udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 50 találat lapozás: 1-30 | 31-50
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Dancu, Vasile

2002. április 25.

Ápr. 19-21-én tartotta a Nemzeti Kisebbségi Tanács oktatási bizottsága ülését Nagyszebenben, a szervező a Köztájékoztatási Minisztérium interetnikai kapcsolatokkal foglalkozó főosztálya. Téma: a kisebbségi oktatás pillanatnyi helyzete. Jelen voltak az érdekelt főtanfelügyelők, helyettesek, szakfelügyelők, Vasile Dancu tájékoztatásügyi miniszter, Ovidiu Gant helyettes államtitkár, Murvai László vezérigazgató. A felsorolt vezetők rövidesen elhagyták a tanácskozás színhelyét, a kisebbségi oktatás képviselői meg egymás között elpanaszolhatták gondjaikat, anélkül, hogy a felelős kormányképviselők mindezt hallhatták volna. Murvai László felvázolta a kisebbségi oktatás összetettségét és a megoldatlan kérdéseket. Csak egy példa: a magyarok, németek, szlovákok a teljes anyanyelvű oktatást pártolják fel. Minden kérdés terítékre került, így a Bolyai-ügy, a krónikus tankönyvhiány, kisebbségi diákok hátrányhelyzetben az érettségin vagy a képességvizsgán, amikor román szövegű tételek magyarra fordításának procedúrája okán 3-4 órával később kezdenek az érdemi munkához, továbbá a kisebbségi oktatás alulfinanszírozása. /Oláh István: A helyzet összetett, de nem reménytelen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

2002. április 30.

A csángók román eredetét próbálták alátámasztani egy bukaresti szemináriumon Ez alkalommal mutatták azonban be a Bukaresti Tudományegyetem és a CURS közvéleménykutató-intézet Moldvában készített felmérését is, mely szerint a csángók többsége román nemzetiségűnek érzi magát. A rendezvényre eredetileg nem kaptak bebocsáttatást a csángómagyarok képviselői, végül azonban néhány szó erejéig megszólalhattak. Számos Európa tanácsi dokumentumot felülvizsgálnak, ha új elemek válnak ismertté, vagy az események tovább fejlődnek – jelentette ki a Krónikának Vasile Dancu tájékoztatási miniszter. A miniszter szerint az Európa Tanács jelentéstevői minden bizonnyal megtalálják annak a lehetőségét, hogy ajánlásaikat felülvizsgálják, és úgy fogalmazzák meg azokat, hogy a valóságot tükrözzék. Arra a kérdésre, hogy miért nem hívták meg a szemináriumra azokat a történészeket, akik a csángók magyar eredetét vallják, a miniszter kijelentette, Budapestre, vagy Csíkszeredába sem hívták meg a Román Akadémia képviselőit, amikor ott hasonló rendezvényeket tartottak. Vasile Dancu hozzátette, ha egy közösség kéri az anyanyelvi oktatást, azt a román törvények szerint kell megadni, nem szükséges ehhez az Európa Tanács ajánlása. A felmérés szerint a megkérdezetteknek mindössze fél százaléka vallotta magát csángó nemzetiségűnek. 93 százalék román, 5,5 százalék magyar nemzetiséget mondott a kérdezőbiztosoknak. A felmérésben külön kérdések vonatkoztak azokra, akik magukat csángónak tekintették, (13 százalék) és azoknak, akiket a környezetük csángónak tekint, de ők maguk nem érzik magukat annak (13 százalék). A két csoport összeadásával meghatározott csángóknak kilencven százaléka beszéli – a felmérés szerint – a csángó nyelvet, 62 százalékuk otthon a családban is ezt a nyelvet használja, 7 százalékuk mondta magyarnak, 31 százalékuk románnak a család nyelvét. A felmérés szerint a családban csángó nyelven beszélőknek csupán 2 százaléka szeretné, ha gyermekei magyar tannyelvű iskolába járnának. Ugyanennek a csoportnak a 3 százaléka szeretné, ha a templomokban magyar nyelven miséznének. A szeminárium résztvevői között volt Eugen Simion, a Román Akadémia elnöke és Vasile Dancu tájékoztatási miniszter mellett Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter, Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke és Petru Ghergeli iasi-i római katolikus püspök. Borbély László képviselő személyesen vitte be az előzőleg kitiltott Bartha Andrást, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnökét, Nyisztor Tinkát, a pusztinai Szent István Egyesület elnökét, és a klézsei Istók Györgyöt a terembe. A nemzetköziként meghirdetet szemináriumot – amint a kizárólag angol nyelven kitűzött transzparens is jelezte – elsősorban a bukaresti nagykövetségek képviselőinek szánták. Közülük azonban csak néhányan jelentek meg a rendezvényen, a fordítóknak nem akadt dolguk, valamennyi előadó román nyelven tartotta meg előadását. Meghívták az Európa Tanács csángó-jelentését elkészítő Tytti Isohookana Asunmaa képviselőasszonyt is, aki azonban egyéb elfoglaltságaira hivatkozva távol maradt. Demény Lajos történész épp hogy megszólalhatott. Nyisztor Tinka azt mondta el, hiányolta a tudományos érvelések sorából az asszimiláció kifejezést. „Csángó nyelv nincsen, csupán a magyar nyelv dialektusairól beszélhetünk” – jelentette ki. A rendezvény vége felé Szilágyi Zsolt képviselő üdvözölte, hogy az Európa Tanács és a Helsinki Emberjogi Bizottság után a román kormány is elkezdett figyelni a csángók kérdésére, de – mint elmondta – szerencsésebb lett volna, ha a konferencia nem a múlttal, a csángók eredetével, hanem a jövővel, az Európa Tanács ajánlásaival foglalkozott volna. A klézsei Istók György úgy sommázta a szemináriumon szerzett tapasztalatait: „Hét évvel ezelőtt karóval próbálták kiverni egy klézsei gyűlésen a fejünkből a magyarságot, most a szavak eszközét találták meg. Finomodtak a módszerek.” /Gazda Árpád: Strasbourgba üzentek csángó-ügyben. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./

