udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 210 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 181-210
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ciorbea, Victor

1997. március 9.

Márc. 12-én kétnapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Victor Ciorbea miniszterelnök, eleget téve Horn Gyula kormányfő meghívásának. Victor Ciorbeát több miniszter /köztük Tokay György/ és államtitkár elkísérte útjára. Ciorbea Horn Gyulával tartott megbeszélést, majd a két miniszterelnök által vezetett delegációk tárgyaltak egymással. A tárgyalást követően aláírták a kormányközi együttműködési és aktív partnerségi vegyes bizottság, valamint a kormányközi gazdasági vegyes bizottság létrehozásáról szóló egyezményt, a szakminiszterek további egyezményeket írtak alá. Az egyik egyezmény lehetővé teszi, hogy a jövőben lényegesen csökkenjen a várakozási idő a román-magyar vasúti átkelőnél. Göncz Árpád köztársasági elnök is fogadta a román kormányfőt. Ciorbea elmondta, hogy ápr. 30-ig jóvá akarják hagyni a törvényhozásban a magyar nyelvű oktatást korlátozó cikkelyek eltörlését és a kétnyelvű oktatás elfogadását. A román kormány szerint nincs elvi akadálya a magyar egyetem újranyitásának sem, ennek első lépéseként a Babes-Bolyai Egyetemen ősztől két magyar szak indul. Ciorbea egyetértett a kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezésével. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke fogadta Ciorbeát. A tárgyaláson a két ország törvényhozásának kapcsolatáról volt szó. A román kormányfő találkozott Demszky Gábor főpolgármesterrel is. Victor Ciorbea miniszterelnök este kormánypárti, majd ellenzéki képviselőkkel találkozott. A román kormányfő másnap üzletemberekkel találkozott, megbeszélést folytatott a magyarországi román önkormányzat képviselőivel, majd ellátogatott Székesfehérvárra, a Videoton Gyárba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

1997. március 10.

Az Adevarul de Cluj jelentős teret a magyar egyetem kérdésének. A lap szerint a Ciorbea-kormány elhalasztja a reformintézkedéseket, de talál időt a kétnyelvű feliratokkal, valamint a magyar egyetemmel foglalkozni, és az RMDSZ követeléseit előnyben részesíti. A lap emlékeztet Ciorbea nemrég tett kijelentésére, miszerint a törvényeket úgy fogják módosítani, hogy lehetőség nyíljon a Bolyai Egyetem újraindítására, illetve a kétnyelvű feliratok használatára. Ezek után a lap úgy véli, hogy e két ponttal szinte teljesültek a magyarság elmúlt hat évi összes követelései. Újságoldalnyi összeállításban közölték Simion Simon prorektor cikkét, aki szerint a magyar egyetem létrehozása "gyilkos csapás az etnikai és vallási ökumenizmus eszméjére." Egy másik cikknek már a címe is azt mondja, hogy csak Boros János helyi RMDSZ-elnök szerint nem fognak etnikumközi feszültségeket teremteni Kolozsváron a Bolyai Egyetem, valamint a kétnyelvű feliratok. Alexandru Farcas prefektus szerint nem kell komolyan venni Victor Ciorbea miniszterelnöknek a magyaroknak tett ígéretét, mert úgysincs pénz az egyetemre. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./ Az Adevarul de Cluj szerint Takács Csaba kerülte a válaszadást arra a kérdésre, vajon a magyarok követelései megállnak ennél a pontnál. A lap úgy véli, hogy 1990-ben a Vatra Romaneasca megalakulásának egyik oka az volt, hogy a magyar tanárok létre akarván hozni a magyar egyetemet, követelték a BBTE jelenlegi épületét. Egy másik cikkben Alexandru Farcas prefektus kételyeit fejezte ki az egyetem létrehozásának, valamint a kétnyelvű feliratok bevezetésének célszerűségével kapcsolatban. Farcas fél attól, hogy meggyőző érvek hiányában zavargásokhoz vezethetnek a románok elégedetlenségei. Szerinte először magyar tagozatot kell létrehozni, mely 10-15 év alatt egyetemmé fejlődhet. Õ is úgy véli, hogy hiányoznak az anyagi keretek egy magyar egyetem indításához. A lap ismerteti a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnökének kijelentését is, miszerint a magyar diákok támogatják a Bolyai Egyetem létesítésének gondolatát. Kiss Olivér szerint a közvélemény-kutatást, mely szerint a magyar diákság 56%-a ellenzi a magyar egyetemet, olyan magyar tanárok szervezték, akik féltik állásukat és ezért ellenzik a Bolyai Egyetem létrehozását. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 12., 46. sz./

1997. március 10.

Az Adevarul szerint Victor Ciorbea kijelentése, miszerint belegyezik a Bolyai Egyetem újraindításába, nagy hullámokat kavart fel mind a kolozsvári politikai körökben, mind a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőségében. A lap ismerteti Simion Simon prorektor kijelentését, miszerint az egyetem vezetőségének többszöri próbálkozására, hogy megtudja, a román-magyar alapszerződés, vagy az RMDSZ belépése a kormányba az egyetem szétválasztásához, valamint a Bolyai Egyetem létesítéséhez volt-e kötve, az volt a válasz, hogy a kormányzási egyezmény nem tartalmaz ilyesmit. Simon szerint a magyarnyelvű oktatás leválasztása a számos személyiség által dédelgetett eszmét, az etnikai és vallási ökumenizmust sújtja. Úgy véli, hogy az egyetem vagyonának elosztása vitához vezetne, melyben uralkodnának az etnikai szempontok és az új helyzetet kihasználnák a szélsőséges erők. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 12., 46. sz./

1997. március 10.

Victor Ciorbea miniszterelnök márc. 15-e alkalmából üzenetet intézett a romániai magyarsághoz, melyet kérésére magyar és román nyelven továbbítottak a megyei prefektúrákra, terjesztés céljából. "Magyar testvéreink számára március 15-e a szabadságot, a bátor kiállást, a haladást jelképezi, Kossuth Lajos nevét pedig ugyanolyan tisztelet övezi körükben, mint amilyennel mi, románok emlékezünk Avram Incura." Az egész üzenet ilyen emelkedett hangú és baráti kézfogást nyújtó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

1997. március 11.

