udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 92 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-92
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. október 14.

Agyagfalván okt. 14-én ismét összegyűltek a székelyek, emlékezve arra, hogy 1848. okt. 16-án Agyagfalván tartották a székelyek nemzeti gyűlésüket. Az ünnepi menet most az 1982-ben befejezett, de mindeddig fel nem avatott emlékműhöz vezetett. Ezután ünnepélyesen felavatták azokat az emléktáblákat, amelyek az utóbbi tizenkét évet Agyagfalva határában elásva vészelték át, és három nyelven, magyarul, románul és németül örökítik meg az 1848-as népgyűlés "szász és román testvérekhez" küldött üzenetét: "mi tiszteljük nemzetségtöket, nyelvetöket és vallástokat". Az ünneplés ökumenikus istentisztelettel folytatódott, majd az ünnepi szónoklatok után felolvasták Tőkés László püspök erre az alkalomra írott üzenetét. /A. T. Á.: Agyagfalva. = Hídfő (Székelyudvarhely), okt. 25./

1991. október 2.

Székelyudvarhelyen okt. 2-án zajlott le az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportjának megbeszélése, melyről közleményt adtak ki. A közlemény szerint egyetlen ország sem nevezheti magát jogállamnak, amíg nincs biztosítva a lakosság egésze, így a kisebbségek egyéni és kollektív jogainak szabad gyakorlása. Románia demokratikus átalakítása érdekében tekintetbe kell venni a regionális igényeket, ezért elkerülhetetlennek tartják Székelyföld területi autonómiája létrehozásának napirendre tűzését, helyi népszavazás után. Előkészítik az okt. 19-i agyagfalvi népgyűlést, a bizottság tagjai között van Katona Ádám, Mihály József /Marosvásárhely/ és Papp Kincses Emese. Ehhez a közleményhez a Csíki RMDSZ elnöke, Székedi Ferenc hozzáfűzte: az RMDSZ-nek - szabályzata szerint -, nincs Székelyföldi Politikai Csoportja. A résztvevők nem szervezetük képviselőjeként jelentek meg. Az RMDSZ Agyagfalván emlékünnepséget akar rendezni, nem népgyűlést. /Székedi Ferenc: Közlemény, használati utasítással. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

1991. október 8.

Az RMDSZ Országos Elnöksége okt. 8-i bukaresti rendkívüli ülésén a négytagú tárgyalóküldöttség beszámolt a Stolojannal folytatott tárgyalásáról. Elsimították a hét végén keletkezett ellentéteket. Súlyos felelőtlenségnek minősítették azt a tervet, hogy az okt. 19-i agyagfalvi gyűlést a székelyföldi autonómia igényének bejelentésére használják fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

1991. október 10.

Gazda Árpád összefoglalta az elmúlt napok RMDSZ-vitáit. A Küldöttek Országos Tanácsa /KOT/ okt. 5-i ülésén megszavazta, hogy az RMDSZ tárgyalócsoportját bővítsék ki Tőkés László püspökkel. A KOT többsége kiállt amellett, hogy Kincses Elődöt államtitkári posztra jelöljék a kormányalakítási tárgyaláson. Egyesek ezt ellenezték, Tokay György annyira ellene volt Kincses Előd jelölésének, hogy délután otthagyta a KOT ülését. A KOT ülése közben jött Domokos Géza telefonja: ha a KOT nem vonja vissza Kincses Előd jelölését, akkor sem ő, sem Csapó József nem vállalja a tárgyalást. Domokos továbbá nem értett egyet Tőkés Lászlónak a tárgyalócsoportban való részvételével. A KOT mindezt felháborodással fogadta. A KOT ülésén Katona Ádám, az Udvarhelyszéki RMDSZ politikai alelnöke beszámolt az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportja okt. 2-i üléséről, ahol kifejtették: napirendre kell tűzni Székelyföld területi autonómiájának kérdését. Az okt. 19-i agyagfalvi népgyűlésen mondanák ki a népszavazás elrendelését a területi autonómia kérdéséről. /Gazda Árpád: Ami véka alatt volt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

1991. október 10.

