udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 93 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-93
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tóásó Áron Zoltán

2001. március 29.

Az Európai Nyelvek Éve jegyében Brassóban megrendezett három napos konferencia a munkacsoportok tevékenységének elemzésével zárult. Március 26-án három munkacsoportban tárgyaltak a résztvevők a kisebbségi identitás megőrzésében kulcsszerepet játszó területekről: a kisebbségi alkotók gondjairól, kiadókról és kiadványokról, kulturális rendezvényekről és sajtóval való kapcsolattartásról. /(Tóásó Áron Zoltán: Európai Nyelvek Éve - Brassóban, harmadik nap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

2001. április 13.

Máthé Vilmos, a Brassó-bolonyai Római Katolikus egyházkerület plébánosa elmondta, hogy Brassó új központjában új római katolikus templom épül, a bolonyai katolikus templomot pedig felújították. A plébános elmondta, hogy 1986 óta több ízben próbálkoztak a templom bővítésével. Az 1986-ban beadott templombővítési tervet azzal utasította vissza a városépítészet, hogy nem elég az épület szélesítésére szánt terület. 1990 után szintén a helyszűke okán utasították el. A várostól kaptak egy elhanyagolt parkrészt az Astra-negyedben. Elkészítették a terveket, 1995-ben sikerült lerakni az alapot, s azóta építik az új templomot. /Tóásó Áron Zoltán: "Megújultunk templomunkban" Beszélgetés Máthé Vilmossal, a Brassó-bolonyai Római Katolikus egyházkerület plébánosával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

2001. május 2.

A Brassó megyei Szecselevárosban bemutatták Horger Antal mesegyűjteményt, Hochbauer Gyula tanár gondozásában, jelen volt Dávid István nyomdatulajdonos. Ezelőtt 100 esztendővel gyűjtötte össze e meséket Horger Antal. Horger Antal ugyanis 1896-tól kezdve majdnem kerek egy évtizeden át tanárkodott Brassóban, ekkor gyűjtötte a népmeséket. Horger Antal meséiből 53-at könyv formában kinyomtatott a Kisfaludy Társaság támogatásával, mely 1908-ban jelent meg. Ebből választottak most ki 29 mesét. Horger Antal volt az első, aki komolyan tanulmányozta a hétfalusi csángó nyelvjárást. E tanulmánya is helyet kap egy készülő könyvben, valamint azt a helytörténeti munkája is. Dávid István nyomdájában (Disz Tipo) adták ki a könyvet. /(Tóásó Áron Zoltán): Horger Antal mesegyűjteménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

2001. május 14.

Április 28-tól május 6-ig tartott Szabó Ferenc jezsuita szerzetes erdélyi evangelizációs körútja, melyet a Háló szervezett. Az evangelizáció állomásai: Oroszhegy, Székelyudvarhely, Székelyszenttamás, Szováta, Kolozsvár, Nagyszalonta, Székelykeresztúr, Szentegyháza, Csíkszereda, Marosvásárhely és Nagyszalonta. A Háló, teljes nevén Katolikus Közösségek Hálózata 1990-ben alakult meg, a katolikus közösségek közötti kapcsolat elősegítésére. Szabó Ferenc /sz. 1931/ 1967-től a Vatikáni Rádió magyar műsorát szerkesztette, számos filozófiai, teológiai könyv szerzője, 1982 óta a Távlatok című folyóirat szerkesztője. /Tóásó Áron Zoltán: "Szeress és tégy, amit akarsz!" Beszámoló Szabó Ferenc atya erdélyi evangelizációs körútjáról, rövid ismertető a Háló-mozgalomról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

2001. július 13.

A 89-es változás után elsőként létesült brassói kereskedelmi televízióban /RTT/ már 11 éve létezik magyar és német nyelven is sugárzott műsor. A magyar szerkesztőség munkatársai, főképp Bálint Ferenc tanár, a magyar adás főszerkesztője révén díjakban is részesült, alapítványi támogatásokban is műsorai kulturális sokszínűségéért. Eddig megszakítás nélkül volt magyar adás, de néhány hete nincs. Florin Boitos igazgató elmondta, hogy a nyári programra való áttérés miatt megszüntetett műsorokat, köztük a szombat és vasárnap nyolc órától sugárzott magyar és német adást is. A nyári műsorrácsa tervek szerint szeptember közepéig tart. A nyár folyamán a stúdió nagyméretű korszerűsítését végzik el. Az újjászervezett stúdió otthona lesz mind a magyar, mind a német, mind pedig a román nyelvű műsoroknak. /Tóásó Áron Zoltán: Nincs, de lesz! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

2001. augusztus 8.

