udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 84823 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 84811-84823
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1990. január 27.

Jan. 27-én napvilágot látott egy új sajtótermék, az Európai Idő /Sepsiszentgyörgy/ hetilap.

1990. január 27.

Kolozsváron jan. 21-én, a Családi Tükör szerkesztőségében megalakult a Családsegítő Társaság /CSST/. Az RMDSZ keretén belül kívánnak működni, céljuk a segítségnyújtás és előadások szervezése. Egyelőre a Családi Tükör szerkesztőségében jönnek össze. A kezdeményező bizottság tagjai között van Balla Zsófia költő, újságíró, Kovács Magda, a Családi Tükör megbízott szerkesztője és Nagy Olga néprajzkutató. /Megalakulási nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

1990. január 28.

Jan. 28-án a román történelmi pártok /Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt/ hívei tüntettek Bukarestben kommunistaellenes és frontellenes jelszavakkal, követelték a Nemzeti Megmentési Front lemondását, egyetemista csoport csatlakozott hozzájuk. A minisztertanács épülete előtt tankok álltak. Később megjelentek a front mellett tüntető tömegek, és elsodorták a történelmi pártok tüntetőit. A téren megjelent és rövid beszédet mondott Iliescu és Petre Roman, az emberek megtapsolták őket. /Román Győző: Egy csoport nem nép. Elsodorta a felháborodott tömeg a történelmi pártok embereit. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

1990. január 28.

Marosvásárhelyen nagy izgalmat váltott ki a Bolyai Farkas Középiskola magyar tannyelvű líceummá történő visszaállítása. A Nemzeti Megmentési Front Maros Megyei Tanácsa jan. 18-i ülésén elhatározta, hogy a marosvásárhelyi Papiu Ilirian Líceumot román, a Bolyai Farkas Líceumot magyar tannyelvűnek nyilvánítja. Az említett osztályok és tanárok átköltöztetésére a tanév végén kerül sor. Weszely Tibor a Nemzeti Megmentési Front Marosvásárhely Tanácsa Végrehajtó Bizottságának alelnöke, a tanügyi bizottság elnöke emlékeztetett: a nagy hagyományú, négyszáz évig magyar nyelvű középiskola, a Bolyai Farkas Líceum 1960-ban elvesztette magyar jellegét. Felső utasításra a Bolyaiból osztályokat vittek át a román Papiu Ilirianba és a Bolyaiba román osztályokat indítottak. A közös tevékenységek lassan egynyelvűek lettek, minden gyűlést, közös foglalkozást románul kellett tartani, el kellett távolítani a magyar feliratokat. A közös iskola az asszimiláció rejtett formája. Most jelent meg a Közoktatási Minisztérium január 26-i közleménye, mely szerint "A nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatásának jelenlegi szervezeti struktúrája az egész 1989/1990-es tanévre változatlan marad" /Béres Katalin: Helyzetjelentés utóirattal.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

1990. január 28.

Cs. Gyimesi Éva nyílt levéllel fordult az RMDSZ Kolozsvári Bizottságához, sok kérdést, javaslatot felvetett. Rengeteg a súlyos feladat. Meg kell erősíteni az RMDSZ jogi kereteit, fel kell állítani az RMDSZ jogi-tanácsadó szolgálatát. A nemzetközi jogi védelmet kell kivívni, ENSZ-megfigyelő, Helsinki Bizottság, Emberi Jogi Iroda működése szükséges. Dobai István kifejtette erről a véleményét, a nemzetközi jog szakértőjeként ő elláthatná ezt a feladatot. Már meg kellett volna alakítani a jogász-bizottságot. A szociológusoknak országos szinten felmérést kell készíteniük, mert "pontosan kell tudnunk, kik, hányan vagyunk, milyen sajátos szükségletekkel. Főállású munkatársakra van szükség, a székházba berendezés is kell. Meg kell indítani a kétnyelvű lapot. Fel kell kutatni azokat, akik a parlamenti és helyi érdekképviseletre megfelelők lesznek. /Cs. Gyimesi Éva: Az RMDSZ Kolozsvári Bizottságának.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

1990. január 28.

Kolozsváron megalakult az Ifjúsági Keresztény Egyesület /IKE/, amely különböző felekezetű fiatalokat egyaránt vár soraiba. /Kiáltvány. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

1990. január 28.

