udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 47 találat lapozás: 1-30 | 31-47
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tüzes Bálint

2004. április 16.

A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör, a SEIK, 1962 óta tartja összejöveteleit. Önképzőköri jellegű, tagjai száma 12–20 között ingadozik, de voltak időszakok, amikor 35–50 irodalombarát is látogatta üléseit, s tagjai között olyan irodalmárokkal büszkélkedhetett, mint Györffi Kálmán, Szávai Géza, Gál Éva Emese vagy az orvosként is köztiszteletnek örvendő Kercsó Attila és Panigay Róbert. A kör tagjai között tarthatták számon a történész Garda Dezsőt is. Az idei rendezvények közül Ambrus Lajos költő, meseíró, Rokaly József helytörténész, Komán János költő felolvasóestje emelkedik ki. E hónapban Tüzes Bálint nagyváradi költő lesz a vendég, májusban Kozma János budapesti költő, előtte a Helikon szerkesztőségéből Szilágyi István, Sigmond István és Király László látogat Gyergyószentmiklósra felolvasni. Júniusban a beregszászi Füzesi Magdolnát várják estjükre. /Bajna György: Túl a negyvenen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 16./

2004. április 21.

Ápr. 19-én Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Irodalmi Kör ülésének vendége Tüzes Bálint költő volt Nagyváradról, a 2001-ben Életfaárnyék címmel megjelent verseskötet szerzője. Tüzes Bálint 50 éves korára válogatta kötetbe az addigi évtizedek terméséből a legjellemzőbb 33 versét. A kötethez CD-lemez is tartozik, amelyen a költő maga mondja el verseit. /Tüzes Bálint az Irodalmi Körön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

2004. július 18.

A világ 34 országában 38 állomásról sugárzó Mária Rádió a keresztény értékeket akarja eljuttatni a hallgatóhoz. Romániában Nagyváradon fog indulni a Mária Rádió, tájékoztatott Szatmári Ferenc elnök. Az 1485-ös középhullámon advent idején induló, egésznapos adás kétnyelvű lesz: fele-fele arányban oszlanak majd meg a magyar és román nyelvű római és görög katolikus adások. /Tüzes Bálint: Háztetőkről is... = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 18./

2005. február 6.

IV. Béla király mindhárom leányát a szentek közösségében tisztelik világszerte. Közülük a hosszú évszázadok során a „boldognak mondott” Margit lett a legismertebb, az ő ünnepére hívott az új margittai nagytemplom harangja. Dr. Marton József, a kolozsvári katolikus teológiai kar dékánja celebrálta a szentmisét Horváth Istvánnal, a főegyházmegye tanfelügyelőjével. Egy nagyváradi kettős doktori disszertáció-védést követően érkeztek Margittára. Dr. Marton József először annak a Kodolányi Jánosnak megtéréséről szólt, aki pályája elején regényt írt Boldog Margitról, majd a kommunista időkben időlegesen eltávolodott az egyháztól. Visszatalálását Belon Gellért nyomán Szent Margit által kieszközölt kegyelemnek mondta a szónok. /Tüzes Bálint: Szent Margit ünnepén. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 6./

2005. szeptember 4.

A nagyváradi Szent László Gimnázium ősztől az elemi tagozaton is indít osztályokat, jelezte Zalder Éva Mária igazgatónő. Eddig a kanonoksori nyolc teremben folyt az oktatás. Ide csak felsősök, IX–XII.-esek jártak. Az itt tanuló 200 gyermek mellé jönnek a kicsik százan. Ők a közelmúltban visszakapott épületben lesznek. Az átadó iskola teljes magyar elemi tagozatát átvették tanítóstul, gyerekestül. Mind a négy tanteremben teljesen fel kellett újítani a bútorzatot, a padokat, ebben az oroszlánrészt a Caritas Catolica vállalta. /Tüzes Bálint: Kiteljesedő tanítás. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 4./

2005. december 18.

