udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 114 találat lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-114
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Toró Tibor

2007. december 22.

A magyar állami költségvetésből finanszírozott Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet (EMTE) alapító erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői kinevezték az egyetemet működtető alapítvány új kuratóriumát. Az alapítványt a következő négy évben is Kató Béla kuratóriumi elnök vezeti. A döntéshozó testületben helyet kap Csenteri András Levente, a Magyar Telekom romániai leányvállalatának vezérigazgatója, Diósi László, az OTP Bank romániai vezérigazgatója, Kállay Péter közgazdász, dr. Kun Imre Zoltán professzor. A kuratórium munkájában részt vesz még Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke, Molnos Lajos író, Szilágyi Éva Gabriella oktató, Szilágyi Pál professzor, Toró Tibor akadémikus, Várady Zoltán, a MOL Csoport képviselője, valamint Zilahi László, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának főigazgató-helyettese. Az új kuratórium várhatóan 2008 januárjában tartja alakuló ülését. /Kinevezték a Sapientia Alapítvány új kuratóriumát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

2008. január 17.

Teller Ede (Budapest, 1908. január 15. – Stanford, Kalifornia, 2003. szeptember 9.) világhírű magyar atomfizikus születésének 100. évfordulóján, január 15-én emlékezett meg Temesváron a Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Területi Bizottságának Bánsági Munkacsoportja és a Techné Egyesület. A tudós életéről és történelmi jelentőségű munkásságáról a térség legavatottabb szakértője, Toró Tibor temesvári atomfizikus, az MTA külső tagja tartott előadást a Magyar Házban. Teller Ede gyerekkorában huzamosabb időt töltött Temesváron. Teller Ede 1925-ben, a budapesti “Mintagimnáziumban” (a mai ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola és Gimnázium) érettségizett, ugyanott, ahol (Lord) Balogh Tamás, (Lord) Káldor Miklós, Kármán Tódor, Kürti Miklós, Lax Péter, Polányi Mihály is diák volt. Egész életében nagyra értékelte a magyarországi oktatást. Még Budapesten ismerkedett össze későbbi barátaival, Neumann Jánossal, Szilárd Leóval, Wigner Jenővel. Teller azt vallotta később: tudományos sikereit annak köszönhette, hogy a magyar nyelv volt az anyanyelve, különben “csak egy középszintű középiskolai tanár” lett volna belőle. 1926-ban hagyta el az országot, többek között Németországban, Dániában és Angliában dolgozott, majd 1935-ben az Egyesült Államokba költözött, ahol tudományos munkássága eredményeként 1945-ben tagja, 1947-től elnöke lett a Reaktorbiztonsági Bizottságnak. /(pataky): Teller Edére emlékezett a bánsági tudományosság. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 17./

2008. január 31.

A magyar kultúra napja alkalmából Toró Tibor atomfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja A két kultúra (realia et humaniora) kapcsolata a XX. századi magyar írók műveiben címmel tartott előadást a temesvári Magyar Házban. A professzor a Himnusz román nyelvre lefordított sorainak felolvasásával indította a rendezvényt. Kölcsey Himnuszának két kuriózumnak számító, román nyelvű fordítása is elhangzott: az egyiket Gelu Pateanu költő-műfordító „követte el”, a másikat maga az előadó. Toró professzor előadásában azt boncolgatta, hogy a XX. században mennyire váltak el egymástól a reál és a humán tudományok útjai. Egyes szerzők – mint az angol C. P. Snow – szerint „két kultúra” van, közöttük akkora a szakadék, hogy a természettudósok és a humán tudományok művelői már nem értik egymás nyelvét. Az előadó Babits Mihály, József Attila és Ottlik Géza műveiből vett példákkal igazolta: e három magyar író esetében nincs szakadék a „két kultúra” között. Babits megértette Bolyai János nagy felfedezésének lényegét, József Attila és Ottlik Géza pedig – egyik kedvenc egyetemi tanáruk, Ortvay Rudolf hatására – behatóan foglalkoztak a természettudományokkal, különösen az Iskola a határon szerzője, aki matematika-fizika szakon szerzett diplomát. /Pataki Zoltán: Elváló tudományutak? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

2008. április 21.

Közel százan vettek részt április 19-én a temesvári Magyar Házban a Bolyai János emlékszoba avató ünnepségén. A XIII. Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat keretében bemutatott Bolyai emlékhely kezdeményezője a temesvári Toró Tibor professzor, az MTA külső tagja, Bolyai kutató, aki saját könyv- és dokumentum-gyűjteményét ajánlotta fel az állandó kiállítás létrehozásához. Az emlékszobát a dr. Bodó Barna vezette Szórvány Alapítvány újíttatta fel, a magyar Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint Ihász János igazfalvi polgármester támogatásával. Bolyai János életrajzának főbb eseményeiről magyar, román és angol nyelven is tájékoztatást kapnak a látogatók. A mintegy száz kiállítási tárgyat bemutató emlékszoba anyagát Toró professzor mutatta be a jelenlevőknek. A Bolyai dokumentumokkal borított falon központi helyet kapott Bolyai János világhírű, 1823. november 3-án Temesváron írt levelének kinagyított fakszimile másolata, amelyben édesapjának hírül adja: „a semmiből egy új, más világot teremtettem!” Mészáros Ildikó lapszerkesztő bemutatta a Szórvány Alapítvány honismereti folyóiratának, a Régi(jó)világnak Bolyai emlékszámát és a legújabb szegedi különszámát. /Pataki Zoltán: Bolyai emlékszoba avató a Magyar Házban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./

2008. május 24.