Okt. 10-én tanácskozott Székelyudvarhelyen a városi RMDSZ-választmánya és állásfoglalást adott ki az 1848-as agyagfalvi székely nemzetgyűlés évfordulójának megünneplésével kapcsolatban. A választmány egyetért az RMDSZ vezetőtestületének az önrendelkezéssel kapcsolatos közleményével, amely szerint az országban élő bármely közösségnek joga van arra. Ugyanakkor aggodalmukat fejezik ki a magukat "Székelyföldi politikai egyeztető csoportnak" nevező személyek felelőtlensége miatt, akik az agyagfalvi megemlékezést népszavazássá kívánják változtatni. Az ilyen meggondolatlan kezdeményezés a szélsőséges erőket juttatná előnyökhöz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

1991. október 11.

Székelyudvarhelyen okt. 11-én a helyi RMDSZ gyűlést tartott a sportcsarnokban, tájékoztatott Sófalvi László, a városi RMDSZ elnöke. Az összejövetelen megjelent Király Károly és Verestóy Attila szenátor és Incze Béla képviselő is. Az utóbbi kiállt amellett, hogy hallgassák meg Katona Ádámot, az agyagfalvi népgyűlés kezdeményezőjét, akit a közönség nem engedett szóhoz jutni. Katona Ádám okt. 19-re tervezte az autonómiát kimondó agyagfalvi népgyűlést. Verestóy Attila felszólalásában Katona Ádám, az Udvarhelyszéki RMDSZ politikai és kulturális alelnöke ellen beszélt. A gyűlésen jelen levők elutasították Katona Ádám tervét, aki ennek ellenére nem halasztja el a népgyűlést. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

1991. október 13.

Az RMDSZ Udvarhelyszéki Választmánya találkozott Király Károly és Verestóy Attila szenátorokat. Király Károly a széthúzásról beszélt, Verestóy szerint viszont nincs válságban az RMDSZ, csak nehéz helyzetben. A megbeszélésen kiderült, hogy Katona Ádámnak kemény ellenzéke van, a választmány nem állt mellé. Király Károly kifejtette, hogy az autonómia nem sérti az országhatárokat, sem az illető állam területi épségét. A választmány úgy határozott, hogy Agyagfalván csak megemlékezés lesz, semmi egyéb. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

1991. október 15.

Romániában a pártok kivétel nélkül elítélik a területi autonómia gondolatát is. Valóságos kampányt váltott ki az agyagfalvi székely közgyűlés terve, ahol népszavazást kezdeményeznének Székelyföld autonómiájáról. /MTI/

1991. október 15.

Az ügyvezető román kormány Petre Roman aláírásával betiltotta az október 19-re tervezett agyagfalvi emlékgyűlést. A megemlékezést csak zárt helyiségben, szűk körű részvétellel engedélyezi. A székelyföldi politikai csoport letett előző szándékáról és elfogadta, hogy csak megemlékezés legyen. /MTI/

1991. október 15.

A székelyudvarhelyi RMDSZ szervezet okt. 15-én úgy döntött, hogy a székelyföldi területi autonómia kérdése körül felszított indulatok miatt lemond az agyagfalvi tervezett megemlékező gyűlés megtartásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

1991. október 17.

Az RMDSZ okt. 17-én nyilatkozatában kérte az RMDSZ-tagokat, hogy mivel az RMDSZ okt. 12-én megkoszorúzta az agyagfalvi emlékhelyet, okt. 19-én ne jelenjenek meg a megemlékezésen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

1991. október 17.

Birtók József Agyagfalvi veszedelem? címmel emlékeztetett arra, hogy a Székelyföldi Politikai Csoport a szabad véleményalkotás alapján tanácskozott, igen intenzív, a szervezet alapvető gondjait és perspektíváit alaposan elemző munkát végzett. Az is igaz, hogy sokan nem szervezeteik képviseletében, hanem magánszemélyként vettek részt a tanácskozásokon. A csoport nem az autonómia kikiáltását szorgalmazta, hanem azt a kérdést kívánta feltenni, hogy akarnak-e az emberek autonómiát. Az önrendelkezés elvének a köztudatba bevitele volt a céljuk, és ezt elérték. - Bebizonyosodott az is, hogy az RMDSZ-nek nincs válságkezelő stratégiája. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

1991. október 19.

Okt. 19-én Katona Ádám - ígéretéhez híven - megjelent Agyagfalván, másodmagával. A rendőrség nyilvántartotta a Székelyudvarhely-Székelykeresztúr közötti forgalmat, megállapította, hogy gyanús mozgolódás nem történt, írja Cseke Gábor, ironikus hangon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./ Forrai Tibor visszautasította Cseke Gábor hangvételét, mondván, tudósítását küldje a Tromfnak, ott lehet így gúnyolódni, humorizálni. Cseke Gáborral szemben megerősíti, igenis többen eljöttek Agyagfalvára, magánszemélyek és intézmények is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

1991. október 24.

