udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 41 találat lapozás: 1-30 | 31-41
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1991. január 19.

A Körösmente Irodalmi és Közművelődési Társaság legutóbbi összejövetelén elhatározta, hogy a Ágya nagy szülöttjének, Olosz Lajos költő születésének 100. évfordulójának tiszteletére országos ünnepséget rendeznek. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19-20./

1997. május 14.

Kőröskisjenőn ápr. 26-án emlékeztek Olosz Lajos költő halálának 20., valamint református egyházkerületi főgondnokká választásának 50. évfordulójára. A helyi Körösmente Irodalmi Kör, Csanádi János tanár rendezésében zajlott le az ünnepség. Csanádi János ismertette a költő munkásságát a most megjelent verseskötettel együtt /Szeplőtlen oltár - istenes versek/, melyet Csanádi János válogatott és a Kölcsey Kör /Arad/, az Olosz Lajos Irodalmi Kör /Nagyzerind/, továbbá a Körösmente Irodalmi Kör közös kiadványa. Jóváhagyták, hogy a költőről utcát nevezzenek el Kőröskisjenőn, az új utcatáblát Tokay György miniszter és Darida János alpolgármester rögzítette a volt Olosz-villa kerítésére. /Mézesné Kovács Eta: Olosz Lajos emlékünnepség Kőröskisjenőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./ Olosz Lajos /Ágya, 1891. aug. 23. - Arad, 1977. ápr. 26./ 1917-től Kiskőrösjenőn élt, ott is temették el.

2000. február 29.

Febr. 23-án Nagyzerinden megtartották a Körös-vidékiek találkozóját, amelyen a térség képviselői vettek részt és megalakították a Körös-vidéki Egyesület. Orbán Attila, az RMDSZ kisjenői szervezetének elnöke, a körösközi találkozó kezdeményezője felvázolta, mennyire szükséges e vidék magyarságának összefogása. Szívós László /Simonyifalva/, aki már nem bízik abban, hogy a körösközi magyartöbbségű települések adminisztrációs téren önállósodhatnak, felvetette, jó lenne, ha valamennyi településen lenne egy állandó iroda, így jobban érvényesülne a helyi önkormányzat. Fazekas József nagyzerindi iskolaigazgató beszámolt arról, hogy az általános iskola végzettjei közül idén négyen Magyarországon kívánják folytatni a tanulmányaikat. A megalakult Körös-vidéki Egyesület ideiglenes vezetőségben Orbán Attila elnöki, Szívós László és Borsos Vilmos alelnöki tisztséget kapott. - A találkozó előtt ifjúsági megbeszélésre is sor került, melynek során megegyeztek abban, hogy április végén háromnapos sátortábort szerveznek az aradi, illetve a környékbeli település magyar ifjúsága számára. /Balta János: Nagyzerinden megszületett a Körös-vidéki Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 29./ A Körös-vidéki Egyesület létrehozói Kisjenő, Fazekasvarsánd, Simonyifalva, Vadász, Bélzerind, Szapárliget, Ágya, Feketegyarmat és Nagyzerind, vagyis az térség magyarságának képviselői. /Nagyzerinden megalakult a Körös-vidéki Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad - Temesvár), febr. 25./

2001. szeptember 29.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület esztendők óta megszervezi az Erdőháti napokat. Erdőhát elnéptelenedik. Árpád, Ágya, Ant és Feketegyarmat után idén Tamáshidán rendezték meg az Erdőháti Napokat szeptember 22-én. A református templomban Tőkés László püspök hirdetett. Az árpádkori romtemplomnál dr. Molnár János történész tartott előadást, Tőkés püspök pedig fölhívta az egybegyűltek figyelmét, hogy a romok megőrzése érdekében próbáljanak tenni valamit. A délutáni előadások rendjén Király Károly közgazdász politikus és Beke György író szólt az egybegyűltekhez. /Erdőháti Napok Tamáshidán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

2003. március 8.

