udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
201 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 86 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-86
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Török Ferenc

2003. május 28.

A közhiedelemmel ellentétben Vízaknát nem szászok alapították- mondta Szombatfalvi Török Ferenc, a Szeben megyei RMDSZ elnöke. Vízakna ősrégi magyar település. Sokat nyom a latban az 1848-49-es szabadságharc egyik legnagyobb csatája is, a Petőfi emléktábla még mindig hirdeti az óvodaépület falán, hogy itt lakott a költő azokban a napokban. A szabadságharc idején mintegy ezerötszáz magyar lakos élt Vízaknán. Jelenleg a református egyháznak 340 tagja van. Az óvodában kb. húszan vannak, az elemiben kilencen. Ötödiktől csak román tagozat működik: ide jár gyerekek egy része, a többiek - négyen - Nagyszebenben tanulnak a még működő magyar tagozaton. Amennyiben ősztől nem lesz elegendő gyermek a szebeni magyar kilencedik osztályban, akkor elkezdődik egy olyan leépülési folyamat, amely az egész megye magyar nyelvű közoktatását negatívan érintheti. Ma az ötezer lakosú Vízaknán 410-en vallják magukat magyarnak. Évtizedek óta létezik a magyar dalárda. Az Árvácska Gyermekotthon 2000-ben épült. /Szabó Csaba: Ahol négy nap dörgött az ágyú. Vízaknai magyarok között. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

2003. június 6.

Székelyszentmihály a Nyikó mente egyik legéletesebb faluja. A fiatalok nem költöznek el, inkább ingáznak, műveletlenül nem sok föld marad. 1992-ben 452 (5 cigány, a többi magyar), 1995-ben 467, múlt évben 452 személyt számláltak a faluban. A falu unitárius vallású, Kiss Gergely unitárius lelkész szólt arról is, hogy szüreti bálkor istentisztelet után viseletbe öltözve ülnek szekérre a fiatalok, bejárják és mulatságukra meghívják a Nyikó mentét. Egyháztörténetet Balázsi Dénes (1961, lelkészképesítői dolgozat) és Török Ferenc (1972) készített. Beindult a Szalon Kft. és a faragóműhely amely több családnak biztosít megélhetést. Itt van a környék legnagyobb unitárius temploma. Egykor a két Kadács, Kobátfalva, a két Bencéd is ide tartozott egyházilag, ma csak Bencéd. Ám a kobátfalviak helyét most is üresen hagyják... A vértanúk oszlopának környékén március elején betonlapos lépcsőt raktak le. Az egykori Ugron-kúria (az iskola mellett) udvarán 1848. november 6-án négy fiatalt végeztek ki. 1995-ig élt a citerazenekar, gondolkodnak azon, hogy újra kellene indítani. /P. Buzogány Árpád (Hargita Megyei Kulturális Központ, Udvarhelyszéki Iroda): Az ember örökké ne mondjon egyformát. Citerások, szószólók és a vízkeresés mestere. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 6./

2003. július 19.

A tanári versenyvizsga lebonyolításával kapcsolatos tanügyminisztériumi munkagyűlésen a minisztériumi megbízott kijelentette: a tételeket nem kell lefordítani a kisebbségek nyelvére. Török Ferenc megyei főtanfelügyelő-helyettes volt az egyetlen, aki vette a bátorságot, és szemébe vágta a megbízottnak: ez az utasítás alkotmányellenes, és Kolozs megye bizony fordítani fogja a tételeket. Mindez júl. 15-én történt, egy nappal a versenyvizsga-nyitónap előtt. Itthon Török megbeszélte mindezt Cuibus főtanfelőgyelővel, aki mellé állt, pedig tisztában volt azzal, hogy a fordítással nagy gondot vesz a nyakába. Így hát Kolozs az egyetlen megye az országban, ahol minden tantárgyat minden szinten hivatalosan lefordítottak magyarra. /A tanfelügyelőség feladta a leckét. Török és Cuibus nemet mondott Bukarestnek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

2003. augusztus 18.