Kicsinyek bizonyult Nagyváradon a református püspöki palota terme azon május 23-án tartott fórumon, melyen a többpártrendszer fontosságáról és az erdélyi magyar társadalom problémáiról beszéltek. A meghívott vendégek, Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökei, utóbbi egyben RMDSZ-es parlamenti képviselő, próbálták elemezni a romániai magyarság helyzetét. A rendezvény házigazdája Orbán Mihály, a Magyar Polgári Párt (MPP) országos alelnöke, megköszönte a közönségnek, hogy segítették a nemrég bejegyzett párt munkáját. Aki az MPP-re szavaz, az az erdélyi magyar érdekekre szavaz, sommázott Toró Tibor. A politikai képviselet monopólium-korszaka véget ért, jelentette ki Szilágyi Zsolt. Tőkés László érthetetlennek nevezte az RMDSZ és Markó Béla szövetségi elnök „demokráciaiszonyát”. Markó ugyanis – miután Budapesten Gyurcsány Ferenc szocialista miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokat – határozottan elítélte, hogy az erdélyi politikusokat anyaországiak támogassák. Markóék szerint az nem baj, ha az RMDSZ-t a Gyurcsány-kormány támogatja vagy ha Európa más pártszövetségeitől, sőt magától a román államtól kap támogatást és a román állami költségvetésből kampányol, de az elítélendő, ha Orbán Viktor Fidesz-elnök részt vesz az MPP rendezvényein. Véget kell vetni annak, hogy a nemzetérdekek ellen munkálkodó politikusok a magyarság álcája alatt visszahúzzák az erdélyi közösséget! – jelentette ki. Németh Zsolt rámutatott, a Fidesz – Magyar Polgári Párt nem politikai pártokat akar támogatni, hanem a magyar nemzetet, határoktól és érdekeltségektől függetlenül. /Szőke Mária: A Fidesz nem politikai pártokat akar támogatni, hanem a magyar nemzetet. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 24./

2008. augusztus 11.

A negyedik EMI-táborban tartott előadásában Eva Maria Barki nemzetközi jogász csalódásnak nevezte azt, hogy a Fidesz megszavazta Románia feltétel nélküli EU-csatlakozását – ezzel szerinte az autonómia ügye meghalt, az EU soha nem fog segíteni a közösségi jogok kivívásában. Szerinte a Székely Nemzeti Tanács belső önrendelkezésről szervezett népszavazása nem elégséges, hiszen a román hatalom nem fog autonómiatörvényt megszavazni, csak a nemzetközi fórumok segíthetnek a szabadság kivívásában, az autonómia ügye pedig csak belügy. A táborban EP-képviselet: eredmények és lehetőségek címmel tartott beszélgetésre hivatalos volt Tőkés László püspök is, de a képviselő röviddel az előadás előtt egészségügyi okokra hivatkozva visszamondta részvételét. Jelen volt viszont Izsák Balázs SZNT-elnök, Toró T. Tibor képviselő és Szilágyi Zsolt, Tőkés irodavezetője. Az erdélyi magyar aktuálpolitikai helyzet vitájában Bagoly Zsolt alelnök megkérdőjelezte azt a markói alaptételt, mely szerint katasztrófát jelent, ha nincs magyar parlamenti képviselet Bukarestben. Szilágyi Zsolt rámutatott, hogy a délszláv válság minden rendezési terve az autonómiára alapult, mely a térség stabilitását volt hivatott biztosítani.,,Ha akarjuk, hogy az MPP, »édesgyermekünk« a parlamentbe kerüljön, akkor a többség támogatásának örvendő RMDSZ által felállított keretekben kell gondolkodnunk" – vélekedett Toró Tibor RMDSZ-es képviselő. Szilágyi cáfolta azt a sajtóban is megjelent híresztelést, mely szerint ő és Toró ajánlatot kaptak volna az RMDSZ-től, hogy EMNT-sekként induljanak a tulipán színeiben, így próbálva kihúzni az MPP méregfogát. /Váry O. Péter: Barki szerint az autonómia ügye meghalt (EMI-tábor). = Krónika (Kolozsvár), júl. 11./

2008. szeptember 17.

Mihez kezdenek azok az RMDSZ-es tisztségviselők, akiket mandátumuk lejárta után visszahívnak vagy az előválasztásokon hátrább szorulnak? Sokan nem tudják elfogadni ezt, személyes bosszút, néha összeesküvést látnak ebben. Kevesebben követik Bekő Tamást, Nagykároly volt polgármesterét, aki a tavaszi helyhatósági választások előtt kapott (számára nem biztató) jelzések után nem jelöltette magát újfent a nyolc évig általa betöltött tisztségre, riválisa, Kovács Jenő mellé állt és teljes mellszélességgel támogatta annak polgármesterré választását. Erkölcsi tartás és tisztesség kell ehhez. Sike Lajos újságíró elítélte Szilágyi Zsoltot, amiért az RMDSZ ellen fordult, ugyanúgy Toró Tibort, aki az újságíró szerint azt követően vált „polgárpártivá”, amint nyilvánvaló lett: „kétkulacsos magatartásáért az érdekvédelem legközelebb nem szívesen látná listáján. ” /Sike Lajos: Kiszorultak. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

2008. szeptember 22.