A nagyváradi Caritas egyik legnagyobb megvalósítása a Szent Márton Öregotthon, amely tíz esztendeje negyvenkét rászoruló idős embernek jelent biztonságot. 2000-re kívül-belül megújult az épület. Radu Alíz, az otthon vezetője elmondta, hogy az összköltség 17 százalékát kapják az államtól. A fennmaradó összeget a Caritasnak kell előteremtenie. /Tüzes Bálint: Bensőséges Márton-nap. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 18./

2006. március 2.

Február 28-án Nagyváradon közgyűlést tartott a Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC). A rendezvény elején zenés műsort hallgattak meg a részvevők, fellépett többek között a Varadinum vonósnégyes. A közgyűlést Tőkés László püspök nyitotta meg, a Pro Universitate Partium Alapítvány elnökeként. Hajdu Géza színművész, a PMMC igazgatója eddigi tevékenységükről számolt be, bejelentette, hogy megalakult a Váradi Egyetemi Színpad. Benedek Árpád, a néptánc tagozat kurátora ismertette a gyermekeknek szánt rendezvényeket. Lászlóffy Zsolt egyetemi tanár elmondta, szeretnének hagyományt teremteni a Találkozások címet viselő műsoros estekből. /Tüzes Bálint: Közgyűlést tartott a Partiumi Magyar Művelődési Céh. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 2./

2006. március 26.

Nagyváradon az olaszi plébánia melletti lakásban él a 80 éves Stoff M. Zita mallersdorfi ferences nővér. Gyermek- és ifjúkoráról a két éve megjelent Jézus kopogott – neki adtam című önéletrajzi kötetében vallott. A szétszóratás éveiben szülővárosában is megtartotta fogadalmát és közben legalább két ember munkáját végezte. Hazakerülése után a kórházban dolgozott, szabad idejében hitoktatott. Erdély különböző pontjain, tizenöt helyen, mindenütt, ahol kérték. A nyolcvanas években fiatalok egy csoportját szervezte elő-Caritas csoporttá a nővér. Ebből az előzetes Caritasból néhányan a fordulat után legálissá váló szervezet munkatársai ma is. A fordulat után a nővér lett „Jézus ócskása”: külföldről használt ruhaneműt és más dolgokat kapott és azt szétosztotta. 1994-ben lett a Bihar megyei Mozgássérültek Szövetségének tiszteletbeli tagja, majd aktív részt vállalt a Máltai Segélyszolgálat váradi fiókszervezetében. A nővér nem tudja elhagyni a házat, most otthoni imamissziót végez. /Tüzes Bálint: Nyolcvan esztendő derű. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 26./

2006. április 30.

Tempfli József nagyváradi püspök betöltötte 75. életévét. Munkavállalásáról, munkabírásáról legendák keringenek papi körökben. Tempfli József a bukaresti Maxim Gorkij Intézetben nyelvvizsgázott, ennek alapján taníthatott orosz nyelvet. Pappá szentelése után Tenkefürdőn, Tasnádon és Váradolasziban volt a plébánián, immár 16 éve a váradi egyházmegye püspöke. Örömmel emlékezik a templomépítésekre és a templomok rendbetételére: a vártemplomra, a Szent László menedékházra, a Váradhegyalján felépített első erdélyi ökumenikus templomra. A hosszantartó pereskedés után visszakapott püspöki palotában még sok a tennivaló, a felújítás rengeteg időbe telik. Más ügyekben még 44 perük van a román állammal. A nagyváradi Mária Rádió székházának avatóján Tempfli József felajánlotta lemondását. /Tüzes Bálint: Hetvenöt év tanúságtétel. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 30./

2006. június 7.