Aug. 16-án Bólyán felavatták Bolyai János matematikus szobrát, Ioan Candea nagyszebeni szobrászművész alkotását. Az avatáson a település román és német lakói is részt vettek. A Bolyai-szobor avatóján tartott beszédekben elhangzott: a matematikus szobra a tudás és egymás megbecsülésének jelképe lehet. A rendezvényen Kötő József EMKE-elnök kifejtette: a Bolyai-szobor "a kultúra mementója", amely lehetővé teszi a fejlődést. Szombathfalvi-Török Ferenc, a Szeben megyei RMDSZ elnöke elmondta: a szoborállítás ötlete a tavalyi Bolyai-ünnepségek kapcsán született, de pénz hiányában a műalkotás csak most készülhetett el. A szoborállításhoz szükséges pénzösszeget a Szeben megyei önkormányzat biztosította. A Bolyai-emlékszoba létrehozása óta számtalan belföldi és határon túlról érkező turista, matematikus, kutató, diák látogatott el Bolyára. A szoboravató előtt átadták a bólyai római katolikus felekezeti iskola felújított épületét. /Antal Erika: Bolyai-szobrot avattak Bólyán. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./A fő szervező, a Szeben megyei RMDSZ elnöke, Szombatfalvi Török Ferenc szerint talán ez az egyetlen olyan magyar vonatkozású szobor Romániában, amely - az 1989-es események után állami pénzből készült. A 600 lelkes Bólya faluban mindössze nyolcvanan magyarok, ők is vegyes házasságban élnek, kivéve egy idős házaspárt. Bolyai János ifjúkorában sok időt töltött Bólyán. Emlékét tavaly óta a katolikus templom udvarán levő plébánia épületben berendezett Bolyai-emlékszoba is őrzi. A világhírű matematikusokra sokan emlékeztek a szoboravató alkalmával, többek között dr. Kiss Elemér akadémikus, a ma élő talán legjelesebb marosvásárhelyi Bolyai-kutató; Szombatfalvi Török Ferenc, a szoborállítás ötletgazdája; valamint Gheorghe Giurgiu, a Szeben Megyei tanács alelnöke. Ioan Anghelina polgármester beszédében kijelentette, felemelő érzés, hogy "egy román népből vétetett matematikus ilyen nagy tudós lett"... Döbbenetes volt a marosvásárhelyi népes küldöttség tagjai számára (közöttük a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem matematikusai; Csegzi Sándor marosvásárhelyi alpolgármester; Székely Emese, a marosvásárhelyi Református Kollégium igazgatója; Horváth Gabriella tanárnő, a Bolyai Farkas Líceum aligazgatója; dr. Weszely Tibor, a másik jeles Bolyai-kutató és sokan mások) az, hogy a szoboravatás előtt, és közvetlenül utána tendenciózusan, fülsiketítően a legradikálisabb, magyarellenes román dalokat (pl. a "Noi suntem romani" címűt) harsogták a hangszórók. Kérdésemre, hogy miért volt erre szükség, a Szeben megyei RMDSZ-elnök ennyit mondott: a faluval el kell fogadtatni azt, hogy ez az emlékmű elsősorban az övék. /(Máthé Éva): Bolyai János-szobrot avattak Bólyán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

2003. szeptember 20.

Nagyszebenben az RMDSZ által szervezett tavaszi lelkésztalálkozón a jelenlévők eldöntötték, hogy a megye prefektusánál meg fogják sürgetni azon egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, amelyeknek a jogi helyzete tisztázott volt, és nem jelentett különösebb gondot átadásuk. Az akkori kérés első gyümölcsei most értek be: egymás után tért vissza a római katolikus birtokába az egykori Ferencrendi Tanintézet (ma két líceumnak ad otthont), az egykori Orsolya-rendi Iskola (itt működik a Pedagógiai Líceum) épülete, majd a jelenlegi orvosi egyetem egyik része is. A szebeni RMDSZ elnöke, Szombatfalvi Török Ferenc elmondta, hogy sikerült Petőfi nevére keresztelniük Szebenben egy parkot és egy sétányt, sikerült Bólyában szobrot állítaniuk Bolyai Jánosnak, és most három olyan ingatlan cserélt gazdát, ahol olyan intézményeket lehet majd létrehozni/működtetni, amelyek a vidék magyarságának az érdekeit is szolgálni fogják. /Három egyházi ingatlan tért vissza. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

2003. október 11.

A nagyszebeni Magyar Polgári Művelődési Egyesület, a helyi RMDSZ illetve belvárosi római katolikus plébánia rendezésében okt. 11-én helyezik el az egykori ferencrendi tanintézet falára az iskolaalapító Bilinszky Lajosnak emléket állító táblát. Az arcplakett alatt három nyelven olvasható a pápai prelátus, magyar pedagógus és a tanintézet-alapító Bilinszky rövid életrajza. Az ingatlant - amelyben jelenleg két állami líceum működik - nemrégiben kapta vissza a római katolikus egyház, így az emlékjel-állítás többszörösen is szimbolikus a nagyszebeni magyarság számára. - Jelképek egész sorát tudhatjuk magunk mellett itt, az egykori ferencrendi tanintézet környékén - mondta Szombatfalvi Török Ferenc szebeni RMDSZ-elnök -, hiszen az ingatlan közelében van a nemrégiben újrakeresztelt, és most Petőfi Sándor nevét viselő park illetve sétány is. A tábla ugyanannak a Ioan Candea-nak a munkája, aki a jelenleg Bolyán álló, augusztusban avatott Bolyai János mellszobrot is készítette. Az emléktábla-avatás költségeit a római katolikus egyház állja. /Bilinszky-emléktáblát avatnak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

2003. október 24.