Az Adevarul de Cluj jelentős teret a magyar egyetem kérdésének. A lap szerint a Ciorbea-kormány elhalasztja a reformintézkedéseket, de talál időt a kétnyelvű feliratokkal, valamint a magyar egyetemmel foglalkozni, és az RMDSZ követeléseit előnyben részesíti. A lap emlékeztet Ciorbea nemrég tett kijelentésére, miszerint a törvényeket úgy fogják módosítani, hogy lehetőség nyíljon a Bolyai Egyetem újraindítására, illetve a kétnyelvű feliratok használatára. Ezek után a lap úgy véli, hogy e két ponttal szinte teljesültek a magyarság elmúlt hat évi összes követelései. Újságoldalnyi összeállításban közölték Simion Simon prorektor cikkét, aki szerint a magyar egyetem létrehozása "gyilkos csapás az etnikai és vallási ökumenizmus eszméjére." Egy másik cikknek már a címe is azt mondja, hogy csak Boros János helyi RMDSZ-elnök szerint nem fognak etnikumközi feszültségeket teremteni Kolozsváron a Bolyai Egyetem, valamint a kétnyelvű feliratok. Alexandru Farcas prefektus szerint nem kell komolyan venni Victor Ciorbea miniszterelnöknek a magyaroknak tett ígéretét, mert úgysincs pénz az egyetemre. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./ Az Adevarul de Cluj szerint Takács Csaba kerülte a válaszadást arra a kérdésre, vajon a magyarok követelései megállnak ennél a pontnál. A lap úgy véli, hogy 1990-ben a Vatra Romaneasca megalakulásának egyik oka az volt, hogy a magyar tanárok létre akarván hozni a magyar egyetemet, követelték a BBTE jelenlegi épületét. Egy másik cikkben Alexandru Farcas prefektus kételyeit fejezte ki az egyetem létrehozásának, valamint a kétnyelvű feliratok bevezetésének célszerűségével kapcsolatban. Farcas fél attól, hogy meggyőző érvek hiányában zavargásokhoz vezethetnek a románok elégedetlenségei. Szerinte először magyar tagozatot kell létrehozni, mely 10-15 év alatt egyetemmé fejlődhet. Ő is úgy véli, hogy hiányoznak az anyagi keretek egy magyar egyetem indításához. A lap ismerteti a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnökének kijelentését is, miszerint a magyar diákok támogatják a Bolyai Egyetem létesítésének gondolatát. Kiss Olivér szerint a közvélemény-kutatást, mely szerint a magyar diákság 56%-a ellenzi a magyar egyetemet, olyan magyar tanárok szervezték, akik féltik állásukat és ezért ellenzik a Bolyai Egyetem létrehozását. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 12., 46. sz./

1997. március 12.

A Victor Ciorbea miniszterelnököt budapesti útjára elkísérő delegáció tagja volt Virgil Petrescu oktatásügyi miniszter is, aki rövid interjút adott az Új Magyarországnak. A Bolyai Egyetem kérdéséről is nyilatkozott: "Ami a Bolyai Egyetem újraindítását illeti, ez egy folyamat, amely már beindult és amelynek több lépcsője van. Részünkről teljes nyitottság mutatkozik ebben a kérdésben, de arról még korai beszélni, hogy a közeljövőben, vagy csak egy bizonyos idő eltelte után kerül sor az újraindításra." /Új Magyarország, márc. 13./

1997. március 13.

Március 14-én és 15-én több erdélyi városban és településen kerül sor ünnepi megemlékezésre az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc 149. évfordulója alkalmából. Az egyetemes magyarság legnagyobb ünnepét a múlt tanulságainak és a jelen feladatainak tudatosítása jegyében ünnepeljük egy, a demokratikus kibontakozás útján elindult Romániában, első ízben úgy, hogy a kormány, a hatalom nem tekint sanda szemmel ünnepi megemlékezéseinkre, a népek szabadságáért életüket áldozók emléke előtt tisztelgők összejöveteleire. Ellenkezőleg: az 1996. novemberi választások után a román és magyar nép között kibontakozó történelmi megbékélés biztató jeleként tarthatjuk számon, hogy maga Victor Ciorbea miniszterelnök március 15-e alkalmából ünnepi üzenettel fordult a romániai magyarsághoz és az ország egész népéhez. A sajtóban is közzétett üzenet román és magyar szövegét a kormányfő szétküldette a megyei prefektúrákra is. Az RMDSZ és a helyi tanácsok közös szervezésében március 14-én Brassóban, a Drámai Színházban lesz ünnepi megemlékezés, amelyen Takács Csaba ügyvezető elnök képviseli az RMDSZ országos vezetését. Március 15-én Székelyudvarhelyen Markó Béla szövetségi elnök vesz részt és mond ünnepi beszédet az 1848-as szabadságharc 149. évfordulója alkalmából rendezett nagy népgyűlésen. Ugyanaznap délelőtt Máramarosszigeten Kötő József oktatási, művelődés- és egyházügyi alelnök, Nagyváradon Székely István önkormányzati, Aradon, a vesztőhely koszorúzási ünnepségén Nagy Zsolt ifjúságügyi alelnök vesz részt a megemlékezéseken. Ugyancsak március 15-én, este 19 órakor, Kolozsváron, az Állami Magyar Operában a Kodály Zoltán Emléknapok záróhangversenyén, amely szerencsésen egybeesik március 15-e megünneplésével, jelen lesznek az RMDSZ országos vezetői, köztük Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József, Székely István, Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, továbbá szenátorok, képviselők, önkormányzati tisztségviselők. Hasonló ünnepségekre kerül sor Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson, Bukarestben (a Petőfi Sándor Művelődési Házban), Déván, Csernakeresztúron, továbbá a csíki régió több településén: Balánbányán, a Nyerges-tetőn, Csíkszépvízen és Csíkdelnén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 14., 987. sz./

1997. március 13.