Kovács Attila Brassó megyei RMDSZ-elnök beszámolt arról, hogy kibővített ügyvezető elnökségi ülésre került sor az elmúlt héten. A régi félreértéseket, nézeteltéréseket, érdekcsoportokat sikerült megszüntetnie az új megyei vezetőségnek, de új konfliktusok is kialakultak. Az önkormányzati tisztségviselőkkel kapcsolatos problémákat szerették volna megtárgyalni. Megengedhetetlen, hogy egy olyan személy, akit RMDSZ-színekben választottak meg, ne konzultáljon, ne az RMDSZ-programot képviselje. Egyesek nem akarják megérteni, hogy idén március 24-én új megyei elnököt választottak, új ügyvezető elnökség alakult. Ezzel az elnökkel kellene konzultálniuk. A mostani ülésen határozat született arról, hogy a Szociáldemokrata Párttal szükséges együttműködniük. Előzőleg a kormánypárt helyi szinten eldöntötte, hogy megszüntetnek az RMDSZ-szel mindennemű kapcsolatot, és megvonják a politikai támogatást. /Tóásó Áron Zoltán: A brassói RMDSZ háza tája. Beszélgetés Kovács Attila megyei elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

2001. augusztus 13.

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ezt a zászlót, itt és ma átadhatom a magyar kormány nevében. Ennek szívében a Szent Korona áll, az a Szent Korona, amely mindannyiunk szívében ott él, minden magyar szívében, összetartozásunk jeleként. Ezzel az édes teherrel, az egymás iránt viselt felelősség terhével nyújtom át a zászlót." - Ezekkel a szavakkal nyújtotta át a millenniumi zászlót Dávid Ibolya, magyar igazságügyminiszter a zászlóanyának, Barkó Etelka tanárnőnek, s jelképesen Hétfalu népének aug. 11-én Hosszúfalu evangélikus templomában. A hétfalusi őseire büszke miniszter asszony jelenlétében sor került a Boldog Apor Vilmos báró, vértanú püspök tiszteletére épülő templom plakettjének leleplezésére is. /(Tóásó Áron Zoltán): Millenniumi zászlóátadás Hétfaluban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./ Aug. 12-én érkezett meg a magyarországi küldöttség Hétfaluba, a Hosszúfalusi evangélikus plébániára. Dávid Ibolya miniszter asszony átadta a millenniumi emlékzászlót. A miniszter asszony kifejtette: "Örülök annak, hogy Isten házában adhatom át ezt a zászlót, mert nekünk, magyaroknak a templom sokkal többet jelent, mint másoknak. István királyunk, aki igen bölcs uralkodó volt, a Szent Koronát Máriának ajánlotta fel. Így lett a Szűzanya Magyarok Nagyasszonya. Fölajánlhatta volna a német-római császárnak, a bizánci császárnak, vagy Isten földi helytartójának, a pápának is, de az örökkévalóságnak ajánlotta fel. Én hiszem azt, hogy ezzel a tettével üzenetet küldött a világnak, de üzenetet küldött a Jóistennek is. A mi népünk nem vazallus életre hivatott nép. Nekünk magyaroknak a millenniumi év egyszerre jelenti Jézus Krisztus születését, államalapításunkat és a keresztény hitünk felvételét. (...) Nagyon hiszem azt, hogy amit a huszadik század elvett tőlünk, a huszonegyedik visszaadja. Az egyedüli történelmi realitása annak, hogy magyarságunk újból egymásra találjon, az az Európai Unió, ahol újból megfoghatjuk egymás kezét.(...) Mi elértük azt, hogy az első olyan törvényt meghozzuk, amely a határokon túli magyarok nemzeti identitásának megőrzését támogatja." A római katolikus templomban leleplezték "E templom a vértanú püspök báró Apor Vilmos tiszteletére épült a Millennium évében" - feliratú plakettet. A fúvószenekar köszöntötte a születésnapját ülő Dávid Ibolyát. A miniszter asszony a Romániai Magyar Szónak nyilatkozta: "Minden egyes millenniumi emlékzászló-átadásnak megvolt a maga szépsége és különlegessége. A másfél év alatt én adtam át a magyar kormány nevében a legtöbb emlékzászlót. Igazi élmény volt megválasztott országgyűlési képviselőként, a kormány nevében elvinni a millenniumi zászlót szülővárosomba, Tamásiba, de talán annál is nagyobb élmény volt elhozni ide, a zászlót, az elszakított ország- és nemzetrészre, a Kárpát-medence legkeletibb részére, a Barcaságba. Pürkerechez és Zajzonhoz családi szálak is fűznek, nagyapám révén. Mondhatom azt, hogy őseim földjére hoztam el ezt a millenniumi emléket. Itt a falvakban, ha végigmegyek, nem egy Dávid, nem egy Rab vagy Rabb nevű emberrel találkozom, akik szintén szegről-végről rokonaim. Ha a temetőben végigmegyek, minden második, harmadik sírfeliraton is láthatom: igen kiterjedt család volt a nagyapámé. Gyerekkoromban is gyakran jártam szüleimmel erre a vidékre, de soha nem gondoltam arra, hogy valaha is ekkora megtiszteltetés érhet, éppen születésnapomkor eljöhetek ide..." /Tóásó Áron Zoltán: Születésnapján Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter millenniumi emlékzászlót adott át Hétfaluban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