Koszorúzással, gyertyákkal tisztelegtek Erdély-szerte az 1956-os forradalom hősei és eszméje előtt. Csíkszeredában a Volt Politikai Foglyok Szövetségének Hargita megyei szervezete tartott megemlékező ünnepséget. Szilágyi Árpád, az Egyesült Államokból Romániába visszatelepedett volt politikai fogoly szavalta el Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét. A Székely Károly Szakközépiskolában 1956-tal kapcsolatos dokumentumokból, fényképekből és könyvekből álló tárlat nyílt. Az akciókról és a megtorlásról tartott érdekfeszítő előadást okt. 22-én Nagyváradon Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi újságíró, az erdélyi 56 kutatója, valamint Pákh Tibor budapesti ügyvéd, aki aktív részese volt a budapesti eseményeknek, emiatt 1971-ig ült a Kádár-rezsim börtöneiben. Mindketten egybehangzóan domborították ki a magyar 56 egységét, nemzeti jellegét és történelmi jelentőségét, kifejtve: még ma is "erőteljes posztkommunista maszatolás" folyik az események és főleg a megtorlások körül, ugyanis a diktatúra verőlegényei, pribékjei, vérbírái, foglárjai, "átnevelő tisztjei" közül sokan élnek, vagy leszármazottaik révén részesei a hatalomnak. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Magyar Polgári Egyesület és az Ifjúsági Polgári Egyesület szervezésében a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében rendezett emlékesten Szerefi Ilona népdalokat énekelt, Beregszászi Olga pedig régi magyar katonanótákat adott elő saját gitárkísérettel. Tőkés László püspök megköszönte az előadók szolgálatát, és reményteljes, öntudaterősítő, felemelő nemzeti ünnepet kívánt a jelenlévőknek. Sepsiszentgyörgyön a Volt Politikai Foglyok Szövetsége koszorúkat helyezett el a város temetőiben, főhajtással tisztelegve az elhunyt bajtársak sírhantjánál. Délután az Erzsébet parkban található 56-os kopjafánál gyűltek össze, a megemlékezésen részt vettek a történelmi egyházak, az RMDSZ városi szervezete és a Sepsiszentgyörgyi Székely Tanács képviselői is. Török Ferenc, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének helyi elnöke beszéde után az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság elnöke, Józsa Csaba nyílt párbeszédre hívta meg Sepsiszentgyörgyre, november negyedikére az RMDSZ csúcsvezetőségét, a polgári körök képviselőit és Toró T. Tibor parlamenti képviselőt. A megemlékezés alatt két rendőr figyelte az egybegyűltek minden mozdulatát, a rendőröket nem nyugtalanította, hogy valaki "bozgor" bekiáltással próbálta megzavarni a kegyeletteljes emlékezést. Baróton a Baróti Szabó Dávid Középiskola diákszövetségének és a városi művelődési ház Fókusz Klubjának vendége volt a forradalom vérbefojtását követő megtorlás két politikai elítéltje. Az úgynevezett Dobai-perben 20 évre ítélt Varga László nyugalmazott marosvásárhelyi református lelkész előadásában az 1956-os események és a megtorlás hátterét vázolta fel 56 előzményei és következményei című előadásában. Sorstársa, a Szoboszlay-perben 25 évi börtönre ítélt Lőrincz Károly a meghurcoltatás több mozzanatát elevenítette fel. Kézdivásárhelyen a református temetőben levő, az 56-osok emlékére emelt kopjafánál az emlékezőket Bokor Tibor, az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének elnöke köszöntötte, aki beszédében 1956 fontosságát hangsúlyozta. Lőrincz Károly volt elítélt reményét fejezve ki, hogy minél többen, minél többször ünnepelik meg a magyar forradalmat. "Vissza kellene hozni annak a napnak a varázsát, mert az emlékezésen túl október 23-a a szomorúságot is jelenti számomra, amikor látom, hogy Magyarországon megosztottság övezi az 1956-os megemlékezéseket" - ezt Dávid Gyula foglalta össze a kolozsvári Heltai Klubban az okt. 23-i megemlékezésen. A Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága (VET) elnöke, András Imre az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság nemrég elhunyt tiszteletbeli elnökére, Kacsó Tiborra emlékezett. Az emlékezők hozzátették: az akkori hóhérokban van annyi erkölcstelenség, hogy 1956 magyar forradalmát és szabadságharcát magukénak tudják, és az áldozatokkal együtt ünnepelnek. Mózes Árpád evangélikus püspök sajnálta, hogy 1956 erdélyi történéseiről és a megtorlásról nagyon kevés szó esik, emiatt a fiatalabb nemzedék mit sem tud a történtekről. /A nemzet legnagyobb összefogására emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./

2003. november 1.

Nem sikerült megoldani annak a 29 magyar kilencedikes diáknak a helyzetét a Tehnofrig Iskolaközpontban, akik magyar helyekre jutottak be, de végül a román tagozat vonzáskörébe kerültek. Úgy tűnik, az már végleg eldőlt, hogy minden tantárgyat román nyelven tanulnak a gyermekek, annak ellenére, hogy a vidékiek közül többen nem beszélik folyékonyan az állam hivatalos nyelvét. Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes keserűen megjegyezte: "én megteremtettem a lehetőséget arra, hogy magyarul tanulhassanak... ha rávették őket arra, hogy menjenek bele a dologba, arról nem tehetek". /Gálffy Attila, Szabó Csaba: Jégtörés utolsó korszakokkal. A rávett szülők és a szakiskola esete. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

2003. november 14.

Összeférhetetlenségre hivatkozva Török Ferenc Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes menesztését kéri Dan Brudascu nagy-romániás képviselő. Az érintett szerint a tanfelügyelőségen betöltött tisztsége összeegyeztethető városi tanácsosi minőségével. /Leváltaná Törököt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

2003. november 19.

Nov. 16-án felavatták a Szeben és Brassó megye határán lévő Szentágotán a település első református templomát Papp Géza erdélyi református püspök, Farkas Gábor esperes, Markó Gábor főgondnok (a Brassó megyei tanács alelnöke), Vetési László, a Szórványmisszió elnöke, Kozma Endre helyi református lelkész, valamint más egyházi és világi személyiségek jelenlétében. Szombatfalvi Török Ferenc, Nagyszeben és környéke RMDSZ-elnöke hangsúlyozta: a szórványok szórványában templomot létrehozni több, mint reménykeltő. /Sz. Cs.: Templomszentelés Szentágotán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

2003. december 19.

