udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 443 találat lapozás: 1-30 ... 361-390 | 391-420 | 421-443
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szent György

2017. április 14.

Csecsemőktől kisiskolásokig (Bábszínház a Szent György Napokon)
Már hagyománnyá vált, hogy a Szent György Napok kulturális hete alatt gazdag bábszínházi kínálat várja a legkisebbeket. Idén öt bábtársulat hét előadását lehet megtekinteni, jelen lesz a felvidéki Écsi Gyöngyi, a kolozsvári Puck Bábszínház, a nagyváradi Lilliput Társulat, a brassói Arlechino Bábszínház és a debreceni Vojtina Bábszínház.
Péter Orsolya, a Cimborák Bábszínház vezetője, a programsorozat szervezője szerint ebben az évben már az egész kicsiket, 0–3 év közötti korosztályt is várják előadást nézni, és természetesen lesz nagyobbaknak, iskolásoknak, kiskamaszoknak szóló játékos mese is, de felnőtteknek is jó szívvel ajánlják az előadások egy részét, hiszen a bábszínház nem csak gyerekeknek szóló műfaj.
A Felvidékről érkező Écsi Gyöngyi két előadása a népmesékből táplálkozik, az Élet és halál vize palóc népmesét dolgoz fel, Jankó királyfiról és Tündérszép Ilonáról szól és arról, hogy mennyi bölcs döntést kell hozni ahhoz, hogy az emberfia belekóstolhasson az élet vizébe. A kovácsoltvas díszlet, kendők, kesztyűbábok, maszkok segítségével az ősi magyar mitológiai világképben rajzolódnak ki a mese körvonalai. Az Angyalbárányok című produkciója alig észrevehetően oktató-nevelő jellegű mese, ízes nyelven és fantáziát tornáztató eszközökkel meséli a legkisebb, legszegényebb pásztorlegény történetét. Mindkét produkció háromévesnél nagyobb gyerekeknek ajánlott. Utazók, bohócok, vándorok teremtik meg a kolozsvári Puck Bábszínház Mimorózart című nonverbális bábelőadásának fantáziavilágát, amely Joan Miró képzőművész alkotásaiból és Wolfgang Amadeus Mozart zenéjéből született. A humor, a harmónia és a derű, a játék szabadsága a fő jellemzői ennek az előadásnak, négy év felettieknek ajánlott. A nagyváradi Szigligeti Színház Lilliput Társulatának Kezeslábas című előadása a legeslegkisebbeknek szól, fontos szerepet kap a látvány, az egyszerű, de látványos díszlet, a színek, a fények, a játék, minden, ami egy kisbaba számára érdekes és izgalmas lehet. Ugyancsak a Lilliput Társulat mutatja be az Égig érő fa című bábelőadást, amely négy év felettiek számára ajánlott. A debreceni Vojtina Bábszínház Tessék engem megmenteni című produkciójával lesz jelen, Paul Maar meséjét klasszikus paravános játékként álmodták színpadra, olyan pergő játékkal, ami élmény lehet kisiskolásoknak, felnőttnek egyaránt. Nyolcéves kortól ajánlott. A brassói Arlechino Bábszínház Metamorphose című produkciójában a tánc, pantomim, tárgyak életre keltésével, szavak nélkül meséli el az újjászületés történetét. A bábelőadásokra a jegyek ára egységesen 7 lej. Jegyfoglalás a 0755 335 400-as (Csüdöm Eszter) vagy a 0267 312 104-es telefonszámokon.
Jegyeket a Városi Kulturális Szervezőirodában vagy online awww.biletmaster.ro honlapon lehet vásárolni. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. április 14.

Dogs and Drugs – a kőkemény családi színház (Szent György Napok)
A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház az Urbán András által rendezett Dogs and Drugs című produkcióval érkezik a Szent György Napokra.
Kőkemény családi színház ez, érettebb korú kamaszoknak, szüleiknek, jövendőbeli szülőknek ajánlják. A Kosztolányi Dezső Színház előadása, a Dogs And Drugs a legkényelmetlenebb témákat feszegeti. „Kábítószer és függőség, erőszak és családon belüli erőszak, szexuális másság, diszkrimináció… divatosan elcsépelt témák, amelyekért sok pénzt lehet kapni. Amikor mondjuk, a gyermekünk által érintetté válunk, akkor már nem mások életéről beszélünk. Pedig jó volna! Ahogyan az előadás egy felirata mondja: NINCS PARDON. Nincs pardon, élünk, ez van” – írja az előadásról a rendező. A súlyos témák mögött valós történetek, konkrét rendezők, alkotók által megélt, átélt tapasztalatok húzódnak meg. „Rendhagyó módon készítettük az előadást, és három téma köré csoportosítottuk a munkát. Az első a kábítószer, a függőség és minden, amit magával von. A második az erőszak, kiélezve a családon, a kapcsolaton belüli erőszakra. A harmadik a másság, különösképpen a szexuális másság, vagyis a szexuális diszkrimináció. Felkértük Jelena Bogavac belgrádi, Puskás Zoltán újvidéki, és Péter Ferenc szabadkai rendezőt, akik az adott témakörök boncolásához személyes tapasztalataikkal is hozzájárultak. (…) Kezdetben csak a három témakörre koncentráltunk, de azóta más szintre helyeztük, ez ugyanis nem egy tudományos-ismeretterjesztő előadás, hanem teljes mértékben művészi, színházi. Szórakoztató, nagyon modern, kortárs előadást hoztunk létre. Ajánljuk mindenkinek középiskolás kortól, kiváltképp a szülőknek, mert szórakoztató jellege mellett tanulságos is. Ezek a problémák a közvetlen közelünkben is jelen vannak, méghozzá nagyobb mértékben, mint gondolnánk” – fogalmazott Urbán András. Ahogy Herczog Noémi kritikájában írja, szélsőséges érzelmekre, brutalitásra és erőszakra, gyors tempójú jelenetekre, társadalmi szerepvállalásra számíthatunk, de ugyanakkor szemléletében szerencsére van valami kelet-európai esendőség és humor. Trainspotting Szabadkán.
Az előadás 16 év alattiaknak nem ajánlott. Jegyár 30 lej, diákoknak és nyugdíjasoknak 15 lej. Az előadást április 23-án, vasárnap 20 órától játsszák a Tamási Áron Színház nagytermében. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. április 15.

Lehet-e boldogan élni a múlt feldolgozása nélkül? (A Figura Stúdió Színház a Szent György Napokon)
A Figura Stúdió Színház a Közel sincs már e vadság erdeinkben című előadásával érkezik a Szent György Napok kulturális hetére. A kortárs német drámát magyarul elsőként a gyergyói társulat mutatta be, a szöveg első pillantásra a második világháború utáni német újrakezdés kritikájaként is értelmezhető, de talán nincs olyan történelmi, társadalmi újrakezdési történet, amely ne rezonálna bármely kelet-európai néppel, kisebbséggel, így a romániai és romániai magyar közösséggel.
A Parti Nagy Lajos fordításában élvezhető, groteszk humorral és kifejező képi világgal operáló előadás aktualitását Botos Bálint rendező szerint azok a kérdések adják, amelyek történelmünkkel, múltunkkal és az ahhoz való viszonyunkkal kapcsolatosak. Nem egy masszív, ideológiai előadást láthatnak a nézők, hanem egy olyan vígjátékot, amelynek sorai között sokkal komolyabb kérdések jelennek meg, mint a felszínen jelen lévő poénok. Három fiú szereplővel és három családtörténettel ismerkedhetnek meg a stúdiótermi előadás nézői. A produkción keresztül az alkotók egyebek mellett arra keresik a választ, hogy lehetséges-e bármiféle újrakezdés a múlt feldolgozása és lezárása nélkül, vagy a korábban elkövetett hibáink előbb-utóbb úgyis átveszik életünk felett az irányítást. Az előadásban szereplő színészek mind olyan figurákat formálnak meg, akik valamilyen módon a személyes vagy a történelmi múlt maradványaival küzdenek, miközben azt a hamis állítást teszik: elfojtásaikkal terhelt életük fenntartható. A német kortárs szembenézéssel foglalkozó dráma szövegét a helyi viszonyokhoz adaptálta az erdélyi alkotócsapat. Lovassy Cseh Tamás dramaturg szerint sajnos van elég helyi történet, amiből válogatni lehetett, „és itt volt az ideje, hogy elővegyük tabuinkat, szembenézzünk velük, hiszen pont ez a feldolgozás, ez a megértés hiányzik ahhoz, hogy végre előrelépjünk, és ne csak a múltat sirassuk”. Botos Bálint rendezése azért is fontos, mert nem egy múltfeldolgozásra tett sikertelen kísérlet, hanem annak a felmutatása, hogy mennyire nem természetes nekünk, egy posztkommunista országban szocializálódott (kisebbségi) közösségnek egyáltalán szóba hozni a múltfeldolgozás gyakorlatát – mutat rá Győrfy Kata a Játéktérben megjelent kritikájában. Az előadásra április 27-én, csütörtökön 19 órától kerül sor a Háromszék Táncstúdióban. Jegyeket a városi kulturális szervezőirodában vagy a www.biletmaster.ro honlapon lehet vásárolni. A Szent György Napok teljes programja elérhető a www.szentgyorgynapok.ro honlapon. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. április 21.

Szent György Napok bábszínházi ajánlata
Öt bábtársulat hét előadására várják az érdeklődőket a Szent György Napok kulturális hetén. Minden korosztályt igyekeznek megszólítani, a három év alattiaktól kezdve a kisiskolásokon keresztül egészen a kamaszokig.
Április 23., vasárnap:
– 11, 17 és 19 óra: Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Terme, a felvidéki Écsi Gyöngyi Az élet és a halál vize című bábos meseelőadása. Ajánlott életkor: 3+
–12 és 18 óra: a Háromszék Táncstúdió, a kolozsvári Puck Bábszínház Mimorózart című nonverbális bábelőadása. Ajánlott életkor: 4+
Április 24., hétfő:
– 10 és 12 óra, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Terme, a felvidéki Écsi Gyöngyi Angyalbárányok című bábos meseelőadása. Ajánlott életkor: 3+
Április 25., kedd:
– 11 és 18 óra: a Kónya Ádám Művelődési Ház nagyterme, a nagyváradi Szigligeti Színház Lilliput Társulatának Kezeslábas című előadása. Ajánlott életkor: 0-3 év
Április 26., szerda:
– 11 óra: a Kónya Ádám Művelődési Ház nagyterme, a nagyváradi Szigligeti Színház Lilliput Társulatának Kezeslábas című előadása. Ajánlott életkor: 0-3 év
– 11 óra: az Andrei Mureșanu Színház terme, a brassói Arlechino Bábszínház Metamorphose című előadása. Ajánlott életkor: 6+
– 17 óra, az Andrei Mureșanu Színház terme, a nagyváradi Szigligeti Színház Lilliput Társulatának Az égig érő fa című bábelőadása. Ajánlott életkor: 4+
Április 27., csütörtök:
– 11 óra: az Andrei Mureșanu Színház terme, a nagyváradi Szigligeti Színház Lilliput Társulatának Az égigérő fa című bábelőadása. Ajánlott életkor: 4+
– 11 és 18 óra: a Tamási Áron Színház nagyterme, a debreceni Vojtina Bábszínház Tessék engem megmenteni című bábelőadása. Ajánlott életkor: 8+
Jegyfoglalás a 0755 335 400-as (Csüdöm Eszter) vagy a 0267 312 104-es telefonszámokon. Jegyvásárlás a Kulturális Szervezőirodában, hétköznapokon 9–16 óra között, pénteken 9–13 óra között lehetséges, valamint online a www.biletmaster.ro honlapon.
Némethi Katalin / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2017. április 21.

Közel száz programpont a kulturális héten
Rajtol a Szent György Napok
Holnap kezdődik és április 30-ig tart a Szent György Napok, Erdély egyik legnépszerűbb városnapi rendezvénysorozata, amely több tucat programmal várja a szórakozni vágyókat. Idén megújult, klasszikusabb a városünnep arculata, így az új logónak is a központi témája a klasszikus Szent György-szobor.
A városnapok a hagyományhoz igazodva nyitóhangversennyel kezdődnek, amelyre szombaton 19 órától a Tamási Áron Színház nagytermében kerül sor. Vlad Maistorovici karmester és hegedűművész, a brit Robin Green (zongora) és Harry Cameron-Penny, (klarinét és basszuslarinét), valamint a sepsiszentgyörgyi Ferencz Áron (dob) és a Bukaresti Szimfonikus Zenekar a legendás Queen együttes dalait szólaltatja meg, egyszerre nyújtva a klasszikus koncertek minőségét és a populárisabb zenei műfajok közvetlenségét. Egy jegy ára 40 lej.
A kulturális hét során közel száz programmal várják az érdeklődőket: lesznek színházi előadások, koncertek, bábelőadások, kiállítások, irodalmi estek, blueskocsma vagy táncház, de el lehet csemegézni a rendezvény honlapján a kínálatból, ahol megtalálható az összes produkció neve. A legtöbb előadásra még lehet jegyet vásárolni, és idén a diákok, egyetemisták és nyugdíjasok 50 százalékos kedvezményt vehetnek igénybe.
A vásári hétvégén négy zenei helyszínen lesznek koncertek: a főszínpad visszakerül a prefektúra előtti térre, a Sugás áruház előtt szerelik fel a közösségi színpadot, de lesz Múzeumkert és Ifjúsági udvar is.
Kiss Edit / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2017. április 21.