2002. április 30.

A csángók román eredetét próbálták alátámasztani egy bukaresti szemináriumon Ez alkalommal mutatták azonban be a Bukaresti Tudományegyetem és a CURS közvéleménykutató-intézet Moldvában készített felmérését is, mely szerint a csángók többsége román nemzetiségűnek érzi magát. A rendezvényre eredetileg nem kaptak bebocsáttatást a csángómagyarok képviselői, végül azonban néhány szó erejéig megszólalhattak. Számos Európa tanácsi dokumentumot felülvizsgálnak, ha új elemek válnak ismertté, vagy az események tovább fejlődnek – jelentette ki a Krónikának Vasile Dancu tájékoztatási miniszter. A miniszter szerint az Európa Tanács jelentéstevői minden bizonnyal megtalálják annak a lehetőségét, hogy ajánlásaikat felülvizsgálják, és úgy fogalmazzák meg azokat, hogy a valóságot tükrözzék. Arra a kérdésre, hogy miért nem hívták meg a szemináriumra azokat a történészeket, akik a csángók magyar eredetét vallják, a miniszter kijelentette, Budapestre, vagy Csíkszeredába sem hívták meg a Román Akadémia képviselőit, amikor ott hasonló rendezvényeket tartottak. Vasile Dancu hozzátette, ha egy közösség kéri az anyanyelvi oktatást, azt a román törvények szerint kell megadni, nem szükséges ehhez az Európa Tanács ajánlása. A felmérés szerint a megkérdezetteknek mindössze fél százaléka vallotta magát csángó nemzetiségűnek. 93 százalék román, 5,5 százalék magyar nemzetiséget mondott a kérdezőbiztosoknak. A felmérésben külön kérdések vonatkoztak azokra, akik magukat csángónak tekintették, (13 százalék) és azoknak, akiket a környezetük csángónak tekint, de ők maguk nem érzik magukat annak (13 százalék). A két csoport összeadásával meghatározott csángóknak kilencven százaléka beszéli – a felmérés szerint – a csángó nyelvet, 62 százalékuk otthon a családban is ezt a nyelvet használja, 7 százalékuk mondta magyarnak, 31 százalékuk románnak a család nyelvét. A felmérés szerint a családban csángó nyelven beszélőknek csupán 2 százaléka szeretné, ha gyermekei magyar tannyelvű iskolába járnának. Ugyanennek a csoportnak a 3 százaléka szeretné, ha a templomokban magyar nyelven miséznének. A szeminárium résztvevői között volt Eugen Simion, a Román Akadémia elnöke és Vasile Dancu tájékoztatási miniszter mellett Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter, Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke és Petru Ghergeli iasi-i római katolikus püspök. Borbély László képviselő személyesen vitte be az előzőleg kitiltott Bartha Andrást, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnökét, Nyisztor Tinkát, a pusztinai Szent István Egyesület elnökét, és a klézsei Istók Györgyöt a terembe. A nemzetköziként meghirdetet szemináriumot – amint a kizárólag angol nyelven kitűzött transzparens is jelezte – elsősorban a bukaresti nagykövetségek képviselőinek szánták. Közülük azonban csak néhányan jelentek meg a rendezvényen, a fordítóknak nem akadt dolguk, valamennyi előadó román nyelven tartotta meg előadását. Meghívták az Európa Tanács csángó-jelentését elkészítő Tytti Isohookana Asunmaa képviselőasszonyt is, aki azonban egyéb elfoglaltságaira hivatkozva távol maradt. Demény Lajos történész épp hogy megszólalhatott. Nyisztor Tinka azt mondta el, hiányolta a tudományos érvelések sorából az asszimiláció kifejezést. „Csángó nyelv nincsen, csupán a magyar nyelv dialektusairól beszélhetünk” – jelentette ki. A rendezvény vége felé Szilágyi Zsolt képviselő üdvözölte, hogy az Európa Tanács és a Helsinki Emberjogi Bizottság után a román kormány is elkezdett figyelni a csángók kérdésére, de – mint elmondta – szerencsésebb lett volna, ha a konferencia nem a múlttal, a csángók eredetével, hanem a jövővel, az Európa Tanács ajánlásaival foglalkozott volna. A klézsei Istók György úgy sommázta a szemináriumon szerzett tapasztalatait: „Hét évvel ezelőtt karóval próbálták kiverni egy klézsei gyűlésen a fejünkből a magyarságot, most a szavak eszközét találták meg. Finomodtak a módszerek.” /Gazda Árpád: Strasbourgba üzentek csángó-ügyben. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./

2002. május 3.