Dec. 18-án a Kolozs megyei tanfelügyelőségen átadták a legjobb újságíróknak járó diplomákat. A közoktatás területén való szerkesztői munkásságáért Szabó Csabát, a Szabadság munkatársát is kitüntették. Török Ferenc, Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta: Szabó Csaba a közoktatás területén kifejtett tájékoztató munkásságáért, a tanfelügyelőség és az iskolák tevékenységéről szóló objektív írásaiért, riportjaiért kapta a kitüntetést. /Újságírókat díjaztak a tanfelügyelőségen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

2004. február 18.

Manapság Dél-erdélyi magyarlakta megyéről vagy városról beszélve gyakran megkérdezik: hát ott még élnek magyarok? Szombatfalvi Török Ferenc, a nagyszebeni RMDSZ elnöke szerint ez valóban érzékelhető. Nagyszeben 155 045 lakost számlál, ebből 3196 (2,06%) magyar, 2471 (1,6%) német. 1992-ben még 4126-an vallották magukat magyarnak a városban. Szeben megye lakossága 422 224, ebből magyar ajkú 15 476 (3,66%), német 6087 (1,44%). A magyarok megoszlása: Nagyszeben és vidéke 5429 (35,1%), Medgyes és vidéke 10 038 (64,9%). Kevesen tudják, hogy Nagyszebenben mintegy 200 magyar értelmiségi él, köztük lelkészek, egyetemi oktatók, tanárok, művészek, orvosok, mérnökök. Itt él a Kós Károly-díjas Guttmann Szabolcs, Nagyszeben főépítésze, Benedek Zakariás, a Concefa cég műszaki igazgatója, Demeter István dandártábornok, egyetemi oktató, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, Kiss Lórant sebészprofesszor, klinikavezető, Orth István grafikusművész, Kovács Géza dékán, Veress Levente ítélőbíró, Fazekas András élsportoló, edző. A fogyás egyértelmű: csak 2002–2003-ban 50 temetés és 5 keresztelő volt. Nagyszebenben a fogyás oka a Magyarországra történő kivándorlás. Az 1986-87-ben végzett magyar líceumi diákság 80%-a kivándorolt. Jelenleg a városban magyar tagozaton az elemiben 18, az V–VIII. osztályban 32, a líceumban pedig 33 tanuló van. 20 évvel ezelőtt még egyetlen osztályban 36 tanuló volt. Egy 2000-ben végzett részleges felmérés szerint sok magányosan élő, elhanyagolt magyar sínylődik a város különböző részén. Kicsi a nyugdíjuk, segélyt nem kapnak. Kénytelenek lakásukat, javaikat zálogba adni, aztán mások teszik rá kezüket a vagyonukra. A megyei RMDSZ tevékenykedik: óvodaalapítás Küküllőalmáson (2000-ben), Mihályfalván (2001-ben); óvodaalapítás és modernizálás Nagyszebenben (1999-ben); magyar tagozat alapítása Bürkösön (2000-ben) a bürkösi és szentágotai gyerekek számára; pályázati támogatás megnyerése iskolabusz vásárlására (1998-ban), és annak üzemeltetése Vízakna és Nagyszeben között; árvaház indítása Vízaknán magyar nyelven egyházi támogatással, helyi színtársulat megalakítása Nagyszebenben; előadások szervezése Nagyszeben és Mihályfalva amatőr színtársulataival; Petőfi park Nagyszebenben stb. Terveik között szerepel bentlakás alapítás a református egyháznál, nyelvápoló szórványtábor szervezése Vízaknán és Bolyán, özvegyek találkozóinak megszervezése Nagyszebenben, segítségre szoruló idősek felkutatása és egyetemisták általi segítése legalább hétvégeken, magyar vonatkozású műemlékek felkutatása, az 1848-as emlékmű újraállítása Vízaknán stb. /Szabó Csaba: A "száz-kétszáz magyar"-szindróma. Vérkörkeresőben Nagyszeben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

2004. február 28.

A fejkvóta rendszer bevezetésével a romániai magyar társadalomnak – civil szervezeteknek, szakintézményeknek, egyházaknak stb. – lépnie kell annak érdekében, hogy az új állami finanszírozási rendszer nehogy a haldoklás kezdetét jelentse a szórványosodó magyarlakta régiók iskolái számára. A fejkvóta rendszer bevezetésének Kolozs, illetve Fehér megyei vonzatairól Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes kifejtette, hogy a működőképesség feltétele az összevonás, a szórványközpont-rendszer kialakítása. Ehhez civil összefogásra van szükség. Ezek a szórványközpontok részint léteznek már. van Kalotaszentkirály esetében 16–17 faluból gyűlnek be a gyerekek. Egy részüket az iskola utaztatja saját busszal, de van 60–70 személyes bentlakásuk is. Válaszúton a Kallós Alapítvány jóvoltából szórványközpont születik. Ilyen törekvések vannak Szamosújváron is. Fontos lenne olyan szórványközpontot kialakítani, amely Aranyosszéken átnyúlva Fehér és Maros megye északi, illetve nyugati településeit is átfogja. Ez Várfalva lehetne: e magyarlakta település az ingáztatás szempontjából is megfelelő, ide bentlakást lehetne tervezni. A Mezőségen lehetne szórványközpontot Magyarszováton vagy Vajdakamaráson. /Szórványközpont térképvázlat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

2004. május 21.