Beszélő irodalom a Szent György Napokon
Magyarországi alkotók, helyi szerzők és a kortárs román irodalom szereplői is jelen lesznek a szombaton kezdődő Szent György Napokon. A városünnep keretében az alkotók részvételével mutatják be a Kojot című, Kostyál Márk rendezte új magyar filmdrámát.
Tartalmi változatosság, sokszínűség jellemzi az idei Szent György Napok irodalmi kínálatát. A szervezők igyekeztek egyensúlyt biztosítani: a meghívottak között egyformán jelen vannak magyarországi alkotók, helyi szerzők és a román kortárs irodalom meghatározó szereplői – összegezte csütörtöki sajtótájékoztatóján Szonda Szabolcs.
Az április 22. és 30. között szervezendő, 26. városnapok kulturális hetének társszervezője, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója leszögezte, mérvadó szerzőket hívtak meg, igyekeznek olyan jelenségeket, tematikai és szerzői vonulatokat felmutatni, amelyek meghatározóak jelenleg az irodalomban. A régió kultúrtörténete szempontjából két fontos kötetet mutatnak be: Puskás Attila Utak és ösvények – Erdélyi magyar sors, valamint Nagy Lajos Orvosainkra emlékezünk című könyvét.
A beszélő irodalom sorozatban Németh Gábor író, forgatókönyvíró és Kemény István író visszatérő vendégek, a két József Attila-díjas szerzővel Szegő János kritikus, szerkesztő beszélget. Az eseményeken nemcsak az alkotók műhelyébe, műveire engednek betekintést, hanem kontextusba is helyezik az alkotásokat. A román kortárs irodalom két jeles képviselője, Simona Popescu és Cristian Teodorescu mutatkoznak be a sepsiszentgyörgyieknek, velük Adrian Lăcătuș irodalomkritikus beszélget.
Szonda Szabolcs hangsúlyozta, az elmúlt években sikeresen próbálkoztak a műfajok elegyítésével, idén a ConTeiner sorozatban lesz KocsmaBeat zenés felolvasóest Czinki Ferenc magyarországi íróval, bemutatkozik Kiss Tibor Noé transznemű író és Paul Arva Mină de gânduri című kötete alapján zenés irodalmi előadásra kerül sor. A Szent György Napok kulturális hete szombaton kezdődik, a nyitó hangverseny a QueenClassics by Vlad Maistorovici lesz a Bukaresti Szimfonikus Zenekar közreműködésével. A részletes program megtalálható a Szentgyörgynapok.ro honlapon.
Közönségtalálkozó a Kojot című film alkotóival
A Szent György Napok keretében szombaton 20 órától láthatja a közönség a Kojot című magyar filmdrámát a Cityplex Művész Moziban. A vetítést követően közönségtalálkozót tartanak az alkotókkal, jelen lesz: Kostyál Márk rendező és a filmben szereplő két sepsiszentgyörgyi színész: Mátray László és Orbán Levente. A beszélgetést Jakab-Benke Nándor filmkritikus vezeti. Jegyek elővételben a Művész Mozi by Cityplex jegypénztárában kaphatók. A Kojotot vasárnap 17 órától és hétfőn 20.30-tól is megtekinthetik az érdeklődők.
„Fülledt forróság, kisvárosi sivárság, kimondatlan társadalmi problémák, hierarchiaharcok. Ez Tűzkő városa, valahol Magyarországon, valamikor mostanában. Ide érkezik Misi, aki megörökölte nagyapja házát és birtokát. Misi kiábrándult, frusztrált, folyton menekülő fiatal, aki nem találja a szerepét az életében, munkájában, párkapcsolatában. Misi nekikezd a ház építésének néhány segítőjével, de ez sérti a környék oligarcháinak érdekeit. Súlyos harc kezdődik a földért, a szerelemért, az életért. Misi minden szempontból igazi kojottá, prérifarkassá válik. A Kojot egy igazi easternfilm, különleges képi világgal” – olvasható Kostyál Márk alkotásáról.
Bíró Blanka / Krónika (Kolozsvár)

2017. április 22.

Ünnepel Sepsiszentgyörgy (Szent György Napok)
Hagyományos módon hangversennyel veszi kezdetét ma este a 26. alkalommal megszervezett városünnep, a következő napokban számos kulturális esemény helyszíne lesz Sepsiszentgyörgy – ezekkel hangolódhatunk az egy hét múlva esedékes, rengeteg szabadtéri programot kínáló vásári hétvégére.
A szervezők tájékoztatása szerint mától kezdődően kilenc napon át 40 helyszínen 300 programot kínál a Szent György Napok rendezvénysorozata. A kulturális héten klasszikus, dzsessz-, blues- és világzenei koncertek, színházi és bábelőadások, író-olvasó találkozók, filmvetítések és képzőművészeti kiállítások várják az érdeklődőket.(farcádi) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. április 24.

Népviseletbe öltözött a székelyudvarhelyi önkormányzat
Székely népviseletbe öltözött Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala, nem konkrétan az épület, hanem az ott dolgozó személyzet ünnepelte így a népviselet napját.
"Különlegesnek találtuk a viselethordás azon megközelítését, hogy ne csak egyházi és nemzeti ünnepeken, hanem egy hétköznapon is magunkra öltsük tájegységünk népi öltözékét. A kombinált megoldás is kihívás lett volna, végül teljes egészében mutattuk meg ezen a napon a székely ruha udvarhelyszéki, petki, siklódi, sóvidéki, máréfalvi darabjait" - írta a Transindexnek Simon Mária Tímea, a hivatal szóvivője, volt munkatársunk. Elmondása szerint Orbán Árpád alpolgármester volt a kezdeményező, aki maga is beöltözött, bár székely harisnyát még ő sem húzott. Gálfi Árpád polgármester nem öltözött székely ruhába.
A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal munkatársai is csatlakoztak ahhoz az értékteremtő kezdeményezéshez, hogy április 24-én népviseletünk egy darabját felvéve, vagy a teljes viseletben jöjjünk be munkahelyünkre.
Az ötlet onnan származik, hogy április 24. nem csak Szent György napja, s mint ilyen, az állatok legelőre hajtásának a hagyományos dátuma is, hanem 2015-től a népviselet napja is. Az elmúlt években számos Kárpát-medencei szervezet csatlakozott már a kezdeményezéshez, hogy megmutassák a világnak viseletüket, így már nemcsak a hagyományőrző eseményeken vagy táncházakban lehet találkozni ezekkel. Székelyudvarhelyen a MÜTF Oktatási Központ hirdetett meg székelyruha-viselési akciót, ehhez csatlakoztak a polgármesteri hivatal munkatársai. A szóvivőjük szerint az akció eredetileg egyébként német kezdeményezés. (hírszerk.) Transindex.ro

2017. április 24.

Videotárlat és filmbemutató a Szent György Napokon
A május 26-ig látogatható tárlaton a magyarországi C3 videoarchívum és médiaművészeti gyűjtemény 25 darabja tekinthető meg: videogyakorlatok, videoinstallációk, videolevél, videointerjú, videók a művészetről. Peternák Miklós művészettörténész, a budapesti C3 Kulturális és Kommunikációs Központ Alapítvány igazgatója a megnyitón megköszönte, hogy a Magma vendégül látja a négy teremben megtekinthető tárlatot, hiszen, mint mondta, sokszor ütközik akadályba a technikai eszközökön futó művek bemutatása.
Mozgóképek a médiaművészeti gyűjteményből
„Amit ma videónak hívunk, az egészen más, mint amikor ez az eszköz megszületett, nem is olyan régen. Még emlékszünk a szalagos fekete-fehér videókra, és ha azt mondjuk, hogy VHS-kazetta, az a fiatal generációnak újdonságot jelent, holott azt az idő már elsöpörte, ami pedig ma újnak számít, az öt év múlva szintén már a múlté lesz" – fejtette ki Peternák. Rámutatott, több száz felvételből válogattak ki a kiállításra a kurátorokkal mintegy 25 darabot. Különböző méretű eszközök, különböző fajta kijelzők láthatóak a kiállítótérben, digitális képkeret, analóg televízió, okostelevízió – ezek a videoalkotások keretéül szolgálnak, és nem véletlenszerűen, hiszen egy festményhez, grafikához sem véletlenül választanak keretet – mondta a művészettörténész.
A C3 katalógus, amelyből a munkákat válogatták, háttér és példatár, segítség a médiaművészet és médiatörténet elmélyültebb tanulmányozásához. Adatbázis formában, egységes szerkezetben teszi elérhetővé a C3 Kulturális és Kommunikációs Központ Alapítvány kortárs médiaművészeti gyűjteményét. A videoarchívum 1997-ben jött létre azzal a céllal, hogy gyűjtse és megőrizze a magyar videoművészeti alkotásokat. Jelenleg ez az egyetlen archívum Magyarországon, ahol a médiaművészet ezen fontos szeletét a szisztematikus gyűjtés és feldolgozás nyomán tanulmányozni lehet, s egyedülálló azért is, mivel a kutatás történeti, illetve nemzetközi kontextusba ágyazva teszi a műveket hozzáférhetővé.
Az erdélyiek, akik „kevesebbet pofáznak”
A városünnep keretében vasárnap tartották Kostyál Márk elsőfilmes rendező Kojot című filmjének országos bemutatóját a Művész Mozi by Cityplexben. A vetítés után a rendezővel és a filmben játszó két sepsiszentgyörgyi színésszel, Mátray Lászlóval és Orbán Leventével Jakab-Benke Nándor filmkritikus beszélgetett. Ballada western elemekkel – így jellemzi Kostyál Márk rendező az alkotást, amelyet elmondása szerint személyes történet inspirált. Orbán Leventét a „tökös Erdély székely-cigány gyereke", az Erdélyből érkező építőmunkás szerepére a nézésében rejlő igazság és egyenesség miatt választotta a rendező.
Kostyál Márk hangsúlyozta, ezt a romantikus, titokzatos vonást szereti egyébként az erdélyiekben, „akik kevesebbet pofáznak, és többet gondolkodnak (mint a budapestiek)". Koncepció volt, hogy nagyrészt külhoni és filmes világban alig vagy nem ismert szereplőket választott, mert hiteles arcokat akart megmutatni, unja már a magyar filmekben ismétlődő 10-15 színészt, és nem szereti, amikor a városi ember vidéki szerepet mímel – mutatott rá a rendező.
Mátray László, aki az oligarcha fiát alakítja, kissé kilóg a sorból, mert többnyire nagy hős szerepeket osztanak rá, ő viszont ennél sokkal több és jobb művész, fogalmazta meg a rendező. Mátray szerint nem kényelmes nézni ezt a fickót, „minden vetítésen az ember kicsit elsüllyed maga előtt". A film egyik zavarba ejtő jelenetében a színész egy Máté Péter dalt énekel. Ezen a ponton a közönség egyik fele mindig nevet, s másik fele pedig tragédiaként éli meg, és ez is volt a célom – mondta a rendező. Az április 30-ig tartó Szent György Napok programja a www.szentgyorgynapok.ro honlapon olvasható.
Bíró Blanka / Krónika (Kolozsvár)

2017. április 24.

A közösségépítés jegyében
23. Marosszentgyörgyi Napok
Hat napon át „állt a bál” Marosszentgyörgyön. Keddtől vasárnapig rendkívül színes és gazdag, minden korosztályt megszólító programsorozattal ünnepelték a 23. alkalommal megszervezett Szent György Napokat. A közösségépítés jegyében zajlott rendezvénysorozat elérte a célját, az aprónéptől a szépkorúakig nagyon sokan kapcsolódtak be az egyes programokba.
Bár kedd óta zajlottak a rendezvények, hivatalosan pénteken délután került sor a Marosszentgyörgyi Napok ünnepélyes megnyitójára. A családias hangulatú eseményen a községvezetés, rezesbanda kíséretében, népes gyereksereggel együtt vonult végig a művelődési otthontól a Szent György-szoborig. A hideg idő ellenére a három-négy éves, székely ruhás apróságok is lelkesen meneteltek a sorban. A felvonulást követően megkoszorúzták a község névadójának az emlékművét, majd 23 lufit engedtek fel a levegőbe. Az ünnepség a helyi általános iskola udvarán folytatódott, ahol Sófalvi Szabolcs polgármester, illetve a testvértelepülések jelen lévő képviselőinek a köszöntője után a gyerekek színvonalas néptáncműsorral örvendeztették meg a szépszámú közönséget. Nem csoda, hiszen a községben közel százhetven gyerek jár néptáncoktatásra.
A szomszédos Tófalvi utcában számos érdeklődőt vonzott a kézműves- és termékvásár, a házi szörpöktől a mézig, a horgolt ékszerektől a szőttesekig, és a kézzel festett üvegtárgyakig, illetve az igazi vásári hangulatot idéző, népi motívumokkal díszített mézeskalácsokig igen széles volt a választék.
Bár a kedvezőtlen időjárás miatt szabadtérről a művelődési otthon termébe szorult, igen nagy érdeklődésnek örvendett pénteken a Procardia Egészség szigete, ottjártunkkor több idős tért be egészségügyi szaktanácsadás végett. Pálosi Tünde ügyvezető igazgató lapunknak elmondta: vérnyomást mértek, a gyerekeknél gerincferdülést szűrtek ki, de lúdtalptornát, illetve különféle mozgásprogramokat is bemutattak a szakembereik, ugyanakkor László Mihály orvos egyénre szabott általános egészségügyi szaktanácsadásban részesítette a hozzá fordulókat, és felhívta a figyelmet az esetleges életmódbeli hibákra, amelyek különféle betegségekhez vezethetnek.
A helyi értékeket teszik közszemlére
Sófalvi Szabolcs polgármester szerint az idei Szent György Napok fő mottója az, hogy nemcsak községet, hanem közösséget építenek.
– Úgy próbáltuk a rendezvényeket megszervezni, hogy a marosszentgyörgyiek ne csak azt érezzék, hogy az infrastruktúra fejlődik, hogy utcákat aszfaltozunk, javítunk, építünk, hanem azt is, hogy itt itthon vannak, hogy Marosszentgyörgy egy meleg családi fészek, ahol jó lakni. Itt nemzetiségtől függetlenül egy nagy családban gondolkodunk. A kulturális tevékenységekre is hangsúlyt fektettünk, elsősorban a helyi értékekre, ezért helyi táncosok léptek fel, helyi festők, írók mutatták be munkáikat. Odafigyeltünk arra, hogy olyan családi rendezvények legyenek, amelyeken gyerek a szülővel, nagyszülővel együtt vehet részt. Aminek nagyon örülök, és valójában ez a hűség jele, akár egy házasságban, hogy nemcsak a jóban, hanem a megpróbáltatásokban is ott vagyunk egymásnak. Hogy ilyen hideg van, egy megpróbáltatás, de mégis a hároméves gyerektől a nyolcvanas éveiben járó néniig nagyon sokan felvonultak velünk, eljöttek a rendezvényekre, és ez azt jelzi, hogy ha esik, ha szakad, a marosszentgyörgyiek összefognak – hangsúlyozta a község vezetője.
Megújult lakónegyed magnóliafával
Erről a családias hangulatról árulkodik az is, hogy szerdán frissen sült fánkkal fogadták az Egyesülés negyed lakói a község vezetőjét, aki magnóliafa-ültetéssel avatta fel jelképesen a szépen felújított lakónegyedet a Szent György Napok keretében.
Sófalvi Szabolcs elmondta, a tavaly elkezdett munkálatokat most fejezték be, és közben nekifogtak dolgozni az újabb helyszíneken, a Sportoló és az Új utcai tömbháznegyedekben. Az átfogó korszerűsítés nyomán teljes felújítják az úttestet, a járdákat és a parkokat, parkolóhelyeket alakítanak ki, facsemetéket ültetnek.
A hagyományhoz híven idén is meglátogatták a legifjabb marosszentgyörgyi lakost. A mindössze hatnapos Ivácson Dániel a második fiúgyermek a családban, és a polgármester szerint örvendetes, hogy az anyuka, bár alig hagyta el a szülészetet, azt mondta, örömmel vállalná a harmadik gyereket is. A legkisebbek mellett a helyi időseknek is kiemelt figyelmet szenteltek, 387 idős ember vett részt a nekik szóló ünnepi műsoron. Kilencvenes éveikben járók is eljöttek, ami örvendetes, ugyanis azt bizonyítja, hogy fontosnak tartják ezeket a közösségi élményeket, és igényt tartanak ezekre.
Leleplezték a „Turisztikai település” táblát
A Szent György Napok kiváló alkalom volt arra, hogy ünnepélyesen elhelyezzék azt a három táblát, ami a község értékeire hívja fel az ott áthaladók figyelmét.
– Három táblát helyeztünk el, az egyik azt jelzi, hogy februártól turisztikai településsé váltunk, ami újabb előrelépést jelent pénzlehívások szempontjából, a második, hogy tavalytól kulturális települése vagyunk Romániának, országos második helyezést értünk el, ezért kihívás volt, hogy a községi napokon is a kultúrára fektessük a hangsúlyt. A harmadik tábla azt jelzi, hogy pályázati szinten a Leader Egyesülethez tartozunk, és ott is élen járunk a pályázatok megírása és megnyerése terén.
Külön tengely van, amelyen csak a turisztikai települések pályázhatnak, több millió euróról van szó, amit csak az a száz romániai helység hívhat le, amelyek a turisztikai település címet megszerezték. Nem mindegy, hogy háromezer-ötszáz településsel versenyzel vagy százzal. Marosszentgyörgy jelentős turisztikai potenciállal rendelkezik, a híres sós fürdő, a Cinege-tető, a Máriaffy-kastély, ami műemlék, a park a több évszázados tölgyfákkal, a sportbázis, lovaglóhely, a Hétfák környéke, Tófalva, Csejd mind növelik a potenciált és hároméves munkánknak most lett meg az eredménye, hogy megkaptuk ezt a státust. Országos és nemzetközi folyóiratokban fognak népszerűsíteni, és lehetőség nyílik, hogy a turisztikai infrastruktúrát tovább fejlesszük. Már elő is készítettünk egy pályázatot kerékpárutak kialakítására, a kastélypark környékének a felújítására, a műemlékeink tatarozására, Tófalván és Csejden a faluturizmus erősítésére, amit remélhetőleg – mintegy első lépésként – idén nyáron be is nyújtunk. Májusban hozzáfogunk a Máriaffy-kastély felújításához, ott lesz a község kulturális központja – sorolta a turisztikai településsé válással járó előnyöket és lehetőségeket a községgazda.
A kulturális műsorok, sporttevékenységek, családbarát és gyerekprogramok mellett a hét végén több népszerű hazai és külföldi együttes koncertezett a Szent György Napokon, többek között az Irigy Hónaljmirigynek, Szikora Róbertnek és az R-Gonak is sikerült tömegeket megmozgatni.
MENYHÁRT BORBÁLA / Népújság (Marosvásárhely)

