udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 47 találat lapozás: 1-30 | 31-47
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Dorneanu, Valer

2003. március 15.

A közép-kelet-európai országok euroatlanti integrációja, a tapasztalatcsere és az együttműködés szorosabbá tétele volt a fő témája, illetve célja annak a megbeszélésnek, amelyet Magyarország és a vele szomszédos államok parlamenti vezetői tartottak márc. 14-én Budapesten. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a konferencia utáni sajtótájékoztatón elmondta: egyetértettek abban, hogy olyan térségben szeretnének élni, amelyet a biztonság, a stabilitás, az együttműködés és a prosperitás jellemez. A rendezvényen jelen volt Valer Dorneanu, a román képviselőház elnöke, Viorel Marian Pana, a román szenátus elnökhelyettese, Zdravko Tomac, a horvát parlament alelnöke, Olekszandr Zincsenko, az ukrán parlament alelnöke, Viliam Veteska, a szlovák törvényhozás alelnöke, Szlovénia részéről pedig Lojze Peterle, az európai ügyek bizottságának elnöke. /Szomszédos parlamenti vezetők Budapesten. Szorosabb együttműködést akarnak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

2003. március 24.

A Kovászna és Hargita megyei Román Ortodox Püspökség egyházkerületi gyűlésének több mint kétszáz papja, a parlament, az elnöki hivatal, a kormány és a két megye prefektusi hivatalának képviselői a Hargita és Kovászna megyei románság helyzetéről tárgyalt márc. 22-én Csíkszeredában. Az egyházkerületi gyűlés tagjai és a Hargita és Kovászna Megyei Románok Civil Fórumának képviselői arra kérték a központi vezetést, szenteljen nagyobb figyelmet a térségben kisebbségben levő románság problémáinak és az etnikai szegregáció megállításának. Kérték a román nyelvű rádió- és tévéstúdiók létrehozását, valamint a választási törvény módosítását úgy, hogy a jogszabály biztosítson önkormányzati képviseletet a székelyföldi románoknak. Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke szerint új megközelítésmódra van szükség a közösségi problémák rendezésére, amelyben a románok többé nem a múltra, hanem a jelenre összpontosítanak. A Hargita és Kovászna megyei románok képviselői kérték a központi vezetést, lépjenek fel határozottan a szélsőséges akciók megakadályozása érdekében, melyeknek célja egy etnikai alapon szerveződő régió létrehozása, a szegregáció és a két megye enklavizációja. /Kisebbségi románok fóruma. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 24./

2003. április 14.

Az ország közepének elszigetelődését eredményezné a Székelyföldi Fejlesztési Régió megvalósulása, szögezték le ápr. 12-én a Szociáldemokrata Párt Hargita megyei szervezetének képviselői. Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke és Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter jelenlétében a Szociáldemokrata Párt (PSD) Hargita megyei szervezete nyilatkozatban ítélte el a kezdeményezést. Szerintük a székelyföldi régió megvalósulása a magyar közösség elszigetelődését vonná maga után. "Az ország közepének nemzetiségi alapon történő elszigetelődése mind az ország fejlődésére, mind demokráciánkra káros hatással van" - áll a közleményben. Valer Dorneanu szerint gazdasági és adminisztratív régiókat nem lehet nemzetiségi alapon létrehozni. "Teljességgel kizárt, hogy nemzetiségi alapon szerveződő tartományok jöjjenek létre Romániában" - jelentette ki Besztercén Octav Cozmanca közigazgatási miniszter, a székelyföldi régió megalakítására tett kísérletekre utalva. A szaktárca vezetője szerint az RMDSZ ilyen irányú próbálkozásai törvénybe ütköznek. /Rédai Attila: Az elszigetelődéstől tartanak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./

2003. június 25.

