udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. augusztus 15.

Aug. 15-én, Nagyboldogasszony napján a moldvai csángók a Radóc közelében levő Cacica kegytemplomban magyar nyelvű szentmisét hallhattak. Ezt öt éve engedélyezte Ioan Gherghel iasi-i püspök. A győri Jáki Teodóz páter, a csángók nagy barátja vezette be énekelve az összegyűlt csángókat, akik énekelték? "Boldogasszony anyánk / Régi nagy pátrónánk/ Nagy ínségben lévén/ Így szólít meg hazánk/ Moldováról, édes hazánkról,/ Ne feledkezzél el/ szegény csángó-magyarokról". A Gyimesben szolgáló Berszán atya hirdette az igét. "Isten veletek lesz, a újratanuljátok énekeiteket és imádságaitokat." A templom zsúfolásig megtelt, Jászvásártól Bákóig, Románvásártól Aknavásárig, Szabófalvától Tázlóig ezrek jöttek. Még többen jöttek volna, ha papjaik nem tartják távol őket azzal, hogy tartsák távol magukat a magyar misétől. van olyan csángómagyar pap is, aki minden tiltás ellenére mer magyarul misézni, azaz a román után magyarul is elismétli az igét. Az egyik csángómagyar papot, aki magyarul prédikált, a püspök elhelyezte színromán településre. - Az elmúlt hónapokban ismét több helyről kérték a magyar misét és a magyar oktatást. Duma András, a Csángószövetség egyik klézsei vezetője elmondta: 31 aláírassal küldték el a magyar tanfelügyelőséghez azt a kérvényt, amelyben magyar nyelvű oktatást igényelnek. Ennél több aláírás sorakozik azon a kérvényen, amelyben magyar nyelvű szentmisét kérnek. Duma András magyar újságokat és könyveket kér. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

1996. augusztus 15.

Aug. 15-én, Nagyboldogasszony napján a moldvai csángók a Radóc közelében levő Cacica kegytemplomban magyar nyelvű szentmisét hallhattak. Ezt öt éve engedélyezte Ioan Gherghel iasi-i püspök. A győri Jáki Teodóz páter, a csángók nagy barátja vezette be énekelve az összegyűlt csángókat, akik énekelték? "Boldogasszony anyánk / Régi nagy pátrónánk/ Nagy ínségben lévén/ Így szólít meg hazánk/ Moldováról, édes hazánkról,/ Ne feledkezzél el/ szegény csángó-magyarokról". A Gyimesben szolgáló Berszán atya hirdette az igét. "Isten veletek lesz, a újratanuljátok énekeiteket és imádságaitokat." A templom zsúfolásig megtelt, Jászvásártól Bákóig, Románvásártól Aknavásárig, Szabófalvától Tázlóig ezrek jöttek. Még többen jöttek volna, ha papjaik nem tartják távol őket azzal, hogy tartsák távol magukat a magyar misétől. van olyan csángómagyar pap is, aki minden tiltás ellenére mer magyarul misézni, azaz a román után magyarul is elismétli az igét. Az egyik csángómagyar papot, aki magyarul prédikált, a püspök elhelyezte színromán településre. - Az elmúlt hónapokban ismét több helyről kérték a magyar misét és a magyar oktatást. Duma András, a Csángószövetség egyik klézsei vezetője elmondta: 31 aláírassal küldték el a magyar tanfelügyelőséghez azt a kérvényt, amelyben magyar nyelvű oktatást igényelnek. Ennél több aláírás sorakozik azon a kérvényen, amelyben magyar nyelvű szentmisét kérnek. Duma András magyar újságokat és könyveket kér. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

2003. május 28.