Aki látta a "legvadabb magyarfalóként ismert szenátorok és képviselők" erőszakos intézkedéseit, hogy a Hargita-Kovászna jelentést okt. 17-én felolvassák, két nappal az agyagfalvi tervezett találkozó előtt, annak világos, hogy itt forgatókönyvről van szó, állapította meg Szőcs Géza, az RMDSZ politikai alelnöke. A nemzeti veszélyeztetettség jelszavával elterelik a figyelmet a gazdasági és társadalmi válságról. Szőcs Géza emlékeztetett, mennyire ellene hangolták a román közvéleményt, hol azt állították, hogy hadititkokat csempész ki, hol azt, hogy Erdély autonómiájáért küzdő pártot hoz létre. Az ellene folytatott támadások nyílt hatalmi beavatkozást jelentenek az RMDSZ belügyeibe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

1991. október 25.

Király Károly, a szenátus alelnöke elmondta, hogy a román szenátorok követelték, álljon ki nyilatkozattal az RMDSZ az agyagfalvi autonómia-kikiáltás ügyében. Király Károly hangsúlyozta, hogy az RMDSZ önálló politikai csoport, nem hajlandók naponta hűségesküt tenni valaki előtt, ez a követelés a párt belügyeibe való beavatkozás. A székelyföldi csoport, ezt Király Károly Katona Ádámmal is tisztázta, sehol nem utalt elszakadási kísérletre. Egy fogalom, az autonómia fogalma ellen nem lehet ilyen ellenségesen fellépni. Alexandru Birladeanu szenátor bevallotta Király Károlynak: "nem vagyunk urai a helyzetnek". Helyeselte, amikor Király Károly közölte vele, hogy Verestóy Attilával elmennek a két székely megyébe, mert katonai alakulatokat mozgósítanak. Ezalatt Iliescu elnök hallgatott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

1991. október 25.

Balogh Edgár is kifejtette elgondolását az agyagfalvi autonómia-tervvel kapcsolatban. Szerinte provokáció történt, akkor is, ha az illető nem is akart zavart kelteni. Nemzetiségbomlasztásnak minősíti a "Székely Ifjak" "Zengő nyíl" romantikáját vagy a "rovásírásos falutáblák gyermeteg formájában". "A szerencsétlen Katona Ádámot szeretném megvédeni a gyanakvásoktól, hiszen értékeit is ismerem, tudván irodalmi tevékenységéről és nem kételkedvén jóhiszeműségében", viszont Balog Edgár szerint hatással van rá a "bécsi kalandornő". A cikkíró a transsylvanizmus példáját hozta föl és az RMDSZ belső egységének helyreállítását sürgette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./ Eva Maria Barki ügyvédnőt nevezte Balogh Edgár bécsi kalandornőnek, aki az erdélyi magyarság jogvédelmének szenteli minden idejét.

1992. február 18.