Kovászna megyében az 1989/90-es tanévben magyar tannyelvű középiskolai osztályokba 2988-an jártak, 2957 magyar gyermek pedig román iskolákba járt. A megyében 1194 magyar gyermek tanult román szakiskolákban /magyar nyelvű szakiskola nem indult/. Sepsiszentgyörgy városban 3436-an tanultak magyar tagozaton, 190 magyar gyermek pedig román tagozaton az elemiben /I-IV. osztályban/, az V-VIII osztályokban 3577 tanuló járt magyar tagozatra, 227 magyar gyermek pedig román tagozatba. Az újságíró hozzátette, hogy hosszú éveken át nem közölhették az iskolák nemzetiségi megoszlását. /Péter Sándor: A megye nappali tagozatos iskolái. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./

1990. január 29.

Jan. 29-én Bukarestben a nagyvállalatok munkásküldöttei tüntettek a Nemzeti Megmentési Front mellett. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

1990. január 30.

Gyarmath János készített interjút Iliescu elnökkel, megkérdezve, mire utalt jan. 25-i tévébeszédében, amikor elítélte az Erdélyben tapasztalható szeparatista tendenciát. Tisztában van azzal, felelte Iliescu, hogy "a nemzeti kisebbségeket az elmúlt évtizedekben számos sérelem érte, a megbukott rezsim elnemzetlenítő politikájával hátrányos helyzetbe sodorta a magyarokat, németeket, de minden más nemzetiséget is, számos már meglevő joguktól és szabadságjoguktól fosztotta meg őket, ugyanakkor a román tömegek lelkében elültette a nacionalizmus magvait." Amikor a szeparatista tendenciákra utalt, "lehet, nem a legmegfelelőbb kifejezést használtam", tette hozzá, arra gondolt, hogy mindkét fél részéről türelmetlenség nyilvánul meg. A magyar tannyelvű iskolákra utalt? - kérdezte Gyarmath János. "A Front egyértelműen támogatja azt, hogy a nemzeti kisebbségek saját iskolákkal rendelkezzenek, azokat újjáélesszék." - csak a sietséggel nem ért egyet. /Gyarmath János. Exkluzív interjú Ion Iliescu úrral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30., átvette: Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 31./

1990. január 30.

Jan. 30-án Constantin Oancea helyettes külügyminiszter fogadta Szűcs Pál bukaresti magyar nagykövetet és közölte: a román kormány megerősítette egyetértését azzal, hogy minél korábbi időpontban Kolozsváron megnyissák a magyar konzulátust. /Ismét megnyílhat a kolozsvári magyar konzulátus. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

1990. január 30.

A Bolyai Egyetemet vissza kell állítani és "képzőművészeti fakultásának festészeti, szobrászati, grafikai és iparművészeti katedráinak kell biztosítaniuk" a magyar művész- és oktató /rajztanári/ képzést, olvasható az Emlékirat a magyar képzőművészeti felsőfokú oktatás tárgyában címmel a magyar képzőművészek által írt anyagban. /Emlékirat a magyar képzőművészeti felsőfokú oktatás tárgyában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

1990. január 30.

Jan. 30-án Kolozsváron ülésezett a romániai református egyház két egyházkerületének közös zsinata. Tíz év óta nem ülésezett ez a testület. Kimondták, hogy továbbra is két egyházkerületet lesz, két püspök irányításával. A jövőben minden egyházi tisztségre négy éves ciklusra választanak tisztségviselőket, akik még egy ciklusra jelöltethetik magukat. /Ülésezett a romániai reformtus egyház zsinata. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

1990. január 30.

Lugoson jan. 30-án megalakult a Szombati Szabó István Irodalmi Kör.

1990. január 31.

A napokban jegyezték be a Romániai Magyar Független Pártot. Dudás László, a párt főtitkára elmondta, hogy a Független Kisgazda Párt, a Magyar Demokrata Párt és Romániai Magyar Független Párt közös megegyezése alapján dolgozták ki pártjuk politikai programját és hozták létre a pártot. A magyarság és minden nemzeti kisebbség érdekében lépnek fel. A privatizálás hívei, faluhelyen javasolják a gazdakörök megalakítását. Mindannyian az RMDSZ tagjai, támogatják az RMDSZ-t. A pár napja megalakult Demokrata Blokkhoz tartoznak, ez a csoportosulás pártját is felkéste a belépésre. A Romániai Magyar Független Párt egyelőre Székelyföldet és Kolozsvár környékét öleli fel. Ideiglenes székhelyük Marosvásárhelyen van. /DBM: A Romániai Magyar Független Párt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

1990. február 1.

