udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 105 találat lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-105
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tulit Attila

2009. február 7.

Szomorúan tapasztalta a Magyar Polgári Párt, hogy a Kovászna Megyei Tanács elnöke nem védte meg a székely zászlót ― közölte Csinta Samu, az MPP háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke. A lobogót a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának megbízásából Tulit Attila adta át tavaly nyáron a megyei önkormányzat elnökének a két alelnök jelenlétében. A székely zászlót és a megyezászlót Codrin Munteanu kormánymegbízott beiktatására eltávolították a megyei tanács gyűlésterméből. A beiktatási ceremónián Tamás Sándor elnök is utalt a lobogó eltávolítására, az új kormánymegbízottnak pedig egy megyezászlót is ajándékozott. Az MPP háromszéki szervezete javasolja a megyei tanács vezetőségének, hogy a székelység számára fontos jelképet az önkormányzat épületének homlokzatára tűzzék ki, onnan a prefektúra nem távolíthatja el. /Farcádi Botond: Székely zászlót a megyeházára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

2009. február 11.

Sepsiszentgyörgyön a háromszéki megyeházára is kitűzték a székely zászlót, miután Codrin Munteanu prefektus beiktatásakor a lobogó eltűnt az ülésteremből. A román megyei képviselők azonnal tiltakozásuknak adtak hangot, és követelték a lobogó azonnali eltávolítását. Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök elmondta, a székely zászlót azért tűzték ki a megyeháza homlokzatára, hogy a közös ülésteremben ne zavarjon. Korábban ezt a megoldást javasolta a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki szervezete nevében Csinta Samu ügyvezető elnök is, aki emlékeztetett, hogy a lobogót a Székely Nemzeti Tanács állandó bizottságának nevében 2008 nyarán Tulit Attila adta át a tanácselnöknek azzal a kéréssel, hogy az önkormányzat használja a székelység szimbólumát. Codrin Munteanu újdonsült prefektus felszólította a sepsiszentgyörgyi önkormányzatot, hogy távolítsa el a városházáról a székely zászlót. /Bíró Blanka: Székely zászló a megyénél. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./

2009. március 16.

Megerősítette tisztségében Szász Jenő pártelnököt a Magyar Polgári Párt (MPP) első országos tanácsa (kongresszusa), amely március 14-én ülésezett Gyergyószentmiklóson. Csinta Samu, a párt háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke bejelentette: egyelőre nem akar versenybe szállni a pártelnöki székért, sőt arra kérte küldött-társait, hogy az országos tanács most ne döntsön személyi kérdésekről, hanem fél éven belül hívjanak össze rendkívüli tisztújító kongresszust. Ezt elvetették. Mivel a testület elfogadta, hogy a szavazati joggal nem rendelkező küldöttek is voksolhassanak, a Bihar megyei küldöttség testületileg, a háromszékiek és a Kolozs megyeiek egy része elhagyta a termet. Gergely Balázs kolozsvári elnökjelölt is bejelentette visszalépését azzal az indokkal, hogy nem kíván egy jogtalanul működő kongresszuson részt venni. /Botrányossá sikeredett MPP-kongresszus. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ Botrányos volt a Magyar Polgári Párt (MPP) első Országos Tanácsa. A kongresszuson jelen lévő, szavazati jogukkal élő küldöttek megerősítették Szász Jenőt pártelnöki tisztségében. A regisztrációs adatok szerint 425-en voltak jelen, 144 szavazati joggal rendelkező küldött, illetve 281, szavazati joggal nem rendelkező meghívott. Szász Jenő javasolta, hogy a testületbe delegált 144 országos küldött mellett kapjanak szavazati jogot a megyei küldöttek tanácsainak tagjai, valamint a tavalyi helyhatósági választásokon mandátumot szerzett tisztségviselők is. A vitában végül Gergely Balázs kolozsvári MPP-elnök felszólította a társait: ha hozzá hasonlóan illegitimnek minősítik a kezdeményezést, vele együtt hagyják el a termet. A Bihar, Kolozs és Maros megyei, illetve a háromszéki küldöttek egy része, harmincegynéhányan – köztük Csinta Samu, Gazda Zoltán, Tulit Attila és Gergely Balázs – elhagyták a termet, a többiek megszavazták a „tömegszavazást”. „Ami itt történt, teljes mértékben szabályellenes. Innen kezdve én minden MPP-n belüli tisztségemről lemondok, a párttagságomról azonban nem. Nem kívánok részt venni egy szabályellenes kongresszuson” – nyilatkozta a korábban még pártelnöki babérokra pályázó Gergely Balázs. „Hogy mi lesz a jövő, azt nem tudjuk, eszünk ágába nincs az RMDSZ-hez csatlakozni, de hogy ezzel megosztották a Magyar Polgári Pártot, az biztos. Személyes érdekek miatt a párt sorsa kerülhet veszélybe” – fogalmazott Gazda Zoltán, a sepsiszéki MPP-szervezet elnöke. Szász Jenő szerint a belső ellenzék kivonulása lezárja azt a folyamatot, ami az elmúlt hetekben kialakult. A kongresszuson bent maradt küldöttek végül elfogadták az alapszabályzat módosítását, a politikai keretprogramot, valamint megválasztották az új elnökséget és az elnök személyéről is döntöttek. Megjelent Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke, Veress László, az Illyés Közalapítvány egykori irodavezetője és Bayer Zsolt publicista is. /Barabás Cs. Márti: A fenyő színe és fonákja. Botrányosan alakult szombaton a gyergyószentmiklósi MPP-kongresszus. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

