udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 281 találat lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-281
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Takács Éva

2009. december 28.

„Édes Hazámnak akartam szolgálni, és másoknak is alkalmatosságot e’ kis múnkámmal adni, hogy akadály-nélkül dicsirhessék az Istent: Mert ha lelki hasznát az éneklésnek meg-tekíntyük, felette nagy buzgóságra, és lelki áhítatosságra indittya Embert, a’szép Nótára formált Istenes ének-szónak hallása, azért szokták közpéldában mondani: Qui cantat, bis orat; a’ki énekel két annyit cselekszik, mint-ha imátkoznék, mert a’Templom-béli szép éneklés által, mások-is áhítatosságra gerjedeznek, és örömöst halgattyák az Istennek dicsiretit, nagyobb kívánsággal-is igyekeznek öszvegyülni az Isten igéje halgatására” – ezekkel a szavakkal indította útjára Kájoni János 1676-ban Cantionale Catholicum című munkáját. A 17. században megfogalmazott gondolatok azóta is érvényesek. Györfi Erzsébetnek és Elekes Emőkének a Cantionale Catholicumból összeállított előadása a csíksomlyói kegytemplomban a karácsonyi éjféli szentmise előtt, másnap a Segítő Mária Gimnázium dísztermében ilyen ajándékot jelentett. /Takács Éva: Cantionale Catholicum. Ajándékba éneket, muzsikát. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 28./

2010. január 19.

A tanügy két nagy gondja: fejkvóta és leépítés
Aránytalanságokat, iskolák közötti nagy eltéréseket hozhat a fejkvóta szerinti finanszírozás a Hargita megyei iskolákban. Az összegek megyén belüli átrendezését azonban nem engedi meg az erre vonatkozó kormányhatározat. A megoldást a tanfelügyelőség az önkormányzatokkal összefogva szeretné megtalálni.
Mivel az 1618-as kormányhatározat csak oktatási szintekre, oktatási környezetekre és kisebbségi oktatásra lebontva differenciál, amikor különböző koefficiensekkel számol, bizonyos iskolák esetében a béralap már a naptári év közepén kimerül. Ezért kéri a megyei tanfelügyelőség további differenciáló koefficiensek bevezetését, valamint azt, hogy – indokolt esetekben – engedjék meg az iskolák, illetve önkormányzatok szintjén az összegek átrendezését, beleértve a harmadik és negyedik negyedévi költségvetés kiigazítását.
Csukás Levente, a megyei tanfelügyelőség gazdasági igazgatója a Hargita Népének elmondta, hogy tavaly két alkalommal kellett az oktatásban dolgozók létszámát felülvizsgálniuk. Először, amikor kiderült, hogy 2005 elején, a kísérleti megyei státuszból származó módosításokat a minisztérium ígéretei ellenére sosem hagyta jóvá, és az akkor keletkezett pluszállásokat fel kellett számolni. Másodszor a minden megyét érintő leépítéseket kellett végrehajtani. Akkor kilobbizták, hogy az országos szintű ötszázalékos helyett Hargita megyében csak négyszázalékos legyen a leépítés. Külön jogi személyiséggel rendelkező óvodák összevonásával és más, kevésbé fájdalmas intézkedésekkel sikerült ezt a feladatot megoldaniuk. Most két fontos, egymástól független, de hatásaiban összetartozó rendeletet kell gyakorlatba ültetni. A 114-es sürgősségi kormányrendelet ötszázalékos leépítést ír elő a tanügyben. Ez ősztől 328 állás megszüntetését jelenti Hargita megyében, ami viszont nem ugyanannyi embert érint – mondja Csukás Levente. Jelenleg keresik a megoldást, ám az idő sürget, már februártól el kell kezdeni a nadrágszíj megszorítását ahhoz, hogy augusztustól iskolák ne maradjanak pénz nélkül. A másik, megoldásra váró feladat az iskolák diáklétszám szerinti finanszírozása. Ehhez elsősorban vissza kellene állítani a 2005 előtti állapotot, amikor egy jogi személyiséggel rendelkező oktatási intézményhez több iskola, óvoda is tartozott. Ráadásul sok olyan kis létszámú, falusi iskola működik, amelyeknek létjogosultsága a kevés gyerek miatt megkérdőjelezhető. A már meglévő iskolabuszokkal megoldható lenne a gyerekek néhány kilométeres utaztatása, a községközpontban levő, szakképzett pedagógusokat foglalkoztató, esetenként jól felszerelt iskolában pedig sokkal jobb körülmények között tanulhatnának. Mindezt azonban a helyi önkormányzatokkal közösen tudják csak tisztázni, megoldani. Azt tervezik, hogy az új főtanfelügyelő kinevezése után megbeszéléseket folytatnak a polgármesterekkel és iskolaigazgatókkal a legjobb megoldások megtalálása érdekében.
– Oktatási intézmények adminisztratív összevonásával iskolákat, osztályokat, és így természetesen pedagógusi állásokat lehetne megmenteni – mondja Waczel Ferenc, a tanfelügyelőség humánerőforrásokért felelős szakembere. Az iskolák létszám szerinti finanszírozását talán erre a naptári évre felfüggesztik, és az iskolák költségvetés-kiegészítést kapnak – bízik a legutóbbi hírekben Csukás Levente. Amennyiben mégis bevezetnék, akkor elkerülhetetlen lesz a leépítés. De más jellegű megoldást is javasol a tanfelügyelőség. Ilyen az alternatív oktatást jelentő Step by Step osztályok számára a fejadag növelése. A törvény ezen osztályok esetében két tanítónő fizetését engedi meg, a kormányhatározat viszont csak egyre ad pénzt. Pótlólagos fejadag bevezetésére lenne szükség a művészeti pótoktatásban részesülő diákok számára is. A megyei tanács, illetve a tanfelügyelőség hatáskörébe kellene tartozzon a külön koefficiensek megítélése azon iskolák számára, ahol két vagy több nyelven folyik az oktatás, a nehezen megközelíthető, kistelepülések iskolái számára, a PHARE- programokban részt vevő középiskoláknak és szakközépiskoláknak. A finanszírozásnál figyelembe kellene venni a tanári kar képzettségi szintjét is, hiszen a képzett tanároknak nagyobb béralapra van szüksége.
Mind a leépítésekre, mind a létszám szerinti finanszírozásra vonatkozó rendeletek életbe léptetése nehézségekkel jár, ráadásul sok tisztázatlan kérdést vet fel. Ezek megoldására azonban már most fel kell készülniük az önkormányzatoknak és az oktatási intézményeknek.
Takács Éva
Hargita Népe. Forrás: Erdély.ma

