhez mérve is jobb. Meghökkentő volt ez a bőség. Varázsszer a rossz napok ellen. /Demeter J. Ildikó: Tizenegyes. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 7./

2002. május 22.

A határon túli magyar fiatalok oktatása, képzése érdekében milliókat költ az Apáczai Közalapítvány. A határon túli magyar oktatás a magyar nyelvű szakképzés és felsőoktatás támogatására létrehozott Apáczai Közalapítvány elkészítette az elmúlt évről szóló jelentését. Több mint hétszázmillió forintos költségvetésből gazdálkodtak. Ebből 1800 Magyarországon tanuló határon túli diák ösztöndíjára 150 milliót fordítottak, a szülőföldjükön tanulók közül pedig 1605 fiatalt támogattak összesen 100 millió forinttal. Kollégiumok építésére, felújítására és 23 tanári lakás kialakítására 190 milliót adtak. Szemléltető eszközök, gépek korszerűsítésére 32 intézmény, szervezet összesen 30,8 milliót kapott az alapítványtól 2001-ben és 41,5 millió jutott 39 szervezet keretében 500 személy — főként pedagógus — továbbképzésére. Tavaly Délvidéken és az Erdélyben élő összesen 17 ezer diák kapott tanszercsomagot, összesen 42 millió forint értékben. Ifjúsági tájékoztatási irodák működtetésére, kiépítésére 15 milliót fordított az alapítvány. A szórványprogram keretében 40 millió forintot kapott 17 szórványközpont. A komáromi Selye János Kollégium működési kiadásaira 59 millió forint támogatást kapott, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége beiskolázásra 37 milliót, ingatlan építésére pedig összesen 107 milliót kapott a nyitrai református keresztény egyház, a segesvári Gaudeamus Alapítvány, a karácsfalvi katolikus egyházközösség, a Kallós Zoltán Alapítvány és az ungvári római katolikus Szent György plébánia. /(MTI): Zárszámadás a határon túli magyarokért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

2003. március 5.