A moldvai római katolikusok (csángók) kulturális önazonossága címen tartottak ápr. 29-én szemináriumot Bukarestben. A konferencián kizárólag a csángók román eredetét vitathatatlan tényként valló román kutatók felszólalását tervezték, s csak az RMDSZ erélyes fellépésére kaphatott szót Demény Lajos romániai történész, valamint a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. - A kormány nem veheti figyelembe az Európa Tanács ajánlását a moldvai csángók kulturális identitásának védelméről, mivel az európai fórum álláspontja nem felel meg a társadalmi valóságnak - jelentette ki Vasile Dancu tájékoztatási miniszter az MTI-nek adott nyilatkozatában. Dancu szerint a mostani bukaresti tanácskozás után az Európa Tanács jelentéstevői minden bizonnyal módosítani fogják eddigi álláspontjukat, megtalálják a lehetőséget arra, hogy a "valóságot tükröző módon" átfogalmazzák ajánlásaikat. Az Európa Tanács tavaly elfogadott 1521. jelentése egyebek között kimondta, hogy a moldvai csángók a magyar nyelv archaikus változatát beszélik. Az ET azt az ajánlást is megfogalmazta, hogy a csángók nyelvének eredetét a román és a magyar szakemberek közös kutatásokkal igyekezzenek tisztázni. A bukaresti tanácskozáson elhangzott előadásokat a tervek szerint román és angol nyelven kiadják, s ezt a kötetet eljuttatják az Európa Tanács illetékeseinek. A tanácskozásra nem csak a magyar kutatók nem kaptak meghívást, kizárták a résztvevők sorából azokat a román szervezeteket is, amelyek nem osztják a csángók eredetéről vallott hivatalos álláspontot. A romániai Helsinki Bizottság és a Pro Europa Liga, amely a közelmúltban az önálló csángó etnikum létét taglaló tanulmányt tett közzé, nyilatkozatban tiltakozott azért, hogy képviselőiktől a szervezők megtagadták a részvétel lehetőségét. Ez a magatartás lejáratja a konferenciát szervezőket, a Román Tudományos Akadémiát és a tájékoztatási minisztériumot. A Román Tudományos Akadémiának az lenne a kötelessége, hogy a legmagasabb színvonalon tegyen tanúbizonyságot a tudományos kutatás etikájáról, a tájékoztatási minisztériumnak pedig épp az lenne a dolga, hogy leleplezze a nemzeti kisebbségek megfélemlítését szolgáló elméleteket — hangoztatta a két emberjogi szervezet közleménye. /Csak román szakértők a bukaresti csángó szemináriumon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

2002. május 4.

Népes RMDSZ-küldöttség kereste fel Csángóföldet. Nem volt a küldöttség tagja az a két RMDSZ-tisztségviselő, aki felvállalta a csángómagyarok képviseletét, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő és Sógor Csaba szenátor. Előzőleg Bukarestben szemináriumot tartottak "a moldvai római katolikusok (csángók) kulturális önazonosságáról". Az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Borbély László képviselő erélyes fellépésének eredményeképpen kaphatott szót ezeb a szemináriumon Demény Lajos történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, valamint Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. Vasile Dancu tájékoztatási miniszter kijelentette: a bukaresti konferenciára azért nem hívtak meg magyar történészeket, mert a Román Tudományos Akadémia sem kapott meghívót, amikor erről a kérdésről Budapesten vagy Csíkszeredában rendeztek szemináriumot. A romániai Helsinki Bizottság és a Pro Europa Liga, amely a közelmúltban az önálló csángó etnikum létét taglaló tanulmányt tett közzé, nyilatkozatban tiltakozott, hogy képviselőiktől a szervezők megtagadták a részvétel lehetőségét. Tiltakozott az alsóházban Szilágyi Zsolt képviselő is. Szerinte a tájékoztatási tárca által kiküldött meghívókhoz mellékelt dokumentum a magyar nyelv új meghatározásával szolgál: "hagyományos román nyelvjárás, bizonyos erdélyi tájegységekre jellemző fonetikai és lexikális sajátosságokkal". Szilágyi elmondta, több évtizede folyik a moldvai csángók asszimilációjára törekvő politika. Véleménye szerint az a szándék, hogy román eredetűnek mondják azt a közösséget, amely anyanyelve és kultúrája védelmét és ápolását kéri, csupán az ET vonatkozó ajánlása gyakorlatba ültetésének kikerülését fedi. /Sarány István: Párhuzamosságok csángó-ügyben. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 4./

2002. július 6.