2001. augusztus 18.

Az RMDSZ Brassó megyei szervezete és az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület a Szent István-nap megünneplése és a millenniumi év befejezése alkalmából aug. 19-én ünnepi műsort szervez a brassó-belvárosi római katolikus templomban. A szentmisét követően László Károly, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művésze Sík Sándor Szt. István király című színművéből ad elő részleteket a Brassói Magyar Dalárda közreműködésével, majd az Áprily Lajos Gimnázium udvarán levő Széchenyi-emléktábla megkoszorúzására kerül sor. /(Tóásó Áron Zoltán): Szent István megünneplése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

2001. augusztus 28.

Brassó megyében a 200 főre zsugorodott zsidóság aug. 24-26 között négyes ünnepet ült. A Zsidó Nőegylet fennállásának 125. évét ünnepelték, a Chevra Kadisa társaság megalakulásának 150. évfordulóját, a hitközösség megalapításának 175. évét, és nem utolsó sorban a Fekete-utcán lévő, Kelet-Európa egyik jelentős zsinagógájának centenáriumát, felújításának ünnepét. Az épület javítására a világban szétszórtan élő zsidók szervezeteinek és a brassói zsidóközösség vezetőjének, Roth Tibornak köszönhetően kerülhetett sor. Aristotel Cancescu független megyei tanácselnök abban is reménykedik, hogy majd, Izrael állam helyzetének stabilizációja, továbbá Románia életszínvonalának emelkedése után újra visszajöjjenek ide az itt született elüldözöttek. Négy órás ünnepi szertartás következett, beszédek hangzottak el, a brassói zsidók Bnei Milu kórusa énekelt hálaadó dalokat, majd esti imádságra került sor. Aug. 26-án tartották a zsidó kórusok fesztiválját. Kórusok érkeztek Máramarosszigetről, Nagyváradról, Temesvárról, Brailából, Jászvárosról, Bukarestből, Ploiestiről, Bákóból és Kolozsvárról. /(Tóásó Áron Zoltán): Brassói zsidóünnep. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

2001. szeptember 12.

Brassóban a helyi RMDSZ kiállt a megyei tanfelügyelőség jelenlegi vezetősége mellett, s a kormánypárttal folytatott tárgyalásokon is ígéretet kaptak arra, hogy nem kerül sor a jelenlegi vezetőség lecserélésére. A jelenlegi vezetőség, Carmen Tanasescu főtanfelügyelő, illetve Farkas Anna szakmai érdemeik miatt kerültek beosztásukba. A jelenlegi vezetőség jelentős európai pénzforrásokat vonzott, pályázatokat nyert. A világbanki iskolarehabilitációs program, amelyben - jórészt Aranyosi Istvánnak is köszönhetően - a három brassói iskola között jelen van az Áprily Lajos Középiskola is. A megye országos szinten első helyen áll az iskolai beruházások terén, ugyanis 24 líceum korszerűsítéséhez sikerült pénzalapot szerezni. /Tóásó Áron Zoltán: Brassóban is eltelt a nyár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

2001. szeptember 28.

Kovács Csaba Tibor képviselővel, az RMDSZ alkotmánymódosító bizottságának tagja közölte, hogy a bizottság /rajta kívül Hajdú Gábor, Frunda György, Tokay György, Varga Attila, Székely Ervin, Eckstein-Kovács Péter/ megfogalmazta javaslatait, figyelembe véve azokat az állásfoglalásokat, melyeket különböző megyékből, testületektől kaptak. Szükségesnek tekintik az alkotmány reformját. A huszonegyedik században a nemzetállami megjelölés elavult, másrészt a kisebbségeket kirekeszti. Bírálatot kapott az RMDSZ a szuverenitási megjelöléssel kapcsolatban is. Mi úgy tartjuk, hogy más alkotmányokhoz hasonlóan legyen belefoglalva az alkotmányba az integrációs lehetőség, ami szükségszerű. A tulajdonjog szavatolását szeretnék elérni. Megfelelőbb lenne az egykamarás parlament. Jelenleg párhuzamosan mindkét ház ugyanazt a tevékenységet folytatja. Javasolták a vizsgálóbíró intézményének a bevezetését. Az utóbbi évek bebizonyították, hogy nincs meg a bírói hatalom felügyelete. /Tóásó Áron Zoltán: Alkotmányreformot akar, nem csupán módosítást. Beszélgetés Kovács Csaba Tibor képviselővel, az RMDSZ alkotmánymódosító bizottságának tagjával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

2001. november 5.