1964. augusztusában szabadulhattak a szamosújvári börtön politikai foglyai, köztük volt Puskás Attila. A szabaduló rabok a szocializmus fáját akarták kivágni (ahogy Fábián Márton, a Szekuritáté kihallgatótisztje mondta). Puskás Attila a 411-es, 1964. július 24-én kibocsátott közkegyelmi rendelet alapján szabadul. Ezt megelőzte három kegyelmi rendelet. Az első 1962. szeptember 27-én kelt 772-es (néhány társuk ennek alapján szabadult, akárcsak a bánáti szerbek), majd a 176-os 1964. áprilisában és a 310-es 1964. június 16-án, melyek alapján végre teljesen kiürültek a politikai foglyokat sanyargató börtönök. Puskás Attilát 1959. máj. 12-én tartóztatták le a csíkdánfalvi hétosztályos iskolában. Innen kísérték lakásába, s amint a házkutatási jegyzőkönyvből kitűnik - megírta Suciu Mihai hadnagy, a marosvásárhelyi 0421-es Szekuritáté-egység bűnügyi vizsgálótisztje -, találtak egy versesfüzetet is. Valójában nem találták meg versesfüzetét és naplóját, mert azt előzőleg elrejtette /és mai is megvan/. Puskás Attila fiatal csíkszeredai tanárként színdarabokat rendezett, megemlékezett március 15-ről stb. 1956-ban megírta az Október 23. című versét. Eltelt három év. 1958-ban Puskás Attilát büntetésből Csíkdánfalvára ,,száműztek", amikor Sántha Imre utolsó éves diák eljött Sepsiszentgyörgyre, hogy színész legyen, hátrahagyva magyarkodó verseit. Ezeket a verseket megtalálták a szekusok, s ezzel megindult a lavina. Sorra tartóztatták le a diákokat, tanárokat. Így került össze a tizenegy emberből álló vádlottcsoport: hat tanár, öt diák. Puskás Attila lett a fő vádlott. Húsz évet kapott a Büntetőtörvénykönyv 209-es paragrafusának 1. pontja alapján, megtoldva 10 évvel a 325-ös cikkely 3-as bekezdése c pontja alapján. Az első ,,államellenes felforgató tevékenységet", a második ,,tiltott írások terjesztését" rótta fel . Puskás Csaba, megtudva, hogy testvérét letartóztatták, Csíkszeredára sietett, egyenesen a Szekuritátéra ment, hogy számon kérje: miért tartóztatták le a bátyját? A válasz helyett ígéretet kapott: nem fognak róla sem elfelejtkezni! Őt 18 évre ítélték. Szamosújvár börtönében volt 1960. január 23.-1964. augusztus 3-a között. Ezekről az évekről többeknek is beszélt, az ismertebb interjúk: Balogh László: A fővádlott - megjelent a Romániai Magyar Szóban 1993 őszén -, majd és Te hol voltál, Szent György? című kötetében (Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2001), továbbá Benkő Levente Volt egyszer egy 56 című, 1998-ban a sepsiszentgyörgyi Kaláka-sorozatban, a H-Press Kiadónál megjelent könyvében. Legalaposabban néhai Gagyi-Balla István interjúja fogja át úgyszólván egész életútját, amelyet az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete rendelt meg, s amely az Oral History Életutak annotált jegyzékében a 97. oldalon szerepel. A katalógust 1996-ban adták ki. Kisebb részletek, versek más magyarországi és romániai lapokban láttak napvilágot. Tótfalvi Zoltán magyarországi támogatással megszervezte az Utak a Duna-deltába emlékező túrát 1996-ban, s az erről készült filmet 1997. februárjában a 28. Magyar Filmszemle alkalmával Sorsod sötétlő árnyak közt címmel mutatták be. Tófalvi Zoltán évek óta elkötelezte magát az erdélyi 1956 eseményeinek és következményeinek felkutatására. Puskás Attila börtönéletének arra a részére tért ki, amelyet akkor tudott meg, miután Bukarestben elolvasta a 19 kötetnyi, 2200 lapon átkígyózó rémséget,Szamosújváron előbb tizenkét órát, majd tízet, 1964-ben nyolcat dolgoztak a bútorgyárban. A leghitványabb börtönőr Gábor Tibor magyar cigány volt, akinek szadizmusával csak a börtönparancsnok, Goiciu és a gyár igazgatója, Mihalcea vetekedett. Az állandó zaklatás, váratlan kutatások, szigorú büntetések a legcsekélyebb ,,fegyelmezetlenségért" az 1964-es évben ritkábbá váltak. Miután a román politika a nemzetiszocializmus irányába fordult, nagy felháborodást váltott ki egyrészt a Historia Mundi néven elhíresült világtörténelmi kiadvány, de az Erdélyre vonatkozó magyarországi történelmi könyvek is. Beindultak tehát a román nép kétezer éves történelmét ismertető tanfolyamok, s ezzel párhuzamosan a vasárnapi nyilvános ,,meaculpázások". Ezeken egyesek elmondták az egybegyűjtötteknek ,,vétkeiket", majd ,,leleplezték" a még mindig megátalkodottan reakciósokat. Puskást is felkérte az EMISZ elnöke, néhai Orbán László, aki viszont egy Ady László nevű volt belügyi tiszt (kegyvesztett és elítélt lett) utasítását hajtotta végre. Puskás nem vállalta. A börtönbeli besúgás példájára néhány mondat a szeku irattárából kimásoltatott anyagból: ,,Ez év januárjában számot vetettem a múltammal, azzal, amit elkövettem. Puskás Attilával az élen minden "híve" elítélt engem, és megtagadtak. Addig sem volt velem jóban (mármint P. A.), de azután egyáltalán nem. (...) Nemegyszer álltam szóba vele helytelen álláspontja miatt. Mindig visszavert nacionalizmusával, azt a benyomást keltve bennem, hogy megátalkodott, sőt, bigott, fanatikus vagy éppenséggel agybeteg..." Más: ,,A következőket nyilatkozom, mivel a kulturális-nevelő tevékenységem során a szamosújvári börtönben megállapítottam, hogy létezik egy nacionalista magyar csoport, s ezúton jelentem azt, hogy kik ennek