Ukrajnában magyar-magyar ellentétek késleltetik az Illyés alapítványi támogatást.Még az erdélyi magyarság életkörülményei is irigylésre méltóak a kárpátaljaiakhoz képest. A magyarság belső ellentétei egyelőre az anyaországi segélyek folyósítását is befagyasztották. Ungváron aggódva tekintenek a jövőre, amely Magyarország európai uniós csatlakozásával a határok lezárását, a vízumkényszer bevezetését is jelenti. Kárpátaljának alig van kapcsolata Máramaros megyével. Hiába épült meg jó két éve a Tisza-híd Máramarossziget és a túloldalt lévő Aknaszlatina között, a két hídfőn nem építették ki a határátkelés infrastruktúráját. A hosszúmezői vasúti hídon is csak a határövezetben lakókat engedik át a Tisza túloldalára. Kevés erdélyi turista vállalkozik kárpátaljai kirándulásra. Beregszászba vagy Ungvárra ugyanis Magyarországon keresztül vezet a különleges engedély nélkül is járható út. A régióról, a kárpátaljai nehéz életkörülményekről az 1998-as, majd a 2001-es tiszai árvíz idején lehetett hallani.Ötvös Ida, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége felső-tiszavidéki szervezetének elnöknője elmondta, hogy az árvíz után az állam által nyújtott újjáépítési segélyből sokan tágasabb házat akartak építeni, mint ami odaveszett, de a pénz még az épület befejezése előtt elfogyott. Ezért látható a sok félbehagyott, félig megépült ház. A kárpátaljai magyarság Budapesthez igazítja az óráját, noha Ukrajnában a romániaival megegyező kijevi időt tekintik hivatalosnak. A helybeliek furcsa mód jól kiigazodnak e kettős időszámításban. "A vonat természetesen a kijevi idő szerint indul, az iskolánkban a tanítás viszont az európai idő szerint kezdődik" - magyarázza Forgon László, a viski Kölcsey Ferenc Gimnázium igazgatója. A szovjet birodalom felbomlása után hivatalossá tett ukrán nyelvet még a tanárok sem tudják. A magyar gyermekek magyarul tanulhatják Ukrajna földrajzát, történelmét, és a magyar történelem oktatásában is csak a tankönyvhiány okoz nehézséget. Az ukrán kormányzat 185 hrivnyában (1,2 millió lej vagy 8100 forint) állapította meg a minimálbért, és amint Horváth Sándor, a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztő-helyettese elmondja, a fizetések zöme alig haladja meg ezt az összeget. A tanári bér 220 hrivnya (9680 Ft, 1,4 millió lej), ami vásárlóértéke szerint is szánalmasan alacsony. A megélhetés alapvető feltétele a mellékkereset. Forgon László matematikatanár csak azzal a kikötéssel vállalta el a viski magyar iskola igazgatását, ha mellette folytathatja a lakodalmi zenélést. A kárpátaljai régiókban a magyarországi feketemunkából vagy a határ menti üzletelésből lehet megélni. Az ukrán benzin magyarországi eladása különösen jól jövedelmező "iparág". Az ukrán költségvetésből idén csak 40 ezer hrivnyát szántak a nemzeti kisebbségek támogatására. A 260 millió lejnek vagy 1,7 millió forintnak megfelelő összeg nagyobb része a legnagyobb kisebbségként számon tartott orosz közösségnek jutott. A 195 ezer fősre becsült magyar közösség Kárpátalján a lakosság 16 százalékát teszi ki. A magyar kultúra ápolásának legfontosabb forrása az anyaországi támogatás. "Az Illyés Közalapítvány tavalyi, Kárpátaljának szánt keretének 60 százalékát a Beregszászi Tanárképző Főiskola emésztette fel, a megmaradó 18 millió forintra mintegy 300 pályázatot nyújtottak be" - világosított fel Horváth Sándor, aki az elmúlt négy évben a kárpátaljai alkuratórium tagjaként vett részt a pályázatok elbírálásában.Nem véletlen, hogy az Illyés-alkuratórium összetétele az egyik legkényesebb politikai kérdés a magyar közösség számára. Noha az egyházak vállaltak közvetítő szerepet az egymással szemben álló Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) között, a május eleji, Beregszászra összehívott alakuló ülést dolgavégezetlenül kellett felfüggeszteni. "A felek már megállapodtak abban, hogy paritásos alapon lesznek jelen az alkuratóriumban - magyarázza Sari József, a KMKSZ Felső- Tisza-vidéki régióelnöke -, a közalapítvány budapesti képviselői azonban külön-külön tárgyaltak valamennyi kurátorjelölttel, és felborult az egyezség." Horváth Sándor - aki az UMDSZ jelöltjeként vett részt az ülésen - elmondta, tulajdonképpen az elnök és az alkuratóriumi titkár személyében nem sikerült megállapodni. Úgy vélte, az lenne a legjobb, ha az Illyés budapesti kuratóriuma vállalná a kárpátaljai pályázatok elbírálásának felelősségét, és kivenné a feladatot a helyiek kezéből. Csak így lehetne elkerülni, hogy ne a saját programjaik támogatásáról döntsenek a kurátorok. Erős az KMKSZ-UMDSZ szembenállás. A kárpátaljai magyarság autonómiáját zászlajára tűző KMKSZ alulmaradt a magyarok által megszerezhető egyetlen képviselői helyért folyó választási küzdelemben. A kijevi parlamentben immár nem Kovács Miklós KMKSZ-elnök, hanem Gajdos István képviseli a kárpátaljai magyarságot. Utóbbit az Egyesített Ukrán Szociáldemokrata Párt jelölte a beregszászi járásban, amely korábban együttműködési megállapodást kötött az UMDSZ-szel. "A kárpátaljai magyarságnak nincs parlamenti képviselője - értelmezi a helyzetet Sari József Felső-Tisza-vidéki KMKSZ-elnök. - Gajdos Istvánt az ukrán hatalom juttatta parlamenti székhez. Ukrán szavazatokkal győzte le a magyarság jelöltjét, Kovács Miklós KMKSZ-elnököt, és a parlamentben is egy ukrán párt frakciójában tevékenykedik." "Arra a lóra tettünk, amelyik a mi ügyünket viszi - jelentette ki Dupka György, az UMDSZ alelnöke. "A két magyar szervezet politikai programja nagyjából ugyanazokat az elemeket tartalmazza. Csupán annyi a különbség, hogy a Fidesz a KMKSZ-t, a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége pedig az UMDSZ-t fogadja el partnerének" - magyarázza a helyzetet Horváth Sándor. Az UMDSZ az autonómiaformák közül csak a kulturális önrendelkezésnek a híve, míg a KMKSZ a területi autonómiát is hangoztatja. /Gazda Árpád: Szegény gazdagok Kárpátalján. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