2010. október 27.

Egyszerűsített honosítási eljárásról
Január elsejétől érvénybe lép az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvény. A magyar hatóságok ezekben a hónapokban készítik elő a feltételeket az igénylések benyújtásához és az állampolgárság megadásához. Balogh György csíkszeredai konzul az egyszerűsített honosítással kapcsolatos kérdésekre válaszolt.
Nem kampányidőszakra szól a magyar állampolgárság igénylése, a lehetőség január elsejétől folyamatosan biztosított lesz – hangsúlyozta Balogh György azzal kapcsolatban, hogy mennyire tudnak felkészülni az igénylések fogadására. Nagy gondot jelent számukra, hogy nem lehet előre látni a jelentkezések ritmusát. Tekintettel arra, hogy a folyamat elindítása téli hónapokra esik, amikor mind az utazás, mind a várakozási idő eltöltése nehézségekbe ütközik, azt tervezik, hogy kizárólag előzetes bejelentkezés alapján fogadják az ügyfeleket: telefonon vagy interneten lehet majd időpontot kérni a magyar állampolgárság igénylésének benyújtására. Balogh György konzul hangsúlyozta: nem változott meg a magyar végrehajtó szervek elkötelezettsége az ügy iránt, mindössze azt igyekeznek elérni, hogy a jelentkezők a lehető legegyenletesebb elosztásban tudják benyújtani kérelmeiket. A jelentkezők programálásával tudják megelőzni a hosszas várakozásokat.
Új irodát nyit a konzulátus
A Hargita Népe értesülése szerint a magyar konzulátus új irodáját a Lazarus Házban nyitják meg. Ezt az információt Balogh György nem kívánta sem cáfolni, sem megerősíteni. Kis türelmet kért az új iroda hollétének bejelentéséig, államtitkári szintű döntés az épületről ugyanis ezen a héten történik.
Arra vonatkozóan pedig, hogy hány új alkalmazottja lesz ennek az irodának, elmondta: a magyar külügyminisztérium részéről az új főkonzul mellé még egy új konzult neveznek ki erre a munkára (tehát három konzul fog dolgozni Csíkszeredában), és december közepén hat új adminisztratív ügyintéző érkezik. Amennyiben az igénylések száma nagyobb személyzetet kíván, a külügyminisztérium állományának tartalékából azonnal munkába állíthatók további munkatársak. Ami pedig a helyi alkalmazottakat illeti, a konzul elmondta: anélkül, hogy meghirdették volna, milyen állásokra várnak jelentkezőket, ötven önéletrajz van máris az asztalán. Ezeknek átvizsgálását, kiválogatását a héten kezdik el. Egyelőre nem tisztázott, hány személyt tudnak alkalmazni, mindenkit interjúra sem hívnak be, de azt megígérte Balogh György, hogy minden kérelmezőnek választ adnak.
Friss hír, hogy minden valószínűség szerint szombattól lesz élő a www.allampolgarsag.gov.ro portál, ahol az érdeklődők minden, a magyar állampolgárság igényléséhez szükséges tudnivalót megtalálnak.
Takács Éva, Hargita Népe (Csíkszereda)

2010. október 11.