a csoportnak a tagjai: Puskás Attila, 57-es cella (továbbiakban felsorol még tíz nevet más cellákból). /Ezeket a neveket a szekusdossziékat vizsgáló bizottság, a CNSAS kihúzta./ (...) Ismert Puskás Attila esete a börtönadminisztráció előtt, amikor az adminisztráció egyes intézkedéseit (azt, hogy csak románul beszélhetünk a cellában - P. A. megj.) megsemmisítette azáltal, hogy úgy állította be, mint ami a magyar rabok ellen irányul. Más alkalommal, 1962. október 23-án P. A. néhány magyar ifjat gyűjtött maga köré, és 1956. október 23. jelentőségéről beszélt nekik..." (jelenti Ady Ladislau valamikor 1964-ben, dátum nélkül - P. A. megj.) És még egy: ,,...Megengedte magának, hogy ő, mint a magyar elit egyik képviselője, úgy minősítsen minket, vagyis alulírottat (A. F. - nem adom meg a teljes nevét, mert megyénkben él, az elszámolást lelkiismeretére bízom) és másokat, akik megértettük azt, hogy hibáztunk, és állást foglaltunk ezekkel szemben, hogy elárultuk a magyar ügyet, a magyar nép ügyét. (...) Azt mondtam neki, hogy valóban ellensége vagyok, s mindazoknak, akik a nép érdekeinek ellenségei, azokkal vagyok, akik új életet alkottak, akik a szocializmust építik..." (Sohasem mondta, hogy ellenségem - P. A. megj.) - A szekus tisztek azt mondták Puskás édesanyjának, hogy rossz magaviselete miatt csak akkor szabadulhat, ha meggyőzi fiát a javulásról, ami azt jelentette, hogy szolgálja a szekut. Édesanyja azonban egyetlen ilyen szót sem szólt neki.Az ismert író és publicista, Stelian Tanase Gheorghiu-Dej uralmának éveit kutatva megállapította, hogy 1957 decemberében 8578 tiszt, 3375 altiszt, 5816 civil és 11 193 ,,segédszemélyzet" alkotta a szeku állományát. De a hozzáférhetetlen A szekuritáté fehér könyve (Cartea alba a securitatii, megjelent az Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ kiadásában 1994-ben) már a ,,hiteles" számokat közölte: 9884 tiszt, 3488 tovább szolgáló altiszt, 5284 civil. Ezeken kívül a Szekuritáté operatív egységei 5633 tiszttel, 4108 tovább szolgáló altiszttel, 1416 civillel, valamint 42 028 sorköteles katonával duzzadtak fel 1958-ban. 1955-57 vége között 6214 politikai rab volt. Ez egy év alatt, 1958-ban 10 125-re, majd 1960. januárra 17 613-ra ugrott a létszámuk. További adat: letartóztatva 1958-ban 47 643 politikai ,,bűnöző", ez a csúcs, mivel 1959-ben ,,csak" 37 893 személy kerül vizsgálótiszt elé. Újabb esés: 1960-ban mindössze 21 176 embert tartóztatott le a szeku. 1958 júliusától már halálos ítéletet is hozhatnak. Pacepa tábornok valamennyi könyvében igyekezett ,,hazafi" lenni, az ötvenes-hatvanas évek embertelenségeit a szovjet KGB abszolút befolyásának tulajdonította. S ezt bőven illusztrálja a hírhedt besszarábiai orosz, akit Gheorghe Pintilienek keresztelnek át (alias Pintilie Bodnarenko ukrán NKVD-ügynök). A Szovjetunió által ,,felszabadított" valamennyi közép-kelet-európai ország állambiztonságát minden szinten szovjet ügynökök ellenőrizték és irányították. Így tehát Romániában a Szekuritáté megalakulásának évében (1948. augusztus 30., az alapító törvényrendelet száma: 211.) a koncepciós perek főrendezője (szabotázs és kémkedés vádakkal) Alexandru Nicolski, a kihallgatótisztek főnöke. A DGSP (Directia Generala a Securitatii Poporului) Nemzetbiztonsági Főigazgatóság főnöke pedig Gheorghe Pintilie (Pantyusának hívják bizalmasan). Virgil Magureanu 1998-ban úgy tudta, hogy még 1989 lázas napjaiban nyomban eltűnt 100 000 szekusdosszié, de még mindig van 1 267 384 (!), amiből 81 295 a volt politikai elítélteké, 35 305 a ,,felszabadulás" előtt elítélteké (legionáriusok, kommunisták, nemzetiségiek), és 603 333 dosszié azé a 425 000 informátoré, akik a szekunak dolgoztak. Más források - pl. Pacepa is - ennek a számnak legkevesebb kétszeresére teszik az informátorok (és együttműködők) számát. Persze, a büntető törvénykönyv vonatkozó fejezete tulajdonképpen 1936-tól az 1949-es éven át egészen a jelenlegi 1968-asig, amelyet 1975-ben, majd 1990-ben s ezt követően is módosítottak, egyaránt tartalmazza más és más cikkelyben, más és más megfogalmazásban az állam biztonsága elleni bűncselekményeket - most már enyhébb büntetésekkel. Puskás elhatározta, hogy megismeri a vele kapcsolatos szekusdossziékat, ezért a Szekuritáté Irattárát Tanulmányozó Nemzeti Tanácshoz fordult. Végül jelezte a hivatal, hogy tizenkilenc dossziéban 2200 oldal vár áttekintésre. Elutazott Bukarestbe, átnézte az 1964 decemberétől 1989 decemberéig született besúgó jelentést, ezek róla szóltak. Megdöbbentő volt a sok jelentés.Mindegyik fedőnevén szerepelt, de egyiküket felismerte, Németh Ernő doktort, aki most Magyarországon él. Volt, aki azzal az ürüggyel jött, hogy szakkönyvet kér. Puskás őt a konyhában fogadta, holott neki a dolgozószobát kellett volna szemügyre vennie. Le is tolta érte a kapcsolattartó tiszt. A jelentések szerint Magyarországon 22 millió forintot örökölt, amit az Erdélyt felszabadító csapatokra akar költeni. Puskás az iratokból megtudta, hogy sok tisztet állítottak rá. Az egyik vaskos dosszié levelezésének kivonatát tartalmazza. /Puskás Attila: Kisemberek a vörös pók hálójában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4., folyt.: márc. 5./