Két külön szervezeti egységre vált szét a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa. Létrehozták a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsát és a Nemzeti Megmentési Frontot. Az utóbbi önálló politikai csoportosulássá alakul és indul a választáson. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

1990. február 1.

Székelyudvarhelyen febr. 1-jén mintegy húszezer ember tüntetett a magyar iskolákért és a Bolyai Tudományegyetem visszaállításáért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4., Hídfő (Székelyudvarhely), febr. 4. - 2. sz./

1990. február 1.

Constantin Oancea külügyminiszterhelyettes fogadta Szűcs Pál bukaresti magyar nagykövetet. Ez alkalommal továbbították Sergiu Celac külügyminiszter válaszát Horn Gyula magyar külügyminiszter levelére. A román fél ebben kifejezte óhaját, hogy folytassák a párbeszédet a román-magyar kapcsolatok új alapokra helyezése érdekében. A román kormány megerősítette beleegyezését a kolozsvári főkonzulátus újramegnyitását illetően. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

1990. február 1.

Temesvári magyar értelmiségiek, dr. Albert Ferenc egyetemi tanár, Bálinfi Ottó egyetemi tanársegéd, dr. Bárányi Ferenc főorvos, dr. Bárányi Ildikó főorvos, Bodó Mária tanárnő, Bakk Miklós rendszermérnök, Balaton Zoltán tudományos kutató, Graur János, a Temesvári Új Szó főszerkesztője, Bodó Barna szerkesztő, dr. Kelpp Ferenc egyetemi lektor, Koczka György dramaturg, Matekovits Ágota rendszermérnök, dr. Matekovits György orvos, dr. Obest László mérnök, dr. Sándor István főkutató, Toró Tibor egyetemi tanár és Tőkés László lelkész, nyílt levélben foglaltak állást a demokratikus átalakulás, a nemzetiségek teljes egyenjogúsága mellett. Szembehelyezkednek minden olyan megnyilvánulással, amelyek szeparatizmusnak minősítik a megszüntetett iskolák visszaállítását. /Nyílt levél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

1990. február 1.

Pálfavi Attilát, a kolozsvári Politechnikai Intézet volt rektorát, akit leváltottak oktatási miniszter-helyettesi tisztségéből, kinevezték a gépipari miniszter helyettesévé. /Krónika. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

1990. február 1.

A Tineretul Liber jan. 31-i számában Ioan Gavra a legsúlyosabb vádakkal illette dr. Pálfalvi Attila egyetemi tanárt, a leváltott tanügyminiszter-helyettest, szemére hányva, hogy rátért a román és magyar nyelvű oktatás szétválasztására, semmibe véve a két nép érzelmeit. Valójában Pálfalvi csak azokat ellenjegyezte, ahol az iskolai közösségek kérték a szétválást. Gavra azzal vádolja Pálfalvit, hogy kizárólagos etnikai befolyási övezeteket akar kialakítani Erdélyben. Ezt a vádaskodó hangot visszautasítja Magyari Lajos. /Magyari Lajos: Mi fáj Gavra úrnak? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 1./

1990. február 1.

Kolozsváron csomagolópapírnak használnak az egyik áruházban református, katolikus és ortodox falinaptárakat. A falinaptárakat a nyomdából kapták más csomagolóanyaggal együtt. A nyomdában közölték: ezek a naptárak abból a tízszázalékos többletnyomásból származnak, amelyeket a nyomda minden rendelésre rászámít selejtlehetőségek fedezésére. A csomagóanyagnak használtak között a legtöbb hibátlan naptár volt, arra kérdésre, hogy a hibátlanokat miért nem bocsátották az egyházak rendelkezésre, nem kaptak választ. /Szabó Piroska: Egyházi naptárak csomagolópapírnak? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

1990. február 1.