2017. április 24.

A jót lássuk egymásban (Elkezdődtek a Szent György Napok)
A szervezők idén Szent György lovag alakját helyezték előtérbe, azt sugallva, hogy a jót lássuk egymásban – tolmácsolta Antal Árpád polgármester ünnepnyitó gondolatait Sztakics Éva alpolgármester, majd a városünnepet megnyitó szombat esti koncerten felcsendültek az ismert dallamok.
A zsúfolásig megtelt színházban a nyitókoncert ismét különleges produkciót ajánlott a közönségnek: a QueenClassics by Vlad Maistorovici projekt a rockzenetörténet talán legkarakteresebb együttesének darabjait a szerző klasszikus zenei felfogásban dolgozta át. A ploieşti-i származású, fiatal kora ellenére már a nemzetközi koncertszínpadokat is meghódító hegedűművész, karmester és zeneszerző korántsem szokványos kvartettje – a brit Max Ruisi csellón, Robin Green zongorán és Harry Cameron-Penny klarinéton és basszusklarinéton játszott – a sepsiszentgyörgyi Ferencz Áronnal (dob) és a Bukaresti Szimfonikus Zenekarral kiegészülve a Queen-dalok rejtett értékeit is felszínre hozta. Izgalmas, sikeres, sőt, érzelemdús ötvözete ez a különböző zenei műfajoknak, újonnan igazolva, hogy a zene egységes nyelvezet, amely épp a műfaji sokszínűsége révén tud mindenki számára örömforrás lenni. A jól felépített, kiegyensúlyozott, klasszikus elemekkel, improvizációs részekkel is kiegészített örökzöld dallamok valósággal új dimenzióba kerültek, a hangszerelés azonban egy pillanatig sem felejtette és feledtette el a forrást: az eredeti dalok gazdag dallamvilágát, változatosságát, jellegét sem. A meglepetés-előadó, a két dal eléneklésére felkért Luiza Zan Who Wants To Live Foreverje (a dal címét az alkalomhoz illően magyarítsuk úgy, hogy: Aki örökké élni akar) pedig – a produkció mintegy csúcspillanataként – a zenei élmény teljességét nyújtotta.
A szimpatikus, fiatalos, ám mégis elmélyült zenei élményt egyedül a hangosítás minősége zavarta némiképp, összességében azonban a világ bármelyik színpadán szívesen látott produkcióval rajtolt a huszonhatodik Szent György Napok.
Ferencz Csaba / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. április 25.

Püspöki áldás a felújított templomban (Szent György-búcsú Esztelneken)
A Szent György vértanúról elnevezett esztelneki ferences zárdatemplom búcsúünnepét a napján, tegnap délelőtt 11 órakor tartották. E búcsús-hálaadó szentmise keretében Tamás József püspök atya áldását adta a kívül-belül felújított templomra, a liturgikus bútorokra és az oltárképet helyettesítő domborműre.
A szentmisén mintegy húsz kézdi-orbaiszéki római katolikus plébános és néhány ferences szerzetes, többek között Urbán Erik püspöki helynök, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója is jelen volt. Az 1980 őszén felszentelt ferences templom külső és belső felújításának kezdeményezője és kivitelezője Kakucs Szilveszter zárdaigazgató. Közreműködött a kézdivásárhelyi Boldog Özséb-plébániatemplom gyermekkara Gergely Gábor kántor vezényletével. A Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi szobrász által készített és sárkányölő Szent Györgyöt ábrázoló oltárképet helyettesítő domborművet Tamás József püspök és Domokos Ferenc polgármester leplezte le, majd a püspök megáldotta a megújult templomot, illetve a domborművet és a liturgikus bútorzatot. Igehirdetésében az egyházfő Szent György életét méltatta. A búcsús-hálaadó szentmise végén Kakucs Szilveszter testvér köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a templom tatarozásához, felújításához. Azt is elmondta, a munkálatokat idős és ifjú Fekete Mihály Baumeister cége végezte, és anyagi támogatást is nyújtottak, a papi és ministránsszékek a zeteváraljai Sebestyén Ferenc munkáját dicsérik, a festett ablakok cseréjét kedvezményes áron Szász Zoltán és édesapja, Szász György végezte, a csíkszeredai Részegh András a megvilágítást alakította ki díjmentesen, és világítótesteket is adományozott a templomnak, az asztalosmunkálatokban Bagoly Miklós Levente sepsiszentgyörgyi vállalkozó is segítséget nyújtott. Az ünnepi szentmise a pápai himnusz és nemzeti imánk közös eléneklésével ért véget.
Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. április 26.

A mindennapok valóságából merít
Sebészi pontossággal
Az idei Szent György Napok irodalmi programjának nyitórendezvényeként került sor Botházi Mária Boldogság juszt is a tiéd címet viselő könyvének bemutatójára a Tein Teaházban. Az egyes frappáns mondatok után felcsendülő nevetés és taps egyértelműen jelezte, hogy a helyiséget megtöltő közönség a szerzővel egy hullámhosszra hangolódott.
Szonda Szabolcs köszöntő szavai után az írónővel Csinta Samu újságíró beszélgetett, és magánéleti vonatkozásokról is szó esett. Így többek között megtudhattuk, hogy a szerző Székelyudvarhelyen született, és a Babeş-Bolyai Tudományegyetem újságíró szakán végzett Kolozsváron 2001-ben. Jelenleg itt tanít, és a Főtér.ro publicistája. A bemutatásra kerülő kötet írásai eddig hetilapokban, illetve a világhálón jelentek meg, már ebben a formában nagy sikert aratván.
És ennek titka, amint erről a felolvasások alatt mi is meggyőződhettünk, a szerző mély gondolatokat hordozó, azonban mégis könnyed és humoros stílusában rejlik. Segítségével ugyanis sebészi pontossággal, de a sértődést kizáró vicces kedvességgel mutat rá a minket körülvevő társadalom, illetve saját életünk fonákságaira. Ezt pedig saját bevallása szerint a külvilágtól elszakadva, átszellemült állapotban teszi. Végezetül pedig az is tisztázódott, hogy írásainak közvetlen hangneme ellenére nem a saját élete mozzanatait dolgozza fel, tárja az olvasók elé, hanem a mindennapok valóságából meríti történeteit.
Bedő Zoltán / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2017. április 27.

Formálisan kommunikálunk?
Ipszilonok gondjai
Lazán és álmatagon szövött cselekménynélküliséggel, videobejátszásokkal és zenével, virtuál-valósággal és némi szülői felügyelet(kísérlet)tel, egyszóval mindennel, ami az ifjúság sajátja, jelentkezett a kolozsvári GroundFloor Group hétfő este a Szent György Napok színpadán.
Nem is lehetett volna másképp, hiszen a rendező, Sinkó Ferenc munkamódszere szerint a szereplők – ezúttal három fiatal lány – meglátásai egyenrangú módon formálják az előadást. Félszavak, csak a közönség által gondolatban feltett kérdésekre adott igen-nem válaszok, grimaszok, testbeszéd, testfelfedezés és énekek, egyszóval színházi „nyelvleleményesség” jellemzi az előadók korosztályának, az Y-generációnak nevezett nemzedék problémáira reflektáló zenés színpadi produkciót.
Sinkó Ferenc a kolozsvári kortárs művészeti központ, az Ecsetgyár alapító tagjaként a virtuálfüggőségről, a generációk közti szakadásokról és szinte kötelezően laza kötelékekről rendezett előadást. Nézői vélemények szerint a felvetett problémák nemcsak két generáció sajátjai, több nemzedéken keresztül ismétlődnek: felszabadulni, lerázni a szülői felügyeletet minden felnőtté válás kísérőjelensége.
Bodor Tünde / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2017. április 27.

Átláthatóságot kér az EMNP a közpénzek elköltése terén
Az önkormányzatokhoz befolyó közpénzek elköltésének átláthatóságát szorgalmazza az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), amely azt tervezi, hogy év végéig mindegyik tanácsban, ahol jelen vannak, tervezetet nyújtanak be, és ezek nyomán kötelező módon nyilvánosságra kellene hozni a kiadásokra vonatkozó információkat.
Bálint József, a néppárt Országos Önkormányzati Tanácsának elnöke (képünkön jobbra) szerdai sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján elmondta: ezeket az adatokat igénylésre most is ki kell adni, de ők azt szeretnék, ha kérés nélkül is nyilvánosságra hoznák az önkormányzat honlapján vagy a hirdetőtáblákon.
Az önkormányzati tanács egyébként múlt hétvégén Székelyudvarhelyen tartott ülésén összesen öt, az önkormányzati képviselőikre kötelező érvényű határozatot fogadott el. Megszavaztak például egy együttműködési értékrendet, eszerint a helyi alkuk megkötésénél figyelembe kell venniük a nemzeti érdekeket, a másik fél regionális elkötelezettségét, valamint a közösség érdekeit. Abban is megegyeztek, hogy létrehoznak egy önálló pénzügyi alapot, ahová a tanácstagoknak be kell fizetniük a béremelésük nyomán származó többletet, az összegből pedig tevékenységüket népszerűsítik. Ugyanakkor elvárják az önkormányzati képviselők hangsúlyosabb jelenlétét a pártépítésben, a saját, de a szomszédos településeken is. Ugyanakkor létrehoztak egy jogi és önkormányzati szakbizottságot.
A szerdai sajtótájékoztatón Tiboldi László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) országos alelnöke arról számolt be, hogy a Szent György Napokon az EMNT-sátorban jelentkezhetnek azok a magyar állampolgárok, akik regisztrálni szeretnének a választási névjegyzékbe, ugyanis csak így vehetnek részt a jövő évi magyarországi országgyűlési választásokon.
Bíró Blanka / Krónika (Kolozsvár)

2017. április 27.

Már nem kívülállók
Eddig Outsider Music Fest volt (Kívülállók zenei fesztiválja), most azonban Insider (Bennfentesek) néven is lehetne emlegetni a fogyatékkal élők zenei fesztiválját, amely Romániában először Sepsiszentgyörgyön kapott helyet, idén pedig a Szent György Napok részévé válik, ami szintén példátlan a hazai városünnepek között – jelentette be Makkai Péter árkosi református lelkész, az immár hatodik kiadásához érkezett sajátos zenei találkozó szervezője, kifejezve örömét, hogy a fogyatékkal élők nem csupán az Írisz Ház és a szomszédság szűk körében lépnek fel, hanem nyílt színpadokon is.
Így mindenki meggyőződhet arról, hogy színvonalas zenét produkálnak. A rendezvény megtartja már bejáratott nevét, de több helyszínen és időpontban zajlik: pénteken és szombaton a Romudvarban lehet tapsolni a hollandiai, magyarországi, moldovai, kolozsvári, marosvásárhelyi, csíkszeredai csoportoknak – külön élmény lehet a kolozsvári Kozmutza Flóra intézet siketnéma fiataljainak jelölőkórusát megnézni –, vasárnap a Sugás Áruház előtti színpadon is megmutatja magát a fogyatékkal élők egy-egy zenekara, köztük a sepsiszentgyörgyi Írisz Band is.
Az Outsider Music Fest résztvevői más tevékenységekbe is bekapcsolódnak: indulnak a péntek esti felvonuláson, és palacsintával vendégelik meg azokat, akik a reformációnak szentelt téren (a kicsi Mikó udvarán) felállított Írisz sátorhoz betérnek; szakmai előadás is lesz a sajátos módszereket igénylő együttesekről.
Demeter J. Ildikó / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. április 28.