2003. április 24.

Temesváron a Szent György Székesegyház jubileumi évét megnyitó szentmisét ápr. 23-án tartották. Az 1736-1773. között épült impozáns hajlékot kétszáz éve, 1803. április 24-én szentelte püspöki székesegyházzá Kőszeghy László püspök. Dr. Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök és Roos Márton temesvári megyés püspök közösen celebrálta a jubileumi szentmisétA Székesegyház búcsúünnepén immár hagyományos módon a temesi főesperesség hívei zarándokoltak a Dómhoz. Temesvárra látogat a rendezvénysorozatra Huzsvár László nagybecskereki megyés püspök is, ily módon Temesvárott együtt ünnepelhetnek az egykori Csanádi egyházmegye három részre osztott területének főpásztorai. A szentmisén Reinholz András főesperes köszöntötte a vendégeket és az egybegyűlteket. Dr. Gyulay Endre a székesegyház védőszentjéről, mint a szolgáló szeretet és a hite mellett haláláig kitartó, kereszténységéért vértanúságot is vállaló példaképről emlékezett meg. Roos Márton román és német nyelvű szentbeszédében a székesegyház múltját, építésének történetét elevenítette fel. A jubileumi ünnepségsorozat következő időpontja május 3. Akkor jelen lesz Huzsvár László nagybecskereki megyés püspök. /Bánsági Csilla: Jubileumi szentmise a Székesegyházban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 24./

2003. április 29.

Ápr. 27-én megkezdődtek Sepsiszentgyörgyön a XIV. Szent György Napok. Ez a városünnep, amely a polgármester szerint Erdély legnagyobb ilyen jellegű rendezvényévé nőtte ki magát, számos érdeklődőt vonzott. Ápr. 28-án a vakációzó gyerekek gyűltek össze a színház nagytermében. Délután megnyílt Papp Mihály Gondolatserkentő című kiállítása. A ferencvárosi Leövey Klára Gimnázium diákszínjátszói mutatták be Sütő András Kalandozások Ihajcsuhajdiában című mesejátékát. Este Sütő András Erdélyország, mit vétettem? című könyvét mutatta be a közönségnek. A városi művelődési házban a Gyárfás Jenő Amatőr Képzőművész Szövetség kiállítására kerül sor. /Farkas Réka: Egy hétig tart a városünnep. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

2003. április 30.

Erdély minden pontjából vonz látogatókat Sepsiszentgyörgyre a Szent György Napok egyhetes rendezvénysorozata. Kiemelkedett az idei programból az ápr. 28-i író-olvasó találkozó, Sütő Andrásra sokan voltak kíváncsiak. A gyerekeknek az első napokban két ínyencséggel is szolgáltak a szervezők. Kiállítások sora nyílt meg, többek között a képtárban veszprémi művészek mutatkoztak be, a Lábas Házban a háromszéki képzőművészek tárlata nyílt meg.A mini-filmfesztivál is zajluk, máj. 1-jén megnyitja kapuit a Szentgyörgy Expo: 26 magyarországi, 4 szlovákiai és több mint ötven romániai cég mutatja be termékeit. /Farkas Réka: Tombol Sepsiszentgyörgy a Sárkányölő ünnepén. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./

2003. május 6.

Sepsiszentgyörgyön 1997 óta a Szent György napok keretében adják át a Pro Urbe-díjakat a város azon idős személyiségeinek, akik a közösségért tevékenykedtek. Idén Berde Zoltán ny. irodalomtanár, aki 50 évvel ezelőtt kezdett tanítani a Székely Mikó Kollégiumban, számos tanulmányt, kritikát, szakírást közölt, Domokos Géza író, a Kriterion és Mikes Alapítványok létrehozója, elnöke, Despina Eustafievici ny. bakteriológiai labororvos, Nagy László, az 1948-ban megnyílt "A mi könyvesboltunk" első vezetője, 1945-ben a Kossuth Kör létrehozója, akit később húsz évre ítéltek, hat évig volt politikai fogoly, és Sinka Mózes, az egykori Textil aranycsapat labdarúgója vehette át a város Pro Urbe díját. A tanácsülésen megemlékeztek a nemrég elhunyt dr. Könczei László ügyvédről, aki jelentős adományt hagyott a városnak, a Székely Mikó Kollégiumnak és egyházának vagyonából. /(Éltes Enikő): Pro Urbe-díjak, 2003. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

2003. május 12.

Máj. 10-én Temesváron a kétszáz esztendős Szent György Székesegyház jubileumi rendezvénysorozata ünnepi szentmisével folytatódott. Megjelent Claude Perisset pápai nuncius, is, valamint elzarándokolt a Marosi főesperesség papságával és híveivel a bicentenáriumra. Roos Márton megyés püspök köszöntötte a megjelenteket. - Három esperességből érkező magyar, román, német, szlovák, bolgár és cseh nemzetiségű hívekkel ünnepelhetek most együtt a Szentatya képviselőjeként - mondotta köszöntőjében a pápai nuncius, aki román, német és olasz nyelven szólt az egybegyűltekhez. /Bánsági Csilla: Ápolni őseink hitét, bizakodását. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./

2003. május 28.