Az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportja sorravette az autonómia ellenzőinek érveit és kitért az egységbontásra. Az ellenérvek: 1. a románságot nem készítették fel az autonómiára. A "magunk követeléseinek megfogalmazása ránk tartozik". Referendum útján kell megkérdezni a székelységet, akarja-e az önrendelkezést. 2. Az idő alkalmatlanságának érve. A román kormány egyre kevesebb megértést tanúsít: alkotmányban megfogalmazták, hogy nem tekintik politikai tényezőnek az erdélyi magyarokat, az alkotmány nem ismeri el a kollektív jogokat, nem ismeri el, hogy Románia többnemzetiségű állam. Tudnivaló volt, hogy a "Kovászna-Hargita jelentés" közzétételével magyarellenes gyűlölethullám indult el. Nos, ekkor lett volna időszerű előállni az autonómiával? 3. A törvénytelenség érve. Ez már megdőlt az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsa 1991. okt. 5-i ülésén. Az autonómia kialakítását az új helyhatósági törvény nem teszi lehetővé. Ezért lett volna szükség a referendumra. 4. A politikai kényszert ellenző érv szerint ajánlatos a jugoszláv példából tanulni. Valójában a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége /VMDK/ referendum révén kinyilvánított véleményét a katonáskodásról. Kárpátalja magyarsága területi autonómiát követel. 5. A parlamenti-szenátusi érv: a székely autonómia ügye megnehezítette az RMDSZ-képviselők és szenátorok munkáját. Valójában az új alkotmány, az új helyhatósági törvény nem az autonómia-követelés miatt született meg. 6. A külföldi elutasítás érve: nem felel meg a valóságnak, hogy az USA hivatalos külpolitikája elutasította volna az agyagfalvi kísérletet, mint ahogy nem utasította el az Európa Tanács vagy Magyarország kormánya sem. Persze Magyarországon a szabad demokraták /SZDSZ/ és a neokommunisták táborából egyesek kifejezték nemtetszésüket. Viszont a szomszédos országok magyar érdekvédelmi szervezetei kiálltak az autonómiát kezdeményezők mellett. Az autonómia-válság tetőzésekor Agyagfalván egymást érték a harckocsik, a kormányfő pedig betiltotta a szabadtéri agyagfalvi megemlékezést, ezért a Székelyföldi Politikai Csoport lemond a népgyűlésről, helyette közölték az agyagfalvi népgyűlés résztvevőinek küldött üdvözletet, amelyet a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nevében Dupka György, az Együttélés Politikai Mozgalom nevében Duray Miklós, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége nevében Hódi Sándor írt alá. - Az RMDSZ több vezetője elítélte, felelőtlennek, szerencsétlennek nevezte a Székelyföldi Politikai Csoport autonómia-törekvését. A Székelyföldi Politikai Csoport nem az RMDSZ nevében, hanem minden alkalommal a maga nevében fogalmazta meg véleményét. /Az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportjának epilógusa az autonómiáról és az egységbontásról. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), febr. 18. - márc. 3. - 7-8. sz./ Amikor Agyagfalva környékén harckocsik voltak, megjött a sorstársak üzenete:

1993. október 16.

Agyagfalván okt. 16-án tudományos ülésszakon emlékeztek az 1848-as székely nemzeti gyűlésre, majd okt. 17-én zajlott le az ünnepi megemlékezés. Dr. Csiha Kálmán, az erdélyi református egyházkerület püspöke tartotta az istentiszteletet, majd rajta kívül beszédet mondott Egyed Ákos professzor, Csörgits József, a Magyarok Világszövetsége nevében, Duka Zólyomi Árpád, a szlovákiai Együttélés parlamenti képviselője, Vári Fábián László /Kárpátalja/, Sántha Pál Vilmos, Hargita megye tanácselnöke és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A koszorúzás után dr. Demény Lajos történész olvasta fel az 1848-as székely nemzeti gyűlés szellemében fogant felhívást. A résztvevőkhöz levelet intézett dr. Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok elnöke. /Oláh István: Agyagfalva, 1993. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./ Felsorolni is hosszas volna azoknak a helységeknek, szervezeteknek és intézményeknek a nevét, amelyek koszorút helyeztek el az emlékműnél, Székelyudvarhely képviseletében dr. Ferenczy Ferenc polgármester koszorúzott. A mintegy kétezer egybegyűltet a Himnusz elhangzása után Vinczellér Árpád, Agyagfalva polgármestere üdvözölte. A beszédek elhangzása után felhívást olvasott fel Demény Lajos egyetemi tanár. A felhívás a fiatalokhoz fordul: térjenek vissza szülőföldjük birtokba vételére, megművelésére, merjék vállalni a földművelést, mert benne találhatnak családjaik számára megkapaszkodást. /Polgármesteri Közlöny (Székelyudvarhely), okt. 21./

1993. november 1.