Erdély-szerte méltósággal ünnepelte a magyarság március 15-ét. Az 1989-es decemberi változás után az idén első ízben valóban felszabadultan adózhatott nemzeti közösségünk az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc hőseinek, úgy, hogy a megemlékezéseken a román kormány, a demokratikus pártok helyi képviselői, a románság képviselői is jelen voltak. Az új körülményeket, a végre megváltozni látszó mentalitást, a román-magyar kézfogás és történelmi megbékélés szellemét tükrözte Victor Ciorbea kormányfő román és magyar nyelven felolvasott ünnepi üzenete, amelyet az ünneplők lelkes tapsa fogadott mindenütt. Markó Béla szövetségi elnök a központi rendezvényen, a székelyudvarhelyi ünnepségen a kéznyújtás ünnepének is nevezte március 15-ét, őszinte szándékaink felmutatása és nem a bezárkózás, a befelé fordulás ünnepének. Mint mondotta: "Sanda szándék nélküli kéznyújtás és kézfogás csakis egyenlők között lehetséges, csakis egymást egyenértékűnek tekintő nemzetek vagy közösségek nyújthatnak egymásnak testvérkezet, ahogy azt egykor Petőfi Sándorék szorgalmazták." S ha azt még nem állíthatjuk, hogy "a jognak asztalánál" máris "egyaránt foglal helyet" mind, aki itt él, azt elmondhatjuk, és el is kell mondanunk, hogy a történelem most ismét esélyt kínál nekünk, és rajtunk is múlik, miként használjuk ki ezt az esélyt. "Az RMDSZ összefogása a román demokratikus erőkkel példaértékű lehet - mondotta Markó Béla -, mert ily módon megteremtődött az igazságtalanságok, méltánytalanságok és egyenlőtlenségek felszámolásának lehetősége... Nagy feladatunk van és nagy felelősségünk. Ami eleinknek nem sikerült, nekünk most sikerülhet, demokráciát teremteni az egész ország számára, és igazi egyenjogúságot a romániai magyarság számára. El kell következnie végre a román és a magyar nemzet megbékélésének... Ha kezet nyújtunk egymásnak, Európa is kezet nyújt nekünk." A székelyudvarhelyi ünnepi népgyűlésen Birtalan Ákos turisztikai miniszter olvasta fel román és magyar nyelven Victor Ciorbea miniszterelnök üzenetét. Ünnepi beszédet intézett a jelenlévőkhöz Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese, Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete, aki háromnapos Hargita megyei látogatását Székelyudvarhelyen kezdte meg, Verestóy Attila Hargita megyei szenátor, aki tájékoztatta a részvevőket, hogy a kormány megváltoztatta az előző kabinet döntését a csereháti építkezésre vonatkozóan. A magyarországi vendégek közül köszöntötte az ünneplőket Demeter Ervin országgyűlési képviselő az MDF részéről, Tirts Tamás Orbán Viktornak, a FIDESZ elnökének üzenetét tolmácsolta, az MSZP nevében pedig Fedor Vilmos képviselő üdvözölte a többezer főnyi gyülekezetet. Szász Jenő polgármester felolvasta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke üzenetét, és az egyházak képviselőinek nevében szólt a tömeghez Tamás József, a Székelyföld új katolikus segédpüspöke. - Marosvásárhelyen idén is mintegy nyolc-tízezer ember gyűlt össze a székely vértanúk emlékművénél. Tonk Sándor történész, Fodor Imre polgármester mondott beszédet, Lukácsy Szilamér a Bolyai Egyetem mellett mellett állt ki, Zonda Attila, Maros megyei RMDSZ-elnök kórházból küldött levelét Kincses Előd olvasta fel. - Nagyváradon Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszédében a magyarság jelenlegi igényeiről szólt. - A székelyföldi városokban mindenütt népes megemlékezésekre került sor. Szép ünnepség színhelye volt Csíkszereda és a közelében levő Nyergestető. Sepsiszentgyörgyön több ünnepség is volt, a város stadionjában 15-20 ezer ember gyűlt össze. - Brassóban több rendezvényen emlékeztek az 1848-as szabadságharcra, Ion Ghise polgármester is megjelent az ünnepségen. - Nagyenyeden Horatiu Iosan polgármester is beszédet mondott. Rácz Levente emlékeztetett: második esztendeje a város főterén megkoszorúzhatják Széchenyi István emléktábláját és az "1949. január 8." feliratú márványtáblát. Azon védtelen és ártatlan nagyenyedi polgárok emlékét őrzi ez a tábla, akiket megöltek ezen a napon a városba bevonuló lázadó csapatok. Az RMDSZ-székházban Győrfi Dénes, a Bethlen Gábor Kollégium főkönyvtárosa emlékezett márc. 15-re. - Márc. 15-én Temesvár magyarság a szabadfalui Petőfi-emlékműnél gyülekezett, jelen volt Gehorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere is. Toró T. Tibor, Temes megye RMDSZ-elnöke köszöntötte a megjelenteket, dr. Bárányi Ferenc képviselő mondott beszédet. - Nagybányán Dávid Lajos újságíró, a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület elnöke és Szaniszló József, Nagybánya alpolgármestere emlékezett márc. 15-re. - Vajdahunyadon az RMDSZ székházban batyus fogadás volt, Csernakeresztúron a Hagyományőrző Csoport rendezte az ünnepséget. - Désen az Oroszlános Honvéd Emlékműnél koszorúztak, többek között Barabási Ferenc RMDSZ-elnök méltatta márc. 15-e jelentőségét. - Gyergyószentmiklóson a Petőfi-szobor köré gyűlt az ünneplő lakosság. Este gyertyás felvonulás következett, a hősök síremlékéhez vonultak, ahol Turcsány Péter budapesti költő szavalta el Székelyföldről írott Ki népei vagytok? című versét. - Felszabadultan ünnepelte március 15-ét Szatmárnémeti, Kézdivásárhely, Déva, Csernakeresztúr, Balánbánya, Csíkdelne, Csíkszepvíz és több más erdélyi város és község magyarsága is. Az ünnepségeken az RMDSZ helyi vezetői, önkormányzati tisztségviselői mellett sokhelyütt jelen voltak a román demokratikus pártok, valamint a helyi hatóságok képviselői. Valahányszor felolvasták román és magyar nyelven, a részvevők lelkes tapsa fogadta Victor Ciorbea miniszterelnök március 15-e alkalmából a romániai magyarsághoz intézett üzenetét. - Egyedül Kolozsváron volt magyarellenes összejövetel, Funar szervezésében. A kolozsvári magyarok azonban méltóságteljesen ünnepeltek. A Farkas utcai református templomban az ökumenikus istentiszteletet dr. Csiha Kálmán református püspök igehirdetése nyitotta meg, majd a római katolikus, unitárius és adventista egyházak képviselői után Boros János megyei RMDSZ-elnök üdvözölte a megjelenteket. Rövid ünnepi műsor után az ünneplő közönség az Avram Iancu utcába vonult, ahol koszorúzási ünnepségre került sor Petőfi Sándor emléktáblájánál. Itt Buchwald Péter alprefektus román és magyar nyelven tolmácsolta Victor Ciorbea március 15-i üzenetét. Méltatták az ünnepet román és magyar nyelven Eckstein-Kovács-Péter szenátor, Kónya Hamar Sándor és Mátis Jenő képviselők. Az emléktáblára felkerült a Kolozs megyei RMDSZ és a Magyar Köztársaság koszorúja. Este, az Állami Magyar Operában a Kodály- emléknapok zárókoncertjével ért véget a március 15-i ünnepség, amelyen részt vettek az RMDSZ országos vezetői, Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, az Ügyvezető Elnökség tagjai, az RMDSZ parlamenti képviselői, önkormányzati tanácsosai, a városi és megyei szervezet vezetői. - Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének tagjai több ünnepi megemlékezésen vettek részt március 14-én és 15-én. Takács Csaba ügyvezető elnök Brassóban és Kolozsváron, dr. Kötő József oktatás-, művelődés- és egyházügyi ügyvezető alelnök Máramarosszigeten és Kolozsváron, Nagy Zsolt ifjúsági alelnök Aradon, Székely István Önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős alelnök Nagyváradon és Kolozsváron, Náznán Jenő gazdasági alelnök Székelykeresztúron képviselte az RMDSZ országos vezetését a magyarság nemzeti ünnepének szentelt rendezvényeken. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 17., 988. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18., 19., Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