Amatőr képzőművészek a kultúrházban
Szent Györgynek tisztelegtek
Hatéves hagyomány, hogy a Kónya Ádám Művelődési Házban Szent György-napi közös tárlaton jelentkeznek a Gyárfás Jenő Amatőr Képzőművészek Szövetségének tagjai. Szerdán 16 alkotó műveit szemlélhették meg az érdeklődők, a kiállítást Péter Sándor magyartanár méltatta.
Igen sokféle műfajúak a kiállított művek az előadóterem falán: van köztük fafaragás, grafika, textilkép, olajfestmény és kollázs is, ezért Péter Sándor nem is vállalkozott arra, hogy egységes véleményt mondjon azokról. Inkább azt az alkotói lelkületet, emberi hozzáállást tisztelte meg figyelmével, amely az öntevékeny alkotókra jellemző: a szépnek az éhségét, az alkotásnak a szeretetét, az abban megnyilvánuló őszinte kitárulkozást.
Ezzel még a hivatásos művészek előtt is járnak, vélte a méltató, aki 20. századi erdélyi magyar költők verssoraival adott nyomatékot gondolatainak: Olosz Lajost, Bartalis Jánost, Dsida Jenőt, Horváth Imrét idézte, például: „Egyetlen erényem, hogy akarom a szépet s szeretem a jót”.
Bodor Tünde / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2017. április 28.

Ismétlődő és új dallamok a Szent György Napok fesztiválhétvégéjén
Gazdag kulturális és szórakoztató programsorozatot kínál a Szent György Napok fesztiválhétvégéje. A háromszéki városünnepen zene, irodalom, színház, képzőművészet is várja a közönséget.
Helyi közösségek parádéjával kezdődik pénteken a Szent György Napok vásári és fesztiválhétvégéje. A 26. alkalommal megszervezett városünnep kultúrhete már szombat óta zajlik Sepsiszentgyörgyön, több tucat helyszínen több száz programot kínálnak, klasszikus, dzsessz-, blues- és világzenei koncertek, színházi és bábelőadások, író-olvasó találkozók, filmvetítések és képzőművészeti kiállítások közül válogathatnak a sepsiszentgyörgyiek. A civil és szakmai szervezetek, kisközösségek pénteken 19 órától a Lábas Ház elől indulnak, megkerülik a központot, majd az új főtéren sajátosságaikat, „lovagi jelképeiket" bemutatva néznek szembe a sárkánnyal.
Albert Levente és Vargha Mihály szobrászati kiállításának megnyitójára várják a közönséget pénteken 17 órakor. A tárlat címe a zenei szakszótárból kölcsönzött Ostinato, ami makacsul ismétlődő, de mindig kicsit másként hangzó visszatérő dallamot jelent. Albert grafikai frottázsai, nyomatai, Vargha nagy méretű szoborkompozíciói konokul ismétlődő formakombinációkkal hökkentik meg a látogatót. A tárlatot Muladi Brigitta budapesti művészettörténész nyitja meg az Erdélyi Művészeti Központban.
A Beszélő Irodalom elnevezésű rendezvényen Kemény István József Attila-díjas íróval, költővel beszélget Szegő János magyarországi kritikus, szerkesztő pénteken 18 órától a Bod Péter megyei könyvtárban. Kemény Istvánnak a napokban látott napvilágot Lúdbőr című kötete, melyben esszéit, visszaemlékezéseit, tárcáit olvashatjuk. Ezekben kedvenc alkotóiról, életét meghatározó műveiről ír, illetve felidézi, miképpen élte meg a rendszerváltást. A Szent György Napok keretében sorra kerülő életútbeszélgetés sorvezetője is ez a kötet lesz, de közben szóba kerülnek legújabb versei is.
A fesztiválhétvégén négy helyszínen lesznek koncertek: a főszínpad visszakerült a főtér megyei tanács előtti részére, a Sugás áruház előtt állították fel a közösségi színpadot, megnyit a Múzeumkert és az ifjúsági udvar is. Idén is belakja a rendezvény a teljes belvárost. Pénteken a főszínpadon a Kállay Saunders Band kezd, majd Molnár Ferenc Caramel és a világzene forrásaiból építkező, azokat a legkorszerűbb tánczenékké ötvöző bécsi Ulf Lindemann alias [dunkelbunt] koncertezik. A romániai elektronikus zene királya, a Șuie Paparude zárja a pénteki főszínpadi programot.
Szombaton Luppinger Attila, a 13 éves gitáros Wings od Hope együttesének fellépésével kezdődik a koncertsorozat, ezt követően az ugyancsak sepsiszentgyörgyi, ritmusos kelta zenét játszó Selfish Murphy koncertezik. A két zenei nagyágyút felvonultató Póka-Tátrai reGeneráció 20 órakor kezd, majd a titokzatos moldovai csapat, a Carla's Dreams lép a közönség elé. Szombaton a programot Pannonia Allstars Ska Orchestra zárja.
Vasárnap az erdélyi zenei palettán sajátos hangot képviselő Koszika & The HotShots kezd a főszínpadon, majd a legendás skót hardrockegyüttes, a Nazareth tart koncertet. A zárókoncertet 21 órától Bródy János adja, aki a Ráadás című műsorával áll a sepsiszentgyörgyi közönség elé, amelyben néhány régebbi dal újraértelmezése mellett vadonatúj szerzemények szerepelnek és felcsendülnek a közönség kedvenc slágerei is. A városnapok a nemzetközi díjnyertes Pyro Events Team – Fireworks Design által bemutatott tűzijátékkal zárul. A részletes program a www.szentgyorgynapok.ro oldalon található.
Bíró Blanka / Krónika (Kolozsvár)

2017. április 28.

A Szent Korona-film Sepsiszentgyörgyön
Háromszékre érkezett a FilmLab stúdió A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című, tavaly készült tudományos ismeretterjesztő filmje, mely az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Történettudományi Intézetének Pálffy Géza által vezetett Lendület – Szent Korona Kutatócsoportjának eddigi legfontosabb kutatási eredményeiről és ¬felfedezéseiről számol be. A filmet a Szent György Napok rendezvényeként közönségtalálkozón mutatták be szerda este a sepsiszentgyörgyi Művész moziban.
A népes, közel félszáz érdeklődőt a szervező Szebeni Zsuzsa, a Balassi Intézet Magyarország sepsiszentgyörgyi kulturális központjának vezetője és Farkas Balázs, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának ideiglenes ügyvivője köszöntötte. A film készítéséről a forgatókönyvíró és rendező Bárány Krisztián beszélt. A filmet testvére, Bárány Dániel fényképezte. Jelen volt Cseh István, gyergyószentmiklósi származású zeneszerző. A kutatócsoportot Katona Csaba történész képviselte. Méltatta Pálffy Géza munkáját, és a kutatásaikból osztott meg anekdotákat. Elmondta: vannak, akik támadják amiatt, hogy fimet készítettek, de hát a tudósoknak is alkalmazkodniuk kell a mai technikához, minden eszközzel ismertté kell tenni a kutatási eredményeket, legyen az film, internet, közösségi oldal. A film a mohácsi vész, 1526 és az utolsó magyar királykoronázás, 1916 közötti időszakban mutatja be a Szent Korona történetét, ugyanis a kutatóknak páratlan értékű dokumentumokat, sőt, nemzeti kincseket sikerült felfedezniük. Ezek közé sorolható a koronázási jelvények 1551-ből és 1622-ből származó leltára, valamint a Szent Korona 17. századi közszemléinek felfedezése. Ez utóbbiakra a soproni király- és királyné-koronázások (1622, 1681) alkalmával került sor. Koronázási zászlókat és a műkincspiacról beszerzett címeres koronázási pálcát is láthatunk. A főszereplő Pálffy Géza kutató, de megjelenik id. Bertényi Iván, a Szent Korona történetének korábbi kutatója, és még számos történész közreműködött. A filmet festmények, metszetek, fényképek és hagyományőrző jelenetek színesítik. A film IV. Károly 1916. december 30-i koronázását már korabeli mozgóképek segítségével mutatja be. A bemutató utáni beszélgetés még folytatódott volna – ha a műsoron levő film vetítési időpontja miatt nem kellett volna kiüríteni a termet.
Szekeres Attila / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. április 28.

A magyar kard napja Sepsiszentgyörgyön
A magyar kard napja ünnepségét szervezte meg a Székelyföldi Magyar Szablyavívó Iskola a Szent György Napok részeként. Az alkalomra időzítették, mivel Szent György a katonák, lovagok és a fegyverkovácsok védőszentje – mondta Imreh-Marton István, a kétéves iskola vezetője, aki hagyományteremtő szándékkal szervezte meg a magyar kardvívás hagyománya és értéke előtti tisztelgésként. A rendezvény szónoka Máday Norbert, a Magyar Szablyavívó Iskola alapítója volt.
A Magyar Szablyavívó Iskola égisze alatt Magyarországon tizenöt iskola működik, van fiókja Angliában, Máltán, Lengyelországban, Litvániában és Erdélyben is. Két éve Sepsiszentgyörgyön indult, egy hónapja Csíkszeredában is működik.
A rendezvénysorozat a Lábas Ház pincéjében kezdődött Kertai Zalán Katonavívók, vívó katonák című kiállításának megnyitójával. A magyar katonai vívómestereket bemutató nagyméretű festményeken kívül víváshoz köthető tárgyakkal egészült ki a tárlat. Máday Norbert elmondta, a katonavívó és honvéd vívómester teljesen külön világ, mint a civil vívó, nem véletlenül „irtották ki” a második világháború után a honvéd vívómesterséget. Az egyenruhán a bíbor parolival lehet beazonosítani a honvéd vívómestereket. Európa kultúrnemzetei tisztelik a magyar kardiskolát, mondotta, hozzátéve, Eugen Fillone kijelentette: ahol a magyar vív, oda más nemzet csak tanulni mehet. A legnagyobb lengyel sportcsillagok utcájában az első Kevey János őrnagy csillaga és neve magyarul. Kevesen tudják, hogy Horthy Miklós kormányzó vívó volt, és védnökségével számos vívóversenyt szerveztek. A katonai vívók olyan tiszteletnek örvendtek, hogy a testőri szolgálat és a titkos futárszolgálat jó részét ők látták el. A Toldi Miklós Vívómester-képző Intézet Európa legképzettebb szakintézménye volt. Máday Norbert beszédében mindegyre felbukkant Borsody László honvéd vívómester neve. Nem csoda, hisz ő a magyar kardiskola megteremtője, s az előadó, aki könyvet írt a mesterről, igen nagy tisztelettel, szeretettel beszélt a vívómesterről. Borsody és tanítványai 18 olimpiai bajnoki, 18 világbajnoki, 14 Európa-bajnoki, 8 katonatiszti Európa-bajnoki és 103 magyar bajnoki címet szereztek. Borsody László volt a magyar kardvívás géniusza – szögezte le a szónok, s könyvének címe is ezt mutatja.
Visszatérve a tárlathoz, Máday Norbert elmondta, a kiállított tárgyak elmesélik egy árva nemzet történetét. 1100 éven keresztül a szablya az egyetlen olyan eszköz, ami végigkísérte történelmünket a honfoglalóktól máig – hiszen újabban a ludovikás tisztavatásokon is megjelenik a tisztek oldalán. A szablya nemcsak fegyver, hanem rangjelző szerepe is van. A vívás a legmagyarabb, a legeredményesebb olimpiai sport. A múlt és jelen párbeszédben áll, ha értjük az üzenetet. Elmesélte, Szilágyi Áron olimpiai bajnokunk Gerebics Györgytől tanult, ő apjától, Gerebics Aladártól, aki viszont Borsody Lászlótól. Szász Emese olimpiai bajnokunk Kulcsár Győző négyszeres olimpiai bajnoktól, akinek mestere Vass Imre, az övé Borsody László volt.
Máday Norbert elmondta, a vívóiskolát megteremtő Borsody László legnagyobb érdemének nem a mozdulatokat tartja, hanem azt, hogy a katonavívókba belenevelte a magyarság iránti mérhetetlen szeretetet.
A Székely Nemzeti Múzeumban bemutatták a Zrínyi Katonai Filmstúdió által idén készített, Borsodyról szóló filmet, majd egy párbajt, mely a katonai vívóknak a civil vívókhoz viszonyított fölényét volt hivatott jelezni. A múzeum Bartók Béla-termében Vargha Mihály igazgató köszöntötte az egybegyűlteket, Tóth-Bartos András történész megnyitotta az intézmény gyűjteményéből válogatott stúdiókiállítást, mely négy tározóban tíz, 17. század utáni szablyát mutat be. Időszerű volt, hisz a fegyvereket Cserey Zoltán és Bordi Zsigmond Loránd történész kurátorságával szervezett időszakos tárlaton mutatták be tizenkét évvel ezelőtt. A teremben vívásbemutatót tartottak, a Magyar Szablyavívó Iskola vívómesterének vezényletére, közreműködött a Székelyföldi Magyar Szablyavívó Iskola sepsiszentgyörgyi tagozatának oktatója és négy tanítványa. Végezetül Máday Norbert az 1848–1849-es, a szabadságharchoz kötődő történeteket mesélt, melyekben a vívók mellett a magyar gyerekek, magyar nők hősiességére is rávilágított.
Szekeres Attila / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. április 30.