1992-ben Fehér megyében 24 765 magyar élt, tíz évre rá, a 2002-es népszámlálás szerint 20 684-an (mínusz 4081 lélek); Beszterce-Naszódban 21 098 volt 1992-ben, most 18 349-en vannak (mínusz 2749); Szeben megyében a csökkenés 3965 lélek. Más a számok, és más a közösség nyelve, állapította meg Szombatfalvi Török Ferenc, a nagyszebeki RMDSZ-elnök. Elmagyarázta: X településen hiába jelzik a számok, hogy 50 magyar van, ha egymáshoz öten-hatan szólnak magyarul, akkor is csak abban az esetben, ha más nemzetiségű nincs a közelben. Hiába van 50 magyar a faluban, ha évtizedek óta nem járt magyar újság, a magyar iskola már csak emlék. – Egyszer majd el kellene készíteni Erdély "közösségnyelvi" térképét is, írta Szabó Csaba. /Szabó Csaba: Számok és közösségek nyelve. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

2004. június 10.

Ingatlanokat kapott vissza a nagyszebeni magyarság. Negyven év után ismét közösségi házat szeretnének működtetni Nagyszeben. Nagyszeben 3500 lelkes magyar közösségnek 2000-ben, de az újonnan megválasztott városi önkormányzatban sincs egyetlen képviselője sem. Sikerült visszaszerezni a Nagypiac téren egy háromszintes ingatlant, amelyet az egykori Magyar Polgári Kör vásárolt 1895-ben. 1956-ban az épület előtti téren meggyújtották a régi, értékes magyar könyveket, amelyeknek egy része szerencsére megmenekült, és a nyugdíjasok egyesületéhez került, mondta el Szombatfalvi Török Ferenc, az RMDSZ szebeni elnöke. Miután az épületben lévő nyolc család, valamint a bélyeggyűjtők egyesülete kiköltözik, az épületet az uniós alapokból történő központ-rehabilitációs program keretében szeretnék tataroztatni. Szórványbentlakást terveznek a diákoknak. Az emeleteken rendeznék be a polgári egyesület meg az RMDSZ irodáját. A település szász polgármesterének hozzájárulásával néhány hónappal ezelőtt az Nagyszebenben, az alsóvárosban sikerült parkot elnevezni Petőfiről, a tervek között szoborállítás is szerepel. A római katolikus egyház további három jelentős ingatlant szerzett vissza: az orvosi egyetem egyik épületét, a Hegy utcai Ferenc-rendi zárdát és az Orsolya-rendi nővérek zárdáját. Az utóbbi kettőben iskola működik. Szombatfalvi Török Ferenc RMDSZ-elnök szerint esély mutatkozik annak az épületnek a megszerzésére is, amelyben Kós Károly élt gyermekkorában. /Képviselet nélkül, hatékonyan. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./

2004. június 11.

Nagyszeben és környéke RMDSZ-szervezete, Szombatfalvi Török Ferenc elnök javaslatára, kapcsolatba lépett a Világhírnév című internetes újság főszerkesztőjével, Szabó Csabával, a Szabadság munkatársával, szórványtengelyek létrehozása céljából. Nagyszeben, Bethlen és Nagyenyed közötti kapcsolat kiépítésével beindítják azt a folyamatot, amelyet első fázisban a Szórványtengely I-nek neveztek el, amely idővel egész Erdély szórványvidékét felöleli. Nagyszebenben az RMDSZ és a Magyar Polgári Művelődési Egyesület tevékeny. Szabó Csaba riportfilmet készített a Nagyszeben környéki helységekben élő szórványmagyarságról, melyet most, a Szórványtengely I. megalakulása alkalmával levetítettek. Így elevenedett meg Vízakna, Mihályfalva, Bólya, Hidegvíz, Nagydisznód, Szentágota, Bürkös, Oltszakadát, Talmács és Vöröstorony a nézők előtt. /Kalmár Zoltán: Szórványtengelyek I. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

2004. július 27.

Júl. 25-én megünnepelték a Szeben megyei Vízaknán a helyi református férfidalkör fennállásának 115. évfordulóját. A rendezvényre a sorstárs dél-erdélyi kórusok is eljöttek, jelezve, hogy tisztában vannak azzal, mit jelent Dél-Erdélyben, a szórvány szórványában 115 évig folyamatosan létezni, énekelni. Eljött és fellépett Kőhalom vegyeskórusa és a nagyszebeni női dalkör. Szombatfalvi Török Ferenc, Nagyszeben és vidéke RMDSZ-elnöke rámutatott: Isten őrizzen attól, hogy ez a dalárda megszűnjön. Szabó Csaba újságíró a szórványkutatásról beszélt. Az emlékezést a Kolozsvári Televízió Vízaknán készült dokumentumfilmjének levetítése zárta. /Schneider Tamás: Ünnepelt Dél-Erdély legrégibb dalárdája. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

2004. július 31.

A Nagyszeben közelében fekvő magyarlakta település, Vízakna református dalárdája 155 éves. A férfikórus bebizonyította: a legnehezebb körülmények között is lehet együttlétezni, összetartani, egymásra ügyelni. Szombatfalvi Török Ferenc, Nagyszeben és vidéke RMDSZ-elnöke hangoztatta: ha ennek a dalárdának vége lenne, akkor utolsó felvonása kezdődne el a Nagyszeben környéki magyarság történelmének. A rendezvény otthonosságát fokozta a sorstárs-kórusok jelenléte. Szántó Sándor helybéli lelkészt dicséri az, hogy ez alkalomból emlékkönyv is készült. /Szabó Csaba: 155 éves a vízaknai református dalárda. Egybefűzött emberek születésnapja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

2004. december 11.

