udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
201 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 46 találat lapozás: 1-30 | 31-46
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Terényi Ede

2006. december 18.

A bukaresti rádió hangversenytermében hétvégén felhangzott Terényi Ede Epitaph – in memoriam Henry Purcell című orgonakoncertje, melyet egyenes adásban közvetítettek. Orgonán közreműködött Molnár Tünde, a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia népszerű orgonaművésznője. A Bartók- és Enescu-díjas kolozsvári zeneszerző, Terényi Ede a hagyományt újraértelmező művei közül való ez a darabja. Terényi művei Londontól Moszkváig Európa számos városában szólaltak meg, rádió- és tévéfelvételek rögzítették kompozícióit. /Lokodi Imre: Erdélyi zeneszerző és előadóművész Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

2007. április 3.

Április 1-jén orgonahangversenyt rendeztek Kolozsváron az evangélikus templomban Terényi Ede zeneszerző műveiből. A koncert után a Reményik Sándor Galériában megnyitották a zeneszerzőnek Dante Isteni színjáték c. műve alapján készített, huszonöt grafikájából álló kiállítását. Posztmodern, álom-, látomás jellegű képek sorakoztak a falon. /Mihály Zsombor: Húsvét zenében, az Isteni Színjáték képekben. Terényi Ede szerzői estje. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

2007. december 7.

A református egyház elhatárolódott dr. Buzogány Dezső lelkésztanár tettétől, ezért le kellett mondania szenátusi tagságáról. Az aláírók megdöbbentek, amikor kiderült, hogy Buzogány Dezső „csendben” visszakerült a BBTE szenátusába. Ezért kérik az Erdélyi Református Egyházkerületet, tegyen meg minden egyházjogi lépést Buzogány Dezső felelősségre vonása érdekében. A dokumentumot kézjegyével látta el Albert Júlia pedagógus, Beder Tibor nyugalmazott főtanfelügyelő, Brassai Zoltán akadémikus, Balázs Ágnes lelkipásztor, Farkas György egyetemi oktató, Farkas Csaba fogorvos, Incze Béla, az udvarhelyszéki SZNT elnöke, Kósa Ferenc egyetemi oktató, Lászlóffy Zsolt zeneszerző, Somai József közgazdász, Soó Zöld Margit festőművész, Terényi Ede zeneszerző, Tőkés Elek iskolaigazgató, Tulit Zsombor kiadóigazgató és Wanek Ferenc egyetemi oktató. /B. T. : Buzogány lemondását kérik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./ Előzmény: Kizárták a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tanári karából a felsőoktatási intézmény két oktatóját, Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktust; a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két alelnökét. A két oktató eltávolítását célzó rektori javaslat megszavazói között volt Buzogány Dezső, a Református Tanárképző Kar képviselője. /Kelemen Tamás: Kirekesztő multikulti. Kirúgta a BBTE szenátusa Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktust – Magyar oktatók is megszavazták a döntést. = Krónika (Kolozsvár), 2006. nov. 28./

2007. december 25.

“Csudálatos a’ gyermek”… – olvasható Kájoni Cantionale Catholicum 57-ik számú, Régi ének című dallamának Magyar fordítása az 1600-as évek közepéről, a csíksomlyói kolostorból. Egy rendkívüli ember itt a 20. század vége felé újraélte Kájoni gyűjteményét, dallamokkal virágoztatta fel régi kódexek elsárgult lapjairól vagy a csángólakta világból hozta el számunkra ezt a nagyszerű zenét, írta Terényi Ede zeneszerző, méltatva Domokos Pál Péter teljesítményét. Kájoni csak nótajelzéssel látta el szövegeit, akkoriban még mindenki tudta a dallamokat. Azonban évszázadok során ez a tudás elveszett. Domokos Pál Péter sokéves felfedező munkája révén válik számunkra ismét élővé, közelivé ez „a zenéjében is oly sokszínű lelki birodalom. ” Domokos Pál Péter óriási munkájának egyik legcsodálatosabb eredménye éppen a népi dallamváltozatok megtalálása és beillesztése a gyűjteménybe. /Terényi Ede: Műhelyjegyzeteim – Puer Admirabilis. = Helikon (Kolozsvár), dec. 25./ Emlékeztető:Domokos Pál Péter említett könyve„... édes Hazámnak akartam szolgálni... ” /Szent István Társulat, Budapest, 1979/ Domokos Pál Péter ebben a könyvében Kájoni Jánosnak /1629-1687/ Csíksomlyón, 1676-ban kiadott Cantionale Catholicum című, katolikus népénekeket tartalmazó énekeinek mindegyikéhez hozzátette a kutatásai alapján megtalált dallamok kottázott anyagát. /Több mint nyolcszáz énekről van szó/. Domokos Pál Péter könyvében emléket állított Petrás Incze Jánosnak /1813-1886/ is, aki a moldvai csángók egyik falujában, Klézsén volt pap. Megismerkedett Döbrentei Jánossal, akinek kérésére beszámolt a moldvai csángókról. Petrás Incze János ismertetését közölte a Tudománytár 1842-es évfolyama. Petrás Incze János összes tudósítását, levelét közölte Domokos Pál Péter.