Pántya Elemér kisjenői római katolikus plébános a helybelieken kívül további tíz település - Gyulavarsánd, Pél, Ottlaka, Székudvar, Ágya, Nagyszintye, Nagyzerind, Feketegyarmat, Simánd és Nadab - katolikusainak lelki gondozását végzi. Nem csupán a lelki gondozást, hanem magyarságukban való megtartást is felvállalja. A felsorolt települések jó részét reformátusok vagy ortodoxok lakják. Ágyán él 60 katolikus, betelepült székelyek. Nagyszintyén három híve volt, közülük egyet eltemetett. Pélen 17 katolikusnak egy magánházban misézik. Rendszeres hitoktatást Simándon tart 19 gyermek számára, továbbá Székudvaron és természetesen Kisjenőn. Székudvaron két éve folyik magyar nyelvű fakultatív oktatás, az iskolában. A többi településen nincs katolikus gyermek. Kivételt képez Pél, ahol a 4 gyermeknek románul kell tartania a hittanórát, mert már nem tudnak magyarul. Az időseknek viszont magyarul misézik. /Emberkatedrálist kell építenünk! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./

2004. február 17.

Aradon február 16-án három helyen láthatták a gyerekek a Borsóci című bábjátékot, amit Bereczky Gyula kolozsvári bábszínész játszott el, egy személyben adva elő az édesanyát, a rózsaszín kismalacot, a gonosz varázslót és természetesen a főszereplő Borsócit. Bereczky Gyula három éve járja az óvodákat és iskolákat, de csak a szórványvidéket, mondván, hogy Székelyföldre elmennek mások is, de a szórványvidékre csak ő jön el, egyetlen hátizsákban hordva minden díszletét, az összes bábfigurákkal együtt. A bábszínész a következő napokban fellép Arad megye több településén, Zimándujfaluban, Zimándközön, Fazekasvarsándon, Majláton, Zerinden, Ágyán, Erdőhegyen, Szapáryliget en, Nagyvarjason, Kisiratoson és Pécskán. /(Karácsonyi): Borsóci kalandjai – az egész megyében. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./

2005. január 6.

Deák Árpád képzőművész Simonyi-díjat kapott. Deák Árpád 1955-ben Marosvásárhelyen született. A kolozsvári képzőművészeti főiskolán évfolyamelsőként végzett, vizsgamunkája Szilágyi Domokos köztérre tervezett szobra. Ma is megtekinthető a főiskola területén. A rendszerváltás után járja a világot, s kitartóan kísérletezett grafikusként, szobrászként egyaránt. Deák Árpád szobrot állított Nagykárolyban (Károli Gáspár, Kaffka Margit), Nagyváradon (Szent László-legendák), Szatmáron (Petőfi Sándor), emléktáblát Ágyán (Olosz Lajos), Kibéden (Seprődi János), Máramarosszigeten (Hollósy Simon), Nagyváradon (Lorántffy Zsuzsanna), Simonyifalván (Simonyi Imre, Simonyi óbester). Grafikái, rajzai izgalmas kísérletek. A közeljövőben Aradon, a Jelen Házban plakettekkel és rajzokkal (versillusztrációk) jelentkezik. /Hevesi Mónár József: Szemlélet és magatartás. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./

2005. március 7.

Március 5-én zsúfolásig megtelt Ágya kultúrotthona, 15 év után újra előadták Nóti Károly egyik nagy sikerű bohózatát, a Nyitott ablakot. Arad megyében, de az egész régióban sem igen található manapság olyan műkedvelő társulatot, amelynek különféle civil foglalkozású tagjait valamivel motiválni lehetne a heteken át fűtetlen teremben tartandó szereptanulásra, a szükséges ruhák, kellékek önerőből történő elkészítésére. A helybeli református templom fűtőberendezésének megépítése érdekében egy lelkes csoport elhatározta: újra előadják a Nóti-darabot. /Balta János: Ágyán újra Nyitott ablak. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 7./

2005. március 17.