Brassóban Moyses Mártonra emlékeztek, aki 29 éves korában, iszonyú vallatások és megalázások után úgy döntött, életét adja a szabadságért, és a brassói megyei pártbizottság előtt önmagát felgyújtva tiltakozik az elnyomás ellen. Moyses Márton /sz. Sepsiszentgyörgy, 1941/ 1960-ban az elsőéves irodalom szakos hallgató, amikor elhurcolták a politikai rendőrség emberei. 7 év börtönnel sújtották kommunistaellenes, forradalmi versei miatt. 1970 február 13-án fölgyújtotta magát. Ugyanúgy választotta a szabadító halált, mint Prágában Jan Palach, Budapesten Bauer Sándor vagy, mint később ugyancsak Brassóban Liviu Cornel Babes. Három hónapon át szenvedett, majd május 15-én halt meg. - Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke azt szerette volna, hogy azon a helyen emlékezzenek meg, ahol elszánt tettét véghezvitte. Végül a csendőrség és a prefektúra a brassói tehergépkocsigyár két nappal későbbi tüntetésétől való félelmében elrendelte, hogy a prefektúra épülete előtt nem lehet gyülekezni. Az emlékezők az evangélikus templomba vonultak, ahol végül Tófalvi Zoltán publicista elmondotta: Moyses Márton mártíriumának felkutatása, a dokumentumok megszerzése, a megtartott emlékezés előkészítése 11 évbe került. /(Tóásó Áron Zoltán): Megváltozott helyszín. Moyses Márton példája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

2001. november 20.

A Dalosszövetség 80 éve alakult Brassóban, 1921. nov. 13-án. A Romániai Magyar Dalosszövetség 20 vegyeskart, 6 kamarakórust, 4 férfi-, 4 gyermek-, 3 leány-, 2 nőikart, 1 fúvószenekart, régizene, népi tánc és népzene együtteseket, scholát, gyermekfilharmóniát, összesen 44 kórust, zenei együttest tart nyilván. Mindez több mint 2100 tagot számlál. A 80 éves évfordulót ünneplő találkozón 15 fúvószenekar jelentkezett be, két énekkar és néhány tag is. A találkozón beszámolók hangzottak el a dalosszövetség szakosztályai részéről, majd a díjátadására került sor. Az ünnepi hangversenyen fellépett a Régi fúvószenekar, a Brassói Magyar Dalárda, az Uzoni Szivárvány Női kórus, a Négyfalusi Vegyeskar, a Sepsiszentgyörgyi Magyar Férfidalárda, majd a kolozsvári Református Kollégium Ifjúsági Vegyeskara, tájékoztatott a Dalosszövetség elnöke, Major László. /(Tóásó Áron Zoltán): A Romániai Magyar Dalosszövetség találkozója Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

2001. december 7.

Kovács Attila, az RMDSZ Brassó megyei elnökkel beszélt a szervezet tevékenységéről. A megyében a kiszállások rendszeresek az RMDSZ-szel való találkozások iránt hatalmas érdeklődést tanúsítanak a magyar lakosok, szögezte le. A találkozókon jogi-, orvosi tanácsadást is biztosítanak, szociális problémákkal foglalkoznak, de mindig kulturális, szórakoztató jellegű előadást is szerveznek. A legnagyobb érdeklődést mindenütt a kedvezménytörvény váltja ki. /Tóásó Áron Zoltán: A brassói RMDSZ háza táján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

2002. január 28.