A képviselőház jún. 24-én elutasította az RMDSZ-nek azt a módosító indítványát, amely törölte volna a "nemzetállam" kifejezést az alkotmány első cikkelyéből. A módosító javaslatot csak az RMDSZ képviselői támogatták 23 szavazattal, a többi parlamenti párt összesen 238 képviselője nemmel szavazott. Varga Attila képviselő a plénum előtt kifejtette: a nemzetállam kifejezés "anakronisztikus és nem helyénvaló", nem felel meg a jelenlegi politikai valóságnak és "potenciális veszélyt jelent a nemzeti kisebbségekre". Hozzátette: a kifejezés megtartása jogi alapot szolgáltathat egy nacionalista és kisebbségellenes politikának. Az SZDP, a DP, az NLP és az NRP képviselői elvetették Varga Attila érveit, és kifejtették, hogy nem támogatják az RMDSZ kezdeményezését. "A nemzetállam kifejezés összhangban van az európai követelményekkel, és nem lehet alapja a kisebbségek elnyomásának", mondta Valeriu Stoica liberális képviselő. Ioan Timis (SZDP) szerint minden európai ország alapja a nemzetállam. Lucian Bolcas NRP-s képviselő szerint az RMDSZ "nemzetellenes téziseket kíván bevezetni". "Talán egy másik alkotmányt, egy másik országot kívánnak! Akkor távozzanak!", mondta Bolcas az RMDSZ képviselőinek. A nagy-romániás képviselő beszéde felbolydulást keltett az RMDSZ-frakcióban, de a liberálisok és Valer Dorneanu házelnök is bírálta a diskurzust. /Nem törölték a "nemzetállam" kifejezést az alkotmányból. Elvetették az RMDSZ indítványát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

2003. július 14.

Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke júl. 13-án Marosfőn találkozott a Hargita és Kovászna megyei románok képviselőivel, akik ismertették a nemzeti és kulturális identitásuk megőrzésében tapasztalt nehézségeket. Szerintük az iskolák etnikai alapon történő szétválasztása katasztrofális következményekkel járt, elmélyítette a románok és magyarok közti szakadékot. Valer Dorneanu képviselőházi elnök kijelentette, nem ért egyet az iskolák etnikai alapon történő szétválasztásával, de figyelembe vették a magyar közösség anyanyelvű iskolákra való igényét, ez pedig európai jog, ami szerepel a Regionális Nyelvek Európai Chartájában. /Diszkriminációról panaszkodnak a Hargita és Kovászna megyei románok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14/

2003. szeptember 2.

Az új parlamenti ülésszak szept. 1-jei, első napján megtartotta egy évig érvényes tisztújító ülését az RMDSZ szenátusi frakciója. A frakcióelnöki, -alelnöki és -titkári tisztségbe visszaválasztották Verestóy Attila, Szabó Károly és Kereskényi Sándor szenátorokat. A szenátus titkárává az RMDSZ Puskás Bálint Zoltánt javasolta, őt a plénum megerősített tisztségében. A szenátus elnöke, Nicolae Vacaroiu mellett a régi-új alelnökök Doru Ioan Taracila (PSD) és Gheorghe Buzatu (Nagy-Románia Párt - PRM). A képviselőház plénuma szintén megválasztotta az őszi parlamenti ülésszak új házbizottsági tagjait. A parlament alsóházának titkári tisztségébe újraválasztották Borbély Lászlót; Borbély mellett a képviselőház teljes eddigi vezetőségének bizalmat szavaztak. Ezek szerint Valer Dorneanu az elnök. Az RMDSZ képviselőházi frakciójában nem tartottak választásokat, ugyanis - amint azt Kelemen Atilla frakcióvezető a Krónikának elmondta - a frakció vezetőségének mandátumát az év elején újítják meg. /Salamon Márton László: Régi-új vezetőség. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

2003. szeptember 5.

Szept. 4-én a képviselőház tárgyalta azokat a törvénytervezeteket, amelyek kimondják Gyergyószentmiklós, Zsilyvajdejvulkány, Lupény és Margitta megyei jogú városi /municípiumi/, míg Szentanna városi rangra emelését. A Gyergyószentmiklósra vonatkozó előterjesztés nem várt nehézségekbe ütközött a Nagy-Románia Párt honatyái részéről, akik Margitta mellett kardoskodva azt állították: a Hargita megyei városban nincsenek meg a törvény által előírt feltételek és a szükséges infrastruktúra a megyei jogú várossá váláshoz. Valer Dorneanu házelnök ellenben arra kérte a honatyákat, mellőzzék a "nacionalista felhangokat", majd közölte, gyerekkora óta ismeri Gyergyószentmiklóst, amely Erdély egyik legősibb városaként többek között a nemzetiségek együttélése terén is példamutató. A végleges szavazást szept. 10-én tartja a képviselőház. A szintén Hargita megyei, de román többségű Maroshévíz már tavaly megkapta a municípiumi rangot, noha a törvény által előírt feltételeknek a Maros-parti város sem tudott teljes mértékben megfelelni. Az erre vonatkozó jogszabály feltételei között szerepel a legkevesebb 25 ezer fős lakosság, valamint megfelelő oktatási, egészségügyi és sportlétesítmények. /Gergely Edit: Municípiumi huzavona. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./