Bence meg a többi jómadár vitte a pálmát
A közönség érdeklődése, a csíkszeredaiak segítőkészsége, valamint a pozitív sajtóvisszhang elégtételt jelentett a szervezőknek a fáradságért, és megerősítette őket abban a meggyőződésükben, hogy szükség van a dokumentumfilmek fesztiváljára. A zsűri véleménye szerint a szombaton véget ért Film.dok-on bemutatott filmek színvonala felülmúlta a korábbi fesztiválokon látottakét. A fődíjat a világ legjobb madárfotósaként emlegetett Máté Bencéről készített portréfilm vitte haza.
Jobb idők jönnek a filmek készítőire és kedvelőire az Európai Unióban, ugyanis a brüsszeli politikai műhelyekben a filmeseket támogató döntések érlelődnek – tudtuk meg szombaton, a Film.dok díjkiosztó gáláján Szőcs Gézától, a magyar Nemzeti Erőforrás Minisztériuma kulturális államtitkárától, aki egyenesen Brüsszelből érkezett erre az eseményre. Kelemen Hunor román kulturális és örökségvédelmi miniszter arról szólt üdvözlőbeszédében, hogy szeretnék az erdélyi magyar filmesek számára is elérhetővé tenni a romániai költségvetési forrásokat, a tárca partner kíván lenni számukra. A Film.dok szervezőinek azt javasolta a miniszter, hogy akkreditáltassák a fesztivált az Országos Filmközpontnál, így a különböző pályázatoknál figyelembe tudnák venni mind a részvételt, mind a díjakat. Kelemen Hunor azzal biztatta a filmeseket, hogy a jövő évben sorra kerülő magyar–román közös kormányülésen a közös filmgyártást támogató alap létrehozását javasolják.
A filmes együttműködést szorgalmazta Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke is, aki a Lakiteleki Televíziós Szemlét képviselte a gálán, és a Film.dok legjobb három filmjét meghívta Lakitelekre.
Takács Éva, Hargita Népe (Csíkszereda)

2010. szeptember 28.

Akik szeretnek, jól szeretnek
Eperjes Károly vasárnap a csíksomlyói kegytemplomban tartott előadást arról, hogyan éli meg hitét. Hétfőn a Segítő Mária Katolikus Gimnázium diákjainak és tanárainak beszélt a Széchenyi-filmről, és ennek kapcsán hitéről. A Hargita Népének ezután adott rövid interjút.
Szeretik Önt Magyarországon?
– Az Úr Jézust szerették saját hazájában? Voltak, akik szerették, voltak, akik nem. Akik szeretnek, azok úgy látom, jól szeretnek, vannak, akik furcsállnak, csak a színészetemet szeretik, és azoknak nem jut eszükbe, a színészetem azért olyan, mert mögötte olyan élet van, ami előre jelzi, hogy komolyan veszem akár komoly, akár tragikus, akár komikus feladatom van. Komolyan veszem mindegyiket. Van, aki még a színészetemet sem szereti a közéleti vállalásaim miatt. De Széchenyit sem szerették annyira a többiek. Akik nem szerették az Úr Jézust, azoknak az életéről most mit tudunk? Széchenyit, az ő tevékenységét mennyire tudjuk szeretni még mindig, és egyre inkább elismerni. A többieknek mijét ismerjük el? Már csak az őhozzá való kötődését.
Mit jelentett Önnek Széchenyi István a film forgatása előtt? – Előtte is Széchenyi-kedvelő voltam, de hálás vagyok a filmnek, hogy ennyire elmélyedhettem. Addig is többet tudtam róla, de ahogy két és fél évet készültem rá, rájöttem, hogy más minőséget jelent, mint amit addig tudtam róla.
Mi lenne még az a szerep, amivel ennyire azonosulni tudna? – Márton Áront nagyon eljátszanám. Alkatilag is alkalmas lennék rá. Batthyányi Strattman Lászlót, egy jó Szent Istvánt, jó Rákóczit szintén nagyon eljátszanék. Telekit..., még nagyon sokat. Én arra sem gondoltam, hogy Széchenyit eljátszhatom ilyen minőségben a jó Isten kegyelméből. Engem nagyon szeret. A legutolsó nagy élményem, hogy eljátszhattam Mórus Szent Tamás életét. Az élet nagy ajándéka Széchenyi mellett. 101-szer ment, kasszasiker volt. Levettük, és nem miattam. Miattam még játszhattuk volna tovább, a többiek nem bírták lelkileg ezt a fantasztikus darabot. Nem akarom bántani őket, de ez az igazság. – A kollégái hogyan fogadják a maga hitvallását?
– Sokan furcsának tartanak, sokan meg odajönnek, mert nem mernek máshová menni, és mondják, hogy de jó neked! Ezeknek azt mondom, próbáld meg, indulj el, majd meglátod.
Van, aki megpróbálta?
– Igen, van, akinek keresztapja vagyok, másoknak násznagya, lelki társ vagyok, kikérik véleményemet, sőt alkalmasint egyik-másik fiatal színész a diplomamunkáját belőlem és a munkásságomból akarja írni. Ilyenkor figyelmeztetem: nem biztos, hogy jót teszel magadnak. Fel tudod-e vállalni, hogy rögtön a pályád elején konfliktusaid lesznek? Van, aki fölvállalta, van, aki nem. – Nagyon rögös az út, amit választott.
De kié nem?
– Önnek viszont van kapaszkodója.
– A napi szentmise, a szentáldozás, az Úr Jézussal nap mint nap találkozni. Nélküle már nem bírnám. Így is néha sok, és akkor az egészségem jelez, hogy állj meg egy pillanatra. Egy fél éve elájultam egy patikában, de hát van ez így...
Takács Éva. Hargita Népe (Csíkszereda)

2011. január 7.