2005. március 21.

A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum volt a házigazdája a Bolyai nevet viselő iskolák találkozójának, melyen hat anyaországi és három határon túli magyar iskola képviseltette magát. Bálint István, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum igazgatója köszöntötte a jelenlevőket, a budapesti, a zentai, a mosonmagyaróvári, a kecskeméti, szombathelyi, a salgótarjáni, az ócsai és az aknaszlatinai iskola tanárait és diákjait. Kötő József államtitkár kifejtette, helyt kell állni, talpon kell maradni, versenyképesnek kell lenni, minőséget kell teremteni oktatásban, kultúrában egyaránt. Kötő Németh Lászlónak a minőség forradalmával kapcsolatos eszméjét idézte. A nyolc Bolyai nevét viselő iskola vezetői a tanintézmények közti szoros együttműködés reményében alapszerződést írtak alá. 2002. után újból Marosvásárhelyen talált otthonra a Bolyai-vándordíj. A díjat az az iskola kapja, amely a Bolyai-vetélkedőt megnyeri. /Mészely Réka: A Bolyai nevet viselő iskolák találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 21./

2005. augusztus 1.

400 euró pluszköltséget akartak felszámolni a román határon a Magyar Vöröskereszt segélyét fuvarozó teherautóknak, mivel rakományuk súlya meghaladta a román törvényben megengedett felső határt, de végül a segélyszállítmány sikeresen átlépte a határt és célhoz ért. Borbély László megbízott minisztere közölte: minden határátkelő illetékeseit értesítik arról, hogy tegyenek kivételt az árvízkárosultaknak segélyt szállító gépkocsik esetében, hogy ezek minden akadály nélkül jussanak el a rászorulókhoz. A magyarországi katasztrófa elhárítás Dél-Moldvában járt segélycsapatának víztisztító csoportja tartálykocsival naponta 30 000 liter vizet osztott ki Targu Ocna és Comanesti településeken, a környékbelieknek pedig 7500 liter zacskós vizet juttattak. Ezen kívül a helyi lakosok állványos csapról 2000 liter vizet használhattak fel a magyar mentőcsapat víztisztító és fertőtlenítő szakembereinek jóvoltából. /Pluszköltséget akartak felszámítanak az árvíz-segélyeket szállító kamionoknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./

2006. április 21.