2008. január 10.

Kalevala címmel nyílt ex libris-kiállítás január 9-én Kolozsváron a Művészeti Múzeumban, a munkák 15 nemzet képzőművészeinek alkotásai, és a finn eposz, a Kalevala ihlette mindegyiket. A gyűjtemény a finn Pekka Heikkilä tulajdonát képezte, jelenleg Takács Gábor birtokában van, aki megosztotta ezeket az érdeklődő közönséggel is. A kiállítás megnyitó zenei hátterét Terényi Ede Kalevala c. műve adta. /Farkas Imola: Kiállításon a grafika ékkövei. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2008. június 25.

Az Arpeggione Kiadó jóvoltából immár a harmadik Szórakaténusz kottakiadvánnyal jelentkezik Buzás Pál, amelynek az előző kettő mintájára az a fő célja, hogy kizárólag erdélyi magyar zeneszerzőktől, még kiadatlan, vagy ismeretlen zongoradarabokra hívja fel a zongorázók táborának figyelmét. A Szórakaténusz III. -ban Jodál Gábor, Vermesy Péter, Jagamas János, Terényi Ede, Lászlóffy Zsolt, Könczei Árpád és Orbán György egy-egy zongoradarabja szerepel. Jodál Gábor (1913–1989) három tételes Szonatinájának kézirata elveszett. A zongoradarab a múlt rendszerben megjelent, de sajtóhibákkal, amiket Buzás korrigált. A kötetben, premierként, egy zeneszerzőnek két műve is helyet kapott: Vermesy Péter (1939–1989) két zongoradarabja. Jagamas János (1913–1997) „Sárga vagyok, mint a cserfa levele” kezdetű népdalra komponált Népdalfúga című zongoradarabjával szerepel a kötetben. Terényi Ede (1935– ) igen termékeny zeneszerző, aki most Rhythms című zongoradarabjával van jelen, Lászlóffy Zsolt (1973 – ) az In memoriam Kacsó Sándor című szerzeményével, Könczei Árpád (1959 – ) öt kis zongoradarabjával, Orbán György (1947– ) Suite Nr. 4 című alkotásával. /K. G. : Szórakaténusz III. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

2009. június 13.

A kolozsvári Szent Mihály-templom Szent Cecília kórusa és kamarazenekara zenés időutazásra hívja az érdeklődőket június 14-én. A hangverseny műsorában a régi idők zeneművei mellett kortárs művek is szerepelnek, így Terényi Ede Mennynek királynéasszonya és Orbán György Daemon irrepit callidusa. A hangversennyel párhuzamosan vetítés is lesz az építészeti és képzőművészeti értékekről. Búcsúzóul negyedórás toronymuzsika szólal meg a templom tornyából, amelyet Hirschler József plébános utasítására alakíttattak ki erre a célra a XIX. század elején. /Potyó István: Ezer év muzsikája. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

2009. december 8.

December 7-én a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia szervezésében újabb zenei fesztivál kezdődött a Kultúrpalotában és más helyszíneken. A téli zenei fesztivál az intézmény hagyományos rendezvénysorozatainak egyike, címe A vallásos zene napjai. A fesztivál tíz napig tart. December 8-án Himnus angelicus címmel Molnár Tünde orgonaművésznő koncertezik a Kultúrpalota nagytermében. Műsorában szerepelnek többek között Terényi Ede Semper felice, Alleluia és Glocken című művei, melyek közül az Alleluia ősbemutató. December 13-án a Vártemplomban a Musica Humana női kar lép fel Csíky Csaba vezényletével. /Nagy Botond: Ősbemutató az egyházzenei fesztiválon. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./

2010. 8.