Dec. 9-én Kolozsváron, a Tinivár Lap- és Könyvkiadó szerkesztőségében Szombatfalvi Török Ferenc, Nagyszeben RMDSZ-elnöke és dr. Bartha Zoltán kiadóigazgató az együttműködésről tárgyalt. Nagy gondot jelent Nagyszebenben a magyar nyelvű könyvek hiánya; nincs magyar könyvesbolt, a nagyszebeni magyarok más városokból szerzik be a könyveket. Dr. Bartha Zoltán javasolta a Tinivár-könyveket szállító kisbusz átalakítását mozgó könyvtárrá, azaz mozgó könyvesbolttá. A felek megegyeztek abban, hogy a jövő héten megkezdik – kísérleti jelleggel – az együttműködést, a mozgókönyvtárral. /Sz. Cs.: Nagyszeben. Tinivár-mozgókönyvtár. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

2005. január 24.

Második alkalommal gyűltek össze az elmúlt hét végén Nagyszebenben az erdélyi magyar diaszpóra képviselői. A www.világhirnev.ro nevű internetes névsorolvasó – ahogyan a virtuális folyóiratot Szabó Csaba szerkesztő nevezi – és a nagyszebeni RMDSZ közös munkája a Szórványtengelyek elnevezésű rendezvény. Szombatfalvi Török Ferenc nagyszebeni RMDSZ-elnök elmondta: az RMDSZ feladata megváltozik a szórványban, elsősorban a kulturális értékek megőrzésére kell odafigyelnie. Szabó Csaba kifejtette: a „kerítés” és a kerettelenség égisze alatt szervezték meg a Szórványtengelyeket. A „kerítőmunka” abban áll, hogy összehoznak embereket, kapcsolatot teremtenek bizonyos civil szervezetek és szórványtelepülések között. A szórványtelepülések ugyanis a szomszédos magyarlakta vidéken élőkkel alig vagy egyáltalán nem érintkeznek. A találkozón szilágysági, zilahi, fogarasi magyarok vettek részt. A magyar és a német együttélés kérdését taglalta Kalmár Zoltán, a Nagyszebeni Magyar Polgári Kör elnöke. A vízaknai, oltszakadáti, nagydisznódi, nagyenyedi, fogarasi felszólalók beszámoltak az eltűnő magyar közösségekről. Nagyszebenben megoldatlan a helyi magyar tagozat megmaradásának kérdése, az idei tanévben már nem indult kilencedik osztály, miközben a református egyházközség nemrég felavatott diákotthonában húsz, magyar oktatásban részt vevő tanuló kaphat szállást. A találkozón ismertették Szabó Csaba Gertrudis vére című kötetét. Bemutatkozott néhány, a szórványban megjelenő kiadvány is, így a szilágysági Hepehupa irodalmi folyóirat, az aradi Nyugati Jelen napilap, valamint a Krónika erdélyi közéleti napilap. Fellépett a Szebeni Magyar Ifjak Szervezete keretében működő Forgós néptánccsoport. A találkozón több Nagyszeben környéki települést is egy-egy ember vagy család képviselt. Így jelen volt Felek község egyetlen, egymás között még magyarul beszélő famíliája, a Kulcsár család. Eljött Vöröstorony egyetlen magyar lakosa, Korenth József is. Szutyáki Jenő nagydisznódi lakos elmondta: a városban 55 magyar van – a 2002-es hivatalos statisztikák 170 magyarról „tudnak” –, de közülük húszan már nem beszélnek magyarul. /Fám Erika: „Szórványkerítők” Nagyszebenben. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

2005. február 5.

2004-ben közel tucatnyi riportfilmet készítettek Szászföldön, főleg Nagyszeben környékén, a LIMES-sorozat lassan a régió egyik jelenségévé válik. Szombatfalvi Török Ferenc helyi RMDSZ-elnök, a riportutak kalauza szerint a LIMES-nek elsősorban a közösségformálásban volt igen nagy szerepe ezen a vidéken. A megkérdezett szórványban élők számára óriási élmény volt a LIMES, újra büszke magyarként élhetnek. Addig azt gondolták, hogy rájuk már senki nem kíváncsi. A megkérdezett emberek önbizalma megnőtt, érzik hogy tartoznak valahova. A Szórványtengelyek rendezvényei iránt nagy érdeklődést mutattak az elmagányosodott emberek. /Szabó Csaba: LIMES 2004 – sorozat és médium. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

2005. február 16.

Legalább négy Kolozs megyei község iskolájában szűnik meg a magyar személyek által betöltött igazgatói tisztség a fejkvóta-rendszer bevezetése miatt – tájékoztatott Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes. Minden bizonnyal elveszíti önálló tanintézményi státusát az aranyosgerendi, visai, györgyfalvi és vajdakamarási iskola. A nem elegendő gyerekkel rendelkező iskolákat a községi tanintézményhez csatolják. A falusi iskola igazgatói tisztsége ezáltal megszűnik, az intézmény irányításáért pedig egy helyben megválasztott személy felel majd, aki azonban sem igazgatói, sem aligazgatói státussal nem rendelkezik. A megyében léteznek még olyan községek, ahol általános iskola felső és alsó tagozata egyaránt működik, de nincs 200 magyar gyermek. Szerencsésebb helyzet van Tordaszentlászló községben, ahol három faluban – Tordaszentlászló, Magyarfenes és Magyarléta – működő iskolába járó gyerekek száma meghaladja a 200-at. /(borbély): Igazgatói állások szűnnek meg. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

2005. február 17.