Az RMDSZ-szel együttműködni kívánó ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) júl. 17-21. között a Maros megyei Nyárádszentmártonban lévő Lovasfogadóban szervezi meg első Nyári Akadémiáját. A román kormány részéről a meghívottak között szerepel Ecaterina Andronescu oktatási miniszter, Georgiu Gingaras ifjúsági és sportminiszter, Vasile Dancu információs miniszter, Vasile Puscas, Románia EU tárgyalási bizottságának vezetője, a szociáldemokratákat pedig Cosmin Gusa főtitkár képviseli. A magyarországi meghívottai között szerepel Magyar Bálint oktatási miniszter, Jánosi György ifjúsági és sportminiszter, Szabó Vilmos politikai államtitkár stb. Az RMDSZ országos vezetősége mellett meghívást kapott az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciója, jelen lesznek még hazai és határon túli ifjúsági szervezetek vezetői. Nem Tusványos ellenpontja mindez? /(anikó): A Tusványos ellenpontja? A MIÉRT Nyárádszentmártonban rendezi meg az I. Nyári Akadémiát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 6./

2002. július 22.

Nyárádszentmártonban, a MIÉRT nyári akadémián júl. 20-án Vasile Puscas EU-főtárgyaló elmondta: Románia 2000-ig csupán az EU-törvénykezés részleges átvételére volt hajlandó, ami megnehezítette a csatlakozási tárgyalások folyamatát. Kiss Károly, a magyar Külügyminisztérium főtanácsosa előadásában az integráció alappilléreiként a politikai és a gazdasági stabilitást, a tárgyalási fejezetek sikeres előmenetelét említette. Frunda György szenátor szóba hozta Románia alkotmányának kérdését is. Kijelentette: Romániában továbbra sem beszélhetünk "törvénykeretről, hanem csupán törvényködről". Szabó Vilmos politikai államtitkár örvendetesnek nevezte a kedvezménytörvény megszületését, valamint a jószomszédi viszonyokat. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette: nem tudják elfogadni azt az alkotmánymódosítást, amely nem gondolja újra a kisebbségek jogait szavatoló passzusokat. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke a kisebbségben élő magyar közösségek folyamatos támogatását hangsúlyozta. Kijelentette, a jelenlegi kormány elkötelezett a támogatások megtartásának gondolata mellett, csupán különböző megoldási lehetőségek feltérképezésére, valamint hangsúlyeltolódásokra számíthatunk. Az elnök úgy véli, helyesebb, ha az illető közösség dönti el, ki a közösség legitim képviselője. Az elnök a HTMH fontos feladatának tekinti a szórványmagyarságnak nyújtott támogatási koncepció kialakítását. Vasile Dincu tájékoztatási miniszter és Verestóy Attila szenátor kijelentette: kisebbségben is rosszul érezte magát az előző években megszervezett tusnádfürdői nyári szabadegyetemen. Verestóy Attila elmondta, változtatni kell azon, hogy a többség mondja meg a kisebbségnek, mit mikor és hogyan cselekedjen. A MIÉRT által szervezett első nyári akadémia júl. 21-én ért véget. /Borbély Tamás: Véget ért a MIÉRT nyári akadémia. Az Európai Unió - kihívás a fiatalok számára. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./ A rendezvényen Vasile Dancu tájékoztatási miniszter elmondta: a nemzeti kisebbségek követelései "spirálisan gyarapodók": minél többet teljesítenek a követelésekből, a kisebbségek annál többet akarnak. Frunda szerint Romániát idén ősszel felkérik a NATO-csatlakozásra, míg becslése szerint az ország 2008-ban lehet az Európai Unió tagja. Szabó Vilmos államtitkára kijelentette: "Végre megérthetjük, hogy a kisebbség iskolái, kultúrája, intézményrendszere semmilyen veszélyt nem jelent a többség számára. Az új magyar kormány felelősséget érez a határon túli magyarok sorsa iránt, és azt minden lehető eszközzel segíteni, támogatni szeretné". Az államtitkár a tisztázandó kérdések közé sorolta, hogy a román kormány bejelentette: meglátása szerint a magyar fél tévesen alkalmazza az egyetértési nyilatkozat egyes előírásait. Markó Béla szövetségi elnök közölte: az RMDSZ nem fogadja el az alkotmánymódosítást, ha abban nem szerepel majd kitétel az anyanyelvnek az igazságszolgáltatásban való használatára vonatkozóan. Az RMDSZ elnöke szerint az alkotmány módosításának utalnia kellene az anyanyelvnek az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban való használatára, illetve a közigazgatás decentralizálására. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke arról számolt be a Nyári Akadémián, hogy a kormányok változásától függetlenül a HTMH-ban folyamatos volt a munka. "Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a jövőben a pártpolitika ne érvényesüljön a hivatal munkájában, valamint hogy az ifjúság fontosabb szerephez jusson tevékenységünkben" - összegzett az elnök. Újhelyi István magyarországi országgyűlési képviselő, a Fiatal Baloldal Ifjúsági Szövetség elnöke előadásában elmondta, a magyarországi fiatal baloldalnak esélye van arra, hogy a következő négy évben ne csak a tanulási folyamatban vehessen részt, hanem a közéletben is megmutassa arcát. Kovács Péter, a Miért elnöke sikeresnek nevezte a találkozót. Kovács közölte, két okból nem vesz részt a ma kezdődő Bálványosi Szabadegyetemen: a Miért-elnöksége ebben az időszakban magyarországi úton vesz részt, másrészt a szervezet ideológiailag egyoldalúnak tartja a Tusványosnak nevezett rendezvényt. Kovács elmondta, Nyárádszentmártonban felkérték Ocsovay Tamást, a magyar Ifjúsági és Sportminisztérium államtitkárát, közvetítsen a Miért és a Magyar Ifjúsági Tanács közötti konfliktus feloldása érdekében. /Bakó Zoltán: A kisebbségi létről ifjúsági szemmel. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./