1997. március 13.

Magyarországi látogatásáról visszatérve Victor Ciorbea miniszterelnök nyilatkozatában megerősítette, hogy a román-magyar megbékélésnek nincs alternatívája. A kétnyelvű feliratokról és a magyar nyelvnek a közigazgatásban való használatát illetően kijelentette: ezek "rég kivívott jogok, amelyeket még a kommunista rendszerben is leszögeztek", nem lehet szó visszalépésről. Értesült a Babes-Bolyai Tudományegyetem kérdésével kapcsolatos vitáról, mondta, hozzátette: a magyar hatóságokkal megbeszélte, hogy ősztől egy román és egy magyar tagozat létesüljön a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. "Inkább szervezési változás ez, amely megfelel a kormányprogramban és a román-magyar alapszerződésben foglaltaknak." Egy egyetemről van szó, két tagozattal. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

1997. március 15.

A különálló Bolyai Tudományegyetem visszaállításáról nincs szó, jelentette ki Victor Ciorbea miniszterelnök, amikor márc. 17-én a parlament épületében fogadta Ion Diaconescu képviselőházi elnököt, Virgil Petrescu tanügyminisztert és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem három rektor-helyettesét, hogy megvitassák az egyetemmel kapcsolatos kérdéseket. A rektor-helyettesek kérték a kormányfőt, biztosítsa őket arról, hogy nem szakítják ketté a Babes-Bolyai Tudományegyetemet. A találkozó után Ciorbea elmondta, hogy a kolozsvári egyetemnek román és magyar tagozata lesz, amely egyetlen vezetőséget feltételez. Hozzátette, hogy senki sem ellenzi új egyetem létesítését ott, ahol erre szükség van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./ Az RMDSZ nem képviseltette magát a tárgyaláson. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

1997. március 15.

A kolozsvári román sajtót valósággal elöntötték Victor Ciorbea miniszterelnök nyilatkozata után a Bolyai Tudományegyetemmel kapcsolatos állásfoglalások. A román egyetemi tanárok állításai főleg Cs. Gyimesi Éva tanulmányával és Magyari Nándor László közvélemény-kutatásával egyeztek, a jelenlegi Babes-Bolyai Tudományegyetem fenntartása mellett kardoskodnak. A jogi kar dékánja, Liviu Pop a Mesagerul Transilvan márc. 15-16-i számában jelezte: "határozottan ellenzem a Babes-Bolyai Tudományegyetem kettéosztását, a magyar tagozatok kiválását". A jogi kar dékánja, akárcsak a két prorektor, Simion Simionas és Mircea Muthu, ebben az esetben lemondással fenyegetőzik. A bölcsészkar dékánja, Ion Pop szerint az egyetem nem fog kettéválni. /Miklós László: Nem egy magyar egyetem ellen, hanem a jelenlegi mellett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

1997. március 15.

Márc. 19-én tartották az RMDSZ vezetői szokásos sajtóértekezletüket a szövetség bukaresti székházában , amelyen Markó Béla szövetségi elnök mellett részt vettek: Takács Csaba ügyvezető elnök, Szabó Károly, a szenátusi frakció alelnöke, Kovács Csaba, a képviselőházi frakció alelnöke, Vida Gyula, a Képviselőház gazdaságpolitikai, reformügyi és privatizációs bizottságának elnöke, valamint Kelemen Hunor, a Művelődésügyi Minisztérium államtitkára. Markó Béla elmondta, hogy halaszthatatlan a gazdasági reform megvalósításához szükséges törvények elfogadása. El kell fogadni az állami költségvetésről szóló törvényt, ebben az esetben az ellenzék obstrukciós kísérlete ? "a parlamenti sztrájk" ? nem minősíthető másként, mint mélyen antidemokratikus aktusként. - A március 15-i ünnepségek mindenütt rendben és nagyarányú részvétel mellett zajlottak le. Külön kiemelte, hogy az évfordulós rendezvények részvevői mindenütt igen pozitív fogadtatásban részesítették, olyan tapssal fogadták a kormányfő március 15-i üzenetét, amilyet némelyik ünnepi szónok sem kapott. Victor Ciorbea miniszterelnök üzenete nemcsak a román-magyar megbékélés jelképes gesztusa, hanem igen világos jelzés a történelmi megbékélés megvalósítására irányuló politikai akaratról - hangoztatta Markó Béla.