Borbély Imre RMDSZ-képviselő az önrendelkezési elvnek a Kárpát-medencében történt jelentkezését elemezte, visszatekintve a kezdetre. Elmondta, hogy az önrendelkezés gondolata már az RMDSZ megalakulásakor felvetődött. Az első kísérlet Katona Ádámnak és csoportjának a fellépése volt 1991-ben, az 1848.as agyagfalvi székely nemzetgyűlés évfordulója kapcsán. Voltak román autonomista törekvések is. Borbély Imre úgy látja, hogy az erdélyi magyarságnak programjába kell iktatni a területi autonómiát, hogy legyen tárgyalási alap. Megállapította, hogy Felvidéken és Délvidéken is léteznek kollaboráns irányzatok. A Felvidéken egy magát liberálisnak nevező polgári párt mintapéldánya a politikai asszimilációnak. Ez a párt szlovák politikát folytat magyarul. Délvidéken is vannak kollaboráns politikusok. Romániát illetően a Groza- féle politika azt az illúziót keltette, hogy a hatalom kiszolgálásával lehet segíteni. Ezt a magatartás nevezi Borbély Imre jó értelemben labanckodásnak. Sokan úgy tüntetik fel, mintha Erdélyben individualisták és kollektivisták állnak szemben egymással. Ez nem igaz. Az 1992 októberi Kolozsvári Nyilatkozat az önrendlekezésről megadta az irányt. /Beke György: Önrendelkezés a Kárpát-medencében. Beszélgetés Borbély Imre RMDSZ-képviselővel. = Orient Expressz (Bukarest), nov. 1-7./

1996. január 30.

Jan. 27-én Kolozsváron ülésezett az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform, amely közreadta számvetését, mert elmúlt hetekben sokat foglalkozott a hazai magyar és román sajtó az RMDSZ keresztény-nemzeti platformjával. Az EMK-ban tevékenykedők a romániai magyar nemzeti közösség belső önrendelkezését tartják az RMDSZ legalapvetőbb célkitűzésének, ezért küzdenek az RMDSZ asszimiláns politikusai ellen. Az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportja, az EMK elődje 1991 őszére javasolta az agyagfalvi népgyűlést, azonban ahogy írják - "elbuktunk, mert az RMDSZ asszimiláns politikusai ellenünk fordultak". - Az EMK-számvetés felsorolta az igazságtalanul elítélt székely fiatalemberek kiszabadításáért, illetve felmentéséért, valamint a Székelyföld militarizálással történő elrománosítása ellen kezdeményezett akcióikat. Az EMK küzd az RMDSZ erkölcsi-politikai tisztaságáért, továbbá küzd a kommunista múlt maradványai, ezen belül a végzetes asszimiláns politikai megnyilvánulások ellen. /EMK-számvetés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

1996. október 16.

Okt. 16-án Agyagfalván, az 1848-as emlékműnél megemlékeztek az 1848. okt. 16-17-i Székely Nemzeti Gyűlés évfordulójáról. Farkas Márton, Bögöz polgármestere kifejtette: "a mostani többségi nemzettől nem kívánunk többet, mint amit biztosított az 1848-as agyagfalvi kiáltvány Erdély minden akkori kisebbségének. - 1991-ben a Székelyföldi Politikai Egyeztető Csoport akarta megtartani itt az emlékezést, hatalmas vihart kavarva. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19-20./

1996. november 6.

Idén is megtartották Székelyudvarhelyen az Őszi Napokat. Az Agro Expo Kft. és az Udvarhelyszéki Magánvállalkozók Szövetségének szervezésében a városban vásárt és termékkiállítást rendeztek. Ez a termékkiállítás volt a legsikeresebb rendezvényünk, mondta Kosztin Endre, az Agro Expo Kft. igazgatója. Érdekes volt a népi mesterségek bemutatója, eljöttek Korondról a fazekasok, Siménfalváról a kosárfonók, Agyagfalváról a szövők, a bögözi seprűkötők, és az udvarhelyi fafaragók. A festőművészek történelmi tárlaton állították ki munkáikat. A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban megnyílt a millecentenáriumi fotókiállítás. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./

1998. március 13.