Terényi Edét köszöntötték
A Quadro Galériában kiállítással és koncerttel köszöntötték szeptember 6-án, hétfő este barátai és tisztelői a hetvenöt éves Terényi Edét, Kolozsvár és Erdély művészetének egyik fontos egyéniségét.
„Harminchét évesen találkoztam először életemben Dante Alighieri elbűvölő és lebilincselő alkotásával, az Isteni Színjátékkal. Azóta akarva akaratlanul ennek a műnek a hatása alatt élek, mintha Dante vezetne engem a világban, éppen úgy ahogy Vergilius vezette őt az alvilág különböző fokozatain keresztül” – mondta el lapunknak az ünnepelt zeneszerző, muzikológus, akinek ezúttal a grafikáit is láthatták az egybegyűltek.
A grafikus zenész
A tárlatnyitón az érdeklődők a művész – Dante Alighieri Isteni Színjátéka által ihletett – Dantesca című grafikasorozat darabjait, valamint a Dante kertjében című sorozat grafikáit tekintették meg.
„Sokan kérdezték tőlem, hogy miért épp az alvilági témákat festem és miért nincsenek bennük emberi alakok. Nos, úgy érzem, hogy az alvilág sokkal színesebb, sokkal több benne a művészi fantázia. Ugyanakkor azt gondolom, hogy a helyszínek érzéki megjelenítése, alakok nélkül, vagy azok gondolati megragadása a grafika eszközeivel, sokkal érdekesebb” – magyarázta Terényi a Quadro Galériában látható munkáival kapcsolatban.
„Miután megszületett ennek az ünnepi kiállításnak az ötlete, elkezdtünk reprodukciók után keresgélni, amelyek alapján összeállítottuk volna az eredeti képanyagot. Így találtam rá több olyan grafikára is, amelyek nem képezték eredetileg a kiállítási anyag részét, viszont úgy éreztem, hogy ezeket is föltétlenül ki kell állítanunk, hisz egy különleges úton járó művészről van szó. Mind művészi koncepciója, mind pedig anyagkezelése egyszeri és megismételhetetlen. Szuggesztív erőt árasztó munkákról van szó” – méltatta a művészt Székely–Sebestyén György, a Quadró Galéria vezetője.
A zeneszerző grafikus
Az ünnepi megnyitóra ellátogató, érdeklődő közönségnek valódi összművészeti élményben lehetett része: a tárlatnyitó egyik fénypontját ugyanis a New York-i Forte Duó előadása jelentette. Az Artur Kaganovsky és Szilveszter Kaganovsky Eszter zenészpáros Terényi Ede szerzeményeket adott elő hegedűn és brácsán. Az alkalomra összegyűltek, a szakmabeli valamint a művész baráti társasága és egy pohár borral koccintva köszöntötték a 75 éves művészt. Az érdeklődők a kiállítást szeptember 17-ig tekinthetik meg hétköznaponként 11 és 18 óra között.
Hetvenöt év a művészetek szolgálatában
Terényi Ede 1935-ben született Marosvásárhelyen. Zeneszerző, muzikológus és 1958-tól a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia tanára, ahol zeneszerzést, összhangzattant, ellenponttant valamint zenedramaturgiát tanít.
1983-tól a zenetudományok doktora, kutatási területe: a modern zene harmónia elmélete, az európai zene generációs fejlődés-spirálja, a zenedramaturgia operai és szimfonikus zenei területen. Tagja a Román és a Magyar Zeneszerzők Egyesületének, 1994-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Több rangos kitűntetésben is részesült, mint a Román Akadémia George Enescu díja (1980), Bartók-Pásztory díj (1994), a Román Zeneszerzők díja (1974, 1978), Erkel-díj (2001)
Sipos M. Zoltán. Új Magyar Szó (Bukarest)

2012. 11.