Tőkés László EP-képviselő és az EMNT Bánsági Regionális Tanácsa kezdeményezésére, szeptember 19-én Magyar jövőkép a Bánságban címmel szerveztek kerekasztal beszélgetést Temesváron, a Kós Károly Közösségi Központban. Toró T. Tibor EMNT alelnök elmondta: a most induló értelmiségi műhelymunka célja a valós helyzet feltárása, egy átfogó közösségmegtartó stratégia kidolgozása céljából. Ifj. Toró Tibor szociológus Demográfiai trendek a Bánságban című dolgozata a helyi magyar közösség fogyásának okait elemezte, riasztó prognózist festve: ha 2002-ben még 50. 000 volt a Temes megyei magyarság lélekszáma, 2032-re kevesebb mint a felére, 24. 000 főre apadhat a közösség! Erdei Ildikó pszichológus Nyelvi környezetünk állapota című dolgozatában egy 2004-es kutatás eredményeit tárta a nyilvánosság elé, amelyből kiderül: a Temes megyei magyar fiatalok több mint fele vegyes házasságban él és a “tiszta magyar” családokban sem beszélnek feltétlenül magyarul. Sok esetben azért adják magyar óvodába, elemi iskolába a gyereket, hogy majd “ott megtanul a gyerek magyarul” A magyar iskolában a szünetben románul beszélnek a gyerekek egymással. Mészáros Ildikó, a Régi(j)óvilág honismereti folyóirat főszerkesztője elmondta: a magyar nyomtatott és elektronikus sajtóban megfogalmazott üzenet nem biztos, hogy eljut ahhoz a célcsoporthoz, amelynek szánták. Dr. Bodó Barna A politikai érdekképviselet dilemma és viszonya a civil társadalommal című előadásának lényegét, a szerző távollétében, Toró Tibor ismertette a hallgatósággal. A végszóra érkezett Tőkés László a temesvári Új Ezredév református központ helyzetét szimbolikusnak nevezte. “1990-ben elhelyeztük a központ alapkövét, jövőbe vetett hitünk szimbólumát. A központ jelenlegi helyzete ugyanakkor megmutatja, hogy mekkora szakadék tátong az általunk megálmodott jövő és a mai valóság között”. Az EP-képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a romániai magyar kisebbségi kérdés Brüsszel számára gyakorlatilag nem létezik: jelentéktelennek tartják. Tőkés László ezért azt javasolja, hogy a 13–15 milliós magyar nemzet ügyét egységesen kezelve, a magyar ügyet kell képviselni Brüsszelben. /Pataki Zoltán: Bánsági magyar jövőkép. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./

2008. október 7.

A Sapientián, a csíkszeredai Műszaki és Társadalomtudományi Karon 173 első éves hallgató kezdte meg tanulmányait. A vidékfejlesztés–szociológia és kommunikáció–PR szakon 92, az élelmiszeripari mérnök szakon, valamint a környezetmérnöki szakon 81-en kezdték az új tanévet. -Az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottsága soron következő testületi ülését Csíkszeredában, a Sapientia Egyetemen tartja 2008. október 11-én. -Megjelent a Térség folyóirat első száma. A folyóirat indulása a székelyföldi fejlesztéspolitikai munka intézményesülésének első fontos lépését jelenti. Kiadó: KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, Székelyföld – Fejlesztési Intézet, EMTE Sapientia Társadalomtudományi Intézet, Státus Kiadó. A lapszám vitaindító tanulmánya: „Székelyföldi helyzetkép – önálló regionális fejlődés”. -Dr. Csapó János professzor, az Élelmiszertudományok tanszék vezetőjének szerkesztésében jelent meg az Élelmiszer-Analitika /Scientia Kiadó/ című tankönyv a szakon tanuló hallgatók számára. -Október 10-én kerül sor Toró Tibor akadémikus előadására a csíkszeredai Sapientia – EMTE nagyaulájában. /Sapientia hírsarok. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./

2008. november 20.

A magyar tudomány napja, a tudomány világnapja és Az ember tragédiája ősbemutatójának 125. évfordulója alkalmából tartott előadást Temesváron, a Magyar Ház Bolyai emlékszobájában Toró Tibor atomfizikus, az MTA külső tagja. A tudomány, a tudás és a tudós szerepe Madách Tragédiájának eszmerendszerében című, vetített képekkel illusztrált előadása során Toró Tibor professzor a fizikus szemével elemezte Madách Imre halhatatlan művének tudományfilozófiai vonatkozású sorait, olyan meglepően helytálló tudományos gondolatokat tárva fel, mint a Földön kívüli élet feltételezése, a súlytalanság állapota vagy a világ energiagondjainak megoldására tett javaslat. Az ember tragédiája a világ legtöbb, mintegy 40 nyelvére lefordított magyar irodalmi mű, ez alkalommal Toró professzor a hallgatóságnak bemutatta a különböző nyelvű fordításokból összeállított emlék-kiállítást. /Pataki Zoltán: A Magyar Tudomány Ünnepe a Bánságban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 20./

2008. november 26.