A múlt hét végén, szombaton, márc. 7-én ülésezett az RMDSZ Udvarhelyszéki Szervezetének Elnöksége. Az ülésen elemezték az RMDSZ Hargita megyéből kinevezett kormányzati tisztségviselőinek munkáját, és megállapították, hogy fokozottabb mértékben segíteni kell az Erdészet és Só Egyedárúságokban kifejtett tevékenységet. A jelenlévők meghallgatták Verestóy Attila, a széki szervezet elnöke amerikai útjáról szóló beszámolóját, továbbá két tájékoztatót az RMDSZ Markó Béla szövetségi elnök vezette küldöttségének részvételéről a Magyarország - 2000 konferencián, illetve szövetségünk képviselőinek részvételéről a bajai gazdasági találkozón. Tájékoztatás hangzott el ugyanakkor az RMDSZ-vezetés cotroceni-i megbeszéléseiről Emil Constantinescu államfővel. A testület ezt követően tájékoztatókat hallgatott meg a március 15-i ünnepségek előkészületeiről, és kijelölte a székelyudvarhelyi, székelykeresztúri, szentegyházi, parajdi, agyagfalvi és székelyszentmihályi megemlékezéseken részt vevő elnökségi tagokat. - A benyújtott pályázatok elbírálása alapján az Elnökség hathónapos próbaidőre kinevezte Benedek Árpád Csaba távközlési mérnököt a területi szervezet ügyvezető elnökévé. - A széki elnökség elemezte a Király Károly által a Romániai Magyar Szó 1998. február 27-i számában "Politikai koncepciós perek RMDSZ-rábólintással" címmel közölt írást. A testület az RMDSZ-t, a szervezet választott vezetőit ért vádakat, rágalmakat rosszindulatúaknak és megalapozatlanoknak ítélte meg és határozottan elutasította. A széki elnökség tudomásul vette Hargita megye prefektusának Bardóczy Csaba megyei tanácsosi mandátumának felfüggesztésére vonatkozó döntését. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 13., 1226. sz./

1998. július 25.

Király Károly visszaemlékezéseit tartalmazó kötetéből idézi az Európai Idő azt, hogy az "agyagfalvi cirkusz alkalmával" látta, hogy Verestóy Attila átadott egy szöveget Vacarunak, az akkori front-frakció vezetőjének. Király megkérdezte, mi volt az. A beszéde, válaszolta Verestóy. Az a beszéd volt, amelyben kérte, hogy az autonómia-pártiakat ki kell zárni az RMDSZ-ből. /Király Károly: Nyílt kártyákkal, Nap Kiadó, 1995. 211. oldal - Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./

1998. július 25.

Az 1991-es agyagfalvi históriáról Domokos Géza emlékezésében kifejtette: a baj az volt, hogy Katona Ádám és társai "nem éppen tisztességesen úgy próbálták beállítani kezdeményezésüket, mint legitim, az RMDSZ vezetőségének és a székelyföldi RMDSZ-szervezetek támogatását élvező" lépést. /Domokos Géza: Esély II. /Pallas-Akadémia, Sepsiszentgyörgy, 1997. 235. oldal - Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./

1999. július 1.

Jún. 27-én Székelykeresztúron rendezték meg a XVIII. Fúvószenekari Fesztivált, amelyen részt vett a magyarországi testvérváros, Dunakeszi fúvószenekara is. Kádár Levente, Szentegyháza fúvószenekarának szervezője elmondta, hogy a zenekar 16 alkalommal vett részt keresztúri fúvóstalálkozón. Gergely János zenetanár, az agyagfalvi gyermek-fúvószenekar vezetője arról tájékoztatott, hogy az együttes két és fél éve tevékenykedik 35 taggal, melyből 33 van jelen. A héjasfalvi gyermek-fúvószenekar karnagya, Szali Mózes elmondta: egy éve, hogy zenélnek a gyermekek. A Hargita megyei karnagyok legidősebbje, a hetvenéves Szász János 45 tagú fúvószenekarral jött Parajdról. Pálffy Tibor, az almási fúvószenekar karnagya elmondta, hogy a zenekar 1984-ben alakult újra. A barátosi 25 tagú fúvószenekar népdalfeldolgozásokat, indulókat és keringőket játszik - tájékoztatott Kelemen Szilárd karnagy. A gyergyóújfalusi zenekar 14 tagú, a kápolnásfalusi zenekar 26 tagú, az uzoni 20, a helyi fúvószenekar pedig 30 tagú. /László Miklós: Fúvószenekari Fesztivál Keresztúron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./

1999. október 19.

Az udvarhelyszéki Agyagfalván október 17-én emlékeztek az 1848-as szabadságharc eseményeiről, áldozatairól. Szó esett arról is, hogy évről évre kevesebben vannak, akik megtisztelik jelenlétükkel a megemlékező ünnepséget. Az agyagfalvi fúvószenekar a székely himnuszt játszotta, majd Farkas Márton, Bögöz község polgármestere üdvözölte a jelenlévőket. /Agyagfalvi tudósítás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 19./

1995. október 3.