Kolozsvári Ünnepi Könyvhét – H. Szabó Gyula: Kolozsvár büszke lehet ránk
Kolozsvárról szóló, illetve a városhoz kapcsolódó könyveket mutattak be szombaton délelőtt a Kolozsvár Társaság székházában. H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója a kis létszámú hallgatóságnak elmondta: tavaly Dávid Gyula irodalomtörténész, a Polis Kiadó igazgatójának volt az ötlete, hogy a könyvhét keretében kimondottan Kolozsvárról szóló könyveket is bemutassanak, a programpontot pedig idén is örömmel iktatták be az eseménysorozatba.
– Színes a bemutatásra kerülő könyvkínálat. Hátha büszke lesz ránk Kolozsvár, hogy ennyit írunk róla – élcelődött H. Szabó Gyula, majd rátért a legfrissebb, Kolozsvárról szóló kiadvány, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményezésére megjelentetett Kincses Kolozsvár Kalendáriuma bemutatására, kifejtve: szerethető Kolozsvár-képet tárnak benne az olvasó elé, a régi és a mai Kolozsvárt illetően egyaránt.
Szikszai Ildikó, az Ábel Kiadó képviselője Cseh Katalin 2008-ban megjelent A virágárus bácsi című verseskötetét hozta el az eseményre. – A virágárus bácsi, közel a kilencvenhez, úgy él társadalmi életet Kolozsváron, hogy a Főtéren vidáman elbeszélget az emberekkel, nyáron még idegenvezetői teendőket is el tud látni – mondta Szikszai, majd a szerző néhány költeményét olvasta fel.
A Donát Alapítvány részéről Zsigmond Ilka angoltanár a Kolozsváros. Milyen város? című műemlékpedagógiai kiadvány első két kötetét ismertette. – Szerzőtársammal, Fórizs Enikővel együtt arra törekedtünk, hogy a gyerekeket „műemlékfogyasztóvá” neveljük – hangsúlyozta Zsigmond Ilka, majd felhívta a figyelmet arra, hogy tankönyvként is ajánlják a köteteket.
A Kriterion Könyvkiadó több, Kolozsvárhoz kötődő könyvet adott ki az elmúlt években, így például az Árkossy István festőművész és Bágyoni-Szabó István prózaíró levelezését tartalmazó Világ árnya, világ fénye című beszélgetőkönyvet, amelyben H. Szabó Gyula szerint egyfajta „elveszett paradicsomként” jelenik meg a kincses város.
Nagy István íróról fia, Nagy Károly nyugalmazott egyetemi oktató Tanúság címmel írt könyvet. – Kevesek által ismert eseményekről, mi több, kulisszatitkokról ejtek szót, amelyekről a családomtól, illetve a szűkebb rokonságtól és az ismerőseimtől értesültem – árulta el Nagy Károly. Ugyancsak a Kriterion adta ki John Paget XIX. századi angol orvos erdélyi és magyarországi naplójegyzeteinek egyik kötetét. – A könyv főleg a néprajzosok számára kincsesbánya – méltatta a kiadványt H. Szabó Gyula.
Szabó Zsolt, a Művelődés folyóirat és könyvkiadó vezetője legfontosabb sikerként könyvelte el Herepei János (1891–1970) művelődéstörténész, régész műveinek sorozatát, amelynek első kötete a Farkas utcai templom XVII. századi restaurálását eleveníti fel, a második a Református Kollégium és a Farkas utca történetéről, míg a harmadik kötetben a Farkas utcai kőszínházról értekezik. Szabó Zsolt utalt még a Biró Vencel hagyatékából ránk maradt három könyvre is (A Kolozsvári Római Katolikus Gimnázium története, 1918–1940; A Báthory-Apor Szeminárium története 1579–1933; A kolozsvári Róm- Kath. Főgimnázium emlékalbuma, 1579–1929).
Dávid Gyula, a Polis Kiadó igazgatója felelevenítette: az ő kiadójuk jelentette meg legelőször Asztalos Lajos helytörténész Kolozsvár. Helynév- és településtörténeti adattár című könyvét. Ezt követően az Orbán Balázs életét bemutató Mikó Imre-könyvet (A szülőföld szerelmese), a Kós Károly levelezéseit tartalmazó Édes Idám! kötetet, továbbá Lőrinczi László Utazás a Fekete kolostorhoz, Kovács Béla 420 nap Szíriában és Veress Zoltán Füvek, fák, csillagok című könyvét ismertette.
A Stúdium Kiadó képviseletében Asztalos Lajos Kolozsvár épített kincsei, valamint Hantz-Lám Irén A templom arcai című kiadványát ajánlotta a jelenlévők figyelmébe Tőkés Erika, Hantz Lám Irén pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy utóbbi kötet Terényi Ede azon művének kottáját is tartalmazza, amelyben a kolozsvári zeneszerző városunk régi utcaneveit zenésítette meg.
A Baróton alig pár éve működő Tortoma Kiadó Gaal György Kolozsvár-kalauzának harmadik, bővített kiadásával volt jelen az eseményen. A szerző visszaemlékezett könyvének első két kiadására, és reményét fejezte ki, hogy hamarosan angolul is megjelenhet mostani munkája.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)

2012. 4.

Koncerttel ünnepelt az ötéves pedagóguskórus
Fennállásának ötödik évfordulóját ünnepelte a Kolozsvári Magyar Pedagógusok Kórusa (karnagy: Bedő Ágnes nyugalmazott zenetanár) a november 28-án, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében megtartott koncerten. Műsorukon kizárólag kortárs magyar szerzők művei szerepeltek. A hangversenyen közreműködött a Balogh Örs zenelíceumi tanár által felkészített vonósnégyes.
– A közös éneklés lelki békét és belső harmóniát teremtett, továbbá megerősítette a kórustagokat abban, hogy a mai, értékvesztett világban létezik önzetlenség, tisztaság, őszinteség, egymásra figyelés – mondta a koncert előtti magyar és román nyelvű beszédében Virág Erzsébet és Kállay-Miklós Tünde kórustag, hozzáfűzve: az együtténeklés során közösen alkottak, az ének pedig összetartó erőnek bizonyult.
A remek produkcióból elsősorban Bedő Ágnes karnagy tudását és lelkiismeretességét emelnénk ki. Ugyanakkor az is dicséretes, hogy mennyire felzárkóztak a nem zenész kórustagok azokhoz, akik főállásban zenélnek. A műsor kiválasztása is telitalálatnak bizonyult: főleg XX. századi magyar szerzők (Gárdonyi Zoltán, Csemiczky Miklós, Terényi Ede, Márkos Albert, Vermesy Péter, Bárdos Lajos, Karai József és Kodály Zoltán) kórusműveit hallgathattuk meg.
A kórus két tömbbe csoportosított fellépése között négy zenelíceumi tanuló – Giriti Zita és Iulia Sârbu (hegedű), Péter Zsolt (brácsa) és Maksay Csaba (gordonka) – kamarazenélése szerzett örömet a közönségnek, amint H. Purcell Chaconne-ját és L. Boccherini d-moll vonósnégyesének egy tételét adták elő. A kolozsvári pedagóguskórus már túljutott a kristálytiszta intonáció megvalósításán, a pontos zenei dinamika tolmácsolásán. Bámulatosan egységes hangzásvilágban, zenei frázisokban gazdag, muzikális előadásban volt részünk. Sikerült a közönségnek is átadniuk a főleg vallásos művekben fellelhető fennköltséget, magasztosságot.
Advent elején csodálatos koncerttel ajándékozta meg közönségét a pedagóguskórus. Csak tartson minél többet a koncerten megélt örömünk, csodálatunk…
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

2013. 18.