Többhetes rendezvénysorozattal emlékeztek a temesvári Szent György Székesegyház felszentelésének bicentenáriumán az egykori templomépítőkre. A templom felszentelésről május 3-án emlékeztek meg. Május 4-én Resicabányán elhelyezték a Szentháromság-plébániatemplom alapkövét, május 10-én és 11-én pedig Jean-Claude Perisset pápai nuncius celebrált szentmisét Temesváron és Majláton. Az ősi csanádi egyházmegyét - a püspökséget a 18. században helyezték Csanádról Temesvárra - a trianoni békeszerződés háromfelé szakította. Nyugati része 62 plébániával, kétszázezernél több hívővel a Szerbhorvát Királysághoz került, a belgrádi Apostoli Nunciatúra 1923. februárjában állított fel apostoli kormányzóságot Nagybecskerek székhellyel. A temesvári megyés püspökség határa szinte megegyezik Temes, Arad és Krassó-Szörény megyék jelenlegi közigazgatási határaival, illetve idetartozik Mehedinti katolikusok - mintegy háromezer hívő - által lakott vidéke. - A püspökség területe huszonnégy ezer négyzetkilométer, a hívek száma körülbelül száznegyvenezer. Ebből százezer magyar, körülbelül tízezer német, s vannak még románok, bolgárok, csehek, szlovákok, sőt olaszok is, akik Temesváron már kérték az olasz nyelvű pasztorálást - mondta Böcskei László általános helynök. A vikárius kiemelte, hogy szoros kapcsolatot tartanak fenn a Vajdaságba és a Magyarországra szakadt testvéregyházmegyékkel. Tavaly ősszel megkezdődött a temesvári Szent György Székesegyház teljes külső renoválása. /Pataky Lehel Zsolt: Templomépítés és -felújítás a történelmi Bánságban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./

2003. október 10.

A televízióban Puiu Hasotti liberális (PNL) politikus kijelentette, hogy "a 13 tábornok aradi szobrának Magyarországon a helye..." El lehetne kissé gondolkozni, hogy mi mindent "kellene" tovavinni Erdély egész területéről mindabból, ami a hajdani "Nagyra" emlékeztet (csak itt Kolozsváron például a román Nemzeti Színház épületét, a Babes-Bolyai Egyetem épületét, az Egyetemi Könyvár épületét, a Klinikák épületétnek sorát, Mátyás király születési házát és főtéri szobrát, a Farkas utcából Sárkányölő Szent György szobrát s ugyanonnan mindjárt a református templomot stb.), írta Szabó Gyula . Az emlékművet Aradon kellene hagyni. Ha mégis "muszáj" lenne Magyarországra tenni át a "helyét" a szoborműnek, végső soron az is megoldható egy "egyszerű" határkiigazítással: átcsatolják Párizsban, a csatolások "szokott helyén" Aradot Magyarországhoz, és azzal a "szokványos tollvonással" az időközben felállított Szabadság-szobor "készen" ott lesz Magyarországon. /Szabó Gyula: Legjobb román ötlet a "botránykő"-szoborra nézve. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

2004. április 22.

Ápr. 19-én Marosszentgyörgyön a Szent György-napok keretében kettős kiállítás színhelye volt a plébánia tanácsterme. Fábián Margit festőművész újabb munkáival és Kulcsár Erzsébet bőrplasztikáival jelentkezett. /(szentgyörgyi): Kettős kiállítás Marosszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 22./

2004. április 23.

Sepsiszentgyörgyön a Szent György-napok Székelyföld, sőt ma már Erdély legnagyobb, tematizált népünnepélyévé sikeredett, állapította meg Sylvester Lajos.  A mostani, 13. Szent György-nap meghatározó jellegzetessége a kirakóvásár.  /Sylvester Lajos: Minden szinten szinte minden. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./

2004. április 26.

Ápr. 25-én Sepsiszentgyörgy a Szent György-napok alkalmával átadták át az idei három Pro Urbe-díjat, valamint egy díszpolgári címet.  Vidor Alice nyugalmazott szerkesztő, műfordító a Talita Kumi gyermekvédő társaság mindenese, a Kincs nevű, gyermekeiket egyedül nevelő asszonyoknak menedéket nyújtó otthon megalapítója, Sztolyka Gábor, a Textil futballcsapat egykori játékosa kapott Pro Urbe-díjat és dr. István Tibort több mint hatvanéves orvosi tevékenységéért.   Sepsiszentgyörgy díszpolgára címet adományozta az önkormányzat a Budapesten élő, de háromszéki származású, életének 85. évét taposó dr. Kicsi Sándornak, a Magyar Tudományos Akadémia Lexikonszerkesztősége egykori igazgatójának. /(s): Átadták a Pro Urbe-díjakat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 26./ Kicsi Sándor /sz. Dálnok, 1919. márc. 4./ a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban végzett 1938-ban. 1945-47 között a Székely Mikó Kollégium tanára volt, majd Magyarországra távozott. 1958–80 között a Magyar Tudományos Akadémia Lexikonszerkesztőségének igazgatójaként irányította a magyar enciklopédikus sorozatok megjelentetését (Magyar irodalmi lexikon, Atomfizikai lexikon, Magyar életrajzi lexikon, Magyar néprajzi lexikon stb.).  Az 1980-as években közreműködött a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 1929. évi emlékkönyvének újra megjelentetésében, egyben megírta a múzeum történetét. Ugyanabban az évtizedben készült el Erdély leírásával, amely a szintén háromszéki származású Szacsvay Imre fotóival az Erdélyi Utakon című monumentális három kötetben jelent meg.  /Kónya Ádám: : Dr. Kicsi Sándor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 27./

2004. május 12.