2009. április 3.

Magyar rendőrképző iskola beindítását javasolja a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei szervezete. Tulit Attila, a Kovászna megyei tanács MPP-s frakciójának vezetője bejelentette: ahhoz, hogy a magyar fiatalokat is vonzza ez a szakma, Sepsiszentgyörgyön magyar nyelvű rendőrképző iskolát kell indítani. Tulit Attilával ellentétben Corneliu Campeanu megyei rendőrparancsnok korábban azt állította: a megyei rendőrség alkalmazottjainak 42 százaléka beszél magyarul, ő ugyanakkor nem tud olyan esetről, amikor magyar anyanyelvű lakos nyelvi akadályok nem tudta volna megoldani rendőrségi ügyeit. /Magyar rendőriskola beindítását sürgeti az MPP Sepsiszentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./

2009. április 8.

A székelyföldi rendőröket képezzék ki Székelyföldön, székelyföldi fiatalokból – ezzel a javaslattal állt elő az MPP háromszéki szervezete. Tulit Attila szerint a sepsiszentgyörgyi csendőrlaktanyában hely és lehetőség is lenne egy rendőrfőiskola kialakítására, ahol két nyelven, románul és magyarul egyaránt oktathatnák az eljövendő rendőröket. /Farkas Réka: Magyar rendőrképzést Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 8./

2009. április 8.

Az MPP által megfogalmazott kifogások miatt jövő hétre halasztották a megyei és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat együttes ülését. A két testület eredetileg nagypénteken ült volna össze, de az időpont kiváltotta a polgáriak nemtetszését. A magyar történelmi egyházak számára ez kiemelten fontos nap, így nem szerencsés, hogy egy egyébként jelentős eseményt éppen ekkorra időzítettek – érvelt Tulit Attila, a megyei polgári frakció vezetője. Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke sajnálja a történteket, a közös tanácsülés technikai előkészítésekor elkerülte figyelmüket, hogy a tervezett időpont éppen nagypéntekre esik. A közös tanácsülés egyik fontos napirendi pontja lesz, hogy a megyeközpont átadja a Háromszék Táncegyüttes finanszírozásának egy részét a megyei önkormányzatnak. /Farkas Réka: Elhalasztották az együttes tanácsülést (Az MPP tiltakozott). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 8./

2009. április 9.

Szerencsétlennek és sértőnek nevezte Tamás Sándor szóhasználatát Tulit Attila, az MPP háromszéki frakcióvezetője. A Székelyföld-tábla felállítását megvétózó bírósági döntés után a megyei tanács elnöke azt nyilatkozta, ,,többet nem bohóckodnak”, nem tervezik több tábla felállítását, helyette reklámpannókat helyeznek ki a megyehatárokra. /Farkas Réka: Nem bohóckodás a Székelyföld-tábla. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 9./

2009. július 11.

A Csapó József által kidolgozott Székelyföld autonómiastatútuma a Székelyföldi termék védjegyet útnak indító első termék. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és Tulit Attila, a T3 Kiadó igazgatója Sepsiszentgyörgyön mutatta be a háromnyelvű kiadványt, melynek célja, hogy a szélesebb közönség is megismerje, miként képzelik el a székelyföldi autonómiát, a székelyföldi jövőt, hiszen a statútumot eddig jórészt csak a szervezet internetes oldalán tanulmányozhatták az érdeklődők. A könyv egyébként az első ,,hivatalos” székelyföldi termék, bejegyezték ugyanis a Székelyföldi Termék Egyesületet, és hivatalosan is levédték a márkanevet. /Farcádi Botond: Az autonómiastatútum az első székelyföldi termék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./

2009. július 11.