Március elején kezdi el feldolgozni az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége a magyar iskolákba küldött kérdőívek alapján beérkezett adatokat. Ennek alapján lehet majd megállapítani, hol van szükség szórványközpont létrehozására. Kolozs megyében már három ilyen intézmény működik /Válaszúton, Kalotaszentkirályon és Szamosújváron/, Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes szerint azonban még legalább hat bentlakással és iskolabusszal rendelkező iskolára lenne szükség /Tordaszentlászlón, Mérán, Várfalván, Bálványosváralján, Vajdakamaráson és Széken/. A magyar nyelvű oktatás leépülését úgy lehet megakadályozni, ha a kevés gyerekkel rendelkező településekről a tanulókat oktatási központba viszik. /B. T.: Készül az erdélyi iskolatérkép. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

2005. február 23.

Sikeres volt „A magyarok és székelyek Erdélyben” címet viselő kiállítás Nagyszebenben. A kiállított tárgyak visszakerülnek tulajdonosaikhoz: az Astra Múzeumhoz, Pozsony Ferenchez és Szőcs Károlyhoz Fogarasba. Szombatfalvi Török Ferenc nagyszebeni RMDSZ-elnök szerint impozáns volt az avató szakembergárda-lista is: Pozsony Ferenc (BBTE), Gazda Klára (BBTE) és Tótszegi Tekla (BBTE). /Sz. Cs.: Nagyszeben. Sikeres volt a magyar–székely kiállítás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

2005. április 11.

Április 8–9-én Kolozsváron, a János Zsigmond Unitárius Kollégium szervezésében ötödik alkalommal tartották meg az Atlantisz harangoz országos versmondó vetélkedőt, amelyre Erdély minden tájáról érkeztek középiskolás részvevők. Az idei téma kizárólag József Attila művészi hagyatéka volt. Az ünnepélyes megnyitón Szabó Árpád unitárius püspök rámutatott, Atlantisz hangjai nemcsak egy elsüllyedt civilizációé vagy figyelmeztető vészjóslásé, hanem a mindenkori jelenkor lelkiismeretének hangjai is. Márk Attila daltuljadonos bemutatta új albumát, amely 14 megzenésített József Attila-verset tartalmaz. Az eseményen megjelent a magyar főkonzulátus képviselete, Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter, az Unicornis Kiadó igazgatója (Ádám János) és Török Ferenc megyei főtanfelügyelő-helyettes. /Ördög I. Béla: József Attila-i Atlantisz. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

2005. május 19.

Aláírásgyűjtési akciót kezdeményezett tordai szülőkkel együtt az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, a református egyház és a Petőfi Sándor Társaság, a helyi önálló magyar iskola létrehozásáért. A református egyháznak visszaszolgáltatott főtéri épület adna otthont az iskolának Jelenleg három tanintézményben vannak szétszórva a tordai magyar diákok, de a helyi Ion Opria Iskolában már tavaly sem indulhatott magyar nyelvű első osztály, a szülők kénytelenek voltak román osztályokba íratni gyerekeiket. Nagy Albert esperes, aki egyben a Petőfi Sándor Társaság elnöke, elmondta, hogy az ingatlan már biztosítva lenne, hacsak az iskola vezetősége nem fellebbezi meg az ítéletet. Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes elmondta: a fejkvóta-rendszer miatt legalább 200 gyermeknek kellene járnia az iskolába, amely osztályonként több mint húsz tanulóval működne. /Dézsi Ildikó: Önálló magyar iskola létesülhet Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

2005. június 6.