Dalos seregszemle Udvarhelyen
Énekelt imádság hangjai töltötték meg szombaton az udvarhelyi Rákóczi Sportcentrumot: a Székelyudvarhelyi Főesperesi Kerület tizenkilencedik egyházzenei kórustalálkozóján tizennyolc kórus mutatott be két-két, az alkalomra választott művet. A kántorok és karvezetők szakmai tanácskozással zárták a nagytalálkozót.
A rendszeres kóruspróbákra és egész évi liturgiai szolgálatukra tesz koronát az évenkénti kórusseregszemle. Aligha van olyan nagy templom a kerületben, ahol elférne a félezer dalos és a szépszámú érdeklődő. Ezért is volt jó helyszínválasztás a szervező székelyudvarhelyi–szombatfalvi Szent György Egyházközség részéről a sportcentrum. A házigazda kórust, a Psallite Vegyeskart nagyon sokan segítették önkéntes munkával: a sütemények elkészítésétől a vendéglátásig.
Az egyházi év folyamán inkább halljuk, mint látjuk a templomokban a kórusokat. A főesperesi kerületből néhány énekkarnak megadatik a templomon kívüli fellépés lehetősége, ám sokuk számára a húsvét utáni találkozó az egyetlen, amikor Istennek és egymásnak énekelhetnek – hallhattuk a kórustörténetekben. Így a kerület legnagyobb egyházzenei eseményét saját nagy ünnepként ülik meg.
A kórusseregszemle felemelő hangjai már a nyitó szentmise alatt is betöltötték énekelt imádsággal a profán teret. Együtt mutatták be a legszentebb áldozatot a fellépő kórusok lelkipásztorai, és a miseénekeket – a bencés gregorián dalokat – az alkalomra a karvezetőkből és kántorokból alakult szkóla vezette Simó Zsuzsa zenetanár-karnagy irányításával. Hozzájuk csatlakozott a félezer tagból „egyesült” nagykórus. Tamás Huba homoródkarácsonyfalvi plébános, a szentmise főcelebránsa örömének adott hangot, hogy újra együtt lehetnek mindazok, akik hangjukkal, énekükkel dicsérik Istent. Szívükben és lélekkel végzett szolgálatukban harmóniára lel és visszacseng a teremtés öröme. Ajkukon a legszebb énekek fakadnak fel: a szent liturgia dallamai.
Homíliájában László Attila, a Szent György Egyházközség plébánosa a találkozó résztvevőit mint együtt lévő „emmauszi tanítványokat” a húsvét üzenetének közös megélésre hívta: „Együtt vagyunk, hogy a feltámadás felett örvendőkkel közösségben legyünk. Ajándék az együttlétünk: annak megtapasztalása, hogy jó – egymást értve, együtt zengve – testvérekként ünnepelni.” Az élet feletti öröm állapotában „jó megtapasztalni itt, hogy Jézus ma is hív”. A liturgiát követően a kórusok két-két művel mutatkoztak be, majd átvették az emléklapot és a virágajándékot. Zárásképpen együtt énekelték el az ősi Mária-himnuszt, a Regina Coelit, majd a magyar himnusz. A dalos székely asztali áldás után a kórustagokat ebédre hívták és a résztvevő hallgatóságot is megvendégelték.
Fejlődés
A Romániai Magyar Dalosszövetség részéről Major László zenetanár vett részt a karvezetők tanácskozásán – tudtuk meg Simó Zsuzsa karnagytól. Bodurian János zeneszakos tanárral az általános észrevételek mellett, személyes kérésre, egyénileg is értékelték a karvezetőket, kórusokat. Nyilvánvaló és látványos a kórusok fejlődése – látszik a munka eredménye. Elhangzott, erős motivációt jelent a kórusok számára az egyházközségnek és papjának mint lelki vezetőnek a támogatása – legyen szó a templomi szolgálatról avagy vendégszereplésről. Kiemelték a pozitívumokat, és a javítani valókat is szóvá tették. Igény van a karvezetők közös képzésének megszervezése, hogy jobban segíthessék a kórusokat. A huszadik, jubileumi kórustalálkozó szervezését jövőre a székelyvarsági Szent Péter és Szent Pál apostolok védelmébe ajánlott egyházközség vállalta fel. Résztvevő énekkarok és karnagyok Szovátai kórust Kőszegi János, a nyikómalomfalvit Boldizsár Gáspár, a székelyszentléleki-bogárfalvi Ave Rosát Ambrus Ferenc, az udvarhelyi Kis Szent Teréz Plébánia Iubilate Deo Vegyeskarát Székely István, a parajdi kórust Mureşan Edit, a zeteváraljait Olti Attila, a lövéteit Tódor Lóránt, a székelyudvarhelyi Szent Miklós Plébánia Musica Sacra Kamarakórusát Rózsa Imre, a máréfalvi Con Spirito kórust Dávid Izabella, a béta-dobó-vágási kórust Jakab Szilveszter, a szentkeresztbányai Cantate Domino Vegyeskart Siklódi Sándor, a farkaslaki Zeng a magosság kórust Bakos Árpád, az oroszhegyi Mihály Deák Kórust Bíró Loránd, a korondit Katona Mózes, a zetelaki Boros Valér Kórust Jakócs Zoltán, a székelyvarságit Márkó Benedek, a szentegyházasfalvi Canticum Novum Kamarakórust Tamás István és a székelyudvarhelyi–szombatfalvi Szent György Plébánia Psallite Kamarakórusát Simó Zsuzsa vezényelte.
Molnár Melinda / Székelyhon.ro

2017. május 2.

Honismeret kérdőjelekkel
Különösképpen külföldi barátaink számára szellemi táplálék a honismereti kirándulás, akik csak ritkábban látogathatják Székelyföldet és az azzal szomszédos, számukra még jobbára ismeretlen kisrégiókat. Erről szokott gondoskodni minden esztendőben a vendégfogadó Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatala: Szent György Napokon szombatonként évek óta túrára indulnak városunk testvértelepüléseinek küldöttségei.
Idén tizenegy település képviselői látogattak hozzánk: Veszprém, Ferencváros, Kiskunhalas, Balatonszentgyörgy, Kecskemét, Magyarkanizsa, Mosonmagyaróvár, Cegléd, Sárpilis, Alsónána és a legújabb kapcsolat, Szentes város. Az autóbusznyi meghívott, polgármesterek, alpolgármesterek, jegyzők és testületi tagok részletbe menően ismerkedtek a szomszédos Brassó megyével, a prázsmári erődtemplom építészeti érdekességeivel és várrendszerének korabeli harcászati jellegzetességeivel. Újdonság volt számukra a Barcarozsnyói vár és a közvetlen közelében működő dinópark, ahogy észrevettük, mindenki számára vonzó kínálata. Szászföldi váraink évszázados, göröngyös történetéről s így a rozsnyói vár históriájáról lehetett ugyan elmélkedni, a dinópark jurakori óriáshüllő-makettjei azonban ugyancsak próbára tették/teszik minden látogató őslénytani ismereteit. Nem volt ez másképp a törcsvári erőd-kastély egyre változóbb történetével sem. Április végén itt már javában zajlott a tűrhetetlenül zsúfolt vendégáradat, s a drakulás képek és sztorik kedvelői számára hihetetlenül vonzó a két külön emeleti szobácska nyújtotta Drakula-mítosz. Tárlatvezetőre már nem futja, nem is biztosítanak sehol, a látogatónak otthonról felkészülten kell elindulnia.
Kisgyörgy Zoltán / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. május 2.

Új kollégiumot avattak (Sepsiszentgyörgy)
Amikor az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei megalapították a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, arra kötelezték el magukat, hogy minden erejükkel támogatni fogják a magyar felsőoktatást, és ezt tette most is a református egyház, amikor egyetemi kollégiumot épített – hangsúlyozta Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke szombaton Sepsiszentgyörgyön a Fidelitas református egyetemi kollégium és szálló avatóünnepségén. Az egykori textilgyári leányszállás jelenleg az egyházkerület tulajdona, megvásárlásának és felújításának másfél millió eurós költségeit magyar állami pályázatokból és az egyház saját forrásaiból fedezték.
A köszöntőbeszédek előtt a jelen lévő egyházi és világi elöljárók, építők, tervezők, kivitelezők, támogatók és meghívottak együtt énekelték a 90. zsoltárt. Elsőként Kató Béla szólt az egybegyűltekhez. Azt mondta, ebben az országban csak akkor érezhetjük magunkat biztonságban, ha saját épületeinkben, saját területünkön vagyunk, ezért is fontos az építkezés. Sepsiszentgyörgyöt, a református egyházat súlyos veszteség érte, amikor elvették a Református Székely Mikó Kollégiumot, és ezért a várost, a reformátusokat kárpótolni kell, így ez az új épület kárpótlás a Mikóért – hangsúlyozta az egyházfő. Kiemelte: „Ez az épület nem készülhetett volna el ilyen formában és ilyen minőségben, ha Göncz Attila munkatársaival együtt nem teszi rá az életét. Nem pénzt akart vele keresni elsősorban, hanem alkotni és teremteni szeretett volna.” A kollégium és szálló nevéről Kató Béla elmondta: az egyházkerület 1991-ben jegyeztette be a Fidelitas Kft.-t gazdasági tevékenység céljából, de mindmáig nem működtette, most ellenben szükség van egy cégre, hogy az új létesítményt a törvényeknek megfelelően tudják működtetni, és ez a Fidelitas Kft. lesz. Az egyház az anyaországtól megkapta azt a támogatást, amellyel átalakíthatták az épületet, amelynek ezután önmagát kell eltartania – mondotta. „Nem vagyongyűjtés a célunk, hanem az oktatás, amely nélkül nincs jövő, nincs egyház, nincs közösség. Ezért mindent megteszünk, hogy a fiatalok jó körülmények között, színvonalas helyen tanulhassanak és szórakozhassanak.” Azt kívánta Sepsiszentgyörgynek, az épületavató váljék hagyománnyá, ezentúl minden Szent György-napon adjanak át egy, a közösség számára fontos új épületet. Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora a kollégiumi élet közösségformáló szerepét hangsúlyozta. Úgy véli, a mai világban, amikor az emberek elszigetelődnek egymástól, nagyon fontos, hogy minél korábban erősítsük a fiatalokban a közösséghez tartozás érzését. Nem rejtette véka alá, hogy amikor két évvel ezelőtt a Sapientia sepsiszentgyörgyi épületét avatták, kételyei voltak, hogy az egyetem kolozsvári, marosvásárhelyi és csíkszeredai helyszínei után sikerül-e negyedikként Sepsiszentgyörgyön meggyökereztetni a Sapientiát, de most azt látja, hogy nagyon sokan hisznek ebben, és sokan tesznek is ezért. Megköszönte Kató Bélának, hogy segíti az egyetem fejlődését, és azt mondta: „majdnem minden tálcán jön akkor, ha megérdemeljük, akkor, ha a tanárok és a diákok olyan közösséget építenek, amely a jövő szerves része lesz”. Az épületért köszönetet mondott a református egyháznak Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, és hangsúlyozta: „ez az átadás azt üzeni azoknak, akik igen-igen gyakran ellenünk dolgoznak, hogy nem tudnak annyit rombolni, annyit elvenni tőlünk, mint amennyit mi tudunk építeni akkor, ha összefogunk”. Azt kívánja, minél többen jöjjenek ide tanulni, és az itt szerzett tudás által legyenek hasznos tagjai a közösségnek.
Megőrizték a kézműves jelleget
Az épület történetét, a felújítás tervezői koncepcióját és az alkalmazott műszaki megoldásokat Török Áron építész tervező ismertette. A leányblokk – ahogy a helyiek nevezték – a textilgyár munkásszállójaként épült 1958–59-ben. A szocreál épületet igen szerény építészeti eszköztárral húzták fel, mégis igen értékes – hangsúlyozta. Tervezése – vélhetően szovjet minta alapján – Marosvásárhelyen történt, a kivitelezést helyi munkaerő végezte helyi építőanyagok felhasználásával, az előregyártott vasbeton födémpallók és szarufák a gyártási pecsétek szerint Nyárádtőn készültek. Török Áron mindezért a Magyar Autonóm Tartomány termékének nevezte az épületet. Kiemelte: a leányblokk nem a településszövet rombolása révén jött létre, hanem illedelmesen áll egy hagyományos városi telken, hagyományos telepítési képlet szerint, előkerttel, beépítési vonallal, oldal- és hátsó kerttel. Tréfásan megjegyezte: az épület, amelyben fénykorában kétszáz szövőnő lakott, örökre ráégett a város férfi lakosainak mentális térképére.
Az épületmentés legfontosabb indítékaként Török Áron leszögezte: az egykori leányszállás „az ipari léptékű előregyártás és igénytelen tipizálás hajnalán az utolsó minőségi, kézműves épületek egyike Sepsiszentgyörgyön. Az építkezés minden fázisában kitapintható a korábbi, kézműves építészeti hagyomány szaktudása és hozzáértése a tervezéstől a legapróbb részletek kivitelezéséig.” Székely mesterek tapogatták végig a házat tetőtől talpig, és ezt a kézműves jelleget szeretnék megőrizni és megmutatni – fogalmazott. „Mondanom sem kell, milyen kilátástalan küzdelem volt ez a majdnem teljesen felszámolt helyi építőanyag-gyártás és egy majdnem kizárólag importra támaszkodó, elsősorban szintetikus anyagokat kínáló építőanyag-forgalmazás mellett. Az is fontos szempont volt, hogy ez a szigorú szerkesztésű ház, amelyben a nyílászárókat leszámítva egyáltalán nem használtak fát, ne puhuljon a felismerhetetlenségig. Ez a megfontolás vezetett a látszóbeton felületek és lakatosszerkezetek előnyben részesítéséhez a tervezés során.” Török Áron hangsúlyozta: városképi eszközökkel is jelezni kívánták az épület átalakulását, ezt szolgálja a monumentális előtető, amely az előkertet városi köztérré hivatott varázsolni, és nyáron kávézó teraszaként is szolgálhat. Ismertette a kivitelező csapatot: a projekt menedzsere, generáltervezője és generálkivitelezője Göncz Attila vállalkozó, műszaki igazgató Király Sándor, építésvezetők Kajcsa Martin és Tusa Álmos, víz-csatorna, fűtés-, szellőzéstervezés és -kivitelezés Göncz Attila, Nicolae Drăgan, Ciprian Bobenchi, elektromos tervezés és kivitelezés Tódor Géza, gyengeáramú rendszerek kivitelezése Kilyén Sándor, szerkezeti beavatkozások – előtető, menekülő-lépcsőház, liftakna, tetőtér beépítése – Bíró Gábor, az asztalosszerkezeteket Incze Attila és Incze Levente, a lakatosszerkezeteket Lukács Oszkár, további asztalosmunkát és az alagsori régi kazánházban kialakított wellnessblokk bútorzatát Bagoly Miklós készítette. Szalagvágás előtt Kántor Csaba püspökhelyettes mondott áldást, és azt kívánta, az épület ne csak földi ház legyen, hanem hajlék, ne csak a tudásszomj, hanem a hit belső ereje is formáljon közösséget benne.
A háromezer négyzetméter felületű épületben huszonegy négyágyas kollégiumi és huszonkét kétágyas szállodai szobát alakítottak ki, mindenik saját fürdőszobával, a bentlakási részen hétszobánként konyhával, étkezővel, a tetőtérben konferenciaterem és szórakozóhelyiség van. Ezen a szinten a betonelemeket fával szelídítették, tizenhat kilométernyi léccel burkolták a hatalmas tetőzetet. Az eredeti téglafalból meghagyott és több helyen kibontott részletek díszítőelemként hatnak. Az épület mögött és az északi oldalon tizenhárom parkoló létesült, amely nemsokára további helyekkel bővül. A Fidelitas református egyetemi kollégium és szálló kulcsrakész, következik személyzet alkalmazása és az épület benépesítése. A különleges építészeti megoldásokkal felújított létesítménnyel nemcsak a Sapientia EMTE nyert, hanem Sepsiszentgyörgy is, mert megmenekült a végső pusztulástól egy fél évszázaddal ezelőtt igényes kivitelezéssel létrehozott épület, a szállodai rész pedig bekapcsolódhat a város turisztikai vérkeringésébe.
Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. május 3.