Folyamatos támadások érik a www.pontsic.org szerverét, ahol a.sic önálló internetes tartománynév létrehozásáról szóló petíciót lehet aláírni, több napig akadályozták a közönség hozzáférését, a támadásokat azonban sikerült kivédeni, így a személyes adatokat nem sikerült leszedniük az ismeretlen tetteseknek – közölte Tulit Attila. Az akció folytatódik, a kezdeményezést támogatóknak pedig nem kell attól tartaniuk, hogy személyes adataik illetéktelen kezekbe kerülnek. A világhálón Székelyföld önálló entitásként történő megjelenítését célzó kezdeményezést a www.pontsic.org internetes címen lehet támogatni, eddig több mint 27 000-en írták alá a petíciót. /Aláírásgyűjtés: biztonságban az adatok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./

2009. július 31.

Nem igaz, hogy az Magyar Polgári Párt /MPP/ Kovászna megyei frakciója miatt maradt el az augusztus 2-ra tervezett közös tanácsülés – nyilatkozta Tulit Attila, a megyei polgári frakció vezetője. Véleménye szerint a tanácselnököknek nem sikerült megfelelően előkészíteniük az ülést. Tulit elmondta: a sajtóból értesült a Kovászna és Hargita megyei önkormányzatok együttes tanácsüléséről, és ugyancsak a sajtóból tudta meg, hogy ez elmarad. A közös gyűlés esetén szükség van előkészített határozattervezetekre, ezeket a szakbizottságoknak meg kell vitatniuk. /Farkas Réka: Tulit: Közös fellépésre van szükség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./

2009. augusztus 5.

A Magyar Polgári Párt színeiben megválasztott háromszéki önkormányzati képviselők és tisztségviselők azzal a felhívással fordultak az MPP, RMDSZ, más pártok színeiben, vagy függetlenként megválasztott minden székelyföldi önkormányzati képviselőhöz, hogy vegyenek részt 2009 szeptember 5-én Székelyudvarhelyen, az önkormányzati nagygyűlésen. Felkérik az EMNT, az egyház és a civil szféra képviselőit, hogy támogassák a székely önkormányzati nagygyűlést. Aláírók: Rácz Károly, Nagy István polgármester, Bálint József alpolgármester, Tulit Attila megyei és Kovács István sepsiszentgyörgyi frakcióvezető, valamint az MPP megyei és háromszéki települési önkormányzati képviselői. /MPP-felhívás. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 5./

2009. augusztus 15.

A székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen való részvételre buzdít a Magyar Polgári Párt Hargita és Kovászna megyei önkormányzati frakciója, ugyanakkor felkérik a két megyei tanács elnökét, hívják össze a közös tanácsülést, és ott határozatban rögzítsék, részt vesznek a székely parlament előfutáraként emlegetett testület ülésén szeptember 5-én Székelyudvarhelyen. Ezt a tusnádfürdői együttes tanácskozásukon döntötték el az MPP Hargita és Kovászna megyei önkormányzati képviselői. A Thamó Csaba Hargita megyei, illetve Tulit Attila Kovászna megyei frakcióvezető által aláírt dokumentumban az MPP önkormányzati képviselői felkérik Kovászna és Hargita megye tanácselnökeit, hogy 2009. augusztus 20-ra vagy 24-re hívják össze a megyei önkormányzatok rendkívüli együttes ülését, ahol határozatban rögzítik, hogy ,,elfogadják a Székely Nemzeti Tanács meghívását, és testületileg részt vesznek a székelyudvarhelyi nagygyűlésen”. /Farcádi Botond: Mielőbb döntsenek a tanácselnökök. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 15./

2009. augusztus 25.