A Gátkötők – Csíkszentgyörgy Ifjúsági Egyesülete negyedik alkalommal szervezte meg a Szent György-napokat. Az ápr. 22–25. között zajló rendezvény sikeres volt. A helytörténeti vetélkedőn az 5–8. osztályos tanulók versenyeztek. Volt író-olvasó találkozó Ferencz Imre költővel, képzőművészeti kiállítással összekötve. Az érdeklődők megtekinthették Fejér Tünde alkotásait, Márton Ferenc két festményének reprodukcióját és néhány festményét, valamint a Lépések Színekben és Formákban Alapítvány képzőművészeinek alkotásait. /Szent György-napok Csíkszentgyörgyön. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./

2004. szeptember 13.

A temesvári Dómot 1803-ban szentelték fel. A Szent György Székesegyház jubileumáról közös szentmiséken, zarándoklatokon emlékeztek meg. A jubileumi rendezvényekre több ízben Temesvárra látogatott dr. Gyulay Endre szeged-csanádi, valamint Huzsvár László nagybecskereki megyés püspök. Ily módon Temesváron együtt ünnepelhettek az egykori Csanádi egyházmegye három részre osztott területének főpásztorai. Szept. 11-én a hálaadó jubileumi misén szentbeszédet mondott dr. Gyulai Endre püspök, majd román és német nyelvű beszédében Roos Márton temesvári megyés püspök a székesegyház múltját, építésének történetét elevenítette fel. /Sipos Enikő: A jubileum üzenete. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

2004. szeptember 25.

Szept. 24-én ünnepelték Kolozsváron, hogy száz éves a Farkas utcai református templom előtti álló Szent György-szobor. Az egybegyűlteket Dáné Tibor Kálmán köszöntette az eseményt szervező Erdélyi Közművelődési Egyesület nevében. A Szent György-szobor eredetije Prágában, a Szent György kolostorban található, másolatai pedig bőven akadnak. A kolozsvári másolat 2500 helyi polgár közadakozásából kerülhetett fel helyére. Az ünnepsége szept. 25-én tudományos ülésszakkal folytatódik. /Sándor Boglárka Ágnes: 100 éves a Szent György-szobor. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

2004. szeptember 27.

Szept. 25-én Kolozsváron tudományos ülésszakkal folytatódott a kolozsvári Szent György-szobor fennállásának századik évfordulója tiszteletére szervezett kétnapos rendezvénysorozat. A Csetri Elek akadémikus elnökletével megtartott emlékkonferencián magyarországi és helyi szakemberek előadásai hangzottak el. Kötő József, az EMKE elnöke az elmúlt évtizedek erdélyi és kolozsvári művelődéspolitikai vonatkozásait elevenítette fel. Elmondta: a cél Kolozsvár arculatának megőrzése volt. Murádin Jenő művészettörténész a Szent György-szobor másolatának Kolozsvár városrendezési terveiben való jelenlétéről beszélt. 1904. szept. 28-án avatták fel az akkori Arany János (ma Lucian Blaga) téren. Az előkészítő munkából oroszlánrészt vállalt magára Haller Károly polgármester és Posta Béla múzeumigazgató. A munkát Budapesten Róna József szobrász végezte el. A tanácskozáson Egyed Emese (egyetemi tanár, Babes-Bolyai Tudományegyetem) a Szent György-szobor irodalmi vonatkozásait tárta fel. /Ördög I. Béla: Össznemzeti jelentőségű a Szent György-szobor. Tudományos ülésszak az emlékezés jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

2004. október 22.

Dávid Gyula közölte nagyobb tanulmánya vázlatát az erdélyi 1956-os perekről. 1992 óta az 56-os Intézet /Budapest/ által szervezett több konferencián hangzottak el a témáról előadások, több összefoglaló kiadvány jelent meg. Számos, börtönt járt erdélyi/romániai ’56-os visszaemlékezése napvilágot látott önálló kiadásban, tévéfilmek és CD-ROM is készült az erdélyi 56-ról. Mindennek ellenére szükséges olyan számbavétel is, amely végre összképet nyújt arról, ami Romániában történt. Dávid Gyula felsorolta az ’56 utáni időszak legfontosabb – a magyar forradalomhoz kötődő – romániai politikai pereit, azok elítéltjeit. 1956 romániai magyar elítéltjeinek száma ezrekre becsülhető. Akár megközelítőleg pontos névsort is csak a belügyi és katonai törvényszéki irattárak tanulmányozása alapján lehetne összeállítani. Nagyobb perek a következők. Szoboszlay Aladár és társai hazaárulási pere, halálra ítéltek tíz főt /Szoboszlay Aladár Ábrahám Árpád, báró Huszár József, Orbán Károly, Kónya István, Fantanaru Alexandru, Tamás Dezső, Tamás Imre, Orbán István és Lukács István/, Sass Kálmán és társai pere /Kivégezték Sass Kálmánt és Hollós Istvánt/, Erdélyi Magyar Ifjak Szövetségének pere. Bolyai-egyetemi perek, Képzőművészeti Főiskola-perek, Protestáns Teológiai Intézeti perek, Bethánista „szervezkedés”, Dobai István és társai pere, Puskás Attila és társai pere, Fodor Pál és társai pere, Soós Ferenc és társai pere, Kis-Küküllő menti szervezkedés, Kacsó Tibor és társai pere, Fekete Kéz, Szabadságra Vágyó Ifjak Szövetsége. Gagyi Balla István CD-jén interjút készített több volt elítélttel. További könyvek: Balogh László Múltbirtokosok jövő nélkül, továbbá És te hol voltál, Szent György című könyvei, Gazda József Kövek egy siratófalhoz, Akik imádkoztak üldözőikért című kötetben református lelkészek, teológusok visszaemlékezései olvashatók, Péterszabó Ilona Ötvenhat után ötvenheten című könyve, A Szabadságra Vágyó Ifjak szervezetének 2004. augusztus 7–8-i nagyváradi találkozójáról kiadott Emlékkönyv. /Dávid Gyula: Feljegyzések az erdélyi 1956 évfordulóján. = Krónika (Kolozsvár). okt. 22./