A Kriterion Alapítvány kuratóriuma idén Toró Tibor elméleti fizikusnak, nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanárnak adományozza a 2008. évi Kriterion Koszorút. Az alapítvány ezzel a díjjal Toró Tibornak a szakmai elismerés mellett mindenekelőtt azt a több évtizedes, kitartó közéleti munkásságát jutalmazza, amellyel hozzájárult a romániai magyar természettudományos ismeretek nemzetközi felzárkóztatásához, az erdélyi természettudományos és különösképpen a fizikai és matematikai gondolkodás értékeinek a megismertetéséhez, a humán- és természettudományos műveltséget egyaránt magába foglaló korszerű kulturális értékek érvényre juttatásához. Toró Tibor /sz. Énlaka, 1931./ a Temesvári Tudományegyetem matematika–fizika karán 1953-ban szerzett egyetemi oklevelet. Ez évtől az egyetem matematika–fizika majd fizika karán tanársegéd, adjunktus, docens és nyugalmazásáig az elméleti fizika tanszék professzora. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Román Akadémia Tudománytörténeti és Tudományfilozófiai Országos Bizottságának a tagja, az Eötvös Loránd Fizikai Társaság tiszteletbeli tagja, amellett elismert Bolyai kutató. Számos, magyar, román és angol nyelven kiadott szakkönyvén kívül a rangos tudományos ismeretterjesztő munkák egész sorát jelentette meg. A Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja, a Kárpát-medencei magyar pedagógusok továbbképzését szervező Bolyai Akadémia tiszteletbeli elnöke. A Kriterion Koszorút 2008. december 12-én adják át a kitüntetettnek. Az 1995-ben alapította Kriterion Koszorút idén tizennegyedikszer nyújtják át. Az eddigi kitüntetettek: Jakó Zsigmond professzor, történettudós, Tompa Gábor rendező, KAM – Regionális és Antropológiai Kutatóközpont, László Ferenc muzikológus, Faragó József néprajzkutató, Gaál András, Márton Árpád képzőművészek és Zöld Lajos újságíró a szárhegyi alkotóközpont létrehozásáért, Imreh István történész, nyugalmazott egyetemi tanár, Péntek János nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár, Szilágyi Zsolt énekes, kórusvezető, iskolaigazgató, Marosi Ildikó irodalomtörténész, Egyed Ákos történész, egyetemi tanár, Jakobovits Miklós képzőművész, az erdélyi magyar képzőművészeket tömörítő Barabás Miklós Céh elnöke és Dávid Gyula irodalomtörténész, szerkesztő. /Toró Tibor a Kriterion Koszorú idei kitüntetettje. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 26./

2008. december 13.

A csíkszeredai Kriterion Alapítvány a 2008-as évi Kriterion Koszorút december 12-én Toró Tibor elméleti fizikus, neutrinó-asztrofizikus és -kozmológus, fizikatörténeti, tudományfilozófiai és elméleti fizikai szakíró, Bolyai-kutató és nyugalmazott tanszékvezető-egyetemi tanárnak adta át. Az Énlakán született tudós munkásságát Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke méltatta. Toró Tibor számos országos és nemzetközi tudományos fórum, illetve társaság tagja. Jelentős munkásságát tükrözi az a több mint 150 tudományos munka, amely hazai és külföldi szakfolyóiratokban, kötetek formájában megjelent. Úttörő szerepe volt a temesvári Bolyai-kultusz újjáélesztésében, valamint a temesvári Bolyai-emlékmű 1993-as megvalósításában, az ő segítségével történt Vetró Artúr szobrászművész Bolyai Jánosról készült mellszobrának felállítása a temesvári tudományegyetemen. Toró Tibort a nemzeti elkötelezettség jellemzi. Az akadémikus kitüntetését Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet levélben üdvözölte. /Antal Ildikó: Kriterion Koszorú Toró Tibor akadémikusnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 13./

2009. január 29.

A magyar kultúra napján a Tabula Varadiensis tudománytörténeti jelentősége a magyar és az európai quattrocento művelődéstörténetében címmel tartott előadást Toró Tibor atomfizikus a temesvári Magyar Házban. Vitéz János püspökségének idején, a XV. század közepén Nagyvárad volt a tudományos világ egyik központja – hangsúlyozta Toró professzor. Vitéz János Váradon csillagvizsgálót hozott létre, Georg Pauerbach bécsi csillagász professzor és tanítványa, Regiomontanus segítségével. Pauerbach ide helyezte a kezdő délkört, a Kolumbusz által is használt híres Váradi Táblázatokban (Tabula Varadiensis) innen számította a nap- és holdfogyatkozásokat. Toró Tibor javasolta, hogy a Váradi Táblázatokat vegyék fel az Unesco világ öröksége listájára, akárcsak Bay Zoltán magyar fizikust, egy új tudományág, a radarcsillagászat elindítóját és az első világűrkísérlet végrehajtóját. Az előadáson részt vett Farkas Zoltán csillagász, a Temesvári Csillagvizsgáló igazgatója is. /Pataki Zoltán: Tabula Varadiensis. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./

2009. február 2.