Pillanatok egy kolozsvári filmzeneszerző életéből
Ha a kolozsváriakat megkérdeznénk, hány kortárs filmzeneszerzőt ismernek, valószínűleg kevesen tudnának válaszolni. Pedig Fazakas Áron – a Györkös Mányi Albert Emlékházban megszervezett Zeneszó című rendezvénysorozat májusi vendége – Kolozsváron él és alkot. A Horváth Zoltán által moderált beszélgetésből megtudhattuk: hogyan lesz a Báthory-líceum volt tanulójából, aki gyerekként agysebésznek készült, sikeres filmzeneszerző és egyetemi oktató, Fazakas ugyanis a Sapientia EMTE kolozsvári karán oktat főállásban.
Horváth Zoltán először arról kérdezte interjúalanyát: a Báthory-líceum padjaiból hogyan került a kolozsvári zeneakadémiára? Fazakas elmondta: eredetileg agysebésznek készült, de az érettségi előtt pár hónappal felhagyott ezzel az elképzelésével, mivel látta, milyen a romániai kórházi világ… és a zeneakadémiát választotta. Számára nem volt teljesen idegen ez az irány, hiszen középiskolásként a Horea úti zeneiskolában tanult zongorázni. – A zenepedagógia szakon az első két évben arra összpontosítottam, hogy pótoljam be a hiányosságokat. Az akkor még ötéves alapképzés után a zeneszerzés szakon mesteriztem és zeneszerzésből doktoráltam Terényi Ede zeneakadémia professzor irányításával. Ede bácsi, akinek én voltam azt hiszem az utolsó doktorandusza, igazi klasszis: pontosan tudta, hogyan kell engem a jó irányba terelni. Remélem, hogy végül meg volt elégedve a munkámmal. A Bukaresti Nemzeti Zeneművészeti Egyetemen 2012-ben fejeztem be zeneszerzés szakon posztdoktori tanulmányaimat – részletezte Fazakas.
Találóan jegyezte meg Horváth Zoltán, hogy Fazakas úttörő volt a romániai kortárs filmzene terén, aki „először bozótvágó késsel, majd szuperszonikus vágóeszközzel” haladt a zenészek által kevésbé ismert területen.
Első nemzetközi sikerét 2005-ben aratta, amikor egy dél-koreai négyperces reklámfilmhez kellett hat nap alatt zenét komponálnia. – Felhívott telefonon egy dél-koreai hölgy, aki azt mondta: az interneten meghallgatta korábbi, Sztalaktitek című művemet, és úgy gondolja: én vagyok a megfelelő ember. Azt sem hallgatta el, hogy a beküldési határidő hat nap múlva esedékes. Hat nap megfeszített munka után a hetedik nap elutaztam Kijevbe, ahol az ottani filharmonikusokkal és Cristian Sandu kolozsvári karmesterrel másfél óra alatt vettük fel a reklámfilm zenéjét. A komponálás során még arra is ügyelnem kellett, hogy amikor a filmben szereplő nagyzenekar lefele húzza a vonót, hosszabb hangot játszva, akkor a zenében is egy hosszabb hang következzen. A kijevi felvételkor nem várt akadállyal kellett szembenéznünk: az eredeti tempójelzést mutató digitális metronómhoz nem volt elem, ezért a zenekar egyik tagja végigutazta a várost, hogy szerezzen egy elemet, mivel ünnepnap volt, és az üzletek többsége be volt zárva – magyarázta.
Fazakas Áron elmondta: a kortárs filmművészetben megszűnik a zeneszerző autonóm művészi státusa; a nem folyamatosan hangzó zene pedig fontos dramaturgiai mondanivalóval rendelkezik. – A filmben nem csak a zene, hanem a csend is dramaturgiai eszköz. Ugyanakkor a film zeneszerzőjére, ahogy mondani szokás, „a kutya sem kíváncsi”, hiszen a zene csak egy kis fogaskerék a film gépezetében. A filmzene esetében nem beszélhetünk stiláris egységről, de nagyon fontos a pontosság, azaz a film és a zene közötti korrespondencia – hangsúlyozta Fazakas.
A beszélgetés során megtekinthettük az említett négyperces reklámfilmet, továbbá Horaţiu Damian kolozsvári román újságíró által 2010-ben készített A szerződés (Contractul) című rövidfilmet is, amelynek zenéjét szintén Fazakas Áron szerezte.
A hírnevet hozó Sztalaktitek című művet a Csíki Kamarazenekar tolmácsolásában és Ménesi Gergely budapesti karmester vezényletével hallgathattuk meg. Az alkotás a Duna televízióban is látható volt, a budapesti Bartók Rádió pedig élőben közvetítette.
Horváth Zoltán a Sapientiában folytatott oktatói tevékenységéről is kérdezte Fazakast, aki áldásos munkahelynek nevezte a fentebbi egyetemet, ahol filmzenét és filmhangot tanít. – Hallgatóimnak mindig azt mondom, hogy a legfontosabb az alkotói gondolat. Továbbá arra buzdítom őket, hogy tudjanak különbséget tenni értékes és értéktelen zene között, hiszen számomra csak ez a két kategória létezik. A jövő filmes szakembereinek tisztában kell lenniük a zenei fogalmakkal, hogy aztán filmjük zeneszerzőjének elmondhassák, hogy mit akarnak. Régi álmom az, hogy majd vénemberként ülök a karosszékben, és a tévében egy volt tanítványom filmjét mutatják. Erre én felkiáltok: az én tanítványom volt! – humorizált az előadó.
Fazakas kitért arra is, hogy most dolgozik egy hat kötetből álló szakkönyvsorozaton, amely nem csak a rendezőknek nyújt majd eligazítást, hanem a filmkedvelők számára is. E sorozat része egy háromnyelvű (román, magyar, angol) szakszótár is.
Felvételről meghallgattuk továbbá a Don’t catch the Mouse című fúvósötöst is, majd a hallgatók is feltehették kérdésüket a filmzeneszerzőnek.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