2002. július 22.

Nyárádszentmártonban, a MIÉRT nyári akadémiáján Vasile Dancu tájékoztatási miniszter kifejtette: egy adott kisebbség igényei annál magasabbak, minél több engedményt tesz neki a többség. A miniszter szerint a magyar kisebbség olyan, mint az elkényeztetett gyermek: addig terrorizálja erélytelen szülejét - a román nemzeti többséget -, amíg beadja a derekát, és enged a tirannus poronty érzelmi zsarolásának. Markóék erejéből csupán vérszegény figyelmeztető nyilatkozatokra futja, a kormánypárt tehát úgy döntött: szorosabbra vonja a gyeplőt. Ennek több jele van: a Kolozs megyei prefektus átvette Funar polgármester retorikáját helységnévtábla-ügyben, a státustörvény végrehajtását ellenőrző bizottság az RMDSZ megkerülésével készített kedvezőtlen jelentést. /Salamon Márton László: Dancu spirálja. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./

2002. július 23.

A kormánypárt néhány olyan jelzést adott le, mely megtörni látszik az RMDSZ és az SZDP mindeddig harmonikusnak tetsző kapcsolatát. A kormányfő a kedvezménytörvény befagyasztását kérte, a nyárádszeredai magyar ifjúsági találkozón a propagandaminiszter, Vasile Dancu a kisebbségek, köztük a romániai magyarok telhetetlenségéről, mindig újabb és újabb igényeiről értekezett. Politológusok szerint a kormánypárt lépésváltását az okozza, hogy a közvélemény-kutatások szerint a román lakosság, elsősorban az erdélyiek igen jelentős hányadában visszatetszést keltett a SZDP-RMDSZ-együttműködés. A kormánypárt is véres szájú nacionalistákkal van tele, akik ha enyhül a pártvezetés fegyelmező nyomása, bármikor az ellenkezőjét is mondják annak, amit korábban hangoztattak. Bízni tehát a nemzeti kérdés kiszámított és távlatos román kezelésében aligha lehet. Kár, hogy ennek dacára, s mindezek tudatában az RMDSZ nyakig merült a kompromisszumokkal terhes kapcsolatba. /Simó Erzsébet: Józanító. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./

2002. szeptember 20.

Vasile Dancu tájékoztatási miniszter vezetésével kormányküldöttség látogatta meg a Temes megyei kisebbségi iskolákat. A miniszter az általa vezetett intézmény költségvetési alapjaiból német és magyar nyelvre lefordított fizika és biológia tankönyveket adott át az iskolák vezetőinek. Virginás Tar Judit igazgatónő közölte, a tankönyvekre nagy szükség volt, mert az új tankönyvek megjelenésétől számított egy két- évnek kell eltelnie, míg azok a kisebbségek nyelvén is megjelennek. Temes megyében kisebb zökkenőkkel ugyan, de naponta kiosztják az iskolákban a "kormányzati" tejet és kiflit. /(Pataki Zoltán): Lefordított tankönyvek, kifli és tej. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

2002. október 23.

A kolozsvári magyar főkonzulátus nagyszabású fogadás keretében ünnepelte meg okt. 22-én Magyarország nemzeti ünnepét, okt. 23-át. Az 1956-os forradalom kitörésének és a rendszerváltás utáni magyar alkotmánynak szentelt ünnepen számos erdélyi magyar és román személyiség jelent meg. A meghívottak közül Vasile Dancu tájékoztatási miniszter a kolozsvári magyar főkonzulnak küldött üzenetében méltatta az október 23-i magyar nemzeti ünnep jelentőségét, és külföldi hivatali tartózkodásával magyarázta távolmaradását. /B. Á.: Erdélyi magyarok köszöntése október 23. alkalmából. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

2003. április 30.