Január 29-én tárgyalt Marosvásárhelyen Markó Béla szövetségi elnök vezette RMDSZ és a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Az RMDSZ vezetői felajánlották az első helyet Tőkés László EP-képviselőnek, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének, aki két hét múlva ad választ. „Javaslatunk az, hogy az RMDSZ égisze alatt indítsunk közös listát – a magyar összefogás listáját – az európai parlamenti választásokon”– jelentette ki Markó Béla. Tőkés László püspök, az EMNT elnöke kijelentette, a két szervezet álláspontja ezúttal sem találkozott, „noha nincs is egymással antagonisztikus ellentétben”. Tőkés egy olyan nemzeti lista összeállítását szorgalmazza, amely pártokon felül áll. „Sajnos az RMDSZ ettől elzárkózott, a szövetség a nevében is az RMDSZ-t megjelenítő listában gondolkozik. A következő találkozóig meg kell gondolnunk, hogyan viszonyuljunk az RMDSZ javaslataihoz. Számomra megtisztelő az RMDSZ javaslata, de nem akarom egy európai parlamenti helyért feladni az elveimet. Most megint az a gond, hogy a pártjelleg és a nemzeti lista ütközik egymással” – fejtette ki Tőkés László. Szepessy László, az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója kifejtette: a listát jogilag csak az RMDSZ nyújthatja be, hiszen vagy egy független jelölt, vagy egy jogilag bejegyzett szervezet indulhat a választásokon. Toró Tibor, az EMNT alelnöke szerint, amikor Tőkés László pártlistát emleget, nem feltétlenül a jogi keretre gondol, hanem arra, hogy az RMDSZ engedjen beleszólást abba, még kik szerepeljenek rajta, és mit képviseljenek a jelöltek. A marosvásárhelyi találkozó előtt az EMNT küldöttsége Kolozsváron, Tőkés László kolozsvári EP-irodájában találkozott a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), valamint a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének (MCSZESZ) képviselőivel. AZ EMNT vezetősége ezután a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) küldöttségével találkozott Marosvásárhelyen. Izsák Balázs SZNT-elnök röviden ismertette a székelyföldi önkormányzatok által felvállalt népszavazási kezdeményezések jelen helyzetét, és felhívta a figyelmet a regionális, hangsúlyosabban a székelyföldi összefogás pártpolitikákon felülemelkedő szükségességére. /Benedek Sándor, Lokodi Imre: Tulipán Tőkés LászlónakElső helyet ajánlott az EP-listán az EMNT elnökének az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

2009. február 4.

Szokatlanul durvának tartja Basescu államfőnek budapesti látogatásakor tett kijelentéseit az RMDSZ, amely Markó Béla szövetségi elnök szerint a kilencvenes évek elején azzal az elképzeléssel indult, hogy jogi egyenlőséget teremtsen meg a többség és a kisebbség között. Markó szerint a román politikában az a szó, hogy soha, nem létezik. „Ha én ezt elhittem volna, akkor már kilencvenben, kilencvenegyben abbahagytam volna a politikát. Hányszor hallottuk román politikusok részéről azt, hogy soha? Amikor a magyar feliratokról, a magyar nyelv közigazgatásban való használatáról, magyar középiskolákról, magyar nyelvű egyetemi oktatásról, az aradi Szabadság-szobor visszaállításáról volt szó, hányszor mondták azt, hogy soha nem fogják elfogadni, és néhány év múlva bebizonyosodott, hogy a soha Romániában, a román politikában esetleg néhány évet jelent” – mutatott rá az RMDSZ elnöke. Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke kifejtette: „Eddig is tudtuk azt, hogy a mindenkori román hatalom ellenzi a területi autonómiát, de az államfő kijelentése azt jelenti nekünk, hogy ezután még határozottabban fel kell mutatnunk az akaratot a különböző autonómiaformák megvalósítására…” „Traian Basescu újságírói kérdésre adott válaszának éles volta számított rendkívülinek, amúgy sok újdonság nem volt benne” – nyilatkozta az államfőt budapesti látogatására elkísérő Eckstein-Kovács Péter. A kisebbségi ügyekért felelős elnöki tanácsos szerint a válasz jogi szempontból nézve tényleges állapot. Arra a kérdésre, hogy erről konzultált-e előzetesen kisebbségi tanácsadójával, Eckstein kifejtette, ő maga egy árnyalt megközelítést javasolt, „amely az alkotmányos tilalmat figyelembe véve gyakorlatilag az állampolgárságon alapuló szolidaritást” célozta. /Kovács Zsolt, Mihály László: Port kavart Traian Basescu budapesti kijelentésével. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./ Traian Basescu államfő Budapesten tett kijelentéseiről Tőkés László EP-képviselő leszögezte, sok mindent jelentettek ki a politikusok, aminek aztán az ellenkezője valósult meg. „Egyfelől a bántó az, hogy régi diktatórikus módszereket alkalmaz, tilalmi politikát folytat, másrészt pedig ez a politikai magatartás nem eurokonform. ” „Ez a többségi politikai arrogancia a régi időkre emlékeztet. Ugyanakkor illene már megkérdezni az érintetteket is, hogy ők valójában mit is akarnak. A magyarok sorsáról van szó, és ebben a magyar nemzeti közösség a legilletékesebb nyilatkozni. ” Tőkés László egyébként február 2-án az EP támogatását kérő felszólalásában lehetségesnek tartotta a romániai magyarok területi autonómiáját. /Papp Annamária: Tőkés László az autonómiáról, az EP-listáról és a kolozsvári választásokról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./ Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke szerint az államfő „komolytalan és megfontolatlan” kijelentése egyenértékű azzal, hogy Romániában soha nem lesz demokrácia. – Adrian Nastase volt kormányfő az RMDSZ szatmári kongresszusán /2003-ban/ ugyanazt jelentette ki, mint most Basescu: a találkozón részt vett Medgyessy Péter akkori miniszterelnök és Markó Béla is, a jelenlévők pedig megtapsolták Nastasét – emlékezett vissza Izsák, aki szerint az erdélyi közélet azóta eljutott oda, hogy most már senki nem tapsol, ha valaki ilyen kijelentést tesz. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint a politikában soha nem szabad azt a szót használni, hogy soha. Úgy véli, Basescu kijelentése Magyarország külpolitikájának csődjeként is felfogható, mivel „ez volt az az ország, amely a Gyurcsány-kormány révén szorgalmazta Románia uniós integrációját, anélkül, hogy nagyobb feltételt szabjanak az erdélyi magyar nemzeti közösség kérdésének rendezése terén. Toró Tibor, az EMNT alelnöke szerint nem keltett meglepetést az államfő nyilatkozata, az azonban furcsa, milyen körülmények között és hogyan mondta azt, hogy Székelyföldön soha nem lesz területi autonómia. Toró barátságtalannak és diplomáciai szempontból faragatlan lépésnek tekinti, „egy politikus ilyen ellentmondást nem tűrő kijelentéseket ritkán tesz, pláne egy államelnök”. Toró szerint ez az eset újabb érv amellett, hogy létrehívják az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot, amelyen sürgősen fel kell vetnie az autonómia kérdését. Az RMDSZ nem ért egyet Basescu Budapesten tett, szokatlanul durva és egyáltalán nem diplomatikus kijelentéseivel, amelyek elutasítják a kisebbségi jogokat, a közösségi jogok, az autonómia gondolatát – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. /Ferencz Zsolt: Negatív visszhangot keltett Basescu budapesti kijelentése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