1997. március 16.

Fodor Sándor emlékeztetett arra, hogy Victor Ciorbea miniszterelnök reménytkeltő megnyilatkozását az Elnöki Hivatal "mérséklő" kijelentései követték, úgy látszik, a koalíciós szövetségesek, de maga Emil Constantinescu elnök sem lelkesedik az önálló magyar egyetemért. Igaz, hogy idén szabadon lehetett ünnepelni márc. 15-ét, hadd lássa a világ, milyen nagy szabadságnak örvendenek a magyarok. Kár, hogy az egyik célkitűzésről, az önálló magyar egyetemről "olyan nagylelkűen lemondott a magyar kormány Határon Túli Magyar Hivatalának megbízott elnöke, Törzsök Erika..." És nemcsak ő. "Hazai követői is vannak. Liberális körünk például, amelynek egyik-másik tudós-publicistája egyenest Törzsök Erika gúnyos kifejezéseit olvassa az önálló magyar egyetemhez ragaszkodók fejére." Adrian Mario, a román irodalmi élet egyik kimagasló alakja nyilatkozatában egyértelműen kimondta: semmi kivetnivalót nem lát magyar egyetem létesítésében Kolozsváron, sőt úgy látja, hogy ez jótékony hatással lenne mindkét népre. Ezzel szemben Pillich László kijelentette, hogy önálló magyar egyetem létesítése most rögtön, nem időszerű. - Lehűlt március idusának melege. Kiderült, hogy önálló magyar egyetemről nincs szó, csupán tagozatról, ha az egyetemi szenátus úgy dönt. De mi lesz, ha nem úgy döntenek, akkor mivel maradunk, "kedves liberális körünk? Törzsök Erikával." Majd meghallgatjuk őt, "amint kioktat bennünket, hogyan kell európai módon, ?polihisztorok? nélkül, úgy, hogy Magyarországnak se kerüljön pénzébe - elcsángósodni." /Fodor Sándor: Ünnep után. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

1997. március 20.

Victor Ciorbea miniszterelnök márc. 22-én Kolozsvárra érkezett, kórházban fekvő édesanyját látogatta meg. Ciorbea cáfolta azt a híresztelést, hogy a kormány a Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztását szorgalmazná. "Egy ilyen döntést az egyetemi szenátusnak kell meghoznia" - mondotta, hozzátéve: a kormány nem avatkozhat be az egyetemi autonómiába. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

1997. március 20.

A Szabadság ismerteti a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem rektorának újabb állásfoglalását az intézmény szerkezetével kapcsolatos vitában. Andrei Marga szerint az ellentétek akkor pattantak ki, amikor a szakminisztérium az érvényes törvényeket megszegve zavarosan kezdte taglalni a problémát. "Ezzel szemben az egyetem reprezentatív értelmisége a romániai kultúra és tudomány iránti felelősséggel, szakszerűséggel, a tudományos színvonal versenyképességével, kutatói teljesítőképességgel ... tanúsítja hazafiságát" ? áll az állásfoglalásban. A BBTE rektora ugyanakkor kifejti, hogy a szembenállás az etnikai elszigetelődéssel, a nacionalista szélsőségességgel nem jár együtt a kisebbségek igényei iránti tisztelet hiányával. Március 24-től kezdődően megbeszélés kezdődik az egyetem fejlesztéséről a román, magyar és német tanárokból álló szakbizottságokban. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./ Andrei Marga újabb állásfoglalásáról tájékoztat a Mesagerul Transilvan is A rektor vádolja a Tanügyminisztériumot címmel. A márc. 22-i Cronica Romana ismerteti a Vatra Romaneasca Művelődési Egyesület Igazgatótanácsának közleményét, melyben a szervezet támadja a román miniszterelnököt "a Bolyai Egyetem újralétesítése kérdésével szembeni zavaros és érthetetlen állásfoglalása miatt". A szervezet úgy véli, hogy mindez azt bizonyítja, hogy Victor Ciorbea nem ismeri a BBTE-n belüli magyar nyelvű oktatás működését, mely biztosítja a magyar diákok anyanyelven tanulásának minden feltételét. Az Ziua tájékoztat Victor Ciorbea márc. 22-i kolozsvári látogatása alkalmából a sajtónak tett kijelentéseiről. Ciorbea kijelentette, hogy támogatja a magyar nyelvű oktatás megvalósítását minden szinten. Elmondta, hogy Budapesten a magyar államfővel és miniszterelnökkel folytatott tárgyalásai során nem vetették fel a Babes-Bolyai Egyetem szétválasztásának kérdését. "Egyébként ők se követelték ezt, de természetesnek ítéltük, hogy lehessen magyar nyelvű egyetemet létrehozni. A BBTE azonban megmarad két tagozattal" ? jelentette ki Ciorbea. A magyarok javainak visszaszolgáltatásával kapcsolatban a miniszterelnök kijelentette, hogy a kérdés megoldása időt igényel. Elmondta továbbá, hogy a helyi közigazgatás decentralizációja és a magyar nyelv bevezetése a közigazgatásba és az igazságszolgáltatásba nem fog semmiféle etnikumközi feszültséghez vezetni Erdélyben. Ciorbea kijelentéseiről tájékoztat az Adevarul de Cluj is. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 24., 54. sz./

1997. március 24.