Margittai Gábor, a Magyar Nemzet munkatársa az elcsatolt területek magyarságáról 2001 és 2004 között megjelentetett riportjait gyűjtötte csokorba Külső magyarok. Utazás a végeken /Magyar Nemzet könyvek/ címen. A kötet mintegy harmadrésze a Székelyföld és Gyimes gondjait, megoldatlanságait tárja elénk. Soraiból kitűnik, hogy a sok évtizedre visszatekintő kultúrharc 1989 után is tovább folyik. Az 1952-ben Bákó megyéhez csatolt Gyimesbükkön tapasztalt elrománosító törekvés és Gyimesfelsőlok önvédelmet szolgáló Szent Erzsébet Gimnáziuma a két jelképes pólus, amely közt egymásnak feszülő erők küzdenek. Diószegi László, Tánczos Vilmos, Kiss Loránd, Bilibók Jenő, Pozsony Ferenc szolgálata, munkássága jelzi, hogy a csángóság ügyének ma is akadnak igaz apostolai. Dél-Erdélyben, ahol a románság térhódítása szinte beteljesedett, a szórványlét tragikus végkifejlete megállíthatatlan. A régió vészesen fogyatkozó magyarsága életében támaszthat-e új reményt Böjthe Csaba apostoli munkája, a református szórványlelkészségek szolgálata? Máramarossziget hajdan volt jogakadémiája, református tanítóképzője, nagyhírű piarista gimnáziuma már a múlté. Az asszimiláció folyamata vészes gyorsasággal folyik. Kárpátalja „Ukrajna legelhanyagoltabb tartománya”. Ferencz Imre, az Aknaszlatinán missziós szolgálatot vállalt csíki székely katolikus pap templomokat épített, segélyszervezeteket alakított, anyanyelvi óvodát hozott létre. Kiutálták őt Kárpátaljáról. Késmárk, Lőcse, Liptószentmiklós, Podolin utcáin magyar szó csak elvétve hallatszik. A „bűnös nemzet” kollektív bélyege, a benesi kitelepítés miatti rettegés fájó sebek. A szerb tisztogatási akciók magyar áldozatainak számát negyvenezerre becsülik. A csurogi temető összetört márványtáblája példázza, hogy a legyilkoltakra emlékezni ma sem szabad. A szerző szól a belső erőkről, a helyi kezdeményezőkről, a küzdelmet felvállalókról. A szombathelyi civilek szolidáris akcióival Dél-Erdélyben, a szerbiai Bácskában és Bánátban elgazosodott tömegsírokat ásnak elő a feledésből, elhagyott temetők már félig földbe süllyedt fejfáit állítják helyre, hozzájárulásukkal a kárpátaljai Técsőn szobrot emeltek Hollóssy Simonnak, Bácskában és Kárpátalján könyvkiadáshoz nyújtottak segítséget. /Máriás József: Utazás a végeken. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./

2007. február 6.

Mintegy nyolcszáz éve élnek magyarok a Tatros, a Szeret és a Szalánc mentén. A völgyben fekvő települések lakói közül több ezren vallják magukat katolikusnak. A Bákó megyei, Slanic Moldovaként ismert Szaláncfürdőn anyanyelvükként ma is sokan a magyart jelölik meg, de román nemzetiségűeknek vallják magukat. Egymás között leginkább románul beszélnek, de magyarul is tudnak – ez a kevert identitástudat jellemzi a völgy lakóit. Szervezett formában egyelőre nem oktatják a magyar nyelvet ebben a térségben. A mindenkori hatóságok gondoskodtak arról, hogy a csángó témában járatlanokban fel se merüljön, hogy a tatrosmenti Aknavásárról (Tîrgu Ocna) az üdülőtelephez vezető közel 20 kilométeres útszakasz mentén elterülő helységekben, köztük a Szlanikfürdő vagy Szaláncfürdő néven emlegetett üdülővárosban ma is élnek magyarul beszélő római katolikusok. Nicolae Iorga szerint a magyarok már a 13. század elejétől jelen voltak a Tatros, a Szeret és a Szalánc mentén. Átvették a románok viseletét, szokásait és viselkedésmódját, de „megőrizték székely nyelvüket és törvényeiket. ”Az aknavásári leágazás utáni első településen, Templomfalván az 1811 lakóból csaknem 1783 vallja magát római katolikusnak. A legtöbben értenek magyarul, de nem beszélik a nyelvet. A következő faluban, Cserdákon az 1571 lakosból már csak 559-en katolikusok. A legkevesebb katolikust Szaláncfürdőn tartják nyilván, itt a lakosságnak csupán egynegyede vallja magát e felekezethez tartozónak. A népszámlálások alkalmával a völgy lakóinak nagy többsége elismerte, hogy ősei magyarok voltak, anyanyelvként is a magyart jelölte meg, de román nemzetiségűnek vallotta magát. A Szalánc völgyében egyetlen településen sem oktatják a magyar nyelvet. /Szucher Ervin: A megrekedt idő foglyai. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

2008. július 1.

Ismét megnyílt a határ Máramarossziget és Aknaszlatina között. A hidat tavaly augusztusban kellett lezárni mindössze hat hónappal a hivatalos megnyitása után a faszerkezeten jelentkező korrózió miatt. A határnyitásról 2003 júniusában még Ion Iliescu román és Leonyid Kucsma ukrán államfő állapodott meg. A 2007 februárjában tartott hídavatás után azonban olyan mértékben kezdett romlani az építmény faszerkezetének állaga, hogy félő volt: beszakadhat a híd. A máramarosszigeti polgármesteri hivatal elkészíttette a négysávos híd tervét, jelenleg a kivitelezés költségeinek előteremtéséhez keresi a megoldásokat. /Gazda Árpád: Hídavatás másodjára. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998