Jan. 25-én hivatalos bejegyzésének tizedik évét ünnepelte a Brassóban tevékenykedő Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület, a Reménység Háza református központban. Az Egyesületet 1991. jún. 21-én és 1992 januárjában jegyeztették be a törvényszéken. A születésnap megünneplése alkalmával került sor a Brassó megyei civil szervezetek találkozójára is, melynek rangos vendégei voltak: dr. Kötő József, az EMKE elnöke, Pillich László, a Heltai Gáspár Alapítvány elnöke és Szép Gyula, a RMDSZ művelődési és egyházügyi alelnöke. Szó esett arról, hogy Brassó magyarságának a rendszerváltás utáni 12. évében sincs még Magyar Háza, színháza, sem pedig próbaterme ahol a színjátszó-csoportok, táncegyüttesek, énekkarok próbálhatnának. /10 éves születésnap és találkozó. Magyar kultúra Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ Kötő József kiemelte, hogy az önszerveződés egyik legégetőbb problémája polgári egyesületek önfeltartásának gondja. Követendő példaként említette a Heltai Gáspár Alapítványt, melynek elnöke Pillich László a későbbiekben részletezte, hogyan is sikerült felépíteni a Heltai Alapítványt, mely egy kétszobás bérelt lakásban kezdte tevékenységét, de ma már több, mint 20 alkalmazottja van, s havi körülbelül kilencvenmilliós költségre teremti elő a szükséges pénzt. Az esten Hochbauer Gyula tanár bemutatta a Hétfalusi Magyar Művelődési Társaságot és tájékoztatta a nagyszámú közönséget arról, hogy február 2-án kezdődik Zajzonban a társaság által szervezett Zajzoni Rab István Év hivatalos megnyitása. A fogarasi Babits Mihály Kulturális Egylet vezetője, Márkos Ervin tiszteletes beszámolt arról, hogy színjátszó csoportjuk 21 szórványmagyar helységbe vitte el rendszeresen a magyar kultúrát. 1993-ban sikerült Babits Mihálynak emléktáblát állítaniuk. Márkos Ervin hozzátette: "Mindez azért működött, mert az én lakásom, telefonom és szívem-lelkem fenntartotta. Jelen pillanatban az Egylet létezik még papíron, a tevékenységet, egyedül, egymagamban folytatom, sajnos társaim kihulltak mellőlem, a színjátszó társulatot eltemettem, maholnap az iskolát temetjük el. Megemlíteném, hogy a magyar iskola eltemetésében a megyei magyar tanfelügyelőség is óriási szerepet vállalt, mert nem próbáltunk összefogni RMDSZ, egyház és tanfelügyelőség, annak érdekében, hogy a fogarasi iskola ne jusson ilyen szomorú helyzetbe." Márkos hiányolta, hogy a Brassói Lapok nagyon keveset foglalkozik a fogarasi művelődéssel, kulturális élettel. Reiff István, a már több, mint ötven éves Búzavirág néptánc együttes vezetője hangsúlyozta: iszonyúan áldozatos és nehéz megmaradni a szórványban, Brassóban, Fogarason, Medgyesen. A Brassói Magyar Dalárda felemelő történelmét és jelenlegi fényesnek nem mondható helyzetét Sebestyén Sándor ecsetelte. Fülöp Károly tanfelügyelő a Pro Zsombor Egyesület munkásságát vázolta kiemelve, a zsombori közösség életképességét. /Tóásó Áron Zoltán: 10 éves születésnap és találkozó. Magyar kultúra Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

2002. február 12.

Brassóban naponta körülbelül negyven-ötven személy igényli a magyar igazolványt, tájékoztatott Bíró Csilla, a Brassó megyei információs iroda vezetője. Az igénylők többnyire idősebb személyek, nagyon kevés fiatal jelentkezett eddig. /Tóásó Áron Zoltán: Gyűlnek a magyarok! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

2002. február 26.

Brassóban mindössze két helyen lehet magyar könyvet lehetne vásárolni. Néhány éve a Corvina-könyvespincében nem volt hiány a szakkönyvekből, diákoknak szánt sorozatokból, de manapság az ilyen címek hiányoznak a polcokról. A Brassói Lapok szerkesztőségével egy épületben lévő Pallas–Akadémia brassói könyvesboltban kiderült, hogy nagyon kevés könyvet vásárolnak az emberek, hetente tízet sikerül eladni. Leginkább a gyerekirodalom és a szótárak iránt van kereslet. A szépirodalom senkit sem érdekel. Az üzlet veszteséges, a csíkszeredai Pallas–Akadémia könyvkiadó mégis érdemesnek látja fenntartani ezt a kis üzletet. A Simpozion antikváriumba rengetegen hoztak könyveket eladni és sokan vásároltak magyar könyvet. Naponta körülbelül tizenöt-húsz magyar nyelvű könyvet adnak el. /Tóásó Áron Zoltán: A Cenk árnyéka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

2002. március 17.

Márc. 18-án kezdődik Brassóban a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny országos szakaszának döntője - tájékoztatott Both Mária magyar szakos tanfelügyelő. Este szórakoztató estet szervez a brassói Áprily Lajos Gimnázium Nebulónia diákszervezete. A következő napokban lesz irodalmi kirándulás, táncház, helytörténeti vetélkedő. /(Tóásó Áron Zoltán): Országos magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./

2002. március 23.