A főtanfelügyelő az új tanügyi törvényről
Nem lép rögtön érvénybe az új tanügyi törvény minden passzusa, folyamatról van szó, amely a következő négy-öt évben fog kiteljesedni. A kidolgozásra váró alkalmazási módszertanok sok részletkérdést tisztáznak majd – véli Ferencz Salamon Alpár Hargita megyei főtanfelügyelő.
Rövid távon bebizonyosodik, hogy számunkra jó az új tanügyi törvény – mondja Ferencz Salamon Alpár Hargita megyei főtanfelügyelő, aki úgy látja, hogy a közoktatás területén a mostaninál sok minden jobb lesz – elsősorban azért, mert az új rendelkezés a gyerekek oktatási igényét tekinti prioritásnak. Lényegesen csökkentik a tananyagot, és a heti kötelező óraszám is kevesebb lesz, ami nemcsak a gyerekek, de a pedagógusok szempontjából is előnyös. Nagyobb lehetőség lesz a felzárkóztatásra, a differenciált oktatásra, így a tehetséggondozásra is – fogalmazott. A számos újdonság közül ezúttal az általános iskolai oktatás kibővítését, a kötelező tíz osztály terén jelentkező változásokat vizsgáltuk. A gyerekek kötelező oktatása ugyanis az új törvény szerint hatéves kortól kezdődik. Ez nem azt jelenti, hogy hatévesen kell iskolába indulniuk a gyerekeknek, hanem azt, hogy az óvodák iskolaelőkészítő csoportja a kötelező oktatás részévé válik. Új tanterv alapján, de továbbra is az óvodában fognak tanulni a hatéves gyerekek – mondja a főtanfelügyelő.
Ami a kilencedik osztályoknak az általános iskolákba való „lehozását” illeti, ezt is fokozatosan lehet végrehajtani: a 2011-ben ötödik osztályt kezdő évfolyam lenne az első, amelyik a kilencedik osztályt is az általános iskolában járná. A felsőbb évfolyamok a már elkezdett rendszerben folytatják tanulmányaikat. Arra a kérdésre, milyen infrastrukturális lehetőség van rá, hogy a kilencedik osztály az általános iskolai oktatás részévé váljon, Ferencz S. Alpár bizakodó választ adott. Szerinte falvakon nem okozna gondot, sőt, a vidéki oktatásban az iskolák visszanépesedését hozhatja az új struktúra. Városokon megoldást lehet találni arra, hogy helyet kapjanak az iskolákban ezek az osztályok, egyik lehetőség az iskolák közötti konzorciumos szerződés lehet, illetve a középiskolákban felszabaduló helyeket is figyelembe kell venni. Arra is lehet gondolni, hogy a kormánynak is fejlesztenie kell a rendszert, és ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt, válságos évben a Hargita megyei tanügy megadta adóssága felét, van remény az infrastrukturális fejlesztésre is – bizakodott. Takács Éva, Hargita Népe (Csíkszereda)

2011. február 5.