Nagyenyeden, Bethlen Gábor Kollégiumban tartották a Szórványtengelyek 3. közösségi, önismeret-fejlesztő rendezvényét, melynek lényege az ismerkedés, kapcsolatteremtés volt. Megjelent Szabó Csaba, a Világhírnév alapítója, a kolozsvári Tv szerkesztője és Szombatfalvi Török Ferenc nagyszebeni RMDSZ-elnök, a Szórványtengely életre keltője. A rendezvényen Brassó, Kovászna, Szeben, Fehér, Beszterce-Naszód, Kolozs és Szilágy megyei szórvány települések küldöttei vettek részt. Az estet a Kónya Tibor iskolalelkész által felkészített népi tánccsoport magyarlapádi, kalotaszegi és széki táncokkal nyitotta meg, majd Szőcs Ildikó igazgató köszöntőjében érintette Trianon kérdését. Dvorácsek Ágoston tartott előadást az elfelejtett kutatóról, Fenichel Sámuelről, Murádin László kolozsvári nyelvész és Hochbauer Gyula hétfalusi nyelvtörténész a József Attilát “eltanácsoló” professzorról, Horger Antalról beszélt, aki elsőként írta le a magyar nyelvjárásokat és területeket, a magyar igeragozás történetét, etimológiai, fonetikai könyveket jelentetett meg. Magdó János orvos, hétfalusi csángó helytörténész a méltatlanul elfelejtett Zajzoni Rab István költőről, kutatóról beszélt. Fehér megyét Lőrincz Konrád református lelkipásztor, Nagyszebent Szombatfalvi Török Réka mutatta be. A rendezvény Keresztes Enikő “Úgy szeress, mintha jó volna” című József Attila-estjével záródott (rendező: Márkos Ervin, Fogaras). A rendezvény keretében megnyílt Borsos Sz. Éva “Zsejki hangulatok” című tárlata. /T. A.: A szórvány azé, aki nem mond le róla. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./ A résztvevők száma találkozóról találkozóra gyarapodik. 2004 májusában az első szórványtalálkozóra három megyéből, 2005 januárjában már öt, a hétvégén Nagyenyedre hét megyéből jöttek el érdekeltek és érdeklődők. A magyar identitás szórványban is lehetséges megőrzését példázta a Bethlen Gábor Kollégium néhány hónapja megalakult tánccsoportja. Szőcs Ildikó igazgatónő jelezte, 700 diák és 60 oktató dolgozik az iskolában. Szabó Csaba, a Világhírnév alapítója leszögezte, hogy „felmentő seregek márpedig nincsenek, nekünk kell összefognunk, magunknak kell cselekednünk”. „Ma már nemcsak lelkész vagyok, hanem mezőgazdász, óvó bácsi, sőt asztalos is” – mutatkozott be a szórványban dolgozók feladatkörének sokoldalúságára utalva Szabó Csongor kérői református lelkész a szórványtalálkozón. Elmondta, hogy a szórványélet a lelki gondozás mellett hatványozottan megkövetel másfajta cselekvést is. 1996–97-ben barátaik segítségével gyülekezeti otthont építettek. Öt éve a dési egyházmegyéből 40–50 fiatalt sikerült toborozni a nyári ifjúsági találkozóra, mostanra már 400–500 ifjú sereglik össze. Négy éve kis asztalosműhelyt létesítettek, amelyben ma már 14 alkalmazott dolgozik, és amelynek a termékeit immáron határon túli kiállításokon is díjazzák. Óradnán örömmel nyugtázták, hogy Gyergyóditróban 5 óradnai lány ballag, akik anyanyelvű iskola hiányában néhány éve még alig beszéltek magyarul, most meg magyarul érettségiznek. Lőrincz Konrád Artúr felenyedi református lelkész szerint a megmaradás alapja a szociális, a kulturális, a gazdasági tevékenység, ezeket segíthetik mind a bel-, mind a külföldi testvérkapcsolatok. Kerekes Edit zilahi RMDSZ-elnök és Rozs Rita Éva tanár elmondták, dacára annak, hogy Szilágyságban jelentős a magyarság száma, a megyei tanfelügyelőségen egyetlenegy, félnormás magyar állás van. /Benkő Levente: Nem várják a nem létező felmentő sereget. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./

2005. szeptember 8.

Megvonta támogatását az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettestől, akit azért menesztenének tisztségéből, mert a magyar nyelvű oktatásban számos probléma továbbra is megoldatlan, jelentette be László Attila RMDSZ-elnök a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) ülésén. Idén is késéssel érkeznek meg a magyar nyelvű tankönyvek az iskolákba, mivel a kiadók többnyire olyan fordítókat alkalmaznak, akik felületes munkát végeznek. Például a felvilágosodás helyett fénykorszak, Nagy-Britannia helyett Brit Tenger, a baktériumok lebomlása helyett lefokozása jelent meg a tankönyvekben. Kolozs megyében 1997-hez képest az első osztályos gyerekek létszáma 50 százalékkal csökkent. Megnőtt a kiscsoportos óvodások száma. Eddig 17–18 gyerekkel indultak a csoportok, az idén mindenhol 30-ra bővült a létszám. Sikerült magyar bölcsődét indítani Kolozsváron. /Borbély Tamás: Leváltanák a magyar oktatásért felelős főtanfelügyelő-helyettest. A Kolozs megyei RMDSZ vezetői elégedetlenek Török Ferenc munkájával. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

2005. szeptember 9.

A leváltással fenyegetett Török Ferenc Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettessel szolidaritást vállal a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Az RMPSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, Tárkányi Tímea Erika állásfoglalásban reagált László Attilának, a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet elnökének azon bejelentésére, miszerint megvonja a politikai támogatást Töröktől, akinek munkáját kifogásolja. Az RMPSZ megalapozatlannak tartja a bejelentést. Április 9-én egy kolozsvári tanácskozáson a Kolozs megyei oktatás helyzetét és a tanfelügyelők munkáját értékelték az iskolaigazgatók. Ezen a megbeszélésen bizalmat szavaztak a magyar tanfelügyelőknek, köztük Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettesnek is. Az RMPSZ vezetői etikátlannak tartják, hogy akkor került sor erre a bejelentésre, amikor az érintett személy szabadságát tölti, s emiatt lehetősége sincs véleménynyilvánításra. /Szakmai szolidarizálás Török Ferenccel. Megalapozatlan László Attila bejelentése – véli az RMPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

2005. szeptember 10.

Mégsem menesztik tisztségéből Török Ferencet, a Kolozs megyei magyar oktatásért felelős tanfelügyelő-helyettest. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke közölte, miért vonta meg támogatását Töröktől. Kihelyezési vizsgát rendezett a tanfelügyelőség matematika tanároknak, azonban a tételeket nem fordították le magyar nyelvre. Emiatt az egyik jelölt írásos panaszt tett. László Attila, Takács Csaba ügyvezető elnök és Lakatos András oktatási alelnök ezek után eldöntötték, hogy menesztik Török Ferencet. László Attila találkozott a főtanfelügyelő-helyettessel, majd eldöntötték, hogy „egyelőre együtt dolgoznak”. /B. T.: Mégsem menesztik Török Ferencet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-86




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998