Először fordul elő, hogy a tavaly április 25-én újra köztérre felállított aradi Szabadság-szobornál ünnepelje a magyarság március 15-ét. A közel ezer résztvevővel megtartott ünnepségen Király András parlamenti képviselő, Arad megyei RMDSZ-elnök ünnepi beszédében egyetértésre figyelmeztetett. A színházban több mint 120 oklevelet és érmet adtak át az RMDSZ 15. évfordulója kapcsán, a nagyváradi színház magyar társulata pedig Páskándi Géza A hazáért és a szabadságért című darabját mutatta be. Idén a Hagyományőrző Polgárok Egyesülete – az RMDSZ programjától eltérően – Sárközy Csaba, a Magyarok Világszövetsége kárpát-medencei tagozata elnökének előadásával, a TransyMánia együttes koncertjével köszöntötte a nemzeti ünnepet. Megemlékezést tartottak a megye számos magyarlakta helységében, Nagyzerinden, Kisperegen, Ágyán is. /(Péterszabó Ilona): Aradon a Szabadság-szobornál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

2005. június 18.

Arad megyében elkezdődik az ágyai erdőben lévő Szent László kápolna felújítása. Nagyszintyén túl, a műúttól a kápolnáig húzódó közel fél kilométeres, egykor köves utat megjavítják. A felújítási munkálatokra támogatást köszönettel elfogad a kisjenői katolikus plébánia. /Ma elkezdődik a felújítás. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 18./

2005. szeptember 5.

Visszaragadtuk a vadontól s az emberi gyarlóság karmaiból Isten hajlékát, amelyet tatárhordák módjára kifosztottak, meggyaláztak– mondta beszédében Pántya Elemér kisjenői plébános szeptember 3-án, az ágyai erdőben felújított Szent László kápolna lépcsőjéről, miután köszöntötte a megjelent Roos Márton temesvári és Tempfli József nagyváradi püspököt, a papokat felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül, Matula Iosif megyei tanácselnököt és a különféle nemzetiségű és vallású hívőket. Zarándokhely lesz, ahova magyarok és románok, katolikusok és más felekezetűek nem rombolni, hanem lelkileg épülni, imádkozni jönnek. Ebben támogasson bennünket a kápolna védőszentje, Szent László királyunk – fejezte be beszédét a felújítás fő szervezője, lelke, Pántya Elemér. Tempfli József eszmefuttatást tartott Szent László királyról, aki ahelyett, hogy megölette volna a hadifoglyokat, a népe közé fogadta őket. Matula Iosif, az Arad Megyei Tanács elnöke szólt arról, hogy az egykori templom- és hitrombolás után újraépülnek templomok és megerősödik a hit és a remény. /Balta János: „Fiat voluntas tua”. Újraszentelték Szent László kápolnáját. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

2005. szeptember 22.

Szeptember 21-én Nagy Zsolt távközlési és információs miniszter Arad megyében, felavatta az első teleházat, Ágyán, az “eMagyar pont” program részeként. Nagy Zsolt miniszter előbb románul, majd magyarul a teleházak létrehozásának céljáról elmondta: a vidéki fiatalságnak egyenlő esélyeket kíván felkínálni a városon élő sorstársaikkal. Az RMDSZ és a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium közötti együttműködés jóvoltából idén Erdély-szerte 89 “eMagyar pont”-termet hoznak létre. Horváth Levente alprefektus a jelképszerű “epont” jelről beszélt, amelyik Ágyát a világgal, a magyarságot egymással köti össze, amire mindnyájan büszkék lehetünk. Erdős Sándor kultúrotthon-igazgató köszönetet mondott dr. Köteles Lajosnak, a gyulai Tessedi Sámuel Egészségügyi Főiskola igazgatójának az adományozott 12 számítógépért és bútorokért; Honti Pál Árpádnak és Okos Pálnak az adományok helyszínre szállításáért; köszönet jár a számítógép-szerelőknek és Fekete Károly informatikatanárnak a segítségért. /Balta János: Ágya közelebb a világhoz. Arad megye első eMagyar pontja. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./

2005. szeptember 26.