A Romák Pártjának márc. 21-én tartott brassói sajtótájékoztatóján Gábor Tibor elnök elmondotta, bizonyítékokkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy például Bodolán arra késztették a cigányokat, románoknak vallják magukat. Sok esetben ceruzával töltik ki az ívet. /(Tóásó Áron Zoltán): Népszámlálás 2002. Ha nehezen meghatározható az anyanyelv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

2002. április 11.

Az RMDSZ Brassó megyei szervezetének Szakál András ügyvezető elnök reagált George Roscának, a városi népszámláló bizottság elnökének kijelentésére, hogy az RMDSZ által továbbított, népszámlálási visszaélésekre vonatkozó óvások valótlanok voltak, kijelentve: írásban kérték a bizottságot, ismertesse, hogyan ellenőrizték az óvásokat, s hogyan juthattak ama következtetésre, hogy a feljelentésekben jelzett visszaélések hamisak. Továbbra is érkeznek a kézzel írott feljelentések. Legutóbb a Berzei utcából volt egy ilyen, ahol a számlálóbiztos a nemzetiségre és anyanyelvre vonatkozó adatokat nem az űrlapra, hanem saját jegyzetfüzetébe jegyezte fel, azzal az indoklással, hogy felsőbb utasításra teszi ezt. - Ismeretlen tettesek a négyfalusi helységnévtáblán a magyar megnevezést lefestették. /(Tóásó Áron Zoltán): Mégis valósak az adatok! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

2002. április 13.

Márc. 24-én múlt egy éve, hogy Brassó megye RMDSZ-szervezetének élére országos szinten a legfiatalabb vezetőség került. Kovács Attila, a szervezet elnöke /sz. 1974/ a kolozsvári Babes?Bolyai Tudományegyetem filozófia karán szerzett diplomát, majd ugyanott elvégezte a masteratust, amely francia nyelven folyt, 98-ban végzett, ezután felvételizett a budapesti ELTÉ-re doktorátusra, tanulmányait fél év múlva fogja befejezni. A politikai filozófia érdekli. A filozófia, harcművészetek és más sportágak mind együtt vannak Kovács Attilában. 1998-ban lett a brassói RMDSZ-nél ifjúsági alelnök. Kovács Attila egyik célja volt, hogy a helyi RMDSZ-be a fiatalos lendület tudjon bevezetni. Eredmény, hogy az Áprily Lajos Középiskola kérdése tizenkét év után hivatalos szerződés tárgya lett mind helyi, mind országos szinten. Sikerült elérni a magyar nyelvű televíziózás újraindítását /szombaton kétórás műsoridő/. A megyei nyolctagú elnökségből ketten távoztak: Fülöp Károly tanfelügyelő, tanügyi alelnök és Bíró Sándor tanár, gazdasági alelnök. /Tóásó Áron Zoltán: Filozófiát tanult, karatézott, politikus lett belőle... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

2002. május 21.

A Brassó megyei RMDSZ múlt heti sajtótájékoztatóján Szakál András tudatta a megjelentekkel, hogy a négyfalusi kétnyelvű tábla lefestéséhez hasonló magyarellenes jelenségeket más településekről is jeleztek. Keresztváron is összekenték a település határában álló kétnyelvű táblát, ugyanígy Barcaújfaluban is. A helyi közigazgatási törvény március óta hatályba lépett, sok helységben mégsem szerepelnek az intézményeken (községháza, művelődési ház, orvosi rendelő stb.) magyar feliratok. Markó Gábor alelnök az ürmösi föld és erdőügy kapcsán kijelentette: "A helyzet nagyon súlyos, egy mindent uraló maffia van ott, élén a polgármester asszonnyal." /(Tóásó Áron Zoltán): Maffia itt, maffia ott... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

2002. május 24.

A Világbank által finanszírozott program keretében történő iskolaépület- rehabilitáció lassan halad, ismerte el Nedeczky László városi tanácsos, a brassói Áprily Lajos Gimnázium igazgatója. Ősztől, ha meglesz a főépület, akkor ott kezdhetik a tanítást. Idén két nyolcadik osztály végez, négy kilencedik beindítását tervezik. Idén 93 diák fog érettségizni az Áprilyban. Az Áprily Napok máj. 25-26-án zajlanak, megemlékeznek arról is, hogy Brassóban 165 éve létezik magyar oktatás. Az Országos Diákszínjátszó Fesztivál (ODIF) első helyezettje lett idén az Áprily Lajos Gimnázium színjátszó csoportja. Az iskolának van még néptánccsoportja, gyerekkórusa és zenekara is. /Tóásó Áron Zoltán: Áprily Napok a Cenk alatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

2002. június 3.