2013. 28.

Magyar siker az országos kórusversenyen
Közel húsz líceumi énekkar vett részt a hét végén Bukarestben a tanügyminisztérium által szervezett kórusverseny országos szakaszán. A vasárnapi eredményhirdetés kettős örömet hozott a kolozsvári magyar zenei élet számára: a Sigismund Toduţă Zenelíceum magyar tanulóinak énekkara és a Kolozsvári Református Kollégium kamarakórusa egyaránt országos második díjjal térhetett haza. A kórusverseny országos szakaszáról Kállay-Miklós Tünde, a zenelíceum igazgatóhelyettese, a kórus vezetője, valamint Székely Árpád, a Kolozsvári Református Kollégium karnagya, igazgatója nyilatkozott lapunknak.
– Iskolánk 64 éves történetében először fordul elő, hogy a magyar tanulók kórusa képviseli Bukarestben a tanintézményt egy ilyen rangos eseményen – magyarázta a Szabadságnak Kállay-Miklós Tünde. – Nagy örömet szereztünk iskolánk alapítójának, Guttman Mihály karnagynak, amikor az április végén lezajlott területi verseny után közöltük vele, hogy továbbjutottunk az országos szakaszra. A versenyt három kategóriában hirdetik meg: zenelíceumok, szemináriumok és elméleti líceumok számára. Mivel a versenyszabályzatban az is szerepel, hogy nem csak az éneklést, hanem a színpadi mozgást is pontozzák, ezért felkértük Könczei Csongort, hogy énekkarunk két tagjának, László Renátának és Réman Gergőnek – akik a Bogáncs néptáncegyüttesben is táncolnak – tanítson be egy néptáncot. Könczei végül az általunk elénekelt feldolgozás népdalának eredeti táncát tanította be a gyerekeknek. Nagyon izgultunk, hiszen a többi kórus is jó teljesítményt nyújtott – hangsúlyozta Kállay-Miklós Tünde igazgatóhelyettes.
Az igazgatóhelyettes elmondta, hogy a zenelíceum magyar tanulói Praetorius Psallite, S. Toduţă Arhaisme, Mokranjac szerb zeneszerző Njest Svjat című művét és Karai József Szép a tavasz, szép a nyár című, erdélyi népdalfeldolgozásokat tartalmazó kórusművét adták elő.
Székely Árpád, a Kolozsvári Református Kollégium karnagya is örömmel számolt be a bukaresti sikerről. – A versenyt a bukaresti Dinu Lipatti Zenelíceumban tartották. A zsűri szerint nehéz, de igényesen előadott repertoárral léptünk fel: G. Pittoni 150. zsoltár feldolgozása, A. Bruckner Graduálé (Locus iste), Terényi Ede Karácsonyi ima üldözöttekért, Bárdos Lajos Tréfás házasító és Constantin Râpă Cântec satiric című művét adtuk elő – közölte az igazgató.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

2015. 21.