Nagy Zsolt távközlési és információs miniszter a vele készült interjúban kifejtette, a rossz nyelvek szerint a világ végén levő Ágya, a kis, színmagyar település az eMagyar pont teleház felavatásával a világháló részévé vált. Ágyán erős, élni akaró közösséget ismert meg, az Arad megye vidéki, magyarlakta települései közül itt van a legtöbb kisiskolás. A miniszter rámutatott, csökkenő tendenciát mutat az informatikus szakemberek kivándorlása. Arra bíztatta a településeket, hogy kérjenek eMagyar pont teleházat. /Balta János: Kérjenek eMagyar pont teleházat! Exkluzív interjú Nagy Zsolttal. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 26./

2005. október 6.

A nagyváradi Matyi Műhely Bábszínház e heti Arad megyei turnéján Nagyzerind, Simonyifalva, Ágya után és Pécska, Kispereg, valamint Majláthfalva előtt október 5-én Aradon – a 10-es iskolában, a minorita kultúrházban és a 18-as óvodában – szerzett örömet sok-sok gyereknek a Zenés meseváros című interaktív verses, mesés, zenés vidám műsorával. /(Kiss): Zenés meseváros. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./

2005. november 15.

Ágyán november 12-én a kultúrotthonban a helybeli műkedvelő színjátszó csoport előadta Nóti Károly: Nyitott ablak című vígjátékát. Ugyanez a csoport 15 éve mutatta be először, majd idén újra összeállt a kissé megkorosodott csapat. Arad megye egyetlen műkedvelő, felnőtt színtársulatának játékát az aradi közönség november 26-án a Jelen Ház nagytermében tekintheti meg. /Balta János: Ágyán élni fog, mert éltetik. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 15./

2005. november 28.

Az aradi Magyar Színház Alapítvány idén második alkalommal megrendezte a régió színjátszóinak az Amatőr Színjátszók Fesztiválját, melynek célja a magyar nyelvű iskolai színjátszás bátorítása, felkarolása, és ezáltal az anyanyelvi kultúra fejlesztése, a közösségépítés. A kezdeményezést felkarolta Arad városi tanácsa. November 26-27-én négy együttes mutatkozott be az aradi Jelen Házban. Az igazfalvi (Temes megye) általános iskolások produkciója némileg elütött a fesztivál meghirdetett profiljától, de a közönség tetszéssel fogadta. Az ágyai műkedvelők előadása (Nóti Károly: Nyitott ablak) kellemes meglepetés volt. Sikert arattak a temesvári Bartók Béla Líceum színjátszói, végül a Pávai Gyula vezette aradi Kölcsey Színpad színjátszói léptek fel. /Hagyományápoló amatőr fesztivál. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./

2005. december 2.

A Magyarnóta-szerzők és Énekesek Dél-magyarországi Egyesülete tavaly mutatkozott be először Arad megyében: Ágyán, Kisjenőn és Aradon telt ház előtt tartottak egy-egy nagy sikerű nótaestet. Az egyesület elnöke, dr. Majzik István most újra Aradon járt, javaslataival. Elmondta, hogy kihasználva Románia EU-csatlakozását, közösen elkészítendő pályázatok útján szeretnének pénzt szerezni a kölcsönös kulturális tevékenységhez. A hivatalosan bejegyzett egyesületekkel, esetleg intézményekkel megállapodást kötnének, amelyben rögzítik a fellépés időpontját, feltételeit, beleértve az anyagiakat is. E fellépéseket szeretnék kétoldalúvá tenni. /Balta János: Határtalan lehetőségek. Szeged a kezét nyújtja. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

2005. december 7.