Kifelé a románokkal az iskolából!" – olvasható a Monitorul de Brasov máj. 29-i számának címoldalán. "Az Áprily Lajos Középiskolában tanuló magyar diákok szülei a román osztályok kilakoltatását kérik"- írta a brassói lap, a magyar szülők arra panaszkodtak, hogy az épület túlzsúfoltsága káros hatással van az oktatásra és a diákok egészségére. A román szülők is beadványt küldtek az oktatási tárcához, mivel a magyarok meg akarják szüntetni iskolájukat. A cikk ismerteti az Áprily igazgatója, Nedeczky László állásfoglalását is a magyar szülők kezdeményezte beadványhoz mellékelt aláírásgyűjtés kapcsán: "Nem ismeretlen számomra a szülők indítványa, egyetértek velük, de igazgatóként nem tudok ebbe belekeveredni." Az RMDSZ sajtótájékoztatón Kovács Attila Brassó megyei elnök ismertette az érdekvédelmi szervezet álláspontját: nem szegregációról, szeparatizmusról van szó, csupán azt kérjük, ami a mienk. Emlékeztetett rá: egyezségük a kormánypárttal az iskolakérdés megoldására és ez folyamatban van. A magyar szülők 1990 óta készítettek beadványokat. Azt kérték, hogy Áprily Lajos Középiskola önálló magyar iskola legyen. Brassó megyében még ma sincsenek magyar nyelven kiírva az intézménynevek, a települések határába tett táblákat pedig ismeretlen tettesek lemázolják. /(Tóásó Áron Zoltán): Sajtóprovokáció indult Brassóból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

2002. június 25.

Jún. 20-án a Brassóban, a fellegvárban az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület és az RMDSZ helyi vezetőségének, a római-katolikus, a református és az unitárius egyházak képviselőinek, illetve a meghívott előadó Sylvester Lajos történész, és a Brassói Magyar Dalárda jelenlétében egy közel háromszáz fős csapat 153 évvel történt hősies harcra emlékeztek. Emléktábla avatásra került sor, azonban az emléktábla nem maradt a várfalon, mert a város közművelődési egyesületének indítványozása ellenére sem sikerült több mint egy éve kiharcolni a szükséges engedélyeket. A történelmi műemlék értékű Fellegvár jelenlegi tulajdonosa, egy turisztikai vállalat(!) nem volt hajlandó engedélyezni a tábla elhelyezését. Sylvester Lajos helytörténész, a Háromszék napilap munkatársa emlékezett a csatára. 1849. június 19-én a Tömösi szorosban Lüders tábornok csapatai betörtek - a császárral kötött egyezség alapján -, hogy Erdélyt elfoglalják. Házy Bakó Eszter, az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület elnöke elmondotta: Az emléktábla elhelyezéséhez szükséges engedélyek megszerzését már egy éve elkezdték. /Tóásó Áron Zoltán: Szimbolikus emléktábla-avatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

2002. július 9.

A júl. 6-án megtartott RMDSZ Brassó Megyei Képviselők Tanácsának ülésén lemondott Nedeczky László, az Áprily Lajos Középiskola igazgatói tisztségéről. A megyei képviselők többsége megerősítette a megyei elnökség javaslatát Nedeczky László városi tanácsos, iskolaigazgató elvi szankciójára vonatkozóan, mert tárgyalásokat folytatott politikai pártokkal, s ennek eredményét nem közölte kellő időben az RMDSZ vezetőségével. Az elvi megrovás mellett pénzbeni kötelezettséget is kiróttak Nedeczkyre, mégpedig azt, hogy a Hőerőmű (CET) vezetőtanácsi tagságából eredő jövedelmének 20%- át havi rendszerességgel fizesse be az RMDSZ kasszájába. Nedeczky László a Megyei Képviselők Tanácsához intézett nyílt levelében ismertette, miért döntött a lemondás mellett. A nyílt levélben hangsúlyozta, hogy mindazok a vádak, amelyek elhangzottak, valótlanok. Valójában a cél a politikai meghurcoltatása volt. Nedeczky hangsúlyozta, hogy az RMDSZ megyei vezetősége el akar hallgattatni őt, mivel nem tudott beleegyezni azokba a hátrányos egyezségekbe, melyeket az Áprily-iskola helyzetével kapcsolatban kötött. A megegyezésben ugyanis nem szerepel: az iskola mindenképpen a hagyományos épületben marad, valamint a feljavításra kiutalt összeget lefaragják annyira, hogy a B épületet fel sem fogják javítani. Közben, a több mint 750 szülő és pedagógus által a helyi és országos hatóságokhoz küldött beadványra még most sem feleltek. /Tóásó Áron Zoltán: Személyeskedések eredménye. Lemondott az Áprily Lajos középiskola igazgatója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

2002. augusztus 5.