Ami bevált és ami nem (Szent György Napok)
Számokat és visszajelzéseket is közölt Antal Árpád polgármester az idei Szent György Napok kiértékelő sajtótájékoztatóján, de hangsúlyozta, hogy véleménye ugyanannyira szubjektív, mint bárki másé, aki a városünnepen részt vett. Az elöljáró a sikerek mellett a program azon elemeit is felsorolta, amelyeken változtatni kellene.
Elsőként köszönetet mondott azoknak, akik számára az a rendezvénysorozat legjobb pillanata, amikor hétfő reggel kiürül a város: a központban lakók türelme és megértése a szórakozásra vágyók iránt megérdemli az elismerést. Megköszönte a szervezőknek, az önkormányzat belső és kívülről bevont embereinek, az önkénteseknek és különösen az egészet irányító Knop Ildikónak az „emberfeletti” munkáját, valamint azt is, hogy a park zöldövezeteit a tömegek nem taposták le: ez komoly civilizációs üzenet. Elmondta: utólag már jobban látják, hogy melyek voltak a jó és rossz döntések, és igyekeznek tanulni belőlük. Az egyik hiba a későn indult szervezés és az emiatt megcsúszott kommunikáció volt: nem sikerült az előző években megszokott ütemben közölni a program alakulását. A rendezvények számán is el kell gondolkodni: habár évek óta hallani, hogy túl sok van belőlük, nem nagyon sikerül 300 alá menni, pedig senki sem tud egyszerre több helyen megjelenni, és a közönséghiány olykor kínos helyzetek okozója; az alternatív színházi előadások nem váltak be (volt, amelyiket negyed házzal játszották), és az irodalmi találkozókat is újra kell gondolni. Akárcsak a Közösségi színpad előtti teret is, amely zsúfolt és rendetlen volt. A főszínpad jól működött, elhelyezése és az üresen hagyott főtér is bevált, ott inkább a műsoron kellene módosítani: kevesebb fellépővel és későbbi kezdettel talán jobb lenne. A polgármester szerint jó ötlet volt a lacikonyhákat kizárni a főtérről, jövőben az összes étkeztetőt a Lábas Ház elé költöztetnék. A kézművesvásárnak is új helyet keresnek, idén annak ellenére is zsúfoltnak hatott, hogy a hétvégén megtartott brassói napok elszippantottak néhány eladót. A tűzijátékot korábbra fogják beütemezni, hogy a gyermekek is örüljenek neki. A gyermekprogramokról egyébként nagyon jók a visszajelzések, a vakáció dacára minden bábszínházi előadáson tele volt a terem, a parki lovagképző is keresett volt. Kedvező a Múzeumkert megítélése is, az idén visszakerült Borudvarral együtt a békés, nyugodt időtöltést szolgálta, erre is van igény, tehát így marad – szögezte le a polgármester, végül pedig azt is elmondta: a városlakók fele 1989 előtt nőtt fel, a másik fele már egy másféle világban, és még generáción belül is sokfélék az emberek, ezért nem könnyű minden ízlést kielégítő programot szervezni; az előző években inkább a fesztiváljelleget erősítették, idén azonban családiasabbra próbálták hangolni a Szent György Napokat. A számvetéshez a főszervező Knop Ildikó adatokkal járult hozzá: a 300 rendezvényből mindössze 2 maradt el, a kulturális héten 3680 jegyet vásároltak meg, a kézművesvásárban 250 sátrat húztak fel, a rendezvényekről 37 fős kommunikációs csapat tájékoztatott, aki tehát lemaradt valamiről, az a városnapok honlapjáról vagy közösségi oldaláról még pótolhatja a kiesést. A főszínpad hátterén futó látvány nagyrészt helybeliek érdeme – csak két zenekar hozott saját képanyagot –, és a vasárnap esti sárkányos performansz is. A nyitó és a záró rendezvény is nagyon erős momentum volt, amely szépen keretbe foglalta a többit; előbbi egy nemzetközi színpadokról hozott zenei produkció volt, amelyet háromszor tapsoltak vissza (ilyen sem volt még), de azután mindvégig „pengeélen táncoltunk”, a sikerhez pedig az is hozzájárult, hogy „az idő és a tömeg is velünk tartott”. Az új arculat és logó bevált, senki sem kifogásolta, ezért ezt is megtartják.
A rendezvény költségvetését még nem összesítették, eddig annyit tudni, hogy egymillió lej körül mozog: ebben az önkormányzat és a támogató cégek hozzájárulása mellett a vásári bevételek is benne vannak.
Demeter J. Ildikó / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. május 4.

Istenhez és a családhoz is közelebb kerülnek a börtönben
Rácsok mögött is szabadon
A Szent György Napok idei programsorozatának részét képezték a Református Presbiteriánus Egyház által szervezett előadások is. Az egyik meghívott, a Parajdon élő, jogi és teológiai végzettséggel rendelkező Kövendi Levente arról mesélt, milyen az, amikor valaki 16 éve szolgál lelkészként romániai börtönökben.
– Mikor került kapcsolatba az előadásában említett amerikai Berean Prison Ministries nevű szervezettel, amelynek a munkájába itthon bekapcsolódott?
– Az Illinois állam fővárosából, Springfieldből indult börtönmisszió-mozgalmat a szentgyörgyi származású Davidovics Ferenc alapította meg, aki még a forradalom előtt szökött ki harmadszori sikeres próbálkozás után. Mikor ő 16 éve családostól hazaköltözött egy évre, megkért, hogy három napig helyettesítsem munkájában. Bár nagy ellenérzésekkel teljesítettem kérését, rabul ejtett e szolgálat.
– Nem nyomasztó az a légkör, amely odabent fogadja?
– Odabent minden apróság elintézése hetekbe, hónapokba telhet, a rabok elvesztik realitásérzéküket. Nagyon szomjazzák azt az elfogadást, amelyet – miután minden ismerős, családtag bizalmát eljátszották – csak Istentől kaphatnak meg. Ez a figyelem pedig nagyon motivál minket. Az igaz, hogy nagy feladat innen kivezetni valakit, de a média a sikertörténeteket elhallgatja, minket pedig ezek éltetnek, hiszen sok ilyen akad.
– Hogyan sikerül hatni a fogvatartottakra?
– Nagyon motiváltak, hogy a foglalkozásainkon részt vegyenek, mert kreditpontokat kapnak érte, amelyekért bizonyos enyhítések, apró kiváltságok járnak. Egy 13 találkozásos, háromhónapos programon való részvételért 25 pont jár, míg egy esetleges verekedésért 90 pontot levonnak tőlük. De már önmagában az, hogy kívülről jövő embereket látnak, és a találkozásokhoz kiengedik őket a cellájukból vagy a folyosóról, kiváltságot jelent. Bizonyára sokan tőlünk hallanak először arról is, mi a csoportnyomás, hogyan működnek az előítéletek, de jogi tanácsadással is szolgálunk. Sokan a kreditért jönnek, de aztán más is ott tartja őket.
– Milyen programjaik vannak?
– Például az Egy nap apucival. Megpróbáljuk a férfiak kapcsolatait megerősíteni a gyermekeikkel, megtanítjuk őket velük játszani, hiszen előfordul, hogy alig ismerik egymást, vagy mert az apák folyamatosan részegek voltak otthon, vagy mert többnyire távol tartózkodtak a családtól. Kézműves-foglalkozások is vannak, de beszélünk arról is, mit jelent apának lenni, mi a szerepe, felelőssége a családban. A bibliaismereti órák pedig azokat az egyetemes erkölcsi értékeket hirdetik, amelyeket minden felekezet elfogad magáénak. A csíkszeredai börtönben tehetségápolási programot működtetünk, kiállításokat szervezünk a rabok munkáiból. Sokan nem is tudnak saját talentumaikról. Nagy elégtétel, hogy egy rabnak, aki tízévi fogsága alatt fedezte fel festőtehetségét, a munkái már a Vatikánba is eljutottak.
– Hogyan toborozzák a munkatársakat?
– Ez elég nehéz ügy… Sokan közülünk lelkészek, de bármikor – ha csak egy alkalomra is – szívesen látunk olyan embereket, akik hajlandók szóba állni elítéltekkel, elfogadni őket. Az biztos, mert már nem egy ilyen visszajelzést kaptunk, hogy ez maradandó élmény lesz a feladatot vállalók számára.
Bodor Tünde / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2017. május 5.

Écsi Gyöngyi: A népmese világában mindig van feltámadás
Az ízes népi nyelv időtálló
A felvidéki Écsi Gyöngyi két meseelőadással érkezett a Szent György Napokra. Mindkét produkcióban a zenének, az ízes népi nyelvnek, a mozgásnak és a kellékeknek, eszközöknek egyforma súlyuk, szerepük van. Meséi nemcsak a gyerekekhez szólnak, hanem a felnőttek számára is fontos üzenetet hordoznak, utat mutatnak. Az előadóval a bábszínházzal való találkozásáról, a népmesék időtálló üzenetéről beszélgettem.
– Szerencsés embernek mondhatom magam, mert megtalált a népmese, a bábszínház. Már kisiskolás koromban néptáncoltam, énekeltem. Az egyetemi éveim alatt népzenét is gyűjtöttem, aztán népdalköröket vezettem. Egyszer úgy adódott, hogy az éneklés kibővült néhány mozdulattal, bábbal, és így alakult ki ez a mesemondós, bábos, énekes, táncos műfaj – magyarázta.
A népmese egészben látja, láttatja a világot, minden eleme valahová beilleszthető, valamire jó, a zuhanás éppúgy, mint az emelkedés. A népmese világában mindig van feltámadás, a halál legyőzhető. Van benne humor, mindenre van szófordulat, tele van sorok közötti gondolatokkal. A mesemondás mosolyokkal előadott üzenetközvetítés. Ez egy titokzatos gyönyörűséges világ. Szeretem előkeresni a régi történeteket és másokkal is megosztani. A mese számomra egy lélekvirágzás – teszi hozzá.
Mesélés közben a közönséggel kezdeményezett párbeszéddel, szerepjátékokkal igyekszik fenntartani az érdeklődést.
– Nagy öröm számomra, hogy a jelen lévők bekapcsolódnak a játékba, válaszolnak a kérdéseimre, beülnek a királynak a koronája alá, vagy magukra vállalják Jancsi szerepét. Jó azt gondolni, hogy minden történet, ami valami üzenetet át akar adni, arra tényleg szüksége van a közönségnek. Hangokat is utánozok, énekelek, mondókázok, mert ezekkel elérem, hogy figyeljenek rám. A díszletet a padláson fellelhető régi tárgyakból – motolla, guzsaly, prés – és természetes anyagokból építem fel – mondta.
Meglátása szerint a népmese sokkal magasabb fejlettségi fokon álló üzenetet hordoz és közvetít, mint a rajzfilm. A népmese több száz év összesűrített tapasztalata, és a mai kor emberének, gyermekének pont ilyen magas rangú üzenetre van szüksége.
– Kortól függetlenül bennünk van a tisztaságra való igény. Amikor nagyvárosokban játszom, s megszólal a népmese, a gyerekek először kiakadnak, mert nem értik a tájszavakat. Amikor megszólítom, látja, hogy neki beszélek, akkor válaszol, bekapcsolódik a játékba. A gond akkor lenne, ha én felkínálok egy párbeszédet, és azt mondja: bocs, de én ebből nem kérek. De ez még sose történt meg. Rájön, hogy az idegensége, a furcsasága ellenére, ez a párbeszéd értelmes. Már előre vetítődik, hogy itt különös dolog fog történni. Megértjük egymást. A mese örök érvényű és útmutató – szögezte le.
Écsi Gyöngyi a mátyusföldi Vágsellyén született 1965-ben. Az általános iskolát szülővárosában végezte, majd a galántai magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett. A pozsonyi egyetemen újságírónak tanult, de nem államvizsgázott, inkább jelentkezett a komáromi református teológiára, annak elvégzése óta lelkészként tevékenykedik.
Némethi Katalin / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2017. május 15.