Háromnapos látogatásra márc. 26-án Romániába érkezett Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum küldöttségének élén. Márc. 26-án Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában fogadta a MDF Lezsák Sándor pártelnök, országgyűlési képviselő vezette küldöttségét. A küldöttség tagjai voltak Kelemen András országgyűlési képviselő, a párt alelnöke és Herényi Károly szóvivő, a fogadáson jelen voltak Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, Szabó Károly frakcióvezető-helyettes, Kovács Csaba, Asztalos Ferenc, a képviselőházi frakció alelnökei, valamint Kónya-Hamar Sándor képviselőházi ÁB-titkár, Mátis Jenő és Szilágyi Zsolt képviselő, továbbá Szatmári Tibor, a szövetségi elnök külpolitikai tanácsosa. -A találkozó a két szervezet közötti jó kapcsolatok szellemében alkalmat adott a kölcsönös tájékoztatásra és aktuális politikai kérdések megbeszélésére, különös tekintettel a Romániában bekövetkezett, illetve folyamatban lévő változásokra, az RMDSZ kormányzati szerepvállalására. - Bukaresti látogatása első napján az MDF küldöttsége megbeszélést folytatott Gheorghe Anghelescu vallásügyi államtitkárral, majd márc. 27-én több román politikai párt vezetőivel. Ugyancsak márc. 27-én fogadja a magyarországi párt küldöttségét Victor Ciorbea miniszterelnök, márc. 28-án pedig Emil Constantinescu államelnök is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 27., 996. sz./

1997. március 26.

Márc. 28-án Emil Constantinescu államelnök fogadta a Lezsák Sándor vezette MDF-küldöttséget, ezzel véget ért az MDF háromnapos látogatása. Lezsák Sándor, az MDF elnöke tapasztalatait a bukaresti nagykövetségen tartott sajtóértekezletén összegezte. Romániában most következett be a rendszerváltás, hangsúlyozta, a román-magyar megbékélésnek csak első állomását jelentik a történtek, köztük az RMDSZ részvétele a kormánykoalícióban mivel ezzel a kisebbségi jogsérelmek nem oldódtak meg. Lezsák Sándor elmondta, hogy találkozott romániai magyar egyházi vezetőkkel, Victor Ciorbea miniszterelnökkel és más vezetőkkel. A román politikusok örömmel üdvözölték az MDF-nek azt a javaslatát, hogy egy hat-nyolc főből álló MDF-es szakértői küldöttség ossza meg a román vezetőkkel a négyéves kormányzati munka tapasztalatait. /Új Magyarország, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, márc. 29./

1997. április 1.

A kolozsvári Mesagerul Transilvan szerint a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőségének Román-magyar-német bizottsága felhatalmazta Andrei Marga rektort, hogy szorgalmazza Victor Ciorbea miniszterelnöknek törvényi biztosítékok nyújtását a felsőoktatási intézmény multikulturális strukturálása érdekében, román, magyar és német nyelvű oktatási vonalon. A lap megemlíti, hogy a március 24-i tanácskozás során bejegyezték a magyar tanári közösség kérelmét, melyet Szilágyi Pál rektor-helyettes írt alá, és melyben arra kérik a BBTE rektorát, hogy nevezzen ki egy bizottságot, melynek feladata az intézményen belüli magyar tagozat létrehozásának megvitatása legyen. A lap tájékoztat, hogy a február 28-i tanácskozáson a BBTE 18 fakultásának román, magyar és német képviselői az intézmény multikulturális megszervezésének elve mellett, valamint a három nyelven való teljes oktatás elve mellett döntöttek. A javaslatot a BBTE szenátusa elé fogják terjeszteni az egyetem chartájába való beiktatása végett. A Ziua szerint a magyar egyetemi vezetőségi tagok javaslatukban négy kizárólag magyar fakultás létrehozását tervezik, melyek a természettudományi, matematika, filológia és társadalomtudományi, valamint a katolikus és protestáns teológiai tagozatok lennének. A javaslat szerint a jövőben kerülne megvalósításra a Jogtudományi illetve Közgazdaságtani Fakultás, melyen az oktatás egy része románul történne. A lap szerint az egyetem szenátusának magyar tanárai döntenének a magyar katedrák felépítésének kérdésében, valamint vétó-joggal rendelkeznének akármilyen a magyar nyelvű oktatásra vonatkozó javaslatban. A lap szerint ezzel a javaslat, ha nem is választja szét a BBTE-t, de mindenesetre a szakadását szentesítené. A román javaslat a magyarul tanuló diákok, valamint a magyar egyetemi tanárok számának növelését célozza. Ez a terv javasolja, hogy a magyarok a BBTE összes döntési szervében képviselve legyenek, valamint a magyar tagozatokra vonatkozó döntéseket olyan bizottságok hozzák meg, melyekben, a magyarok és románok száma egyenlő lenne a döntést pedig egyszerű többséggel hoznák meg. A lap szerint a két tervezet közti távolság nagy, de az egyetemi szenátus tagjai nemzetiségi hovatartozásuktól függetlenül remélik, hogy még ezen a héten végleges határozat születik az egyetem felépítésére vonatkozó kérdésben, azért hogy a nacionalista agitáció ne zavarja ezentúl az intézményen belüli oktatást. A Ziua tájékoztat, hogy Victor Ciorbea és a PUNR vezetősége közötti tárgyalások során a miniszterelnök megemlítette, hogy megkapta az egyetem vezetőségének március 28-i tanácskozása során megszületett határozatot. Az Adevarul de Cluj is ismerteti Andrei Marga Victor Ciorbeahoz intézett levelét, melyben tájékoztatja azt az egyetem struktúrájával kapcsolatos tárgyalásokról. A lap vezércikke szerint Ciorbea miniszterelnök Lezsák Sándorral, az MDF elnökével folytatott tárgyalása során újra magyarországi látogatása alkalmával hangoztatott álláspontjára tért vissza, vagyis támogatja a BBTE szétszakadását. A lap szerint a román végrehajtó hatalom hajlong

1997. április 2.

Évekkel ezelőtt kétszázezren írták alá a Bolyai Tudományegyetem újraindítását kérő folyamodványt. Victor Ciorbea miniszterelnök nyilatkozott: lehet magyar egyetem, de nem a Babes-Bolyai Tudományegyetem különválasztásával. Mitruly Miklós közölte aggodalmait: az egyetem szenátusában a kisebbségiek számszerű kisebbségben vannak. A kormány az egyetemi autonómiára hivatkozva elhárítja magától a felelősséget. Valójában a magyar egyetem politikai kérdés. - Amennyiben csak tagozat lesz, ki garantálja a teljes egyenjogúságot, amikor olyan egyetemi vezetők vannak, akiknek a fülét sérti a magyar szó. A magyar egyetem ügyében nem az egyetemi vezetőknek kell dönteni, a döntés kizárólag a kormány joga és kötelessége. /Mitruly Miklós: Politikai döntésen múlik. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

1997. április 3.