2009. március 2.

Megváltozott az elmúlt időszakban a gyergyószéki MPP tagjainak véleménye: nemrég még azt szorgalmazták, hogy a polgári párt élén vezetőcserére van szükség, legutóbbi ülésükön azonban bizalmat szavaztak Szász Jenő jelenlegi pártelnöknek. A találkozót Szász Jenő kezdeményezte, mint mondta, Gyergyó mindig is nagyon fontos volt számára: itt szervezik az MPP kongresszusát. Az MPP gyergyószentmiklósi szervezetének legutóbbi közgyűlésén – amikor Árus Zsoltot és Szász Zoltánt küldöttnek jelölték a közelgő kongresszusra – a tagság hallgatólagos beleegyezését adta a változásra. Szász Jenő kifejtette, csak attól fogad el kritikát, aki bizonyíthatóan jobban végezte dolgát, mint ő. Éles hangon bírálta Gazda Zoltánt, a háromszéki szervezet elnökét, illetve Csinta Samu széki ügyvezető elnököt. „Mi az RMDSZ-en kívüli életnek vagyunk a megtestesítői, Csinta Samut – aki egyébként a napokban visszalépett – Toró Tibor biztatta, hogy induljon ellenem pártelnöknek. Itt azok az erők munkálkodnak, akik az MPP-t be akarják olvasztani az RMDSZ-be, és nem igaz, hogy ezt Árus Zsolt nem tudja” – hangoztatta Szász. Az ülés végén Szász Jenő bizalmi szavazást kért, amit egyedül Árus Zsolt kifogásolt. A jelen lévő kéttucatnyi MPP-tag nagy többsége kézfelemeléssel bizalmat szavazott a jelenlegi elnöknek. /Jánossy Alíz: MPP: pálfordulás Gyergyóban. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

2009. április 6.

A szórványok egyesítéséről tartott április 3–4. között tudományos konferenciát Kolozsváron a Szórvány Tanács. A Híd-Európáért Nemzetiségi Civil Egyeztető Fórum kezdeményezésére a szervezők a szórványkérdés elismert szakértőit hívták meg, akik a különböző régiók szórvány-közösségeinek gondjait vázolták. Az előadásokból egyértelműen kiderült: nincs egységes megoldás a szórványosodás lassítására, minden régióra önálló megoldást kell kidolgozni. A konferencia első köszöntőjét Adamov Dávid, a Híd-ENCEF elnöke tartotta. Kifejtette: a fórum nemcsak a határon túli magyarságnak egyfajta ernyőszervezete szeretne lenni, hanem össze kívánja fogni a magyarországi nemzetiségeket is. A rendezvényen köszöntő beszédet mondott Szilágyi Mátyás, kolozsvári főkonzul, Tőkés László független EP-képviselő, valamint Csillag Levente, a Moldvai Csángó Magyar Szövetség alelnöke. A konferencián előadások hangzottak el a szórványról, majd a szórványok egyesítésének témáját tárgyalták meg. Vetési László, a Diaszpóra Alapítvány, illetve a KMKF Szórványtanács elnöke a Kárpát-medencében szórványban élő magyarokról tartott előadást. Úgy vélekedett: a romániai magyarság helyzete összetett, ugyanis a szórványban élő közel félmillió magyarhoz hozzátevődik a kettős identitású moldvai csángó magyarság. A legnagyobb problémát a hátrányos nyelvi, oktatási helyzetben látja. Pozsony Ferenc az oktatási probléma mellett a gazdaságit is kiemelte. Szerinte a gazdasági elit megerősítése a megoldás. A szórványban élő fiatal családokat kellene támogatni, lehetőséget adni, hogy itthon, magyarként legyenek sikeresek. Márton Attila, lészpedi tanító a csángók ifjúságpolitikai irányvonalairól tartott előadást. Azon csángók többsége, aki tanult és sikeres lett, nem ment haza. Mostanában azonban jövőt és lehetőséget látnak abban, hogy hazatelepedjenek. Délvidéken az a probléma, hogy kevesen tanulnak a fiatalok közül – tájékoztatott Dulka Andor, a Délvidéki Szórvány Alapítvány kurátora. A szórványgondozás fő feladata az anyanyelven való tanulásra buzdítás. Távoli cél egy olyan oktatási központ létrehozása, ahol az óvodától az érettségiig erőszak és félelem nélkül tanulhatnak a magyar gyermekek. Lakatos András, oktatási főosztályvezető az RMDSZ eddigi megvalósításait és beindított projekteket ismertette. A Szórvány Alapítvány gyakorlati tevékenységeiről Toró Tibor, a temesvári Szórvány Alapítvány munkatársa szólt. Az alapítvány három fő feladata a programtervezés, a kutatás és a könyvkiadás. Vetési László vezetésével a civil önszerveződés elősegítését tárgyalták a szórvány ifjúság körében. A konferencia Páskándiné Sebők Anna Mementó 1959 című dokumentumfilmjének vetítésével zárult. /Jakab Judit: Konferencia a szórványok egyesítéséről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