Gabriel Andreescu legújabb könyve: Extremismul de dreapta in Romania /A jobboldali szélsőségesség Romániában/ Kolozsváron jelent meg, az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja kiadásában, az Etnokulturális Diverzitás Romániában sorozat keretében. Gabriel Andreescu szembe mert szállni a kormányzat túlkapásaival, a nacionalizmus értelmiségi képviselőivel. A Román Helsinki Bizottság, az APADOR elnökeként például rendkívül kritikus tanulmányt tett közzé (munkatársaival, Renate Weberrel és Valentin Stannal együtt) Románia és a Moldovai Köztársaság viszonyáról. Andreescut foglalkoztatja a kisebbségi kérdéskör. (Erről szólt A rulett. Románok és magyarok, 1990-2000 című kötete.) Legújabb könyvében Andreescu abból indul ki, hogy Romániában a totalitarista vagy szélsőséges cselekmények azonosítása, felderítése a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) hatáskörébe tartozik. Az SRI viszont, ahogy a szerző írja, "az ultranacionalizmust kezdeményező intézmény", olyan körülmények között, amikor "a romániai jobboldali szélsőségesség legsúlyosabb, leghatékonyabb és továbbra is legveszélyesebb formája az ultranacionalizmus". Román sajátosság, hogy az ultranacionalista politika kezdettől fogva végigkíséri a volt kommunista politikai rendőrség szerkezetére épülő SRI tevékenységét. Az 1989-es győztes forradalom után a Szekuritátét, s annak állományát és javait a hadsereg ellenőrzésére bízták, a titkosszolgálatok volt alkalmazottainak három hónapig járt a fizetés, utána más munkahely után kellett volna nézniük. Minthogy a közvélemény hevesen ellenezte egy hasonló új intézmény létrehozását, azt ki kellett kényszeríteni: 1990 márciusában "a titkosszolgálatok sajátos eszközeivel" megszervezték és kirobbantották a marosvásárhelyi véres konfliktust a románok és a magyarok között. Utána ezzel indokolták a SRI létrejöttének szükségességét. Létrehozásában, akárcsak a Vatra Romaneasca ultranacionalista szervezetében, oroszlánszerepet vállalt Ion Iliescu tanácsadója, Virgil Magureanu, a SRI első igazgatója. A Román Hírszerző szolgálat ugyanazokkal a nemzeti kommunista eszmeiségű, tompa gondolkodású volt szekusokkal "töltötték fel" (akárcsak a két szélsőséges politikai alakulatot, a Románok Nemzeti Egységpártját és a Nagy-Románia Pártot), akik korábban is meghatározták az állam maradi nemzetiségi politikáját. Gabriel Andreescu "a 2001-es őszi magyarellenes provokációról" ír. A híres eset úgy él a köztudatban, mint a két magyar többségű megye, Hargita és Kovászna renitenskedése, amivel "kivonták magukat az állam autoritása alól". A kormánypárt rádöbbent, hogy ez a diverzió neki sem túl jó, ezért az erről szóló parlamenti indítványt leszavazták. Gabriel Andreescu tanulmányában kimutatta, a SRI egyes vádjai miként sértik a román állam törvényei által is biztosított alapvető jogokat. Andreescu megemlítette, hogy az állam jelentős összegekkel támogatja a magyar többségű megyékben működő nagyszámú nacionalista szervezetet. Ecaterina Andronescu oktatási és kutatásügyi miniszter a közszolgálati televízióban propagandát folytatott Dumitru Martinas nézetei mellett, a csángók román eredetét illetően. Vasile Dancu tájékoztatási miniszter nemzetközi szemináriumot szervezett a magyar csángók ellen irányuló elmélet népszerűsítésére. Andreescu kitért a Nagy-Románia Párt (PRM), a legismertebb és legveszélyesebb szélsőséges alakulat tevékenységére és a Román Ortodox Egyház (BOR) fundamentalista szélsőségességére. /A jobboldali szélsőségesség Romániában. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./

2003. június 9.

Az etnikumközi kapcsolatok kutatásának helyzete Romániában címmel tartottak tudományos konferenciát a hét végén a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Előadásokat tartott többek között Gabriel Andreescu, az APADOR-Helsinki Bizottság emberjogi szervezet vezetője és Vasile Dancu tájékoztatási miniszter. Horváth István szociológus, az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontjának igazgatója közölte, a kutatóközpont tíz éve alakult meg, egyik célja pedig összefoglalni a szociológiai kutatásnak azokat a részterületeit, amelyek eddig egymástól szinte függetlenül léteztek. A nyelvszociológiai kutatások terén érdekes eredmények születtek a kétnyelvűség működéséről. "Megtudhattuk, hogy a Székelyföldön kívül élő erdélyi magyarok 60 százaléka fogadja el azt, hogy udvariatlanság magyarul beszélni olyan társaságban, ahol magyarul nem tudó, román személy is jelen van, míg a székelyek körében ez az arány alig 30 százalékos.".Gabriel Andreescu, az APADOR-CH emberjogi szervezet vezetője a politikai megrendelésre készült, értéktelen kutatások veszélyeire hívta fel a figyelmet, és a moldvai csángókról készült román kutatómunkát hozta fel példaként. Vasile Dancu tájékoztatási miniszter válaszában elmondta, valóban létezik Romániában a politikai harcban elkötelezett, militáns szociológiai kutatás, ám ez Magyarországra is ugyanúgy jellemző. /Salamon Márton László: Kutatás és politika. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./

2003. június 18.