Ápr. 3-án Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában fogadta Demszky Gábort, Budapest főpolgármesterét, aki Bukarest Polgármesteri Hivatalának meghívására Budapest Város Önkormányzata küldöttségének élén április 3-4-én kétnapos látogatást tesz Bukarestben. A delegációnak tagja volt Vajda Pál főpolgármester-helyettes, Keszthelyi András sajtófőnök, dr. Mérey Zsolt ügyosztályvezető, valamint több gazdasági és pénzügyi szakember, vállalatvezető. A találkozón részt vett Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, Varga Attila képviselőházi frakcióvezető, Frunda György szenátor, az RMDSZ ET-képviselője, Kónya Hamar Sándor, a Képviselőház titkára, Czédly József, Bukarest alprefektusa, Vajda László, a szövetségi elnök belpolitikai tanácsosa és Szatmári Tibor, a szövetségi elnök külpolitikai tanácsosa. A megbeszélésen az önkormányzati munkával kapcsolatos kérdésekről, a két főváros gazdasági együttműködésének bővítéséről folytattak eszmecserét. Demszky Gábor fölajánlotta Budapest Város Önkormányzata, illetve budapesti kerületi önkormányzatok szakmai segítségét fiatal bukaresti önkormányzati szakemberek számára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 3., 1000. sz./ Victor Ciorbea miniszterelnök ápr. 3-án fogadta Demszky Gábort. /Népszabadság, ápr. 4./

1997. április 4.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem 187 román tanára ápr. 3-án közös tiltakozást hozott napvilágra. Megdöbbenve Victor Ciorbea miniszterelnök helytelen álláspontjáról a Bolyai Egyetem vagy egy magyar nyelvű részleg kolozsvári létrehozásáról a 187 tanár ellenzi a Babes-Bolyai Tudományegyetemen folyó oktatás etnikai alapú elkülönítését és csatlakozik Simon Simion és Mircea Muthu prorektorok "merész és hazafias álláspontjához", valamint Adrei Marga rektor nyilatkozataihoz, akik racionális érvekkel bizonyították a magyar nyelvű oktatás jelenlegi formájában történő fenntartását. A román tanárok tiltakoznak a miniszterelnök félrevezetése ellen, aki nem tudja. hogy a magyar részleg lényegében létezik. A tiltakozók felhívást intéztek az egyetem összes oktatójához az egyetem egységének megőrzéséért. /Már a részlegesítés ellen is tiltakoznak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

1997. április 10.

Az Országgyűlés külügyi bizottsága küldöttsége Romániába látogatott. Az Eörsi Mátyás, a külpolitikai bizottsági elnök által vezette küldöttség látogatást tett az RMDSZ székházában is, ahol a vendégeket Takács Csaba ügyvezető elnök fogadta. Eörsi Mátyás kijelentette, hogy az új román kormány felállása óta valóban nagyon sok és szép biztató nyilatkozat hangzott el a szerződés végrehajtását illetően, azonban az alapszerződés egyes rendelkezéseinek végrehajtásában késlekedés mutatkozik. A magyar küldöttség tagjai ezzel kapcsolatban Victor Ciorbea miniszterelnök budapesti ígéreteire hivatkoztak. Németh Zsolt képviselő elmondta: a román partnerek tudomásul vették a magyar képviselők felvetését a kisebbségi kérdéssel kapcsolatban esedékes törvényekről, csupán a Nagy-Románia Pár képviselője jegyezte meg: nem örül, ha Magyarország diktál a román parlamentnek. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10/ Eörsi az MTI-nek elmondta, hogy Ciorbea miniszterelnök és Severin külügyminiszter magyarországi látogatásuk alkalmával hangsúlyozták, hogy nem az alapszerződés betűjéhez kell ragaszkodni, hanem az indokolt igényeket kel teljesíteni, ehhez képest a külügyi bizottságokkal, illetve parlamenti frakcióvezetőkkel folytatott megbeszélésein, semmilyen választ nem kapott arra, hogy a kormány hogyan is látja ütemezni az alapszerződés legfontosabb pontjait, a tanügyi és a helyi közigazgatási törvények módosítását, az egyházi ingatlanok rendezésének kérdését, vagy a kétnyelvű feliratok ügyét, ami még csak parlamenti intézkedést sem igényel. Szerinte emiatt merült fel a kétely a magyar küldöttségben, hogy elbizonytalanodás tapasztalható a román kormány részéről. Eörsi kijelentette azonban, hogy a Tokay György miniszterrel való találkozás megnyugtató válaszokat adott az aggodalmakra. "Ha az RMDSZ megfelelőnek tartja az alapszerződés teljesítését, a magyar fél sem türelmetlenkedhet" ? jegyezte meg Eörsi. Szerinte sokat nyomhat a latban, hogy Románia mennyit valósított meg az alapszerződésből, tehát ilyen módon összefüggés állhat fenn az alapszerződés végrehajtása és a madridi döntés között. A Bolyai Egyetemmel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a döntésnek az ódiumát elsősorban a romániai magyar közösség fogja viselni. /MTI/

1997. április 12.

Victor Ciorbea miniszterelnök ápr. 12-én bejelentette, hogy a kormány fennhatósága alá helyezik az állam tulajdonosi jogait gyakorló, Romániában a legnagyobb gazdasági hatalmat képviselő Állami Tulajdonalapot /FPS/. Az ellenzék bírálja ezt a döntést. - Felszámolnak tíz állami nagyvállalatot, ezek adják a költségvetési veszteség 7,5 százalékát. /MTI/

1997. április 14.