Idén június 5-én, pünkösdhétfőn negyedik alkalommal gyűltek össze Nagyváradon a várad-újvárosi Szent László-templom hívei, hogy szentmisén emlékezzenek meg az egykori templomvédőkről. Történt, hogy 1964. május 17-én, e napra esett pünkösd, Dászkál István felolvasta a Szent László-templom „.halálos ítéletét”, azt a tanácsi határozatot, mely szerint a hatalom lebontatja a templomot. A hívek körülállták a templomot, nem mozdultak onnan. Az eddigi hagyományhoz híven az akkori ellenálló szemtanúk közül szólaltak meg hárman. Hetzke Jenő elmondta, az akkori pünkösdkor nagy hőség volt, és a fiatal Jenő mind az őrtállásból, mind az ivóvízhordásból kivette részét. Barcza István nyugalmazott színész arra emlékezett, hogy a bontásra kirendelt utász század parancsnoka megtagadta a bontás megkezdését, mondván: a lehulló törmelék emberéleteket követelne, erre pedig senki sem kötelezheti. Más vallásúak, sőt más nemzetiségűek is vállalták az akkori hatalommal való nyílt szembeszegülést, védték a Szent László-templomot. Berinde Rozália emlékezett: természetesen féltek a védők, de az istenháza körül három napig mégis ott álltak. Hiába volt a Securitate fenyegetése, mindenki kitartott. Végül harmadnapon újra megnyitották a templomot. /Tüzes Bálint: A Szentlélek járt Nagyváradon. A testükkel védték a templomot. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 7./

2006. június 9.

Nagyváradon, a Partiumi Írótábor második munkanapján, június 8-án az előadások gyűjtőcíme a Tiszta beszéd volt. Pomogáts Béla irodalomtörténész A szabadság áramában címmel személyes emlékeiről, a budapesti írótársadalom 1956-os szerepvállalásáról szólt. Pomogáts Béla szerint nem egyetlen vers hívó szavára csatlakoztak a tömegek a forradalomhoz, mint 1848-ban, de mindenképpen ki kell emelni Illyés Gyulának Egy mondat a zsarnokságról című versét. Székelyhidi Ágoston író, egykori forradalmár nemzettörténeti keretek közé foglalta 1956-ot. Előadásában kitért arra, hogy újfajta szereplők és események összetűzése jellemezte 1917 után a magyar társadalmat. A világuralmi törekvés, a szocialista nemzetfejlődés téves képlete 1956-ra torkollott kudarcba. Péter Miklós váradi teológiai tanár személyes élményeiről beszélt, amikor 56-ról szólt. A forradalom leverése után eszközölt erdélyi letartóztatásokat úgy időzítették, hogy sikerüljön megfélemlíteni mindazon intézményeket, melyeket átszervezni kívántak. Lásd a Bolyai Egyetemet, az unitárius teológiát. Az ismeretlen magyarországi teológustársak meggyászolása miatt kapott Péter professzor 14 évi kényszermunkát. Lelkésszé szentelésének első évfordulóját a szamosújvári börtönben ünnepelte, de amint azt mondta, a börtönévek iskolát is jelentettek számára. /Tüzes Bálint: Tiszta beszéd – írók között. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 9./

2006. július 17.

Szobrot kap Mercurius, a hajdani apát Szetjobbon, jelentette be Tempfli József megyéspüspök a szentmisén, az alapkő letételénél. A készülő szobor Sánta Csaba alkotása. Mercurius alapította a települést, aki előbb egyszerű fatemplomban őrizte az általa szerzett ereklyét. A település immár 900 éves múltra tekinthet vissza, és első szent királyunk jobbja azóta nemzeti ereklyénk. A szentmisét Szabó Ervinnel, a falu újonnan kinevezett plébánosával koncelebrálta Tempfli püspök. Szent László volt az, aki kőmonostort építtetett a településre, és ebben őrizték évszázadokig az ereklyét. Augusztus 19-én avatják fel a szobrot. /Tüzes Bálint: Alapkőletétel Szentjobbon. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 17./

2006. november 24.

Ady Endre egy évszázaddal ezelőtt csupán három évig élt Nagyváradon, de rövid ittlétével örökre beírta magát a helyi irodalomtörténetbe. Születésének 129. évfordulójára az Ady Emlékmúzeumban könyvbemutatóval és a költő szobrának megkoszorúzásával emlékeztek. Tüzes Bálint és Tóth János közös munkájaként napvilágot a Forrongó századelő /Europrint Kiadó, Nagyvárad/ című könyv, alcíme: – Beszélgetések Tóth Jánossal a Holnap korszakáról. A könyvben Tüzes Bálint újságíró Tóth Jánost, az Ady Endre Emlékmúzeum igazgatóját közel 40 éves kutatómunkája eredményeiről faggatta. Az írások két éven át a Reggeli Újság című nagyváradi napilapban jelentek meg. /Gergely Gizella: Ady Endrére emlékeztek Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./

2007. március 21.