2009. május 26.

Egyetemi hallgatóknak szervezett műhelygyakorlatot Kolozsváron Civil vs. politikum címmel az Integratio Alapítvány, a Jakabffy Elemér Alapítvánnyal, a budapesti Politológiai Párbeszéd Társasággal és a Thaisz Elek Alapítvánnyal közösen. A program célja a civil szervezeti élet és a politikához fűződő viszonyának megismertetése. Bakk Miklós az RMDSZ és a civil szféra viszonyáról tartott előadást. A rendezvény végeztével a résztvevők megtárgyalták a felmerült témákkal kapcsolatos kutatási lehetőségeket. „A rendezvénynek folytatása is lesz: a résztvevők legközelebb a Tusványosi Nyári Szabadegyetemen is találkoznak” – mondta Toró Tibor, az Integratio Alapítvány munkatársa. /Civil versus politikum Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./

2009. június 9.

A rendszerváltás utáni évek hagyományához híven június első szombatján adtak találkozót egymásnak a Temesváron magyar nyelvű középiskolát végzett véndiákok és tanáraik. Véndiákokkal telt meg a józsefvárosi Diákház nagyterme. Virginás Tar Judit, a Bartók Béla Líceum igazgatója örömteli eseményekről számolhatott be: a 2008-2009-es tanévben a nyár folyamán az új lépcsőház, olvasóterem, könyvtárterem és étkezde mellett elkészülhet a tetőtér beépítése is. Az így keletkező hat új osztályteremnek köszönhetően végre „egy műszakos” iskola lesz a napokban Európai Iskola címet elnyert Bartók Béla Elméleti Líceumból. Az 55 éve érettségizettek nevében dr. Bárányi Ferenc ex-miniszter, az „50 évesek” nevében Higyed Imre színművész, a „40 évesek” nevében dr. Kiss András tudományos kutató, végül a 10. éves osztálytalálkozójukat ünneplők nevében a Toró Tibor szociológus számolt be az érettségi óta eltelt évtized(ek) tapasztalatairól. A találkozó résztvevői egy perces néma felállással adóztak az évek során elhunyt tanárok emlékének: Péter Dezső magyartanárt egy nappal korábban kísérték el utolsó útjára volt tanítványai és tanár kollégái. Következett a magyar iskola legjobbjainak díjazása. /Pataki Zoltán: Ha június első szombatja – akkor Nemzedékek Találkozója! = Nyugati Jelen (Arad), jún. 9./

2009. augusztus 1.

Társadalmi struktúra és politikai versengés Magyarországon és Romániában címmel került sor július 23–31. között az idén hetedik alkalommal megrendezett torockói diáktáborra. A szervezők, a Politeia Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület, a Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társasága (KoMPoT) és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) közel harminc, a politika iránt érdeklődő fiatalt látott vendégül. Bodó Barna, a Politeia és Kovács Levente, a KoMPoT elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd a BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karán belül működő Politikatudományok szak korábbi végzősei, jelenlegi és leendő diákjai, és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Európai Tanulmányok Tanszékének hallgatói ismerkedhettek egymással. Szász Alpár Zoltán az utóbbi öt év választási eredményeiről tartott előadását követően Toró Tibor értékelte a Magyar Összefogás eredményességét. A Média és negatív kampány című kerekasztal-beszélgetésen Sipos Zoltán, a Transindex internetes portál szerkesztője, Rostás Szabolcs, a Krónika és Papp Zakor András, a Kolozsvári Rádió munkatársa vett részt. A Magyar Összefogás listájának egyik jelöltjével, Sógor Csabával találkozhattak a résztvevők. Pósa Tibor, a Tartui Egyetem doktorandusza, a Politikatudományok szak egykori diákja az észtországi kulturális autonómiáról tartott előadást, majd a diákok azt vitatták meg, hogy miként áll ki az RMDSZ az autonómia mellett. A negyedik napon Kelemen Hunornak, az RMDSZ államelnök-jelöltjének tehették fel kérdéseiket a jelenlévők, Székely István Gergő politológus a román választási rendszer átalakításáról, Porcsalmi Bálint és Kovács Csaba kampányfőnökök pedig a politikai kampányokról beszéltek. Bodor László, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) volt elnöke azt latolgatta, hogyan lehetne másként politizálni Erdélyben. /F. Zs. : Hetedik politológus tábor Torockón. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

2009. október 27.