„Nagyapám fegyverrel jött, én meg pecséttel és tollal”
Sok megható történettel, családi relikviával, évtizedeken keresztül féltve őrzött irattal találkoznak Magyarország csíkszeredai konzulátusának munkatársai az állampolgársági kérelmek átvételekor. Egy hetven évvel ezelőtt készült fénykép most, 2011 februárjának elején emberi sorsokat kapcsolt össze. A csíkszeredai magyar konzulátuson dolgozók munkája nem csak az állampolgársági kérelmekhez szükséges iratok számbavételéből és átvételéből áll. Együttérzésük, odafigyelésük jólesik a kérelmezőknek, az itteni emberek bizalma, szeretete pedig meghatja őket. Elbeszélgetnek az emberekkel, meghallgatják azokat a történeteket, amelyeket ki-ki fontosnak tart magyarságával kapcsolatban, megnézik, lemásolják a ritkaságszámba menő kordokumentumokat. És – ismétlem – gyakran meghatódnak.
Valahogy így történt akkor is, amikor Szabó Ibolya az állampolgársági kérelme mellé egy hetven évvel ezelőtt készült fényképet és egy verset csatolt. A verset a magyar hadsereg bevonulásakor, tízévesen szavalta el. Az egyik magyar katona örömében ölbe kapta a kislányt – ekkor készült a felvétel. Lehet-e a kérvény mellé fényképet és verset csatolni, van-e helye emléknek a száraz iratcsomóban? Ezt kérdezte a kérvényt átvevő hölgy Böhm Dávid konzultól, aki csak rápillantott a képre, és azonnal igennel válaszolt. Később ellenőrzésre hozzá került a dosszié, és akkor már figyelmesebben megnézte a fényképet. A mosolygós katona ismerősnek tűnt.
– A papírok közé ajándéknak odatettem a vers másolatát, bizonyításképp, nehogy kétségbe vonják, van-e bennem magyar vér – meséli Szabó Ibolya. – A hölgy, aki átvette, azonnal odanyújtotta Dávidnak azzal, hogy nézd meg, milyen kincset kaptunk. Ő ránézett a képre, rám kacsintott, összemosolyogtunk. – Az adatlapokat átveszik a kollégák, rengeteg anyakönyvi kivonatot nézünk, olvasunk. Hozzám azzal jöttek oda, hogy Ibi néninek van egy kérése: fényképet is szeretne csatolni. Ez nem szokványos, hiszen egy fotó nem támogató dokumentum – egészíti ki Böhm Dávid konzul. – Mi az adatlapok, dátumok, anyakönyvi kivonatok mögött látjuk az embert, látjuk az életrajzot, amit viszont Budapesten nem látnak. Ott, az állampolgársági hivatalban azt látják, hogy mi az, ami bizonyít. Úgyhogy nagy örömmel tettünk eleget ennek a kérésnek. Amikor mint konzul, megkaptam az egész dokumentációt, akkor néztem meg a képet, olvastam el a verset, és felfedeztem, hogy az úriember a fényképen kísértetiesen hasonlít a nagyapámra, akiről tudtam, hogy itt volt a visszafoglaláskor. Másnap felhívtam édesanyámat, elmondtam, hogy találtam egy képet, valószínűleg az édesapja van rajta, de azért jó lenne bizonyítani. Egy órán belül interneten hat-nyolc fotót küldött, valamint a katonakönyv másolatát, amiben ott áll, hogy nagyapa itt volt Erdélyben abban az időben. Egyértelmű volt tehát, hogy ő van a képen. Akkor hívtam fel Ibi nénit, hogy találkozzunk, beszélgessünk.
Balogh György konzul pedig úgy gondolta, az esetnek sajtónyilvánosságot kell adni, és értesítette a Duna TV-t. Azért, mert Magyarországon nem értik, nem érthetik, hogy az állampolgárság mit jelent az itteni emberek számára.
– Budapestről ezt nem lehet megítélni. Mint minden, ez is át van politizálva, érvelnek mellette, ellene, de a valós értékét nem tudják felmérni az emberek. Mert nem itt vannak, nem ők veszik át a kérelmet, nem látják a könnycseppet az arcokon – mondja Böhm Dávid.
Hogy mennyi minden játszott közre abban, hogy az egykori katona unokája és az egykori kislány megismerje egymást, hosszasan sorolja a fiatal konzul:
– Én egy hónapra jöttem Csíkszeredába, hétfőn megyek haza. Két helyszínen vesszük fel a kérelmeket, Ibi néni pedig oda kapott időpontot, ahol én vagyok, ráadásul két műszakban dolgozunk, délelőtt-délután, hetente váltjuk egymást. Ketten voltunk konzulok, én kaptam meg az ügyet, nem a kolléganő. Ennyi véletlen nincs. Ez Gondviselés.
Ráadásul viszont: Ibi néni fia Pécs mellett él, Dávid édesanyja szintén pécsi. Dávid középiskolás korában járt Székelyföldön, iskolájának a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiummal van kapcsolata, az iskola kórusával Csíkszeredában is szerepeltek. Ibi néni pedig a Székely Mikó Kollégiumban érettségizett.
Németh József egykori magyar katona, aki ölbe kapta a szépen szavaló kislányt, nem járt többet Erdélyben. Ott volt Felvidék, Erdély visszacsatolásakor, majd a keleti fronton megsebesült. Életét megmentették, hazakerült. Lányának mesélt élményeiről, a három hónapos erdélyi tartózkodásáról, nosztalgiával emlékezett a Hargitára, a hegyekre, az emberekre, arra a szeretetre, amivel itt fogadták őket.
Azt hiszem, érthető, hogy Böhm Dávid konzul, Németh József egykori magyar katona unokája ott szeretne lenni Ibi néni eskütételekor. Mert amint mondja: „Nagyapám fegyverrel jött, én meg pecséttel és tollal. Remélem, hogy ez a bevonulás tartósabb lesz, mint az övé.”
Takács Éva. Hargita Népe (Csíkszereda)

2011. március 16.