Jövőre harmadik évtizedébe lép a Békés megyei Gyulán évenként megrendezett Implom József-helyesírási verseny, amely anyanyelvi hungaricumnak számít, akárcsak a többi, országhatárokon átívelő nyelvvédő, beszédművelő rendezvény. Valamennyinek az alapját a Kárpát-medencei magyar iskolák képezik. Erdélyben másfél évtizede az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) szervezi a regionális versenyeket, a selejtezőket. Ugyancsak Sepsiszentgyörgyről küldik szét mindig a tesztlapokat, amelyeket aztán Kolozsvárra kell eljuttatni, ott dől el, hogy ki utazik Gyulára. Mint eddig mindig, 2007 februárjának végén is a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban tartották a döntőt. A megnyitón másodszor adták át a magyarországi nyelvésztársadalom Implom József-díját. Kurunczyné Tarnóczki Katalin tanárnő azért kapta meg, mert az l988-as kezdet óta szívvel-lélekkel vesz részt a szervezésben, a kolozsvári Péntek János professzor pedig azért, mert elévülhetetlen érdemeket szerzett a verseny Kárpát-medenceivé bővítésében. /Tüzes Bálint: Verseny a tavasz küszöbén. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 21./ Ilyen nagyszabású, Kárpát-medencei döntőn háromszor mérettetnek meg a tanulók, az Implom Józsefen Gyulán, Győrben a Kazinczy Ferenc-versenyen, illetve Sátoraljaújhelyen, az Édes anyanyelvünk anyanyelv-használati versenyen. Erdélyben az AESZ és a kolozsvári Aranka György, vagy ahogy újabban nevezik őket, a Gregorius Aranka Társaság bonyolítja le a szervezést, a kolozsvári Szabó T. Attila Intézet szakmai irányítása mellett. A nyelvi versenyek erősítik a gyermekekben az anyanyelv fontosságának, szépségének tudatát, hangsúlyozta Péntek János professzor. /Miért fontosak az anyanyelvi vetélkedők? = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 21./

2008. november 5.

Ezúttal is hiánypótló könyvvel jelentkezett a Partiumi Füzetek sorozata. Az 56. sorszámot viselő füzet Orosz Otília Valéria kántorkarvezető munkája, és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Érmelléki Egyházmegyéjének műemlék orgonáit mutatja be, veszi számba. A Műemlék orgonák az Érmelléki Református Egyházmegyében című könyv megismertet az egykori orgonakészítő mesterek munkáival, a régió református templomainak történetével is. /Tüzes Bálint: Királynője hangszernek, hitnek. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 5./

2008. december 3.

Évről évre megörvendezteti tagjait és az irodalomkedvelőket a nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesülete egy-egy kötettel. Az elnököt, Pásztai Ottót munkájában Bodóczi Erzsébet, Rauscher Erzsébet és Zalder Éva tanárnők segítették Emőd Tamás szinte egész költői életművét tartalmazza az Ez a város című kötet. Emőd Tamás a legfiatalabb holnapos volt (mindössze 20 éves az antológia megjelenésekor). /Tüzes Bálint: Volt Víg-Várad, volt Vég-Várad. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 3./

2009. január 7.

Tavalyig az egyes katolikus plébániák többsége – Nagyváradon tíz van belőlük – úgynevezett plébániai értesítőkön keresztül is kapcsolatot tartott a hívekkel. Karácsonytól annyiban változott a helyzet, hogy a nagyváradi magyar anyanyelvű katolikusok számára a Katolikus Várad című periodika egységesen vállalja fel mindazt, ami addig az egyes plébániai értesítők feladata volt. A próbaszám megjelenése alkalmával Vakon Zsolt váradolaszi káplán, az új kiadvány főszerkesztője elmondta, az új lap kiadója a székesegyházi plébániáé. Fodor József nagyprépost, általános püspöki elnök, plébános az ötletgazda és a lap felelős szerkesztője is egyben. Ő jegyzi a karácsonyi próbaszám vezércikkét. /Tüzes Bálint: Új katolikus kiadvány. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 7./


lapozás: 1-30 | 31-47




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998