Lelkes társaság gyűlt össze Kisjenőn, a plébánián, hogy megalakítsák az ifjúsági szervezetet, és ezzel csatlakozzanak az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezethez /AMISZ/. A közel 30 fiatal megválasztotta a vezetőséget: elnök Bakos Gábor, alelnök Mosoni Anita lett. Az Ágyai Ifjúsági Szervezet vezetői is jelen voltak az eseményen. A Derzsi Csaba elnök vezette AMISZ küldöttsége ismertette a jövő évi terveket /Vincze Róbert, AMISZ: Tevékeny Körösköz. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./

2005. december 21.

December 15-én tartotta az AMISZ (Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet) évzáró közgyűlését az RMDSZ székházában. Új tagszervezetek is csatlakoztak: az ágyai, újzimándi és kisjenői ifjúsági szervezetek, valamint a pécskai M-kids. Eldönthetik, hogy 2006 januárjától az AMISZ fiókszervezetévé válnak, vagy különálló szervezetként tovább működnek, az AMISZ-hoz tartozva. Az elnökségi tagok beszámoltak az év eseményeiről, a tagszervezetek is összefoglalták éves tevékenységüket: Ágyán színjátszó kör alakult, az ifjúsági szervezet pedig székházat kapott, az újzimándi szervezet magára vállalta a falunap szervezését, a pécskai M-kids pedig koncerteket szervezett és több-kevesebb sikerrel újraindította a Pécskai Újságot. A szavazás eredményeképpen az elnök Szabó Mihály, alelnökök Vincze Róbert és Derzsi Csaba. /Szepesi Bea: Évzáró és tisztújító közgyűlést tartott az AMISZ. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 21./

2006. január 17.

Kisjenőben találkoztak a lap munkatársai olvasóikkal. Elmondták, hogy három éve várják a városi közintézmények magyar nyelvű feltüntetését. Törvény írja elő, hogy ott, ahol a lakosságnak legkevesebb 20 százaléka magyar ajkú, az iskolákra, óvodákra, a polgármesteri hivatal épületére stb. magyarul is ki kell írni az intézmény nevét. Gondot jelent, hogy a helyi magyar lakosságot nehéz összehozni kulturális rendezvényekre. Az ágyai műkedvelő színjátszók előadására félszázan, ha kíváncsiak voltak. A városi könyvtárat a réginél jóval kisebb helyiségbe költöztették, ott a magyar könyveknek már nem jutott hely. Joó László tanácsos kapta a megbízatást, hogy vegye leltárba a pincében, zsákokban, dobozokban tárolt könyveket, és szállítsa azokat az erdőhegyi iskolába. 1200 kötetet vett leltárba és vitt el Erdőhegyre. Kisjenőben a városi könyvtárban emiatt jó éve nincs magyar nyelvű könyv. /Balázs Katalin: A kisjenőiek aggódnak városukért. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 17./

2006. február 14.

Február 11-én, szombaton Ágyán a kultúrotthonban jelmezes vetélkedővel egybekötött diszkót szervezett a januárban megalakult helybeli Magyar Ifjúsági Szervezet. A jelmezt öltött fiatalok általános műveltségi felmérőnek, énekpróbának tettek eleget. /(balta): Bohóságok és buli Ágyán. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./

2006. február 18.

Pántya Elemér kisjenői katolikus plébános minden évben véghez viszi a hatáskörébe tartozó valamelyik egyházi ingatlan részleges vagy teljes felújítását. Tavaly a simándi hívek közreműködésével megerősítették a templom tetőszerkezetét. A munka elvégzéséhez szükséges pénzt a hívek állták. Idén a parókia fedelét szeretnék hasonlóképpen felújítani, továbbá a templom toronyrészének újravakolását befejezni. A kisjenői katolikus templom a város egyik legidősebb épülete, 1777-ben szentelték fel. Szeretnék a falakat újrafesteni, de az anyagi támogatást a helybeli önkormányzat megtagadta. Ágyán az erdőben lévő, kívülről tavaly felújított és újraszentelt Szent László kápolna belső felújítását is folytatni kívánják. Hozzáfognak a keresztút 14 stációjának a felújításához is. A plébánia minden felajánlást, támogatást köszönettel elfogad. /(balta): Isten segedelmével. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 18./

2006. március 31.