2003. október 20.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke mondott beszédet okt. 18-án, a csíkszeredai Milleniumi római katolikus templom felszentelési ünnepségén. A Makovecz Imre által tervezett új templomot mintegy kétezer hívő és számos egyházi méltóság jelenlétében Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek szentelte fel. Az eseményen a román, illetve a magyar kormány képviseletében jelen volt és beszédet mondott Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, illetve Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke is. Az ünnepi szentmise keretében Jakubinyi György köszönetet mondott a két kormánynak, illetve az RMDSZ-nek a templom felépítésében nyújtott jelentős anyagi támogatásért. Markó Béla úgy vélte, a templom felépítése az egyik legszebb székely hagyomány, a kaláka továbbélését bizonyítja. Székelyföld közösségeit mindig is a hit, a remény és mindenekelőtt az összefogás jellemezte. - Ha egy közösségnek van temploma, akkor otthona is van - szögezte le a szövetségi elnök. /Katolikus templomot szenteltek Csíkszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./

2003. október 24.

Az Alkotmánybíróság a parlament okt. 23-i együttes ülésén megállapította, hogy az alkotmánymódosító törvényt elfogadta az okt. 18-19-én rendezett népszavazás. Nicolae Popa, az Alkotmánybíróság elnöke ismertette a testület erre vonatkozó határozatát, valamint jelentését a referendum szervezési és lebonyolítási procedúráinak betartásáról. Az Alkotmánybíróság nem regisztrált az előírásoktól való eltéréseket és választási csalást. A testület elutasította a Nagy-Románia Párt (NRP) két óvását. A hivatalos eredmények szerint 17 842 103 személy szerepelt a listákon, 9 938 441 választópolgár (55,7%) szavazott, az "igen" szavazatok száma 8 915 022 (89,7%), az ellenszavazatok száma 875 172 (8,81%). Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke közölte: az új alkotmány a Hivatalos Közlönyben való megjelenése pillanatában lép életbe. /Döntött az Alkotmánybíróság. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

2004. január 21.

Továbbra is a román politikusok össztüze alatt áll a január 17-én Sepsiszentgyörgyön elfogadott székelyföldi autonómiatervezet. Ion Iliescu államfő közölte, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács január 21-i ülésén hivatalosan kivizsgálják az ügyet, mert az ellentétben áll a demokráciával és az európai értékekkel. Iliescu úgy vélte, hogy Románia a legmeggyőzőbb példa a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülése terén. – Románia kivételével nem létezik Európában olyan állam, amely parlamenti képviseletet biztosítana a kisebbségeknek. A bírálók közé pártszínezet nélkül minden román politikai párt felsorakozott. – A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómiatervezete agresszív és ellentétben áll az európai szellemmel – vélte egyik nyilatkozatában Mircea Geoana román külügyminiszter. Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) ügyvezető elnöke, a képviselőház jogi bizottságának elnöke leszögezte: a Székelyföldet autonóm tartománnyá alakítani kívánó törvényjavaslat sohasem fog átmenni a román parlamentben. Gheorghe Funar kolozsvári polgármester Valer Dorneanuhoz, a képviselőház elnökéhez fordult levélben. Az elöljáró azt kérte az alsóház elnökétől: hívja össze rendkívüli ülésre a képviselőházat, és helyezzék törvényen kívül az SZNT-t és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot. /Magyarországra küldték a székelyeket. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

2004. február 5.

A parlamentnek meg kellene vitatnia az SZNT autonómia–tervezetét, hogy a kezdeményezők lássák, miként reagálnak a törvényhozók "abszurd ötleteikre" – jelentette ki Valeriu Dorneanu, a képviselőház elnöke. "A kezdeményezőknek – akik mégiscsak román állampolgárok, másképp nem hívhatom őket – tudniuk kell a képviselők véleményét" – magyarázta Dorneanu, aki hozzáfűzte: eddig még senki nem juttatta el a dokumentumot a képviselőházba. /(egy): Dorneanu: Tárgyalnunk kell az autonómia–tervezetet a parlamentben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 5./

2004. március 23.