A Szociáldemokrata Párt Állandó Bizottságának döntése értelmében Adrian Nastase miniszterelnök kormányátalakítást hajtott végre. Ennek következtében, más minisztériumok mellett, megszűnt a Vasile Dancu által vezetett Tájékoztatási Minisztérium is, amelynek keretében működött a kisebbségekkel foglalkozó hivatal is. Markó Attilát, a Kisebbségi Hivatal helyettes államtitkára elmondta, a Kisebbségi Hivatal minden valószínűség szerint a kormányfőtitkárság kebelébe kerül vissza. Az intézmény eddig sem volt minisztérium, mert nem rendelkezett önálló gazdálkodási jogkörrel. /Köllő Katalin: A kormányfőtitkárság hatáskörében a kisebbségi hivatal. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

2005. december 12.

Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala Kolozs megyei szervezete december 11-én Nemzeti kisebbségek – Európai kisebbségek című rendezvény keretében ünnepelte a kisebbségek napját, amely december 18-án lesz. A nyilvános vitára került sor, amelyen felszólalt Vasile Dancu szenátor (SZDP) és Kónya-Hamar Sándor (RMDSZ) képviselő, mindketten európarlamenti megfigyelők, Máté András (RMDSZ), a képviselőház jogi bizottságának tagja, illetve László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke. A vita témája a kisebbségi törvény volt. Ne lépjünk be az Európai Unióba megoldatlan problémákkal – mondta Kónya-Hamar Sándor. – Megoldatlan etnikumközi problémákkal az ország ugyanis nem lehet az EU tagja. Máté András képviselő hangoztatta, hogy a Velencei Bizottság nem mondott nemet a törvénytervezetre, hanem módosító javaslatokat tett. Vasile Dancu szenátor szerint a törvénytervezetet a koalícióban részt vevő pártok elé kellett volna terjeszteni, hogy megvitassák és véleményezzék. /D. I.: Nemzeti kisebbségek – Európai kisebbségek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

2006. július 19.

Idén tizenhetedik alkalommal tartják a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet. Tusványos a Kárpát-medence legmegalapozottabb, a társadalmi rétegződéseket is megjelenítő politikai-közösségi rendezvénye, állapította meg Sylvester Lajos. Tizenhét év alatt a magyar–magyar kapcsolatokban, a magyar kormányzat és a határon túli magyarság viszonyrendszerében nem volt annyi probléma, mint most. Magyarországon veszélybe sodorják a civil szerveződéseket, az alapítványokat és egyesületeket, Gyurcsány Ferenc megszüntette a Magyar Állandó Értekezletet, a magyar nemzetpolitika legrangosabb egyeztetési fórumát, mert két évvel ezelőtt tizenhárom Kárpát-medencei magyar legitim szervezet nem a miniszterelnök vazallusaként viselkedett. Megszűnt továbbá a Határon Túli Magyarok Hivatala, lefokozták, és a miniszterelnöki hivatalba tagolták be azt a magyar kormányzati intézményt, amely a bonyolult határon túli ügyek kezelésére – az idők során észlelt hibáival együtt – képes volt. Az idei tusványosi rendezvénynek tehát a magyar–magyar párbeszédben fontosabb szerepet kell betöltenie, mint valaha. Egyféle mini-Máértként kell működnie. A kormányzati rosszakarat ellensúlyozása felértékeli a civil szféra szerepét, a népi diplomáciát megjelenítő közösségeket, a személyes és testvértelepülési kapcsolatok rendszerét. A magyarság számára is átjárhatóvá kell tenni a Kárpát-medence egészét. Az idei tusványosi program rendkívül gazdag. Együtt lehet Orbán Viktor, Duray Miklós, Markó Béla és Tőkés László. A rendezvény hagyományosan nyitott az országok, nemzetek közötti párbeszédre is. Adrian Severin, Németh Zsolt, Schöpflin György, Vasile Dancu, Bogdan Olteanu, Gál Kinga és Eckstein-Kovács Péter közös fellépése a Magyarország és Románia viszonya az EU-ban témakör kapcsán a példa erre. /Sylvester Lajos: Mini-Máért Tusnádon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./

2006. szeptember 5.

Ion Iliescu marad az őszi parlamenti ülésszakban is a Szociáldemokrata Párt (SZDP) szenátusi frakcióvezetője, míg Ion Solcanu alelnök helyét Vasile Dancu fogja betölteni, döntött az ellenzéki párt vezetősége. Az SZDP vezetősége cserébe azt várja Ion Iliescutól, hogy ezentúl a párt volt elnöke sokkal hatékonyabban vegyen részt a politikai alakulat tevékenységében, illetve gyakrabban jelenjen meg az országos büró ülésein. /Személycserék a szociáldemokrata frakciókban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

2006. december 29.