Többéves hagyomány az ágyai iskolában osztálykirándulásokat szervezni a nagyszalontai Arany János Múzeumba. Indulás előtti többszörös egyeztetés eredményeként biztosították számukra a belépést. Számos, hazai és anyaországi diákcsoport, magánlátogató tapasztalhatta, hogy a múzeum állandóan zárva van. Az igazgató “betegeskedik”, a kulcsokat nem adja ki a kezéből. /(balta): Nagyszalontán zárva a múzeum? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./

2006. április 11.

Április 9-én Ágyán a zsúfolásig megtelt kultúrotthonban mutatta be a helybeli műkedvelő színjátszó csoport Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című zenés vígjátékát. A korhű bútorok beszerzése, a korhű ruhák, a műkedvelők igyekezete a darabot végig élvezetessé tette. A helybeli lelkipásztor ízléses műsorfüzetecskét készített az előadásra. /Balta János: Kirobbanó siker Ágyán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11/

2006. április 27.

Nem először jár Arad megyében a marosvásárhelyi Tamacisza magán színtársulat, amely hivatásául választotta eljuttatni a klasszikus magyar irodalmat a legeldugottabb helyekre is, elsősorban a legkisebb korosztályhoz. Ezúttal az Ugrabugra Ákombákom című vidám verses, zenés, játékos előadással jöttek el, és négy nap alatt Majláthfalvától Ágyán át Nagyzerindig viszik el Móra Ferenc, Kányádi Sándor, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Weöres Sándor hangulatos költeményeit. Az előadást színpadra állította és rendezte Kozsik József. Aradon az előadásra zsúfolásig megtelt a minorita kultúrház nagyterme. /(Kiss): Sikeres TAMACISZA-turné. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./

2006. május 31.

Elkészült az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet (AMISZ) internetes oldala. Az oldalra látogatók sok mindent tudhatnak meg az AMISZ történetéről, a megyebeli (ágyai, pécskai, kisjenői, zimándközi és zimándújfalui) fiókszervezetekről, a tervezett vagy már megrendezett eseményekről a www.amisz.uw.hu címen. /(sinka): Elkészült az AMISZ honlapja. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./

2006. szeptember 11.

Az ágyai erdőben egy évvel ezelőtt a vadontól sikerült visszaragadni Szent László kápolnáját. Az épület felújításának sziszifuszi munkáját Pántya Elemér plébános vállalta. Szeptember 9-én egyházi és világi méltóságok a kisjenői katolikus parókiáról vonultak ki az ágyai erdőbe. A 14 stáció teljesen felújítva, üvegablakkal védett szentképekkel sorakoznak. A kápolnában elöl a gyergyóújfalusiak által adományozott oltár fölött Szent László lovas képe, jobb oldalon László főherceg fényképe, bal oldalon a kápolnaépítő szüleinek képmása áll. A levert oszlopfőket újraépítették. Megjelent többek között dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Böcskei László általános helynök, Király Árpád marosi főesperes mellett tucatnál több pap és egyházi méltóság. A székely ruhába öltözött gyergyóújfalui énekkar énekelt. /Balta János: Felszentelték Szent László kápolnáját. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./

2007. február 13.

Február 10-én Ágyán a kultúrotthonban sikere volt a nótaestnek, amelyen a helybeli műkedvelő színjátszókon kívül fellépett a nagyzerindi Dénes házaspár is, eredeti népzenekísérettel. Dénes József lelkipásztor, prímás vezetésével Ladányi Lajos és id. Köteles József szolgáltatta a kísérőzenét. /(balta): Nagy sikerű nótaest Ágyán. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./

2007. február 20.

Jóindulattal tucatnyi ágyai volt kíváncsi az olvasótalálkozóval egybekötött falugyűlésre, ahol a Nyugati Jelen munkatársa jelen volt. Nagyszintyén a polgármesteri hivatalban az RMDSZ kisebbségben van, ezért minden, az ágyai, nagyszintyei vagy szapáryligeti magyarokat érintő kérdést csak kellő óvatossággal lehet orvosolni. /Irházi János: Olvasótalálkozó Ágyán. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 20./

2007. április 4.