Ápr. 12-én Bukarestben Románia is csatlakozott a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz (CEFTA). A hat országra bővült társulás /Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia/ illetékes miniszterei aláírták a csatlakozást. Magyar részről Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter látta el kézjegyével a dokumentumot. Jelen volt Victor Ciorbea miniszterelnök és Adrian Severin külügyminiszter is. Emil Constantinescu államelnök fogadta a minisztereket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./ A Szabadság ismertette a csatlakozás kevésbé előnyös oldalait is, úgymint a védővámok megszűnését, valamint a nagyméretű külföldi konkurencia megjelenését. Románia már 1995-ben szabadkereskedelmi társulást írt alá Csehországgal, illetve Szlovákiával. A védővámokat fokozatosan csökkentik 2002-ig. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

1997. április 14.

A közösségi javak visszaszolgáltatása folyamat, ennek az elején vagyunk, valamennyi közösség elkobzott vagyonát vissza kell adni, nyilatkozta Victor Ciorbea miniszterelnök a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak. A visszaszolgáltatás jogi keretét a kultusztörvény és a kisebbségi törvény jelenti majd. Az elkobzott zsidó és német vagyon egy részét rendeletekkel is vissza lehet szolgáltatni, mondta a kormányfő. Ciorbea a magyar közösség elvett vagyonáról külön nem tett említést. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

1997. április 17.

Ápr. 17-én a Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciójának küldöttsége, amely április 16-19. között négynapos látogatást tesz Romániában, ellátogatott az RMDSZ bukaresti székházába. A Szekeres Imre frakcióvezető, pártalelnök vezette küldöttséget, melynek tagjai voltak Baráth Etele és Bihari Mihály országgyűlési képviselők, az RMDSZ parlamenti csoportjának nevében Varga Attila képviselőházi frakcióvezető, Szabó Károly szenátusi frakcióvezető-helyettes, Asztalos Ferenc és Kovács Csaba, a képviselőházi frakció alelnökei, továbbá Ráduly Róbert, a frakció titkára fogadták. A létrejött megbeszélésen időszerű bel- és külpolitikai kérdésekben folyt eszmecsere. A magyarországi vendégek beszámoltak romániai látogatásuk eddigi tapasztalatairól, vezető romániai politikusokkal, szenátorokkal és képviselőkkel lezajlott találkozóik tanulságairól, és szakmai támogatást ajánlottak fel az RMDSZ kormányzati feladatokat vállalt tisztségviselői, szakemberei számára. A találkozón jelen volt Virág Imre, a bukaresti Magyar Nagykövetség I. titkára, valamint Szatmári Tibor, a szövetségi elnök külpolitikai tanácsosa. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 18., 1011. sz./ Az MSZP parlamenti küldöttsége ápr. 17-én tárgyalt Victor Ciorbea miniszterelnökkel és Emil Constantinescu államelnökkel. /MTI/

1997. április 21.

Victor Ciorbea miniszterelnök ápr. 21-én fogadta az ápr. 20-án romániai látogatásra érkezett Keleti György honvédelmi minisztert, aki előzőleg Victor Babiuc védelmi miniszterrel tárgyalt. Megállapodtak abban, hogy 1998. jan. 1-től megalakul a közös román-magyar békefenntartó zászlóalj, és tanulmányozták a gyorsreagálású közös egység létrehozásának lehetőségeit is. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./ Keleti György a román kormányfőtől ígéretet kapott arra, hogy idén okt. 6-án a 13 aradi vértanú emlékművénél személyesen a magyar honvédelmi miniszter koszorúzhat. A két miniszter által a hadisírok gondozásáról aláírt szándéknyilatkozat a következő, augusztusi miniszteri találkozón ölthet szerződéses formát. Jelenleg román hadtörténész küldöttség tartózkodik Budapesten, hogy tanulmányozza azokat a hadtörténeti dokumentumokat, amelyeket átad majd a magyar fél. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

1997. április 21.

Emil Constantinescu államelnök kezdeményezésére és jelenlétében ápr. 21-én újabb találkozóra került sor a Cotroceni Palotában Victor Ciorbea kormányfővel és a kormánykoalíciós pártok vezetőivel. A találkozón jelen voltak Ion Diaconescu, a KDNPP elnöke, Petre Roman, a DP elnöke, Mircea Ionescu-Quintus, a Nemzeti Liberális Párt elnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A több órás megbeszélésen a kormánykoalíciós pártok vezetői gazdasági-pénzügyi szakemberekkel ? köztük a Román Nemzeti Bank kormányzójával és az Állami Vagyonalap elnökével ? együtt, a pénzügyminiszter és az ipari és kereskedelmi miniszter jelenlétében a gazdasági reformmal kapcsolatos kérdéseket vitatták meg, különös tekintettel az eladósodott nagyvállalatok helyzetére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 25., 1016. sz./

1997. április 24.

Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke ápr. 25-én találkozott Victor Ciorbea miniszterelnökkel és Virgil Petrescu oktatási miniszterrel, és az oktatási törvény módosításáról tárgyalt velük. A parasztpárt beleegyezett az RMDSZ egyes követeléseibe, nevezetesen a minden szinten történő anyanyelvű oktatás bevezetésébe. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, aki szintén találkozott a parasztpárti vezetőkkel, ismertette az RMDSZ igényeit. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

1997. április 28.

Ápr. 28-án Adrian Severin külügyminiszter Brüsszelben részt vett a zárt ajtó mögött történt meghallgatáson. Meghallgatása után kijelentette: a 16 NATO-ország közül 7 feltétel nélkül támogatja Románia tagságát. Brüsszelből való hazatérése után Severin józanságra intett, nem szabad sem alá- sem túlbecsülni a megbeszélést. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./ Románia számára az első körben történő NATO-felvétel jelenti a lehetséges megoldást, szögezte le Victor Ciorbea miniszterelnök, aki Severin külügyminiszterrel szintén Brüsszelbe utazott és találkozott a NATO-országok nagyköveti tanácsával. "A csatlakozás elmaradása jelentős mértékben terhelné az ország katonai költségvetését, a politikai-gazdasági következmények pedig kiszámíthatatlanok" - tette hozzá. Ciorbea a nagyköveti tanács mellett megbeszélést folytatott Javier Solana NATO-főtitkárral, majd a német, a francia, végül az amerikai nagykövettel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 181-210




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998