Nyilvánosságra hozta a Székely Nemzeti Tanács a szeptember 5-én Székelyudvarhelyen esedékes székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen megvitatandó és elfogadandó határozattervezeteket. Tulit Attila és Thamó Csaba, a Magyar Polgári Párt Kovászna, illetve Hargita megyei önkormányzati frakcióvezetője közös sajtótájékoztatóján ismét a rendkívüli együttes tanácsülés összehívását szorgalmazta. Tulit emlékeztetett: a Kovászna és a Hargita megyei tanács rendkívüli együttes ülésének összehívására vonatkozó beadványukra nem kaptak választ Kovászna Megye Tanácsának elnökétől. Tulit Attila elmondta: augusztus 24-től az SZNT honlapján lehet tanulmányozni a nagygyűlés elé terjesztendő hét határozattervezetet. Az első nyilatkozat Székelyföld egységéről és a közigazgatási reformról szól, ebben kinyilvánítják: ,,Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkező autonóm közigazgatási egységként képzelhető el a jövőben, amelynek egyben különálló fejlesztési régiónak is kell lennie. ” A második határozat az SZNT-autonómiastatútum támogatására vonatkozik, a harmadik a közigazgatási határok megváltoztatását célzó népszavazások kiírására, a negyedik a székely jelképek – himnusz, címer, zászló, lobogó, SIC regionális jelzés – elfogadására és használatára, az ötödik a széki szintű önkormányzati társulások létrehozására, a hatodik a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés intézményesítésére. A hetedik határozattervezet Székelyföld képviseletére vonatkozik az Európai Parlament, illetve az Európa Tanács intézményeiben. Tulit Attila felkérte az RMDSZ-t, hozzák nyilvánosságra az általuk előkészített memorandumot. /Farcádi Botond: Két helyszín, két időpont, egy rendezvény (Székelyföldi önkormányzati nagygyűlés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 25./

2009. augusztus 27.

Nemzeti együttes védjegyként működik a „Székelyföldi” márkanév, a védjegyet tartalmazó okirat augusztus 21-én érkezett meg a Hargita Megyei Tanácshoz. Ezelőtt azonban a „Székelyföldi termék” márkanevet a szabadalmi hivatalnál levédte a Székelyföldi Termék Egyesület, amelyet tavasszal jegyeztek be. Azóta már megjelent az első, logóval és sorszámmal ellátott termék, a Székely Nemzeti Tanács autonómia-statútumát adták ki a T3 Kiadó gondozásában – ezt júliusban sajtótájékoztatón mutatta be Izsák Balázs SZNT-elnök, illetve Tulit Attila kiadóigazgató. A két megyei önkormányzat elnökei nem tudnak a Székelyföldi termék márkanév levédéséről, a két megyei tanács a Székelyföldi név levédését kezdeményezte. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke kijelentette: ha bejegyezték a Székelyföldi terméket, meghívják a kezdeményezőket, hogy hangolják össze a dolgokat, ne kerekedjék politikai vita az ügyből. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke szerint a termék szót nem is lehet levédeni, ezért maradt a márkanév csak Székelyföldi. Fontos lenne, hogy ne kerekedjenek politikai színezetű viták ebből. /Farcádi Botond: Székelyföldi termékből is kettő lesz? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 27./

2009. szeptember 4.

A rendezvények ügyében az elmúlt hónapok során nem alakult ki konszenzus a romániai magyar politikai és társadalmi szervezetek között. Az RMDSZ és az EMNT eddig nem hozta nyilvánosságra Csíkszeredában a rendezvényen terítékre kerülő, a Székelyföld fejlesztési stratégiáját vázoló memorandum és kiáltvány szövegét. Tőkés László nyilatkozatára reagálva Izsák Balázs SZNT-elnök leszögezte: ő sohasem nevezte ellenrendezvénynek a csíkszeredait. – Bemutatta Székelyföld első térképét a sepsiszentgyörgyi T3 Kiadó. Tulit Attila, a kiadó résztulajdonosa, a Sepsiszéki Székely Tanács állandó bizottságának tagja elmondta, a „jövendőbeli autonóm Székelyföld” első térképe a Magyar Élettér Alapítvány megbízásából készült. Az SZNT autonómiastatútuma alapján szerepelnek rajta az ott jegyzékbe vett székely székek és minden székely település, az autonómiára vonatkozó népszavazások is pontosan ezen a területen zajlottak. Székelyföld 9980 négyzetkilométer, lakossága 809 ezer fő, ebből 613 ezer fő, vagyis 76 százalék magyar. Jelenlegi területe nyolc székre tagozódik: Bardóc-Miklósvárszék, Csíkszék, Gyergyószék, Kézdiszék, Marosszék, Orbaiszék, Sepsiszék, Udvarhelyszék. Tulit Attila szerint a térképnek identitástudat-erősítő szerepe is van. „Minden székely embernek ismernie kell, és akárcsak a székely zászlónak, ennek is minden intézményben és házban ott a helye” – állapította meg. /Bíró Blanka, Rostás Szabolcs: Nagygyűlési láz a Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./


lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-105




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998