Csép Sándor újságíró, szerkesztő, televíziós szakember évtizedek óta a népességfogyás súlyos következményeire hívja fel az erdélyi magyar közvélemény figyelmét. Elmondta, hogy Ágyában, ahol édesapja református lelkész volt, látta, hogyan zsugorodik a gyülekezet. Ez indította el benne a téma iránti érdeklődést. Az ezernyolcszáz lelkes ágyai közösség mára jóval ezer fő alatti közösséggé zsugorodott össze. Egyetemista korában írt egy szubjektív szociográfiai riportot faluja népességcsökkenésének történetéről. A kéziratot a Korunknak adta, a szerkesztőség elfogadta, de a cenzor kidobta a cikket. Csép 1968-tól a Kolozsvári Rádió, majd a bukaresti közszolgálati televízió magyar szerkesztőségének lett a munkatársa. Akkoriban telepedett le Kolozsváron, és látta, hogy a népességfogyás a régióban még tragikusabb méreteket ölt, mint Arad megyében. Főleg a közeli Kalotaszeg foglalkoztatta. 1975 táján újra szemügyre vette a kérdést. Akkoriban a Székelyföld demográfiai mutatói Románián belül nagyon jók voltak, szemben Kalotaszeggel. Így született meg az Egyetlenem című film forgatókönyve. Végül is a film elkészült, műsorra került, és nagy visszhangja lett, sokan emlékeznek rá. Kós Károlytól Sütő Andrásig és Kányádi Sándorig még aznap este, a film bemutatását követően mindenki gratulált. A Ceausescu-rendszerben ez volt az első vészharang a magyarság fogyásáról. Utána Csép Sándor ötévenként visszajárt a forgatás helyszíneire, és figyelemmel kísérte a további eseményeket is. A rendszerváltást követően a vizsgálódást kiterjesztették egész Erdélyre. Csép kezdeményezte az Áldás, népesség mozgalmat. Tőkés László jelezte, hogy az egyházkerület, illetve az esperesek kollégiuma védnökséget vállalna egy ilyen mozgalom létrejöttéhez Az első jelentősebb találkozó 2004-ben volt. Csép most dolgozik egy összefoglaló íráson, Egy aggodalom évtizedei címmel. Néhány éve Romániában is változott a gyerekvállalásra történő odafigyelés, hiszen az átlagfizetéssel szinte megegyező gyereknevelési támogatás sok magyar család számára is jelentős ösztönző erő. Az első rendezvény sikeres volt. A Fidesz akkor ígérte, hogy továbbra is előteremtenek pénzt a folytatásra. Az ügy mellé állt az RMDSZ is: egyik alelnöke, Kötő József tartott előadást. A félixfürdői találkozót követően kb. négy hónapra Tatabánya mellett rendeztek egy hasonló Áldás, népesség konferenciát Tőkés László és Orbán Viktorné Lévay Anikó fővédnökségével. Az előadók között ott volt Duray Miklós a Felvidékről, és sokan mások. Harrach Péter volt szociális miniszter szervezésében a Gellért Szállóban megtartottak egy nagyobb értekezletet, ahol jelen volt a téma ébren tartója, Fekete Gyula író is. Úgy tűnik, a mai magyar kormány távol-keleti betelepítésben látja a magyar népességfogyás problémájának a megoldását, és nem a születések számának hatékony növelésére törekszik. Kárpátalja nagyon szegény vidék, a népesedési mutatókban mégis sokkal jobban áll, mint Magyarország vagy Erdély. /Makkay József: A magyarságot ki kell mozdítani a demográfiai holtpontról. Beszélgetés Csép Sándorral, az Áldás, népesség mozgalom megteremtőjével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 4./


lapozás: 1-30 | 31-41




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998