Jogos jussukat kapták vissza
Kövér László, a magyar parlament elnöke és Füzes Oszkár nagykövet jelenlétében Zsigmond Barna Pál főkonzul előtt tegnap Csíkszeredában letette az állampolgársági esküt az első tizenkét személy, aki megkapta a magyar állampolgárságot.
Negyvenezer fölött van azoknak a száma, akik az elmúlt két és fél hónapban benyújtották kérésüket a magyar állampolgárság elnyeréséért. Tegnap a Magyar Köztársaság Csíkszeredai Főkonzulátusán tizenkét személy vehette át a honosítási okiratot és tette le az állampolgársági esküt. Az eseményen jelen volt Kövér László házelnök, Füzes Oszkár bukaresti nagykövet, valamint dr. Kelemen András elnöki tanácsadó is.
Kövér László, bár gyakran jár Erdélybe, házelnökként, hivatalosan most utazott első alkalommal ide. Amint mondta, meghatottan vett részt az ünnepségen, amelyen jogos jussukat kapták vissza a honosítottak, amit nagyszüleik, szüleik hagyományoztak rájuk. Dr. Kelemen András az esemény kapcsán Adyt idézte: Minden Egész eltörött. „Most pont a fordítottja van: minden eltörött elindul egésszé válni” – mondta.
Az első honosított személyek között volt Szabó Ibolya is, akinek történetéről február elején beszámolt a Hargita Népe: kérelméhez csatolt, az 1940-es bevonuláskor készült fényképén Böhm Dávid konzul felismerte nagyapját, aki abban az időben a bevonuló katonák között volt. Ibolya néni meghatódva, ugyanakkor elégtétellel vette át a honosítási okiratot, és mint mondta, most tudja csak megbocsátani a magyarországiaknak azt a bizonyos december ötödikét. Az elmúlt héten Ibolya néni Magyarországra utazott, ahol filmet forgattak látogatásáról. Személyesen is megismerte ez alkalommal Böhm Dávid családját, ellátogatott Német József egykori magyar katona ozorai sírjához, ahol elszavalta azt a verset, amelyet 1940-ben, a közös fénykép készítésekor gyerekként elmondott. Böhm Dávid konzul a fénykép történetének emberi oldalát tartja fontosnak: találkozott két család, akik az első pillanattól úgy közeledtek egymáshoz, mintha régóta ismernék egymást. Visszajött most Csíkszeredába, hogy a házelnök, a nagykövet és a főkonzul társaságában átadhassa a honosítási okiratot. Ibi néni múlt heti látogatásáról úgy vélekedik, hogy szimbolikus értelemben több dolog összefonódik, sok szép pillanatot élt meg mindkét család, és bízik benne, hogy a jövő is tartogat számukra szép találkozásokat. – Amikor átadtam az okiratot, legkevésbé konzulnak éreztem magam, inkább unokának. Amikor Székelyföldre jövök, hazajövök. Lett egy családom Székelyföldön – mondta Böhm Dávid.
Az elsőként honosított személyek között volt Szilágyi Árpád volt politikai fogoly és Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke is. Balogh György konzul elmondta, hogy letette az esküt egy fiatal házaspár is, akik Angliában dolgoznak ugyan, de amikor megtudták, hogy március 14-én átvehetik a honosítási okiratot, azonnal repülőjegyet vettek és Csíkszeredába utaztak. Ma Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jelenlétében ismét eskütételre és újabb honosítási okiratok átadására kerül sor a csíkszeredai főkonzulátuson.
Takács Éva. Hargita Népe (Csíkszereda),

2011. június 14.