Kétpárti együttműködésről állapodtak meg Szatmárnémetiben a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Magyar Szocialista Párt (MSZP) vezetői. Az MSZP delegációját Veres János pénzügyminiszter, a PSD küldöttségét Vasile Dancu, az alakulat alelnöke vezette. Dancu elmondta, az európai parlamenti választási kampányban konzultálnak az MSZP-vel, ugyanis magyar partnereik bővebb tapasztalattal rendelkeznek ezen a téren. A PSD alelnöke leszögezte: az MSZP az EP-választásokon jobban fogja támogatni a szociáldemokratákat, mint az RMDSZ-t. Veres János, aki az MSZP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezetének elnöke, hangsúlyozta: a két párt a közeljövőben együttműködik közös célkitűzéseik megvalósítása érdekében. Veres kiemelte a decemberi együttes kormányülésen elfogadott tervezetek közül a Nyíregyházát Nagybányával összekötő útvonal megépítését, valamint a teherforgalom számára Petén létrehozandó határátkelő megnyitását. Veres szerint a magyar kormány húsz, határon átnyúló együttműködési tervezetet nyújtott be, amelyeket az elkövetkező időszakban bírálnak el. A pénzügyminiszter arról is beszámolt, hogy a jövő évi költségvetésből több százmillió forintot fordítanak a magyarországi román közösség támogatására, és állami tulajdonban levő ingatlanokat is átutalnak a román kisebbségnek. /PSD–MSZP közeledés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./ Az MSZP küldöttsége találkozott a Szatmár megyei RMDSZ vezetőivel, Ilyés Gyulával és Szabó Istvánnal, valamint Radu Buddal, a megye prefektusával is. Ezután látogatásuk főszínhelyére érkeztek, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szervezetének Szatmár megyei székhelyére. Megbeszéléseket folytattak a PSD országos alelnökével, Vasile Dancuval, valamint a helyi szervezet vezetőivel. A sajtóértekezleten Veres János miniszter elmondta, hogy a két párt, az elmúlt években, olyan politikai tevékenységet végzett, amelynek eredményei mindkét megyében tapasztalhatóak. Jó eredményként a két határátkelőhely fejlesztését említette mint közösen elért sikert, és azt, hogy teherforgalmú határátkelőhely van Csengersima és Pete között, de Vállaj-Csanálosnál is az lesz. Veres a jövőbeni együttműködésről szólt a két hasonló elveket valló párt között. Az európai baloldal nagy családjába tartozik mindkét párt, ezért egy az érdekük is, a helyi struktúrák fejlesztése és a tömegek támogatása, mondta Gheorghe Ciocan megyei PSD-elnök, aki „Nagy testvérnek” nevezte az MSZP-t és megköszönte a támogatását. „Picit szokatlan, mert politikai szervezeteknél nem túl gyakori az ilyennemű együttműködés a mi régiónkban, viszont az EU-ban ez már gyakori”, mondta Veres miniszter. /Márkus Mónika: A Szatmár Megyei Szociáldemokrata Párt és a Szabolcs– Szatmár–Bereg Megyei Magyar Szocialista Párt találkozója. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 29./

2007. március 7.

Nem Gheorghe Funarral fogtam össze a ciános bányászati technológiák betiltását célzó törvénymódosítás ügyében– pontosított Eckstein-Kovács Péter szenátor, aki az általa kidolgozott tervezethez minél szélesebb támogatást keresve kérte fel valamennyi Kolozs megyei szenátor kollégáját, hogy írják alá a kezdeményezést. Kezdetben valamennyien egyetértettek a kezdeményezéssel. Vasile Dancu szociáldemokrata szenátor külföldön tartózkodik, ezért nem került még rá az aláírása a dokumentumra, de amint hazatér, alá fogja írni. Norica Nicolai liberális szenátor viszont visszatáncolt: a szöveg láttán. A negyedik Kolozs megyei szenátor, a nagy-romániás Gheorghe Funar viszont aláírta. /T. SZ. Z. : Eckstein-Kovács nem Funarral fogott össze. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

2008. július 15.

Míg a Kárpátokon túl a választók anyagi erőforrásokat követelnek a központtól, Erdélyben a saját anyagi erőforrások felhasználásának jogát követelik a hatalomtól. Vasile Dancu, a gyenge eredmény miatt háttérbe szorított szociáldemokrata „kolozsvári csoport” fő ideológusa külön erdélyi program kialakítását tartaná szükségesnek. Erdély gyökeresen eltérő történelmi, szellemi és etnikai adottságai ugyanis ezt követelik, immár Dancuék szerint is. A helyhatósági választások ismét igazolták az egyértelmű törésvonalat: Erdélyben gyökeresen más eredmények születtek, mint a Kárpátokon túli vidékeken. A mohó regáti kiskirályok befolyása alá került szocdemek fittyet hánytak kolozsvári kollégáik javaslatára. Nemzetiségtől függetlenül Erdélyben egyre többen vélik úgy, hogy Bukarest gyámkodása a fejlődés kézifékje. /Chirmiciu András: Transzszilvánia. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 15./


lapozás: 1-30 | 31-50




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998