Terényi Ede 80 éves
Vannak muzsikusok, néhány olyan rendkívüli egyéniség, akik több utat is képesek bejárni. Kitűnően ismerik a legapróbb részleteket, mégis képesek átfogni és látni a világot teljes szépségében. A jelenségek lényegét és a közöttük lévő összefüggéseket maradéktalan, tiszta örömmel ismerik fel, abból tartalmasat és maradandót építenek. Az ilyen ember nyitott szellemű, sokoldalú, minden iránt fogékony és érdeklődő, nem ismer kapkodást és távol állnak tőle az elcsépelt szólamok, zenei közhelyek. Nála a szabadság és a belső rend egyaránt fontos. Nála a költő szabad izzása és a kimunkált tudatosság eredményezte harmónia fenséges magasságokban egyesíti az érzelmeket, az ösztönösséget és a szellemet. Ez a művész, ha tanít, ha katedrán van, tanítványaival a felfedezés csodáját is megismertetheti.
Terényi Ede Marosvásárhelyen született 1935. március 12-én. Tanulmányait szülővárosában kezdte. Már 24 éves korában a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián zeneszerzést, zeneelméletet, majd összhangzattant, ellenponttant, később zenedramaturgiát tanít. 1974- ben, illetve 1978-ban Darmstadtban modern zenei tanulmányokat folytatott. 1983-tól a zenetudományok doktora. Kutatási területe: a modern zene harmóniaelmélete, az európai zene generációs fejlődésspirálja, a zenedramaturgia operai és szimfonikus zenei területen. Tagja a Román és a Magyar Zeneszerzők Egyesületének. 1994-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Muzsikáját sokkal gyakrabban hallhatjuk a külföldi hangversenytermekben megszólalni, mint szülőváro- sában. Ha műveinek jeles és lelkes propagálója, Molnár Tünde orgonaművésznő nem itt élne közöttünk, talán nem is ünnepelhettünk volna. A művésznőnek és az általa megnyert közreműködőknek (ezen az estén Madaras Ildikó és Iordache Beatrice szoprán énekesek) köszönhetjük, hogy Terényi zeneszerzői munkásságának legalább ezzel a csodálatos hangszerrel összefonódott alkotói eszményvilágával többé-kevésbé napirenden lehetünk.
Nálunk is kiemelkedő zeneszerzők és rangos előadóművészek neve kapcsolódott és kapcsolódik az orgonamuzsikához. A hangversenyeket az értő és érző hallgatóság igen nagy számban látogatja, s válik a mélységet és magasságot megjáró zenei élmény részesévé maga is. Az utóbbi évtizedek hazai orgonamuzsikájának jelentős részét alkotják Terényi Ede szerzeményei. Határozott formálással, nagy művészi gonddal kiérlelt partitúrák, izgalmas és értékes, spontán virtuozitással és drámai erővel létrehozott, mégis szigorú rendszerbe illeszkedő zenei építmények ezek. Alkotásait az egyetemes orgonamuzsika legújabb művészi teljesítményei között a megújhodás felé mutató hídalkotó részként tartjuk számon.
Az ünnepi hangverseny műsora, ha nem is volt teljes tükre a zeneszerzői életműnek, de hordozta és sugározta mindazt a diadalmas és mégis bensőséges örömmel sugárzó tisztaságot és alázatot, mellyel a zeneszerző székfoglalóját egyengeti az egyetemes zeneművészet akadémiáján. A harsonák és trombiták feszültebbé váló, magától értetődő természetességgel kibontakozó döbbenetes harmóniaváltásai (Isten harsonái), a tágasságot és mégis egyfajta feszítettség érzetét sugárzó, nekilóduló, majd el-elfáradó harangozók harangot zúgató akarása (Harangok), a mindent összetartó orgonahangzás deklamáló, kemény szövete, határozott formálással, nagy gonddal kiérlelt partitúrák hangzó anyaga, a messiaeni bölcsességgel helyezett akkordsorok, különleges hangszínkeverés (Messianesque, Dialogues mistiques), Liszt-, Bach- és Messiaen-dallam és formavilága ötvöződött új anyaggá Terényi kohójában, mely mértékkel és értékkel dolgozik.
"Mit számít az, hogy talán elutasítanak, hogy értetlenség fogad, hogy szavak után kutatva nem találjuk meg a legmegfelelőbbet, ha úgy érezzük, felismertük egy zenei részlet, egy mű, egy életmű vagy egy zenei korszak igazságát? Ezt az igazságot ki kell mondanunk." Terényi Ede.
Isten éltesse, Tanár Úr!
Csíky Csaba
Népújság (Marosvásárhely)

2015. 6.

Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem
Tanévkezdés a Köteles utcában
Hétfő délelőttől ismét pezseg a (diák)élet a Köteles Sámuel utcában: 10 órától a hagyományos, ünnepélyes nyitóünnepséggel kezdetét vette az új tanév a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen.
Az – ugyancsak tradicionálisan – jó hangulatú tanévnyitón zsúfolásig telt nézőtér előtt lépett a Stúdió Színház színpadára az egyetem két tanára, ugyanakkor az ünnepély két ceremóniamestere: Dana Lemnaru és Sebestyén Aba, akik a számos zenei produkcióval gazdagított évnyitót vezették.
A felszólalók közül sorrendben elsőként az intézmény rektora, Sorin Crisan szólalt fel, aki az újdonsült elsőéveseket, mester- és doktorképzős hallgatókat, valamint az egyetem tanárait, illetve a megjelent vendégeket, kollégákat – Markó Bélát, Dávid Lászlót, Kelemen Andrást, Béres Andrást – köszöntötte és elmondta: művészeti oktatásban, konferenciákban, fesztiválokban gazdag tanévet kíván mindenkinek.
Koós Anna, a Magyar Művészeti Kar dékánja a múltra emlékezett, az intézmény elődjének 1946-os megalapítására, és emlékeztetett arra, hogy minden korban, társadalomban igényelték a művészeteket, a kultúrát.
Dana Lemnaru, a román tagozat igazgatója hozzátette: minden tanév egy új kezdet, minden évben egy új generáció talál otthonra a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen, amely ugyan nem tökéletes, de az általa nyújtott szakmai felkészítés révén ahhoz közel áll. – Nem ígérhetjük, hogy az itt töltendő évek alatt felléphetnek szerepálmaikban, de sok olyan kisebb szerepet kapnak majd, amelyek felkészítik önöket erre. Azt azonban megígérhetjük, hogy egy pillanatig sem fognak unatkozni. Nagyszerű kollégák, tanárok segítik majd önöket egy olyan egyetemen, amelyen életre szóló barátságok, hosszan tartó kapcsolatok születtek, számtalanszor az elmúlt évek során. Mert a célunk közös – hallottuk Dana Lemnarutól, majd Molnár Tünde orgonajátéka zárta a hétfő délelőtti rendezvényt: a marosvásárhelyi művésznő az idén nyolcvanéves Terényi Ede által neki írt művének egy részletét játszotta el.
(Knb.)
Népújság (Marosvásárhely)