2004. október 28.

Évtizedet meghaladó tevékenység áll a Magyar Egészségügyi Társaság (MET) mögött. Tagságának többsége orvos. A MET legfőbb célja a Kárpát-medecében élő, nem csak a magyar népesség egészségi állapotának javítása. A MET konferencia jellegű továbbképzéseket szervez, egy évtized alatt mintegy százötven esetben egyéni támogatást nyújtott a Magyarország határain kívül élő magyar orvosoknak. A MET megalakulását követő évben, 1994-ben igényt tartottak a Magyarország határain kívüliek évi egynél több továbbképző konferencia tartására. Idén a konferencia résztvevői megkapták a MET tízéves történetét ismertető emlékkönyvet, az elnökség névsorával, fényképeivel, a területi egységek – Bácska-Bánát-Szerémség, Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Magyarország, Muravidék, Nyugati terület – beszámolóival, a létrehozott alapítványok bemutatásával. 1994–2004 között negyedszázadnál több továbbképző konferencia házigazdája volt Székelyudvarhely, Szilágysomlyó, Marosvásárhely, Tusnádfürdő, Csíksomlyó, Kolozsvár, Nagyvárad, Vajdahunyad, egy-egy esztendőben három- négy rendezvénnyel. A MET-nek Erdélyben jelenleg közel 700 tagja van. Tagszervezetként tartják nyilván a Szent Györgyi Albert Társaságot (Szatmárnémetiből), az EME Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztályát (Marosvásárhelyről) és ugyanonnan a Keresztény Orvosok Szövetségét. Dr. Andrásofszky Barna, Szilágynagyfalu szülöttje, az alapítók egyike a társaság elnöke. /Fejér László: A Magyar Egészségügyi Társaság évtizede. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

2004. november 6.

Temesváron, a Szent György székesegyházban nov. 4-én gyászmisén emlékeztek a fél évszázada elhunyt dr. Pacha Ágoston temesvári megyés püspökre. Roos Márton megyés püspök felidézte az elhunyt főpásztor alakját. Pacha Ágostont /Móricföld, 1870. nov. 26. – Temesvár, 1954. nov. 4./ 1923. március 12-től a háromfelé osztott csanádi egyházmegye Romániához tartozó részének apostoli kormányzójává nevezték ki. Az 1930-ban létesült temesvári egyházmegye irányítását, immár püspökként, az év október 16-án vette át, 1939–1944 között pedig a román szenátusnak is tagja volt. 1948-ban az akkori román kormány felmondta a Vatikánnal kötött konkordátumot, nem ismerte el többé a nagyváradi, a szatmári, valamint a temesvári latin szertartású püspökségeket, az egyházi épületeket elkobozta, a nunciatúra működését felfüggesztette, kirakatperekkel megkezdődött az egyházi elöljárók és lelkipásztorok bebörtönzése. 1950-ben a 82 éves Pacha püspököt letartóztatták, hazaárulás és kémkedés vádjával bíróság elé állították, majd 18 évi nehéz börtönre ítélték. A legyengült, csaknem teljesen megvakult főpásztort 1954-ben szabadon engedték. Ezt követően még négy hónapot élt a temesvár-józsefvárosi plébánián. /S. E.: Emlékezünk. Pacha Ágoston püspök halálának 50. évfordulóján. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./

2004. december 13.