Borbély Imrének az Interconfessio Társaság Etédre kihelyezett, kibővített közgyűlésén, jún. 17-én elhangzott előadását közölte a lap. Borbély Imre a szabadság gondolatának, az RMDSZ-politikában az autonomista eszme győzelmének útját mutatta be, visszapillantva az előző RMDSZ-kongresszusokra. Az I. kongresszus /Nagyvárad, 1990. ápr. 21-22./ minimálprogramot fogadott el, önrendelkezésről még nem esett szó, az a demokraták /későbbi "radikálisok"/ szervezetlensége miatt történt. A II. kongresszus /Marosvásárhely, 1991. máj. 25-27./ pozitív eredménye volt a társnemzeti önmeghatározás, mely Balázs Sándor megfogalmazásában bekerült a programba. A Küldöttek Országos Tanácsa strukturálatlan, nagyrészt működésképtelen volt. Domokos Géza és a mérsékeltek hónapokig obstruálták a tervezett agyagfalvi népgyűlés autonómianyilatkozatának megvitatását, majd elhatárolódtak a kezdeményezéstől, magára hagyva Katona Ádámot. Az 1992. okt. 25-i RMDSZ-nyilatkozat a nemzeti kérdésről az autonomista RMDSZ-politizálás kezdetét jelzi, ez egyben az autonómiaigény középpontba helyezése. A nyilatkozat elfogadását elősegítette Tőkés László hangsúlyos melléállása. Az RMDSZ III. kongresszusa /Brassó, 1993. jan. 15-17./ pozitív fejleménye a háromszintű autonómiarendszer programbeli rögzítése. A IV. kongresszuson /Kolozsvár, 1995. máj. 26-28./ csiszolódott az autonómiaprogram, kibővült a területi autonómia követelésével, elfogadták a nemzeti közösségként való önmeghatározást. - Az autonomistáknak pozícióvesztéssel kellett fizetniük győzelmükért. A politikai győzelem nem föltétlenül pozíciókban, hanem az eszme valóraválthatóságával mérendő. Politikai győzelem lesz, ha létrejön egy erdélyi magyar kataszter és adatbank, ha megszületik egy reális gazdasági koncepció, ha lépések történnek a tudásközpontú erdélyi magyar nemzetfejlesztéshez. Borbély Imre felvázolta a követelményeket: szabadságelv, szubszidiaritás elve, fontosnak tartja, hogy az SZKT-ben név szerint szavazzanak a sorsdöntő kérdésekről: kataszter, belső választások, autonómia-statútumok, továbbá azt, hogy a Területi Elnökök Konzultatív Testülete bővebb legyen. Az RMDSZ-nek állandó képviseletet kell tartania Magyarországon. - Egyértelművé vált a kompromisszum határa: jogfosztott állapotban a részjogok végleges elfogadása nem kompromisszum, hanem kollaboráció. - A többségi néppel dialógust kell folytatni. /Borbély Imre: Az RMDSZ IV. kongresszusa. Egy eszme győzelmének politikai és gyakorlati hozadéka. = Orient Expressz (Bukarest), szept. 18.-okt. 3. ? a hetilap késve jelent meg/

2000. október 27.

Negyvennyolc Kárpát-medencei helység egy-egy képviselőjét hívta meg a csíkszeredai Julianus Alapítvány az idei Lármafa-találkozóra. Olyan településeket, ahol még megvan, vagy bizonyíthatóan megvolt a Szent László-legendát ábrázoló templomi freskó. A meghívott települések közül 26 templomában még megvan a freskó, a többiben megvolt. A találkozó színhelyei a Hargita megyei Bögöz és Székelyderzs, valamint a Beszterce-Naszód megyei Cegőtelke. A találkozó okt. 28-án kezdődik az agyagfalvi negyvennyolcas emlékműnél, majd a bögözi református templomban folytatódik ökumenikus istentisztelettel. A magyar anyanyelvűségről tartott előadások elhangzása után Székelyderzsbe utaznak a találkozó résztvevői, ahol Szent László emlékére rendezett koncerten vesznek részt az unitárius templomban. Okt. 29-én, vasárnap Cegőtelkén a cserhalmi csata emlékére állított emlékműhöz zarándokolnak, majd az ütközetet jelenítik meg az emlékmű közelében. /Lármafa-találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./ A találkozó az anyanyelv védelmének szükségességére szeretné felhívni a figyelmet, hisz annak jövője a Kárpát-medence peremterületein újra kérdésessé vált. A cserhalmi csata emlékére kerültek a történelmi Magyarország peremterületein levő templomok falára a legmagyarabb legendánkat megörökítő freskók. Székelyderzs templomában van a legszebb Szent László-freskó, a találkozón Ruha István és zenekara fog koncertezni. A rendezvény védnökei az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Magyarok Székelyföldi Társasága, Hargita megye tanácsa és művelődési bizottsága. /Lármafa- találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 27./

2000. november 22.