Értékeket képviselni, a hitről tanúságot tenni?;;?Mária által Jézushoz – volt a pünkösdi búcsú jelszava. Idén is százezrek igyekeztek ezt az utat?;;?bejárni, megtalálni a somlyói Szűzanya révén Jézus Krisztust.?;;?Spányi Antal, az ünnepi szentmise szónoka arra figyelmeztetett: felelősek vagyunk sorsunkért,?;;?jelenünkért, jövőnkért.?;;?Pontos adatok nincsenek, de idén is zarándokok százezrei vonultak a csíksomlyói Szűzanya elé, hogy erőt és bátorítást merítsenek a kegyhely és a búcsú szelleméből.?;;?A zarándokok egy része a múlt hét folyamán már megérkezett Csíksomlyóra és a környező településekre, pénteken a távolról, gyalogosan indult keresztalják többsége is célhoz ért. Kellett is a péntek este és az éjszaka, hogy ázott ruháikat megszárítsák, maguk is kipihenjék az egész napos, esőben való gyaloglás fáradalmait. Szombaton délelőtt fegyelemben, áhítatban vonultak a keresztalják a két Somlyó közötti nyeregben levő Hármashalomoltárhoz.?;;?Imával, énekkel vonult a kordon is a papsággal, a kisbazilikajelvénnyel és a labarummal, ahogy eleink ránk hagyományozták. Az ünnepi szentmise elején Orbán Szabolcs OFM, a Szent Istvánról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány főnöke köszöntötte a zarándokokat. „A zarándoklat lényege, hogy leküzdjük azokat az akadályokat, amelyek távol tartanak Istentől – mondta –, és Mária által eljussunk Jézushoz.” Jakubinyi György érsek hangsúlyozta, ahogy a gyermek számára édesanyja szíve jelenti az otthont, úgy Mária gyermekeiként mindannyian hazajöttünk.?;;?Spányi Antal székesfehérvári püspök, az ünnepi szónok figyelmeztetett: van mit megköszönnünk, és van miért könyörögnünk.?;;?„Fájdalommal, aggodalommal, szorongással látjuk, hogyan vesznek el, relativizálódnak öröknek hitt erkölcsi értékeink” – mondta a szónok. Ugyanakkor őseink hitét állította példának: ők Istennél találták meg a megtartó erőt. Márton Áron, Mindszenty bíboros, Prohászka Ottokár hitét és kitartását idézte fel, kifejtve: felelősséget kell vállalni egymásért, a nemzetért, a hitért és az egyházért. Spányi Antal az új magyar alkotmányról szólva hangsúlyozta: a magyar nép nem kíván beleszólni más népek életébe, de tudja, mit akar, és nem szorul arra, hogy más népek kényszerítsék rá akaratukat. „Így alkottuk meg a magyar alkotmányt, amelyben ki mertük mondani a házasság Istentől rendelt törvényét és az élet védelmét. Nem szabad félnünk, megijednünk, mert tiszta a szándékunk, nemes és jó az akarat” – fogalmazott a szónok. A családvédelem és a gyermekvállalás fontosságáról szólva hangsúlyozta: „Ápolni kell a családi kötelékeket, örömmel kell fogadni a gyermeket, védeni kell az életet a fogantatástól a természetes halálig. (…) Adja az Úr, hogy növekedjen a gyermekeket örömmel vállaló, szeretetben felnövekvő családok száma.” A mindannyiunkra váró feladatokat pedig így foglalta össze: „Értékeket kell képviselni és érte kiállni, a hitről tanúságot tenni, a családot szeretni, a tiszta örömet megélni és megbecsülni, nagyvonalúan gondolkodni, erősnek lenni és eszmékhez igazodni, hivatásnak élni, elfogadni Isten hívását, összefogni, egyé lenni.”?;;?Az időjárás idén sem kímélte a búcsús szentmise résztvevőit, majd a hazafelé igyekvőket: a lezúduló eső több ízben is alaposan eláztatta a zarándokokat. Több résztvevő következtetése szerint csak reménykedni lehet abban, hogy egyre többen vannak azok, akik hitüket megélni jönnek el Mária lábához, nem pedig magyarságukat, politikai meggyőződésüket fitogtatni, vagy egyenesen politikai tőkét kovácsolni a zarándoklatból.?;;?Ünneplők az ezeréves határnál?;;?Az előző évekhez viszonyítva kétszer többen, azaz mintegy húszezren vettek részt Gyimesbükkön vasárnap a pünkösdi istentiszteleten az ezeréves határt jelző őrház mellett. Vasárnap a kontumáci kápolnában tartott istentisztelet után a zarándokok leereszkedtek a dombról és átvonultak az osztrák–magyar monarchia idejéről fennmaradt 30-as őrházhoz, amely 1918-ig a Romániával való keleti határt jelezte. Az őrház előtt néhány éve felavatott magyar hősök emlékművénél, az öt fakeresztnél, amelyek a trianoni diktátummal a Magyarországtól elszakított történelmi részeket jelképezik, virágokat helyeztek el a jelenlévők, köztük a magyarországi hatóságok képviselői: Hende Csaba honvédelmi miniszter, Lezsák Sándor és Latorcai János, a Magyar Országgyűlés alelnökei. A magyar honvédelmi miniszter beszédet tartott Gyimesbükk polgármesterével, Gîrdea Vilmossal együtt, majd elénekelték a magyar és a székely himnuszokat.?;;?Ezt követően a zarándokok átvonultak a síneken, és az őrház mellett várták a Magyarország által 1930-ban megvásárolt, Svédországban gyártott Nogab 017-es mozdony húzta székely gőzöst. Délután a két különvonat, a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz elhagyta a gyimesbükki állomást a Magyarországról érkezett 1600 zarándokkal.?;;?Takács Éva ?;;?Hargita Népe (Csíkszereda)

2011. szeptember 8.