Garda Dezső képviselő tárgyal Valer Dorneanuval, az alsóház elnökével, hogy az erdőgazdálkodási törvényről szóló jelentés ismét az egyeztetőbizottság elé kerüljön. Az történt ugyanis, hogy a testület által korábban elfogadott változat „út közben” módosult. Garda rámutatott, hogy a képviselőház ülésén nem a testület által elfogadott változat került a plénum elé. Ebben ugyanis még az állt, hogy a fakitermelésnél használt bárcákat a szaktárca területi felügyelőségei állítják ki mind a magán-, mind pedig az állami erdészetek számára. A képviselők azonban azt szavazták meg, hogy a számlatömbök kiállítása az állami erdészetek hatáskörébe tartozik. A képviselő szerint bizonyos kormánytisztviselők módosíthattak rajta, ezt azonban nem tudja bizonyítani. A többi RMDSZ-es kollegájával együtt a márc. 15-i ünnepségek miatt nem vett részt a jelentés képviselőházi megszavazásán. Így csak másnap szerzett tudomást arról, hogy a tervezet egyik fontos előírása megváltozott. /Cseke Péter Tamás: Szabotálták a jogszabályt? = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./

2004. szeptember 25.

Kifogásolta a magyar politikusok gyakori erdélyi utazásait és követelte "a magyar hivatalos személyek semmivel sem indokolt romániai magánlátogatásainak megritkítását" a Cronica Romana bukaresti napilap szept. 24-i száma. A magyarellenes román újság arra reagált, hogy Valer Dorneanu, a román képviselőház elnöke október elsején Szatmárnémetiben találkozik Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével, aki hivatalos látogatást tesz Romániában. A román lap magyarázatot követelt "a látogatás céljáról és körülményeiről olyan körülmények között, amikor az (csak) Erdélyre szorítkozik". A vezércikket szignáló lapigazgató, Razvan Voncu felrótta a bukaresti hatalomnak, hogy 1989 óta Magyarországgal szemben "egyfajta furcsa vazallusi magatartást és naivitást tanúsít". /A Cronica Romana magyarellenes kirohanása Szili Katalin tervezett romániai látogatása kapcsán. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 25./

2004. szeptember 27.

Túlzottak és minden politikai alapot nélkülöznek a Nagy-Románia Pártnak és a Cronica Romana c. napilapnak a Szatmárnémetiben sorra kerülő román-magyar parlamenti párbeszéddel kapcsolatos múlt heti kirohanásai – szögezte Valer Dorneanunak, a román képviselőház elnöke nevében kiadott sajtóközlemény. A román parlament képviselőháza és az Országgyűlés stratégiai partnerség alapjait rakta le egy olyan szoros együttműködés kifejlesztése érdekében, amely hozzájárul a kormányszinten már meglévő kölcsönös kapcsolatok megszilárdításához. A sajtóközlemény emlékeztetett rá, hogy 2001-ben megállapodás született a két ország törvényhozása elnökeinek rendszeres évi találkozójáról. /Valer Dorneanu visszautasította a magyarellenes „vészjelzéseket”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

2004. október 1.

Okt. 1-jén találkozik Valer Dorneanu, a román képviselőház elnöke Szatmárnémetiben dr. Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével. Korábban ők írták alá a román és magyar törvényhozás közötti stratégiai partnerségről szóló együttműködési programot, amelynek értelmében hivatalosan is együttműködhetnek a két törvényhozás szakbizottságai. 2002. szeptemberében Szili Katalin fogadta Magyarországon a román képviselőház Valer Dorneanu elnök vezette küldöttségét. A román delegáció Szatmár megyei tagja, Varga Attila parlamenti képviselő elmondta, ez a találkozó elsősorban protokolláris jellegű. Valer Dorneanu egyetemi professzor, 2000. december 15–e óta a román képviselőház elnöke. /Simon Levente: Valer Dorneanu és dr. Szili Katalin Románia EU–csatlakozásának érvényesítéséről tárgyal ma Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 1./

2004. október 2.

A környezetvédelem, az észak-erdélyi autópálya, valamint az európai integrációs folyamat témája állt – többek közt – a középpontjában annak a megbeszélésnek, amelyet okt. 1-jén Szatmárnémetiben folytatott Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Valer Dorneanuval, a román képviselőház elnökével. A találkozó után a felek közös sajtóértekezlet keretében számoltak be megbeszéléseik eredményeiről. Emlékeztettek: a két parlament stratégiai együttműködésének a jegyében 2003-tól rendszeresen találkozik és konzultál egymással a két törvényhozó testület elnöke. Szili Katalin elmondta: vendéglátója tájékoztatta őt arról, hogy az észak-erdélyi autópálya Kolozsvár és Marosvásárhely közötti szakasza 2008-ra elkészül. Szili kérte román partnerét, hogy Bukarest támogassa a csíkszeredai főkonzulátus felállításának a lehetőségét. /Környezetvédelem, autópálya, európai integráció – a tegnapi Szili–Dorneanu találkozó fő témái. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

2006. december 18.