2016. 13.

Az európai zene hordozói
Vasárnap a nyárádandrásfalvi református templom felújított orgonáján koncertezett, augusztus 6-án pedig a kibédi református templom Bodor Péter építette és szintén most rendbe hozott orgonáját szólaltatja meg Molnár Tünde Marosvásárhelyi orgonaművész.
Molnár Tünde Marosvásárhelyi orgonaművész 2004 óta várja a zenekedvelőket a Nyáresti orgonahangversenyek című sorozatára. Eredetileg a Kultúrpalota Rieger Ottó építette műemlék orgonáján játszott, majd miután elkezdték a városképet meghatározó szecessziós épület nagytermének felújítását, Marosvásárhely templomaiban koncertezett.
Azokban lépett fel, amelyek klasszikus, sípos orgonával rendelkeznek: a Vártemplomban, a belvárosi plébánián, a minorita, a ferences, a Gecse utcai és a Szabadi úti templomban. A művész minden évben más-más tematikára építi ezeket a hangversenyeket, volt esztendő, amikor az orgonák hangszínét emelte ki, vagy a zenei formákat tömbösítette, máskor zeneszerzők szerint választotta ki a repertoárt. A sorozat az idén átlépi a város határát.
Nem lehet helyettesíteni
Idén Molnár Tünde bemutat két vidéki, igen értékes, frissen felújított orgonát. Vasárnap este a nyárádandrásfalvi református templomban lépett fel, ahol Gecző András lelkipásztor meghívására mutatta be a Tordai Nagy Mihály építette értékes, műemlék hangszert. Augusztus 6-án a kibédi református templomban a Bodor Péter-orgonát szólaltatja meg, miután azt a Rotary Téka Klub anyagi hozzájárulásával Papp Zoltán udvarhelyi orgonaépítő rendbe hozta.
A fellépésekkel Molnár Tünde arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy Maros megyeben sok értékes hangszer van, és bár nem könnyű az anyagi alapokat megteremteni, a gyülekezetek ne hanyagolják el, hanem lehetőleg újíttassák fel azokat. „Nagyon sok helyen az a gyakorlat, hogyha elromlik az orgona, nem fordítanak gondot annak restauráltatására, inkább hoznak egy villanyorgonát. Ez csak átmeneti megoldás lehet, ahol sípos orgona van, ott érdemes megjavíttatni, mert ez a hangszer a több mint kétezer éves történetében magában hordozza az egész európai zenei kultúrát” – magyarázta a Vásárhelyi Hírlapnak az orgonaművész.
Madarak két orgonára
Ritka az, hogy egy templomnak két orgonája legyen. A Marosvásárhelyi Vártemplom – akárcsak a Budapesti Mátyás-templom vagy a debreceni Nagytemplom, a Nagyváradi bazilika vagy a Kolozsvári Szent Mihály-templom – két értékes műemlék orgonával büszkélkedhet. A Nyáresti orgonahangversenyek című sorozatának keretében Molnár Tünde csütörtök este ezeket is megszólaltatta. A hangverseny első részében a barokk hangszeren kora barokk műveket adott elő, majd a második részben a karzaton lévő orgonán játszott, miközben Bereczki Tollas László, a Vártemplom orgonistája és Strausz Imre István, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tanára a barokk hangszeren működött közre. Terényi Ede Madarak című, Molnár Tündének dedikált darabját adták elő, két orgonára és ütőhangszerekre alkalmazva.
Folytatódnak a hangversenyek
A legközelebbi hangversenyt július 14-én, csütörtök este 7 órától a Kultúrpalota nagytermében tartja Molnár Tünde. Azt követően július 17-én, vasárnap este 7-től a Keresztelő Szent János-plébániatemplomban koncertezik, július 24-én, vasárnap este 6-tól a Szabadi úti református templomban, július 28-án, csütörtökön ismét a Kultúrpalotában. Augusztusban Kibéden, majd a Bolyai téri unitárius templomban, és végül két alkalommal a Kultúrpalotában játszik. A hangversenyekre a belépés ingyenes.
Antal Erika
Krónika (Kolozsvár)



lapozás: 1-30 | 31-46




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998