Harmadik kategóriában a Sapientia
Első alkalommal osztályozták a romániai egyetemeket európai kritériumok alapján. A rangsorolást az oktatási minisztérium megrendelésére az Európai Egyetemek Szövetsége végezte, amely csupán 12 egyetemet értékelt úgy, hogy az első, legmagasabb szintű kategóriába tartozhat.
Az összes magánegyetemet, közöttük a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet is a harmadik, legalacsonyabb kategóriába sorolta az Európai Egyetemek Szövetsége a román oktatásügyi minisztérium megrendelésére készült rangsorolásban.
Az első kategóriába azok az egyetemek tartoznak, amelyek az oktatás mellett magas szintű kutatómunkát is végeznek. Az ebbe a csoportba tartozó egyetemek idén 20 százalékkal több helyet kapnak mesteri és doktori képzésre, mint eddig. Ez azt is jelenti – közölte Daniel Funeriu oktatási miniszter –, hogy a doktori képzés 85 százaléka ezeken az egyetemeken fog zajlani.
A második kategóriába rangsorolt egyetemek, amelyek a tudományos nevelés és kutatás feladatát látják el, az eddigivel nagyjából egyenlő számban kapnak mesteri képzésre helyeket, a doktori képzésre viszont kevesebbet, mint eddig.
A harmadik csoportba tartozó egyetemek, amelyek csupán az oktatás feladatát látják el, csak a jó minőségű mesteri képzési programra kapnak engedélyt, a doktori képzések mintegy 1,6 százaléka jut ezeknek az intézményeknek.
Az első, magas szintű kutatómunkát és oktatást végző csoportba tartozik a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem mellett a Bukaresti Egyetem, a jászvásári Al. I. Cuza Egyetem, a bukaresti Közgazdasági Egyetem, a kolozsvári Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem, a bukaresti Carol Davila Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a kolozsvári Iuliu Haţeganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a jászvásári Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a Bukaresti Műszaki Egyetem, a jászvásári Gh. Asachi Műszaki Egyetem, a kolozsvári és a temesvári Műszaki Egyetem.
A második csoportba rangsorolt egyetemek közül csak azokat említjük, amelyek a Hargita megyei diákok körében népszerűek: a brassói Transilvania Egyetem, a nagyszebeni Lucian Blaga Egyetem, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a Nagyváradi Egyetem, a bukaresti Ion Mincu Műépítészeti Egyetem, a kolozsvári Művészeti és Formatervezés Egyetem, a Gheorghe Dima Zeneakadémia (Kolozsvár), valamint a marosvásárhelyi színművészeti egyetem.
Takács Éva
Hargita Népe. Erdély.ma

2011. október 24.

Helytörténeti múzeum nyílt Csíkszentmártonban
Értékes helytörténeti múzeummal gazdagodott Csíkszentmárton: az egykori Kászon-Alcsík járásbíróság fogdájának felújított épületében, a Baka János Könyvtárközpontban a látogatók pannókon ismerkedhetnek a településhez kötődő jeles személyiségekkel, háborús képeslapok gyűjteményét, vagy az utolsó magyar király Úz-völgyi látogatását dokumentáló fotósorozatot láthatnak. A helytörténeti értékek megmentése, dokumentálása és a közösségnek, ezen belül a diákoknak való bemutatása volt a célja Pál Zoltán és Péter Laura tanárnak, amikor benyújtották pályázatukat a Bethlen Gábor Alap jogelődjéhez, a Szülőföld Alaphoz.
A pedagógusok munkáját diákjaik segítették, akik családjaikban féltve őrzött régi dokumentumokat bocsátottak rendelkezésükre, valamint néhány falubeli, akik helyismeretükkel vagy tulajdonukban levő fényképekkel, tábori képeslapokkal, régi iratokkal gazdagították a gyűjteményt.
A múzeum látogatói négy nagy tablón ismerkedhetnek meg többek között a nagy műveltségű, 1928-ban elhunyt Baka János kántortanító életével és munkásságával, akit pápai aranykereszttel tüntettek ki, és akinek elfeledett sírkövére idén vésték fel nevét. Szintén nagy pannók idézik a csíkszentmártoni születés báró Antalfi János (1644–1728) erdélyi püspök életét és munkásságát. Első és második világháborús fényképeken láthatjuk a csíki katonákat, háborús képeslapgyűjteményt csodálhatunk meg, amit az 1916-os orosz harctérről küldtek haza a katonák. De IV. Károly magyar király 1917-es Úz-völgyi látogatásáról, valamint a magyar hadsereg 1940- es bevonulásáról, az országzászló avatásáról is láthatunk fényképeket.
– Azokat az értékeket igyekeztünk összegyűjteni, amelyeket a helyi közösség termelt ki – mondja Pál Zoltán tanár.
A pályázati úton nyert összeg nemcsak a gyűjtemény méltó bemutatását szolgáló bútorzat és pannók elkészítésére biztosított alapot, hanem értékes történelmi könyvek és informatikai eszközök beszerzésére is.
A pénteken a Baka János Könyvtárközpontban megnyitott múzeum a Tivai Nagy Imre Gimnázium diákjainak is rendelkezésére áll történelemórák színhelyéül. Az értékes gyűjteményt a tervek szerint folyamatosan bővíteni fogják: máris többen jelezték, hogy készek a birtokukban levő történelmi értéket képviselő tárgyakat és dokumentumokat a múzeum rendelkezésére bocsátani.
A csíkszentmártoni múzeumavatót megelőzően a Tivai Nagy Imre Gimnázium diákjai irodalmi összeállítással emlékeztek az 1956-os forradalom eseményeire. A forradalom előzményeiről, hőseiről és következményeiről a Magyar Köztársaság Csíkszeredai Főkonzulátusának munkatársa, Szarka Gábor konzul beszélt.
Takács Éva
Hargita Népe
Erdély.ma



lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-281




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998