Traian Basescu államfő december 18-án mutatja be a parlamentben a Vladimir Tismaneanu politológus vezette bizottság jelentését. A testületet az államfő kérésére hozták létre azt követően, hogy több civil szervezet is felszólította Basescut: hivatalosan ítélje el a kommunizmust. A Tismaneanu-bizottság feladata az volt, hogy olyan tudományos dolgozatot készítsen, amely tényeket felsorakoztatva mutassa be a kommunizmus bűncselekményeit a kezdetektől, azaz az 1947. december 30-i államcsínytől egészen annak 1989. decemberi megbuktatásáig. Néhány nappal a dokumentum hivatalos bemutatása előtt Tismaneanu a bukaresti Adevarul napilap szerkesztőségébe is eljuttatta a jelentést, amelyet az újság ismertetett. A bizottság azt kéri, hogy az elnök ítélje el a kommunista rendszert, nevezze meg a bűnösöket, továbbá támogassa a levéltárak anyagához való szabad hozzáférést. A 660 oldal egyebek mellett felsorolta azoknak a nevét, akik hozzájárultak a diktatúra kibontakozásához és fenntartásához. A törvénytelenségen alapuló rendszer létrehozásáért és fenntartásáért vétkesek című fejezetben, többek között, Gheorghe Gheorghiu-Dej, Ana Pauker, Gheorghe Apostol, Gogu Radulescu, Manea Manescu és Ion Iliescu neve szerepel. A volt államfő /Iliescu/ neve egy másik fejezetben is megjelenik, amely a kommunista ideológia lakosság körében való erőszakos terjesztéséről szól. Ebbe a kategóriába sorolhatók: Mihai Roller, Paul Niculescu-Mizil, Walter Roman (Petre Roman édesapja), Silviu Brucan és mások. A Román Kommunista Párt (RKP) aktivistái között található Mihai Bujor Sion (fia 1990 után Iliescu tanácsadója volt) és Leonte Tismaneanu (a bizottság elnökének, Vladimir Tismaneanunak az édesapjáról van szó, aki az ötvenes években tisztséget töltött be az RKP-ban). A kommunizmus eszméinek propagálásában fontos szerepet játszott Paul Niculescu-Mizil, Leonte Radu, Eugen Florescu és Ion Iliescu. A jelentés tartalmazza azoknak a művészeknek, íróknak és költőknek a nevét is, akik műveikben és alkotásaikban a rendszert dicsőítették, mint például Eugen Barbu, Corneliu V. Tudor, Dan Zamfirescu, Ion Dodu Balan, Dinu Sararu, Adrian Paunescu, Ilie Badescu, Mihai Ungheanu, Nicolae Dan Fruntelata, Ilie Purcaru és Arthur Silvestri. A külpolitikáról szóló fejezetben, többek között, Vass Gizella (Bogdan Oltenau liberális képviselőházi elnök nagyanyja) és Andrei Stefan neve szerepel. Tismaneanu jelezte, hogy a kutatás során legnehezebben a Külügyi Hírszerző Szolgálattal (SIE) tudtak együttműködni. Elsőként a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke, Corneliu V. Tudor reagált a Tismaneanu-bizottság megállapításaira. Vadim azzal fenyegetőzött, hogy a szociáldemokratákkal karöltve bojkottálni és szabotálni fogják Basescu beszédét, bekiabálásokkal, valamint füttykoncerttel próbálják majd megzavarni az államfő felszólalását. Tudor cáfolta, hogy személyesen ismerte volna a néhai diktátort, akit különben „nagy román hazafinak” és „az egyik legnagyobb államférfinak” tekint. A Szociáldemokrata Párt (PSD) tiszteletbeli elnökévé választott Ion Iliescu exállamfőt ért vádakról a párt etikai bizottságának elnöke, Valer Dorneanu úgy vélekedett: a PSD nem hajlandó részt venni az elnöki bizottság „politikai játszmájában”, amelynek célja Iliescu lejáratása. /Papp Annamária: Basescu ma mutatja be Tismaneanu jelentését. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./


lapozás: 1-30 | 31-47




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998