Erdélyben készül majd el az új romániai atomerőmű – jelentette be a napokban Adriean Videanu gazdasági miniszter. Értesülések szerint az erdélyi atomerőmű Zsibó és Nagyilonda között épülne meg. Korodi Attila volt RMDSZ-es környezetvédelmi miniszter óvatosan fogalmazott a téma kapcsán. Toró Tibor nyugalmazott professzor szerint az atomerőművek biztonságosak és környezetkímélők, ám a zsibóiak nem akarják a létesítményt. N-H. D., S. B. Á. : Szamos mentén épülne a tervezett új atomerőmű. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2009. december 14.

Néhány nappal születésnapja előtt Bolyai Jánosra, az 1802. december 15-én született világhírű magyar matematikusra, a nem euklideszi geometria megteremtőjére emlékeztek. Ez az avatás mintegy megelőlegezte a jövő évieket, amikor – a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) döntése értelmében – Bolyai-évet tartanak Bolyai János halálának 150. évfordulója alkalmából. December 12-én Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban a Bolyai-emléktábla-avatáson jelen volt Toró Tibor temesvári atomfizikus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja is, aki ez alkalommal egy könyvritkaságot ajándékozott a Csikynek, amely a Babits Mihály Bolyai című szonettjének 30 nyelven megjelent 36 változatát tartalmazza, ehhez csatolta a híres temesvári Bolyai-levél fakszimile változatát, amelyben János megírta édesapjának, hogy „a semmiből egy új, más világot teremtettem”. Az emléktáblát a Csiky bejárati lépcsőházában helyezték el. Az adományozó Bolyai János Honvéd Alapítvány elnöke, Poroszlai Ákos jelezte, hagyományőrző szervezetük már számos Bolyai-emlékhelyet jelölt meg szoborral és emléktáblával, Aradon is a várban elhelyezendő szoborban gondolkodtak, de amíg az katonai terület, le kellett mondaniuk a tervről, és megelégedtek a mostani emléktáblával, melynek szövege: „Bolyai János 1802-1860 A világhírű matematikus emlékére, aki 1826-1830 között az aradi várban teljesített szolgálatot, mint kiváló hadmérnök 2009 Bolyai János Honvéd Alapítvány” A mostani megemlékezés alkalmából a budapesti Puskás Tivadar Távközlési Technikum nemcsak tartalmas könyvadománnyal lepte meg a Csiky Gergely Iskolacsoportot, hanem elhozzak egy asztalmodellt is, amellyel el szeretnék látni az új iskolaszárny két osztálytermét. / Kiss Károly: 2010 – Bolyai-év. Emléktáblát avattak a Csikyben. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 14./

2009. december 14.

Kriterion Alapítvány kuratóriuma idén Gálfalvi Zsolt marosvásárhelyi irodalomkritikusnak, szerkesztőnek adományozza a Kriterion Koszorút. Az alapítvány esztendőről-esztendőre olyan, a romániai magyarság szolgálatába állított életművet jutalmaz, amelyet a cselekvő közösségszeretet, az európai nyitottság és a demokratikus gondolkodásmód jellemez. Az alapítvány Domokos Géza kezdeményezésére a Kriterion Koszorút 1995-ben alapította és az idén tizenötödször nyújtja át. Az eddigi kitüntetettek: Jakó Zsigmond professzor, történettudós, Tompa Gábor rendező, KAM – Regionális és Antropológiai Kutatóközpont, László Ferenc muzikológus, Faragó József néprajzkutató, Gaál András, Márton Árpád képzőművészek és Zöld Lajos újságíró a szárhegyi alkotóközpont létrehozásáért, Imreh István történész, nyugalmazott egyetemi tanár, Péntek János nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár, Szilágyi Zsolt énekes, kórusvezető, Marosi Ildikó irodalomtörténész, Egyed Ákos történész, egyetemi tanár, Jakobovits Miklós képzőművész, az erdélyi magyar képzőművészeket tömörítő Barabás Miklós Céh elnöke, Dávid Gyula irodalomtörténész, szerkesztő és Toró Tibor elméleti fizikus, nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanár. /Kriterion Koszorú Gálfalvi Zsoltnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

2009. december 22.

December 20-án Temesváron a Csiky Gergely Színházban megtartott, Hogyan kezdődött? című ünnepi fórum keretében emlékeztek meg a Bánsági Magyar Demokrata Szövetség alapításáról és az azóta eltelt húsz évről. Szász Enikő színművész elsőként a BMDSZ jelen levő alapítóit: dr. Bárányi Ferencet, dr. Albert Ferencet és Toró Tibor professzort invitálta a színpadra. A BMDSZ alapítói a szervezet első elnökévé Bodó Barnát, tiszteletbeli elnökké távollétében az akkor Szilágymenyőbe „száműzött” Tőkés László lelkipásztort választották. Húsz év eseményeiről és megvalósításairól számoltak be a Temes megyei RMDSZ elnökök, időrendi sorrendben Dukász Péter, Toró T. Tibor és Halász Ferenc, valamint a jelenleg is alprefektusi tisztséget betöltő Marossy Zoltán. A jelenlevők ismertetőket hallhattak a Temes megyei magyar nyelvű oktatásról, a magyar médiákról – köztük az egész nyugat-romániai régióban terjesztett Nyugati Jelen napilapról – valamint a civil mozgalomról és az állami magyar színházról. /Pataki Zoltán: A bánsági magyar érdekképviselet húsz éve. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./


lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-114




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998