Dec. 11-én Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert Emlékházban tartotta meg a VI. Honismereti Napot a Kőváry László Honismereti Kör. Murádin Jenő, Asztalos Lajos és Starmüller Géza előadását hallgatták meg a Kárpát-medencében történt emlékmű állításokról. Bemutatták Kolozsvár régi köztéri szobrait és emlékműveit. A lista hosszú: Mária-szobor fogadalmi oszlop, Fogadalmi kapu, Karolina-oszlop (Státua), Donát-szobor, Gróf Mikó Imre mellszobra, szamosfalvi honvédvértanú emlékmű, Sétatéri szökőkút, Erzsébet királyné szobra a Fellegvár oldalában, Mátyás-szobor, Szent György-szobor, Kárpátok Őre, Széchenyi mellszobra, Rákóczi emlékoszlop, Fellegvári szoborcsoport, Szent Mihály-dombormű és Báthory István mellszobra. /Ö. I. B.: VI. Honismereti Nap. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

2005. február 7.

Február 5-én papok és szerzetesek zarándokoltak a temesvári Szent György székesegyházhoz, a szentmisét a papi és a szerzetesi hivatásokért mondták. Magyar, román és német nyelvű köszöntőjében Roos Márton megyés püspök hangsúlyozta: Lelki élet nélkül nincs hivatás az Egyházban. /S. E.: Lelki élet nélkül nincs hivatás. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 7./

2005. április 14.

Az idei Szent György-nap eseménye lesz Erdőszentgyörgy monográfiájának a megjelenése. A település az ötvenes években (1950-1961 között) rajonközpont is volt, városi rangot egy éve kapott. 1950-től Erdőszentgyörgy a Maros Magyar Autonóm Tartomány rajoni központja 1960. december 31-ig, amikor felszámolták az adminisztrációs felosztást. 1968-tól Bözöd és Bözödújfalu is Erdőszentgyörgyhöz tartozik. A városnak 2002-ben 5484 lakosa volt, abból 4149 magyar, 1088 román, 3 német és 244 roma. A monográfus Bartos Miklós történelem szakos tanári oklevelet szerzett, munkájának megjelentetését a testvérváros, Zalaegerszeg segítette /Bartos Miklós: Erdőszentgyörgy, Zalaegerszeg, 2005/. Bodor Péter (1788-1849) a zseniális ezermester feltaláló is Erdőszentgyörgyön született. Ide való volt Kiss János altábornagy (1883-1944), a Bajcsy-Zsilinszky Endre vezette németellenes fegyveres ellenállási mozgalom tagja is. /Bölöni Domokos: A város könyve. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./

2005. április 21.

Április 18-án Marosszentgyörgyön a Szent György-napok keretében Marosszentgyörgyi felekezetek és személyiségek címmel tartottak tudományos ülésszakot. Becski Eörs a református felekezeti iskola fennállásának 115. évfordulójáról beszélt; Pálfi Tamás Szabolcs unitárius lelkész a már tíz éve felszentelt unitárius templomot mutatta be. Az est végén Bartha Zsuzsa színművésznő Baricz Lajos és Papp Asztrik pap-költő verseiből szavalt. Másnap az általános iskola Kristályhangok gyerekkórusa lépett fel. Muresan Emma tanárnő vezetésével a nyolcadikosok Szent György-napi vigadalom címmel táncot mutattak be, majd megnyílt a Szentgyörgyi templomok című festészeti kiállítás. Nagy László kezdeményezésére született meg a most is fellépő marosszentgyörgyi Mozaik műkedvelő színjátszó csoport. /Magyari Imola: Marosszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./

2005. április 23.

Új lapszámmal és egy válogatáskiadvánnyal ünnepelte negyedik születésnapját a Csigalépcső /Sepsiszentgyörgy/ ,,véletlenszerűen adagolt ifjúsági folyóirat”. Szonda Szabolcs főszerkesztő szerint nagy témákat boncolgatnak, de szórakoztató módon próbálnak közelíteni. A négy éve megjelenő folyóirat egyébként támogatásokból éldegél, egy ,,kvázi baráti társaság” munkája. Pénzt ezért nem kapnak, örülnek, hogy megjelenik lapjuk. /(-kas): Szent György-napok: Laza-komoly Csigalépcső-találkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./

2005. április 23.

Április 22-én Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban bemutatták Fejér Ákos posztumusz kötetét – Megnyitottam előttetek Európa kapuját! -, amelyet özvegye, Fejér Ella és egykori tanítványa, dr. Veres Ferenc fejezett be. Egyszerre korrajz, útikönyv és memoár ez a kötet – fogalmazott dr. Veres Ferenc, a nyíregyházi tanárképző főiskola adjunktusa, akinek mikóújfalusi gyermekkora kötődik Fejér Ákoshoz. Fejér Ákos ,,kerékpáros honfoglalása” nagy hatással volt a fiatalokra. /Ferencz Csaba: Szent György-napok: Utazás térben és időben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./ A Fejér Ákos által szervezett kerékpártúrákon tízezer kilométert pedáloztak le. Rodostó volt a legmaradandóbb célállomás. /Kaput nyitva Európába. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

2005. április 25.

Április 22. és 25. között zajlottak Sepsiszentgyörgy a Szent György-napok. Sikerük volt a gyimesi és moldvai csángó táncosoknak, de tömegek vették körül a három táncos színpadot olyankor is, amikor helyi együttesek mutatták be műsorukat. /(fekete): Szent György-napok: Háromnapos néptánckavalkád. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 121-140




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998