A lap a választás előtt bemutatta Hargita megye RMDSZ-jelöltjeit. Verestóy Attila /sz. 1954. márc. 1., Székelyudvarhely/ 1978-ban szerzett vegyészmérnöki diplomát a bukaresti műegyetemen, majd 1999-ben megszerezte a vegyészeti és környezetvédelmi tudományok doktora címet. 1980-83 között a bukaresti műegyetemen tanársegéd, majd tudományos kutató a bukaresti Szervetlen Vegyipari Kutatóintézetben. 1989 decemberében az országos RMDSZ alapító tagja. 1990 januárjában a Nemzeti Megmentési Front tanácsosa, Király Károly szakértői irodájának tagja. 1990 februárjától májusáig az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács tagja, kisebbségi bizottságának elnöke. 1990-től Hargita megyei RMDSZ-szenátor, a szenátus RMDSZ-frakciójának elnöke, 1997-től az udvarhelyszéki RMDSZ elnöke. Verestóy kijelentette, hogy politikai tevékenysége az RMDSZ programjának megvalósítását szolgálta. A parlamenti küzdelem minden tisztességes eszközét felhasználta a romániai magyarság érdekeinek szolgálatában. Szükség van a nemzetállami koncepció lebontására és a szubszidiaritás elve alapján az önkormányzatiságra. "Nincs olyan területe a törvénykezésnek, amely jelenleg teljes mértékben kielégítené a romániai magyarság igényeit. Csak a felsorolás kedvéért: az európai jogrendbe illeszthető autonómiai formák jogszabályban rögzítése, az államosított ingatlanok visszaszolgáltatása jogos tulajdonosainak, az állami magyar egyetem kérdésének megnyugtató rendezése, az elkobzott egyházi vagyonok visszaszolgáltatása." Verestóy "harcos típusú reálpolitikusnak" mondta magát. Antal István /sz. Alsórákos, 1948/ a brassói műegyetemen diplomázott. 1972-től Székelyudvarhelyen él. 1990. február 15-én az udvarhelyszéki RMDSZ-fórum egyik szervezője volt. 1992-től parlamenti képviselő, az ipari és szolgáltatási szakbizottság tagja. Az Emberért, a holnapunkért Alapítvány kuratóriumi tagja, az Agyagfalva 1848 és az alsórákosi Bethlen-kastély Alapítvány elnöke. Ő volt az ipari parkokra vonatkozó jogszabály kezdeményezője, melyet már elfogadott mindkét ház. A jövőre nézve fontosnak tartja a helyi autonómiára vonatkozó törvény megszavazását, a nyugdíjtörvény módosítását, a helyi önkormányzatoknak kellene alárendelni a rendőrséget, égető kérdés az államosított egyházi javak és ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdése. Egy új szövetkezeti törvény elfogadását is szorgalmazza. A tervezet a nyugat-európai szövetkezeti törvények mintájára készült. - Támogatni kell a fiatalokat, akik itthon szeretnének maradni. Asztalos Ferenc /sz. 1945/ Kolozsváron, a filozófia szakon szerzett oklevelet. 1990-1992 között szaktanfelügyelő volt, majd 1992-ben parlamenti képviselővé választották. A képviselőház oktatási, kutatási, ifjúsági és sportbizottságának alelnöke, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) oktatási bizottságának elnöke. Az Erdélyi Iskola Alapítvány kuratóriumának tagja, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) oktatási szakértői bizottságának tagja. Az RMDSZ Székelyudvarhely városi és udvarhelyszéki szervezetének alelnöke. A képviselőházban mindeddig az oktatási szakbizottságban tevékenykedett, a jövőben is ezt folytatná. Nem sikerült változtatni azon, hogy a románok történelme, illetve a Románia földrajza tantárgyakat a VII., VIII., illetve a XII. osztályokban román nyelven kell tanulni. - Tény is, hogy a törvény nem mondja ki félreértelmezhetetlenül az önálló állami magyar egyetemhez való jogot. Törvénymódosítás szükséges. /Választás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-92




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998