Brassó megye lakossága az 1992-es számláláshoz viszonyítva 643.261 főről 588.366-ra esett, ebből a román nemzetiségűek száma 553062-ről 512595-re apadt, a magyaroké 63491-ről 51398-ra. Brassó város lakossága, 323.736 lakosról csökkent 283.901-re, közülük a románok száma 256.638 (287.506 volt 1992-ben), a magyaroké 23.381 (31.498 volt). Szakál András RMDSZ ügyvezető elnök szerint egyetlen településen sem esett a magyar lakosság aránya 20% alá, sőt léteznek olyan helységek, ahol nőtt a magyarság aránya, például Bodolán, így nem kell a már feltett helységnévtáblákat leszedni a népességcsökkenés okán. Továbbra sincsenek az intézményeken kétnyelvű feliratok, csupán négy településen (Apácán, Alsórákoson, Négyfaluban és Tatrangon) a húszból. Nedeczky László tanácsos iskolaigazgatói tisztségéről való lemondásával veszélybe sodorta a protokollumot. /(Tóásó Áron Zoltán): Magyarnyelv-oktatás az RMDSZ-nél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

2002. augusztus 23.

A Brassó Megyei Tanfelügyelőség sajtótájékoztatón közölte: új iskolát építenek a városban. Az új iskola azért épül, hogy a felújítási munkálatok alatt álló Áprily Lajos Gimnáziummal egy épületben lévő 6-os Általános iskolát költöztessék át oda, s így oldják meg a RMDSZ-SZDP egyezménybe is belefoglalt brassói magyar oktatás problémáját. Az Áprily középiskola igazgatója beadta lemondását. Az iskola új igazgatójának kiléte a napokban dől el. A felújítás során az építők nem oldották meg a talajvíz elvezetését, emiatt az alagsor bevizesedett, a friss parketta felázott, a falak penészednek. Azoknak, akik ismerik a Világbankkal kötött szerződés feltételeit, kötelességük lenne (lett volna) felügyelni a munkálatok helyes lefolyását. /(Tóásó Áron Zoltán): Iskola épül Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

2002. szeptember 14.

Petki Pál tanár szeptember elsejétől az Áprily Lajos Gimnázium /Brassó/ új igazgatója. Petki már volt igazgató az Áprilyban 1990 és 1994 között. Most hosszas rábeszélésre vállalta el a tisztséget. A líceumi oktatás a Rakodó-negyedi 20-as számú általános iskolában fog kezdődni, viszont az 1-4-ik illetve 5-8-ik osztályok az Áprily B. épületében fognak tanulni, illetve a római katolikus és az evangélikus egyházak által rendelkezésükre bocsátott termekben. Két első indul, kilencedik osztály négy lesz, informatika-matematika, kémia- biológia, gazdaságtani, illetve idegen nyelv tagozatok. Okt. 30-ára ígérte az építésekkel megbízott cég az épület átadását. Ezután, a lehető leggyorsabban átköltöznek az iskola főépületébe. A főépületben végre csak a magyar iskola fog működni, a román nyelvű iskola pedig esetleg a B- épületet foglalná el, ideiglenes jelleggel, ameddig a következő iskolai év leforgása alatt megoldják a helyzetét. Tavaly a 20-as iskolában a román tanulók nem egy alkalommal megfenyegették, sőt megverték a magyar nebulókat. Idén ígéretet kaptak arra, hogy szolgálatban lesznek a csendőrök az iskola környékén. /(Tóásó Áron Zoltán): Még nem fejeződött be a brassói Áprily Lajos Gimnázium javítása... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

2002. október 16.

Okt. 11-13-a között került sor Brassóban, az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület szervezésében a kilencedik alkalommal megrendezett, Bartalis János költő emlékének szentelt nemzetközi versmondó vetélkedőre. A rendezvény idején megnyílt Bartha Árpád tárlata. A gálaműsorban fellépett Banner Zoltán művészettörténész is. Idén 35 versmondó jelent meg a versenyen, jöttek Magyarországról is. A verselők többsége középiskolás és egyetemista, de mert nincs korhatár, idősebbek is megjelentek. Házy Bakó Eszter, az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület elnöknője hiányolta a közönség részvételét. Az intézmények mellett magánszemélyek és Brassó képzőművészei is különdíjakat ajánlottak fel. /Tóásó Áron Zoltán: IX. Bartalis János szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-93




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998