Rózsák, könyvek és mosolyforradalom
Katalónia bemutatkozik Európa kisebbségeinek
Som una nació! Vagyis nemzet vagyunk, több mint nemzeti kisebbség, hirdetik büszkén a katalánok. Reményeik szerint hamarosan független országuk is lesz, népszavazást terveznek a Spanyolországtól való elszakadás ügyében, annak ellenére, hogy a madridi hatalom ellenzi azt. A katalánok jelentős része azonban elszántan kitart hazája függetlensége mellett, s ennek nyomatékosítása véget amolyan mosolyoffenzívát indítottak Európa-szerte. Melynek keretében a Diplocat (Katalónia közdiplomáciai tanácsa) meghívására a katalán autonóm tartomány meseszép fővárosában, Barcelonában tartotta meg éves közgyűlését a MIDAS (európai kisebbségi napilapok egyesülete), amelyen a kolozsvári Szabadság és a nagyváradi Bihari Napló mellett a Nyugati Jelen is képviseltette magát, számos egyéb európai kisebbségi napilap mellett. Magyarul azonban nemcsak mi, erdélyiek beszélhettünk egymás között, az újvidéki Magyar Szó és a pozsonyi Új Szó szintén MIDAS-tag, sőt, utóbbi lapigazgatóját, Szlezákné Kovács Edithet újraválasztották MIDAS elnöknek.
Nemzetépítés katalán módra
Katalónia jóformán ismeretlen Spanyolország határain túl. Még a többi európai nemzeti kisebbség körében is, a többségiekről nem is beszélve. Holott nem ártana jobban megismerni, függetlenségi küzdelmük nyomán a következő időkben minden bizonnyal címlapsztori lesz a sajtóban Európa-szerte, hangsúlyozzák egyhangúlag a katalán hatóságok és a – még – MIDAS tag katalán újságok képviselői. Az utóbbi években ugyanis több katalán napilap kilépett a MIDAS-ból, abból a megfontolásból, hogy a katalán nem nemzeti kisebbség, hanem önálló nemzet.
A nyomtatott sajtó sorsa nagyszerűen tükrözi a spanyolországi katalán nemzet sorsát, az elnyomástól a jelentős megerősödésig. Az első katalán nyelvű újságok 1977–78 táján jelentek meg, a Franco diktátor 1975-ös halála utáni liberalizációs időkben, közel 40 év szünet után. Azelőtt szó sem lehetett erről, 1939-től Spanyolország szigorúan egynyelvű spanyol állam volt, ahol még a katalán – és baszk – kisebbségek/társnemzetek létét is tagadták, nemzeti jogaikat durván elnyomták. Semmilyen anyanyelvű oktatás sem volt (még elemi iskola sem!), anyanyelvű sajtóról, közfeliratokról, kultúráról pedig álmodni sem lehetett. A negyvenes-ötvenes években még nyilvánosan égették a katalán (és baszk) könyveket. Az Otto von Habsburg-díjjal kitüntetett Josep Maria Espinas katalán írót például még üldözték fiatal korában, mert katalánul írta műveit. Az idős író mára nemzeti ikonná vált, nemcsak azért, mert ő írta az FC Barcelona himnuszának szövegét, hanem azért is, mert 90 éves korára pont 90 könyvet publikált, s előrehaladott kora ellenére még mindig napi rendszerességgel ír publicisztikát a katalán újságoknak.
Franco idején a katalánt csak otthon, a családban örökítették át egyik nemzedékről a másikra, amolyan „konyhanyelvként”, intézményes formában azonban nem tanulhattak meg írni és olvasni. Ezért a katalán sajtó kezdete roppant nehéz volt, a hetvenes évek végén 4-500-as példányszámmal jelentek meg az újságok, emlékszik vissza Jordi Molet, az El 9nou főszerkesztője. Az akkori kb. 4,5 millió katalán közül csupán pár tízezren (főleg idősek) tudtak anyanyelvükön olvasni. Zárójelben: a kb. 1,5 milliós baszkok nyelvi helyzete még rosszabb volt, náluk hasonló okok miatt az első anyanyelvű napilap csak 1990-ben indulhatott be, s a nyelvismeret máig rosszabb, mint a katalánoknál, magyarázza el Martxelo Otamendi, a baszk Berria főszerkesztője.
Azóta a helyzet lényegesen javult, a katalán nyelvű oktatás beindítása nyomán folyamatosan bővült az anyanyelvet írásban is ismerők száma, olyannyira, hogy manapság a nagyobb katalán napilapok példányszáma jócskán meghaladja a 100 000-ret. Ráadásul manapság a demográfiai folyamat révén a katalán írott sajtó fogyasztói főleg fiatalok és középkorúak, miközben Európa más nemzeti kisebbségeinél az idősebb nemzedékek körében jobb az anyanyelvismeret.
Catalunya dióhéjban
A nemzeti felvirágzást azonban a politika is befolyásolta, Katalónia 1979 óta autonóm tartomány Spanyolországon belül, a katalán és a spanyol egyaránt hivatalos nyelv, melyeket a közigazgatásban, oktatásban, kultúrában és az élet minden területén alkalmazhatják. Sőt, a katalán jelentős fölényre tett szert, ami a tartományi fővárosban igencsak meglepő. Barcelona 1,6 milliós lakossága (külvárosokkal együtt olyan 4 millió) körülbelül fele-fele arányban katalán és spanyol. A közfeliratok nagy része azonban egynyelvű katalán, s csak a fontosabb intézményekre, turisztikai látványosságokra jellemző a háromnyelvűség, vagyis a katalán mellé a spanyol és angol nyelvű felirat. Egynyelvű spanyol felirat nem is létezik, legfeljebb elvétve itt-ott spanyolok tulajdonában lévő kis bolt vagy kocsma esetén fordulhat elő, miközben a katalán egynyelvűség igen elterjedt a magánszférában. Ami a külföldiek számára meglehetősen furcsa képet vázol fel, Katalónia mondhatni a Székelyföld ellentéte: míg utóbbiban a román nyelv köztéri súlya meghaladja a románság ottani arányát, Katalóniában a katalán nyelv köztéri súlya jócskán meghaladja a katalánok népességi arányát, a spanyolé pedig igencsak a népességi arány alá esett.
Manapság Katalónia mintegy 7,5 milliós lakosságából (a tágabb értelemben vett Erdélynek kb. 7 millió a népessége) olyan 5 millió katalán nemzetiségű, 1,5 millió spanyol és 1 millió külföldi. Utóbbiak az ezredforduló után vándoroltak be, mindenekelőtt Marokkóból, Romániából és Dél-Amerikából. A spanyolok aránya a városokban jelentősebb, különösképpen a fővárosban, Barcelonában, vidéken viszont kevesen vannak, s ez ugyanúgy érvényes a külföldi bevándorlókra is. A falvak gyakran színtiszta katalánok.
Mindezek ellenére spanyolul mindenki tud, katalán egynyelvűséggel csupán az óvodáskorú gyerekek körében találkozni. Katalónia lakosságának 94%-a érti a katalán nyelvet, 80%-a beszéli is, de csak 60%-a tud írni katalánul, derült ki Miquel Strubell szociológus és nyelvész előadásából. A katalán nyelv ismerete azonban folyamatosan terjed, mivel a Generalitat de Catalunya (a katalán autonóm tartomány kormánya) ingyenes nyelvtanfolyamokat szervez felnőtteknek, melyekre jelentős túljelentkezés jellemző még manapság is. A nyolcvanas években főleg katalánok vettek részt ezeken, hogy megtanuljanak írni és olvasni az addig csak szóban használt anyanyelvükön, manapság viszont elsősorban a spanyoloknak és a bevándorlóknak szól, a nyelv ismerete ugyanis alapvető követelmény, nemcsak a közigazgatásban, hanem egyre inkább az üzleti szférában is. A spanyolok ráadásul könnyen megtanulják az újlatin rokonnyelvet: némileg sarkítva a katalán amolyan félúton áll a francia és a spanyol között, noha utóbbihoz a portugál közelebb áll, mint a katalán.
Katalán büszkeség betűkkel, virágokkal és nemzeti zászlókkal
Sant Jordi (ejtsd: Szánt Dzsordi) fontos nap a katalánok számára, védőszentjüket, Szent Györgyöt ünneplik. A MIDAS közgyűlését is akkorra időzítették, hadd lássák a többi kisebbség képviselői a katalán nemzeti büszkeség kivirágzását. Kivirágzás a szó szoros értelmében, Sant Jordi amolyan népi ünnep, könyvnap, Bálint-nap és majális egybevéve. A hagyomány szerint ekkor (és nem február 14-én) a férfiak vörös rózsával ajándékozták meg szerelmüket, a nők pedig könyv ajándékozásával viszonozták. Manapság az egyirányúság már csak a rózsákra vonatkozik, a férfiak inkább könyvet és rózsát ajándékoznak a nőknek, utóbbiak viszont csak könyvet a férfiaknak. Ráadásul az ajándékozás már nemcsak a szerelmesekre vonatkozik, hanem családtagokra, munkatársakra, barátokra is, valahogy úgy, mint mifelénk a márciuska. Aligha meglepő ezek után, hogy Barcelona két kilométer hosszú impozáns sétálóútja, a La Rambla szuvenírek mellett ezen a napon könyvstandokkal és a virágárusokkal telik meg. Az óriási tömeg valósággal hömpölyög a vérvörös rózsák és a könyvek között, néhol hangos felolvasást tartanak, helyenként pedig írók dedikálnak – sokan erre a napra időzítik új könyveik bemutatóját. De nem csak a La Rambla van tele könyvekkel és rózsákkal, a nagy köztereken, sugárutakon hasonló a helyzet, virágárussal pedig szinte minden utcasarkon találkozni. Az ünnepi hangulat általános, katalán nemzeti zászlóval mindenütt találkozni. Még a rózsák csomagolására használt celofánon is!
Barcelonára amúgy is a zászlómánia jellemző. A városban járva mindenütt találkozni a sárga-piros vékony csíkos katalán nemzeti lobogóval. Szinte nincs olyan bérpalota, hogy néhány erkélyen ne lógna a katalán zászló. Messziről látszanak, főleg ha magasabb emeleteken tűzik ki. És rengeteg van belőlük, senki se lenne képes megszámolni őket egy akkora metropoliszban, mint Barcelona. Akkora a zászlómánia, hogy talán nem túlzás azt állítani, hogy néhány órás belvárosi séta alatt az ember több katalán zászlóval találkozik, mint ahányat látni egész Romániában, románt, EU-s-t, székelyt vagy egyéb zászlót összesen! Csakis katalán zászlók, spanyol lobogót csak közintézményeken látni, de ott is kizárólag a katalán (és EU-s) mellett, magánlakásokban, autókon, boltok kirakatában viszont sehol. A katalán nemzeti lobogó azonban így sem egyeduralkodó a városban, a híres focicsapat, az FC Barcelona zászlaja szintén állandó látvány. A katalánok szenvedélyesen ragaszkodnak nemzeti ikonjuknak tartott focicsapatukhoz, Franco diktatúrája idején jóformán az volt a nemzeti megnyilvánulás egyetlen lehetősége, a katalanizmus megtestesítője.
A sors ráadásul úgy hozta, hogy éppen látogatásunk idejére esett a nagy rangadó, a Real Madrid és a FC Barcelona összecsapása, melyet utóbbi nyert meg 3-2-re. A mérkőzésre a spanyol fővárosban került sor, így hát csak a tévében nézhettük meg egy sör mellett az egyik – szenvedélyes Barcelona szurkolókkal teli helyi – kiskocsmában. A hangulat így is lenyűgöző volt, a helyiek örömmámorban úsztak minden Barcelona gólnál, nem hiába tartja a hivatalos mottó, hogy Barcelona „mes que un club”, vagyis több, mint egy klub.
Göröngyös, de mosolygós út a függetlenséghez
Házigazdáink megerősítik a nyilvánvalót: a zászlókat kitűzők minden bizonnyal a katalán függetlenség elkötelezett hívei. A függetlenség bonyolult kérdés, a mediterrán vérmérsékletű katalánok körében heves passziót vált ki.
A függetlenség támogatottsága az utóbbi 7 évben erősödött fel, egyrészt a Spanyolországot roppant érzékenyen érintő gazdasági világválság, másrészt a madridi hatóságok ügyetlenkedése miatt. 2010-ben ugyanis a katalán parlament módosította az autonóm tartomány alkotmányát, melyben Katalóniát a katalán nemzet hazájának, államnak minősítette, az ott élő spanyolságot pedig nemzeti kisebbségnek. A lakosság népszavazáson jóvá is hagyta a módosítást, a madridi országos alkotmánybíróság viszont érvénytelenítette.
Ki is csapta a biztosítékot ezzel a katalánok körében, akik felháborítónak tartják, hogy a megválasztatlan fővárosi testület önkényesen megsemmisíti a demokratikusan megválasztott katalán parlament döntését, melyet ráadásul a nép az urnáknál meg is erősített, fokozott legitimitást biztosítva ezáltal. Akkor több mint másfél millió katalán tüntetett Barcelona utcáin az alkotmánybírósági önkény ellen, s elindította a teljes függetlenség iránti – addig jelentéktelen – vágyat. Katalónia ráadásul Spanyolország leggazdagabb tartománya, amely lényegesen többet fizet be a madridi államkasszába, mint amennyit visszakap onnan. Az elhúzódó gazdasági világválság érzékenyebbé tette a pénzelszívás kérdését, egyre többen ellenzik, hogy Katalónia szubvencionálja adóeuróiból az ország többi részeit.
A kettő együtt veszélyes kombináció, egyre több katalánt taszít az elszakadás felé, amolyan „durván sárba tiporják alapvető demokratikus akaratunkat és bónuszként még el is veszik a pénzünket” címen, magyarázza Marc Marcé, a Regio7 katalán napilap főszerkesztője. Azóta több, milliós nagyságrendű tüntetésre került már sor Barcelonában, melyben immár függetlenségi népszavazást követelnek, s a mindenütt jelenlévő katalán zászlók is ennek nyomán szaporodtak el.
Madrid azonban hallani se akar katalán népszavazásról, jogi hercehurcákhoz folyamodva eleve alkotmányellenesnek minősíti azt, illetve bűnügyi eljárást helyez kilátásba a népszavazás potenciális szervezői ellen. Madrid csökönyössége azonban bumerángként üthet vissza, hangsúlyozzák házigazdáink, a demokrácia alapjainak ilyen durva semmibevétele csak hergeli a katalánokat, egyre többen támogatják a függetlenséget. Sőt, akár a Katalóniában élő spanyolokat is Madrid ellen fordítja: már körükben is erősödik a függetlenségpártiság, noha néhány évvel ezelőtt még testületileg, monolitikusan függetlenség-ellenesek voltak.
Főleg, hogy ott van a skót ellenpélda: hasonló helyzetben London a demokráciát választotta az ország területi egységével szembe és jóváhagyta, sőt, hozzájárult a 2014-es függetlenségi népszavazáshoz. Melyen Skócia demokratikusan kinyilvánította véleményét, de nem vált ki Nagy-Britanniából.
Madrid azonban nem mer kockáztatni, s ezáltal csak saját kilátásait kockáztatja. Népszavazáson nem biztos, hogy Katalónia a függetlenségre szavazna, később viszont annál inkább. A legutóbbi (2015-ös) katalán választáson a függetlenségpárti erők 48%-ot szereztek, míg a Spanyolország-pártiak 41%-t, a maradék 11%-et pedig az ingadozó álláspontúak vagy semlegesek gyűjtötték be.
A MIDAS közgyűlés házigazdái – az autonóm katalán kormány képviselői, a Diplocat munkatársai és a katalán sajtó főszerkesztői – illetve a közgyűlésre meghívott civilszervezetek képviselői és művészek többnyire függetlenségpártiak. Nem is titkolják, nyíltan és büszkén hangoztatják véleményüket.
A mosoly forradalmát nem lehet megállítani, bármennyire is próbálja elgáncsolni a madridi vagy – kisebb részben barcelonai – politikum, véli Liz Castro írónő. A függetlenség iránti vágy alulról szerveződik, demokratikusan, a nép köréből: a milliós nagyságú tüntetéseken egyszerű polgárok vesznek részt, fiatalok, kisgyermekes családok, középkorúak és idősebbek is. Valamennyien békések, demokratikus elkötelezettségűek és mindnyájuk arcán mosoly. Lenyűgöző látvány milliós nagyságú derűs, jókedvű embertömeget látni az utcákon, akik mosollyal fejezik ki optimizmusukat. Éppen ezért nevezik mosolyforradalomnak a függetlenségi küzdelmet.
Liz Castro szerint eleinte a barcelonai katalán politikusok sem lelkesedtek a függetlenségért, a hatalmas lakossági nyomásra azonban kénytelenek voltak felkarolni azt. Hasonlóképpen a mosolyforradalom előbb vagy utóbb legyőzi a madridi spanyol politikusok ellenállását és Katalónia kivívja függetlenségét az urnáknál.
Ellenben a katalán sajtó képviselői kevésbé optimisták, szerintük Madrid minden eszközt bevet a függetlenség megakadályozására a katonai beavatkozáson kívül. Spanyolország egyszerűen nem mondhat le leggazdagabb tartományáról.
Madridban annyira tartanának a gazdasági összeomlástól? Vagy miért ellenzik annyira a népszavazást, érdeklődtünk katalán kollégáinknál. Katalónia kiválása kétségtelenül jelentősen fokozná Spanyolország amúgy is komoly gazdasági válságát, de azért a legmélyebb gazdasági válságból ki lehet lábalni előbb vagy utóbb. Katalónia elvesztése azonban akkora morális válságba sodorná Spanyolországot, amilyet csak hatalmas gyarmatbirodalma tizenkilencedik századi elvesztése idején élt át, s amelyet évtizedekig képtelen volt kiheverni, véli Marc Marcé.
Ráadásul Katalónia kiválása alighanem fokozná a szeparatizmust, például az utóbbi években meglepően csendes és visszafogott baszkok körében borítékolhatóan újraindítaná a hagyományosan erős függetlenségi vágyat, vélik egyöntetűen házigazdáink. Akikkel amúgy mindig jó viszonyt ápoltak, a katalánok és a baszkok mindig is egymással rokonszenveztek a spanyolokkal szemben, a baszkok most is erősen szimpatizálnak a katalán függetlenségi erőfeszítésekkel és fordítva is. Egymással azonban spanyolul beszélnek!
Barcelona, Európa
Barcelona kétszer is bajnokok ligás, nemcsak a híres focicsapata tartozik Európa élvonalába, hanem maga a gyönyörűséges város is. A tenger partján, festői környezetben fekvő katalán metropolisz egyértelműen Európa legszebb nagyvárosai közé tartozik, egy súlycsoportba Párizzsal, Béccsel, Budapesttel, Prágával, Londonnal és a nagy olasz városokkal. A város arculatára rányomta a bélyeget Antoni Gaudí, a híres építész, aki egyedi stílusban értelmezte a szecessziót, jellegzetes, mondhatni lenyűgöző arculatot adván ezáltal a városnak.
Barcelona jómódú nagyváros, európai nagyváros. Színes bőrű és muzulmán bevándorlók többen vannak, mint Kelet-Európában, a helyzet viszont távolról sem fajult el odáig, mint Párizs, London, Stockholm vagy Brüsszel esetében, ahol az ember gyakran azt sem tudja, hogy Európában van-e vagy valamilyen arab vagy afrikai országban. A mindennapi békés élet pezsgése s a turisták áradata sokkal erősebb, mint a politikai feszültségek. Utóbbiakra csupán a rengeteg katalán zászló látványa emlékeztet. Amivel a szenvedélyesen EU-párti katalánok nemcsak erős nemzeti önazonosságukat nyilvánítják ki, hanem jelzik is Európa számára, hogy teljesen érett, spanyoloktól önálló nemzetet képeznek, amely függetlenségre törekszik. Végül is jóformán már csak ez hiányzik nekik: Katalónia népesebb, mint jó néhány EU-s tagország, gazdasági teljesítménye meghaladja néhány nála jóval nagyobb országét is, nyelve és kultúrája magabiztosan erősödik, hagyományai egyre népszerűbbek, gasztronómiáját egyre többen értékelik, a lenyűgözően szép Barcelona pedig sárga irigységbe kergetné a legtöbb EU-s tagállam fővárosát. Barcelona és Katalónia katalánként mutatkozik be Európában.
Chirmiciu András / Nyugati Jelen (Arad)