Hogyan szerveződjön újjá a romániai históriaírás, tette fel a kérdést Egyed Ákos, és felvázolta a teendőket. A második világháború befejezése óta gyakorlatilag alig folyt például egyház- és vallástörténeti kutatás, kapcsolódik ehhez az iskola- és oktatástörténet. Az eddig elzárt levéltáraknak hozzáférhetővé kell válniuk. A magyar nemzetiségi történetírás egyik létfeltétele az Erdélyi Múzeum-Egyesület és levéltára mielőbbi helyreállítása, továbbá a nemzetiségi históriaírás műhelyének berendezése a legfontosabb forrás- és szakmunkákkal. A történetírásban a társadalomtörténet központi helyet kapott. Fontos a demográfiatörténeti és a jogtörténeti kutatás is. /Egyed Ákos: Teljességre törekvő történetkutatás. = A Hét (Bukarest), febr. 1./

1990. február 2.

Az Oktatásügyi Minisztérium összegezte a nemzetiségi anyanyelvi líceumi oktatás helyzetét. Jelenleg 103 líceumban magyar nyelven is folyik tanítás. A 103 líceumból 62-ben közös megegyezéssel megoldották az oktatás kérdéseit, 5 líceumban most folynak a tárgyalások, 36 líceumban ősztől lesznek változások. /Minisztériumi közlemény a nemzetiségi oktatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

1990. február 2.

Jan. 10-én Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/. Céljaik között szerepel magyar műszakiak szaktudásának gyarapítása, magyar nyelvű műszaki könyvkiadás támogatása, önálló folyóirat /Műszaki Szemle/ kiadása, magyar nyelvű műszaki előadások szervezése és szakmai találkozók szervezése. /Megalakult az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

1990. február 2.

A Romániai Magyar Képzőművészek Szövetsége ideiglenes szervező bizottsága felhívja a csatlakozni szándékozókat, hogy jelentkezzenek Sepsiszentgyörgyön a megadott címen. /Felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

1990. február 2.

A Romániai Magyar Fiatal Orvosok Érdekvédelmi Szövetsége ideiglenes szervezőbizottsága /Marosvásárhelyen/ kezdeményezi a romániai magyar orvosok szervezetének megalapítását. /A Romániai Magyar Fiatal Orvosok Érdekvédelmi Szövetségének felhívása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

1990. február 2.

A bukaresti katonai törvényszék életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte népirtásban való bűnrészesség miatt a következőket: Postenicu Tudor, Bobu Emil, Dinca Ioan és Manescu Manea. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

1990. február 3.

Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága nyilatkozatában kifejtette, hogy két ízben tárgyalt Iliescu elnökkel és Petre Roman miniszterelnökkel az oktatási kérdésekről. Sajnálatukat fejezték ki azért, mert a román nyelvű sajtóban magyarellenes rágalmazó kampány indult. A szövetség igényt tart arra, hogy a kisebbséget érintő kérdésekben tudta és beleegyezése nélkül ne szülessen döntés. Az RMDSZ ragaszkodik a Bolyai Tudományegyetem és más kisebbségi felsőoktatási és kutatóintézetek visszaállításához. Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága elégtétellel vette tudomásul, hogy az Oktatásügyi Minisztérium nemzetiségi oktatásért felelős miniszterhelyettesévé dr. Demény Lajos történészt nevezték ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

1990. február 3.

Magyarország megkapta a román hatóságoktól a kolozsvári főkonzulátus megnyitására vonatkozó engedélyezést, febr. 15-ére tervezik a főkonzulátus újramegnyitását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

1990. február 3.

Febr. 3-án Marosvásárhelyen tartotta alakuló ülését a Romániai Magyar Orvosok és Gyógyszerészek Szövetsége. A 180 résztvevő megvitatta az alakulásra vonatkozó szándéknyilatkozatot. Céljaik között szerepel a Bolyai Tudományegyetem és marosvásárhelyi önálló magyar orvosi és gyógyszerészképzés visszaállítása, továbbá magyar nyelvű szaklap újraindítása. Dr. Brassai Zoltán belgyógyász előadótanár elmondta, hogy 1987-ben 78-an végeztek az orvosi fakultás magyar tagozatán, idén csak 18-an kezdték magyarul tanulmányaikat. Az utóbbi időben a magyar végzősök 60-80 százaléka került Moldvába. A küldött-találkozót febr. 24-én tartják. /Dr. Gábos László: Orvosainknak is itt a helye! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 84811-84823




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998