2017. május 17.

Négy napig Kolozsvár az európai kisebbségek fővárosa
Horváth Anna: az európai kisebbségvédelem zászlóvivőjévé is váltunk
Kisebbségi hagyományőrző műsorral kezdődött el tegnap este Kolozsváron, a Grand Hotel Napocában az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kongresszusa. Az európai őshonos kisebbségek és nyelvi közösségek legnagyobb ernyőszervezetének vasárnapig tartó kongresszusára több mint kétszáz küldött érkezik Európa számos országából. A tanácskozás legfontosabb feladata az Európai Bizottság által márciusban bejegyzett Minority SafePack európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtésének a megszervezése, amely – ha egy év alatt sikerül egymillió polgár aláírását összegyűjteni – lehetővé teszi, hogy uniós jogalkotás kezdődjön az európai kisebbségvédelemről. Emellett kiemelt téma lesz az őshonos nemzeti kisebbségek hozzájárulása az európai kulturális hagyatékhoz, a nemzeti-kulturális autonómiák gyakorlata és kihívásai Közép- és Kelet-Európában, valamint a modernitás és innováció a kisebbségi közösségekben.
A kongresszusi küldötteket szerdán este az RMDSZ öt megyei tanácselnöke, Tamás Sándor, Borboly Csaba, Péter Ferenc, Pásztor Sándor és Pataki Csaba fogadta, és mutatta be számukra Erdélyt a kisebbségek vásárán, amelynek Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke a házigazdája.
„És bár az elmúlt száz esztendő várostörténete több olyan sötét korszakot is magába foglalt, amelyet szeretnénk minél előbb elfeledni, őszintén örvendek annak, hogy mégiscsak sikerült méltó házigazdáiként elébe állni ennek a rangos eseménynek – a FUEN 17. Kongresszusának – azáltal is, hogy több évtizedes huzavona után, kedden végre kihelyezték az első hivatalos többnyelvű városnévtáblákat – Kolozsvár–Klausenburg magyar és német elnevezéseivel – a város bejáratánál” – mondta Horváth Anna köszöntő beszédében.
„Partiumtól Székelyföldig, Bánságtól Máramarosig, bátran elmondhatjuk, hogy ma is a közélet aktív alakítói, a kultúra, a gazdaság, a tudományok fejlődésének ösztönzői vagyunk mindenütt. De ennél több is: Európa legnagyobb őshonos kisebbségeként, csak természetes dolog, hogy az európai kisebbségvédelem ügyének zászlóvivőjévé is váltunk” – hangsúlyozta Kolozsvár volt alpolgármestere, hozzáfűzve: azt szeretnék, hogy jobban megismerjenek bennünket: honnan jövünk, kik vagyunk, miért gondoljuk azt, hogy az etnikai sokszínűség bármely ország számára egyedülálló erőforrás.
„Azt szeretnénk, hogy ma mindenki maga is megtapasztalja, milyen nagyszerű élmény székely falatokat kóstolni, szatmári pálinkát iszogatva, majd hazatérve, a legfinomabb bihari mézzel megajándékozni szeretteinket” – összegzett Horváth Anna.
A kongresszus tényleges munkálatai csütörtökön Vincze Loránt FUEN-elnök üdvözlő beszédével kezdődnek, majd a FUEN romániai tagszervezetei közül elsőként Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, valamint a helyi és országos romániai, illetve magyarországi közméltóságok köszöntik a résztvevőket. Ezt követően az európai őshonos kisebbségek uniós védelmét szorgalmazó Minority SafePack európai polgári kezdeményezést indítványozó bizottság tagjai ülnek asztalhoz. Délután Az őshonos nemzeti kisebbségek hozzájárulása az európai kulturális hagyatékhoz címmel panelbeszélgetésre kerül sor, amelynek főelőadója Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa.
Pénteken a Glasgow-i Egyetemmel együttműködésben tartják A nemzeti-kulturális autonómiák gyakorlata és kihívásai Közép- és Kelet-Európában című kerekasztal-beszélgetést, amelyen Stéphanie Marsal, az EBESZ Kisebbségügyi Főbiztosának tanácsadója is részt vesz. Ezt követően az őshonos nemzetiségek által felvetett legfontosabb problémákat ismerteti Petra Roter, az Európai Nemzeti Kisebbségi Keretegyezmény tanácsadó testületének elnöke, illetve Laczikó Enikő helyettes államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalától. Délután a Modernitás és innováció a kisebbségi közösségekben című panelbeszélgetésen katalán, németországi szorb és román előadók mellett Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke, illetve Csáky Pál, a felvidéki MKP EP képviselője is jelen lesz.
Pénteken este a bonchidai Bánffy-kastélynál tartandó ünnepi rendezvényen indul el hivatalosan a Minority SafePack aláírásgyűjtési kampánya. Az európai polgári kezdeményezés támogatására egy év alatt egymillió aláírást kell összegyűjteni legalább hét uniós országból, elsőként a Polgári Kezdeményező Bizottság tagjai – köztük Kelemen Hunor RMDSZ-elnök – látják el aláírásukkal a petíciót.
Szombaton a FUEN közgyűlésével és kalotaszegi kulturális programmal zárulnak a kongresszus munkálatai.
„A FUEN legfontosabb politikai projektje, a Minority SafePack innen, Erdélyből indult, az RMDSZ kezdeményezésére. Azt szeretnénk, hogy négy nap után a kongresszus minden résztvevője Erdély nagyköveteként induljon haza. Aki már tudni fogja, hol van a kolozsvári Szent György-szobor, milyen a háromszéki sajt, a csíki kolbász, a szilágysági pálinka, hallott már Maros menti dallamokat, mulatott a Kalotaszegen, és örökre emlékezni fog a bonchidai Bánffy-kastélyra, mert ünnepélyes keretek között ott írta alá a Minority SafePack aláírásgyűjtési ívet. Hallani fog a bennünket ért jogsértésekről, tudni fog a kulturális hagyaték megőrzését célzó erőfeszítésekről, az autonómia-harc kihívásairól, és magáénak érzi majd az anyanyelvhasználatért vívott harcunkat, mert otthon ő is hasonló problémákkal küzd. Ezért zajlik Kolozsváron a FUEN kongresszusa” – idézte az RMDSZ hírlevele Vincze Lorántot, a FUEN tavaly megválasztott erdélyi magyar elnökét.
Az RMDSZ szombati, zilahi kongresszusán tartott beszédében Kelemen Hunor RMDSZ-elnök sérelmezte, hogy a román diplomácia megpróbálja hitelteleníteni az RMDSZ-nek a FUEN-ben vállalt szerepét. Úgy vélte: a román külügyminisztérium azt a nem titkolt célt követi, hogy a magyar közösség törekvéseit elakassza, és rossz színben tüntesse fel a magyarokat szerte a világban. Szabadság (Kolozsvár)

2017. június 2.

Közel hétszázan indultak gyalogosan Udvarhelyről Csíksomlyóra
A hűvös, kissé borongós, de fényes péntek reggelen hatszáznyolcvanan alkották a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz-plébániatemplomtól Csíksomlyóra induló gyalogos keresztalját.
Immár második éve, hogy az Udvarhelyről induló zarándoklók jelképévé vált az a tarisznya és vándorbot, amelyet a tavaly elhunyt Botár Gábor plébános mindig magával vitt a Szűzanya csíksomlyói szabadtéri szentélyébe. Az útra indító szentmise főcelebránsa, Darvas Emil kadicsfalvi plébános bevezető gondolatában két, néhai zarándokra utalt: Gábor atyára, akinek „tarisnyája most is készen áll”, illetve a néhai Hajdó István gyergyói főespesre, Erdély népszónokára, aki egyik legemlékezetesebb beszédet mondta a csíksomlyói Hármashalom oltárnál 2004-ben.
László Attila, a szombatfalvi Szent György Egyházközség plébánosa, a zarándoklat egyik lelki vezetője kitért arra, hogy „aki a hitre akar jutni, meg kell tapasztalnia az emberi végességet – segíteni szokott ebben ez a zarándoklat. Embert próbáló volta áldás. Kihozza emberi végességünket, korlátainkba botlunk, de amikor levetkőzzük emberi gőgünket, és szerénységgel párosul világlátásunk, törekvésünk, kilépve magunkból fontos lesz a mellettünk haladó örülő vagy nyűgölő ember. Akkor nyílik meg előttünk egy másfajta élet hatalmas távlata.” Kívánta ennek megtapasztalását, és hogy ki-ki találjon olyan valakit, akiben maradéktalan lehet a bizalma.
A zarándokáldást követően négyes sorokban, az út széléhez igazodva indult a menetoszlop. Útközben lehetőség van szentgyónásra, lelki beszélgetésre. A főúton haladva a főbb kereszteknél megállnak kereszthódolatra. Tízóraizás és első pihenő Máréfalván volt, ahol a helybéliek friss vízzel kínálták meg a gyalogosokat. Ebédszünetet Homoródfürdőn tartanak.
A zarándoklat programja A tervek szerint este hét órára Lenkútra érkeznek, és a lövétei gazdák csűrjeiben mintegy kétszázötvenen éjszakáznak. Idén is vissza lehet majd este térni Udvarhelyre autóbusszal. Szombat reggel négy órakor visszaviszi az autóbusz a Hármaskereszthez azokat, akik gyalogosan folytatják a zarándokutat. Csatlakozni lehet a Pethő vendéglő előtt, a Márton Áron téri buszmegállóban és a Kis Szent Teréz-templomnál. Ötkor találkoznak mindazokkal, akik máshol éjszakáztak. Hatkor az Anna-fogadó parkolójában reggeliznek, hét órakor indulnak tovább. Tíz órakor a Márton Áron Gimnáziumnál egyesül a székelyudvarhelyi keresztalja, és együtt folytatják az utat a szentmise helyszínére, a nyeregbe. Részt vesznek a szentmisén. Akik nem gyalogosan indulnak vissza, csatlakozhatnak a járművesekhez. Pünkösdvasárnap reggel hat órakor, a szombatival azonos megállóhelyeken lehet autóbuszra szállni, és gyalogosan folytatni a zarándoklatot Lenkúttól Székelyudvarhelyre. A hálaadó szentmise vasárnap este fél hétkor kezdődik a Rákóczi Sportcentrumban. Pünkösd másodnapján a szejkefürdői Ugron-kápolnánál zárják a zarándoklatot. Kilenc órától keresztutat járnak a Székely Kálvárián. Az ünnepzáró szentmise tíz órakor kezdődik, utána áldást kérnek a haza indulókra.
Molnár Melinda Székelyhon.ro

2017. június 16.

Tanévzáró a Gerhardinumban
Kétnapos ünneplés keretében búcsúztatta a tanévet a Gerhardinum Római Katolikus Líceum tantestülete és a növendékek. Csütörtökön, június 15-én délelőtt a temesvári Szent György-székesegyházban Msgr. Dirschl Johann általános helynök celebrált hálaadó szentmisét. Pénteken a nevelők, a tanulók és a szülők a líceum nagytermében gyülekeztek a tanévzáró ünnepségre és a díjkiosztásra. Az elmúlt iskolai évet Jakab Ilona igazgató értékelte, és egyben köszönetet mondott a líceumban dolgozó pedagógusoknak, tanároknak, nevelőknek áldozatos munkájukért, a szülőknek pedig a kiváló együttműködésért és az iskola iránt tanúsított bizalomért. A Gerhardinum énekkarának fellépését követően került sor a kiemelkedő tanulmányi eredményeket elért növendékek eddigi munkájának elismerésére, vagy a díjkiosztásra.
A Gerhardinum Római Katolikus Líceumban az idei tanév végén összesen 384 gyermek és fiatal – a magyar tannyelvű osztályokban 35 óvodás, 28 előkészítős és elemi iskolás, 47 középiskolás – búcsúzott az iskolától, a végzős osztály kivételével a többiek természetesen csak a nyári vakáció idejére. Őket és az újonnan beiratkozott társaikat ősztől (vissza)várja az alma mater.
Sipos Enikő Nyugati Jelen (Arad)



lapozás: 1-30 ... 361-390 | 391-420 | 421-443




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998